1. § A báttaszék-dombovár-zákányi gőzmozdonyú vasút tárgyában előterjesztett engedély-okmány jóváhagyatván: beczikkelyezése elrendeltetik.
2. § E törvény végrehajtásával a közmunka- s közlekedési, és a pénzügyi ministerek bizatnak meg.
1. § Az engedélyesek, ugymint: gróf Somsich Imre, Bittó István, mint a somogyi, Bartal György és Perczel Béla, mint a tolnai consortium meghatalmazottjai, jogot nyernek egy, a kanizsa-barcsi vonal zákányi állomásától Csurgón, Kaposváron, Dombováron át Bonyhád és Hidas közt Báttaszékig vezetendő mozdonyvasut épitésére és üzletére.
2. § Az engedélyesek az engedélyezett pálya épitésénél és üzleténél kötelesek jelen engedélyi okirat tartalmához, továbbá a közmunka- és közlekedési minister által 1867. évi april 20-án 4973. sz. alatt kibocsátott s az országgyülés által jóváhagyott ideigl. vasutengedélyezési szabályhoz, valamint az 1867-ki vám- és kereskedelmi szövetség 8. §-ában ideiglen elfogadott vasuti üzletrendhez mindaddig alkalmazkodni, mig ezen ideiglenes szabályok helyett a hazai törvényhozás által hozandó ujabb törvények és a kormány által kibocsátandó rendelvények életbe nem lépnek, melyekhez, valamint az azok behozataláig, a fennálló szabályokon a magyar kormány által teendő minden változtatásokhoz is alkalmazkodni és azoknak feltétlenül magukat alávetni tartoznak. A mennyiben azonban e törvények és szabályok folytán az engedélyesekre ujabb terhek háramolnának, azokért nekik a méltányosságnak megfelelő kármentesités fog nyujtatni.
3. § A pálya épitése és üzleti felszerelése az engedélyesek által készitendő, s a kormányhoz átvizsgálás és jóváhagyás végett felterjesztendő általános és részletes tervezetek alapján fog eszközöltetni.
Ezeken felül az épitkezésnél különösen a kormány kivánalmai, nemkülönben a fennálló általános épitkezési és rendőri szabályok szerint kell eljárni.
A kormány fentartja magának, hogy az épitési terven változtatásokat tehessen, a mennyiben ilyenek a műszaki vizsgálat vagy a jelen engedély-okmány 2. §-ában érintett ministeri rendelet 6-ik § határozata szerint intézendő közigazgatási vonaljárás eredménye vagy az épités tartama alatt teljesitett egyes vizsgálatok nyomán a pályaszolgálat, valamint a közforgalom érdekéből és a pálya fennállásának biztositására, nemkülönben a törvényes határozmányok teljesitése szempontjából szükségeseknek fognak találtatni, ezek által azonban a már egyrészt az eszközlött elővizsgálat, másrészt a közigazgatási vonaljárás folytán meghatározott pályanyom és pályahossz-szelvény változást nem szenvedhetnek.
Ha az épités kivételénél gazdálkodási vagy üzleti tekintetből akár a pályavonal, akár a részlettervek megváltoztatása kivánatosnak vagy szükségesnek mutatkoznék, miáltal egyébként se a pálya tervezett főirányának változást szenvedni, sem azon esetnek bekövetkezni nem szabad, hogy szemben az elfogadott vonallal a lejt- és irányviszonyok kedvezőtlenebbekké váljanak; ily változtatások megengedése a kormánytól lesz kikérendő.
4. § A pálya al-épitményét lehet csak egy vágányra előállitani, és ennek megfelelőleg a terület kisajátitása, egyelőre annyi térfogatra szoritkozhatik, a mennyi egynyomu sinuthoz és a kitérőkhöz, nemkülönben az állomásokra megkivántatik. A mennyiben azonban tekintettel a jövőre, a ministerium czélszerünek itélendi a földterületet már most két vágányu vasutra kisajátitani, az engedélyesek erre méltányos és külön megállapitandó kárpótlás mellett köteleztetnek.
Mihelyt a forgalom az engedélyezett vonalon annyira növekedett, hogy az évi brutto-jövedelem mértföldenkint 90 ezer o. é. forintot ezüstben felülhaladt, akkor az engedélyesek azon időponttól kezdve, midőn az állami kamatbiztositást többé igénybe nem veszik, azonnal kötelesek minden kártalanitás nélkül egy másik vágányt letétetni; ellenben az állami kamatbiztositás igénybevételének ideje alatt, a forgalom növekedténél a ministerinm megkivánhatja a második vágány előállitását, csak hogy ezen esetben a részletek külön egyezség utján fognak az engedélyesekkel megállapittatni.
5. § A munkálatok kivitelénél az engedélyesek által a következő általános rendszabályok lesznek követendők.
a) Alépitmény
A maximal emelkedési viszony legyen ugy, mint egy áll a százhuszonöthöz (1:125).
