1870. évi XXXII. törvénycikk

a bánréve-nádasdi gőzmozdonyu iparvasut kiépitése tárgyában * 

1. § A bánréve-nádasdi gőzmozdonyu iparvasut kiépitése tárgyában az 1868. évi XLIX. törvénycikk 2. §-a alapján előterjesztett engedélyokmány a törvényhozás által jóváhagyatván, beczikkelyezése ezennel elrendeltetik.

2. § E törvény végrehajtásával a közmunka- s közlekedési, és a pénzügyi ministerek bizatnak meg.

A bánréve-nádasdi iparvasut engedély-okmánya

1. § Az engedélyesek, u. m. a rima-murányvölgyi vasmű-egylet jogot nyernek egy, a magyar királyi állampálya bánrévei állomásából kiinduló s Czenteren, Ozdon és Orlón át Nádasdra vezetendő mozdonyvasut, valamint a Czenter s Ozd községektől a czenteri és a karni kőszénbányaművekhez vezetendő szárnyvonalak épitésére és üzletére; mely vasut szárnyvonalai közhasználatra ugyan, de egyelőre csupán teherszállitásra szolgálandnak, s ennélfogva csakis az áruforgalomnak megfelelő berendezést nyerhetnek.

2. § Az engedélyesek az engedélyezett pálya épitésénél és üzleténél kötelesek jelen engedélyi okirat tartalmához, továbbá a közmunka- és közlekedési minister által 1867. évi ápril hó 20-án 4973. sz. a. kibocsátott, az országgyülés által jóváhagyott ideiglenes vasutengedélyezési szabályhoz, valamint az 1867. vám- és kereskedelmi szövetség 8. §-ában ideiglen elfogadott vasuti üzletrendhez, mennyiben ezen ideiglenes szabályzatok a jelen engedélyokmány s függeléke által változást nem szenvednek, mindaddig alkalmazkodni, mig ezen ideiglenes szabályok helyett a hazai törvényhozás által hozandó ujabb törvények és a kormány által kibocsátandó rendelvények életbe nem lépnek, melyekhez, valamint az azok behozataláig a fennálló szabályokon a magyar kormány által teendő minden változtatásokhoz is alkalmazkodni és azoknak feltétlenül hódolni tartoznak.

A mennyiben azonban a törvények és szabályok ezen vasut épitésének folyama alatt az épitkezésre vonatkozólag megváltoztatnának s e változások folytán az engedélyesekre ujabb terhek háramolnának, azokért nekik a méltányosságnak megfelelő kármentesités fog nyujtatni.

3. § A pálya épitése és üzleti felszerelése az engedélyesek által készitendő s a kormányhoz átvizsgálás és jóváhagyás végett felterjesztendő általános és részletes tervezetek alapján fog eszközöltetni.

Ezeken felül az épitkezésnél különösen a kormány kivánalmai, nemkülönben a fennálló általános épitkezési és rendőri szabályok szerint kell eljárni.

A kormány fentartja magának, hogy az épitési terven változtatásokat tehessen, a mennyiben ilyenek a műszaki vizsgálat vagy a jelen engedélyokmány második szakaszában érintett miniszteri rendelet 6. §-a határozata szerint intézendő közigazgatási vonaljárás eredménye, vagy az épités tartama alatt teljesitett egyes vizsgálatok nyomán a pályaszolgálat, valamint a közforgalom érdekéből és a pálya fennállásának biztositására, nemkülönben a törvényes határozmányok teljesitése szempontjából szükségeseknek fognak találtatni, ezek által azonban, a már egyrészt az eszközlött elővizsgálat másrészt a közigazgatási vonaljárás folytán meghatározott pályanyom és pályahossz-szelvény változást nem szenvedhetnek.

Ha az épités kivitelénél gazdálkodási vagy üzleti tekintetből akár a pályavonal, akár a részlet-tervek megváltoztatása kivánatosnak vagy szükségesnek mutatkoznék, miáltal egyébként sem a pályatervezet főirányának változást szenvedni, sem azon esetnek bekövetkezni nem szabad, hogy szemben az elfogadott vonallal a lejt- és irányviszonyok kedvezőtlenebbekké váljanak, ily változtatások megengedése a kormánytól lesz kikérendő.

