1. § A gömöri iparvasutak hálózatának, nevezetesen:
a) az állampálya bánrévei állomásától Feleden át ugyanazon pálya füleki állomásáig,
b) a szintén Bánrévétől Rozsnyón át Dobsináig, s végre
c) egy, Felednél az a) alatti vonalból elágazó s Tiszolczig vezetendő mozdonyvasutak kiépitése tárgyában előterjesztett engedélyokmány a törvényhozás által jóváhagyatván, beczikkelyezése ezennel elrendeltetik.
2. § E törvény végrehajtásával a közmunka- és közlekedési, és a pénzügyi ministerek bizatnak meg.
1. § Az engedélyesek, ugymint:
Pulszky Ferencz, Stroussberg Bethel Henrik tudor, Morszky Bódog gróf, Puthon Rudolf báró, Bánó József, Bandrovszky Béla lovag, Bujanovics Sándor, jogot nyernek egy mozdonyvasut épitésére és üzletére, a melynek hálózata a következő vonalakból áll:
a) egy vonalból, mely a magyar államvasut bánrévei állomásától Feleden át a magyar államvasut füleki állomásához vezet;
b) egy Bánrévénél elágazó, Rozsnyón át Dobsináig vezető szárnyvonalból;
c) egy Felednél elágazó, Tiszolczig vezető szárnyvonalból.
2. § Az engedélyesek az engedélyezett pálya épitésénél és üzleténél kötelesek jelen engedélyokirat tartalmához, továbbá: a közmunka- és közlekedési minister által 1867. évi április hó 20-án 4973. sz. a. kibocsátott, az országgyülés által jóváhagyott ideiglenes vasutengedélyezési szabályhoz, valamint az 1867-dik évi vám- és kereskedelmi szövetség 8-dik §-ában ideiglen elfogadott vasuti üzletrendhez mindaddig alkalmazkodni, mig ezen ideiglenes szabályok helyett a hazai törvényhozás által hozandó ujabb törvények és a kormány által kibocsátandó rendelvények életbe nem lépnek, melyekhez, valamint az azok behozataláig a fennálló szabályokon a magyar kormány által teendő minden változtatásokhoz is alkalmazkodni és azoknak feltétlenül hódolni tartoznak. A mennyiben azonban e törvények és szabályok folytán az engedélyesekre ujabb terhek háramolnának, azokért nekik a méltányosságnak megfelelő kármentesités fog nyujtatni.
3. § A pálya épitése és üzleti felszerelése a jelen engedélyokmány alapjául felvett általános tervezetek szerint és az engedélyesek által készitendő s a kormányhoz átvizsgálás és jóváhagyás végett felterjesztendő részletes tervezetek alapján fog eszközöltetni.
Mindazonáltal ugy a kormánynak, mint az engedélyeseknek szabadságukban álland az általános tervezet megváltoztatását javaslatba hozni.
Ezeken felül az épitkezésnél különösen a kormány kivánalmai, nemkülönben a fennálló általános épitkezési és rendőri szabályok szerint kell eljárni.
A kormány fentartja magának, hogy az épitési terven változtatásokat tehessen, a mennyiben ilyenek a műszaki vizsgálat vagy a jelen engedélyokmány 2. §-ában érintett ministeri rendelet 6. §-a határozata szerint intézendő közigazgatási vonaljárás eredménye, vagy az épités tartama alatt teljesitett egyes vizsgálatok nyomán a pályaszolgálat, valamint a közforgalom érdekéből és a pálya fennállásának biztositására, nemkülönben a törvényes határozmányok teljesitése szempontjából szükségesnek fognak találtatni; ezek által azonban a már egyrészt az eszközlött elővizsgálat, másrészt a közigazgatási vonaljárás folytán meghatározott pályanyom- és pályahossz-szelvény változást nem szenvedhetnek.
Ha az épités kivitelénél gazdálkodási vagy üzleti tekintetből akár a pályavonal, akár a részlettervek megváltoztatása kivánatosnak vagy szükségesnek mutatkoznék, mi áltat egyébkint sem a pályatervezet főirányának változást szenvedni, sem azon esetnek bekövetkezni nem szabad, hogy szemben az elfogadott vonallal, a lejt- és irányviszonyok kedvezőtlenebbekké váljanak, az ily változtatások megengedése a kormánytól lesz kikérendő.
4. § A pálya alépitménye egy vágányra előállitható s ehhez képest a terület kisajátitása egyelőre annyi térfogatra szoritkozhatik, a mennyi egynyomu sinúthoz és a kitérőkhöz, nemkülönben az állomásokra megkivántatik.
A mennyiben azonban, tekintettel a jövőre, a ministerium czélszerünek itélendi a földterületet már most kétvágányu vasutra kisajátitani, az engedélyesek erre méltányos és külön megállapitandó kárpótlás mellett köteleztetnek.
Mihelyt annyira növekedett a forgalom, hogy a tiszta jövedelem a 22. § értelmében a névleges üzleti tőke 8 %-os jövedelmének megfelel, kötelesek az engedélyesek a kormány kivánatára a második vágányt minden kártalanitás nélkül előállitani.
A forgalom növekedtével minden más esetben is kivánhatja a kormány a második vágány előállitását, csakhogy ekkor a részletes határozmányok az engedélyesekkel egyetértőleg lesznek megállapitandók.
5. § A munkálatok kivitelénél az engedélyesek által következő általános rendszabályok követendők.
a) Alépitmény
A maximal emelkedési viszony a bánréve-füleki, bánréve-rozsnyói és feled-nyustyai szakaszokon legyen ugy, mint 1:200; a rozsnyó-dobsinai szakaszon legyen ugy, mint 1:100 és a nyustya-tiszolczi szakaszon legyen ugy, mint 1:80.
A kanyarodásoknak a bánréve-füleki, bánréve-rozsnyói és feled-nyustyai szakaszokon 275 méternél és a többi szakaszokon 250 méternél nem szabad kisebb félátmérővel birniok.
A pálya szabályszerü (normal) keresztszelvényeire nézve a bevágásoknál és töltéseknél, a falazatokon és azok közt azon szabályok és szabványrajzok követendők, melyek az állam költségén foganatba vett másodrendü (Miskolcz-Bánréve) vonalaknál megállapittattak, s nevezetesen, melyek szerint a pálya koronaszélessége ott, hol a sinek a talpfán feküsznek, egyenes vonalakban 3.1, kanyarulatokban 3.4 méterre határoztatott.
