Az osztrák-magyar monarchia és a szerb fejedelemség között az 1867. évi XVI. tc. III. czikke értelmében kötött s Pesten 1868. decz. 14-én aláirt postaszerződés, miután az országgyülés által elfogadtatott s utóbb mindkét szerződő fél részéről szokott módon megerősittetett: ezennel az ország törvényei közé igtattatik.
Ő Felségének az ausztriai császár, Csehország királya stb. és Magyarország apostoli királyának kormánya, és
Ő Fensége a szerb fejedelemnek kormánya
a levélforgalom közvetitését az illető államok közt postaszerződés alapján szabályozni óhajtván, e czélból meghatalmazottaikul az alólirottakat nevezték ki, kik a következő czikkekre nézve egyeztek meg:
A szerződő felek igazgatásai közt, meghatározott időben és rendesen ki fognak cseréltetni a levelek, árumustrák, mindennemü nyomtatványok, valamint a kocsipostai tárgyak, ha azok a szerződő államok egyikéből, vagy oly államokból erednek, melyeknek a szerződő postaigazgatások közvetitőiül szolgálnak vagy jövőben szolgálandanak.
Ezen küldeményváltás a következő már fennálló, vagy berendezendő járatok utján fog teljesittetni, és pedig:
1. Zimony és Belgrád közt,
2. Klenak és Sabatz közt,
3. Kubin és Szendrő (Smederovo) közt,
4. Bazias és Gradistye közt,
5. Orsova és Tekija közt.
Ha a szerződő postaigazgatások a levél- és kocsipostai küldemények kölcsönös kicserélése érdekében jónak látják, hogy a megelőző czikkben elősorolt vonalakon kivül más irányokban is rendeztessenek be postajáratok, azokat kölcsönös egyetértés utján szervezhetik.
A 2-ik czikkben elősorolt vonalakon berendezendő postajáratok száma és szervezete, valamint a posták elindulási és megérkezési ideje, a szolgálat igényeihez képest, az illető postaigazgatások közös megállapodása szerint fog szabályoztatni.
Minden egyes postaigazgatás a saját területén eszközlött szállitás költségeit önmaga viseli. Ha azonban a szerződő igazgatások czélszerünek látnák azt, hogy a szállitás a határszéli postahivatalok közt jövet-menet egy és ugyanazon vállalkozóra bizassék, az ebbeli költséget a saját területökön megjárt távolság aránya szerint viselik.
A szerződő postaigazgatások közös megegyezéssel jelölik ki azon postahivatalokat, melyek közt a levélcsomagok és a kocsipostai tárgyak kicseréltetnek.
A szerződő felek kötelezik magokat arra, hogy a nemzetközi és transito (átviteli) postaküldemények elszállitását a rendelkezésükre álló leggyorsabb uton és módon foganatositandják.
Továbbá elkészittetik és kölcsönösen közlik egymással a postai küldemények irányát jelző járat-táblázatokat.
A Törökországban fennálló cs. és kir. postahivatalok és Szerbia közti forgalomnál a levelek, árumustrák, mindennemü nyomtatványok, valamint a kocsipostai tárgyak meghatározott időben és rendesen leendő kicserélése fog szerveztetni.
Ezen kicserélés Alexinátzban fog eszközöltetni, a cs. kir. kormány ügyvivőjének közbenjárása mellett.
A levélpostával fognak szállittatni:
az érték nyilvánitása nélkül feladott levelek, árumustrák,
ujságok, mindennemü nyomtatványok és postai utalványok.
A levelek, árumustrák és nyomtatványok sulya a 15 latot (75 drammát) meg nem haladhatja.
A kocsipostával szállitandó tárgyak a következők:
a nyilvánitott értékkel terhelt levelek;
a pénztekercsek, az érték nyilvánitása mellett, vagy a nélkül feladott csomagok (collis) és az utánvételi küldemények (Nachnahme).
A közönséges vagyis nem ajánlott s értéknyilvánitás nélkül feladott levelek bérmentesitése, ha azok a szerződő országok egyikéből a másikba intéztetnek, tetszésre hagyatik.