4. § A pálya alépitménye egy vágányra lesz előállitandó, s ehhez képest a terület kisajátitása annyi térfogatra szoritkozhatik, a mennyi egynyomu sinuthoz és a kitérőkhöz, nemkülönben az állomásokra megkivántatik. Egy második vágány épitése csak akkor vétethetik foganatba, ha azt a kormány engedélyezte.

5. § A munkálatok kivitelénél az engedélyesek által a következő általános rendszabályok lesznek követendők:

a) Alépitmény

A maximal emelkedési viszony Bánrévétől Ozdig legyen ugy, mint egy áll a kétszázhoz (1:200), s Ozdtól Nádasdig legyen ugy, mint egy áll az ötvenhez (1:50). A kanyarodásoknak a nyilt pályán nem szabad 150 méternél, a szárnyvonalakon pedig 100 méternél kisebb félátmérővel birniok.

Ezen maximal emelkedési viszonyoknak és legkisebb kanyarodási félátmérőknek, melyek meghatározására az épitési nehézségek irányadók, alkalmazhatása iránt a kormány dönt.

A pályakorona szélessége ott, hol a sinek a talpfán feküsznek, 2 6/10 méterre határoztatott.

A kövecságy előállitásánál szabályul szolgáland, hogy a talpfák alatt legalább egy 0.1 meter vastagságu kavicsréteg legyen.

A kövecságynak különben azon időben, midőn a pályafentartási költségeknek az üzleti számadásba felvétele kezdődik, tökéletesen helyreállitva kell lennie, s azonfelül az épitési alap terhére a pályán mértföldenkint legalább 200 köbmeternyi kavicsmennyiség, mint tartalék-kövecs helyezendő el.

A műépitmények kivétel nélkül fából lesznek előállithatók.

b) Felépitmény

A vágány szélessége egy méternél keskenyebb nem lehet. A sinek folyó méterenként 25 azaz folyó bécsi lábanként 7.9 vámfontnál könnyebbek nem lehetnek. A felépitmény szerkezetét s anyagát illető minden más intézkedések a részlettervek előterjesztése alkalmával fognak megállapittatni.

Az engedélyesek kötelesek a nyilt pályának és az állomások sinutainak előállitásához szükséges felépitmény-anyagokon kivül ezeknek még legalább fél (1/2) százalékát, valamint egy teljes kitérő és keresztvágány szerkezetet is az azokhoz szükségelt talpfákkal együtt mint tartalék anyagot, az épitési alapból előállitani.

c) Épületek, pályaelzárás, jelzések

Az épületek kivétel nélkül fából is előállithatók.

A pályaelzárást s az ut-átjáróknál szükséges korlátok felállitását illetőleg csak a részlettervek előterjesztése után fog határozat hozatni.

A pályán a vonalak jelzése nem szükséges. De ha vonatkeresztezések fordulnak elő, akkor kötelesek az engedélyesek egy üzleti távirdát felállitani, melyen az állomások közti távirati jelzés eszközölhető legyen.

d) Állomások

A magyar kir. állam-vasut bánrévei csatlakozási állomásán kivül legalább 4 állomás lesz előállitandó.

Az engedélyezett pálya Bánrévén a magy. kir. államvasuttal közös pályaudvarral birand, melynek közös használata s az engedélyezett pálya czéljaira leendő berendezése iránt a kormánynyal külön egyezmény lesz kötendő, a bánrévei állomás közhasználatáért fizetendő járadék az üzletszámlába felvétethetik, a mondott állomás netaláni nagyobbitásának költségei azonban az épitési tőkéből fedezendők.

e) Üzleteszközök

Az üzlet-eszközök szerkezetének helybenhagyása a kormánynak tartatik fenn.

f) A munkálatok minősége

A mi a teljesitendő munkálatok mennyiségét illeti, e részben kötelesek az engedélyesek az általuk készitendő vonalakat és állomásokat oly módon előállitani, miszerint megfeleljenek mindazon igényeknek, melyek egy czélszerüen és gazdaságosan kezelt üzletnél megkivántatnak.

Önkényt értetik, hogy az engedélyesek az épitési alap terhére tartoznak mindazon munkálatokat is végrehajtani, illetőleg anyagokat szállitani, melyek a fentebbi határozmányokban elő nem soroltattak ugyan, de a melyek a pálya tökéletes és üzletképes előállitására és felszerelésére, valamint üzletbe vételére, továbbá tisztviselői elhelyezésére, végül üzleti helyiségei és raktárai berendezésére szükségeltetnek.