Ezen szabványrajzokkal megegyezőleg kell a kövecságyat is előállitani, s annak azon időben, midőn a pályafentartási költségeknek az üzleti számadásba felvétele kezdődik, a talpfák befödésével, a keresztszelvény-szabványokban meghatározott mértékkel kell birnia.
Ezenkivül még az épitési alap terhére pályamértföldenkint legalább 300 köbméternyi kavicsmennyiség, mint tartalék-kövecs helyezendő el.
Az engedélyeseknek megengedtetik, hogy a felépitmények beágyazásánál ott, hol a kavicstermelő helyek a pályától több, mint félmértföldnyi távolságra esnek, felényire beágyazási alaprétegül kavicsos homok (quarziger Sand), felényire fedrétegül tiszta kavicsot használjanak.
A műépitmények egész 3 méter nyilásig - a mennyiben a pálya magassága ezt megengedi - boltozandók vagy kőlappal fedendők be, s igy egészen kőanyagból vagy jól égetett téglából állitandók elő.
A mennyiben pedig a pálya e végre kellő magassággal nem birna, ez esetben a műépitményeknél egész 3 méter nyilásig legalább a hidoszlopok készitendők kőanyagból vagy jól égetett téglából, miglen a felső szerkezet, a gerendák, valamint a befedés fából is állithatók elő.
A több, mint 3 méter nyilással biró műépitmények egészen fából állithatók elő.
b) Felépitmény
A felépitmény és minden alkatrészeinek előállitása és a felmű-anyagok szállitása körül, valamint a sinútaknak az állomásoknál elrendezésére nézve azon szabályok és szabványrajzok követendők, melyek az állam költségén foganatba vett II-od rendü vonalakra nézve (Miskolcz-Bánréve) megállapittattak. A talpfák kizárólag tölgyfából készitendők.
Az engedélyesek kötelesek a nyilt pályának és az állomások sinútainak előállitásához szükséges felépitmény-anyagokon kivül ezeknek még egy százalékát, valamint minden 25 kitérő után legalább egy teljes kitérő és keresztvágány-szerkezetet is, az ahhoz szükséges talpfákkal együtt, mint tartalék-anyagot az épitési alapból előállitani.
Az állomások mellékvágányaira legfeljebb az egész pályahossz 10 %-a fog követeltetni.
A felépitményhez szükségelt mindennemü vasanyagot és gyári felmű-készitményeket kötelesek az engedélyesek lehetőleg a belföldön beszerezni.
A mennyiben ki nem elégitő ajánlatok miatt ezen anyagok szállitása szükségképen külföldről eszközöltetnék, ez esetben egyrészt a beszerzési hely iránt az engedélyesek és a kormány közt egyezség hozandó létre, másrészt a külföldről szállitott anyagok és gyári készitmények után járó behozatali vám egészben az engedélyeseket fogja terhelni.
c) Épitések, pályaelzárás, jelzések
A felvételi épületek (indóházak) egészen kőből, illetőleg téglából állitandók elő.
Mindazon épitkezések, a melyek a vontatási és műhelyi szolgálat czéljából szükségeltetnek, vagy egészen kőből, vagy pedig berakott gerenda-falazattal bedeszkázva és befedve állitandók elő.
A többi épületek közül azok, melyek a helységek közvetlen közelében feküsznek, a kormány határozataihoz képest vagy egészen kőből, vagy pedig csak berakott gerenda-falazattal épitendők.
Egyéb épületek mind fából, mindazonáltal kőalapzattal állithatók elő.
Minden állomás és azok berendezése azon szabályok és szabványrajzok szerint állitandók elő, melyek az állam költségén foganatba vett II-odrendü (Miskolcz-Bánréve) vonalaknál, hason munkálatokra nézve megállapittattak.
Ugyanez áll általában a pálya elzárása és korlátolása, valamint a jelzési készületek és az egész jelzési rendszerre nézve is.
Azonfelül különálló laképületek előállitására az engedélyesek nem köteleztethetnek.
d) Állomások
A bánrévei és füleki csatlakozási állomásokon kivül legfeljebb 14 közbeneső állomás lesz felállitandó.
Vigtelke és Szalócz közt, továbbá Betlér és Veszverésnél a pályaszinnek legalább 150 méternyi hosszasággal, 2.5 % maximalis emelkedéssel kell birnia, és a bányaipar czéljaira szükségelt kitérő vágányok beágazását lehetségessé tennie.
A vontatási szolgálat czéljaira szükségelt épületek és elrendezések, továbbá a kijavitási műhelyek azon állomásokon lesznek előállitandók, mely állomásokat a kormány az engedélyesek inditványára e tekintetben kijelölni fog. A közbeneső állomások osztályozása, valamint a két végállomásnál a szükségletnek megfelelő berendezések és a vontatási szolgálat, továbbá a kijavitási műhelyek czéljaira szükségelt épületek és elrendezések iránt véglegesen a kormány fog határozni.
Az engedélyezett vonalon - a két csatlakozási állomás vízállomási berendezéseit ide nem számitva - egészben még legfeljebb 6 vízállomás lesz előállitandó.
Az állomások különben a m. k. II-odrendü államvaspályák szabványrajzai szerint épitendők, a kormánynak mindazonáltal fentartatik abbeli joga, hogy egyes állomásoknak meghosszabbitását is elrendelhesse.
Az állomások általában olyképen épitendők, hogy azokat szükség esetében meg lehessen hosszabbitani.
Az engedélyezett pálya Bánrévénél és Füleken a magyar államvaspályával közös pályaudvarral birand.
e) Üzlet-eszközök
A meghatározott mennyiségben előállitandó üzleti eszközök, mik alatt a tárkocsikkal (Tendern) ellátott mozdonyok s azok felszerelései, személy-, teher- és kavicsszállitó kocsik, hóekék és kézi-kocsik (Dressinen), tehát csak a járművek (Rollmateriale) értendők, a m. kir. vasutépitészeti igazgatóság szabványrajzai és szerkezeti rendszabályai szerint lesznek beszerzendők.
A járművekből pályamértföldenkint szállitandó:
| mozdony | 1/2 | ||
| személyszállitó kocsi | 3 3/10 | ||
| teherkocsi | 9 8/10 | ||
| hó-eke | 1/6 | ||
| kézi-kocsi | 1/8 |
f) A munkálatok minősége és mennyisége
A mi a teljesitendő munkálatok és a szállitmányok minőségét általában illeti, e tekintetben az engedélyesek által irányadóul veendő az, hogy az engedélyezett pályának előállitásához és felszereléséhez szükséges minden munkálat és szállitmány legalább is annyi és oly egyenértékkel birjon, a mennyivel azon hasonló munkálatok és szállitmányok birnak, melyek az állam költségén foganatba vett II-odrendü vonalaknál (Miskolcz-Bánréve) teljesittettek, illetőleg szállittattak.