A feladók a portót a rendeltetési helyig tetszésük szerint vagy előre megfizethetik, vagy a czimzettre ruházhatják a fizetést.
A levelekért szedendő postadij tekintetében az osztrák-magyar monarchia két dijaztatási területet fog képezni.
Az első területhez tartozik: Magyarország, Erdély, Horvát- és Szlavonország és a Határőrvidék.
A birodalom többi országai a második dijterülethez fognak tartozni.
A levéldij következőleg határoztatik meg:
1. Az első dijterületről Szerbiába bérmentesen intézett egyszerü levélért öt (5) krajczár.
2. Szerbiából az első dijterületre nem bérmentesen érkezett egyszerü levélért tiz (10) krajczár.
3. A második dijterületről Szerbiába bérmentesen intézett egyszerü levélért hét (7) krajczár.
4. Szerbiából a második dijterületre nem bérmentesen érkezett egyszerü levélért tizennégy (14) kr.
Viszont a Szerbiában szedendő porto következőleg állapittatik meg:
1. A Szerbiából az első dijterületbe bérmentesitve intézett egyszerü levélért huszonöt (25) para.
2. Az első dijterületből Szerbiába nem bérmentesitve intézett egyszerü levélért ötven (50) para.
3. Szerbiából a második dijterületre bérmentesitve intézett egyszerü levélért harminczöt (35) para.
4. A második dijterületről Szerbiába nem bérmentesitve intézett egyszerü levélért hetven (70) para.
Egyszerü levelekül tekintetnek azok, melyeknek sulya, ha az osztrák-magyar birodalomból Szerbiába intéztetnek az egy latot, ha pedig Szerbiából a most nevezett birodalomba küldetnek, az öt (5) drammát meg nem haladja.
Minden további lat (5 dramma) után egyszerü portoval több számittatik.
Az első dijterület és Szerbia közt váltott levelezésekért a 10. czikk értelmében szedendő portoilleték egészen azon postaigazgatást illeti, mely azt beszedte.
A második dijterület és Szerbia közt váltott levelezésekért felvett viteldijak ötheted (5/7) része az osztrák-magyar birodalmat, kétheted (2/7) része pedig Szerbiát illeti.
Ajánlott levelek intéztethetnek a szerződő országok egyikéből a másikba, s a mennyire lehetséges, azon országokba is, melyek a szerződő postaigazgatások közvetitőiül szolgálnak, vagy ezentul szolgálhatnának.
Az ajánlott levelek portoja mindenkor a rendeltetés helyéig előre fizetendő.
A szerződő országok egyikéből a másikba ajánlat mellett intézett levél, a hasonsulyu közönséges és bérmentesitve feladott levél viteldiján kivül, a feladáskor fizetendő 10 kr., vagyis 40 para ajánlati dijnak van alávetve. Ezen megállapitoti dij az elinditó postahivatalt illeti.
Az árumustrák s bárminemü nyomtatványok, ha a szerződő országok egyikéből a másikba ajánlottan intéztetnek, a 17. czikkben megállapitott mérsékelt dijon kivül még a fennebbi pontban meghatározott ajánlati dij alá esnek, s minden más tekintetben ajánlott levelek gyanánt kezeltetnek.
Ajánlott levelek nyilvánitott értéket nem tartalmazhatnak.
Az ajánlott tárgy feladója a feladás alkalmával követelheti, hogy neki a postára adott tárgyról a czimzett fél átvételi bizonyitványa (térti-vevény) kézbesittessék.
Ilyenkor az elküldő a térti-vevény illetékeül 10 kr., esetleg 40 parát egyforma dijt tartozik előre lefizetni; ezen dij az ezt felvevő postahivatalt illeti.
Az elküldő kivánságára a szerződő országok egyikéből a másikba intézett tudakozványok bérmentesitése fejében 10 kr., esetleg 40 para illeték fizetendő az esetben, ha a feladó a tértivevény illetékét a feladáskor nem fizette le.