Az engedélyesek kötelesek egyszersmind az üzleti felszerelés gyorsabb elhasználásnak alávetett részeihez, ugyszintén az egyéb felszerelési tárgyakhoz és készletekhez is az épitési alapból tartalékot és pótdarabokat oly arányban beszerezni, a minő arányban azok beszerzése más üzletben lévő ilynemü vasutaknál szokásos.

Ugyanez áll az üzletbe-tételre szükségelt elhasználási anyagokra.

6. § Az engedélyesek kötelezik magukat a vonalozási munkálatokat mielőbb megkezdeni s a részletterveket megbirálás és jóváhagyás, avagy a kellő módositások s pótlások elrendelése czéljából az engedélyezési törvény hatálybalépte napjától számitott 3 hónap alatt a kormánynak felterjeszteni, és az épitést a részletes tervek helybenhagyása után azonnal foganatba venni.

7. § Az engedélyesek kötelezik magukat e vonalat az engedélyezési törvény hatályba lépte napjától számitva egy és fél év (1 1/2) alatt befejezni és a forgalomnak átadni.

8. § A kisajátitási jog az 1868:LV. törvénycikk értelmében az engedélyezett pálya kiépitésére az engedélyeseknek megadatik.

9. § Az engedélyesek kötelesek a postát és a postakezelőket az 1867. évi vám- és kereskedelmi szövetség VIII. Czikkében elfogadott, 1851. november 16-án kelt vasuti üzletrend 68. § értelmében ingyen szállitani, s ehhez képest naponta minden irányban legalább egy vonatot berendezni.

A levél-posta s egyéb postaküldeményeket illetőleg maximum gyanánt minden postainak nyilvánitott vonalon két mázsányi suly ingyen szállitandó s kötelesek engedélyesek a postaszállitás tekintetéből vagy külön kocsit adni a posta-kincstár rendelkezésére, vagy legalább waggonjaikban oly helyet kijelölni, melyen a postaküldeményeket kisérő kalauz hivatásának háboritatlanul megfelelhessen.

A két mázsányi sulyt meghaladó postaküldemények szállitása külön egyezmény tárgyát képezendi.

A többi vonatokon, melyek naponként közlekednek, kötelesek engedélyesek a két végpont közt váltott levél-csomag szállitását saját kalauzuk vagy vezetőjük által elláttatni.

10. § Az engedélyesek kötelesek az államkormány kivánatára az államtávirda-vezetékeknek pályájuk hosszában saját birtokukon és területükön való felállitását ingyen megengedni.

A távirda-igazgatóság azonban köteles a távirda-oszlopok felállitási helyeinek, valamint a vezető huzalok más megerősitési pontjainak megállapitásánál az engedélyesek megbizottjaival egyetértőleg járni el s azokat ugy választani, hogy ezek miatt sem a vasuti üzlet, sem az üzleti személyzet biztonsága ne veszélyeztessék.

Továbbá kötelesek az engedélyesek a pályájuk mentén felállitott távirda-vezetékeket saját személyzetük által minden dij nélkül őriztetni, a kisebbszerü megromlásokat legalább ideiglenesen helyreállittatni, az e végre szükséges eszközöket azonban a távirda-igazgatóságtól kapják.

Az állam viszont köteles az engedélyeseknek minden azért való külön-dijfizetés nélkül megengedni, hogy üzleti távirdai huzalaikat a pálya hosszában létező vagy azon felállitandó állami távirdai vezeték oszlopaira megerősithessék, azonban valamint a huzaloknak, ugy a megerősités módjának s az arra használt eszközöknek az államtávirdáknál e tekintetben divó rendszerben teljesen beillőknek kell lenniök s azért a vasuti üzleti vezetékeknek az államoszlopokhoz való erősitése vagy csak állami szakértő közeg felügyelete s ellenőrzése mellett történhetik, vagy pedig azt maga a távirdai igazgatóság hajthatja végre; mindkét esetben ugy a vezeték szerei beszerzésének, mint a megerősitésnek és a felügyeletnek teljes költségeit az engedélyesek viselik.