A mi továbbá a teljesitendő munkálatok mennyiségét illeti, e részben kötelesek az engedélyesek az általuk készitendő vonalokat oly módon előállitani, miszerint megfeleljenek mindazon igényeknek, melyek egy czélszerüen és gazdaságosan kezelt üzletnél megkivántatnak.
Önkényt értetik, hogy az engedélyesek az épitési alap terhére tartoznak mindazon munkálatokat is végrehajtani és anyagokat szállitani, melyek a fentebbi határozmányokban elő nem soroltattak ugyan, de a melyek a pálya tökéletes és üzletképes előállitására és felszerelésére, valamint üzletbe vételére, továbbá a szolgálati személyzet elhelyezésére, végül hivatali helyiségei és raktárai berendezésére szükségeltetnek.
Az engedélyesek kötelesek egyszersmind az üzleti felszerelés gyorsabb felhasználásának alávetett részeihez, ugyszintén az egyéb felszerelési tárgyakhoz és készletekhez az épitési alapból tartalékot és pótdarabokat oly arányban beszerezni, a minő arányban azok beszerzése egy II-odrendü vasutnál szokásos.
Ugyanez áll az üzletbetételre szükségelt elhasználási anyagokra nézve is.
Ha a kormány szükségesnek látná, hogy az épitményeknél fa helyett szilárd anyagok használtassanak, vagy ha a forgalom annyira növekednék, hogy az e) betü alatt számszerint felsorolt és jó üzletkarban tartott forgalmi eszközök elégségesek nem lennének, akkor az e végre szükséges pénzérték beszerzése iránt, a mennyiben a pálya tiszta jövedelme a 8 %-it el nem érné, a kormánynyal egy külön egyezmény létesitendő; a mennyiben pedig a pálya tiszta jövedelme a 8 %-it elérte, ez esetben a fentebbi kiadások egyedül az engedélyeseket terhelendik.
6. § Az engedélyesek kötelezik magukat 14 nap alatt, azon naptól számitva, melyen az engedélyezési törvény hatályba lépett, magyar földtehermentesitési, vagy magyar vasuti kölcsön, vagy szőlődézsmaváltsági kötvényekben, a magyar földhitelintézet zálogleveleiben, vagy végül más, a magyar államtól biztositást nyert értékpapirokban, tőzsdeárfolyam szerint számitva 300,000 forint oszt. ért. biztositékot a m. kir. központi állampénztárnál letenni.
A letett biztositék az engedélyeseknek azon arányban fog visszaszolgáltatni, a mely arányban a forgalomnak átadott szakaszok hossza az engedélyezett vonalak összes hosszához álland.
Kötelesek továbbá az engedélyesek az engedélyezési törvény hatálybalépte napjától számitandó három hónap alatt kimutatni, hogy a vállalat egész részvénytőkéje 30 százalékának befizetése biztositva van.
Azon esetben, ha ezen kimutatás meg nem történnék, az engedély megszüntnek s a biztositék elveszettnek tekintendő.
7. § Az engedélyesek kötelezik magukat az engedélyezett vonalak részletterveit az engedélyezési törvény hatályba lépte napjától számitva hat hónap alatt a kormánynak jóváhagyás végett előterjeszteni.
Az egyes vonalszakaszok épitése a részlettervek helybenhagyása után azonnal megkezdendő.
8. § Az engedélyesek kötelesek az engedélyezett vonalakat a következő határidők alatt befejezni és a forgalomnak átadni:
A bánréve-füleki szakaszt két év alatt, a bánréve-rozsnyói szakaszokat 2 1/2 év alatt, a rozsnyó-dobsinai és a feled-tiszolczi szakaszokat pedig három év alatt, mindhárom határidőt azon naptól számitva, a melyen az engedélyezési törvény hatályba lépett.
9. § A kormány fentartja magának a jogot, hogy a mennyiben más pályák beszakadása, pályaudvarok közös használata, kocsikölcsönzés és minden ezekért járó kárpótlás tárgyában az illető társaságok között egyezmény nem jöhetne létre, egy ilyennek feltételeit meghatározhassa.
10. § A kisajátitási jog az 1868:IV. tc. értelmében az engedélyezett pálya kiépitésére az engedélyeseknek megadatik.
11. § Az engedélyesek kötelesek a postát és postakezelőket az 1867. évi vám- és kereskedelmi szövetség VIII. Czikkében elfogadott, 1851. november 16-én kelt vasuti üzletrend 68. § értelmében ingyen szállitani, mire nézve a közmunka- s közlekedési ministernek, egyetértve a kereskedelmi ministerrel, szabadságában áll, egy minden végállomásról naponkint induló vonatnál minden irányban ugy az indulási órát, mint a menet gyorsaságát megszabni.
Valahányszor a postaszolgálat több, mint egy nyolczkerekü vagy két négykerekü kocsit vesz igénybe, az engedélyesek mindannyiszor a megkivántatott minden további kocsiért mértföldenkinti jutányos kárpótlást nyerendnek, mely közmegegyezéssel fog megállapittatni.
Ha az illető ministerek jónak találnák, hogy az engedélyezett pályán mozgóposta rendeztessék, mint ez már más vonalakon fennáll, ez esetben az engedélyesek által a nyolczkerekü vagy négykerekü közönséges kocsik helyett a kormány igényeinek megfelelőleg felszerelt nyolcz- vagy négykerekü mozgó postakocsik ingyen állitandók és fentartandók.
A postakezelés számára a kormány által kijelölendő mindazon helyeken s állomásokon, hol levelek fel- és kiadatnak, magában a pályaépületben alkalmas postairoda ingyen engedendő át. A vonalak üzletbe tétele után netán továbbra felmerülő szükségletek kiegészitése tekintetéből külön egyezmény fog létrehozatni.
Köteleztetnek továbbá az engedélyesek: a postahivatalnokok vagy szolgák kisérete nélkül elinditott postaküldeményeket, az értékküldemények kivételével, az illető állomásra dijmentesen szállitani és kiadni.
Levelezések, melyeket a vasuti ügyvitel tárgyában az igazgatóság és alárendelt közegei vagy ez utóbbiak egymás közt folytatnak, az illető pályavonalakon saját személyzete által dijmentesen szállittathatnak.
