1. § Az eperjes-tarnowi mozdonyvasút magyarországi részének kiépítése tárgyában előterjesztett engedélyokmány a jelen törvény által teljes érvényűnek nyilváníttatik és beczikkelyezése elrendeltetik.
2. § E törvény kihirdetése napján hatályba lép és végrehajtásával a közmunka- s közlekedési és a pénzügyministerek bizatnak meg.
A bécsi Unio-bank jogot nyer, egy Eperjestől Kis-Szebenen és Ovosznolyán át Tarnowra vezető mozdony-vasutnak Eperjestől egész az ország határszéleig terjedő részét a következő föltételek mellett kiépiteni s üzletben tartani.
1. § Az engedélyes az engedélyezett pálya épitésénél és üzleténél köteles jelen engedélyi okirat tartalmához, továbbá a közmunka- és közlekedési minister által 1868. évi ápril hó 20-án 4973. szám alatt kibocsátott és az országgyülés által jóváhagyott ideiglenes vasutengedélyezési szabályhoz, valamint az 1867-iki vám- és kereskedelmi szövetség 8. §-ában ideiglen elfogadott vasuti üzletrendhez mindaddig alkalmazkodni, mig ezen ideiglenes szabályok helyett a hazai törvényhozás által hozandó ujabb törvények és a kormány által kibocsátandó rendelvények életbe nem lépnek, melyekhez, valamint az azok behozataláig a fennálló szabályokon a magyar kormány által teendő minden változtatásokhoz is alkalmazkodni és azoknak magát föltétlenül alávetni tartozik, a mennyiben azonban e törvények és szabályok folytán az engedélyesre ujabb terhek háromolnának, azokért neki a méltányosságnak megfelelő megtérités fog nyujtatni.
2. § A pálya épitése és üzleti fölszerelése az engedélyes által készitendő és a kormányhoz átvizsgálás és jóváhagyás végett fölterjesztendő általános és részletes tervezetek alapján fog eszközöltetni.
Ezeken felül az épitkezésnél különösen a kormány kivánalmai, nem különben a fennálló átalános épitkezési és rendőri szabályok szerint kell eljárnia.
A kormány fentartja magának, hogy az épitési terven változtatásokat tehessen, a mennyiben ilyenek a műszaki vizsgálat, vagy a jelen engedélyokmány 1. §-ában érintett ministeri rendelet 6. § határozata szerint intézendő közigazgatási vonaljárás eredménye, vagy az épités tartama alatt teljesitett egyes vizsgálatok nyomán a pályaszolgálat, valamint a közforgalom érdekéből és a pálya fennállásának biztositására, nemkülönben a törvényes határozmányok teljesitése szempontjából szükségeseknek fognak találtatni, ezek által azonban a már egyrészt az eszközlött elővizsgálat, másrészt közigazgatási vonaljárás folytán meghatározott pálya-nyom és pálya-hosszszelvény változást nem szenvedhetnek.
Ha az épités kivitelénél gazdálkodási vagy üzleti tekintetből akár a pályavonal, akár a részlettervek megváltoztatása kivánatosnak vagy szükségesnek mutatkoznék, mi által egyébként sem a pálya tervezett főirányának változást szenvedni, sem azon esetnek bekövetkezni nem szabad, hogy szemben az elfogadott vonallal, a lejt- és irányviszonyok kedvezőtlenebbekké váljanak: ily változtatások megengedése a kormánytól lesz kikérendő.
3. § A pálya alapépitménye csak egynyomú sínút számára készitendő, a terület kisajátitása ellenben már most annyi térfogatra terjesztendő ki, a mennyi egy kétnyomú sínuthoz és a kitérőkhöz, nemkülönben az állomásokra megkivántatik. A második vágányra szükséges földterületnek kisajátitásából eredő költségtöbblet fedezése iránti kérdés az engedélyesek és a kormány közt kötendő külön egyezmény által lesz elintézendő.
Mihelyt a forgalom annyira növekedett, hogy a tiszta jövedelem a befektetett tőke névleges összege 8%-os kamatainak megfelel; mihelyt továbbá az engedélyes minden, a kamatbiztositás alapján az állam által nyujtott előlegeket és azok kamatait törlesztette: köteles a kormány kivánatára minden kártalanitás és kamatbiztositás nélkül - a felhivástól számitott két év alatt - egy második vágányt letétetni. A forgalom növekedtével minden más esetben is kivántathatik a második vágány előállitása, s köteles azt az engedélyes a kormány által kitűzendő határidő alatt letétetni; csakhogy ez esetben a kivitel s a megkivántató tőke beszerzése iránti részletes határozmányok az államkormány által az engedélyessel egyetértőleg lesznek megállapitandók.
4. § Az engedélyes kötelezi magát, 14 nap alatt, azon naptól számitva, melyen az engedélyezési törvény hatályba lépett, magyar állampapirokban, vagy a magyar földhitelintézet zálogleveleiben, tőzsde-árfolyam szerint számitva, a részletes feltételek közt megállapitott biztositékot Budán, a m. kir. központi állampénztárnál letenni.
Azon esetre, ha az engedélyes a biztositékot a kitűzött időben le nem tenné, jogában álland a kormánynak az engedélyt megszüntnek nyilatkoztatni, s az engedélyes által letett bánatpénzt az államkincstár javára megtartani.
Köteles továbbá az engedélyes ugyan csak az engedélyezési törvények hatályba lépte napjától számitandó három hónap alatt kimutatni, hogy a vállalat egész alaptőkéje harmincz százalékának befizetése biztositva van.