A kanyarodásoknak a nyilt pályán 300 méternél kisebb félátmérővel nem szabad birniok.
A mennyiben azonban a minimal félátmérő és a maximal emelkedés alkalmazásával a dombovár-báttaszéki vonalszakaszon aránytalanul nagy munkák szükségeltetnének, az esetben a fenn meghatározott félátmérő a mondott szakaszon mindazonáltal csupán a kormány beleegyezésével, 250 méterre leszállitható, és az emelkedési viszony egy századra (1:100) felemelhető. Ezen maximal emelkedési viszonyok és legkisebb kanyarulati félátmérők alkalmazhatása felett, mi az épitési nehézségektől függ - a kormány határoz.
A pálya szabályszerü (normal) keresztszelvényeire nézve a bevágásoknál és töltéseknél a falazatokon és azok közt azon szabályok és szabványrajzok követendők, melyek az államköltségen foganatba vett másodrendű (Miskolcz-Bánréve) vonaloknál megállapittattak, s nevezetesen, melyek szerint a pálya koronaszélessége, ott, hol a sinek a talpfán feküsznek, egyenes vonalakban 3.1, kanyarulatokban 3.4 méterre határoztatott.
Ezen szabványrajzokkal megegyezőleg kell a kövecságyat előállitani, s annak azon időben, midőn a pályafentartási költségeknek az üzleti számadásba felvétele kezdődik, a talpfák befödésével, a keresztszelvény szabványokban meghatározott mértékkel kell birnia, ezenkivül még az épitési alap terhére a pálya hosszában pályamértföldenkint legalább 300 köbméternyi kavicsmennyiség mint tartalékkövecs helyezendő el.
A műépitmények, a mennyiben a pálya magassága ezt megengedi, boltozandók, vagy kőlappal befedendők, s igy egészen kőanyagból állitandók elő.
A mennyiben a pálya magassága ezen szerkezetmódot nem engedné, ezen esetben ugy a műépitmények, mint a nagyobb hidak is és minden pálya melletti és feletti hidak egészen fából készithetők.
b) Felépitmény
A felépitmény és minden alkatrészeinek előállitása, illetőleg szállitása körül, valamint a sinutaknak az állomásoknál elrendezésére nézve azon szabályok és szabványrajzok követendők, melyek az államköltségen foganatba vett másodrendü (Miskolcz-Bánréve) vonalakra nézve megállapittattak.
A kitérőknél a tapfák kizárólag tölgyfából, egyébként pedig tölgy- vagy a legkipróbáltabb rendszer szerint telitett (impraegnált) bükkfából készittessenek és szállittassanak.
Az engedélyesek kötelesek a nyilt pálya és az állomások sinutainak előállitásához szükséges felépitmény-anyagokon kivül ezeknek még egy százalékát, valamint minden 25 kitérő után legalább egy teljes kitérő és keresztvágány szerkezetet is, az azokhoz szükségelt talpfákkal együtt, mint tartalékanyagot az épitési alapból előállitani.
Az állomások mellékvágányaira az egész pályahossz 10 százalékánál több nem fog követeltetni.
A felépitményhez szükséges mindennemü vasanyagot és felépitményi gyári készitményeket kötelesek az engedélyesek lehetőleg belföldön beszerezni.
A mennyiben ki nem elégitő ajánlatok miatt ezen anyagok szállitása szükségképen külföldről eszközöltetnék, ez esetben egyrészt a beszerzési hely iránt az engedélyesek és a kormány közt egyezség hozandó létre, másrészt a külföldről szállitott anyagok és gyári készitmények után járó behozatali vám egészben az engedélyeseket fogja terhelni.
c) Épületek, pályaelzárás, jelzések
Mindazon épületek, melyek a vontatási és a műhelyi szolgálathoz szükségesek - valamint az elsőrendü felvételi épületek és a kormány megállapitása szerint vagy egészen kőből vagy pedig gerendaváz-falakkal (Riegelwände) állitandók elő: szintugy minden - a helységek közvetlen közelébe eső épületek is. A többi épületek fából, de kőalapzatokra előállithatók.
Minden állomási berendezés azon szabályok és szabványrajzok szerint állitandó elő, melyek az állam költségén foganatba vett másodrendü (miskolcz-bánrévi) vonalaknál hason munkálatokra nézve megállapittattak.
Ugyanez áll általában a pálya elzárása és korlátolása, valamint a jelzési készületek és az egész jelzési rendszerre nézve is.
d) Állomások
Az engedélyezett vaspálya a kanizsa-barcsi vonal Zákány állomásánál veszi kezdetét és a báttaszéki állomással végződik.
A két végállomás közt mintegy 10, részint közbeneső állomás, részint megállási hely létesitendő.
Az üzleti szolgálathoz szükséges épületeken kivül Dombováron a vontatási szolgálathoz szükséges épitkezések és a tatarozási műhelyek fognak előállittatni.