Ezen dij azon postaigazgatást illeti, mely azt felvette.
Azonban ha a felszólamlás a posta hibája folytán keletkezett, a felszólamló a fentebbi illetéket visszakövetelheti.
Ha a szerződő országok egyikéből a másikba ajánlat mellett intézeti küldemény a postahivatalbeliek hibájából elvész, azon szerződő postaigazgatás, melynek területén az elveszett, az elküldőnek a felszólamlástól számitott két havi időköz alatt husz (20) osztr. ért. forint (250 piaszter) kárpótlást fizet.
A felszólamlás joga a levél feladása napjától számitott hat hónap után elenyészik.
Ezen határidő lejártával a felszólamló kárpótlást nem követelhet.
Az árumustrák, a sajtójavitás alá eső próbanyomtatványok, az azokhoz mellékelt s ide tartozó kéziratok, ujságok, folyóiratok, kötött vagy füzött könyvek, röpiratok, zeneszerzemények, könyvészeti lajstromok, mutatványok, hirdetmények, árjegyzékek stb., ha sajtó-, kő- vagy réznyomat által állittatnak ki, s ha a szerződő országok egyikéből a másikba küldetnek, minden 2 1/2 lat (12 dramma) suly, vagy ezen suly része után két (2) krajczárban, s illetőleg 10 parában megállapitott viteldij lefizetése által a feladáskor bérmentesitendők.
Az árumustrákért, nyomtatványokért előre fizetendő két krajczár vagy 10 para illeték egészen az azt felvevő postaigazgatást illeti, az esetben, ha a küldemény az első dijterületről Szerbiába, vagy innen oda intéztetett.
Ugyanazon illeték háromötöd (3/5) része az osztrák-magyar birodalmat, kétötöd (2/5) része pedig Szerbiát fogja illetni az esetben, ha a küldemény a második dijterületről Szerbiába, vagy megforditva van intézve.
Az árumustrák csak az illető ország vámtörvényei által megszabott feltételek alatt küldhetők el.
Áruértékük ne legyen; szalag alatt, vagy oly módon boritékolva adassanak fel, hogy természetük iránt kétség ne támadhasson, az átvevő czimén, gyár- vagy kereskedő czégén, a megrendelés s az ár számán kivül más kézirati jegyzést nem tartalmazhatnak.
Azonképen a javitási nyomtatvány-ivek s az azokhoz mellékelt kéziratok csak szalag alatt küldethetvén el, levelet vagy oly jegyzetet, mely a levelezés jellemével bir vagy annak vétethetnék, nem tartalmazhatnak.
Ujságok és egyéb nyomtatványok szintén csak szalag alatt adhatók fel, s az átvevő czimén, az elküldő aláirásán s a kelten kivül más irott jegyzést nem tartalmazhatnak.
Az árumustrák, mutatványok s mindennemü nyomtatványok nem felelvén meg a fentebb körülirt feladási feltételeknek, vagy ha a postadíj megfizetése a czimzett félre bizatik, levelekül fognak tekintetni s e szerint kezeltetni.
A szerződő országok egyikéből a másikba ajánlat mellett intézett levél feladója a feladáskor követelheti, hogy levele a czimzettnek a megérkezés után azonnal express által kézbesittessék; feltéve, hogy oly helyre van intézve, hol postahivatal létezik.
Ezen esetben fizet a feladó az express-kézbesités fejében 15 krajczár (75 para) megszabott dijt, mely egészen a rendeltetési hely postahivatalát illeti.
A szerződő postaigazgatások darabszámra szolgáltathatnak át egymásnak oly leveleket, árumustrákat és mindennemü nyomtatványokat, melyek idegen államokba vannak intézve vagy onnan erednek, ha ugyan a szerződő országok az ily államokra nézve a postaszállitást közvetitik, vagy ezentul közvetitni fogják.