12. § Az engedélyesek kötelesek az államkormány kivánatára az államtávirda-vezetékeknek pályájuk hosszában saját birtokukon és területükön való felállitását ingyen megengedni.
A távirda-igazgatóság azonban köteles a távirda-oszlopok felállitási helyeinek, valamint a vezető huzalok más megerősitési pontjainak megállapitásánál az engedélyesek megbizottjaival egyetértőleg járni el s azokat ugy választani, hogy ezek miatt sem a vasuti üzlet, sem az üzleti személyzet biztonsága ne veszélyeztessék.
Továbbá kötelesek az engedélyesek a pályájuk mentén felállitott távirda-vezetékeket saját személyzetük által minden dij nélkül őriztetni, a kisebbszerü megromlásokat legalább ideiglenesen helyreállittatni; az e végre szükséges eszközöket azonban a távirda-igazgatóságtól kapják.
Az állam viszont köteles az engedélyeseknek minden azért való külön dijfizetés nélkül megengedni, hogy üzleti távirdai huzalaikat a pálya hosszában létező vagy azon felállitandó állami távirdai vezeték oszlopaira megerősittessék, azonban valamint a huzaloknak, úgy a megerősités módjának s az arra használt eszközöknek az államtávirdáknál e tekintetben divó rendszerbe teljesen beillőknek kell lenniök, és azért a vasuti üzleti vezetékeknek az államoszlopokhoz való erősitése vagy csak állami szakértő közeg felügyelete s ellenőrzése mellett történhetik, vagy pedig azt maga a távirdai igazgatóság hajthatja végre; mindkét esetben ugy a vezeték szerei beszerzésének, mint a megerősitésnek s felügyeletnek teljes költségeit az engedélyesek viselik.
Ugyanez áll azon esetre is, ha az állam a pálya hosszában állami távirda-vezeték felállitását nem tartaná szükségesnek, csak hogy ekkor az üzleti vezeték felállitásának minden költsége az engedélyeseket fogja terhelni.
Ez utóbbi esetben azonban a vezeték kiépitése a távirdaigazgatósággal kötendő külön egyezmény, és csak az ez által erre adott engedély értelmében történhetik.
A pálya mentén az állami oszlopokra erősitett, vagy ezek nem létében a külön e czélra épitett vasutüzleti távirdavezetékeket az engedélyesek, az állam szokott ellenőrködése alatt, kizárólag csak azon sürgönyzésekre használhatják, melyek a vasuti üzlet czéljaiból az igazgatóság és alárendelt közegei vagy ez utóbbiak által egymás közt folytattatnak.
Jogositva van azonban a kormány, a pályaigazgatósággal egyetértve, ezen üzleti vezetékeknek, a mennyire az üzleti szükséglet megengedi, ugy állami, mint magán sürgönyök továbbitására illő ellenőrzés melletti használását kivánni és elrendelni.
Ez esetben azonban a használat módja s a távirás dijának az engedélyesek és az államtávirda-igazgatóság közti megosztása külön egyezmény által fog szabályoztatni. Hasonlóan kölcsönös egyezmény utján állapittatnak meg azon feltételek is, melyek alatt a vasut-üzleti vezetékek felépitését, ugyszintén azon évi átalány mennyisége is, melyért a kész vezetékek jókarban tartását huzalmértföldenkint az állam magára vállalja.
Ha a vaspályatöltés szélesbitése vagy más helyre való tétele, vagy az engedélyesek bárminemü érdeke a már meglevő távirda-vezetékeknek kimozditását s máshová áthelyezését tenné szükségessé, akkor ugy a saját, mint az állami vezetékek áttételének összes költségeit az engedélyesek kötelesek viselni.
13. § A vitel- és fuvarbérek az engedélyezett pálya számára a következő határok közt szabatnak meg:
Legnagyobb árszabás ausztriai mértföldenkint, és pedig utasoktól egy személyért posta- és személyvonatoknál:
| az I-ső osztályon | 52 kr. o. ért. | ||
| az II-ik osztályon | 39 kr. o. ért. | ||
| az III-ik osztályon | 26 kr. o. ért. |
Gyorsvonatoknál, melyek csupán első- és másodosztályu kocsikból is állhatnak, e dij 20 %-kal felemelhető, azon feltétel alatt, hogy a gyorsvonatoknál a sebesség a többi magyar és az osztrák pályák gyorsvonatainak átlagos sebességénél csekélyebb ne legyen.
A vegyes vonatoknál a személyek vitelbére a rendes tariffa 20 %-ával kisebb.
Az árukat illetőleg közönséges gyorsaság mellett mértföldenkint vámmázsától:
| az I-ső osztály | 3 kr. o. ért. | ||
| az II-ik osztály | 3.5 kr. o. ért. | ||
| az III-ik osztály | 5 kr. o. ért. |
Kivételesen egész kocsi-rakodásokért minden vámmázsa és mértföld után tüzi-, épületi- és fürészelt fa, rongy, rudvas és vaslemez szállitásánál 2 kr. o. ért.
Továbbá kősó-, faszén-, kőszén-, coaks-, briquets-, sajtolt tőzeg-, épületkő-, tégla-, kavics-, répa-, sajtolmányok-, nyers- és öntöttvas, mészkő-, agyag- és trágyaszállitásért 1.5 kr. o. é. A szállitmányok szállitási diján felül még minden vámmázsa után 2 kr. o. é. kezelés-dij szedetik.
A többi tárgyak fuvarbérét, a szállitmányok osztályozását és egyéb forgalmi határozmányokat illetőleg kimondatik, hogy az érintett árak és határozmányok semmi esetre sem lehetnek magasabbak és nyomasztóbbak, mint a tiszavidéki vasutnál.
14. § A vitel- és fuvardijak az árkelet számitásba vétele nélkül országos értékben szedendők.
A mennyiben az ezüst árkelete hat hónapon átlagosan 5 %-on felül nem állana, ez esetben a pálya köteles az árszabást 15 %-kal leszállitani, s 20 %-kal azon esetben, ha minden árkelet megszünnék.
A mennyiben pedig az árkelet hat hónapon át 20 %-on felül állana, a kormány az engedélyesek kérelmére fel van jogositva az árszabások megfelelő felemelését engedélyezhetni.
Az első 10 üzleti év leteltével a szedendő árszabásoknak nem szabad magasabbaknak lenniök, mint azon árszabásoknak, melyek azon időben a tiszavidéki vaspályánál érvényesek, 25 % hozzáadásával.
