Ő császári és apostoli királyi Felségének és a guetamalai köztársaság elnökének meghatalmazottjai által az 1867. évi XVI. törvénycikk III. czikkében előszabott mód szerint kötött és Guatemalaban 1870. évi február 28-ikán aláirt kereskedelmi és hajózási szerződés, miután az országgyülés által elfogadott s utóbb mindkét szerződő fél részéről szokott módon megerősittetett, - ezennel az ország törvényei közé igtattatik.
Szövege a következő:
Ő Felsége az austriai császár, Csehország királya stb. és Magyarország apostoli királya és a guatemalai köztársaság elnöke Ő Nagyméltósága az államaik között szerencsésen fennálló baráti kapcsot megszilárditani és a kölcsönös kereskedési viszonyokat mindkét rész előnyére külön szerződés által tartósan szabályozni óhajtván, e czélból barátsági, kereskedelmi s hajózási egyezmény kötését határozták el és meghatalmazottaikká nevezték ki:
[Következik a meghatalmazottak megnevezése]
kik jó és kellő alakban talált meghatalmazásaik kölcsönös kicserélése után a következő czikkekben állapodtak meg.
Az osztrák-magyar monarchia és a guatemalai köztársaság és azok lakosai és polgárai közt állandó béke s barátság álljon fenn.
Ő császári és apostoli királyi Felségének államai és a guatemalai köztársaság közt a kereskedés kölcsönösen szabad lesz, minek folytán mind a két ország lakóinak teljes szabadságában álland, hajóikkal s azok rakományával mindazon kikötőket s parti helyeket felkeresni, melyek egyéb nemzetbelieknek a kikötésre jelenleg nyitva állanak vagy jövőben fognak megnyittatni.
Szabadságukban álland a nevezett helyeken áruikat kirakni, uj árukat kivitelre felvenni s egyáltalán mindennemü kereskedési műveleteket akadálytalanul végezni, a rájuk nézve fennálló törvények s rendeletek szoros megtartásának feltétele mellett.
A szerződő országok mindegyikének egyes kikötői közt üzött parti hajózásra nézve a nemzeti hajózás javára fennálló különös szabályok és fentartások érintetlen maradnak, mindazonáltal szabad lesz a másik állam hajóinak is egymásután több belföldi kikötőt látogatni és azokban árukat folytatólagosan kirakni és felvenni.
A szerződő felek mindegyikének hajói a másik fél területéhez tartozó kikötőkben más avagy magasabb tehertonna-, horgony-, kikötő-, világitó-torony-, rév-, kalauz-veszteglési avagy megmentési illetékeknek, vagy egyéb hasonló akár általános, akár helyi természetü illetékeknek nem lesznek alávetve, mint egyedül azoknak, melyekkel hasonló czimen a nemzeti hajók terhelvék vagy jövőben terheltetni fognak.
Az osztrák-magyar hajók, midőn a guatemalai kikötőkbe érkeznek avagy onnan indulnak, és viszont a guatemalai köztársaságbeli hajók, midőn az osztrák-magyar monarchia kikötőibe érkeznek vagy azokból indulnak, mindennemü áruk és kereskedési czikkek be- és kivitelénél, nem fognak terheltetni más vagy magasabb vám- és egyéb bármely természetü illetékekkel, mint a melyek a legnagyobb kedvezésben részesülő nemzetek hajóitól jogosan szedetnek.
Mindazon áruk, melyek a legnagyobb kedvezésben részesülő nemzetek hajói által a szerződő államok kikötőibe törvényszerüleg be-, illetőleg azokból kivitethetnek, a szerződő felek hajóin is kölcsönösen be- és kivihetők, bárminő legyen eredetük vagy rendeltetésük helye.
Mind a két állam terményeinek és iparkészitményeinek kölcsönös bevitele ugyanazon feltételek, megszoritások és beviteli vámok mellett történhetik, melyek a legnagyobb kedvezésben részesülő nemzetekkel szemközt, hasonló osztályu és nemü czikkek bevitelére nézve vannak hatályban.