A közbeneső állomások osztályozása, valamint a dombovári állomáson és a két végállomáson a szükségletnek megfelelőleg előállitandó berendezések meghatározása a részletes tervezet felterjesztése alkalmával fog a kormány által véglegesen megállapittatni.
Az engedélyezett vonalon, a végállomások vizállomási berendezéseit bele nem értve - összesen legalább 4 vizállomás részint egy, részint két viztartóval épitendő.
Különben az állomások a magyar királyi másodrendü államvasutak szabványrajzai szerint állitandók elő, fentartatván azonban a jog egyes állomásoknál nagyobb hosszakat rendelhetni.
Az állomások egyáltalában ugy épitendők, hogy azokat szükségkép meg lehessen hosszabbitani.
Az engedélyezett pálya Zákányon a déli vasuttal, és a zákány-zágrábi vonallal egy közös pályaudvarral fog birni.
e) Üzleteszközök
Az üzleteszközök, melyek alatt csak a gőzmozdonyok és a szerkocsik- valamint felszerelésük, továbbá a személy-, teher-köveskocsik és hóekék, tehát minden járművek értendők, a magy. kir. államvasutak részére megállapitott szabványok és szerkezeti szabályzatok szerint állitandók elő.
Az engedélyeseknek határozottan tiltva van az üzleteszközök szállitását fővállalkozókra bizni, sőt ellenkezőleg kötelesek lesznek azokat a kormány által arra alkalmasaknak ismert gyárakban közvetlenül megrendelni, s az e részbeni eredeti szerződéseket a kormánynak megbirálás végett előterjeszteni.
f) A munkálatok minősége
A mi a teljesitendő munkálatok és a szállitmányok minőségét általában illeti, e tekintetben az engedélyesek által irányadóul veendő az, hogy az engedélyezett pályának előállitásához és felszereléséhez szükséges minden munkálatok és szállitmányok legalább is annyi és oly egyenértékkel birjanak, a mennyivel azon hasonló munkálatok és szállitmányok birnak, melyek az állam költségén foganatba vett másodrendü vonalaknál teljesittettek, illetőleg szállittattak.
A mi továbbá a teljesitendő munkálatok mennyiségét illeti, e részben kötelesek az engedélyesek az általuk készitendő vonalakat és állomásokat oly módon előállitani, miszerint megfeleljenek mindazon igényeknek, melyek egy czélszerüen és gazdaságosan kezelt üzletnél megkivántatnak.
Önkényt értetik, hogy az engedélyesek az épitési alap terhére tartoznak mindazon munkálatokat is végrehajtani, illetőleg anyagokat szállitani, melyek a fentebbi határozmányokban elő nem soroltattak ugyan, de a melyek a pálya tökéletes és üzletképes előállitására és felszerelésére, valamint üzletbevételére, továbbá személyzetének elhelyezésére, végül üzleti helyiségei és raktárai berendezésére szükségeltetnek.
Az engedélyesek kötelesek egyszersmind az üzleti fölszerelés gyorsabb felhasználásának alávetett részeihez, ugyszintén az egyéb felszerelési ingóságokhoz és készletekhez is, az épitési alapból tartalékot és pótdarabokat oly arányban beszerezni, a minő arányban azok beszerzése egy másodrendü vasutnak megfelel.
Ugyanez áll az üzletbe tételre szükségelt elhasználási anyagokra.
6. § Az engedélyesek kötelezik magukat, 14 nap alatt azon naptól számitva, melyen az engedélyezési törvény hatályba lépett, magyar állampapirokban vagy a magyar földhitelintézet zálogleveleiben, tőzsde-árfolyam szerint számitva, 300,000 forint osztr. ért. biztositékot Budán a magy. kir. központi állampénztárnál letenni.
Kötelesek továbbá az engedélyesek ugyancsak az engedélyezési törvénynek hatályba lépte napjától számitandó 3 hónap alatt kimutatni, hogy a vállalat egész részvénytőkéje 30 százalékának befizetése biztositva van.
Azon esetben, ha ezen kimutatás meg nem történnék, az engedély önkényt megszüntnek és a biztositék elveszettnek tekintendő.
A letett biztositék az engedélyeseknek azon arányban fog visszaszolgáltatni, a mely arányban a forgalomnak átadott szakaszok hossza az engedélyezett vonalak összes hosszához álland.
7. § Az engedélyesek kötelesek:
a) a vonalozási munkákat 4 hét lefolyta alatt megkezdeni;
b) a zákány-dombovári szakasz általános tervezetét 3 hó lefolyta alatt, a dombovár-báttaszéki szakaszét 4 hó lefolyta alatt, az előbb emlitett szakasznak részletes tervezetét 5 hó lefolyta alatt, az utóbb emlitett szakaszét 6 hó lefolyta alatt a kormányhoz felterjeszteni;
c) az egész vonalon az épitést a részletes tervezet helybenhagyása után azonnal megkezdeni.
