Az 1868-dik XXIII. törvénycikk 30. §-a és ugyanazon évi LVIII. törvénycikk folytán rendeltetik:
1. § A magyar korona országainak területén fennálló, vagy jövőben alakitandó pénzintézetek, részvénytársulatok és egyletek, a mennyiben a jelen törvény másként nem intézkedik, ugyanazon bélyeget és illetéket kötelesek fizetni, mely az egyes magán-polgárokra van kiszabva.
2. § Oly egyletek és intézetek, melyek a vállalkozóknak vagy részvényes tagoknak a vállalat nyereményéből kamatra vagy osztalékra nyujtanak igényt, iparüzlettel vagy kereskedéssel foglalkoznak, szóval közkereseti társulatoknak tekintendők: üzleti könyveikre és feljegyzéseikre nézve bélyegkötelesek.
3. § Tudományos, művészeti, gazdasági, kegyeleti és jótékony egyletek, a mennyiben czéljok nem pénzbeli nyereségre van irányozva, a közhatóságokhoz és hivatalokhoz intézendő beadványaikra és irataikra nézve, a peres eljárás kivételével, bélyegmentesek.
4. § Bölcsőde, kisdedóvó, árvák nevelésére keletkezett, keresetképességgel nem biró egyéneknek ideiglenes vagy állandó segélyezésére alakult, továbbá orvosi segély, betegápolás, vagy temetési költségek fedezésére létesitett egyletek, társulatok és intézetek, ha működésük a főczélon túl menő nyereményre nem terjed ki, - üzletükre nézve bélyegmentességben részesülnek.
5. § Élelmezési, előlegezési és egyáltalában önsegélyezési társulatok, egyletek és népbankok, ha üzletök a társulat tagjainak nyujtott segélyezésen, élelmezésen vagy előlegezésen tul más nyereményre és kereseti ágra nem terjed ki, bélyegmentesek az üzleti és betéti könyvekre, a társulat irányában maguk a tagok által az alapszabályok értelmében kiállitott kötvényekre, valamint a betételekről és a felvett vagy visszafizetett kölcsönelőlegekről kiállitott vétbizonyitványokra (nyugta) nézve is.
6. § Ha az 5. §-ban emlitett egyletek saját tagjainak nyujtott segélyezésen, élelmezésen, vagy előlegezésen tul terjedő más haszonhajtó üzletekkel is foglalkoznak, ez esetben a jelen törvénynek azon üzletekre vonatkozó rendeletei alá esnek.
7. § Közkereseti társulatoknak részvényei, ha meghatározott névre, vagy czégre állittattak ki, a II. fokozatú bélyegilleték alá esnek; mely illeték a részvények kibocsátása előtt közvetlenül fizettetik az illető pénztárba. Az illeték kiszabása egyes részvények kifejezett értékösszege után járó illetékek összeszámitása által eszközöltetik. Ha az ily részvények a részvénytulajdonos által másra ruháztatnak át, az ily átruházástól a II-ik fokozatú illeték az átruházáskori érték szerint akkor fizetendő, midőn az uj tulajdonos nevére más részvény állittatik ki.
8. § Az előmutatóra szóló részvények a III. fokozat szerinti illeték alá esnek; - s a járó illetéknek mind megszabására, mind lerovására nézve a 7. §-ban foglalt szabály alkalmazandó.
9. § Ha a 7. és 8. §-ban emlitett részvényekre csak részletfizetések teljesittetnek, és a részvényeseknek nem teljes részvények, hanem csak ideiglenes elismervények szolgáltatnak ki, a fokozatos illeték az egyes fizetések lejáratszerü teljesitésekor a befizetés arányához képest lesz befizetendő, de a részletfizetésről szóló okiratok (ideiglenes elismervények) bélyegmentesen állittatnak ki. Midőn pedig a meghatározott részletfizetések mellett felülfizetések is megengedtetnek a részvényeseknek, a felülfizetett részlettől járó illeték a részletfizetésre kitűzött határidő után legfeljebb 14 nap alatt teljesitendő.
10. § Azon intézetek, melyek állam- vagy más értékpapirokra vagy bármely áruczikkekre előleget vagy kölcsönt adnak, ha az ily kölcsön hat hónapi időszakon tul nem terjed, minden egyes kölcsön értékétől az I. fokozatu bélyegilletéket közvetlenül tartoznak fizetni; de azért az ily kölcsönre vonatkozó okiratok bélyeg nélkül állittatnak ki; a hat hónapot meg nem haladó kölcsönmeghosszabbitások szintén az I. fokozatu bélyegilleték alá esnek.