Ugyanez áll azon esetre is, ha az állam a pálya hosszában állami távirda-vezeték felállitását nem tartaná szükségesnek, csakhogy ekkor az üzleti vezeték felállitásának minden költsége az engedélyeseket fogja terhelni.

Ez utóbbi esetben azonban a vezeték kiépitése a távirda-igazgatósággal kötendő külön egyezmény, s csak az ez által erre adott engedély értelmében történhetik.

A pálya mentén az állami oszlopokra erősitett, vagy ezek nem létében a külön e czélra épitett vasut-üzleti távirdavezetékeket az engedélyesek az állam szokott ellenőrködése alatt kizárólag csak azon sürgönyözésekre használhatják, melyek a vasuti üzlet czéljaiból az igazgatóság és alárendelt közegei vagy ez utóbbiak által egymás közt folytattatnak. Jogositva van azonban a kormány, a pályaigazgatósággal egyetértve, ezen üzleti vezetékeknek, a mennyire az üzleti szükséglet megengedi, ugy állami, mint magánsürgönyök továbbitására illő ellenőrzés melletti használását kivánni és elrendelni.

Ez esetben azonban a használat módja s a távirás dijának az engedélyesek és az állam közti megosztása külön egyezmény által fog szabályoztatni.

Hasonlóan kölcsönös egyezmény utján állapittatnak meg azon feltételek is, melyek alatt a vasut üzleti vezetékek felépitését, ugyszintén azon évi átalány mennyisége is, melyért a kész vezetékek jókarban tartását huzalmérföldenkint az állam magára vállalja.

Ha a vaspálya-töltés szélesbitése vagy más helyre való tétele, vagy az engedélyesek bárminemü érdeke a már meglévő távirdavezetékeknek kimozditását s máshová áthelyezését tenné szükségessé, akkor ugy a saját, mint az állami vezetékek áttételének összes költségeit az engedélyesek kötelesek viselni.

11. § A fuvarbér vámmázsa- és mértföldenkint osztálykülönbség nélkül két és két tized (2 2/10) krajczárban állapittatik meg s az egyedül bank. ért. (nem pedig ezüstben) számitható.

Ezen árszabást engedélyesek a kormány beleegyezése nélkül sem feljebb nem emelhetik, sem pedig le nem szállithatják.

A kormánynak ellenben jogában álland a fuvarbért azon esetben ujra szabályozni, ha e vaspálya tiszta jövedelme a befektetett egész tőke 7 1/2 %-ját felülmulja.

A mennyiben végre későbbi törvények a vasutak vitelbéreit szabályoznák, azon törvények ezen engedélyezett pályára is teljesen érvényben lesznek.

12. § Az élelmi szereknek a belföldön beállott rendkivüli drágasága esetére joga van a kormánynak azok fuvarbérét a drágaság tartamára a maximal árszabás feléig leszállitani.

13. § Olyan feleken, kik a szállitmány nemének vagy sulyának helytelen bejelentésével, vagy más módon a vállalat megröviditését czélozzák, háromszoros árszabási illetmény lesz megvehető.

14. § Az engedélyesek jogositva vannak, a kormány beleegyezésével részesekül a vállalathoz társakat is venni, kik velük jogokban és kötelezettségekben egyenlően részesülnek.

15. § Joguk van egyszersmind az engedélyeseknek részvénytársaságot alakitani, és a szükséges pénzek beszerzése czéljából, névre vagy előmutatóra szóló (au porteur) részvényeket bocsátani ki, melyek a magyar-osztrák tőzsdéken elárusithatók és hivatalosan jegyezhetők. A társaság, melyre az engedélyesek minden jogai és kötelezettségei átszállanak, alapszabályait tervezi, melyeknek helybenhagyását és az ország érdekei szem előtt tartásával a társasággal egyetértőleg eszközlendő kiegészitését a kormány magának fentartja.

Felveendő lesz az alapszabályokba az is, hogy a társulat köteles a rendelkezési állapotban levő államhivatalnokokat és kiszolgált ugy rendes hadseregbeli, mint honvédségi altiszteket, a mennyiben azok a szükségelt képességgel birnak s a felállitandó szolgálati rend kellékeinek megfelelhetnek, a szolgálati állomások betöltésénél kiválólag figyelembe venni.