Azon esetben, ha ezen kimutatás meg nem történnék, az engedély önként megszüntnek és a biztositék elveszettnek tekintendő.
A letett biztositék az engedélyesnek az egész vonalnak akadálytalanul történt felülvizsgálata (Collaudirung) után fog visszaszolgáltatni.
5. § A kormány fentartja magának a jogot, hogy, a mennyiben más pályák beszakadása, pályaudvarok közös használata, kocsikölcsönzés és minden ezekért járó kárpótlás tárgyában az illető társaságok közt egyezmény nem jöhetne létre, egy ilyennek feltételeit meghatározhassa.
6. § A kisajátitási jog az 1868. évi LV. tc. értelmében az engedélyezett pálya kiépitésére az engedélyesnek megadatik.
7. § Az engedélyes köteles a postát és a posta-kezelőket az 1867-ik évi vám- és kereskedelmi szövetség 8-ik czikkében elfogadott, 1851.-ik évi november 16-án kelt vasuti üzletrend 68. § értelmében ingyen szállitani, mire nézve a közmunka- és közlekedési ministernek, egyetértve a kereskedelmi ministerrel, szabadságában áll egy minden végállomásról naponként induló vonatnál minden irányban, ugy az indulási órát, mint a menet gyorsaságát megszabni. Valahányszor a postaszolgálat több mint egy nyolczkerekű, vagy két négykerekű kocsit vesz igénybe, az engedélyes mindannyiszor a megkivántatott minden további kocsiért mértföldenkénti jutányos kárpótlást nyerend, mely közmegegyezéssel fog megállapittatni.
Ha az illető ministerek jónak találnák, hogy az engedélyezett pályán mozgó posta, mint ez már más vonalakon fennáll, rendeztessék: ez esetben az engedélyes által a nyolczkerekü - vagy négykerekü közönséges kocsik helyett a kormány igényeinek megfelelőleg felszerelt nyolcz- vagy négykerekű mozgó postakocsik ingyen állitandók és fentartandók.
A postakezelés számára minden a kormány által engedélyezett vonalon kijelölendő levélfel- és kiadási állomásokon, magában a pályaépületben, alkalmas postairoda ingyen engedendő át. A vonalak üzletbe tétele után netán továbbra felmerülő szükségletek kielégitése tekintetéből külön egyezmény fog létrehozatni.
Köteleztetik továbbá az engedélyes, a postahivatalnokok vagy szolgák kisérete nélkül elinditott postaküldeményeket, az érték-küldemények kivételével, az illető állomásra dijmentesen szállitani és kiadni.
Levelezések, melyeket a vasutügyvitel tárgyában az igazgatóság és alárendelt közegei, vagy az utóbbiak egymás közt folytatnak, az illető pályavonalakon a pályaintézet hivatalnokai által dijmentesen szállittathatnak.
8. § Az engedélyes köteles az államkormány kivánatára az államtávirda-vezetékeknek pályája hosszában saját birtokán és területén való felállitását ingyen megengedni.
A távirda-oszlopok felállitási helyeinek - valamint a vezető huzalok más megerősitési pontjainak - megállapitása az engedélyes megbizottjainak egyetértésével fog történni s azok ugy fognak választatni, hogy ezek miatt sem a vasuti üzlet, sem az üzleti személyzet biztonsága ne veszélyeztessék.
Továbbá köteles az engedélyes a pálya mentén felállitott távirda-vezetékeket saját személyzete által, minden dij nélkül őriztetni, a kisebbszerű megromlásokat legalább ideiglenesen helyreállittatni, az e végre szükséges eszközöket azonban a kormány adja rendelkezésére.
Az állam viszont köteles az engedélyesnek minden külön dijfizetés nélkül megengedni, hogy üzleti távirdai huzalait a pálya hosszában létező vagy azon felállitandó állami távirdavezeték oszlopaira megerősithesse, azonban, valamint a huzaloknak, ugy a megerősités módjainak s az arra használt eszközöknek az államtávirdáknál e tekintetben dívó rendszerbe teljesen beillőknek kell lenniök, s azért a vasuti üzleti vezetékeknek az államoszlopokhoz való erősitése, vagy csak állami szakértő közeg felügyelete s ellenőrzése mellett történhetik, vagy pedig azt maga az állam hajtatja végre; mindkét esetben ugy a vezeték szerei beszerzésének, mint a megerősitésnek és felügyeletnek teljes költségeit az engedélyes hordozza.
Ugyanez áll azon esetre is, ha az állam a pálya hosszában állami távirda-vezeték felállitását nem tartaná szükségesnek, csakhogy ekkor az üzleti vezeték felállitásának minden költsége az engedélyest fogja terhelni. Ez utóbbi esetben azonban a vezeték kiépitése az állammal kötendő külön egyezmény és csak az ezáltal erre adott engedély értelmében történhetik.
A pálya mentén az állami oszlopokra erősitett, vagy ezek nem létében a külön e czélra épitett vasuti üzleti távirda-vezetékeket az engedélyes az állam szokott ellenőrködése alatt kizárólag csak azon sürgönyzésekre használhatja, melyek a vasuti üzlet czéljaiból az igazgatóság és alárendelt közegei, vagy ez utóbbiak által egymás közt folytattatnak.
