1870. évi XXX. törvénycikk

a budapesti lánczhid megváltása iránt a magyar állam és a lánczhidtársulat közt kötött szerződés jóváhagyásáról és beczikkelyezéséről * 

1. § A budapesti lánczhid megváltása iránt a magyar királyi pénzügyminister mint a magyar államkincstár képviselője, és a lánczhidtársulat között az 1870. évi X. tc. alapján kötött szerződés törvényhozásilag helybenhagyatik, teljes erejűnek nyilváníttatik, és beczikkelyeztetik.

E szerződés tartalma következő:

„Szerződés,

mely egyrészről a magyar királyi pénzügyministerium, mint a magyar állam képviselője, másrészről pedig a budapesti lánczhidtársulatnak az % alatt idemellékelt közgyülési jegyzőkönyvi kivonat szerint e végre különösen felhatalmazott igazgatósága között a budapesti lánczhíd megváltása iránt a magyarországi törvényhozás jóváhagyásának kikötése mellett következő feltételek alatt köttetett:

1. A budapesti lánczhidtársulat az alább foglalt kötelezettségeknek a magyar államkincstár általi teljesítésének feltétele alatt ünnepélyesen s örök időre lemond mindazon jogokról és szabadalmakról, melyek őt a budapesti lánczhíd építése iránt az 1832/6:XXVI. tc. alapján 1840. május 8-án kötött, és az 1840:XXXIX. tc. által teljes erejűnek nyilvánított szerződésnél fogva illetik, és kötelezi magát, hogy az említett budapesti lánczhidat minden arra vonatkozó jogaival és szabadalmaival, jövedelmeivel, tartozékaival, szerelvényeivel egyetemben, nem különben a Buda-városi 1354. szám alatti telekjegyzőkönyvben 2. tétel 2259. h. r. sz. a. bejegyzett bérházat, továbbá ezen bérház és a Klusemann-féle ház között, úgy az eme házak és a Duna között fekvő telkeit, melyeknek telekkönyvezése iránt a tárgyalás még folyamatban van, valamint is a társulattól elfoglalt telkek fejében Buda sz. k. város ellen fennálló követelését f. 1870. évi julius 1-ső napján a magyar államkincstárnak átadandja, azoknak teljes tulajdoni és szabad használhatási jogát egész terjedelmökben a mint ő azokat birta és használta, a magyar államkincstárra átruházza s ezennel beleegyez, hogy a fennemlített ingatlanokra minden további kihallgatása nélkül a tulajdoni jog az államkincstár javára bekebeleztessék.

2. Az 1-ső pontban érintett lánczhidnak és vele összekötött minden néven nevezendő jogoknak, szabadalmaknak, jövedelmeknek, nemkülönben a hídhoz tartozó tartozékoknak és szerelvényeknek, ingatlanoknak és activ követelésnek váltsága, illetőleg egyenértéke fejében a m. k. pénzügyministerium a magyar államkincstár nevében kötelezi magát:

a) hogy az eredetileg kibocsátott 10,000 drb budapesti lánczhid-részvényekből beváltás útján megsemmített 184 darabnak levonása után a forgalomban még meglevő s a .//. alá zárt jegyzékben számszerint felsorolt 9816, azaz kilenczezer nyolczszáz tizenhat darab részvényből folyó 1870. évi julius 1-től kezdve minden budapesti lánczhidi részvényért annak beváltás végetti bemutatása után azonnal a bemutatónak az eredeti részvény és annak 1871-ik január 1-től folyó szelvényei egyszerü átvétele mellett 690, azaz hatszáz kilenczven forintot oszt. értékben minden levonás nélkül fizetend;

b) hogy a lánczhidtársulatot terhelő, s még 1.386,400, azaz egy millió háromszáznyolczvanhatezer négyszáz forinttal fennálló elsőbbségi kölcsönről szóló elsőbbségi kötvényeket, melyeknek számszerinti jegyzéke .///. alá csatoltatik, az 1866. évi márczius 12-én 1001/FM sz. a. rendelettel helybenhagyott törlési terv szerint névszerinti értékükben beváltandja. Mely kötelezettséget midőn a m. k. pénzügyministerium a magyar államkincstár nevében elvállalja, egyuttal kijelenti, hogy az elsőbbségi kötvények birtokosainak a lánczhid jelenleg fennálló hidvám-árszabály által biztosított összes jövedelmeire rendelt zálogjogukat a törlés egész időtartamára kötelezőleg elfogadja s őket annak sértetlen fentartásával biztosítja. Végre

c) hogy a lánczhídtársulatnak az 1863. nov. 23-án s illetőleg 1864. febr. 15-én létrejött peregyezségekben Buda és Pest városok irányában felvállalt kötelezettségeit egész terjedelmükben magára vállalván, ezen városok közül mindegyikének a szabadalmi idő egész tartamáig évenkint 12,000 frtot, összesen 24,000 frtot, és az említett szabadalmi idő lejártával egyszer mindenkorra szintén külön-külön 200,000 frtot, s így összesen 400,000 frtot, azaz négyszázezer frtot fizetend.

3. A m. k. pénzügyministerium a lánczhíd átvételével átvállalja a budapesti lánczhidtársulatnak, a lánczhid tekintetében terhelő mindennemű kötelezettségeit; különösen átvállalja a cs. k. katonaságnak a lánczhidoni szabad átkelését illetőleg 1860. márczius 26-án az akkor fennállott kormány és a lánczhídtársulat között létrejött szerződést, minden abból, a lánczhídtársulatra nézve kifolyó jogokkal és kötelezettségekkel együtt.

