1. § A Nyiregyházától Ungvárig vezetendő másodrendü gőzmozdony-vasut kiépitése tárgyában előterjesztett engedélyokmány a jelen törvény által jóváhagyatván, beczikkelyezése elrendeltetik.
2. § E törvény végrehajtásával a közmunka-, közlekedési- és a pénzügyminister bizatnak meg.
1. § Az engedélyes északkeleti vasuttársaság jogot nyer egy, a tiszavidéki vasut nyiregyházi állomásától Csapon át Ungvárig vezető mozdony-vasut épitésére és üzletére.
2. § Az engedélyes társulat az engedélyezett pálya épitésénél és üzleténél köteles jelen engedélyi okirat tartalmához, továbbá a közmunka- és közlekedési minister által 1867. évi april hó 20-án 4973. szám alatt kibocsátott, az országgyülés által jóváhagyott ideiglenes vasut-engedélyezési szabályhoz, valamint az 1867-ki vám- és kereskedelmi szövetség 8. §-ban ideiglen elfogadott vasuti üzletrendhez mindaddig alkalmazkodni, mig ezen ideiglenes szabályok helyett a hazai törvényhozás által hozandó ujabb törvények és a kormány által kibocsátandó rendelvények életbe nem lépnek, melyekhez, valamint az azok behozataláig a fennálló szabályokon a magyar kormány által teendő minden változtatásokhoz is alkalmazkodni és azoknak föltétlenül hódolni tartozik. A menynyiben azonban e törvények és szabályok folytán az engedélyes társulatra ujabb terhek háramolnának, azokért neki a méltányosságnak megfelelő kármentesités fog nyujtatni.
3. § A pálya épitése és üzleti felszerelése a jelen engedélyokmány alapjául felvett általános tervezetek szerint és az engedélyes társulat által készitendő s a kormányhoz átvizsgálás és jóváhagyás végett felterjesztendő részletes tervezetek alapján fog eszközöltetni.
Mindazonáltal ugy a kormánynak, mint az engedélyes társulatnak szabadságukban álland az általános tervezet megváltoztatását javaslatba hozni.
Ezeken felül az épitkezésnél különösen a kormány kivánalmai, nemkülönben a fennálló általános épitkezési és rendőri szabályok szerint kell eljárni.
A kormány fentartja magának, hogy az épitési terven változtatásokat tehessen, a mennyiben ilyenek a műszaki vizsgálat, vagy a jelen engedélyokmány 2. §-ában érintett ministeri rendelet 6. § határozata szerint intézendő közigazgatási vonaljárás eredménye, vagy az épités tartama alatt teljesitett egyes vizsgálatok nyomán a pályaszolgálat, valamint a közforgalom érdekéből és a pálya fennállásának biztositására, nemkülönben a törvényes határozmányok teljesitése szempontjából szükségeseknek fognak találtatni, ezek által azonban a már egyrészt az eszközlött elővizsgálat, másrészt a közigazgatási vonaljárás folytán meghatározott pályanyom és pályahossz-szelvény változást nem szenvedhetnek.
Ha az épités kivitelénél gazdálkodási vagy üzleti tekintetből akár a pályavonal, akár a részlettervek megváltoztatása kivánatosnak vagy szükségesnek mutatkoznék, miáltal egyébként sem a pályatervezet főirányának változást szenvedni, sem azon esetnek bekövetkezni nem szabad, hogy szemben az elfogadott vonallal a lejt- és irányviszonyok kedvezőtlenebbekké váljanak, ily változtatások megengedése a kormánytól lesz kikérendő.
4. § A pálya alépitménye egy vágányra előállitható s ehhez képest a terület kisajátitása egyelőre annyi térfogatra szoritkozhatik, a mennyi egynyomu sinuthoz és a kitérőkhöz, nemkülönben az állomásokra megkivántatik. A mennyiben azonban - tekintettel a jövőre - a ministerium czélszerünek itélendi a földterületet már most kétvágányu vasutra kisajátitani, az engedélyes társulat erre méltányos és külön megállapitandó kárpótlás mellett köteleztetik.
Mihelyt annyira növekedett a forgalom, hogy a tiszta jövedelem a névleges üzletitőke 8% jövedelmének megfelel és az engedélyesek minden, a kamatbiztositás alapján az államtól nyert előlegeket és ezek kamatait törlesztették: kötelesek az engedélyesek - a mennyiben a kormány azt kivánná - a második vágányt minden kártalanitás nélkül előállitani. A forgalom növekedtével minden más esetben is kivánhatja a kormány a második vágány előállitását, csak hogy ekkor a részletes határozmányok az engedélyesekkel egyetértőleg lesznek megállapitandók.
5. § A munkálatok kivitelénél az engedélyesek által következő általános rendszabályok lesznek követendők:
a) Alépitmény
A maximal emelkedési viszony legyen ugy, mint egy áll a százötvenhez (1:150). A kanyarodásoknak a nyilt pályán nem szabad 400 méternél kisebb félátmérővel birniok.