Ugyanezen elv áll mindegyik állam terményeinek és készitményeinek a másik területére való kivitelénél is.
A két szerződő fél hajóinak nemzetisége az érvényben álló illető törvények s szabályok szerint itélendő meg, magától értetődvén, hogy a kapitányok és hajóparancsnokok kötelesek hajóik nemzetiségét mindenkor a szokott alakban kiállitott és hazájok illetékes hatóságának aláirásával ellátott hajózási okmányok által igazolni.
A szerződő államok alattvalói s polgárai, midőn ügyeik elintézése végett egymás kikötőiben tartózkodnak, ott mindazon előnyökben, mentességekben és szabadalmakban részesülnek, melyeket a legnagyobb kedvezésben részesülő nemzet élvez, - a szerződő államok összes birtokain utazva, tartózkodva - s ügyeik után járva az ott érvényben levő szokások és rendeletek megtartása mellett, a törvények, biróságok s egyéb hatóságok teljes oltalmát élvezik; önkénytes beleegyezésük nélkül sem a szárazföldön, sem a tengeren katonai szolgálatra nem szorithatók, tulajdonuk pedig semminemü egyéb terheknek, kényszerszolgáltatásoknak, avagy adóknak alá nem vethető, mint a melyeket a belföldiek is viselnek.
Azon esetben, ha a szerződő felek egyike más nemzettel háboruba keverednék, a másik szerződő fél polgárai mégis akadálytalanul folytathatják ezen nemzettel való kereskedelmi és hajózási közlekedésöket, kivétetvén mindamellett a hadi tilalom alá eső tárgyakkal való kereskedés, és kirekesztetvén a tényleges hadi zár alatt levő városok s kikötők.
A szerződő államok mindegyikének jogában áll a másik állam területén - oly helyekre, hol az ottani törvények és szokások azt megengedik, - kereskedelmi érdekeinek és alattvalói ügyeinek oltalmazása és előmozditása végett főconsulokat, consulokat, alconsulokat és consulsági ügyvivőket kinevezni s működtetni.
Az ily consulsági tisztviselők azonban hivatalos működésüket csak akkor kezdhetik meg, midőn azon országnak, melyben székelnek, kormánya vagy erre nézve illetékes hatósága által a szokásos módon elismertettek és működésre bocsáttattak.
Ennek megtörténte után az illető consulsági ügyvivők a két fél államterületén hivatalos müködésükben a kormányhatóságok teljes oltalmában és mindazon előjogokban - valamint ugyanazon gyámolitásban és segitségben - részesülendnek, melyet a legnagyobb kedvezésben részesülő nemzet hasonló rangu ügyvivői élveznek.
Mindazon kedvezményeket vagy különös előnyöket, melyeket bármely más nemzet a szerződő felek egyikétől a hajózás és kereskedés tekintetében ezentul nyerend, a másik szerződő fél is igénybe veheti; és pedig ingyen, ha az illető kedvezmény is ingyenes volt; megfelelő ellenérték mellett, ha az csak feltételesen adatott.
Jelen szerződés a jóváhagyási okmányok kölcsönös kicserélése napjától számitandó 10 évig marad érvényben, ezen határidő lefolyása után pedig további 12 hónapig azon naptól számitva, melyen a magas szerződő felek egyike a szerződés hatályának megszüntetése iránti szándékát a másik féllel hivatalosan tudatja.
Jelen szerződés jóvá fog hagyatni, a jóváhagyási okmányok kölcsönös kicserélése, 12 hónapi vagy ha lehet még rövidebb határidő alatt, Guatemalában vagy Rómában fogván történni.
Minek hiteléül a két fél meghatalmazottjai jelen szerződést két egybehangzó példányban állitották ki és látták el pecsétjeikkel.
[Aláirások]