Az a) és b) alatt jelölt határidők az engedélyezési törvény hatályba lépte napjától számittatnak.
8. § Az engedélyesek kötelezik magukat az engedélyezett vonalakat a következő határidők alatt befejezni és a forgalomnak átadni:
a) a zákány-kaposvár-dombovári vonalszakaszt az engedélyezési törvény hatálybalépte napjától számitva két év alatt:
b) a dombovár-báttaszéki vonalszakaszt ugyanazon naptól számitva három év alatt.
9. § A kormány fentartja magának a jogot, hogy a mennyiben más pályák beszakadása, a pályaudvarok közös használata, kocsikölcsönzés és minden ezekért járó kárpótlás tárgyában az illető társaságok közt egyezmény nem jöhetne létre, egy ilyennek feltételeit meghatározhassa.
10. § A kisajátitási jog az 1868. év LV. törvénycikk értelmében, az engedélyezett pálya kiépitésére az engedélyeseknek megadatik.
11. § Az engedélyesek kötelesek a postát és postakezelőket az 1867. évi vám- és kereskedelmi szövetség 8-ik czikkében elfogadott, 1851. november 16-án kelt vasuti üzletrend 68. § értelmében ingyen szállitani, mire nézve a közmunka- és közlekedési ministernek, egyetértve a kereskedelmi ministerrel, szabadságában áll egy minden végállomásról naponkint induló vonatnál minden irányban, ugy az indulási órát, mint a menet gyorsaságát megszabni.
Valahányszor a postaszolgálat több, mint egy nyolczkerekü, vagy két négykerekü kocsit vesz igénybe, az engedélyesek mindannyiszor a megkivántatott minden további kocsiért mértföldenkénti jutányos kárpótlást nyerendnek, mely közmegegyezéssel fog megállapittatni.
Ha az illető ministerek jónak találnák, hogy az engedélyezett pályán mozgó posta, mint ez már más vonalakon fennáll, rendeztessék, ez esetben az engedélyesek által a nyolczkerekü, vagy négykerekü közönséges kocsik helyett a kormány igényeinek megfelelőleg felszerelt nyolcz- vagy négykerekü mozgó postakocsik ingyen állitandók és fentartandók.
A postakezelés számára minden, a kormány által engedélyezett vonalon kijelölendő levél fel- és kiadási állomásokon, magában a pályaépületben alkalmas posta-iroda ingyen engedendő át. A vonalok üzletbe tétele után netán továbbra felmerülő szükségletek kielégitése tekintetéből külön egyezmény fog létrehozatni.
Köteleztetnek továbbá az engedélyesek a postahivatalnokok vagy szolgák kisérete nélkül elinditott postaküldeményeket, az értékküldemények kivételével, az illető állomásra dijmentesen szállitani és kiadni.
Levelezések, melyeket a vasutügyvitel tárgyában az igazgatóság és alárendelt közegei vagy ez utóbbiak egymás közt folytatnak, az illető pályavonalakon és a pályaintézet hivatalnokai által dijmentesen szállittathatnak.
12. § Az engedélyesek kötelesek az államkormány kivánatára az államtávirda-vezetéknek pályájuk hosszában saját birtokukon és területükön való felállitását ingyen megengedni.
A távirda-igazgatóság azonban köteles a távirda-oszlopok felállitási helyeinek, valamint a vezető-huzalok más megerősitési pontjainak megállapitásánál, az engedélyesek megbizottjaival egyetértőleg járni el s azokat ugy választani, hogy azok miatt se a vasuti üzlet, se az üzleti személyzet biztonsága ne veszélyeztessék.
Továbbá kötelesek az engedélyesek a pályájuk mentén felállitott távirda-vezetéseket saját személyzetük által minden dij nélkül őriztetni, a kisebbszerü megromlásokat legalább ideiglenesen helyreállittatni, az e végre szükséges eszközöket azonban a távirdai igazgatóságtól kapják.
Az állam viszont köteles az engedélyeseknek minden utért való külön dijfizetés nélkül megengedni, hogy üzleti távirda-huzalaikat a pálya hosszában létező vagy azon felállitandó állami távirdai vezeték oszlopaira megerősithessék, azonban valamint a huzaloknak, ugy a megerősités módjának s az arra használt eszközöknek az államtávirdáknál e tekintetben divó rendszerbe teljesen beillőknek kell lenniök s azért a vasuti üzleti vezetékeknek az államoszlopokhoz való erősitése, vagy csak állami szakértő közeg felügyelete és ellenőrzése mellett történhetik, vagy pedig azt maga a távirdai kormány hajthatja végre, mindkét esetben ugy a vezeték szerei beszerzésének, mint a megerősitésnek és felügyeletnek teljes költségeit az engedélyesek hordozzák.