A pálya szabályszerü (normál) keresztszelvényeire nézve a bevágásoknál és töltéseknél a falazatokon és azok közt azon szabályok és szabványrajzok követendők, melyek az államköltségen foganatba vett II-odrendü vonalaknál (Miskolcz-Bánréve) megállapittattak, s nevezetesen melyek szerint a pálya koronaszélessége ott, hol a sinek a talpfán feküsznek, egyenes vonalakban 3.1 méterre, kanyarulatokban 3.4 méterre határoztatott.
Ezen szabványrajzokkal megegyezőleg kell a kövecságyat előállitani s annak azon időben, midőn a pályafentartási költségeknek az üzleti számadásba fölvétele kezdődik, a talpfák befödésével a keresztszelvény-szabványokban meghatározott mértékkel kell birnia, ezenkivül még az épitési alap terhére pályamértföldenkint legalább 300 köbméternyi kavicsmennyiség, mint tartalékkövecs helyezendő el.
A felépitmény beágyazására felényire tiszta homok, felényire homok és kavics keverten használható. Mindazonáltal az engedélyeseknek szabadságukban álland az egész felépitményt homokba fektetni, és csak egy 1.07 méternyi tiszta kavicsfedréteget használni.
A műépitmények egész 3 méter nyilásig, a mennyiben a pálya magassága ezt megengedi, boltozandók vagy kőlappal befedendők, s igy egészen kőanyagból vagy jól kiégetett téglából állitandók elő.
A mennyiben pedig a pálya e végre kellő magassággal nem birna, ez esetben a műépitményeknél egész három méter nyilásig, legalább a hidoszlopok készitendők kőanyagból vagy jól kiégetett téglából, melyen a felső szerkezet, a gerendák, valamint a befedés fából is előállithatók.
A több, mint 3 méter nyilással biró műépitmények egészen fából előállithatók.
b) Felépitmény
A felépitmény és minden alkatrészeinek előállitása és a földműanyagok szállitása körül, valamint a sinutaknak az állomásoknál elrendezésére nézve azon szabályok és szabványrajzok követendők, melyek az állam költségén foganatba vett II-odrendü vonalakra nézve (Miskolcz-Bánréve) megállapittattak, és a melyek szerint a sineknek egy méter hosszuságban 47.2 vámfont sulylyal kell birniok. A kitérőknél a talpfák kizárólag tölgyfából, egyébként pedig tölgy-, vagy a legkipróbáltabb rendszer szerint telitett (impráágnált) bükkfából készittessenek és szállittassanak.
Az engedélyes társulat köteles a nyilt pályának és az állomások sinutainak előállitásához szükséges felépitmény-anyagokon kivül ezeknek még egy százalékát, valamint minden 25 kitérő után legalább egy teljes kitérő- és keresztvágány-szerkezetet is az azokhoz szükségelt talpfákkal együtt mint tartalékanyagot, az épitési alapból előállitani.
Az állomások mellékvágányaira legfeljebb az egész pályahossz 10 százaléka fog követeltetni.
A felépitményhez szükséges mindennemü vasanyagot és gyári felműkészitményeket köteles az engedélyes társulat lehetőleg a belföldön szerezni be.
A mennyiben ki nem elégitő ajánlatok miatt ezen anyagok szállitása szükségképen külföldről eszközöltetnék, ez esetben egyrészt a beszerzési hely iránt az engedélyes társulat és a kormány közt egyezség hozandó létre, másrészt a külföldről szállitott anyagok és gyári készitmények után járó behozatali vám egészben az engedélyes társulatot fogja terhelni.
c) Épületek, pályaelzárás, jelzések
Mindazon épitkezések, a melyek a vontatási és a műhelyi szolgálat czéljából szükségeltetnek, valamint az 1-ső osztályu felvételi épületek, végre egyéb, a helységek közvetlen közelében fekvő épületek, a kormány határozataihoz képest vagy egészen kőből, illetőleg téglából vagy pedig berakott gerendafalazattal állitandók elő. A többi épületek mind fából, mindazonáltal kőalapzattal épitendők ki.
Minden állomási berendezés azon szabványok és szabványrajzok szerint állitandó elő, melyek az állam költségén foganatba vett II-odrendü (Miskolcz-Bánréve) vonalaknál hason munkálatokra nézve megállapittattak.
Ugyanez áll általában a pálya elzárása és korlátolása, valamint a jelzési készületek és az egész jelzési rendszerre nézve is.
d) Állomások
A vonal a tiszavidéki vasut nyiregyházi állomásánál veszi kezdetét és az Ungvár melletti csatornáig terjed. A két végállomás közt legfeljebb nyolcz közbeneső állomás lesz fölállitandó. A vontatási szolgálat czéljaira szükségelt épületek és elrendezések, továbbá a kijavitási műhelyek azon állomásokon lesznek előállitandók, a mely állomásokat a kormány az engedélyes társulat inditványára e tekintetben kijelölni fog. A közbeneső állomások osztályozása, valamint a két végállomásnál a szükségletnek megfelelő berendezések és a vontatási szolgálat, továbbá a kijavitási műhelyek czéljaira szükségelt épületek és elrendezések iránt a kormány fog határozni.
