1. § A magyar éjszak-nyugoti mozdony-vasut kiépitése tárgyában előterjesztett engedély-okmány a jelen törvény által teljes érvényünek nyilvánittatván, beczikkelyezése elrendeltetik.
2. § E törvény végrehajtásával a közmunka- és közlekedési és a pénzügyi ministerek bizatnak meg.
1. § Az engedélyes, ugymint Strousberg Bethel Henrik, jogot nyer, egy a cs. kir. államvasuttársulat érsekujvári állomásától egyrészt a Komárom melletti Dunapartig, másrészt Nyitrán, Baánon át Trencsénig vezető mozdony-vasut épitésére és üzletére.
A mennyiben pedig az ország e vasutnak akár a kassa-oderbergi, akár a cs. kir. szabad. Ferdinánd-északi vaspályával összekötését kivánni fogná, mely kérdésnek egykori eldöntésénél az elhatározás szabadságát az ország teljesen fentartja, az engedélyes egyuttal biztosittatik az iránt, hogy hasonló feltételek közt (caeteris paribus) az itt engedélyezett vonalnak a kassa-oderbergi és Ferdinánd-északi vaspályákkali összekötés kiépitésére nézve a magyar korona területén az elsőbbségi jog őt fogja illetni.
2. § Az engedélyes az engedélyezett pálya épitésénél és üzleténél köteles jelen engedélyi okirat tartalmához, továbbá a közmunka- és közlekedési minister által 1868. évi ápril hó 20-án 4973. sz. a. kibocsátott és az országgyülés által jóváhagyott ideiglenes vasutengedélyezési szabályhoz, valamint az 1867-iki vám- és kereskedelmi szövetség 8. §-ában ideiglen elfogadott vasuti üzlet-rendhez mindaddig alkalmazkodni, mig ezen ideiglenes szabályok helyett a hazai törvényhozás által hozandó ujabb törvények, és a kormány által kibocsátandó rendelvények életbe nem lépnek, melyekhez, valamint az azok behozataláig a fennálló szabályokon a magyar kormány által teendő minden változtatásokhoz is alkalmazkodni és azoknak magát feltétlenül alávetni tartozik. A mennyiben azonban e törvények és szabályok folytán az engedélyesre ujabb terhek háramolnának, azokért neki a méltányosságnak megfelelő kármentesités fog nyujtatni.
3. § A pálya épitése és üzleti felszerelése az engedélyes által készitendő s a kormányhoz átvizsgálás és jóváhagyás végett felterjesztendő általános és részletes tervezetek alapján fog eszközöltetni.
Ezeken felül az épitkezésnél különösen a kormány kivánalmai, nemkülönben a fennálló általános épitkezési és rendőri szabályok szerint kell eljárni.
A kormány fentartja magának, hogy az épitési terven változtatásokat tehessen, a mennyiben ilyenek a műszaki vizsgálat, vagy a jelen engedély-okmány 2. §-ában érintett ministeri rendelet 6. § határozata szerint intézendő közigazgatási vonaljárás eredménye, vagy az épités tartama alatt teljesitett egyes vizsgálatok nyomán a pályaszolgálat, valamint a közforgalom érdekéből és a pálya fennállásának biztositására, nemkülönben a törvényes határozmányok teljesitése szempontjából szükségeseknek fognak találtatni, ezek által azonban a már egyrészt az eszközlött elővizsgálat, másrészt a közigazgatási vonaljárás folytán meghatározott pályanyom és pályahossz-szelvény változást nem szenvedhetnek.
Ha az épités kivitelénél gazdálkodási vagy üzleti tekintetből akár a pályavonal, akár a részlettervek megváltoztatása kivánatosnak vagy szükségesnek mutatkoznék, mi által egyébként sem a pályatervezet főirányának változást szenvedni, sem azon esetnek bekövetkezni nem szabad, hogy szemben az elfogadott vonallal a lejt- és irányviszonyok kedvezőtlenebbekké váljanak; ily változtatások megengedése a kormánytól lesz kikérendő.
4. § A pálya alépitménye egy vágányra előállitható, és ehhez képest a terület kisajátitása egyelőre annyi térfogatra szoritkozhatik, a mennyi egynyomu sinuthoz és a kitérőkhöz, nemkülönben az állomásokra megkivántatik. A mennyiben azonban, tekintettel a jövőre, a ministerium czélszerünek itélendi a földterületet már most kétvágányu vasutra kisajátitani, az engedélyes erre méltányos és külön megállapitandó kárpótlás mellett köteleztetik.
Mihelyt a forgalom annyira növekedett, hogy a tiszta jövedelem a befektetett tőke névleges összege 8%-os kamatainak megfelel, mihelyt továbbá az engedélyes minden a kamatbiztositás alapján az állam által nyujtott előlegeket és azok kamatait törlesztette, köteles a kormány kivánatára minden kártalanitás nélkül egy másik vágányt letétetni. A forgalom növekedtével minden más esetben is kivántathatik a második vágány előállitása, csakhogy ez esetben a részletes határozmányok az állam-kormány által az engedélyesekkel egyetértőleg lesznek megállapitandók.
5. § A munkálatok kivitelénél az engedélyes által a következő általános rendszabályok lesznek követendők:
a) Alépitmény
A maximal emelkedési viszony az érsek-ujvár-baáni és az érsekujvár-komáromi vonalszakaszon legyen ugy, mint 1:200, a baán-trencséni vonalszakaszon legyen ugy, mint 1:62 1/2.