15. § Az engedélyeseknek vagy jogutódjaiknak mindaddig, mig a fülek-hatvani és a bánréve-miskolczi vonalak állampályák maradnak, azon kedvezmény nyujtatik, hogy az általuk kijavitás végett a hatvani és a miskolczi mühelyekbe küldendő mozdonyoknak az állampálya érintett szakaszain történő szállitásáért mindkét irányban csak az államvaspályákra nézve fennálló kezelési (regie) árszabások fognak szedetni.
16. § Ha az egész épitési tőke, tehát a részvény- és elsőbbségi kötvény-tőke három egymásután következő éven át kamatozik, akkor a kormánynak joga van az engedélyesek vagy jogutódaik meghallgatásával a 13. §-ban meghatározott árszabásokat vagy egészben vagy csak a tárgyak egyes nemeire nézve lejebb szállitani.
Az ily módon leszállitott árszabások három havi alkalmazásuk után ujolag felemelhetők.
Ha egy szállitó vagy rakomány-vállalkozó bizonyos feltételek alatt fuvarbér-leszállitásban vagy más kedvezményekben részesül, ugy ezekben részesiteni kell minden szállitót és vállalkozót, ki ugyanazon feltételeket elfogadja, olyképen, hogy személyes előnynek semmi esetre hely ne adassék. Mindezen kedvezmények szinleges ártérités (refactio) alakjában sem járhatnak.
17. § Az élelmi-szereknek a belföldön beállott rendkivüli drágasága esetére joga van a kormánynak azok fuvarbérét a drágaság tartamára a maximal árszabás feléig leszállitani.
18. § A katonaszállitás leszállitott árszabások szerint eszközlendő, és pedig egyrészt a hadügyministerium, másrészt a vasut-igazgatóságok, névszerint: az osztrák állam-, déli-, Erzsébet-, gácsországi-, Károly Lajos-, tiszavidéki-vasut- és a dél-északnémet kapcsoló pályatársaságok igazgatóságai közt (1860. deczember 10-én) megkötött egyezmény alapján, melynek szabályai ezen engedély-okmány kiegészitő részeit képezik. A fentebbi összes pályákkal vagy azok többségével a katonaszállitás iránt létrejött vagy létrehozandó, s az állam részére kedvezőbb egyezmények az engedélyezett pályára is érvényesek lesznek, még pedig az eddig létrejöttek feltétlenül, az ezentul létrejövendők azonban csak a mennyiben a magyar kormány jóváhagyná.
Alkalmazandók még ezen határozatok a pénzügyi, valamint az állami és hatósági közbiztonsági őrségre, végül a fegyenczekre is.
Nagyobb katonaszállitások czéljából az osztrák vasuttársaságokkal kölcsönös kisegités iránt fennálló egyezményekhez az engedélyesek járulni kötelesek.
Az engedélyesek, illetőleg jogutódjaik kötelezik magukat, végül, hogy a hadi vasuti osztályok szervezésére vonatkozólag a cs. kir. sz. déli állam-, valamint a tiszavidéki- és első erdélyi vasuttársaságokkal kötött egyezményhez hozzájárulnak.
A katonai szállitásokra vonatkozó határozatok és kedvezmények magától érthetőleg ép ugy érvényesek a honvédségre is.
19. § Az államtisztviselők, hivatalnokok és szolgák, kik a vasutak igazgatósága és üzlete felett őrködő hatóságok megbizásából, vagy az állam érdekeinek ezen engedélyből folyó megóvása végett vagy jövedéki czélokból a vasutat használják és a hatóságok megbizását igazolják, uti-málháikkal együtt ingyen szállitandók.
20. § Olyan feleken, kik a vasutat a vitel- vagy fuvarbér előleges kifizetése nélkül roszhiszemüleg használnák vagy szállitmány nemének vagy sulyának helytelen bejelentésével, vagy más módon a vállalat megröviditését czélozzák, háromszoros árszabási illetmény lesz megvehető.
21. § Az engedélyesek jogositva vannak a kormány beleegyezésével részesekül a vállalathoz társakat is venni, kik velük jogokban és kötelezettségekben egyenlően részesülnek.
22. § Az engedélyesek kötelesek részvénytársaságot alakitani, és fel vannak jogositva a szükséges pénzek beszerzése czéljából névre vagy előmutatóra szóló részvényeket és elsőbbségi kötvényeket, melyek a magyar-osztrák tőzsdéken elárusithatók és jegyezhetők, a következő határozmányok szerint kibocsátani.
A részvények két sorozatra osztva bocsátandók ki, és minden pályamértföldre számitandó:
1-ször, 80,000 forint értékü 5 %-kal ezüstben kamatozó A. sorozatu részvény;
2-szor, 150,000 forint értékü 5 %-kal ezüstben kamatozó B. sorozatu részvény;
3-szor, 311,000 forint értékü 5 %-kal ezüstben kamatozó és 4/5 %-kal ezüstben törlesztendő elsőbbségi kötvény.
A pálya jövedelméből ezek folytán, az összes kezelési kiadások levonása után, mindenekelőtt 5 % ezüstben az elsőbbségi kötvények kamatoztatására, és 4/5 % ezüstben azok törlesztésére fordittatik a jövedelem feleslegéből továbbá 5 %-kal ezüstben az A. sorozatu részvények kamatai, valamint azoknak a korábbi években netán hátralékban maradt 5 %-os kamatai fedezendők, s ezután szintén 5 %-kal ezüstben a B. sorozatu részvények kamatoztatandók.
A további netán fenmaradó többlet ugyanazon módon a II. sorozatu részvények hátralékos kamatai fedezésére fordittatik.
A még ezeken felül netán fenlevő maradék végül a közgyülés határozata szerint lesz felhasználandó; a felülosztalék elosztásánál mindazonáltal a két sorozatu részvények birtokosai közt különbséget nem lehet tenni.
Az elsőbbségi kötvények törlesztése után a részvények törlesztése megkezdendő.
A vállalathoz az állam pályamértföldenkint 100,000 frttal bankvalutában járul, és ezen hozzájárulási összegért az állam 66 2/3 %-os árfolyammal számitott B. sorozatu részvényeket nyer, ennélfogva a hozzájárulásért minden pályamértföld után 150 ezer frtot névleges értékben vesz át. Az állami hozzájárulási összegek az engedélyeseknek, s a részvénytársulati alapszabályok helyben hagyása és a részvénytársulat tényleges megalakulása után az igazgató-tanácsnak, két havi időközökben, és a valóban felhasznált mennyiségének megfelelő arányu részleteiben, nevezetesen a vállalat által az illető két hó alatt felhasznált épitési tőkének 140-541-hezi arányban lesznek kiszolgáltatandók.