Egyrészről a németországi államok és Luxemburg nagyherczegség, másrészről Szerbia között váltott levelezések minden tekintetben ugy kezeltetnek, mint azok, melyek egyrészről az osztrák-magyar birodalom második dijterülete, másrészről Szerbia közt váltatnak.
A szerződő igazgatások kölcsönösen fizetik meg egymásnak az idegen államokba intézett, vagy onnan eredő levelezésekért azon megszabott dijakat, melyek a jelenleg érvényes, vagy ezentul kötendő egyezményekben vannak megállapitva.
A cs. és kir. postaigazgatások az idegen államokból Szerbiába bérmentesitve, valamint a Szerbiából az idegen államokba nem bérmentesitve intézett levelezésekért Szerbia postaigazgatásának ugyanazon összletrészt fizetik, mely a szerződő államok közt váltott levelezésekért fizettetik.
A jelen czikkben emlitett levelezések tetszésre hagyott, vagy pedig egész a rendeltetési helyig, avagy bizonyos határszélig köteles bérmentesitése, az árumustrák és nyomtatványok a mérsékelt dij iránti szállitásának, nemkülönben az értékkel terhelt küldemények kezelésének feltételei stb. a mondott szerződések határozataitól tétetnek függőkké.
A Törökországban fennálló cs. és kir. postahivatalok és Szerbia közt váltott levelezések dijai következőleg állapittatnak meg:
I. Sofia és Szerbia közti levélforgalomnál:
az egyszerü bérmentesitett levél dija tiz (10) krban (50 para), és az egyszerü, nem-bérmentesitett levélért tizenöt (15) kr. (75 para):
az árumustráké és nyomtatványoké minden 2 1/2 lat (12 dramma) után két (2) krban (10 para) állapittatik meg.
II. Egyrészről az európai Törökországban fennálló cs. és kir. postahivatalok Albánia és Kandia sziget kivételével, másrészről Szerbia közti levélforgalomra nézve:
az egyszerü bérmentesitett levél dija tizenöt (15) krban (75 para), az egyszerü, nem-bérmentesitett levél dija husz (20) krban (109 para);
az árumustráké és nyomtatványoké minden 2 1/2 lat (12 dramma) után három (3) krban (15 para) állapittatik meg.
III. Egyrészről az ázsiai Törökországban, Egyptomban, Kandia szigetén és Albániában fennálló cs. és kir. postahivatalok, másrészről Szerbia közti levélforgalomnál:
az egyszerü bérmentesitett levél dija husz (20) krban (100 para);
az egyszerü nem-bérmentesitett levélé huszonöt (25) krban (125 para);
az árumustráké és nyomtatványoké minden 2 1/2 lat (12 dramma) után négy (4) krban (20 para) állapittatik meg.
Az első czikkben elősorolt dijak következőleg osztatnak el:
Szerbia postaigazgatását egy-egy bérmentesitett, vagy nem-bérmentesitett levél után öt (5) krajczár (25 para), az árumustrákért és nyomtatványokért minden 2 1/2 lat (12 dramma) után egy (1) krajczár (5 para) illeti.
A többi a cs. és kir. postaigazgatások javára esik.
Mindennemü levelezések bérmentesitése a szerződő országoknak illető postai levéljegyeivel eszközölhető.
Ha a Ievélre alkalmazott postai jegyek értéke a köteles bérmentesités illetékét nem fedezi, azon levél nem bérmentesitettnek tekintendő s akként kezelendő, a már alkalmazott jegyek értéke leszámittatván.
A szalag alatti küldemények, melyek a köteles bérmentesités mellett mérsékelt dijaztatásban részesülnek, elégtelen bérmentesités esetében nem bérmentesitett levelek dija alá esnek, a már alkalmazott jegyek értéke leszámittatván.
Helytelenül czimzett, vagy tévesen irányitott mindennemü levelek haladék nélkül s azon dij felszámitása mellett küldetnek vissza, melyet az elküldő postahivatal a másiknak rovására számitott volna fel.
Azon levelek, melyek bármi oknál fogva a czimzetteknek nem kézbesittethettek, kölcsönösen visszaküldendők.