4. A lánczhidnak a f. é. junius 30-dik napjának éjféli 12 óráig eső minden jövedelmei, akár folytak be azok készpénzben, akár utóbb pénzzé teendő használati jegyekben (bolletákban), illetik a lánczhidtársulatot, mely ugyanazon ideig annak minden terheit és kiadásait viselni, valamint is a magyar államkincstár által beváltandó lánczhidi részvények- és elsőbbségi kötvényeknek f. é. julius 1-jén esedékes szelvényeit beváltani tartozik. Az ezentúl bejövő minden néven nevezendő jövedelem illeti a magyar államkincstárt, mely ezen időtől kezdve az említett hidnak kiadásait és terheit viselni fogja.

5. A budai bérháznak 1870. évi julius végéig járó bérjövedelme, melyet a társulat különben is már beszedett, illeti a társulatot, ezentúl pedig az államkincstárt.

6. A m. k. pénzügyministerium beleegyez, hogy a társulati igazgatóság által jelenleg használt hivatali helyiségek felerésze a társulati ügyek végleges legombolyítása czéljából f. 1870. évi október 30-káig ingyen használtassanak. Ha azonban ezen ügyek előbb végeztetnének be, ezen esetben e helyiségek a szükséglet megszünte után az állam részére tüstént átveendők lesznek.

7. A társulat hivatalnokai és szolgái iránt a m. kir. kormány lehető legnagyobb figyelemmel leend, s ha kiknek szolgálatát a kormány igénybe venni nem kivánná, azoknak méltányos kielégítését, a magyar kormány átvállalja.

8. A lánczhidtársulat kötelezi magát az érintett hidat annak f. 1870. julius 1-én bekövetkezendő átadásaig mostani állapotában - melyről a m. k. kormány magának kiküldöttjei által tudomást szerzett - fentartani.

9. A magyar államkincstár nevében a m. k. pénzügyministerium a lánczhidtársulatot ezen szerződés tárgyára az abban átruházott értékekre s jogokra nézve mindennemű szavatosság alól fölmenti.

10. Ha a 2-ik pontban említett 9816 darab lánczhidrészvényekből némelyek az azok beváltására 1870. évi julius 1-jére rendelt határnaptól számítandó egy év alatt beváltás végett az államkincstári pénztárnál bemutattatni nem fognak, a 2-ik pontban meghatározott váltságdíjat köteles a magas kincstár Pest városa tanácsánál letéteményezni, mely városi tanács az illető összeget a pestmegyei első takarékpénztárnál elhelyezvén, az időközben jelentkező részvényesnek a neki járó összeget felszaporodott kamataival együtt a részvény beváltása mellett kifizeti, ha pedig azok a törvényes elévülési idő alatt sem mutattatnának be, az illető összeg kamatokkal együtt a magyar tudományos Akadémia alapjának növelésére a magyar tudományos Akadémiának lesz ismervény mellett átadandó.

Hasonlókép a lánczhidtársulat is tartozik az eddig be nem váltott s a mult időre vonatkozó, úgy nemkülönben a f. 1870. évi julius 1-jén esedékes részvény s elsőbbségi kötvényi szelvényekért járó összegeket, melyeket az illető szelvénybirtokosok a társulati ügyeknek véglegombolyításáig be nem szedtek, Pest város tanácsának letéteményezni a végre, hogy azokra nézve ép úgy járjon el, miként az fentebb a be nem váltott részvények tekintetében lőn megállapítva.

11. A m. k. pénzügyminister a budapesti lánczhidtársulatnak ezen szerződési ügylettel összekötött bélyeg- és vagyonátruházási illetékek tekintetében teljes mentességet biztosít, minek folytán azok a lánczhidtársulatot semmi részben nem fogják terhelni.

12. Mindkét szerződő fél ezen ügyletből netalán eredő peres kérdések elintézésére a pesti kir. kincstári jogügyek igazgatósága székhelyén létező illetékes és rendes biróság itéletének és a polg. törv. rendtartás 3-dik czím III. fejezetében körülirt rendes eljárásnak magukat alávetik.

13. E szerződés a budapesti lánczhidtársulatot aláiráskor azonnal, a m. k. pénzügyministeriumot, illetőleg a magyar kincstárt azonban csak a törvényhozás jóváhagyása után kötelezi.

Melynek erejére és hitelére jelen, mind a két fél aláirásaival erősített szerződés két egyenlő példányban kiállíttatik.

Kelt Pesten, 1870. évi junius 3-án.

(Aláírások)

2. § A magyar kir. pénzügyminister felhatalmaztatik, hogy a budapesti lánczhidtársulat számadási könyveiben 1870. év julius 1-ső napján bekönyvezve talált részvényeket, minden részvény után számítandó 690 frtért az 1870. évi X. tc. alapján felvett 24 millió államkölcsönből beváltsa; továbbá az 1870. évi julius 1-ső napján forgalomban lévő elsőbbségi kötvényeket az 1866. évben kelt törlési terv alapján a hid jövedelméből törleszsze; végtére, hogy Buda és Pest városának a szabadalmi idő tartama alatt évenkint és egyenkint 12,000 forinttal járó, összesen 24,000 frt hidjogváltsági általányt szintén a híd jövedelméből fizesse, azon 400,000 frtra nézve pedig, mely az említett városok részére a hidjog végleges váltsága czímén a szabadalmi idő lejárása után egyenlő részben egyszer és mindenkorra fizetendő lészen, akkép intézkedjék, hogy a hid jövedelméből a szabadalmi idő tartama alatt egy, ezen összegnek megfelelő, és annak kielégítésére fordítandó tartalékalap alakíttassék, és ezen tartalékalapról külön számadás vezettessék.