Jogositva van azonban a kormány a pályaigazgatósággal egyetértve ezen üzleti vezetékeknek, a mennyire az üzleti szükséglet megengedi, ugy állami, mint magán-sürgönyök továbbitására illő ellenőrzés melletti használását kivánni és elrendelni.
Ez esetben azonban a használat módja és a távirás dijának az engedélyes s az állam közti megosztása külön egyezmény által fog szabályoztatni. Hasonlóan kölcsönös egyezmény utján állapittatnak meg azon feltételek is, melyek alatt az állam a vasutüzleti vezetékek felépitését, ugy szintén azon évi átalány mennyisége is, melyért az a kész vezetékek jó karban tartását huzal-mértföldenként magára vállalja.
Ha a vaspálya-töltés szélesbitése vagy más helyre való tétele, vagy az engedélyes bárminemű érdeke, a már meglevő távirda-vezetékeknek kimozditását s máshová áthelyezését tenné szükségessé, akkor ugy a saját, mint az állami vezetékek áttételének összes költségeit az engedélyes köteles viselni.
9. § A személy- és áruszállitási bérek iránt határoztatik, hogy az állami kamatbiztositás igénybevételének egész ideje alatt azok meghatározására a kormány döntő befolyást gyakorland, azon megjegyzéssel azonban, hogy ezen szállitási bérek leszállitása nem terjedhet ki annyira, hogy az által a pálya üzleti s fentartási költségének fedezése veszélyeztessék.
Azon időponttól kezdve pedig, midőn az engedélyes az államkamatbiztositást többé igénybe nem veendi, a szállitási bérek felemelése csak a kormány egyenes beleegyezésével történhetik.
Ha a vasuti szállitási dijakat a törvényhozás akármikor szabályozni fogja, a dijszabályzat ezen engedélyezett pályára is teljesen érvényben lesz.
10. § Az engedélyesnek megengedtetik, hogy a szedendő szállitási dijakat belföldi ezüstpénzben számitsa, olyképen, hogy az árkelet tekintetbe vételével járó illetékeket országos értékben tartozzék elfogadni.
Az árszabás átszámitása országos értékre a kormány ellenőrzése mellett, az engedélyes megkeresése vagy a kormány rendelkezése folytán, hónapról hónapra a közvetlen mult hóbeli átlagos ezüstárkelet szerint fog eszközöltetni.
11. § A 9. § értelmében akár a kormány által megszabott, akár pedig a kormány kivánságára az engedélyes hozzájárulásával meghatározott árszabások az engedélyes által időközben leszállithatók, egészben, vagy csak a tárgyak egyes nemeire, az egész vonal hosszában, vagy csak a pálya egyes vonalszakaira, egyik vagy mind a két irányban, minden szállitási távolságra egyenlően, vagy növekvésök esetére nagyobb mérvben.
Az ekként leszállitott árszabások az előbbeni mértékre ismét felemelhetők, de csak három havi alkalmazásuk után.
E tekintetben egyébiránt joga van a kormánynak, a tariffákat szabályozni.
Ha egy szállitó, vagy rakomány-vállalkozó bizonyos feltételek alatt fuvarbér-leszállitásban, vagy más kedvezményekben részesül, ugy ezekben részesiteni kell minden szállitót s vállalkozót, ki ugyanazon feltételeket elfogadja olyképen, hogy személyes előnynek semmi esetre hely ne adassék.
Mindezen kedvezmények szinleges ártérités (refactio) alakjában sem járhatnak.
12. § Az élelmi szereknek a belföldön beállott rendkivüli drágasága esetére joga van a kormánynak, azok szállitási bérét a drágaság tartamára a maximal-árszabás feléig leszállitani.
13. § A katona-szállitás leszállitott árszabások szerint eszközlendő, és pedig egyrészt a hadügyministerium, másrészt a szab. Ferdinand északi vaspályatársaság közt 1868. évi junius 18-án megkötött egyezmény alapján, melynek szabályai ezen engedélyokmány kiegészitő részét képezik.
A fentebbi vaspályatársulattal vagy más pályákkal a katonaszállitás iránt létrejött, vagy létrehozandó, s az állam részére kedvezőbb egyezmények az engedélyezett pályára is érvényesek lesznek, még pedig az eddig létrejöttek feltétlenül, az ezentúl létrejövendők azonban csak a mennyiben a magyar kormány jóváhagyná.
Alkalmazandók még ezen határozatok a pénzügyi, valamint az állami és hatósági közbiztonsági őrségre, végül a fegyenczekre is.
Nagyobb katona-szállitások czéljából az osztrák vasuttársaságokkal kölcsönös kisegités iránt fennálló egyezményekhez az engedélyes járulni köteles.
Az engedélyes s illetőleg jogutódjai kötelezik magukat végül, hogy a hadi vasuti osztályok szervezésére vonatkozólag a cs. k. szab. déli állam-, valamint a tiszavidéki és első erdélyi vasuttársulatokkal kötött egyezményhez hozzájárulnak.
A katona-szállitásokra vonatkozó határozatok és kedvezmények magától érthetőleg ép ugy érvényesek a honvédségre és azon csapatokra, melyek - mint a hadsereg kiegészitő része - a népjog oltalma alatt állanak.
14. § Az államtisztviselők, hivatalnokok és szolgák, kik a vasutak igazgatása és üzlete felett őrködő hatóságok megbizásából, vagy az állam érdekeinek ezen engedélyből folyó megóvása végett, vagy jövedéki czélokból a vasutat használják és a hatóság megbizását igazolják, uti málháikkal együtt ingyen szállitandók.