Mindkét esetben az illeték minden hónap letelte után 14 nap alatt fizetendő.
11. § A magyar földhitelintézetnek, mint ilyennek, üzletkönyvei, záloglevelei, jövedékjegyei és minden egyéb a kölcsönre vonatkozó s az intézet nevében kiállitott okmányai továbbra is bélyegmentesek lesznek. Kivétetnek azonban a zálogadósság visszafizetéséről szóló azon nyugták, melyek a telekkönyvben létező zálogteher kitörlésére szolgálnak, s a melyektől jövőre 50 krajczárnyi bélyeg fizettetik.
A záloglevelek és jövedékjegyek szelvényei szintén bélyegkötelesek maradnak, de ezektől az illeték a lejárat idején közvetlenül fizettetik.
Azon okmányok közül, melyek az intézetre mások által állittatnak ki, névszerint a záloglevél vagy a jövedékjegy átadását tanusitó bizonyitványok, valamint azon más okmányok is, melyek a főbizonyitó okmányon kivül csupán a fennálló ügykezelés szempontjából állittatnak ki, továbbra is bélyegmentesek lesznek.
12. § A kormányzó igazgatása alatt álló zálogházak üzletkönyvei, a lejárt zálogok elárusitásáról felvett jegyzőkönyvek, továbbá az elárusitott zálogtárgyakból az adósság lerovása után az adós részére fenmaradt összeg felvételéről kiállitott nyugták, végre a zálogjegyek elvesztése esetében a zálogtárgyak visszaválthatása végett az adósok részéről kiállitandó okmányok: bélyegmentesek.
13. § Azon takarékpénztárak, melyeknek tiszta jövedelmök nem emelkedett annyira, hogy a befizetett részvénytőkének 8%-tóli összegét meghaladó kamat- és nyereményosztalékot adhassanak, vagy a melyek a 8%-tóli tiszta jövedelmet meghaladó egész nyereményüket jótékony czélra fordítják, az eddigi bélyegmentesség kedvezményében meghagyatnak.
Azon takarékpénztárak ellenben, melyek az eredeti részvényesek által valóban befizetett részvénytőkének 8%-tóli összegét meghaladó kamat- és részvényosztalékot fizetnek, jelen törvény kihirdetése napjától kezdve üzletkönyveiket kötelesek a 2-ik § értelmében szabályszerü bélyeggel ellátni.
A betételi könyvecskék s az abban előforduló tőke s kamatbizonyitványok ezután is bélyegmentesen állíttatnak ki.
A bélyegmentességet, vagy a bélyegkötelezettség fokát tartalmazó kimutatást a 22-dik § hasonlatossága szerint minden takarékpénztár köteles az illető pénzügyi igazgatóságnak megküldeni.
14. § Azon népbankok vagy egyéb intézetek, melyekkel takarékpénztári üzlet van összekötve, ez utóbbira nézve a 13. § rendelete alá esnek.
15. § Hitelüzlettel foglalkozó s alapszabályaik értelmében folyó számlára pénz-átvételekre jogositott pénzintézetek a gyümölcsözés végett átvett tőke-összegek után járó kamatoktól bélyegilleték fejében két százalékot fizetnek közvetlenül, de azért az üzletre vonatkozó okmányok, u. m. cheques-ek, pénztári jegyek, utalványok, bélyegkötelezettség alá nem tartoznak.
Ezen illeték minden hónap letelte után 14 nap alatt befizetendő.
16. § Biztositó intézetek a befizetett biztositási dijaktól, valamint a biztositó fél részére kifizetett kárpótlási összegektől a II. fokozat szerinti bélyegilletéket minden hónap leteltével 14 nap alatt közvetlenül tartoznak fizetni azon arányban, a mint azok havonkint befolynak és kifizettetnek.
az elemi és állatbiztositási károk megtéritésére fizetendő összegek azonban illetékmentesek.
17. § A 16. § értelmében megszabott II. fokozat szerinti bélyegilletéket azon kölcsönösen biztositó társulatok is tartoznak fizetni, melyek a 3., 4., 5. §-ban foglalt feltételek folytán üzletkönyveikre nézve bélyegmentesek. Valamint ezeknél, ugy a fuvarbiztositó vállalatoknál is befizetett biztositási dijak teljes összege után, egyéb biztositó-intézeteknél pedig minden egyes befizetett biztositási dij után külön számittatik ki a fennebbi illeték. E czélból az ily intézetek is a 21. § határozata alá esnek.