Ugyanez áll azon esetre is, ha az állam a pálya hosszában állami távirda-vezeték felállitását nem tartaná szükségesnek, csakhogy ekkor az üzleti vezeték felállitásának minden költsége az engedélyeseket fogja terhelni. Ez utóbbi esetben azonban a vezeték kiépitése a távirda-igazgatósággal kötendő külön egyezmény, és csak az ez által erre adott engedély értelmében történhetik.
A pályamentén az állami oszlopokra erősitett, vagy ezek nem létében külön e czélra épitett vasutüzleti távirda-vezetékeket az engedélyesek az állam szokott ellenőrködése alatt, kizárólag csak azon sürgönyzésekre használhatják, melyek a vasuti üzlet czéljaiból az igazgatóság és alárendelt közegei, vagy ez utóbbiak által egymásközt folytattatnak. Jogositva van azonban a kormány, a pályaigazgatósággal egyetértve, ezen üzleti vezetékeknek, a mennyire az üzleti szükséglet megengedi, ugy állami, mint magánsürgönyök továbbitására illő ellenőrzés melletti használását kivánni és elrendelni.
Ez esetben azonban a használat módjai és távirás dijának az engedélyesek s az államtávirdai kormány közti megosztása külön egyezmény által fog szabályoztatni. Hasonlóan kölcsönös egyezmény utján állapittatnak meg azon feltételek is, melyek alatt a vasut üzleti vezetékek felépitését, ugyszintén azon évi átalány mennyiségét is, melyért a kész vezetékek jó karban tartását huzalmértföldenkint az állam magára vállalja.
Ha a vaspályatöltés szélesbitése vagy más helyre való tétele, vagy az engedélyesek bárminemü érdeke a már meglevő távirda-vezetékeknek kimozditását s máshová áthelyezését tenné szükségessé, akkor ugy a saját-, mint az állami vezetékek áttételének összes költségeit az engedélyesek kötelesek viselni.
13. § A vitel- és fuvarbérek iránt határoztatik, hogy az államkamatbiztositás igénybevételének egész ideje alatt azok meghatározására a kormány döntő befolyást gyakorland, azon megjegyzéssel azonban, hogy a vitel- és fuvarbérek leszállitása nem terjedhet ki annyira, hogy az által a pálya üzleti s fentartási költségének fedezése veszélyeztessék.
Azon időponttól kezdve pedig, midőn az engedélyesek az államkamatbiztositást többé igénybe nem veendik, az árak és fuvarbérek felemelése csak a kormány egyenes beleegyezésével történhetik.
A mennyiben végre későbbi törvények a vasutak menet- és vitelbéreit szabályoznák, azon törvények ezen engedélyezett pályára is teljesen érvényben lesznek.
14. § Az engedélyeseknek megengedtetik, hogy a szedendő vitel- és fuvardijakat, belföldi ezüstpénzben számitsák, olyképen, hogy az árkelet tekintetbe vételével járó illetéket országos értékben tartozzanak elfogadni.
Az árszabás átszámitása országos értékre, a kormány ellenőrzése mellett, az engedélyesek megkeresése, vagy a kormány rendelkezése folytán hónapról hónapra, a közvetlen mult hóbeli átlagos ezüstárkelet szerint fog eszközöltetni.
15. § A 13. § értelmében, akár a kormány által megszabott, akár pedig a kormány kivánságára az engedélyesek hozzájárulásával meghatározott árszabások az engedélyesek által időközben leszállithatók egészben vagy csak a tárgyak egyes nemeire, az egész vonal hosszában vagy csak a pálya egyes vonalszakaszaira, egyik, vagy mind a két irányban, minden szállitási távolságra egyenlően vagy növekvésük esetére nagyobb mérvben.
Az ekként leszállitott árszabások az előbbeni mértékre ismét felemelhetők, de csak háromhavi alkalmazásuk után.
Ha egy szállitó vagy rakományvállalkozó bizonyos feltételek alatt fuvarbér-leszállitásban vagy más kedvezményekben részesül, ugy ezekben részesiteni klll minden szállitót és vállalkozót, ki ugyanazon feltételeket elfogadja, olyképen, hogy személyes előnynek semmi esetre hely ne adassék.
Mindezen kedvezmények szinleges ártérités (refactio) alakjában sem járhatnak.
Egyébiránt e tekintetben joga van a kormánynak az árszabályokat szabályozni.
16. § Az élelmiszereknek a belföldön beállott rendkivüli drágasága esetére joga van a kormánynak azok fuvarbérét a drágaság tartamára, a maximal-árszabás feléig leszállitani.
17. § A katonaszállitás leszállitott árszabások szerint eszközlendő, és pedig egyrészt a hadügyministerium, másrészt a vasuti igazgatóságok, névszerint az osztrák állam, déli-, Erzsébet-, gácsorszári Károly Lajos-, tiszavidéki vasut, és a dél-északnémet kapcsoló pályatársaságok igazgatóságai között (1860. deczember 10.) megkötött egyezmény alapján, melynek szabályai ezen engedélyokmány kiegészitő részét képezik.