16. § Az engedélyezett vasut felépitésére s kellő berendezésére szükséges tőke 529,100, azaz ötszáz huszonkilencz ezer egyszáz frtban, vagyis mértföldenkint 143,000 frtban, azaz: egyszáz negyvenháromezer frtban bankértékben állapittatik meg, melynek két harmadrésze értékeig A), s egyharmadrésze értékeig B) betüvel jelölt részvények bocsáttatnak ki; a B) betüvel jelölt részvények a kincstárnak fognak az általa folyóvá tett segélyösszegek arányában átszolgáltatni.

Ugy az A), mint a B) betüvel jelölt részvények teljes névértékben bocsáttatnak ki.

17. § A vasut létesitése czéljából engedélyesek az 1868. évi XLIX. tc. 2. § értelmében államsegélyben részesülnek.

Ezen államsegély, mely a 16. §-ban megállapitott épitési és felszerelési egész tőkének egy harmadrészét felül nem mulhatja, következő feltételek mellett fog engedélyeseknek rendelkezésükre bocsáttatni:

1-ször. Az államsegély koronkint, és a vállalat által tényleg befektetett pénzösszeggel aránylagos részletekben szolgáltatik ki.

2-szor. A vasut tiszta jövedelméből mindenekelőtt az engedélyesek által befektetett tőkének vagyis 352,733 frtnak 7 1/2 %-tóli kamatjai fedezendők, s az állam az általa nyujtott segély után kamatot mindaddig nem huz, mig a tiszta jövedelem az engedélyesek által befektetendő tőke 7 1/2 %-tóli kamatját meg nem haladja.

3-szor. Az államnak a vasut tiszta jövedelmébőli részesülése kezdetét veszi, midőn a vasut tiszta jövedelme a részvényesek által befektetett tőke kamatjait felülmulja.

4-szer. Az összes befektetési tőke 7 1/2 %-os kamatjain felül mutatkozó tiszta jövedelem, azaz a felülosztalék feléből megtéritendők azon 7 1/2 %-tóli kamatok, melyek a korábbi üzleti években a vasut tiszta jövedelméből fedezésüket nem találták.

Ezen megtérités oly módon eszközöltetik: hogy első sorban az A) részvények, és másodsorban a B) részvények elmaradt kamatai törlesztetnek.

18. § Ha a rima-murányvölgyi vasmű-egylet az engedélyezett vasut mentében fennálló vasműipar vállalatát részben vagy egészben megszüntetné s e miatt a vasut jövedelme csökkenne: azon esetben a vasut tiszta jövedelméből mindenekelőtt az állami hozzájárulás után eső 6 %-tóli kamatok lesznek fedezendők, s mennyiben a vasut tiszta jövedelme arra elég nem volna, kötelesek lesznek engedélyesek az e részbeni hiányt egyéb vagyonukból pótolni.

19. § Az államsegély a kincstár érdekeinek megóvása tekintetéből az engedélyezett vaspályáról az 1868. évi I. tc. értelmében készitendő telekkönyv teherlapján első helyen bekebeleztetik.

Ugyanott bekebelezendő engedélyeseknek a 18-dik pontban körülirt jótállási kötelezettsége is.

20. § Azon pénzösszeg, mely az engedélyezett vasut forgalmi eszközeinek beszerzésére forditandó, egyelőre az egész vonalra nézve 43,500 frtban állapittatik meg, mely érték egyedül a kormány beleegyezésével lesz feljebb emelhető.

A kormánynak ellenben jogában áll a forgalmi eszközök szaporitását azon esetben elrendelni, ha a vasut tiszta jövedelme a befektetési tőke 7 1/2 %-ját meghaladja.

21. § A pályafentartás költségei az épitési alapból fedezendők s mindaddig az üzleti számadásba fel nem vehetők, mig az összes épitkezések a kormány által felülvizsgáltatván, a felülvizsgálati jegyzőkönyv alapján befejezetteknek el nem ismertetnek.

A pálya megnyitásától ugyanannak műbirálatáig az épitési alapból fedezett pályafentartási költségek utólagosan felvétethetnek ugyan az üzletszámlába, de csak a pálya rendes állapotának megfelelő, a műbirálati bizottság által meghatározott, s az államkormány által helybenhagyott összeg erejéig.