Az engedélyezett vonalon (a két végállomás vizállomási berendezéseit ide nem számitva) egészben legfeljebb három vizállomás lesz előállitandó. Az állomások különben a magyar királyi másodrendü államvaspályák szabványrajzai szerint épitendők, a kormánynak mindazonáltal fentartatik abbeli joga, hogy egyes állomásoknak meghosszabbitását is elrendelhesse.
Az állomások általában olyképen épitendők, hogy azokat szükség esetében meg lehessen hosszabbitani.
Az engedélyezett pálya Nyiregyházánál a tiszavidéki vasuttársulattal, és Csapnál a magyar északkeleti vasuttársulattal közös pályaudvarral birand.
e) Üzleteszközök
Az üzleti eszközök, mik alatt a tárkocsikkal (Tendern) ellátott mozdonyok s azok felszerelései, személy-, teher- és kavicsszállitó kocsik, hóekék és kézikocsik (Draisinen), tehát csak a járművek (Rollmateriale) értendők, a magyar királyi vasutépitészeti igazgatóság szabványrajzai és szerkezeti rendszabályai szerint lesznek beszerzendők.
A pályához mértföldenkint szükséges üzleti eszközök beszerzési értéke 40,000 (negyvenezer) o. ért. forintban állapittatik meg.
Az engedélyes társulatnak az üzleti eszközök szállitásának egy fővállalkozóra leendő átruházása világosan megtiltatik, s köteles az üzleti eszközöket a kormány által elfogadhatóknak elismert gyáraknál megrendelni, és az illető szerződéseket eredetiben a kormányhoz átvizsgálás végett felterjeszteni.
f) A munkálatok minősége és mennyisége
A mi a teljesitendő munkálatok és a szállitmányok minőségét általában illeti, e tekintetben az engedélyes társulat által irányadóul veendő az, hogy az engedélyezett pályának előállitásához és felszereléseihez szükséges minden munkálatok és szállitmányok legalább is annyi és oly egyenértékkel birjanak, a mennyivel azon hasonló munkálatok és szállitmányok birnak, melyek az állam költségén foganatba vett másodrendü vonalaknál (Miskolcz-Bánréve) teljesittettek, illetőleg szállittattak.
A mi továbbá a teljesitendő munkálatok mennyiségét illeti, e részben köteles az engedélyes társulat az általa készitendő vonalakat és állomásokat oly módon állitani elő, miszerint megfeleljenek mindazon igényeknek, melyek egy czélszerüen és gazdaságosan kezelt üzletnél megkivántatnak.
Önként értetik, hogy az engedélyes társulat az épitési alap terhére tartozik mindazon munkálatokat is végrehajtani és anyagokat szállitani, melyek a fentebbi határozmányokban elő nem soroltattak ugyan, de a melyek a pálya tökéletes és üzletképes előállitására és felszerelésére, valamint üzletbe vételére, továbbá tisztviselői elhelyezésére, végül üzleti helyiségei és raktárai berendezésére szükségeltetnek.
Az engedélyes társulat köteles egyszersmind az üzleti felszerelés gyorsabb felhasználásnak alávetett részeihez, ugyszintén az egyéb felszerelési tárgyakhoz és készletekhez is az épitési alapból tartalékot és pótdarabokat oly arányban beszerezni, a minő arányban azok beszerzése egy másodrendü vasutnál szokásos.
Ugyanez áll az üzletbetételre szükségelt elhasználási anyagokra nézve is.
Ha a faépitményeknek szilárdabb anyagbóli helyettesitése a kormány által kivántatnék, vagy ha a forgalom annyira növekednék, hogy a 40,000 o. ért. frt beszerzési értéknek megfelelő és jó üzletkarban tartott forgalmi eszközök elégségesek nem lennének, akkor az e végre szükséges pénzérték beszerzése iránt, a mennyiben a pálya tiszta jövedelme 8%-tólit el nem érné, a kormánynyal egy külön egyezmény létesitendő; a mennyiben pedig a pálya tiszta jövedelme a 8%-tólit elérte, ez esetben a fentebbi kiadások egyedül az engedélyes társulatot terhelendik.
6. § Az engedélyes társulat kötelezi magát 14 nap alatt azon naptól számitva, melyen az engedélyezési törvény hatályba lépett, magyar földtehermentesitési, vagy magyar vasuti kölcsön, vagy szőlődézsmaváltsági kötvényekben, vagy magyar földhitelintézeti záloglevelekben, vagy végül a magyar állam által biztositott értékpapirokban tőzsdeárfolyam szerint számitva 150,000 frt o. ért. biztositékot Budán a m. kir. központi állampénztárnál letenni.