A fentebbi összes pályákkal, vagy azok többségével a katonaszállitás iránt létrejött vagy létrehozandó, s az állam részére kedvezőbb egyezmények az engedélyezett pályára is érvényesek lesznek, még pedig az eddig létrejöttek feltétlenül az ezentul létrejövendők azonban, csak a mennyiben a magyar kormány jóváhagyná.
Alkalmazandók még ezen határozatok a pénzügyi, valamint az állami és hatósági közbiztonsági őrségre, végül a fegyenczekre is.
Nagyobb katonaszállitások czéljából az osztrák vasuttársaságokkal kölcsönös kisegités iránt fennálló egyezményekhez az engedélyesek járulni kötelesek.
Az engedélyesek s illetőleg jogutódjaik kötelezik magukat végül, hogy a hadi vasuti osztályok szervezésére vonatkozólag a cs. kir. szab. déli állam, valamint a tiszavidéki és első erdélyi vasuttársulatokkal kötött egyezményhez hozzájárulnak.
A katonaszállitásokra vonatkozó határozatok és kedvezmények, magától érthetőleg, ép ugy érvényesek a honvédségre is.
18. § Az államtisztviselők, hivatalnokok és szolgák, kik a vasutak igazgatása és üzlete felett őrködő hatóságok megbizásából, vagy az állam érdekeinek ezen engedélyből folyó megóvása végett vagy jövedéki czélokból a vasutat használják és a hatóság megbizását igazolják, uti málháikkal együtt ingyen szállitandók.
19. § Olyan feleken, kik a vasutat a vitel- vagy fuvarbér előleges kifizetése nélkül roszhiszemüleg használnák, vagy a szállitmány nemének vagy sulyának helytelen bejelentésével, vagy más módon a vállalat megröviditését czélozzák, háromszoros árszabási illetmény lesz megvehető.
20. § Az engedélyesek jogositva vannak a kormány beleegyezésével részesekül a vállalathoz társakat is venni, kik velük jogok és kötelezettségekben egyenlően részesülnek.
21. § Joguk van egyszersmind az engedélyeseknek részvénytársaságot alakitani, s a szükséges pénz beszerzése czéljából névre vagy előmutatóra szóló (au porteur) részvényeket, vagy elsőbbségi kötvényeket bocsátani ki, melyek a magyar-osztrák és külföldi tőzsdéken elárusithatók és hivatalosan jegyezhetők.
Az elsőbbségi kötvények mindazonáltal csak oly összeg erejéig lesznek kibocsáthatók, melynek kamatoztatása a biztositott tiszta jövedelemnek legfölebb három-ötödét igényli.
A részvénytársaságra az engedélyesek minden jogai és kötelezettségei átszállanak, ez tervezi alapszabályait, melyeknek helybenhagyását és az ország érdekei szem előtt tartásával, a társasággal egyetértőleg eszközlendő kiegészitését a kormány magának fentartja.
Az alakulandó részvénytársulat alapszabályaiba felveendő azon határozat, hogy a szolgálati állomás betöltésénél a rendelkezési állapotban levő állami hivatalnokok és kiszolgált ugy rendes hadseregbeli, mint honvédségi altisztek, a mennyiben azok a szükségelt szolgálati képességgel birnak, kiválólag figyelembe veendők lesznek.
22. § Az engedélyeseknek szabadságukban áll bel- és külföldön ügynököket tartani, nemkülönben személy- és áruszállitásra, vizen ugy, mint szárazon, a fennálló törvények és szabványok figyelemben tartásával, forgalmi eszközöket állitani fel.
23. § Az itt engedélyezett vasutvonalra, megnyitása napjától számitva, az engedély tartamáig átlagosan mértföldenkint évi 26,450 o. é. forint tiszta jövedelmet s ezenfelül a kormány által jóváhagyandó törlesztési terv alapján, a kibocsátott tőkének még az engedély tartama (90 év) alatti törlesztésére forditandó bizonyos évi törlesztési hányadot ezüstben akképen biztosit az állam, hogy ha az évi tiszta jövedelem mértföldenkint a fentebbi biztositott összeget és a törlesztési hányadot el nem érné, a hiányt az állam pótolni tartozik.
A biztositás érvénye az alább érintendő minden szakasznál, ugymint:
1. a zákány-kaposvár-dombovári;
2. a dombovár-báttaszéki szakaszoknál, minden egyes szakaszra nézve külön-külön azon napon kezdődik, a melyen egy-egy szakasz a közforgalomnak átadatik.
A biztositott tiszta jövedelem összege azon feltevés szerint állapittatott meg, hogy a pályához mértföldenkint szükséges forgalmi eszközök beszerzési értéke 40,000 forintot o. értékben fog képviselni.