A felülvizsgálat azonnal foganatosittatik, mihelyt az engedélyesek kérelmezik.

22. § A kormány azon államérdekek megóvása tekintetéből, melyek a befektetési tőkéhez való hozzájárulásából keletkeznek, jogositva van magának ugy a pálya épitése, valamint az üzlet czélszerüen és szilárdan eszközölt felszerelése és folytonos jó karban tartása iránt minden részben meggyőződést szerezni és meghagyni, hogy a mutatkozó hiányok pótoltassanak.

A kormánynak joga van a részéről kiküldött közeg által az ügyvitelt megvizsgálni.

A kormány által kiküldött biztosnak jogában áll az igazgató-választmány ülésében, valamint a közgyülésekben a mikor azt jónak találja, részt venni, nemkülönben az állam érdekeire netán hátrányos intézkedéseket felfüggeszteni, és erről a ministeriumnak további eljárás végett jelentést tenni.

A kormány gondoskodni fog, hogy az ügyvitel felügyelete gazdasági tekintetben oly módon gyakoroltassék, hogy az évi számadás előterjesztésénél rendszerint csakis a számtételek felülvizsgálata szükségeltessék.

A kormánynak az általános törvények határozatai, és különösen a jelen engedélyokmány értelmében fentartott főfelügyeleti joga gyakorlatával ugy az épitkezési időtartam, valamint az engedélyezett vonal részben vagy egészben leendő megnyitása után az államra nehezedő költségek és kiadások megtéritése fejében az engedélyesek s illetőleg jogutódjaik az államkincstár javára bizonyos évi átalányösszeget fizetnek.

Ezen évi átalányösszeg mennyiségét a kormány határozza meg.

Az üzlet megnyitása után fizetendő évi átalányösszegek a megnyitott vonalra nézve az üzleti számadásba felvehetők, egyébként az épitési tőkét terhelik; a kormány mindaddig, mig a vállalatnál érdekelve van, az engedélyesek vagy jogutódjaik által alakitandó társulat igazgató-tanácsában az alapszabályilag meghatározandó számu igazgató-tanácsosok egy harmadrészét nevezi ki, kik a többi tagokkal egyenlő jogokat élveznek.

A társulati közgyüléseken pedig az államkincstár képviselőjének szavazata a megjelent részvényesek összes szavazatainak felével egyenlő leend.

23. § A jelenleg engedélyezett vaspályától megnyitásától számitott 20 év leforgása alatt mindaddig, mig annak tiszta jövedelme az egész befektetett tőkének 7 1/2 % kamatjait nem fedezi, sem jövedelmi, sem más későbben e helyett netán behozandó adó fizettetni nem fog.

Azon esetre, ha a jövedelem a 17. §-ban meghatározott kamatokat felülmulná, a jövedelem feleslegtől a fentebbi 20 év alatt is jövedelmi- s kereseti adó lesz fizetendő.

Ugyanaddig a részvények és elsőbbségi kötvények szelvényei az egész vasutvonal forgalomba tétele napjától adó-, bélyeg- és illetékmentesek.

Megengedtetik továbbá, hogy az első kiadásu részvények, ideértve az ideiglenes jegyeket is, bélyeg- és illetékmentesen adassanak ki.

A tőkeszerzés, valamint épitkezés és az üzlet első berendezése czéljából kiállitandó minden szerződés, beadvány vagy bármely más okirat bélyeg- és illetékmentes lesz.

24. § Az engedély tartama az üzlet megnyitásától számitandó 90 évre állapittatik meg, mely időszak lefolyásával elenyészik.

Az engedély elenyészik akkor is, ha a 6. és 7. §-ban megállapitott határidők a vonalozási munkálatok megkezdése és befejezése, az épités megkezdése és befejezése, továbbá az üzlet megnyitására nézve meg nem tartatván, a határidők elmulasztása a fentidézett vasutengedélyezési szabály 11. §-ában b) pontja értelmében különösen pedig a politikai és financzialis válságok által nem igazoltathatik.

25. § A kormány fentartja magának a jogot, hogy az engedélyezési törvény hatálybaléptétől számitva harmincz év lefolyása után az engedélyezett pályát minden időben beválthassa.