A komáromi vár és Dunapart közelébe eső vonalrészeken a kormány helybenhagyásával egy a százötvenhez álló (1:150) emelkedési viszony is alkalmazható, a mennyiben ez által aránytalanul nagy munkák kiméltetnének meg.
A kanyarodásoknak a nyilt pályán, és pedig az érsekujvár-baáni és az érsekujvár-komáromi vonalszakaszon 500 méternél, a baán-trencséni vonalszakaszon 275 méternél kisebb félátmérővel nem szabad birniok.
A mennyiben azonban az érsekujvár-baáni és az érsekujvár-komáromi vonalszakaszokon a minimal félátmérő alkalmazásával aránytalanul nagy munkák szükségeltetnének, ez esetben a fenn meghatározott félátmérő a mondott szakaszon - mindazonáltal csupán a kormány beleegyezésével - helyenként 300 méterre leszállitható.
A pálya szabályszerü (normal) keresztszelvényeire nézve a bevágásoknál és töltéseknél, a falazatokon és azok közt: azon szabályok és szabványrajzok követendők, melyek az államköltségen foganatba vett vonalaknál megállapittattak s nevezetesen, melyek szerint a pálya koronaszélessége ott, hol a sinek a talpfán feküsznek, 4 méterre határoztatott.
Ezen szabványrajzokkal megegyezőleg kell a kövecságyat előállitani, s annak azon időben, midőn a pályafentartási költségeknek az üzleti számadásba felvétele kezdődik, a talpfák befödésével, a keresztszelvény-szabványokban meghatározott mértékkel kell birnia; ezenkivül még az épitési alap terhére a pálya hosszában pályamértföldenkint legalább 500 köbméternyi kavicsmennyiség mint tartalékkövecs helyezendő el.
A műépitmények, a mennyiben a pálya magassága ezt megengedi, boltozandók, vagy kőlappal befedendők, s igy egészen kőanyagból állitandók elő.
A mennyiben pedig a pálya e végre kellő magassággal nem birna, ez esetben a hidoszlopok s a netáni középoszlopok kőanyagból, a felső szerkezet pedig vasból előállitandók.
b) Felépitmény
A komáromi vár jelen védelmi állapotának fentartása szempontjából szükséges munkálatok teljesitésére az engedélyes és ennek jogutódjai minden kártérités nélkül kötelesek.
A felépitmény és minden alkatrészeinek előállitása, illetőleg szállitása körül, valamint a sinutaknak az állomásoknál elrendezésére nézve azon szabályok és szabványrajzok követendők, melyek az állam költségén foganatba vett vonalakra nézve megállapittattak. E tekintetben különösen felemlittetik, hogy a sinek a könnyebb és kisebb szabványszelvényű mintából, t. i. egy bécsi láb hosszuságban 20 1/2 vámfont sulylyal birók legyenek.
A talpfák tölgyfából készitendők és szállitandók.
Az engedélyes köteles a nyilt pálya és az állomások sinutainak előállitásához szükséges felépitmény-anyagokon kivül ezeknek még egy százalékát, valamint minden 25 kitérő után legalább egy teljes kitérő és keresztvágány-szerkezetet is, az azokhoz szükségelt talpfákkal együtt, mint tartalékanyagot az épitési alapból előállitani.
Az állomások mellék-vágányaira az egész pályahossz 10 százalékánál több nem fog követeltetni.
A felépitményhez szükséges mindennemü vasanyagot és felépitményi gyári készitményeket köteles az engedélyes lehetőleg a belföldön beszerezni.
A mennyiben ki nem elégitő ajánlatok miatt ezen anyagok szállitása szükségképen külföldről eszközöltetnék, ez esetben egyrészt a beszerzési hely iránt az engedélyes és a kormány közt egyezség hozandó létre, másrészt a külföldről szállitott anyagok és gyári készitmények után járó behozatali vám egészben az engedélyest fogja terhelni.
c) Épületek, pályaelzárás, jelzések
Az épületek kőből készitendők, kivéve az áruraktárakat, rakodókat és a kisebb melléképületeket, melyek akár kőből, akár fából is előállithatók. Kivételt képeznek továbbá a komáromi vár területébe eső azon épületek, melyeknek könnyebbszerü előállitása várvédelmi szempontból kivántatni fog, és a melyek berakott gerendafalakkal is épithetők. Minden állomási berendezés végleg azon szabályok és szabványrajzok szerint előállitandó, melyek az államköltségen foganatba vett vonalaknál hason munkálatokra nézve megállapittattak.
Ugyanez áll általában a pálya elzárása és korlátolása, valamint a jelzési készületek és az egész jelzési készületek és az egész jelzési rendszerre nézve is.
d) Állomások
Az érsekujvári csatlakozási állomáson és a nyitrai és baáni közbeneső nagyobb állomásokon, végül a trencséni és komáromi végállomásokon kivül még legalább hét közbeneső állomás lesz előállitandó.
Az engedélyezett pálya Érsekujváron az államvaspályával közös pálya udvarral birand, melybe ugy fog beágazni, hogy az sem a trencsén-pesti, sem pedig a trencsén-komáromi irányban fejállomás ne legyen.
A baáni állomás a vontatási szolgálat czéljainak megfelelő nagyobb berendezésekkel ellátandó. Ezenkivül a trencséni és az érsekujvári állomások a vontatási szolgálat czéljainak megfelelőleg felszerelendők. A komáromi állomás, mely a Dunával is összekötendő, a kormány által helybenhagyandó tervek szerint ugy rendezendő be, hogy az forgalmi, kereskedelmi és hadászati tekintetben egy végállomás igényeinek megfeleljen; fekvésére nézve pedig ugy helyezendő el, hogy a vonalat folytatólag a Dunán is át lehessen vezetni.