Köteles továbbá az engedélyes társulat ugyancsak az engedélyezési törvénynek hatályba lépte napjától számitandó három hónap alatt kimutatni, hogy a vállalat egész részvénytőkéje 30 százalékának befizetése biztositva van.
Azon esetben, ha ezen kimutatás meg nem történnék, az engedély önkényt megszüntnek és a biztositék elveszettnek tekintendő.
A letett biztositék az engedélyes társulatnak az egész vonal megnyitása után fog visszaszolgáltatni.
7. § Az engedélyes társulat köteles az engedélyezett vonalnak helyesbitett általános tervezetét, valamint annak részletes tervezeteit az engedélyezési törvény hatályba lépte napjától számitva három hó alatt a kormánynak átvizsgálás végett felterjeszteni.
A részletes tervek helybenhagyása után az egész vonal épitése azonnal foganatba veendő.
8. § Az engedélyes társulat kötelezi magát az engedélyezett vonalat az engedélyezési törvény hatálybalépte napjától számitva két év alatt befejezni és a forgalomnak átadni.
9. § A kormány fentartja magának a jogot, hogy a mennyiben más pályák beszakadása, pályaudvarok közös használata, kocsikölcsönzés és minden ezekért járó kárpótlás tárgyában az illető társaságok közt egyezmény nem jöhetne létre, egy ilyennek feltételeit meghatározhassa.
10. § A kisajátitási jog az 1868:LV. törvénycikk értelmében az engedélyezett pálya kiépitésére az engedélyes társulatnak megadatik.
11. § Az engedélyes társulat köteles a postát és a postakezelőket az 1867. évi vám- és kereskedelmi szövetség VIII. Czikkében elfogadott, 1851. november 16-án kelt vasuti üzletrend 68. § értelmében ingyen szállitani, mire nézve a közmunka- és közlekedési ministernek, egyetértve a kereskedelmi ministerrel, szabadságában áll, egy minden végállomásról naponkint induló vonatnál minden irányban, ugy az indulási órát, mint a menet gyorsaságát megszabni.
Valahányszor a postaszolgálat több, mint egy nyolczkerekü vagy két négykerekü kocsit vesz igénybe, az engedélyes társulat mindannyiszor a megkivántatott minden további kocsiért mértföldenkinti jutányos kárpótlást nyerend, mely közmegegyezéssel fog megállapittatni.
Ha az illető ministerek jónak találnák, hogy az engedélyezett pályán mozgóposta, mint ez már más vonalakon fennáll, rendeztessék: ez esetben az engedélyes társulat által a nyolczkerekü vagy négykerekü közönséges kocsik helyett, a kormány igényeinek megfelelőleg felszerelt nyolcz- vagy négykerekü mozgóposta-kocsik ingyen állitandók és tartandók fenn.
A postakezelés számára minden, a kormány által az engedélyezett vonalon kijelölendő levél fel- és kiadási állomásokon, magában a pályaépületben alkalmas postairoda ingyen engedendő át, a vonalak üzletbe-tétele után netán továbbra felmerülő szükségletek kielégitése tekintetéből külön egyezmény fog létrehozatni.
Köteleztetik továbbá az engedélyes társulat a postahivatalnokok vagy szolgák kisérete nélkül elinditott postaküldeményeket, az értékküldemények kivételével, az illető állomásra dijmentesen szállitani és kiadni.
Levelezések, melyeket a vasut-ügyvitel tárgyában az igazgatóság és alárendelt közegei, vagy ez utóbbiak egymás közt folytatnak, az illető pályavonalakon a pályaintézet hivatalnokai által dijmentesen szállittathatnak.
12. § Az engedélyes társulat köteles az államkormány kivánatára az államtávirdavezetékeknek pályájuk hosszában saját birtokukon és területükön való felállitását ingyen megengedni.
A távirdaigazgatóság azonban köteles a távirda-oszlopok felállitási helyének, valamint a vezető-huzalok más megerősitési pontjainak megállapitásánál az engedélyes társulat megbizottjaival egyetértőleg járni el, s azokat ugy választani, hogy ezek miatt se a vasuti üzlet, se az üzleti személyzet biztonsága ne veszélyeztessék.
Továbbá köteles az engedélyes társulat a pályája mentén felállitott távirda-vezetéseket saját személyzete által minden dij nélkül őriztetni, a kisebbszerü megromlásokat legalább ideiglenesen helyreállittatni; az e végre szükséges eszközöket azonban a távirdaigazgatóságtól kapja.