Az államnak olyan kamatok iránti követelései, melyek az engedély megszüntéig még vissza nem térittettek, a vállalat megtakaritott vagyonából lesznek kiegyenlitendők.
Az alakitandó társaság az engedélyesek minden jogait és kötelezettségeit örökli, alapszabályait tervezi, melyeknek helybenhagyását, és az ország érdekei szem előtt tartásával a társasággal egyetértőleg eszközlendő kiegészitését a kormány magának fentartja.
Felveendő lesz az alapszabályokba az is, hogy a társulat köteles a rendelkezési állapotban levő államhivatalnokokat és kiszolgált ugy rendes hadseregbeli, mint honvédségi altiszteket, a mennyiben azok a szükségelt képességgel birnak s a felállitandó szolgálati rend kellékeinek megfelelhetnek, a szolgálati állomások betöltésénél kiválólag figyelembe venni.
Az engedélyesek kötelezik magukat a fentebb meghatározott államsegély egész összegét az 1868. évi I. törvénycikk értelmében telekkönyvezendő vagyonukra az elsőbbségi kötvények után bekebeleztetni.
23. § Azon esetben, ha az engedélyesek magukat arra kötelezik, hogy a bánréve-dobsinai vasuti vonalat a közforgalom érdekében a Szepesség felé a kassa-oderbergi pálya valamely Igló és Poprád közti alkalmatos pontjáig kiépitik: ezen, mintegy 4 mfld hosszu hegyi kapcsolási pálya engedélye a jelen engedélyokmány értelmében a gömöri iparvasutakra nézve adott államsegély és egyéb előnyök nyujtása mellett biztosittatik.
Tartoznak azonban ezen engedélyezési törvény hatályba lépte napjától számitandó másfél év alatt e kötelezettséget határozottan elvállalni, és egyszersmind a bánréve-dobsinai vonal fennérintett meghosszabbitására vonatkozó általános és részletes terveket és költség-kiszámitásokat a közmunka- és közlekedési miniszteriumnak s az üzleti tőke beszerzésére vonatkozó pénzügyi tervet a pénzügyminiszteriumnak jóváhagyás végett ugyanazon idő alatt bemutatni; ennek meg nem történte esetében az e szakaszban érintett kedvezmény elenyészettnek tekintendő.
24. § Az engedélyeseknek szabadságukban áll bel- és külföldön ügynököket tartani, nemkülönben személy- és áruszállitásra vizen ugy, mint szárazon, a fennálló törvények és szabványok figyelemben tartásával, forgalmi eszközöket állitani fel.
25. § Azon járadék, mely a bánréve- és füleki állomások közös használatáért a magyar államvaspályának fizetendő, az üzleti számadásba felvehető.
Az érintett két állomáson a jelenleg engedélyezett pálya érdekében szükséges uj épitkezéseket tartoznak az engedélyesek a kormány által meghatározandó mértékben saját költségükön előállitani.
26. § A pályafentartás költségei az épitési alapból fedezendők, és mindaddig az üzleti számadásba fel nem vehetők, mig az összes épitkezések a kormány által felülvizsgáltatván, a felülvizsgálati jegyzőkönyv alapján befejezetteknek el nem ismertetnek.
Az épitési alap terhére az üzlet megnyitásától a felülvizsgálatig terjedő időtartam alatt felszámitott pályafentartási költségek az üzleti számadásba utólagosan felvehetők, mindazonáltal csakis oly arányban, mely a pálya befejezett állapotban lételének megfelel.
Ezen arány a felülvizsgálati bizottság által megállapitandó, s a kormányhoz helybenhagyás végett felterjesztendő lesz.
A felülvizsgálat azonnal foganatosittatik, mihelyt az engedélyesek kérelmezik.
27. § A kormány azon államérdekek megóvása tekintetéből, melyek a hozzájárulási összeg engedélyezéséből keletkeznek, jogositva van magának ugy a pálya épitése, valamint az üzletczélszerüen és szilárdan eszközölt felszerelése és folytonos jó karban tartása iránt minden részben meggyőződést szerezni, és meghagyni, hogy a mutatkozó hiányok pótoltassanak.
A kormánynak joga van a részéről kiküldött közeg által az ügyvitelt megvizsgálni.
A kormány által kiküldött biztosnak jogában áll az igazgató-választmány ülésében, valamint a közgyülésekben, a mikor azt jónak találja, részt venni, nemkülönben az állam érdekeire netán hátrányos intézkedéseket felfüggeszteni, és erről a ministeriumnak további eljárás végett jelentést tenni.
A kormány gondoskodni fog, hogy az ügyvitel felügyelete gazdasági tekintetben oly módon gyakoroltassék, hogy az évi számadás előterjesztésénél rendszerint csakis a számvitelek felülvizsgálata szükségeltessék.
A kormánynak az általános törvények határozatai és különösen a jelen engedélyokmány értelmében fentartott főfelügyeleti joga gyakorlatával összekötött, ugy az épitkezési időtartam, valamint az engedélyezett vonal egészben leendő megnyitása után az államra nehezedő költségek és kiadások megtéritése fejében az engedélyesek s illetőleg jogutódjaik az államkincstár javára bizonyos évi átalányösszeget fizetnek. Ezen évi átalányösszeg mennyiségét a kormány határozza meg.
Az üzlet megnyitása után fizetendő évi átalány-összegek a megnyitott vonalra nézve az üzleti számadásba felvehetők.
Az üzlet megnyitása előtt fizetendő átalányösszegek az épitési tőkét terhelik.
A társaság alapszabályaiban a kormánynak részvénybirtoka alapján a közgyülésben aránylagos szavazati jog biztosittatik. A kormány továbbá az alakitandó társulati igazgató-tanácsban általa kinevezett igazgató-tanácsosok által képviseltetik, kik az összes szavazatok harmadrészét birják.
28. § A jelen engedélyezett vaspályára nézve az első 20 üzleti év tartama alatt mindaddig, mig a tiszta jövedelem az egész üzleti tőkének a 22. §-ban kitett kamatait meg nem haladja, a kereseti és jövedelmi s más - későbben ezek helyett netán behozandó - adók alóli mentesség megadatik.
Az érintett 20 év alatt tehát a kereseti- és jövedelmi-adó csakis a tiszta jövedelemnek - az egész üzleti tőkére nézve a 22. §-ban meghatározott kamatokat meghaladó - része után fizetendő.