Hogy mely helyeken lesznek a kisebb javitási műhelyek és vendéglők felállitandók, ezt az engedélyes meghallgatásával a kormány határozandja meg.
A közbeneső állomásoknak a szükségletnek megfelelő berendezése iránt a kormány a részlettervek előterjesztésekor fog végérvényesen határozni.
Az engedélyezett pályán- ide nem számitva a csatlakozási állomás vizállomási berendezését- még legalább négy vizállomás lesz, részint egy, részint két vizmedenczével, előállitandó.
Az állomások különben a m. kir. államvaspályák szabványrajzai szerint épitendők, megjegyeztetvén, hogy a nagyobb állomások nagyobb hoszszal is elrendelhetők. Az állomások általában olyképen épitendők, hogy azokat szükség szerint meg lehessen hosszabbitani.
A trencséni pályaudvar feltétlenül oly módon lesz elhelyezendő, hogy az egy vágvölgyi vonalra, ugyszintén a nyitra-trencsén-zsolnai s a nyitra-trencsén-magyarhradischi forgalmi irányokra nézve átmeneti állomás lehessen. A Nyitrától felfelé eső állomások, figyelemmel a netalán Galgócz felé és a Turócz völgyébe vezetendő elágazásokra, lesznek elhelyezendők.
e) Üzleteszközök
Az összes üzleti eszközök, mik alatt csak a tárkocsikkal és felszereléssel ellátott mozdonyok, személy-, teher- és kavics-szállitókocsik és hó-ekék, tehát a járművek értendők, a m. kir. államvaspálya-igazgatóság szabványrajzai és szerkezeti rendszabályai szerint készitendők, és oly mennyiségben lesznek beszerzendők, hogy beszerzési értékük az egész itt engedélyezett vonal hosszához mérve, mértföldenkint legalább 50,000 frtot osztr. ért. képviseljen.
Az engedélyesnek az üzleti eszközök szállitásának egy fővállalkozóra leendő átruházása világosan megtiltatik, s köteles az üzleti eszközöket a kormány által elfogadhatóknak elismert gyáraknál megrendelni és az illető szerződéseket eredetiben a kormányhoz átvizsgálás és jóváhagyás végett felterjeszteni.
f) A munkálatok minősége
A mi a teljesitendő munkálatok és a szállitmányok minőségét átalában illeti, e tekintetben az engedélyes által irányadóul veendő az, hogy az engedélyezett pályának előállitásához és felszereléséhez szükséges minden munkálatok és szállitmányok legalább is annyi és oly egyenértékkel birjanak, a mennyivel azon hasonló munkálatok és szállitmányok birnak, melyek az állam költségén foganatba vett vonalaknál teljesittettek, illetőleg szállittattak.
A mi továbbá a teljesitendő munkálatok mennyiségét illeti, e részben köteles az engedélyes az általa készitendő vonalakat és állomásokat oly módon előállitani, miszerint megfeleljenek mindazon igényeknek, melyek egy czélszerüen és gazdaságosan kezelt üzletnél megkivántatnak.
Önkényt értetik, hogy az engedélyes az épitési alap terhére tartozik mindazon munkálatokat is végrehajtani, illetőleg anyagokat szállitani, melyek a fentebbi határozmányokban elő nem soroltattak ugyan, de a melyek a pálya tökéletes és üzletképes előállitására és felszerelésére, valamint üzletbe vételére, végül üzleti helyiségei és raktárai berendezésére szükségeltetnek.
Az engedélyes köteles egyszersmind az üzleti felszerelés gyorsabb felhasználásának alávetett részeihez, ugyszintén az egyéb felszerelési ingóságokhoz és készletekhez is az épitési alapból tartalékot és pótdarabokat oly arányban beszerezni, a minő arányban azok beszerzése más üzletben levő vasutaknál szokásos.
Ugyanez áll az üzletbe tételre szükségelt elhasználási anyagokra.
Végül megjegyeztetik, hogy a mennyiben a jelen engedélyezésnél a pálya épitése és felszerelésére nézve a m. kir. államvaspályák szabványrajzai, s igy az adott határozati utasitások elégségesek nem volnának, a jelenleg engedélyezett vonalnál az épités és felszerelésre nézve, ugy minőség mint mennyiség tekintetében a Brenner-vonal veendő irányadóul.
6. § Az engedélyes kötelezi magát 14 nap alatt azon naptól számitva, melyen az engedélyezési törvény hatályba lépett, magyar állampapirokban, vagy a m. földhitelintézet zálogleveleiben, tőzsdeárfolyam szerint számitva 650,000 frt o. ért. biztositékot Budán a m. kir. központi állampénztárnál letenni.
Köteles továbbá az engedélyes ugyancsak az engedélyezési törvények hatályba lépte napjától számitandó három hónap alatt kimutatni, hogy a vállalat egész alaptőkéje 30 százalékának befizetése biztositva van.
Azon esetben, ha ezen kimutatás meg nem történnék, az engedély önkényt megszüntnek és a biztositék elveszettnek tekintendő.
A letett biztositék az engedélyesnek azon arányban fog visszaszolgáltatni, a mely arányban a forgalomnak átadatott szakaszok hossza az engedélyezett vonalok összes hosszához álland.