15. § Olyan feleken, kik a vasutat a vitel- vagy szállitási bér előleges kifizetése nélkül rosszhiszemüleg használnák, vagy a szállitmány nemének, vagy súlyának helytelen bejelentésével, vagy más módon a vállalat megröviditését czélozzák, háromszoros árszabási illetmény lesz megvehető.
16. § Az engedélyes jogositva van, a kormány beleegyezésével részesekül a vállalathoz társakat is venni, kik vele jogok- és kötelezettségekben egyenlően részesülnek.
17. § Joga van egyszersmind az engedélyesnek, részvénytársaságot alakitani, s a szükséges pénz beszerzése czéljából névre vagy előmutatóra szóló (au porteur) részvényeket vagy elsőbbségi kötvényeket bocsátani ki, melyek a magyar-osztrák és külföldi tőzsdéken elárusithatók és hivatalosan jegyezhetők.
Az elsőbbségi kötvények mindazonáltal csak oly összeg erejéig lesznek kibocsáthatók, melynek kamatoztatása a biztositott tiszta jövedelemnek legfölebb háromötödét igényli.
A társaság az engedélyes minden jogait és kötelezettségeit örökli, alapszabályait tervezi, melyeknek helybenhagyását, és az ország érdekei szem előtt tartásával a társasággal egyetértőleg eszközlendő kiegészitését - a kormány magának fentartja.
Felveendő lesz az alapszabályokba az is, hogy a társulat köteles: a rendelkezési állapotban levő állami hivatalnokokat és kiszolgált - ugy rendes hadseregbeli, mint honvédségi altiszteket a mennyiben azok a szükségelt képességgel birnak, s a fölállitandó szolgálati rend kellékeinek megfelelhetnek, a szolgálati állomások betöltésénél mások előtt figyelembe venni.
18. § Az engedélyesnek szabadságában áll, bel- és külföldön ügynököket tartani, nemkülönben személy- és áruszállitásra vizen ugy mint szárazon, a fennálló törvények és szabványok figyelemben tartásával, forgalmi eszközöket állitani fel.
19. § A pályafentartás költségei az épitési alapból fedezendők, és mindaddig az üzleti számadásba fel nem vehetők, mig az összes épitkezések a kormány által fölülvizsgáltatván, a felülvizsgálati jegyzőkönyv alapján befejezetteknek el nem ismertetnek.
Az üzlet megnyitásától kezdve a felülvizsgálat megtörténtéig az épitési számla terhére felszámitott pályafenntartási költségek az üzleti kiadásba utólagosan felvehetők, mindazonáltal csakis a pálya szabályszerü (normal) állapotának megfelelő, a felülvizsgáló bizottság által megállapitandó s a kormánynak helybenhagyás végett előterjesztendő arányban.
A felülvizsgálat azonnal foganatosittatik, mihelyt az engedélyes kérelmezi.
20. § Az állam által az engedélyezett vasutra nézve elvállalt biztositás folytán esetleg fizetendő pótlék, az okmányilag igazolt évi számadások megelőző vizsgálata után, azok benyujtásától számitandó három hóra fog folyóvá tétetni. - Azon esetre, ha ezen három hónap alatt a benyujtott számadások vizsgálata be nem fejeztetnék, a lefizetett pótlékra nézve a vizsgálat befejezte után kiigazitásnak van helye.
A kincstár mindazonáltal a lejárt részvény- és kötvényszelvények beváltására a jövedelmi előszámitás alapján helyesen megállapitott szükséglet arányában az évi számadások alapján intézendő leszámitásokat fentartván, előleges részlet-fizetéseket is teend, ha az engedélyes a lejárat előtt hat héttel az iránt folyamodni fog.
Ha az üzletév lefolytával legkésőbben három hó alatt felterjesztendő évi számadás végleges megállapitása után kiderülne, hogy az előlegezések kelleténél magasabbra szabattak, az engedélyes a kivett többletet a pesti három legnagyobb pénzintézetnél a legutóbbi 15 nap óta fennálló leszámitolási kamatlábnak megfelelő kamataival együtt azonnal visszatériteni tartozik.
Az állam részéről teljesitendő pótlás iránti igény azonban az üzletév lefolytától számitott legfelebb egy év alatt támasztandó, ellenkező esetben elenyészik.
21. § Az összeg, melyet az állam az átvállalt biztositás folytán fizet, egyedül mint egy évenként 4 százalékkal kamatozó előleg kezelendő.
Ha az engedélyezett vasut tiszta jövedelme a biztositott évi összeget meghaladja, az illető felesleg felerésze a teljesitett előlegek és kamatok lerovására, ezeknek teljes törlesztéséig, a kormánynak azonnal átadandó.
Az előlegek lejárt kamatai kiegyenlitésének magának az előlegnek visszafizetését meg kell előznie.
Az államnak olyan előleg vagy kamatok iránti követelései, melyek az engedély megszüntéig még vissza nem térittettek, a vállalat megtakaritott vagyonából lesznek kiegyenlitendők.
22. § A kormány azon államérdekek megóvása tekintetéből, melyek a biztositás elvállalásából keletkeznek, jogositva van magának - ugy a pálya épitése, valamint az üzlet czélszerüen és szilárdan eszközölt felszerelése és folytonos jó karban tartása iránt, - minden részben meggyőződést szerezni és meghagyni, hogy a mutatkozó hiányok pótoltassanak.