A megváltási ár meghatározása végett a vállalatnak a valóságos megváltást megelőző 7 év alatti tiszta évi jövedelmei fognak felszámittatni, mely összegből a két legmostohább év tiszta jövedelme levonatván, a fenmaradt öt év átlagos tiszta jövedelme fog kiszámittatni.

Ezen átlagos összeg, mely mindazonáltal az engedélyesek által készpénzben tényleg befektetett 7 1/2 %-tólinál kevesebb nem lehet, az engedélyeseknek a megállapitott engedély tartamáig mint évi jövedék fizetendő.

26. § Az engedély megszüntével, valamint a pálya beváltásának bekövetkeztével, az állam az első esetben ingyen, az utóbbiban a 25. § értelmében meghatározott évi járadék fizetése mellett lép az engedélyezett és jó karban átadandó pálya tehermentes birtokába és haszonélvezetébe; birtokába veszi különösen a pálya területét s földjét, a föld- és műmunkálalokat, a fel- és alépitményeket minden hozzátartozókkal egyetemben, mint forgalmi eszközökkel, pályaudvarokkal, fel- és lerakodó helyekkel, épületekkel az indulási és érkezési helyeken, őr- és felvigyázó házakkal, minden belszerelvényekkel, butorzattal, ingó- és ingatlanságokkal egyetemben.

Valamint az engedély megszüntével, ugy a pálya beváltása esetében is az államtól kiszolgáltatott segélyösszeg netán hátramaradt kamatainak visszatéritése után az engedélyesek megtartják a vállalat saját kereseteiből alakitott tartalékalap és a künnlevő activ követelések tulajdonát, valamint a vállalat saját vagyonából emelt épületeket, milyenek a coaks-kemenczék, öntődék, gép- vagy egyéb gyárak, pajták, dockok, mint a melyek megszerzésére vagy előállitására a kormány által azon határozott hozzáadással hatalmaztattak fel, hogy azok a vaspályának semmi hozzátartozandóját nem fogják képezni, magától értetvén, hogy a kincstár ezen alapok, követelések s ingatlanokhoz részvényei arányában tulajdoni jogát megtartja.

27. § Ha megelőző intések daczára az engedély-okmányban vagy a törvényekben foglalt kötelességek megsértése vagy mulasztása az engedélyesek részéről ismételve fordulna elő, a kormány fentartja a jogot, ellenök a törvénynek megfelelő intézkedéseket megtenni, és a körülmények szerint az engedélyt még tartamának lefolyása előtt megszüntnek nyitvánitani.

28. § Ezen engedély minden okmányszerü kiadványai csak egy forintra szabott bélyegdij alá esnek.

A bánréve-nádasdi iparvasut engedély-okmányának függeléke

Üzletszabályok, melyek által az engedélyokmány 2. §-ban emlitett ideiglenes üzletrend némely intézkedései a jelen másodrendü vasutra nézve módosittatnak.

1. § Az egyes vonatoknál alkalmazható tengelyek száma, valamint a dörzsfékek száma s azoknak az egyes vonatokban leendő felosztása iránt a közmunka- és közlekedési minister fog intézkedni.

2. § A menetrend szerinti vonatsebesség a nyilt pályán középszámitással óránkint 2, a megengedhető legnagyobb sebesség pedig óránkint legfeljebb 3 mértföldre határoztatik.

3. § Ha a vonat élén vontató-mozdony van alkalmazva, ezen esetben a vonat tolása is megengedtetik.

Ha a szükség ugy kivánja, ugyszintén az indóházakban s a munkavonatoknál is, a vonatok tolása akkor is megengedtetik, ha élükön vezető mozdony nincs alkalmazva. Ily esetben azonban a nyilt pályán csakis óránkénti 1 mértföld sebességgel szabad járni, s a vonat élén levő kocsiba jelző kürttel ellátott kalauz állitandó.

A menetrend szerinti vonatoknál is megengedtetik, hogy a szerkocsi a mozdony előtt menjen.

4. § A vonatok elindulását a vég- s közbeneső állomásokon táviratilag mindaddig, nem kell jelezni, mig az engedélyezett vonalon egyszerre csakis egy vonat közlekedik, vagyis mig a vonatok egymással nem találkoznak vagy egymást el nem kerülik.

Mihelyt egyszerre egynél több vonat közlekedik, a vonatok elindulása az állomások közt táviratilag jelzendő.