Az ily levelek, ha bérmentesitve érkeztek, dij s felszámitás nélkül küldetnek vissza; azok pedig, melyek portofelszámitással érkeztek, azon dij mellett indittatnak vissza, melyet az elküldő hivatal eredetileg felszámitott.
Azon nemzetközi levelezések, melyek a czimzett fél lakhelyének változtatása miatt küldetnek vissza, ezen visszaküldés fejében pótdijazás alá nem esnek.
Az ajánlott levelezések, visszaküldés esetében, ilyenek gyanánt kezeltetnek, a nélkül, hogy uj illetékkel terheltetnének.
Azon levelezések, melyek kizárólag az államszolgálat érdekében küldetnek egyik országból a másikba, s a melyek a portomentességet jogszerüleg élvezik, azon ország területén, melynek hatóságától vagy tisztviselőitől az ily levelezések erednek, portoilleték nélkül szállittatnak.
Ha a hatóság vagy hivatalnok, melyhez vagy kihez az ily levél intézve van, szintén élvezi a portomentességet, akkor a kiszolgáltatás is dijmentesen történik; ellenesetben az ily levél is csupán a rendeltetési ország területének illetékével terheltetik.
A szerződő postaigazgatások a postai utalványozás nemzetközi szolgálata iránt, a következő alapon fognak egyezségre lépni:
Egy-egy postai utalvány maximuma hetvenöt (75), vagy egy száz (100) o. é. frtban vagy ennek megfelelő értékü piaszterekben határoztatik meg.
Az utalványozási illeték, ha az utalvány a maximum fele részét meg nem haladja, husz (20) kron (100 para), ha pedig az utalvány a maximal öszlet felét meghaladja: negyven (40) kron (5 piaszter) tul nem emelhető.
A szerződő postaigazgatások a közönségnek a lefizetett összegekért felelősek.
Az illeték az elküldő által előre fizettetik, s a szerződő postaigazgatások közt feleztetik.
A szerződő postaigazgatások hivatalai kölcsönösen elfogadják és foganatositják akár a szerződő, akár pedig idegen országokban megjelenő hirlapokra való előfizetéseket, az ily ujságok szétküldését is magokra vállalván.
A szerződő postaigazgatások által az országaikban megjelenő hirlapokra történt előfizetések foganatositásáért, s ezen hirlapok postai szétküldéseért szedendő dij az illető hirlap a kincstári illetmény levonása után maradó netto árának 25%-ában állapittatik meg, és a szerződő igazgatások közt akkép osztatik fel, hogy abból 15% az osztrák-magyar birodalmat, 10% pedig Szerbiát fogja illetni.
A szerződő igazgatások postahivatalai a külföldön megjelenő hirlapokat kölcsönösen azon áron szolgáltatják át egymásnak, melyet a megrendelők fizetnek saját országukban, ha azon hirlapokat a posta utján kapják.
Az egyik szerződő országból a másikba intézett kocsipostai küldemények bérmentesitése tetszésre van hagyva.
Az elküldők tetszésük szerint a portót egész a rendeltetési helyig vagy a határszélig előre megfizethetik, vagy a fizetést egészben a czimzettre ruházhatják.
A dijak azon tarifák szerint fognak szedetni, melyek érvényben vannak azon országban, honnan a küldemény ered, s a hová rendeltetve van.
A Törökországban fennálló cs. és kir. postahivatalok és Szerbia közt váltott kocsipostai küldemények mindkét részen egész a határszélig bérmentesitendők s azon tarifák szerint dijaztatandók, melyek érvényben vannak azon országban, honnan a küldemény ered s a hová intéztetik.
Az egymással szemközt fekvő határszéli postahivatalok közt váltott kocsipostai küldemények postailletéke a következőleg állapittatik meg:
I. A bérmentesitett küldemények, ha
1. Zimonyból Belgrádba,
2. Klenákból Sabátzba,
3. Kubinből Szendrőre,
4. Baziásból Gradistyére,
5. Orsováról Tekijára intéztetnek, valamint az ellenkező irányokban nem-bérmentesitve intézett küldemények azon dij alá esnek, mely az osztrák-magyar birodalomban érvényes tarifák szerint a legkisebb távolságra van megszabva.