Az állam viszont köteles az engedélyes társulatnak minden azért való külön dijfizetés nélkül megengedni, hogy üzleti távirdai huzalait a pálya hosszában létező vagy azon felállitandó állami távirdai vezeték oszlopaira megerősithesse, azonban valamint a huzaloknak, ugy a megerősités módjának, s az arra használt eszközöknek az államtávirdáknál e tekintetben divó rendszerbe teljesen beillőknek kell lenniök, s azért a vasuti üzleti vezetékeknek az állam-oszlopokhoz való erősitése vagy csak állami szakértő közeg felügyelete s ellenőrzése mellett történhetik, vagy pedig azt maga a távirdai kormány hajthatja végre; mindkét esetben ugy a vezeték szerei beszerzésének, mint a megerősitésnek s felügyeletnek teljes költségeit az engedélyes társulat viseli.
Ugyanez áll azon esetre is, ha az állam a pálya hosszában állami távirdavezeték felállitását nem tartaná szükségesnek, csakhogy ekkor az üzletvezeték felállitásának minden költségei az engedélyes társulatot fogják terhelni.
Ez utóbbi esetben azonban a vezeték kiépitése a távirdaigazgatósággal kötendő külön egyezmény, és csak ez által erre adott engedély értelmében történhetik.
A pálya mentén az állami oszlopokra erősitett, vagy ezek nem létében a külön e czélra épitett vasutüzleti távirdavezetékeket az engedélyes társulat az állam szokott ellenőrködése alatt kizárólag csak azon sürgönyzésekre használhatja, melyek a vasuti üzlet czéljaiból az igazgatóság és alárendelt közegei vagy ez utóbbiak által egymás közt folytattatnak. Jogositva van azonban a kormány, a pályaigazgatósággal egyetértve, ezen üzleti vezetékeknek, a mennyire az üzleti szükséglet megengedi, ugy állami, mint magánsürgönyök továbbitására illő ellenőrzés melletti használását kivánni és elrendelni.
Ez esetben azonban a használat módja és a távirás dijának az engedélyes társulat és az államtávirda-kormány közti megosztása külön egyezmény által fog szabályoztatni. Hasonlóan kölcsönös egyezmény utján állapittatnak meg azon feltételek is, melyek alatt a vasutüzleti vezetékek felépitését, ugyszintén azon évi átalány mennyisége is, melyért a kész vezetékek jó karban tartását huzalmértföldenkint az állam magára vállalja.
Ha a vaspályatöltés szélesbitése vagy más helyre való tétele, vagy az engedélyes társulat bárminemü érdeke a már meglevő távirdavezetékeknek kimozditását s máshová áthelyezését tenné szükségessé, akkor ugy a saját, mint az állami vezetékek áttételének összes költségeit az engedélyesek kötelesek viselni.
13. § A vitel- és fuvarbérek iránt határoztatik, hogy az állami kamatbiztositás igénybevételének egész ideje alatt azok meghatározására a kormány döntő befolyást gyakorland, azon megjegyzéssel azonban, hogy a vitel- és fuvarbérek leszállitása nem terjedhet ki annyira, hogy az által a pálya üzleti és fentartási költségének fedezése veszélyeztessék.
Azon időponttól kezdve pedig, midőn az engedélyes társulat az államkamatbiztositást többé igénybe nem veendi, az árak és fuvarbérek felemelése csak a kormány egyenes beleegyezésével történhetik. A mennyiben végre későbbi törvények a vasutak menet- és vitelbérét szabályoznák, azon törvények ezen engedélyezett pályára is teljesen érvényben lesznek.
14. § Az engedélyes társulatnak megengedtetik, hogy a szedendő vitel- és fuvardijakat belföldi ezüst pénzben számitsa olyképen, hogy az árkelet tekintetbevételével járó illetéket országos értékben tartozzék elfogadni.
Az árszabás átszámitása országos értékre a kormány ellenőrzése mellett az engedélyes társulat megkeresése, vagy a kormány rendelkezése folytán, hónapról-hónapra, közvetlen mult hóbeli átlagos ezüst-árkelet szerint fog eszközöltetni.
15. § A 13. § értelmében akár a kormány által megszabott, akár pedig a kormány kivánságára az engedélyes társulat hozzájárulásával meghatározott árszabások az engedélyes társulat által időközben leszállithatók, egészen vagy csak a tárgyak egyes nemeire, az egész vonal hosszában, vagy csak a pálya egyes vonalszakaira, egyik vagy mind a két irányban minden szállitási távolságra egyenlően, vagy növekvéseik esetére nagyobb mérvben.
Az ekként leszállitott árszabások az előbbeni mértékre ismét felemelhetők, de csak három havi alkalmazásuk után.
Ha egy szállitó vagy rakományvállalkozó bizonyos feltételek alatt fuvarbér-leszállitásban vagy más kedvezményekben részesül, ugy ezekben részesiteni kell minden szállitót és vállalkozót, ki ugyanazon feltételeket elfogadja, olyképen, hogy személyes előnynek semmi esetre hely ne adassék. Mindezen kedvezmények szinleges ártérités (refactio) alakjában sem járhatnak.
