1870. évi XVIII. törvénycikk

az állami számvevőszék felállításáról s hatásköréről * 

1. § Az állam bevételeinek és kiadásainak, az államvagyonnak és az államadósság kezelésének s általában az állam számvitelének ellenőrzése végett „állami számvevőszék” állíttatik fel.

2. § Az állami számvevőszék a ministeriumtól független, önálló hatáskörrel bir.

3. § Az állami számvevőszék áll: egy elnökből, egy főszámtanácsosból, a szükséges számu számtanácsosokból és a segédszemélyzetből, kikhez a kezelő személyzet járul.

4. § Az állami számvevőszék elnöke, fő- és számtanácsosai és egyéb hivatalnokai az országgyülés egyik házának sem lehetnek tagjai.

Elnökségre, ugy fő- és számtanácsosi hivatalra nem szabad kinevezni olyanokat, kik egymás között, vagy a ministerekkel fel- vagy lefelé, egyenes vagy oldalilag első- és másodfoku rokonságban, vagy sógorságban állanak.

5. § Az állami számvevőszék elnöke és többi tagjai semmiféle más állami vagy magánhivatalt és oly állást vagy tisztséget, mely számadási vagy vagyoni felelősséggel jár, a természeti és törvényes gyámság egyedüli kivételével, nem viselhetnek; és sem közvetlenül, sem hozzátartozóik vagy más közvetítők által nem vehetnek részt oly vállalatok igazgatásában vagy ügyvitelében, a melyek az államnak számolni kötelesek, vagy az állammal bárminő segélyezési vagy szerződési viszonyban állanak.

6. § Az állami számvevőszék elnöke a képviselőház kezdeményezése folytán az országgyülés által kijelölt három egyén közül, Ő Felsége által a ministerelnök ellenjegyzése mellett neveztetik ki; a főszámtanácsost és számtanácsosokat Ő Felsége az állami számvevőszék elnökének javaslatára, a ministerelnök felterjesztésére és ennek ellenjegyzése mellett nevezi ki. A segéd- és kezelőszemélyzet kinevezésének joga az állami számvevőszék elnökét illeti.

7. § Az állami számvevőszék ügyeit személyes felelősség terhe alatt az elnök vezeti; akadályoztatása esetében a főszámtanácsos helyettesíti.

8. § Az állami számvevőszék elnöke egész életére neveztetik ki, s hivatalát csak a következő 9. és 10. §-ban megállapított törvényes eljárás következtében vesztheti el.

9. § Az állami számvevőszék elnöke felelős minden mulasztásért vagy törvényellenes eljárásért, a melyet vagy maga követ el, vagy a melyet, tudomása lévén róla, jelentésében az országgyülés elé terjeszteni elmulasztott.

10. § Az állami számvevőszék elnökének vád alá helyezését a képviselőház általános szavazattöbbséggel rendeli el, s ez esetben a biráskodást ugyanolyan módon, ugyanazon biróság gyakorolja, a mely a ministerekre nézve az 1848:III. törvénycikkben meg van állapítva, és ugyanazon törvény 35-ik §-ának rendelete az állami számvevőszék elnökére is kiterjed.

11. § Az állami számvevőszék elnökének évi fizetése a ministeri fizetéssel egyenlő. Az állami számvevőszék többi tagjainak száma és fizetése az állami számvevőszék elnökének véleménye alapján az állami számvevőszék évi költségvetésének megállapításakor szabályoztatik.

12. § Az állami számvevőszéknél vezettetik a kettős könyvelés szabályai szerint az állami főkönyv, a melynek számlái megfelelnek az állam költségvetése fejezeteinek, czímeinek, rovatainak és tételeinek.

13. § Minden ministerium köteles úgy saját számvevősége vagy számvevő osztálya, mint az alatta álló s önálló utalványozási joggal felruházott hatóságok számviteli kimutatásait egybeállítás és ellenőrzés végett az állami számvevőszéknek havonkint megküldeni.

14. § Az állami számvevőszék tartozik nyilvántartani és ellenőrizni a közigazgatás minden ágában, vajjon:

a) minden számadás a számviteli rendszer szerint kellőleg igazoltatik-e?

b) minden utalványozás csak az állam költségvetését megállapító törvény felhatalmazása alapján, s e törvény rendeletei szerint tétetik-e? s ehhez képest:

c) az utalványozások megfelelnek-e a költségvetési törvényben megállapított fejezeteknek, czímeknek és rovatoknak;

d) a kiadások nem haladták-e fölül az engedélyezett összegeket? s végre

e) vajjon minden megtakarítás csupán a törvény átruházási rendelete szerint kezeltetik-e?

15. § Az előbbeni §-ban körülirt ellenőrzési tiszténél fogva, az állami számvevőszéknek joga van a ministeri számvevőségek vagy számvevő osztályok, valamint más önálló utalványozási joggal biró államhatóságok ügykezelését, az állampénzekről és anyagokról vezetett számadásokat s bármely bevételt vagy kiadást igazoló okiratokat, az illető minister előleges értesítése mellett, esetről-esetre megvizsgálni.

16. § Ha az állami számvevőszék a 14. és 15. §-ban foglalt elvektől és rendszabályoktól bármi részben eltérést tapasztal, felvilágosítást kér az illető ministertől. Ha ez nem oszlatja el a nehézségeket, az állami számvevőszék az összes ügyiratokat észrevételei kiséretében, a ministerelnök útján a ministeri tanácsnak megküldi, mely határozatát irásban közli az állami számvevőszékkel.