II. A bérmentesitett küldeményekre, ha
1. Belgrádból Zimonyba,
2. Sabátzról Klenákra,
3. Szendrőről (Semendria) Kubinba,
4. Gradistyéről Baziásra.
5. Tekijáról Orsovára küldetnek, valamint az ellenkező irányokban nem-bérmentesen intézett czikkekre azon dij fog alkalmaztatni, mely a Szerbiában érvényes tarifákban a legkisebb távolságra van megszabva.
Bármely kocsipostai küldemény feladója a tárgy feladásakor követelheti, hogy annak a czimzett fél által történt átvételéről értesittessék. Ezen esetben ezen értesitvény viteldija fejében, ép ugy, mint a leveleknél, a 14. czikkben megállapitott illetéket előre tartozik lefizetni. Ezen illeték az elinditó postahivatalt illeti.
A szállitó-levél, melynek kiséretében a kocsipostai tárgy elküldetik, fel van mentve minden pótdijazástól, feltéve, hogy annak sulya az egy latot, s illetőleg az 5 drammát meg nem haladja, közönséges levél gyanánt fog dijaztatni (10. és 11-ik czikk).
Ha több csomag egy s ugyanazon szállitólevél kiséretében küldetik el, a csomagok ennek daczára külön-külön dijaztatnak.
A kocsipostai küldemények, ha eredetük helyére - bármi oknál fogva - vissza, vagy a czimzett fél lakhelyének változtatása miatt után-küldetnek, uj dij alá vettetnek csak ugy, mintha ujból adattak volna fel a postára.
A 28. czikkben megnevezett hatóságok és hivatalnokok közt váltott kocsipostai küldemények dijmentesen szállittatnak.
Meg lesz engedve, hogy a kocsipostai küldemények és levelek utánvétel mellett küldessenek el, melynek maximuma hetvenöt (75), vagy egyszáz (100) o. é. frtban, illetőleg ennek megfelelő piaszter értékben fog megállapittatni.
Az utánveendő összeg nagyobb is lehet az esetben, ha a küldeményt szállitási költségek s egyéb kiadások terhelik.
Az utánveendő összegnek kifizetését az elküldő csak akkor követelheti, ha a rendeltetési hely postahivatalától megérkezett a jelentés, miszerint a czimzett fél a küldeményt kiváltotta.
Az utánvétellel terhelt küldemények a kocsipostai dijnak vannak alávetve. Ezenfelül az utánvételért a feladási hely postaigazgatása által meghatározandó illeték szedetik.
Ezen illetéket azon postaigazgatás tartja meg, melynek hivatala az utánvételi küldeményt felvette.
Az utánvétellel terhelt küldemény, ha a rendeltetési helyre való megérkezés keltjétől számitott 14 nap alatt ki nem váltatik s ki nem fizettetik, ezen határidő eltelte után közvetlenül a feladási hely postahivatalához visszaküldendő.
Ugyanaz történik azon utánvételi küldeményekkel, melyek "poste restante" jegyzéssel adattak fel.
A szerződő postaigazgatások egyetértve határozzák meg az időpontot, melytől fogva a fentebbi intézkedés életbe fog lépni.
A kocsipostai küldemények feladójának szabadságában fog állani a tartalom értékét nyilvánitani, s ezért a postaintézet elveszés vagy sérülés esetében felelős.
A kocsipostai küldemény elveszése vagy sérülése esetében a kárpótlás a nyilvánitott érték erejéig fizettetik, kivéve, ha a postaigazgatás bebizonyitja, hogy a nyilvánitott érték a küldemény tettleges értékét meghaladja.
Ez esetben a postaigazgatás csak ez utóbbinak megtéritésére van kötelezve.
