1. § A tiszai korona-uradalmi kerületet képező Martonos, Ó-Kanizsa, Zenta, Ada, Mohol, Petrovoszello, Ó-Becse, Sz.-Tamás, Turja és Földvár községek, és a korona-uradalmat képviselő pénzügyminister között folyó évi február hó 26-ik napján kötött örökváltsági szerződés megerősíttetik; az 1790/91. évi VII. törvénycikknek a tiszai koronai kerületre vonatkozó rendelete pedig hatályon kivül helyeztetik.
2. § A tiszai korona-uradalmi kerülethez tartozó községek mindazon uradalmi járadékokat, melyeket a használatukban levő területekért az uradalomnak eddig fizetni, adni, beszolgáltatni, illetőleg teljesíteni kötelesek voltak, az 1-ső §-ban említett szerződésnél fogva 1.300,000 o. é. forint összegen véglegesen megváltván, ezek az örökváltsági szerződés értelmében a birtokukban hagyott területnek szabad birtokosaivá válnak.
3. § A 2-ik §-ban említett 1.300,000 o. é. forintnyi váltságtőke az állam számára megszerzett kisbéri uradalom vételárának törlesztésére fordítandó, s utasíttatik a pénzügyminister, hogy a váltságtőkéből a mennyiben az több évi részletekben fog befolyni, az időnként befolyó összeget azon földtehermentesítési vagy szőlődézsmaváltsági kötvények visszaváltására vagy pótlására fordítsa, melyek koronai uradalmak után az állam tulajdonát képezték, de a kisbéri uradalom megszerzése végett eladattak vagy elzálogosíttattak.
4. § E törvény végrehajtásával a pénzügyminister bizatik meg.