7. § Az engedélyes köteles:
a) A vonalozási munkálatokat az engedélyezési törvény hatályba lépte napjától számitva 4 hét alatt megkezdeni;
b) Az egész vonal helyesbitett általános tervezetét, az engedélyezési törvény hatályba lépte napjától számitva 4 hónap alatt előterjeszteni;
c) A részletterveket, a felterjesztett általános tervezeteknek a kormány általi helybenhagyása után 3 hónap alatt előterjeszteni;
d) Az épitést a részlettervek helybenhagyása után azonnal megkezdeni.
8. § Az engedélyes kötelezi magát az engedélyezett vonalat az engedélyezési törvény hatályba lépte napjától számitandó következő határidők alatt befejezni, és a forgalomnak átadni:
a) az érsekujvár-nyitrai vonalszakaszt, 2 év alatt
b) az érsekujvár-komáromi vonalszakaszt 2 1/2 év alatt
c) a nyitra-trencséni szakaszt pedig 3 év alatt.
Szabadságában álland egyébiránt az engedélyesnek, hogy a mennyiben a jelenleg engedélyezett vonalat vagy egészben, vagy részben előbb befejezné, azt a kormánytól kieszközlendő engedély mellett, a kitüzött határidő előtt is a forgalomnak átadhassa és a 23. § értelmében a reá eső biztositási összeget igénybe vehesse.
Az egész vonal e tekintetben a következő szakaszokra osztatik, melyeknek megnyitási sorrendje a következő lesz:
1) az érsekujvár-nyitrai szakasz;
2) a nyitra-zsámbokréti szakasz;
3) az érsekujvár-komáromi szakasz;
4) a zsámbokrét-trencséni szakasz.
9. § A kormány fentartja magának a jogot, hogy a mennyiben más pályák beszakadása, pályaudvarok közös használata, kocsikölcsönzés és minden ezekért járó kárpótlás tárgyában az illető társaságok közt egyezmény nem jöhetne létre, egy ilyennek feltételeit meghatározhassa.
10. § A kisajátitási jog az 1868. évi LV. törvénycikk értelmében, az engedélyezett pálya kiépitésére az engedélyesnek megadatik.
11. § Az engedélyes köteles a postát és postakezelőket az 1867-ik évi vám- és kereskedelmi szövetség 8-ik czikkében elfogadott, 1851-dik november 16-án kelt vasuti üzletrend 68. § értelmében ingyen szállitani, mire nézve a közmunka- és közlekedési ministernek, egyetértve a kereskedelmi ministerrel, szabadságában áll, egy minden végállomásról naponként induló vonatnál minden irányban, ugy az indulási órát, mint a menet gyorsaságát megszabni.
Valahányszor a postaszolgálat több, mint egy nyolczkerekü, vagy két négykerekü kocsit vesz igénybe, az engedélyes mindannyiszor a megkivántatott minden további kocsiért mértföldenkinti jutányos kárpótlást nyerend, mely közmegegyezéssel fog megállapittatni.
Ha az illető ministerek jónak találnák, hogy az engedélyezett pályán mozgóposta, mint ez már más vonalokon fennáll, rendeztessék: ez esetben az engedélyes által a nyolczkerekü vagy négykerekű közönséges kocsik helyett a kormány igényeinek megfelelőleg felszerelt nyolcz-, vagy négykerekű mozgóposta-kocsik ingyen állitandók és fentartandók.
A postakezelés számára minden a kormány által engedélyezett vonalon kijelölendő levélfel- és kiadási állomásokon, magában a pályaépületben, alkalmas posta-iroda ingyen engedendő át. A vonalok üzletbe tétele után netán továbbra felmerülő szükségletek kielégitése tekintetéből külön egyezmény fog létrehozatni.
Köteleztetik továbbá az engedélyes a posta-hivatalnokok vagy szolgák kisérete nélkül elinditott postaküldeményeket, az érték-küldemények kivételével az illető állomásra dijmentesen szállitani és kiadni.
Levelezések, melyeket a vasut-ügyvitel tárgyában az igazgatóság és alárendelt közegei, vagy ez utóbbiak egymás közt folytatnak, az illető pályavonalokon a pályaintézet hivatalnokai által dijmentesen szállittathatnak.
12. § Az engedélyes köteles az államkormány kivánatára az államtávirda-vezetékeknek pályája hosszában saját birtokán és területén való felállitását ingyen megengedni.
A távirdaigazgatóság azonban köteles a távirda-oszlopok felállitási helyeinek, valamint a vezetőhuzalok más megerősitési pontjainak megállapitásánál, az engedélyes megbizottjaival egyetértőleg járni el, s azokat ugy választani, hogy ezek miatt sem a vasuti üzlet, sem az üzleti személyzet biztonsága ne veszélyeztessék.
Továbbá köteles az engedélyes a pályája mentén felállitott távirdavezetéseket saját személyzete által minden dij nélkül őriztetni, a kisebbszerü megromlásokat legalább ideiglenesen helyreállittatni, az e végre szükséges eszközöket azonban a távirdai igazgatóságtól kapja.
Az állam viszont köteles az engedélyesnek minden azért való külön dijfizetés nélkül megengedni, hogy üzleti távirdai huzalait a pálya hosszában létező, vagy azon felállitandó állami távirdai vezeték oszlopaira megerősithesse, azonban, valamint a huzaloknak, ugy a megerősités módjának s az arra használt eszközöknek az államtávirdáknál e tekintetben divó rendszerbe teljesen beillőknek kell lenniök, s azért a vasuti üzleti vezetékeknek az államoszlopokhoz való erősitése, vagy csak állami szakértő közeg felügyelete s ellenőrzése mellett történhetik, vagy pedig azt maga a távirdaigazgatóság hajthatja végre, mindkét esetben ugy a vezeték szerei beszerzésének, mint a megerősitésnek és felügyeletnek teljes költségeit az engedélyes hordozza.