Ha a faépitmények szilárdabb anyagból helyettesitése a kormány által kivántatnék, vagy ha a forgalom annyira növekednék, hogy a 40,000 forint beszerzési értéknek megfelelő és jó üzletkarban tartott forgalmi eszközök elégségesek nem lennének, akkor az a végre szükséges költségek elvállalása iránt a kormánynyal külön egyezmény létesitendő.
24. § Azon járadék, mely a zákányi állomás közös használatáért a déli vasuttársaságnak, esetleg a zákány-zágrábi vonal tulajdonosainak fizetendő, az üzleti költségbe beszámitható.
Ezen állomáson, az itt engedélyezett vonal érdekében szükségelt uj épitkezéseket az engedélyesek a kormány által megállapitandó mérvekben saját költségükön kötelesek létesiteni, a zákányi állomáson már meglevő épitkezések előállitási költségeihez azonban hozzájárulni nem kötelesek.
25. § A pályafentartás költségei az épitési alapból fedezendők és mindaddig az üzleti számadásba fel nem vehetők, mig az összes épitkezések a kormány által felülvizsgáltatván, a felülvizsgálati jegyzőkönyv alapján befejezetteknek el nem ismertetnek.
A felülvizsgálat azonnal foganatosittatik, mihelyt az engedélyesek kérelmezik.
26. § Az állam által elvállalt biztositás folytán esetleg fizetendő pótlék, az okmányilag igazolt évi számadások megelőző vizsgálata után, azok benyujtásától számitandó három hóra fog folyóvá tétetni.
A kincstár mindazonáltal, a lejárt részvény- és kötvény-szelvények beváltására, a jövedelmi előszámitás alapján helyesen megállapitott szükséglet arányában, az évi számadások alapján intézendő leszámitásokat fentartván, előleges részletfizetéseket is teend, ha az engedélyesek a lejárat előtt 6 héttel az iránt folyamodni fognak.
Ha az üzletév lefolytával legkésőbben három hó alatt felterjesztendő évi számadás végleges megállapitása után kiderülne, hogy az előlegezések kelleténél magasabbra szabattak, az engedélyesek a kivett többletet 6 % kamataival együtt azonnal visszatériteni tartoznak.
Az állam részéről teljesitendő pótlás iránti igény azonban az üzletév lefolytától számitott legfeljebb egy év alatt támasztandó, ellenkező esetben elenyészik.
27. § Az összeg, melyet az állam az átvállalt biztositás folytán fizet, egyedül, mintegy évenkint 4 százalékkal kamatozó előleg kezelendő.
Ha a pálya tiszta jövedelme a biztositott évi összeget meghaladja, az illető felesleg fele része a teljesitett előlegek és kamatok lerovására, ezeknek teljes törlesztéséig a kormánynak azonnal átadandó.
Az előlegek lejárt kamatai kiegyenlitésének magának az előlegnek visszafizetését meg kell előznie.
Az államnak olyan előleg, vagy kamatok iránti követelései, melyek az engedély megszüntéig még vissza nem térittettek, a vállalat megtakaritott vagyonából lesznek kiegyenlitendők.
28. § A kormány, azon államérdekek megóvása tekintetéből, melyek a biztositás elvállalásából keletkeznek, jogositva van magának ugy a pálya épitése, valamint az üzlet czélszerüen és szilárdan eszközölt felszerelése és folytonos jókarban tartása iránt minden részben meggyőződést szerezni és meghagyni, hogy a mutatkozó hiányok pótoltassanak.
A kormánynak joga van a részéről kiküldött közeg által az ügyvitelt megvizsgáltatni.
A kormány által kiküldött biztosnak jogában áll az igazgató-választmány ülésében, valamint a közgyülésekben, a mikor azt jónak találja, részt venni, nemkülönben az állam érdekeire netán hátrányos intézkedéseket felfüggeszteni, és erről a ministeriumnak további eljárás végett jelentést tenni.
A kormány gondoskodni fog, hogy az ügyvitel felügyelete gazdasági tekintetben oly módon gyakoroltassék, hogy az évi számadás előterjesztésénél rendszerint csakis a számtételek felülvizsgálata szükségeltessék.
A kormánynak az általános törvények határozatai s különösen a jelen engedélyokmány értelmében fentartott főfelügyeleti joga gyakorlatával, vagy az épitkezési időtartam, valamint az engedélyezett vonat részben vagy egészben leendő megnyitása után, az államra nehezedő költségek és kiadások megtéritése fejében, az engedélyesek s illetőleg jogutódjaik az államkincstár javára bizonyos évi átalányösszeget fizetnek.
Ezen évi átalányösszeg mennyiségét a kormány határozza meg. Az üzlet megnyitása után fizetendő évi átalányösszegek a megnyitott vonal vagy vonalrészre nézve az üzleti számadásba felvehetők, egyébként az épitési tőkét terhelik.
