1871. évi IX. törvénycikk

a birák és birósági hivatalnokok áthelyezése és nyugdijazása körüli eljárás szabályozásáról * 

I. FEJEZET

Áthelyezés más biróságokhoz

1. § A birót akarata ellenére csak a következő esetekben szabad más birósághoz áthelyezni:

a) ha a birósági szervezetben törvényhozási intézkedések folytán változás történt;

b) ha az ugyanazon biróságnál alkalmazott birák között egyenes vagy harmadiziglen oldalrokonság, vagy másodiziglen sógorság, vagy fogadott szülei vagy fogadott gyermeki viszony létezik vagy állt be.

2. § Az első szakasz eseteiben az áthelyezés iránt Ő Felsége felelős igazságügyministere által rendelkezik.

Az áthelyezett biró fizetése le nem szállítható.

3. § Ha az ugyanazon birósághoz kinevezett birák között a fentebbi 1. szakaszban körülirt családi viszony tudtukkal létezik, vagy ilyen alkalmaztatásuk ideje alatt keletkezett: ezen körülményt kötelesek az illetők legfölebb 10 nap alatt a kinevezés vagy a rokonság keletkezte után azon törvényszék elnökénél bejelenteni, melynek területén a rokonok hivatali székhelye létezik.

A törvényszék elnöke viszont köteles a neki bejelentett vagy bármikép tudomására jutott körülményről az illető felek meghallgatása után az igazságügyministernek haladék nélkül jelentést tenni.

4. § Addig, míg az áthelyezés iránt intézkedés történik (2. §), az illetők külön tanácsba osztandók be az elnök által s valamely ügynek elintézésében együtt nem vehetnek részt.

A rokonok vagy sógorok közül az fog áthelyeztetni más birósághoz, ki később neveztetett ki jelenlegi állására, vagy kinek házassága által a birák között sógorság keletkezett.

Az áthelyezett alsóbb rangba nem helyezhető, de költözködési költségeinek megtérítését nem igényelheti.

5. § A biróságoknál s a törvényszéknél levő ügyészeknél alkalmazott segéd- és kezelőszemélyzet mindazon tagjait, a kik nem tartoznak az itélő birák sorába, az igazságügyminister saját belátása szerint s a körülményekhez képest áthelyezheti más hivatalba vagy más székhelyre; azonban az illetőnek szabályszerü költözködési költségei, azon eset kivételével, ha az áthelyezés fegyelmi vétség következtében történt, az állampénztárból megtéríttetnek.

II. FEJEZET

A nyugdijaztatás

6. § A biró 70-ik évének betöltése előtt hivatalból csak azon esetben helyezhető nyugalomra, ha testi vagy szellemi fogyatkozás miatt hivatalos kötelességei teljesítésére végképen képtelenné vált, vagy ha az általa elfoglalt állomást a törvény megszüntette. (1869:IV. tc. 17. §)

7. § Ha testi vagy szellemi fogyatkozás esetében az illető nyugdíjaztatása végett nem folyamodott: a következő szakaszokban megszabott eljárás követendő.

8. § A törvényszék elnöke meghallgatván a törvényszéki ügyészt, hivatalos levélben felhivja az illetőt nyugdíjaztatása iránti kérvényének beadására.

Ha a felszólított az elnöki felszólításnak egy hó lefolyása alatt nem tesz eleget: a törvényszéki ügyész ugyanazon biróság elé terjeszti az ügyet, mely a birói felelősségről szóló törvény IV. fejezete értelmében a fegyelmi vétségek fölött van hivatva itélni, - s az illetőnek akarata elleni nyugdíjaztatását itéletileg kéri kimondatni.

A fegyelmi biróság elnöke az ügy megvizsgálása végett haladéktalanul birót küld ki. A kiküldött kihallgatván az illető birót, megvizsgálja a körülményeket, kihallgatja a tanúkat, s szükség esetében szakértők által megvizsgáltatja a nyugdíjazandót; s ezeknek véleményét, valamint a vizsgálat folytán felmerült adatokat jegyzőkönyvbe veszi s az okmányokat ehhez csatolja.

A vizsgálat befejezése után a kiküldött tag körülményes jelentést tesz a fegyelmi biróság elnökének.

9. § A fegyelmi biróság elnöke az ügy tárgyalására határnapot tűz ki, melyre a kir. főügyész, illetőleg koronaügyész, valamint a nyugdíjazandó, s szükség esetében a tanúk és szakértők megidéztetnek.

Az eljárásnál itt is a birói felelősségről szóló törvény IV. fejezetében foglalt szabályok követendők, s a fegyelmi biróság a nyugdíjazás kérdésében itéletileg határoz.

10. § Különösen sürgős esetekben azon törvényszék elnöke, melynél a biró alkalmazva van, a hivatalra képtelenné vált birót hivatalától felfüggesztheti.

Ezen esetben ugyanazon eljárás követendő, melyet a felfüggesztésre nézve a birói felelősségről szóló törvény V. fejezete állapít meg.

Az ilynemű felfüggesztésből azonban a fizetés vagy egyéb járandóság teljes vagy részbeni megszüntetése nem következik.

11. § A megelőző szakaszok szerint nyugalmazott birák nyugdíjainak mennyisége és annak kiszabása körül követendő eljárás iránt külön törvény fog rendelkezni.

12. § A hivatali állomásnak törvény általi megszüntetése esetében: a nyugalomba helyezést, a mennyiben a biró valamely már fennálló biróságnál az 1. § a) pontja értelmében nem volna alkalmazható, az igazságügyminister rendeli el, illetőleg legfelsőbb helyen javaslatba hozza; de a kiszabandó nyugdíj, ily esetben, a legutóbbi fizetés felénél kevesebb nem lehet.

13. § A biróságoknál s a törvényszéki ügyészeknél alkalmazott segéd- és kezelőhivatalnokok, a kik nem állanak a birák sorában, a megállapítandó nyugdíj-rendszer szerint az igazságügyminister által nyugalmaztatnak.

14. § Ezen törvény végrehajtásával az igazságügyminister bizatik meg.