A kormánynak joga van, a részéről kiküldött közeg által az ügyvitelt megvizsgálni.
A kormány által kiküldött biztosnak jogában áll, az igazgató választmány ülésében, valamint a közgyülésekben részt venni, nem különben az állam érdekére netán hátrányos intézkedéseket felfüggeszteni és erről a miniszteriumnak további eljárás végett jelentést tenni.
A kormány gondoskodni fog, hogy az ügyvitel felügyelete gazdasági tekintetben oly módon gyakoroltassék, hogy az évi számadás előterjesztésénél rendszerint csak is a számtételek felülvizsgálata szükségeltessék.
A kormánynak az általános törvények határozatai s különösen a jelen engedélyokmány értelmében fentartott főfelügyeleti joga gyakorlatával, úgy az épitkezési időtartam, valamint az engedélyezett vonal megnyitása után az államra nehezedő költségek és kiadások megtéritése fejében, az engedélyes, s illetőleg jogutódjai az államkincstár javára a kormány által meghatározandó évi átalányösszeget fizetnek.
Köteles továbbá az engedélyes, a kamatbiztositás kiszolgáltatása czéljából, a társulati számadások átvizsgálására hivatott ellenőrző közeg költségeinek felerészéhez a pályamértföld hosszához mérten a kormány által meghatározandó arányban hozzájárulni.
Köteles végre az engedélyes a kormánynak mindazon költségeket megtériteni, a melyek az engedélyezett vonal előtanulmányozása folytán a kormánynak az engedély nyujtásáig okoztattak, s köteles azon összeget a biztositék letételére meghatározott határidő alatt, a magyar kir. vasutépitészeti igazgatóság pénztárához beszolgáltatni.
A fentebbi czímeken fizetendő összegek, a mennyiben azok a pálya megnyitása előtti időre esnek, az épitési számlát terhelik, mig ellenben az üzlet megnyitása utáni időre esők az üzletszámadásba felvehetők.
A kormány mindaddig, mig az elvállalt biztositás alapján a vállalatnál érdekelve van, az engedélyes vagy jogutódjai által alakitandó társulat igazgató-tanácsában két általa kinevezendő, és a társulatiakkal egyenjogu tag által képviseltetik.
23. § Az engedélyezett vasut után azon üzletévekben, a melyekben a biztositott tiszta jövedelmet el nem éri, következésképen a kamatbiztositást igénybe veszi, sem kereseti, sem jövedelmi, sem más, későbben ezek helyett netalán behozandó adó fizettetni nem fog.
A midőn azonban az államsegély megszünik, a jövedelmi adó az üzletszámlába be fog vezettetni.
Addig különben, mig a jövedelem-felesleg a jövedelmi adó-összeget el nem éri, adó fejében csak a tényleges jövedelem-felesleggel egyenlő összeg lesz fizetendő.
A részvények és elsőbbségi kötvények szelvényei az engedélyezett vasutvonal forgalomba tétele napjától tiz évig adó-, bélyeg- és illetékmentesek.
Megengedtetik továbbá, hogy az első kiadásu részvények és elsőbbségi kötvények, ideértve az ideiglenes jegyeket is, bélyeg- és illetékmentesen adassanak ki.
Ugyanazon mentesség a kisajátitmányok átiratási dijaira is megadatik.
A tőkeszerzés, valamint épitkezés és az üzlet első berendezése czéljából kiállitandó minden szerződés, beadvány, vagy bármely más okirat - bélyeg- és illetékmentes lesz.
24. § Az engedély tartama az 1-ső §-ban idézett ideiglenes vasutengedélyezési szabály 9. §-nak b) pontja alatt kimondott ótalommal uj vasut felállitása ellen 90 évre állapittatik meg, mely időszak lefolyásával elenyészik.
Kezdetét veszi azon napon, a melyen az egész engedélyezett vonal a közforgalomnak adatik át.
A fentebbi valamint a 4. §-ban meghatározott eseteken kivül elenyészik az engedély akkor is, ha a vonalozási munkálatok megkezdésére és befejezésére az épités megkezdése-, az épités befejezése, továbbá az üzlet megnyitására nézve megállapitott határidők meg nem tartatván, a határidők elmulasztása a fennidézett vasutengedélyezési szabály 11. § b) pontja értelmében nem igazoltattatik.
25. § A kormány fentartja magának a jogot, hogy az engedélyezési törvény hatályba léptétől számitva harmincz év lefolyása után az engedélyezett pályát minden időben beválthassa.
A beváltási ár meghatározására a vállalatnak a valóságos beváltást megelőző hét év alatti tiszta évi jövedelmei fognak felszámittatni, mely összegből a két legmostohább év tiszta jövedelme levonatván, a fennmaradt 5 év átlagos tiszta jövedelme fog kiszámittatni.
Ezen átlagos összeg, mely mindazonáltal a biztositott tiszta jövedelemnél kevesebb nem lehet, az engedélyesnek megállapitott engedély tartamáig, mint évi járadék fizetendő.
26. § Az engedély megszüntével, valamint a pálya beváltásának bekövetkeztével, az állam az első esetben ingyen, az utóbbiban a 25. § értelmében meghatározott évi járadék fizetése mellett, lép az engedélyezett, és jókarban átadandó vasut tehermentes birtokába és haszonélvezetébe; birtokába veszi különösen a pályaterületet és földjét, a föld- és műmunkálatokat, a fel- és alépitményeket, minden hozzátartozókkal egyetemben - mint: forgalmi eszközökkel, pályaudvarokkal, fel- és lerakodó helyekkel, épületekkel az indulási és érkezési helyeken, őr- és felvigyázó házakkal, minden belszerelvényekkel, butorzattal, ingó- és ingatlanságokkal egyetemben.