A kormány mindaddig, mig az elvállalt biztositás alapján a vállalatnál érdekelve van, az engedélyesek, vagy jogutódjaik által alakitandó társulat igazgató-tanácsában - két általa kinevezendő és a társulatiakkal egyenjogu - tag által képviseltetik.
29. § A jelenleg engedélyezett vaspályától azon üzletévekben, a melyekben az a biztositott tiszta jövedelmet el nem éri, következésképen a kamatbiztositást igénybe veszi, sem kereseti, sem jövedelmi, sem más, későbben ezek helyett netán behozandó adó fizettetni nem fog. A midőn azonban az államsegély megszünik, a jövedelmi adó az üzletszámlába be fog vezettetni.
A részvények és elsőbbségi kötvények szelvényei az egész vasutvonal forgalomba tétele napjától 10 évig adó-, bélyeg- és illetékmentesek.
Megengedtetik továbbá, hogy az első kiadásu részvények és elsőbbségi kötvények, ideértve az ideiglenes jegyeket is, bélyeg- és illetékmentesen adassanak ki.
Ugyanazon mentesség a kisajátitmányok átiratási dijaira is megadatik.
A tőkeszerzés, valamint épitkezés és az üzlet első berendezése czéljából kiállitandó minden szerződés, beadvány vagy bármely más okirat bélyeg- és illetékmentes lesz.
30. § Az engedély tartama, a 2. §-ban idézett ideiglenes vasutengedélyezési szabály 9. §-ának b) pontja alatt kimondott oltalommal uj vasut felállitása ellen az engedélyezett egész vonal megnyitása napjától számitandó 90 évre állapittatik meg, mely időszak lefolyásával elenyészik.
Az engedély elenyészik akkor is, ha a 6., 7. és 8. §-ban megállapitott határidők a nyomjelzési munkák megkezdése és befejezése, az épités megkezdése, a biztositék letétele, az épités befejezése, továbbá az üzlet megnyitására nézve meg nem tartatván, a határidők elmulasztása, a fentidézett vasutengedélyezési szabály 11. § b) pontja értelmében, különösen pedig a politikai és financziális válságok által nem igazoltathatik.
31. § A kormány fentartja magának a jogot, hogy az engedélyezési törvény hatályba léptétől számitva 30 év lefolyta után az engedélyezett pályát minden időben beválthassa.
A beváltási ár meghatározására a vállalatnak a valóságos beváltást megelőző hét év alatti tiszta évi jövedelmei fognak felszámittatni, mely összegből a két legmostohább év tiszta jövedelme levonatván, a fenmaradt öt év átlagos tiszta jövedelme fog kiszámittatni.
Ezen átlagos összeg, mely mindazonáltal a biztositott tiszta jövedelemnél kevesebb nem lehet, az engedélyeseknek a megállapitott engedély tartamáig mint évi jövedék fizetendő.
32. § Az engedély megszüntével, valamint a pálya beváltásának bekövetkeztével, az állam első esetben ingyen, az utóbbiban a 31. § értelmében meghatározott évi járadék fizetése mellett lép az engedélyezett és jó karban átadandó pálya tehermentes birtokába és haszonélvezetébe: birtokába veszi különösen a pálya területét s földjét, a föld- és műmunkálatokat, a fel- és alépitményeket minden hozzátartozókkal egyetemben, mint: forgalmi eszközökkel, pályaudvarokkal, fel- és lerakodó helyekkel, épületekkel az indulási és érkezési helyeken, őr- és felvigyázó házakkal, minden belszerelvényekkel, butorzattal, ingó- és ingatlanságokkal egyetemben.
Valamint az engedély megszüntével, ugy a pálya beváltása esetében is az államtól kiszolgáltatott minden előlegnek és ezek kamatainak ezüstben leendő visszatéritése után, az engedélyesek megtartják a vállalat saját kereseteiből alakitott tartalékalap, és a künnlevő aktiv követelések tulajdonát, valamint a vállalat saját vagyonából emelt épületeket, milyenek a coakskemenczék, öntődék, gép- vagy egyéb gyárak, pajták, dockok, mint a melyek megszerzésére vagy előállitására a kormány által azon határozott hozzáadással hatalmaztatnak fel, hogy azok a vaspályának semmi hozzátartozandóját nem fogják képezni.
33. § Ha megelőző intések daczára az engedély-okmányban vagy a törvényekben foglalt kötelességek megsértése vagy mulasztása az engedélyesek részéről ismételve fordulna elő, a kormány fentartja a jogot, ellenük a törvényeknek megfelelő intézkedéseket megtenni és a körülmények szerint az engedélyt még tartamának lefolyása előtt megszüntnek nyilvánitani.
34. § Ezen engedély minden okmányszerü kiadványai csak egy forintra szabott bélyegdij alá esnek.