18. § A gőzhajózási és vaspálya-vállalatok a közuti vaspálya-vállalatok kivételével, melyekre nézve az 1868:XXII. törvénycikk 26. §-ának rendelete érvényben marad, tartoznak az általok szállitott személyek vitelbérétől járó bélyegilleték fejében, a mennyiben a vitelbér 50 krt meg nem halad, egy krajczárt, - magasabb vitelbértől pedig annyiszor egy krajczárt minden személytől fizetni, a hányszor a vitelbérben 50 kr. foglaltatik. Minden 50 krajczárnál csekélyebb maradvány teljesnek tekintetik, de az illeték egy személytől 15 krajczárt soha meg nem haladhat. Ha a vitelbér jövet-menetre is fizettetik, akkor a fennebbi illeték kétszer számitandó.
Az emlitett vállalatok kötelesek ezen illetéket minden hónap lejártával 14 nap alatt a málha-felvételi jegyek után járó illetékkel együtt közvetlenül befizetni.
19. § A részvénytársulatok kötelesek a részvények után járó kamatok és osztalékok minden egyes szelvényétől a II. fokozat szerinti bélyegilletéket a fizetés lejártakor közvetlenül befizetni; a mennyiben pedig az egyes részvények 500 frtnál kisebb összegekről volnának kiállitva, a szelvények után járó fokozatos bélyegilleték akként szabatik meg, mintha a részvények kifejezett teljes értékösszege 500 forintos részvényekre volna felosztva.
20. § Azon okiratok, melyeket a tulajdonképeni bizonyitó okiratokon kivül csupán a megállapitott belkezelés folytán, vagy az intézet ád a feleknek, vagy ezek állitanak ki az intézet számára, azon esetben bélyegmentesek, ha azok, a pénzügyi hatóságoknak bemutattatnak, és ezek által az emlitett minőségük elismertetik; de ha azok peres eljárásnál használtatnak, bélyegmentességüket elvesztik s szabályszerü bélyegilleték alá esnek.
21. § Azon társulatok és intézetek, melyek jelen törvény által a bélyegilletéknek közvetlen fizetésére köteleztetnek, tartoznak az illető pénzügyi igazgatóságnak havonkint a bélyegkötelezettség alá eső tárgyakról naplókivonatot beküldeni, mely az üzlet eredeti feljegyzéseivel vagy könyveivel megegyez és minden bélyegköteles bevételek és kiadások tételeit kimutatja.
A pénzügyi igazgatóság felhatalmaztatik, ezen napló-kivonatot megbizott közege által az egylet könyveivel összehasonlittatni; megjegyeztetvén, hogy a társulatok és intézetek, a fennebi napló-kivonat helyességeért ügyvezetőjükkel együtt felelősséggel tartoznak.
22. § A mennyiben a 10., 11., 13., 14., 15., 16., 17., 18, és 19-ik §-ban emlitett illetékekre vonatkozó üzletek terjedelme megbirálható, megengedtetik, hogy az azokért közvetlenül fizetendő bélyegilleték az illető intézetek és pénzügyi hatóságok előleges egyezménye folytán, átalányban rovassék le: mely esetben ezen intézetek és társulatok azon időtartamra nézve, melyre az átalány-fizetés kiterjesztetett, a 21. §-ban megszabott kötelezettség alól fölmentessenek.
23. § Egyes intézetek és részvénytársulatok részére eddigelé kivételesen engedélyezve volt, de a jelen törvény határozataival ellenkező bélyegmentességi kedvezmények jövendőre megszünnek, kivévén a vasuti vállalatok számára szerződésileg vagy engedélyi okiratok alapján adott bélyegmentességi kedvezményeket, melyek továbbra is érvényben maradnak.
24. § Jelen törvény határozatai kiterjesztetnek a magyar korona országain kivül székelő intézeteknek, vállalatoknak és egyleteknek a magyar korona országaiban létező fiókintézeteire és vállalataira is, a mennyiben ezek a magyar korona területén jogügyleteket önállólag kötnek és ezekről jogérvényes okiratokat állitanak ki.
25. § A jelen törvény végrehajtásával a pénzügyminister bizatik meg.