Egyébiránt e tekintetben joga van a kormánynak az árszabályokat szabályozni.
16. § Az élelmi szereknek a belföldön beállott rendkivüli drágasága esetére joga van a kormánynak azok fuvarbérét a drágasága tartamára a maximal árszabás feléig leszállitani.
17. § A katonaszállitás leszállitott árszabások szerint eszközlendő, és pedig egyrészt a hadügyministerium, másrészt a vasutigazgatóságok, névszerint az osztrák-, állam-, déli, Erzsébet-, gácsországi, Károly-Lajos-, tiszavidéki vasut, és a dél-északnémet kapcsoló pályatársaságok igazgatóságai között (1860 deczember 10-én) megkötött egyezmény alapján, melynek szabályai ezen engedélyokmány kiegészitő részét képezik. A fentebbi összes pályákkal, vagy azok többségével a katonaszállitás iránt létrejött vagy létrehozandó, s az állam részére kedvezőbb egyezmények az engedélyezett pályára is érvényesek lesznek, még pedig az eddig létrejöttek feltétlenül, az ezentul létrejövendők azonban csak a mennyiben a magyar kormány jóváhagyná.
Alkalmazandók még ezen határozatok a pénzügyi, valamint az állami és hatósági közbiztonsági őrségre, végül a fegyenczekre is.
Nagyobb katonaszállitások czéljából az osztrák vasuttársaságokkal kölcsönös kisegités iránt fennálló egyezményekhez az engedélyes társulat járulni köteles.
Az engedélyes társulat kötelezi magát végül, hogy a hadi vasuti osztályok szervezésére vonatkozólag a császári királyi szabadalmazott déli állam-, valamint a tiszavidéki és első erdélyi vasuttársaságokkal kötött egyezményhez hozzájárul.
A katonai szállitásokra vonatkozó határozatok és kedvezmények magától érthetőleg ép ugy érvényesek a honvédségre is.
18. § Az államtisztviselők, hivatalnokok és szolgák, kik a vasutak igazgatása és üzlete felett őrködő hatóságok megbizásából, vagy az állam érdekeinek ezen engedélyből folyó megóvása végett, vagy jövedéki czélokból a vasutat használják és a hatóság megbizását igazolják, uti málháikkal együtt ingyen szállitandók.
19. § Olyan feleken, kik a vasutat a vitel- vagy fuvarbér előleges kifizetése nélkül rosszhiszemüleg használnák, vagy a szállitmány nemének vagy sulyának helytelen bejelentésével, vagy más módon a vállalat megröviditését czélozzák: háromszoros árszabási illetmény lesz megvehető.
20. § Az engedélyes társulat tartozik téli időben minden osztálybeli személyszállitó kocsit füttetni.
21. § Az engedélyesek jogositva vannak a kormány beleegyezésével részesekül a vállalathoz társakat is venni, kik velük jogokban és kötelezettségekben egyenlően részesülnek.
22. § Joga van egyszersmind az engedélyes társulatnak a szükséges pénzek beszerzése czéljából névre, vagy előmutatóra szóló (au porteur) részvényeket vagy elsőbbségi kötvényeket bocsátani ki, melyek a magyar, osztrák és külföldi tőzsdéken elárusithatók és hivatalosan jegyezhetők.
Az elsőbbségi kötvények mindazonáltal csak oly összeg erejéig lesznek kibocsáthatók, melynek kamatoztatása a biztositott tiszta jövedelemnek legfeljebb három ötödét igényli.
23. § Az engedélyes társulatnak szabadságában áll bel- és külföldön ügynököket tartani, nemkülönben személy- és áruszállitásra, vizen ugy, mint szárazon, a fennálló törvények és szabványok figyelemben tartásával forgalmi eszközöket állitani fel.
24. § Az itt engedélyezett vasutvonalra, annak egész kiterjedésében lett megnyitása napjától számitva az engedély tartamáig, átlagosan mértföldenkint évi o. ért. 20,000 frt tiszta jövedelmet, s ezenfelül a kormány által jóváhagyandó törlesztési terv alapján a kibocsátott tőkének még az engedély tartama 90 év alatti törlesztésére forditandó bizonyos évi törlesztési hányadot ezüstben akképen biztosit az állam, hogy ha az évi tiszta jövedelem mértföldenkint a fentebbi biztositott összeget és a törlesztési hányadot el nem érné, a hiányt az állam pótolni tartozik.
Miután az északkeleti pálya ezen részére más biztositás adatik: az üzleti számadások ezen részre nézve külön vezetendők.
A mennyiben továbbá a nyiregyházi-ungvári vonalon tiszta felesleg maradna, ez az északkeleti vasutvonalon a biztositott jövedelem tekintetében netán felmerülendő hiánynak pótlására szolgáland, és viszont.
Egyuttal kimondatik, hogy e pálya mértföld után biztositott évi tiszta jövedelem és törlesztési hányad, az itt engedélyezett pályánál legfölebb 13 mértföldnyi hosszuságu maximál kiterjedésre lesz igénybe vehető.