Ha az elküldő semmi értéket nem nyilvánitott, az esetben csak a valódi kárnak megfelelő kárpótlást követelhet, mely azonban egy-egy font, vagy annak tört része után az 1 frt 50 krt o. ért. (18 piaszter 30 para) meg nem haladhatja.
Rendszerint a kárpótlás a küldemény feladójának fizettetik.
Azonban a czimzett fél kezébe is fizettethetik ki az esetben, ha azt az elküldő határozottan kivánja, vagy ha ez ismeretlen és fel nem található.
A postaigazgatások nem felelősek, sem fizetés-kötelesek a háboru folytán keletkezett veszteségekért vagy károkért, feltéve, hogy a közönség eleve értesittetett arról, hogy a postaintézet minden szavatolását megszüntette, sem azokért, melyek maga a küldött tárgy minőségéből, vagy az elküldő hibájából eredtek.
Nem szavatolnak végre a közvetett károkért, s az elmaradt nyereményekért.
Az igazgatások semminemü felelősséget nem vállalnak a következő esetekben:
1. ha a sérülés a küldemény megérkezése után azonnal, s mielőtt a czimzett fél átvette, nem konstatáltatott;
2. ha a csomagoláson semmi nyomai nem látszanak a külső sérülésnek vagy megázásnak.
3. ha a nyilvánitott értékü küldeményeknél, vagy pénzzel terhelt leveleknél a tárgy sulya akkor, midőn rendeltetési helyére megérkezett, azonosnak bizonyul azzal, melyet a felvevő postahivatal megállapitott.
A küldemény késedelmes elszállitása vagy kézbesitése esetében, a szerződő postaigazgatások a 41. czikk értelmében csak annyiban felelősek, a mennyiben a késedelem következtében a csomag egész tartalma vagy annak egy része végkép megromlott.
A szerződő postaigazgatások az árfolyam vagy árkelet hullámzását semmi szin alatt sem veszik tekintetbe.
Az elküldőnek a küldemény feladásától számitott hat havi időköz engedtetik arra, hogy kártalanitási igényét érvényesitse.
Ezen határidő lejártával a felszólamlónak kártalanitási joga elenyészett.
A szerződő postaigazgatások kölcsönösen fizetik meg a kártalanitást a 41. és 44-ik czikkben megállapitott elvek szerint a saját területeiken esett veszteségekért és károkért.
Ha pedig az elveszés vagy sérülés a szerződő felek területén kivül eső idegen földön történt, az illető postaigazgatás ez esetben az elküldőnek kártalanitási felszólamlását az idegen postaigazgatásnál ugyanazon érdekkel fogja érvényesiteni, mintha saját küldeménye lenne szóban, s azon rendszabályok szerint, melyek a szerződő s idegen postaigazgatások között fennálló szerződésekben vannak megállapitva.
A Szerbia és az idegen országok közt váltott kocsipostai tárgyak, midőn az osztrák-magyar birodalom területén átszállittatnak, Szerbia területén történt szállitás fejében a szerződő országokból eredő vagy oda intézett tárgyakra nézve érvényes tarifáknak és szabályoknak vannak alávetve.
Szerbia határszélétől a rendeltetési helyig és megforditott irányban szállitott küldemények az osztrák-magyar birodalom s az illető idegen államok közt érvényben levő dijak- és szabályoknak vannak alávetve.
A szerződő igazgatások leveleket, s egyéb értéknyilvánitás nélkül feladott küldeményeket staféta utján leendő elszállitás végett is elfogadnak.
A sürgönyök (staféták) szállitási dija egész a rendeltetési helyig előlegesen fizetendő.
Azon esetben, ha valamely staféta utján szállitott tárgy a postahivatalbeliek hibája folytán elvész, azon igazgatás, melynek területén az elveszés történt, az elküldőnek megtériti a staféta szállitásért fizetett dijakat, azonfelül fizet kártalanitás fejében 20 frtot (250 piasztert).
A staféta utján szállitott küldemény elveszéséből eredő felszólamlásnak csak a küldemény feladásától számitott hat havi időközben van helye.