Ugyanez áll azon esetre is, ha az állam a pálya hosszában állami távirda-vezeték felállitását nem tartaná szükségesnek, csakhogy ekkor az üzleti vezeték felállitásának minden költsége az engedélyest fogja terhelni. Ez utóbbi esetben azonban a vezeték kiépitése a távirdaigazgatósággal kötendő külön egyezmény és csak az ez által erre adott engedély értelmében történhetik.
A pálya mentén az állami oszlopokra erősitett, vagy ezek nem létében a külön e czélra épitett vasut-üzleti távirda-vezetékeket az engedélyes az állam szokott ellenőrködése alatt kizárólag csak azon sürgönyzésekre használhatja, melyek a vasuti üzlet czéljaiból az igazgatóság és alárendelt közegei vagy ez utóbbiak által egymásközt folytattatnak. Jogositva van azonban a kormány a pálya-igazgatósággal egyetértve ezen üzleti vezetékeknek, a mennyire az üzleti szükséglet megengedi, ugy állami, mint magánsürgönyök továbbitására illő ellenőrzés melletti használását kivánni és elrendelni.
Ez esetben azonban a használat módja és a távirás dijának az engedélyes s az államtávirda igazgatósága közti megosztása külön egyezmény által fog szabályoztatni. Hasonlóan kölcsönös egyezmény utján állapittatnak meg azon feltételek is, melyek alatt a vasutüzleti vezetékek felépitését, ugy szintén azon évi átalány mennyiségét is, melyért a kész vezetékek jókarban tartását huzalmértföldenkint az állam magára vállalja.
Ha a vaspályatöltés szélesbitése, vagy más helyre való tétele, vagy az engedélyes bárminemű érdeke, a már meglevő távirda-vezetékeknek kimozditását s máshová áthelyezését tenné szükségessé, akkor ugy a saját, mint az állami vezetékek áttételének összes költségeit az engedélyes köteles viselni.
13. § A vitel- és fuvarbérek iránt határoztatik, hogy az állami kamatbiztositás igénybevételének egész ideje alatt azok meghatározására a kormány döntő befolyást gyakorland, azon megjegyzéssel azonban, hogy a vitel- és fuvarbérek leszállitása nem terjedhet ki annyira, hogy az által a pálya üzleti s fentartási költségének fedezése veszélyeztessék.
Azon időponttól kezdve pedig, midőn az engedélyes az államkamatbiztositást többé igénybe nem veendi, az árak és fuvarbérek felemelése csak a kormány egyenes beleegyezésével történhetik. A mennyiben végre későbbi törvények a vasutak menet- és vitelbéreit szabályoznák, azon törvények ezen engedélyezett pályára is teljesen érvényben lesznek.
14. § Az engedélyesnek megengedtetik, hogy a szedendő vitel- és fuvardijakat, belföldi ezüstpénzben számitsa olyképen, hogy az árkelet tekintetbe vételével járó illetéket országos értékben tartozzanak elfogadni.
Az árszabás átszámitása országos értékre, a kormány ellenőrzése mellett, az engedélyes megkeresése, vagy a kormány rendelkezése folytán hónapról hónapra a közvetlen mult hóbeli átlagos ezüst-árkelet szerint fog eszközöltetni.
15. § A 13. § értelmében, akár a kormány által megszabott, akár pedig a kormány kivánságára az engedélyes hozzájárulásával meghatározott árszabások az engedélyes által időközben leszállithatók, egészben vagy csak a tárgyak egyes nemeire, az egész vonal hosszában, vagy csak a pálya egyes vonalszakaszaira, egyik, vagy mind a két irányban, minden szállitási távolságra egyenlően, vagy növekvésük esetére nagyobb mérvben.
Az ekként leszállitott árszabások az előbbeni mértékre ismét fölemelhetők, de csak háromhavi alkalmazásuk után.
Ha egy szállitó vagy rakomány-vállalkozó bizonyos feltételek alatt fuvarbér-leszállitásban vagy más kedvezményekben részesül, ugy ezekben részesiteni kell minden szállitót és vállalkozót, ki ugyan azon feltételeket elfogadja olyképen, hogy személyes előnynek semmi esetre hely ne adassék.
Mindezen kedvezmények szinleges ártérités (refactio) alakjában sem járhatnak.
Egyébiránt e tekintetben joga van a kormánynak az árszabályokat szabályozni.
16. § Az élelmi szereknek a belföldön beállott rendkivüli drágasága esetére joga van a kormánynak azok fuvarbérét a drágaság tartamára a maximal árszabás feléig leszállitani.
17. § A katonaszállitás leszállitott árszabások szerint eszközlendő, és pedig egyrészt a hadügyministerium, másrészt a vasuti igazgatóságok, névszerint az osztrák állam-, déli-, Erzsébet-, gácsországi-, Károly Lajos, tiszavidéki vasut, és a dél-észak-német kapcsoló pályatársaságok igazgatóságai között (1860. deczember 10.) megkötött egyezmény alapján, melynek szabályai ezen engedélyokmány kiegészitő részét képezik.