Valamint az engedély megszüntével, ugy a pálya beváltása esetében is az államtól kiszolgáltatott minden előlegnek és ezek kamatainak ezüstben leendő visszatéritése után az engedélyes megtartja a vállalat saját kereseteiből alakitott tartalékalap és a künnlevő activ követelések tulajdonát, valamint a vállalat saját vagyonából emelt épületeket, milyenek: a coaks-kemenczék, öntődék, gép- vagy egyéb gyárak, pajták, dockok, mint a melyek megszerzésére vagy előállitására a kormány által azon határozott hozzáadással hatalmaztatott fel, hogy azok a vaspályának semmi hozzátartozandóját nem fogják képezni.
27. § Ha megelőző intések daczára, az engedélyokmányban vagy a törvényekben foglalt kötelességek megsértése vagy mulasztása az engedélyes részéről ismételve fordulna elő, a kormány fentartja a jogot, ellene a törvényeknek megfelelő intézkedéseket megtenni és a körülmények szerint az engedélyt bármikor megszüntnek nyilvánitani.
28. § Az engedély minden okmányszerü kiadványai csak egy forintra szabott bélyegdij alá esnek.
29. § A munkálatok kivitelénél az engedélyes által következő rendszabályok lesznek követendők:
a) Alapépitmény
A maximal emelkedési viszony az eperjeshéthársi vonalszakaszon legyen ugy, mint egy áll a száznyolczvanhoz (1:180); Héthárstól vagy egy közelében fekvő ponttól a vizválasztóig legyen ugy, mint egy áll a hatvanhoz (1:60), a vizválasztótól Orlovig legyen ugy, mint egy áll a nyolczvanhoz (1:80); végül ez utóbbi helytől az ország határáig legyen ugy, mint egy áll a kétszázhoz (1:200).
A kanyarodásoknak a nyilt pályán és pedig az Eperjestől Héthársig terjedő vonalszakaszon 500 - Héthárstól vagy egy közelében levő ponttól a vizválasztóig terjedő szakaszon 275, végre a vizválasztótól az ország határáig terjedő vonalon 300 méternél kisebb félátmérővel nem szabad birniok.
A pálya szabályszerü (normal) keresztszelvényeire nézve a bevágásoknál és töltéseknél, a falazatokon és azok közt azon szabályok és szabványrajzok követendők, melyek az állam költségén foganatba vett vonaloknál megállapittattak s nevezetesen, melyek szerint a pálya koronaszélessége ott, hol a sinek a talpfán feküsznek, 4 méterre határoztatott.
Ezen szabványrajzokkal megegyezőleg kell a kövecságyat előállitani, s annak azon időben, midőn a pályafentartási költségeknek az üzleti számadásba felvétele kezdődik, a talpfák befödésével, a keretszelvény-szabványokban meghatározott mértékkel kell birnia, ezenkivül még az épitési alap terhére a pálya hosszában pályamértföldenként legalább 500 köbméternyi kavicsmennyiség mint tartalékkövecs helyezendő el. - A műépitmények egészen kő- és vasanyagból épitendők, kivéve a Tarcza folyón felállitandó hidakat, melyek egészen fából épithetők ugyan, de mint ideiglenesek csupán a végleges hidak számára számára kitüzendő hely mellé állitandók.
Az engedélyes köteles egyébiránt ugy a végleges, mind az ideiglenes hid épitése czéljából szükséges földterületet már most előre kisajátitani.
b) Felépitmény
A felépitmény és minden alkatrészeinek előállitása, illetőleg szállitása körül, valamint a sínutaknak az állomásoknál elrendezésére nézve azon szabályok és szabványrajzok követendők, melyek az állam költségén foganatba vett vonalokra nézve megállapittattak. E tekintetben különösen felemlittetik, hogy a sinek a könnyebb és kisebb szabvány-szelvényü mintából, t. i. egy bécsi láb hosszaságban 20 1/2 vámfont súlylyal birók legyenek. A talpfák tölgyfából készitendők.
Az engedélyes köteles a nyilt pálya és az állomások sínutainak előállitásához szükséges felépitmény-anyagokon kivül ezeknek még egy százalékát, valamint minden 25 kitérő után legalább egy teljes kitérő és keresztvágány-szerkezetet is, az azokhoz szükségelt talpfákkal együtt, mint tartalékanyagot az épitési alapból előállitani. - Az állomások mellékvágányaira az egész pályahossz 10 százalékánál több nem fog követeltetni.
Minden további magyarázat kikerülése tekintetéből megjegyeztetik azonban, hogy az állomások a m. kir. államvasutak szabványrajzai szerint két fővágánynyal látandók el.
A felépitményhez szükséges mindennemü vasanyagot és felépitményi gyári készitményeket köteles az engedélyes lehetőleg a belföldön beszerezni.
A mennyiben ki nem elégitő ajánlatok miatt ezen anyagok szállitása szükségképen külföldről eszközöltetnék, ez esetben egyrészt a beszerzési hely iránt az engedélyes és a kormány közt egyezség hozandó létre, másrészt a külföldről szállitott anyagok és gyári készitmények után járó behozatali vám egészben az engedélyest fogja terhelni.
c) Épületek, pályaelzárás, jelzések
Az épületek kőből készitendők, kivéve az áruraktárakat és a kisebb melléképületeket, melyek akár kőből, akár fából is, de mindenesetre kőalapzattal előállithatók.