Megengedtetik továbbá, hogy az első kiadásu részvények és elsőbbségi kötvények - ideértve az ideiglenes jegyeket is - bélyeg- és illetékmentesen adassanak ki.
Ugyanezen mentesség a kisajátitmányok átiratási dijaira is megadatik.
A tőkeszerzés, valamint épitkezés az első üzletberendezés czéljából kiállitandó minden szerződés, beadvány vagy más bármely okirat, bélyeg- és illetékmentes lesz.
29. § Az engedély tartama a 2. §-ban idézett ideiglenes vasutengedélyezési szabály 9. §-ának B) pontja alatt kimondott ótalommal uj vasut felállitása ellen az üzletnek megnyitása napjától számitandó 90 évre állapittatik meg, mely időszak lefolyásával elenyészik.
Az engedély elenyészik akkor is, ha a 6., 7. és 8. §-ban megállapitott határidők a biztositék letétele, az épités megkezdése, az épités befejezése, továbbá az üzlet megnyitására nézve meg nem tartatván, a határidők elmulasztása a fentidézett vasutengedélyezési szabály 11. § b) pontja értelmében, különösen pedig a politikai és financziális válságok által nem igazoltathatik.
30. § A kormány fentartja magának a jogot, hogy az engedélyezési törvény hatályba léptétől számitva harmincz év lefolyása után az engedélyezett pályát minden időben beválthassa.
A beváltási ár meghatározása végett a vállalatnak a valóságos beváltást megelőző hét év alatti tiszta évi jövedelmei fognak felszámittatni, mely összegből a két legmostohább év tiszta jövedelme levonatván, a fenmaradt öt év átlagos tiszta jövedelme fog kiszámittatni.
Ezen átlagos összeg, mely mindazonáltal a 22. §-ban kitett kamatösszegnél kevesebb nem lehet, az engedélyeseknek a megállapitott engedély tartamáig mint évi jövedék fizetendő.
31. § Az engedély megszüntével, valamint a pálya beváltásának bekövetkeztével, az állam az első esetben ingyen, az utóbbiban a 28. § értelmében meghatározott évi járadék fizetése mellett lép a pálya tehermentes birtokába és haszonélvezetébe; birtokába veszi különösen a pálya területét és földjét, a föld- és műmunkálatokat, a fel- és alapépitményeket minden hozzátartozókkal egyetemben, mint: forgalmi eszközökkel, pályaudvarokkal, fel- és lerakodó helyekkel, épületekkel az indulási és érkezési helyeken, őr- és felvigyázó házakkal, minden belszerelvényekkel, butorzattal, ingó- és ingatlanságokkal egyetemben.
Valamint az engedély megszüntével, ugy a pálya beváltása esetében is, az engedélyesek megtartják a vállalat saját kereseteiből alakitott tartalékalap és a künnlévő activ követelések tulajdonát, valamint a vállalat saját vagyonából emelt épületeket, milyenek a coaks-kemenczék, öntődék, gép- vagy egyéb gyárak, pajták, dockok, mint a melyek megszerzésére vagy előállitására a kormány által azon határozott hozzáadással hatalmaztattak fel, hogy azok a vaspályának semmi hozzátartozandóját képezni nem fogják.
32. § Ha megelőző intések daczára az engedélyokmányban vagy a törvényekben foglalt kötelességek megsértése vagy mulasztása az engedélyesek részéről ismételve fordulna elő, a kormány fentartja a jogot: ellenük a törvényeknek megfelelő intézkedéseket megtenni, és a körülmények szerint az engedélyt még tartamának lefolyása előtt megszüntnek nyilvánitani.
33. § Ezen engedély minden okmányszerü beadványa csak egy forintra szabott bélyegdij alá esik.
mely az ugynevezett gömöri, nevezetesen a bánréve-feled-füleki, a bánréve-rozsnyó-dobsinai és a feled-tiszolczi vasutvonalak létesitése végett a dr. Stroussberg-féle consortiumból álló engedélyesek, továbbá az érdekelt vidékek iparosai és földbirtokosai, végre a m. k. pénzügyminister között, és pedig ezen minister részéről ugy is, mint a kincstár tulajdonához tartozó azon vidéki vasgyárak képviselője által, valamint a segélynyujtó állam nevében a törvényhozás jóváhagyásának fentartása mellett
mai napon következőleg köttetett meg:
1. § Az engedélyesek consortiuma nevében dr. Stroussberg Bethel alulirott teljhatalmu meghatalmazottja kötelezi magát fentnevezett vasutvonalakra vonatkozó engedély-okmány összes és egyes határozatait, és feltételeit teljesiteni és azon vasutvonalak épitését és üzletét ugyanazon határozatokhoz és feltételekhez szabva, foganatositani.
2. § Az érdekelt vidékek iparosai s földbirtokosainak alulirott meghatalmazott képviselői ellenben a hivatkozott engedélyokmány értelmében kibocsátható első osztályu, vagyis A. betüs részvények névszerinti, 100 frt után öt (5) ezüst forintnyi kamatjai biztositását következő módozatok szerint teljes jogerejüleg ezennel magukra vállalják.
3. § Az engedélyokmány szerint mértföldenkint 80 ezer frt névértékü, első sorozatu (A. betüs) részvény bocsáttathatván ki, a biztositandó 5 % kamat összege átlagosan - az agiot 20 % változhatatlanul számitva, mértföldenkint négyezernyolczszáz (4800) frtot tesz bankvalutában. És pedig
a dobsina-bánrévei vonalért 9 mértföld után 43,200 frtot;
a feled-tiszolczi vonalért 6 mértföld után 28 ezer 800 frtot; és
a bánréve-füleki vonalért 6 mértföld után 28 ezer 800 frtot,
mely vonalakból az első egész összegében, és az utolsó fél összegében a sajóvölgyi, ellenben a második egész összegében, és az utolsó szintén fél összegében a rimavölgyi garantirozó iparosok- és földbirtokosokra esik; és pedig szám szerint: a sajóvölgyiekre ötvenhétezerhatszáz (57,600), a rimavölgyiekre pedig negyvenháromezerkétszáz (43,200) frt; minélfogva és tekintettel arra, miszerint a sajó- és rimavölgyi garantirozó felek két elkülönitett csoportot képeznek és egymásért terhet nem vállalnak, az évi számadások e czélnak megfelelően, elkülönitve vezettessenek, kiköttetvén, hogy a feled-tiszolczi vonal esetleges kamathiányát a rimavölgyi, viszont a bánréve-dobsinai vonal kamathiányát a sajóvölgyi biztositó csoport fedezni külön-külön tartozand.