Szerbia postaigazgatása kötelezi magát, hogy saját területén átszállittatni fogja azon leveleket, nyomtatványokat, árumustrákat és kocsipostai küldeményeket, melyeket az osztrák-magyar birodalom postahivatalai a Törökországban berendezett cs. és kir. postahivatalokkal lepecsételt csomagokban vagy zárt zacskókban váltani fognak.
Az osztrák-magyar birodalom igazgatásai Szerbia postaigazgatásának fizetni fognak a most emlitett küldemények transito-dijául:
a) a levelekért negyven (40) krt egy-egy vámfont brutto suly után;
b) az árumustrákért és mindennemű nyomtatványokért hat (6) krt egy-egy font brutto suly után;
c) a kocsipostai küldeményekért hat (6) krt egy-egy font brutto suly után; s három (3) krt minden egy száz (100) forinttól a nyilvánitott érték után.
Ezen küldemények Szerbiában mentve lesznek minden vámkezelés alól.
Szerbia postaigazgatása felelős és szavatol a saját területén át szállitott küldemények elveszéséért vagy sérüléséért, és pedig a jelen szerződésben a Szerbia és az osztrák-magyar monarchia közt váltott küldeményekre nézve megállapitott elvek értelmében.
A küldemények kicserélése a Szerbia és Törökország közti határszélen, a cs. és kir. kormány Alexinatzban székelő ügyvivőjének közvetitésével fog eszközöltetni.
A szerződő igazgatások havonkint egybeállitják a jelen szerződés értelmében a levelek, a zárt levélcsomagok, kocsipostai küldemények és staféták kölcsönös kicseréléséből eredő számadásokat.
Ezen számadások alapjául és igazolásául szolgálnak az azon havi időköz alatt szállitott küldeményekről szóló átvételi bizonylatok, a mely hóra azok vonatkoznak.
A tartozás minden évnegyed elteltével azon általános leszámolás alapján fog kifizettetni, melyet Pesten a földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi m. kir. ministerium fog egybeállitani.
A fizetés o. ért. ércz (ezüst) pénzben vagy pedig az egész ily pénzben fizetendő összegről kiállitott váltó által fog történni; a tartozás a kir. postapénztárnak Pestre vagy a belügyi ministeriumnak Belgrádba küldetvén el, a szerint, a mint a szerződő igazgatásoknak egyike vagy a másika leend tartozásban a másik iránt.
A fizetés azon évnegyedre következő három hó alatt foganatositandó, melyre az általános leszámolás vonatkozik.
Az évnegyedes számadásból eredő különbség a jövő évnegyed rovására vitetik át.
A számadások folyóvá tételénél egy osztrák értékü forint tizenkét és fél piaszterrel egyenértékünek vétetik.
A szerződő igazgatások külön szabályzat által fogják megállapitani a számadások alakját és mindazon szabályrészleteket és intézkedéseket, melyek szükségesek arra, hogy a jelen szerződés pontos foganatositása biztosittassék.
Magától értetik, hogy a fentemlitett szabályokat a szerződő igazgatások módosithatják mindannyiszor, valahányszor annak szükségét kölcsönösen belátják.
A jelen szerződés az 1869. év junius 1-jén lép életbe, és évről-évre kötelező marad mindaddig, mig az egyik szerződő fél a másiknak mindenkor egy évvel megelőzőleg nem jelentette ki azon szándékát, hogy a szerződés érvényét megszüntetni kivánja.
A szerződés ezen utolsó évben is egész kiterjedésében fog végrehajtatni, fentartva a szerződő igazgatások közti számadásoknak a mondott idő lefolyta után való megvizsgálását és kiegyenlitését.
A jelen szerződés az illető kormányok által jóvá fog hagyatni, s a jóváhagyási okmányok Belgrádban kicseréltetni.
Minek hiteléül a meghatalmazottak ezen két példányban kiállitott szerződést aláirták s pecsétjeikkel ellátták.
[Aláírások]