Az összes épületek alaptervezetét és beosztását illetőleg a m. kir. államvasutak számára készült szabványrajzok követendők.
A külalakra nézve a kormány ezen szabványrajzoktól eltérő épitési módot is kivánhat, illetőleg engedélyezhet. Minden állomási berendezés végleg azon szabályok és szabványrajzok szerint előállitandó, melyek az állam költségén foganatba vett vonaloknál hasonló munkálatokra nézve megállapittattak.
Ugyanez áll átalában a pálya elzárása és korlátozása, valamint a jelzési készülékek és az egész rendszerre nézve is.
d) Állomások
Az eperjesi csatlakozási állomáson kivül még legalább négy, részben közbeneső állomás, részben pedig kitérő lesz előállitandó.
Az engedélyezett pálya Eperjesen a kassa-oderbergi vaspályával közös pályaudvarral birand. Az eperjesi állomáson a szükséges pótépitkezéseken kivül még a vontatási szolgálathoz szükséges épitkezések is eszközlendők.
A hegyi vonalszakasz vontatási szolgálatához szükséges berendezések a kormány által kijelölendő helyen teljesitendők.
Az Orló tájékán felállitandó állomás ugy lesz elhelyezendő, hogy abba a Lubló felől netán épitendő poprád-völgyi pálya kényelmesen beágazhassék. A csatlakozási állomáson szükséges pótépitkezések, a közbeneső állomásoknak a szükségletnek megfelelő berendezése, valamint az épitési alapból a javitási műhelyre forditandó összeg iránt a kormány a részlettervek előterjesztésekor fog végérvényesen határozni.
Az engedélyezett pályán, ide nem számitva a csatlakozási állomás vizállomási berendezését, még legalább két vizállomás - melyek elhelyezése és osztályozása iránt szintén a kormány határoz - előállitandó.
Az állomások különben a m. kir. államvaspályák szabványrajzai szerint, a kormány által megállapitandó hosszaságban általában olyképen épitendők, hogy azokat szükség szerint meg lehessen hosszabbitani.
e) Üzleteszközök
Az összes üzleti eszközök, mik alatt csak a járkocsikkal és felszereléssel ellátott mozdonyok, személy-, mozgó- és közönséges, posta-, teher- és kavics-szállitó kocsik és hó-ekék, tehát a járművek értendők, oly mennyiségben lesznek beszerzendők, hogy beszerzési értékük az engedélyezett vonal hosszához mérve mértföldenkint 60,000 frtot o. ért. képviseljen.
Az engedélyesnek az üzleti eszközök szállitásának egy fővállalkozóra leendő átruházása világosan megtiltatik, s köteles az üzleti eszközöket a kormány által elfogadhatóknak elismert gyáraknál a kormánynak bemutatandó s ez által helybenhagyandó tervek szerint megrendelni és az illető szerződéseket eredetiben a kormányhoz átvizsgálás és jóváhagyás végett felterjeszteni.
f) A munkálatok minősége
A mi a teljesitendő munkálatok és a szállitmányok minőségét átalában illeti, e tekintetben az engedélyes által irányadóul veendő az, hogy az engedélyezett pályának előállitásához és felszereléséhez szükséges minden munkálatok és szállitmányok legalább is annyi és oly egyenértékkel birjanak, a mennyivel azon hasonló munkálatok és szállitmányok birnak, melyek az állam költségén foganatba vett vonaloknál teljesittettek, illetőleg szállittattak.
A mi továbbá a teljesitendő munkálatok mennyiségét illeti, e részben köteles az engedélyes az engedélyezett vasutat oly módon előállitani és felszerelni, hogy az mindazon igényeknek, melyek egy czélszerűen és gazdaságosan kezelt üzletnél megkivántatnak, megfeleljen.
Önként értetik, hogy az engedélyes az épitési alap terhére tartozik mindazon munkálatokat is végrehajtani, illetőleg anyagokat szállitani, melyek a fentebbi határozmányokban elő nem soroltattak ugyan, de a melyek a pálya tökéletes és üzletképes előállitására és felszerelésére, valamint üzletbevételére, végül üzleti helyiségei és raktárai berendezésére szükségeltetnek.
Az engedélyes köteles egyszersmind az üzleti felszerelés gyorsabb felhasználásának alávetett részeihez, ugy szintén az egyéb felszerelési ingóságokhoz és készletekhez is az épitési alapból tartalékot és pótdarabokat oly arányban beszerezni, a minő arányban azok beszerzése más üzletben levő vasutaknál szokásos.
Az üzletbe tételre szükségelt és az épitési alap terhére beszerzendő elhasználási anyagokból négy heti szükséglet fedezésére megkivántató mennyiség az engedélyes által állitandó elő.
Végül megjegyeztetik, hogy a mennyiben a jelen engedélyezésnél a pálya épitése és felszerelésére nézve, a magyar kir. államvaspályák szabványrajzai s igy az adott határozati utasitások elégségesek nem volnának, a jelenleg engedélyezett vonalnál az épités- és felszerelésre nézve, ugy minőség mint mennyiség tekintetében a Brenner-vonal veendő irányadóul.