A fentebbi összes pályákkal, vagy azok többségével a katonaszállitás iránt létrejött, vagy létrehozandó s az állam részére kedvezőbb egyezmények az engedélyezett pályára is érvényesek lesznek, még pedig az eddig létrejöttek föltétlenül, az ezentul létrejövendők azonban csak a mennyiben a magyar kormány jóváhagyná.
Alkalmazandók még ezen határozatok a pénzügyi, valamint az állami és hatósági, közbiztonsági őrségre, végül a fegyenczekre is.
Nagyobb katonaszállitások czéljából az osztrák vasuttársaságokkal kölcsönös kisegités iránt fennálló egyezményekhez az engedélyes járulni köteles.
Az engedélyes s illetőleg jogutódjai kötelezik magukat végül, hogy a hadi vasuti osztályok szervezésére vonatkozólag a cs. kir. szab. déli-, állam-, valamint a tiszavidéki és első erdélyi vasuttársulatokkal kötött egyezményhez hozzájárulnak.
A katonaszállitásokra vonatkozó határozatok és kedvezmények magától érthetőleg ép ugy érvényesek a honvédségre is.
18. § Az államtisztviselők, hivatalnokok és szolgák, kik a vasutak igazgatása és üzlete felett őrködő hatóságok megbizásából, vagy az állam érdekeinek ezen engedélyből folyó megóvása végett, vagy jövedéki czélokból a vasutat használják és a hatóság megbizását igazolják, uti málháikkal együtt ingyen szállitandók.
19. § Olyan feleken, kik a vasutat a vitel- vagy fuvarbér előleges kifizetése nélkül roszhiszemüleg használnák, vagy a szállitmány nemének, vagy sulyának helytelen bejelentésével, vagy más módon a vállalat megröviditését czélozzák, háromszoros árszabási illetmény lesz megvehető.
20. § Az engedélyes jogositva van a kormány beleegyezésével részesekül a vállalathoz társakat is venni, kik vele jogok és kötelezettségekben egyenlően részesülnek.
21. § Joga van egyszersmind az engedélyesnek részvénytársaságot alakitani, s a szükséges pénz beszerzése czéljából névre, vagy előmutatóra szóló (au porteur) részvényeket, vagy elsőbbségi kötvényeket bocsátani ki, melyek a magyar-osztrák és külföldi tőzsdéken elárusithatók és hivatalosan jegyezhetők.
Az elsőbbségi kötvények mindazonáltal csak oly összeg erejéig lesznek kibocsáthatók, melynek kamatoztatása a biztositott tiszta jövedelemnek legfölebb három ötödét igényli.
Az érsekujvár-komáromi szakasz épitésére és felszerelésére szükséges névleges tőke, mely a többi vonalokra forditandó alaptőkétől elkülönitve is beszerezhető, a kormány hozzájárulásával fog megállapittatni.
A társaság az engedélyes minden jogait és kötelezettségeit örökli, alapszabályait tervezi, melyeknek helybenhagyását és az ország érdekei szem előtt tartásával a társasággal egyetértőleg eszközlendő kiegészitését a kormány magának fentartja.
Felveendő lesz az alapszabályokba az is, hogy a társulat köteles a rendelkezési állapotban levő állami hivatalnokokat és kiszolgált, ugy rendes hadseregbeli, mint a honvédségi altiszteket, a mennyiben azok a szükségelt képességgel birnak, s a felállitandó szolgálati rend kellékeinek megfelelhetnek, a szolgálati állomások betöltésénél kiválólag figyelembe venni.
22. § Az engedélyesnek szabadságában áll bel- és külföldön ügynököket tartani, nem különben személy- és áruszállitásra, vizen, ugy mint szárazon a fennálló törvények és szabványok figyelemben tartásával, forgalmi eszközöket állitani fel.
23. § Az érsekujvár-nyitra-trencséni vonalszakasz után megnyitása napjától számitva, az engedély tartamáig, átlagosan mértföldenként évi harminczháromezer kilenczszáz o. é. frt (33,900 frt) tiszta jövedelmet, s ezen felül a kormány által jóváhagyandó törlesztési terv alapján a kibocsátott tőkének még az engedély tartama (90 év) alatti törlesztésére forditandó bizonyos évi törlesztési hányadot ezüstben akképen biztosit az állam, hogy ha az évi tiszta jövedelem mértföldenként a fennebbi biztositott összeget és a törlesztési hányadot el nem érné, a hiányt az állam pótolni tartozik.
A biztositott tiszta jövedelem összege azon feltevés szerint állapittatott meg, hogy a pályához mértföldenkint szükséges üzleti eszközök beszerzési értéke 50,000 forintot osztr. ért. fog képviselni.
Ellenben az érsekujvár-komáromi vonalszakasz után sem kamatbiztositás, sem bárminemü segély nem adatik.
Mindazonáltal ezen utóbbi szakasz az egész itt engedélyezett vasut kiegészitő s ettől a kormány és illetőleg a törvényhozás beleegyezése nélkül el nem idegenithető részét képezi.
Ha a faépitmények szilárdabb anyagból helyettesitése a kormány által kivántatnék, vagy ha a forgalom annyira növekednék, hogy az 50,000 forint beszerzési értéknek megfelelő és jó üzletkarban tartott forgalmi eszközök elégségesek nem lennének, akkor az e végre szükséges költségek elvállalása iránt a kormánynyal külön egyezmény létesitendő.
24. § Azon járadék, mely az érsekujvári állomás közös használatáért az államvasuttársaságnak fizetendő, az üzleti költségbe beszámitható.