17. § Valamint az összes bevételek és kiadások, úgy az állami vagyon, alapok és azon intézeteknek, a melyek állami segélyben részesülnek, kezelési számadásai (a 13. és 14. § értelmében) az állami számvevőszék ellenőrzése alá tartoznak. Ennélfogva az illető közegek kötelesek minden okiratot vagy kimutatást közölni, melyet az állami számvevőszék ellenőrzés czéljából megtekinteni kiván.

18. § Kiterjed továbbá az állami számvevőszék ellenőrzése a m. korona országai által felvett vagy felveendő állósított és függő államadósságra, ideértve a földtehermentesítési adósságot és a váltsági kötvényeket is. E szerint ellenőrzi az állami számvevőszék:

a) hogy a törvény rendelete az államadóssági, földtehermentesítési és váltsági kötvények és a kamatozó kincstári utalványok kibocsátásánál megtartatik-e?

b) az állam tartozásai rendesen könyveztetnek-e?

c) hogy az állam által elvállalt kötelezettségek mind az adósságokra, mind azon tartozásokra nézve, a melyekért az állam jótállást vállalt, a kamatfizetést, a tőketörlesztést és a hitelezők biztosítását illetőleg megtartatnak-e? végre

d) kimutatja az állami számvevőszék a pénzügyministeriumtól nyert adatok alapján a törvények értelmében vert fémváltópénz időnkénti forgalmát.

19. § A megelőző szakaszban körülirt ellenőrzési tiszténél fogva joga van az állami számvevőszéknek a pénzügyministerium útján annak hitelügyi osztályától, mindazon tárgyakra nézve, melyekre a 18. § szerint ellenőrzése kiterjed, felvilágosítást és kimutatásokat kivánni; az állam tartozási könyveit és azon előjegyzéseket, melyek azokra vonatkoznak, az illető ministernek előleges értesítése mellett, valahányszor szükségesnek tartja, megtekinteni és a hitelügyi osztály pénztárait koronként megvizsgálni s értékpapir- és papirkészleteit folytonos ellenőrzés alatt tartani oly módon azonban, hogy ez által az illető hiteljegyek kibocsátása, nyilvántartása és törlése körüli rendes működése ne akadályoztassék.

20. § Az állami számvevőszék őrködik végre a nyugdíjazási szabályok megtartása felett, mihez képest folyvást nyilván tartja és kimutatja a nyugdíjasok jegyzékét.

21. § Az állami számvevőszék az általa gyakorolt összes ellenőrzés eredményéről évnegyedenként kimutatást készít, és azt észrevételei kiséretében a ministertanácsnak megküldi.

A ministertanács az állami számvevőszék kimutatására, illetőleg észrevételeire irásban közli határozatait.

22. § Tartozik továbbá az állami számvevőszék évenkint szeptember elsejéig a megelőző évre vonatkozó zárszámadást, egybehasonlítva az azon évre törvényhozásilag megállapított költségvetéssel elkészíteni s észrevételeivel együtt a ministeri tanácscsal közleni. A zárszámadás az állami számvevőszék észrevételeivel és a ministeri tanácsnak ezekre vonatkozó határozataival együtt a ministerelnök által haladéktalanul az országgyülés elé terjesztendő.

23. § A zárszámadással egyidejüleg készíti el az állami számvevőszék az államvagyon mérlegét s részletes jelentését az államháztartás, államvagyon és államadósságok kezelése körül a megelőzött kezelési évben szerzett számviteli tapasztalatairól. E jelentés a ministeri tanács észrevételei kiséretében, a ministerelnök által, szintén az országgyülés elé terjesztendő.

24. § Az állami számvevőszék tartozik felügyelni, hogy az állam számviteli szolgálata rendben tartassék, s abban a lehető egyszerüsítések eszközöltessenek. E czélra jogában áll az állami számvevőszéknek a kormány bármely hatósága mellett működő számvevőségi osztályt, úgyszintén minden állampénztárt saját tisztviselői által, az illető minister értesítése mellett bármikor megvizsgáltatni, s ez úton a kezelési rend fentartásáról, valamint az eljárás czélszerüségéről, s az összes számviteli szolgálat összhangzó működéséről magának alapos meggyőződést szerezni. A vizsgálat eredménye, a tapasztalt hibák, hiányok elhárítására intézett javaslatok kiséretében, közlendő mindannyiszor az illető ministerrel, s ha e közlésnek kivánt eredménye nem lenne, a ministeri tanácscsal; a mennyiben pedig a ministeri tanácsnak ez iránt hozott, s az állami számvevőszék elnökével közlött határozatában ez bele nem nyugszik, ezen körülmény a 21. és 23. § szerint az országgyülés elé terjesztendő jelentésben felveendő.

25. § Általában köteles az állami számvevőszék mindennemü iratait az országgyülés bármelyik házának kivánatára vagy magának a háznak, vagy küldöttségének megvizsgálása alá terjeszteni.

26. § Az állami számvevőszék ideiglenes ügyrendének s az államadósságok ellenőrzésére vonatkozó ideiglenes kezelési szabályoknak kidolgozásával, ezen törvény alapján az állami számvevőszék elnöke bizatik meg, a kinek javaslata a ministeri tanács véleménye kiséretében Ő Felsége jóváhagyása alá terjesztetik.

27. § Az állami számvevőszék működésének megkezdésétől fogva legfölebb két év alatt, a ministeri tanács, illetőleg a ministerelnök útján törvényjavaslatot terjeszt az országgyülés elé, saját ügykezelésének, az állam összes számviteli rendszerének és az államadósság ellenőrzésének szabályozásáról.

28. § Az állami számvevőszék megalakulása után, azonnal megkezdi működését.

29. § E törvény hatálya a magyar korona minden országaira kiterjed.

30. § E törvény végrehajtásával a ministerelnök bizatik meg.


  Vissza az oldal tetejére