A vonalnak 13 mértföldön tuli kiterjesztését csakis a törvényhozás határozhatja el.
Azon járadék, mely a nyiregyházi pályaudvar közös használatáért a tiszavidéki vasuttársulatnak fizetendő, az üzleti költségekbe felszámitható.
Az érintett pályaudvaron, a jelenleg engedélyezett vasut érdekében szükségelt uj épitkezéseket köteles az engedélyes társulat a kormány által meghatározandó kiterjedésben az épitési alapból állitani elő.
25. § A pályafentartás költségei az épitési alapból fedezendők, és mindaddig az üzleti számadásba fel nem vehetők, mig az összes épitkezések a kormány által felülvizsgáltatván, a felülvizsgálati jegyzőkönyv alapján befejezetteknek el nem ismertetnek.
Az épitési alap terhére az üzlet megnyitásától a felülvizsgálatig terjedő időtartam alatt felszámitott pályafentartási költségek az üzleti számadásba utólagosan felvehetők, mindazonáltal csakis oly arányban, mely a pálya tökéletesen kész állapotban lételének megfelel. Ezen arány a felülvizsgáló bizottság által állapitandó meg, s a kormányhoz helybenhagyás végett felterjesztendő lesz.
A felülvizsgálat azonnal foganatosittatik, mihelyt az engedélyes társulat kérelmezi.
26. § Az állam által elvállalt biztositás folytán esetleg fizetendő pótlék az okmányilag igazolt évi számadások megelőző vizsgálata után azok benyujtásától számitandó három hóra fog folyóvá tétetni.
A kincstár mindazonáltal a lejárt részvény- és kötvényszelvények beváltására, a jövedelmi előszámitás alapján helyesen megállapitott szükséglet arányában az évi számadások alapján intézendő leszámitolásokat fentartván, előleges részletfizetéseket is teend, ha az engedélyes társulat a lejárat előtt hat héttel az iránt folyamodni fog.
Ha az üzletév lefolytával, legkésőbben három hó alatt felterjesztendő évi számadás végleges megállapitása után kiderülne, hogy az előlegezések kelleténél magasabbra szabattak, az engedélyes társulat a kivett többletet 6 %-os kamataival együtt azonnal visszatériteni tartozik.
Az állam részéről teljesitendő pótlás iránti igény azonban az üzletév lefolytával számitott legfölebb egy év alatt támasztandó, ellenkező esetben elenyészik.
27. § Az összeg, melyet az állam az átvállalt biztositás folytán fizet, egyedül mint egy évenkint négy százalékkal kamatozó előleg kezelendő.
Ha a pálya tiszta jövedelme a biztositott évi összeget meghaladja, az illető felesleg fele része a teljesitett előlegek és kamatok lerovására, ezeknek teljes törlesztéseig azonnal a kormánynak adandó át.
Az előlegek lejárt kamatai kiegyenlitésének magának az előlegnek visszafizetését meg kell előznie.
Az államnak olyan előlegek vagy kamatok iránti követelései, melyek az engedély megszüntéig még vissza nem térittettek, a vállalat megtakaritott vagyonából lesznek kiegyenlitendők.
28. § A kormány azon államérdekek megóvása tekintetéből, melyek a biztositás elvállalásából keletkeznek, jogositva van magának ugy a pálya épitése, valamint az üzlet czélszerüen és szilárdan eszközölt felszerelése és folytonos jó karban tartása iránt minden részben meggyőződést szerezni, és meghagyni, hogy a mutatkozó hiányok pótoltassanak.
A kormánynak joga van a részéről kiküldött közeg által az ügyvitelt megvizsgálni.
A kormány által kiküldött biztosnak jogában áll az igazgató-választmány ülésében, valamint a közgyüléseken, a mikor azt jónak találja, részt venni, nemkülönben az állam érdekeire netán hátrányos intézkedéseket felfüggeszteni, és erről a ministeriumnak további eljárás végett jelentést tenni.
A kormány gondoskodni fog, hogy az ügyvitel felügyelete gazdasági tekintetben oly módon gyakoroltassék, hogy az évi számadás előterjesztésénél rendszerint csakis a számtételek felülvizsgálata szükségeltessék.
A kormánynak az általános törvények határozatai és különösen a jelen engedélyokmány értelmében fentartott főfelügyeleti joga gyakorlatával, ugy az épitkezési időtartam, valamint az engedélyezett vonal részben vagy egészben leendő megnyitása után az államra nehezedő költségek és kiadások megtéritése fejében az engedélyes társulat az államkincstár javára bizonyos évi átalányösszeget fizet.
Ezen évi átalányösszeg mennyiségét a kormány határozza meg.
Az üzlet megnyitása után fizetendő évi átalányösszegek a megnyitott vonalra nézve az üzleti számadásba felvehetők. Az üzlet megnyitása előtt fizetendő átalányösszegek az épitési tőkét terhelik.