Az engedélyes tartozik az érintett állomásnál az itt engedélyezett vonal érdekében szükségelt uj épitkezéseket a kormány által meghatározandó mértékben teljesiteni s az azokért felmerült költségeket az épitési alapból fedezni.
25. § A pályafentartás költségei az épitési alapból fedezendők, és mindaddig az üzleti számadásba fel nem vehetők, mig az összes épitkezések a kormány által felülvizsgáltatván, a felülvizsgálati jegyzőkönyv alapján befejezetteknek el nem ismertetnek.
Az üzletmegnyitástól kezdve a felülvizsgálat megtörténtéig az épitési számla terhére felszámitott pályafentartási költségek az üzleti kiadásba utólagosan felvehetők, mindazonáltal csakis a pálya szabályszerü (normal) állapotának megfelelő, a felülvizsgáló bizottság által megállapitandó s a kormánynak helybenhagyás végett előterjesztendő arányban.
A felülvizsgálat azonnal foganatosittatik, mihelyt az engedélyes kérelmezi.
26. § Az állam által az érsekujvár-nyitra-trencséni szakaszra nézve elvállalt biztositás folytán esetleg fizetendő pótlék az okmányilag igazolt évi számadások megelőző vizsgálata után, azok benyujtásától számitandó három hóra fog folyóvá tétetni. Azon esetre, ha ezen három hónap alatt a benyujtott számadások vizsgálata be nem fejeztetnék, a lefizetett pótlékra nézve a vizsgálat befejezte után kiigazitásnak van helye.
A fizetendő pótlék a biztositott vonalszakaszok hosszának arányában felosztott tényleges tiszta jövedelem után, és pedig az egész komárom-érsekujvár-trencséni vasutra nézve együttesen vezetett évi számadások alapján fog kiszámittatni.- A kincstár mindazonáltal a lejárt részvény- és kötvényszelvények beváltására, a jövedelmi előszámitás alapján helyesen megállapitott szükséglet arányában az évi számadások alapján intézendő leszámitásokat fentartván, előleges részletfizetéseket is teend, ha az engedélyes a lejárat előtt hat héttel az iránt folyamodni fog.
Ha az üzletév lefolytával legkésőbben három hó alatt felterjesztendő évi számadás végleges megállapodása után kiderülne, hogy az előlegezések kelleténél magasabbra szabattak, az engedélyes a kivett többletet 6%-os kamataival együtt azonnal visszatériteni tartozik.
Az állam részéről teljesitendő pótlás iránti igény azonban az üzletév lefolytától számitott legfelebb egy év alatt támasztandó; ellenkező esetben elenyészik.
27. § Az összeg, melyet az állam az átvállalt biztositás folytán fizet, egyedül mint egy évenkint 4 százalékkal kamatozó előleg kezelendő.
Ha az érsekujvár-nyitra-trencséni szakasznak a 26. §-ban meghatározott elv szerint kiszámitott tiszta jövedelme a biztositott évi összeget meghaladja, az illető felesleg fele része a teljesitett előlegek és kamatok lerovására, ezeknek teljes törlesztéseig, a kormánynak azonnal átadandó.
Az előlegek lejárt kamatai kiegyenlitésének magának az előlegnek visszafizetését meg kell előznie.
Az államnak olyan előlegek vagy kamatok iránti követelései, melyek az engedély megszüntéig még vissza nem térittettek, a vállalat megtakaritott vagyonából lesznek kiegyenlitendők.
28. § A kormány azon államérdekek megóvása tekintetéből, melyek a biztositás elvállalásából keletkeznek, jogositva van magának ugy a pálya épitése, valamint az üzlet czélszerüen és szilárdan eszközölt felszerelése és folytonos jó karban tartása iránt minden részben meggyőződést szerezni és meghagyni, hogy a mutatkozó hiányok pótoltassanak.
A kormánynak joga van, a részéről kiküldött közeg által az ügyvitelt megvizsgálni.
A kormány által kiküldött biztosnak jogában áll az igazgató választmány ülésében, valamint a közgyülésekben, a mikor azt jónak találja, részt venni, nemkülönben az állam érdekére netán hátrányos intézkedéseket felfüggeszteni, és erről a ministeriumnak további eljárás végett jelentést tenni.
A kormány gondoskodni fog, hogy az ügyvitel felügyelete gazdasági tekintetben oly módon gyakoroltassék, hogy az évi számadás előterjesztésénél rendszerint csakis a számtételek felülvizsgálata szükségeltessék.
A kormánynak az általános törvények határozatai s különösen a jelen engedélyokmány értelmében fentartott főfelügyeleti joga gyakorlatával, ugy az épitkezési időtartam, valamint az engedélyezett vonal megnyitása után az államra nehezedő költségek és kiadások megtéritése fejében, az engedélyes s illetőleg jogutódjai az államkincstár javára bizonyos évi átalányösszeget fizetnek.
Ezen évi átalányösszeg mennyiségét a kormány határozza meg. Az üzlet megnyitása után fizetendő évi átalányösszeg a megnyitott vonalra nézve az üzleti számadásba felvehető.
Az üzlet megnyitása előtti átalányösszegek az épitési számlát terhelik. - Köteles továbbá az engedélyes a kormánynak mindazon költségeket megtériteni, a melyek az érsekujvár-trencséni vonal előtanulmányozása folytán a kormánynak az engedély nyujtásáig okoztattak, s köteles azon összeget a biztositék letételére meghatározott határidő alatt a m. k. vasuti épitészeti igazgatóság pénztárához beszolgáltatni.