Ugy a sajóvölgyi, mint a rimavölgyi iparosok és földbirtokosok jegyzéke félreértések megelőzése végett ezen szerződéshez, mint ennek kiegészitő része, a szerződő felek által láttamozott kimutatásban ./. alá mellékeltetik.
4. § A kamatbiztositást a vaspálya-üzlet tényleg akkor és annyiban fogja igénybe vehetni, a mikor és a mennyiben az üzleti évi számadások bezárásával kitünnék, hogy a vasutvonalak bevétele, az üzleti költségeket és azon kiadásokat levonva, melyeket az engedélyokmány az üzleti költségek közé beszámittatni megenged, a jelen szerződés 3-ik §-ában kitett összegeknél kevesebbre rugna.
5. § Az üzleti évszámadások rendesen bezáratván: a pályahálózat számára alakitandó részvénytársaság igazgató-tanácsa a számadás eredményéhez képest a netalán mutatkozó jövedelmi hiányt, mely a kamatbiztositás fejében fizetendő lenne, köteles számszerint kimutatni, és a kellően felszerelt s általa behatólag tárgyalt számadást felülvizsgálat, és a fizetendő kamatbiztositási összeg végleges megállapitása végett a m. kir. közmunka- és közlekedési ministeriumnak előterjeszteni.
6. § A kamatfizetésekbeni késedelmezések kerülése végett a pénzügyminister az igazgatótanács felterjesztései alapján esetről-esetre, és az állambiztositást élvező vasutaknál szokásos módon az 5-ik §-ban emlitett hiány fedezésére előlegeket fog utalványozni.
Ezen előlegeknek a kiszolgáltatás napjától számitandó 4 % kamatokkal együtt leendő megtéritése végett kötelesek a biztositó iparosok és földbirtokosok az általuk elvállalt biztositási összeg erejéig, illetőleg aránya szerint a felülvizsgálat alkalmával a ministerium által megállapitott összeget legfeljebb három hónap alatt, és ugyan; a sajóvölgyiek a rozsnyói, a rimavölgyiek pedig a rimaszombati államadó-hivatalnál pontosan befizetni.
7. § Ha a jövedelmi hiány fedezésére igénybe vett államelőleg (5-ik és 6-ik §) a ministerium által a felülvizsgált számadás alapján meghatározott kamatbiztositási összegnél kisebb lett volna, az előlegnek megfelelő kiegészitése végett a pénzügyminister a különbséget kifizettetni fogja, mely különbözeti összeg a 6-ik §-ban meghatározott módon az előleggel egyszerre megtéritendő.
Ha ellenben az igénybe vett előleg a számadás alapján a ministerium által meghatározott kamatbiztositási összegnél nagyobb lett volna, köteles a pályaüzlet ezen többletet és annak a kiszolgáltatás napjától számitandó 7 1/2 % kamatjait az államnak azonnal visszafizetni.
8. § Az államelőlegek visszatéritésére a 6-ik §-ban kiszabott határidő leteltével a netalán hátralékban maradt visszatéritési részletek a hátralékosoktól a közadók módjára azonnal be fognak hajtatni, a lerovásokra nézve halasztásoknak hely nem adathatván.
9. § A kamatbiztositást adó iparosok és földbirtokosok beleegyezésüket nyilvánitják, hogy ez, általuk ezen szerződés által elvállalt esetleges fizetési kötelezettség telekkönyvileg biztosittassék, mely czélból a 3-ik §-ban emlitett kimutatásban ugy az elvállalt biztositási összegek, mint azon jelzálogok egyénenkint kijelölendők, melyekre az ez iránti bekebelezés foganatositandó lesz.
Ezen foganatositás eszközlése az engedélyesekre bizatik, minélfogva a mulasztások következményei egyedül az engedélyeseket terhelendik.
A jelzálogi biztositás kötelezettsége egyébként a kincstár tulajdonához tartozó vasgyárakra ki nem terjed.
10. § A fizetett kamatbiztositási összegeknek a vaspályaüzlet általi megtéritésére nézve az engedély-okmány 22-ik §-ában foglalt határozatok irányadók és egyedül érvényesek.
11. § A jelen szerződésben elvállalt kamatbiztositási kötelezettség kezdetét veszi a vasut megnyitása napjától és tart egymásután tiz évig, és ennélfogva sem az épités ideje alatt, sem az emlitett 10 évi határidőn tul kamatbiztositás az alólirott garantirozókat nem terhelheti.
12. § A kamatbiztositó iparosok és földbirtokosok ugy az épités ideje, mint a kamatbiztositás tartama alatt az igazgatótanácsban kellőleg képviselve lesznek, melyre nézve oly kikötéssel, hogy ezen határozatok az alakitandó részvénytársaság alapszabályaiba felveendők lesznek, következők határoztatnak:
Az igazgató-tanács az épitési és a kamatbiztositási idő alatt tizenkét (12) tagból álland, melyekből öt (5) az első sorozatu (A. betüs), kettő (2) pedig a másodsorozatu (B. betüs) részvényekre - ugy azonban, hogy ezen két tag összesen öt szavazattal birjon - és öt (5) a kamatbiztositó iparosok és földbirtokosokra; és ugyan: a sajóvölgyiekre három (3), a rimavölgyiekre pedig két (2) tag esik; az igazgató tanács tagjait általában egyenlő jogok illetvén.
Az első igazgató-tanács működési ideje az egész vaspálya épitésének befejezése után még egy évig tart.
13. § Ezen szerződésből egyrészről az engedélyesek és ezek jogutódai, másrészről a kamatbiztositók, mint szerződő felek között felmerülhető peres és vitás kérdések és az abból származható követelési jogok (birói utoni eldöntése végett) az 1868:LIV. tc. 495-512. §-ai értelmében és rendeletei szerint választott biróság által döntendők el.
14. § Ezen szerződés az engedélyesekre és a kamatbiztositásokra nézve a szerződés aláirásától; a pénzügyministerre, mint az államkormány ez esetbeni képviselőjére nézve, azonban csak a szerződés bevezetésében fentartott törvényhozási jóváhagyás után kötelező.
A pénzügyminister, mint az állam birtokában leendő részvények képviselője, és az engedélyesek ezenkivül kötelezik magukat, hogy részükről ezen szerződést a részvénytársaság által teljes erejünek elismertetni és utólag alapszabályszerüleg aláiratni fogják.
Minek nagyobb hiteléül jelen szerződés a szerződés felek által két tanu jelenlétében aláiratott.
Budán, 1870. évi aprilis 7-én.