Köteles továbbá az engedélyes társulat a kormánynak a nyiregyházi-ungvári vonal előmunkálatainak véghezvitele folytán felmerült kiadásait megtériteni, s azon összeget a biztositék letételére nézve meghatározott határidő alatt a m. kir. vasuti épitészeti igazgatóság pénztárába beszolgáltatni.
29. § A jelenleg engedélyezett vaspályától azon üzletévekben, a melyekben az a biztositott tiszta jövedelmet el nem éri, következésképen a kamatbiztositást igénybe veszi, se kereseti, se jövedelmi, se más, későbben ezek helyett netán behozandó adó fizettetni nem fog. A midőn azonban az államsegély megszünik, a jövedelmi adó az üzletszámlába be fog vezettetni.
A részvények és elsőbbségi kötvények szelvényei az egész vasutvonal forgalomba tétele napjától 10 évig adó-, bélyeg- és illetékmentesek.
Megengedtetik továbbá, hogy az első kiadásu részvények és elsőbbségi kötvények, ideértve az ideiglenes jegyeket is, bélyeg- és illetékmentesen adassanak ki.
Ugyanazon mentesség a kisajátitott területek átiratási dijaira is megadatik.
A tőkeszerzés, valamint épitkezés és az üzlet első berendezése czéljából kiállitandó minden szerződés, beadvány vagy bármely más okirat bélyeg- és illetékmentes lesz.
30. § Az engedély tartama a 2-dik §-ban idézett ideiglenes vasutengedélyezési szabály 9-dik §-ának b) pontja alatt kimondott oltalommal uj vasut felállitása ellen az engedély kiadása napjától számitandó 90 évre állapittatik meg, mely időszak lefolyásával elenyészik.
Az engedély elenyészik akkor is, ha a 6., 7. és 8. §-ban megállapitott határidők a biztositék letétele, az épités megkezdése, az épités befejezése, továbbá az üzlet megnyitására nézve meg nem tartatván, a határidők elmulasztása a fentidézett vasutengedélyezési szabály 11. § b) pontja értelmében, különösen pedig politikai és financziális válságok által nem igazoltathatik.
31. § A kormány fentartja magának a jogot, hogy az engedélyezési törvény hatályba léptétől számitva harmincz év lefolyása után az engedélyezett pályát minden időben megválthassa.
A megváltási ár meghatározása végett a vállalatnak a valóságos megváltást megelőző 7 év alatti tiszta évi jövedelmei fognak felszámittatni, mely összegből a két legmostohább év tiszta jövedelme levonatván, a fenmaradt 5 év átlagos tiszta jövedelme fog kiszámittatni.
Ezen átlagos összeg, mely mindazonáltal a biztositott tiszta jövedelemnél kevesebb nem lehet, az engedélyes társulatnak a megállapitott engedély tartamáig mint évi jövedék fizetendő.
32. § Az engedély megszüntével, valamint a pálya beváltásának bekövetkeztével, az állam az első esetben ingyen, az utóbbiban a 30. § értelmében meghatározott évi járadék fizetése mellett lép az engedélyezett és jó karban átadandó pálya tehermentes birtokába és haszonélvezetébe, birtokába veszi különösen a pálya területét s földjét, a föld- és műmunkálatokat, a fel- és alépitményeket minden hozzátartozókkal egyetemben, mint forgalmi eszközökkel, pályaudvarokkal, fel- és lerakodó helyekkel, épületekkel az indulási és érkezési helyeken, őr- és felvigyázó-házakkal, minden belszerelvényekkel, butorzattal, ingó- és ingatlanságokkal egyetemben.
Valamint az engedély megszüntével, ugy a pálya beváltása esetében is, az államtól kiszolgáltatott minden előlegnek és ezek kamatainak ezüstben leendő visszatéritése után, az engedélyes társulat megtartja a vállalat saját kereseteiből alakitott tartalék-alap és a künnlevő activ-követelések tulajdonát, valamint a vállalat saját vagyonából emelt épületeket, milyenek a coaks-kemenczék, öntődék, gép- vagy egyéb gyárak, pajták, dockok, mint a melyek megszerzésére vagy előállitására a kormány által azon határozott hozzáadással hatalmaztatott fel, hogy azok a vaspályának semmi hozzátartozandóját nem fogják képezni.
33. § Ha megelőző intések daczára az engedélyokmányban vagy a törvényekben foglalt kötelességek megsértése vagy mulasztása az engedélyes társulat részéről ismételve fordulna elő, a kormány fentartja a jogot, ellene a törvényeknek megfelelő intézkedéseket megtenni, és a körülmények szerint az engedélyt még tartamának lefolyása előtt megszüntnek nyilvánitani.
34. § Ezen engedély minden okmányszerü kiadványai csak egy forintra szabott bélyegdij alá esnek.