A kormány mindaddig, mig az elvállalt biztositás alapján a vállalatnál érdekelve van, az engedélyes vagy jogutódjai által alakitandó társulat igazgató tanácsában két - általa kinevezendő és a társulatiakkal egyenjogu - tag által képviseltetik.
29. § Az érsekujvár-nyitra-trencséni szakasz után azon üzletévekben, a melyekben az a biztositott tiszta jövedelmet el nem éri, következésképen a kamatbiztositást igénybe veszi, az érsekujvár-komáromi szakasz után pedig mindaddig, mig az eredményezett tiszta jövedelem a 21. § szerint megállapitott alaptőke 5% kamatainak és törlesztési hányadának összegét ezüstben el nem éri, sem kereseti, se jövedelmi, sem más későbben ezek helyett netalán behozandó adó fizettetni nem fog.
A midőn azonban az államsegély megszünik, és illetőleg az eredményezett tiszta jövedelem az 5% kamatok és törlesztési hányadnak összegét meghaladja, a jövedelmi adó az üzletszámlába be fog vezettetni.
A részvények és elsőbbségi kötvények szelvényei az egész vasutvonal forgalomba tétele napjától tiz évig adó-, bélyeg- és illetékmentesek.
Megengedtetik továbbá, hogy az első kiadásu részvények és elsőbbségi kötvények, ide értve az ideiglenes jegyeket is, bélyeg- és illetékmentesen adassanak ki.
Ugyanazon mentesség a kisajátitmányok átiratási dijaira is megadatik.
A tőkeszerzés, valamint épitkezés és az üzlet első berendezése czéljából kiállitandó minden szerződés, beadvány, vagy bármely más okirat bélyeg- és illetékmentes lesz.
30. § Az engedély tartama a 2. §-ban idézett ideiglenes vasutengedélyezési szabály 9. §-nak b) pontja alatt kimondott ótalommal uj vasut felállitása ellen 90 évre állapittatik meg, mely időszak lefolyásával elenyészik. Kezdetét veszi azon napon, a melyen az egész engedélyezett vonal a közforgalomnak átadatik.
Az engedély elenyészik akkor is, ha a 6., 7., 8. §-ban megállapitott határidők a biztositék letételére, a vonalozási munkálatok megkezdésére és befejezésére, az épités megkezdése, az épités befejezése, továbbá az üzlet megnyitására nézve meg nem tartatván, a határidők elmulasztása, a fentidézett vasutengedélyezési szabály 11. § b) pontja értelmében, különösen pedig a politikai és financzialis válságok által nem igazoltathatik.
31. § A kormány fentartja magának a jogot, hogy az engedélyezési törvény hatályba léptétől számitva harmincz év lefolyása után az engedélyezett pályát minden időben beválthassa.
A beváltási ár meghatározására a vállalatnak a valóságos beváltást megelőző hét év alatti tiszta évi jövedelmei fognak felszámittatni, mely összegből a két legmostohább év tiszta jövedelme levonatván, a fenmaradt öt év átlagos tiszta jövedelme fog kiszámittatni.
Ezen átlagos összeg, mely mindazonáltal a biztositott tiszta jövedelemnél kevesebb nem lehet, az engedélyesnek megállapitott engedély tartamáig, mint évi jövedék fizetendő.
32. § Az engedély megszüntével, valamint a pálya beváltásának bekövetkeztével, az állam az első esetben ingyen, az utóbbiban a 31-ik § értelmében meghatározott évi járadék fizetése mellett lép az engedélyezett és jó karban átadandó komárom-érsekujvár-nyitra-trencséni vasutpálya tehermentes birtokába és haszonélvezetébe; birtokába veszi különösen a pálya területét s földjét, a föld- és műmunkálatokat, a fel- és alépitményeket minden hozzátartozókkal egyetemben, mint forgalmi eszközökkel, pályaudvarokkal, fel- és lerakodó helyekkel, épületekkel, az indulási és érkezési helyeken őr- és felvigyázó házakkal, minden belszerelvényekkel, butorzattal, ingó és ingatlanságokkal egyetemben.
Valamint az engedély megszüntével, ugy a pálya beváltása esetében is az államtól kiszolgáltatott minden előlegnek és ezek kamatainak ezüstben leendő visszatéritése után az engedélyes megtartja a vállalat saját kereseteiből alakitott tartalék-alap, és a künlevő activ követelések tulajdonát, valamint a vállalat saját vagyonából emelt épületeket, milyenek a coaks-kemenczék, öntődék, gép- vagy egyéb gyárak, pajták, dockok, mint a melyek megszerzésére vagy előállitására a kormány által azon határozott hozzáadással hatalmaztatott fel, hogy azok a vaspályának semmi hozzátartozandóját nem fogják képezni.
33. § Ha a megelőző intések daczára az engedély-okmányban vagy a törvényekben foglalt kötelességek megsértése vagy mulasztása az engedélyes részéről ismételve fordulna elő, jelesül, ha ez a komárom-érsekujvári szakasz kiépitését és üzletbe vételét a 8-ik §-ban kikötött határidő alatt elmulasztaná, a kormány fentartja a jogot, ellene a törvényeknek megfelelő intézkedéseket megtenni és a körülmények szerint az engedélyt még tartalmának lefolyása előtt megszüntnek nyilvánitani.
34. § Az engedély minden okmányszerü kiadványai csak egy forintra szabott bélyegdij alá esnek.