30. § Azon járadék, mely az eperjesi állomás közös használatáért, a kassa-oderbergi vasuttársulatnak fizetendő, az üzleti számadásba felvétethetik. A nevezett társulattal e részben kötendő szerződés a ministeriumnak megbirálás és helyben hagyás végett bemutatandó.
Az engedélyes tartozik továbbá az érintett állomásnál az engedélyezett pálya érdekében szükséges uj épitkezéseket a kormány által meghatározandó mértékben teljesiteni, s azokért a felmerült költségeket az épitési alapból fedezni.
31. § Az engedélyes köteles:
a) a vonalzási munkálatokat az engedélyezési törvény hatálybalépte napjától számitva 2 hét alatt megkezdeni;
b) a részletterveket 90 nap alatt a kormányhoz felterjeszteni;
c) az épitést a részlettervek helybenhagyása után azonnal megkezdeni.
A kormány ellenben kötelezi magát a benyujtott tervek iránti határozatát a benyujtástól számitott egy hónap alatt az engedélyessel tudatni.
32. § Az engedélyes kötelezi magát az engedélyezett vonalat az engedélyezési törvény hatálybalépte napjától számitandó 23 havi határidő alatt befejezni és a forgalomnak átadni.
Szabadságában álland egyébiránt az engedélyesnek, hogy a mennyiben a jelenleg engedélyezett vonalat elébb befejezné, azt a kitűzött határidő előtt is a forgalomnak átadhassa, és a 34. § értelmében a reá eső biztositási összeget igénybe vehesse.
33. § Az engedélyes által az általános feltételek 4. §-a értelmében leteendő biztositék 300,000 forint, azaz háromszázezer forintra határoztatik s a kormánynak jogában álland a pálya kiépitésére kitűzött határidőnek az engedélyes által meg nem tartása esetében, mennyiben a 4., 24. és 27. §-okban kikötött jogával élni nem akarna, e biztositékból kötbér fejében, melynek fizetésére az engedélyes magát ezennel kötelezi, naponként 1000, azaz: egyezer o. é. forintot birói beavatkozás nélkül levonni.
34. § Az engedélyezett vaspálya után, megnyitása napjától számitva, az engedély tartamáig átlagosan mértföldenkinti évi 45,900 frt, azaz: negyvenötezer kilenczszáz o. é. frt tiszta jövedelmet s ezenfölül a kormány által jóváhagyandó törlesztési terv alapján a kibocsátott tőkének még az engedély tartama (90 év) alatti törlesztésére forditandó bizonyos évi törlesztési hányadot ezüstben akképen biztosit az állam, hogy ha az évi tiszta jövedelem mértföldenkint a fennebbi biztositott összeget és a törlesztési hányadot el nem érné, a hiányt az állam pótolni tartozik. - Az állam által e czímen fizetendő összegeket a ministerium ezüstben vagy papirpénzben szolgáltathatja ki az engedélyesnek, utóbbi esetben azonban az utalványozás napján létező ezüstagionak megfelelő pótlékkal.
A biztositott tiszta jövedelem összege azon feltevés szerint állapittatott meg, hogy a pályához mértföldenkint szükséges üzleti eszközök beszerzési értéke 60,000 frt o. é. fog képviselni.
Ha a 29. §-ban emlitett fahidak és egyéb faépitmények szilárdabb anyagból leendő helyettesitése, vagy ha a 60,000 forint beszerzési értéknek megfelelő és jó üzletkarban tartott forgalmi eszközök szaporitása szükségessé válnék, köteles lesz az engedélyes a kormány kivánatára az érintett műépitmények átalakitását, illetőleg a forgalmi eszközök szaporitását és pedig akkor: ha a pálya jövedelme a befektetett alaptőke 8%-át eléri, s az engedélyes a kamatbiztositás fejében az államtól nyert előlegeket kamatjaikkal együtt megtéritette - a pálya saját jövedelmeiből, ennek bekövetkezte előtt ellenben a kormánynyal létesitendő külön egyezmény mellett, eszközölni.
35. § Az engedélyes köteles lesz azon esetben - ha e vasut gácsországi részére az engedélyt el nem nyerné, a jelenleg engedélyezett vasut-üzletének átadása iránt a kassa-odenbergi vasuttársulattal, s azzal, a ki az eperjes-tarnowi vasut gácsországi részére engedélyt nyerend, egyezkedni és az üzletet a kettő közül annak átadni, melynek a kormány az egyezkedési tárgyalások alapján, az engedélyes meghallgatása után oda itélendi.
Ha az e részbeni tárgyalások az engedélyes s az emlitett társaságok közt kedvező eredményre nem vezetnének, jogában álland a kormánynak uj tárgyalásokat elrendelni, azoknál közbenjárni és a lehető legjobb feltételek kieszközlésére befolyást gyakorolni.
Arra nézve, hogy e pálya önállólag kezeltessék, a kormány különös engedélye szükséges.
Végre a pálya tulajdonának, illetőleg az engedélynek másra leendő átruházása - mialatt azonban az engedély-okmány 16-ik és 17. §-nak intézkedése nem érthető, - szintén csak a kormány beleegyezésével történhetik meg.
36. § A pálya épitésének ideje alatt köteles az engedélyes munkásai számára kórházakat rendezni be. Azon esetre, ha munkásai közül némelyek közkórházakban nyertek ellátást, az azért járó költségeket az engedélyes lesz köteles az illető intézeteknek évnegyedenkint megtériteni.
