Az osztrák-magyar monarchia és a japáni császárság között az 1867. évi XVI. tc. III. czikke értelmében kötött és Tokeiben 1869 október hó 18-án aláirt kereskedelmi és hajózási szerződés, miután az országgyülés által elfogadtatott s utóbb mindkét szerződő fél részéről szokott módon megerősittetett: ezennel az ország törvényei közé igtattatik.
Szövege a következő:
Ő Felsége az ausztriai császár, Csehország királya stb. és Magyarország apostoli királya egyrészről és
Ő Felsége a japáni császár másrészről azon óhajtás által vezéreltetvén, hogy a két álladalom közötti összeköttetést állandó és barátságos alapra fektessék és a kereskedelmi forgalmat mindkét álladalom alattvalói között könnyitsék, egy barátsági, kereskedelmi és hajózási szerződés kötésére határozták el magukat, s e végből meghatalmazottaikká kinevezték:
[következik a meghatalmazottak megnevezése]
kik meghatalmazásaik kölcsönös közlése után, miután azokat jó és kellő alakban kiállitottaknak találták, a következő czikkekben állapodtak meg:
A magas szerződő álladalmak és azok alattvalói között örök béke és állandó barátság uralkodjék.
Ő csász. és apostoli királyi Felsége jogában áll egy diplomatiai ügyvivőt, egy főconsult és Japán minden nyilt kikötőjében vagy ilynemű városában egy consult, alconsult vagy consuli ügyvivőt kinevezni.
Ezen hivatalnokok ugyanazon szabadalmakat és előjogokat fogják élvezni, mint a legkedvezményezettebb nemzet hasonló hivatalnokai.
Ugy az Ő csász. és apost. királyi Felsége részéről kinevezett diplomatiai ügyvivő, valamint a főconsul is szabadon és akadálytalanul utazhatnak a japáni császárság minden részeiben.
Hasonlag szabadságában áll a biráskodás gyakorlására feljogositott cs. és kir. consuli hivatalnokoknak, hogy az esetben, ha a törvényhatóságuk kerületében osztrák-magyar hajó hajótörést szenvedne, avagy osztrák-magyar alattvaló élete vagy tulajdona megtámadtatnék, a tényállás felvételére a helyszinén megjelenhessenek. A cs. és kir. consuli hivatalnokok azonban kötelesek minden ilyen esetben irásban értesiteni a japáni helybeli hatóságot utazások czélja és okáról és csakis a japáni hatóság részéről kijelölendő magasabb hivatalnok kiséretében indulhatnak utnak.
A japáni császár diplomatiai ügyvivőt nevezhet a bécsi udvarhoz és consuli hivatalnokokat az osztrák-magyar birodalom mindazon kikötőibe és városaiba, melyekben bármely más állam consuli hivatalnokai működésre bocsáttatnak.
A japáni diplomatiai ügyvivőt és consuli hivatalnokokat a kölcsönösség feltétele mellett az emlitett monarchia területén mindazon jogok, kedvezmények és szabadalmak illetik, melyeket bármely más állam ily hivatalnokai jelenleg élveznek vagy jövőben élvezni fognak.
A következő kikötők és városok: Yokohama (Kahagawa kerületében) Hiogo, Osaka, Nagasaki, Nügata, Ebisuminato Sado szigetén, Hakodate, valamint Tokei (Yedo) városa jelen szerződés életbe lépte napjával az osztrák-magyar monarchia alattvalói és kereskedelme számára megnyilnak.
Az emlitett kikötők és városokban az osztrák-magyar alattvalók állandóan lakhatnak és ugyanott földbirtokot haszonbérelhetnek, házakat vehetnek, valamint lakásokat és raktárakat épithetnek.
A hely, melyen osztrák-magyar alattvalók lakhatnak és házakat épithetnek, a cs. és kir. consuli hivatalnokok által az illetékes helybeli hatósággal egyetértőleg jelölendő ki; hasonló módon állapitandók meg a kikötői rendszabályok is.
Ha a cs. és kir. consuli hivatalnok és a japáni hatóságok e részben meg nem egyezhetnének, a kérdés a diplomatiai ügyvivő és a japáni kormány elé terjesztendő.
A japániak azon helyeket, hol osztrák-magyar alattvalók megtelepednek, sem fallal, sem sövénynyel vagy korlátokkal el nem keritendik s semmi olyasmit tenni nem fognak, miáltal a szabad be- és kijárás akadályoztathatnék.
Az osztrák-magyar alattvalók szabadon mozoghatnak a következő határok között:
Yokohamától (Kanagawa kerületében) a Rokugo folyóig és minden más irányban 10 Ri távolságra Hiogotól Kioto felé, ezen várostól 10 Ri távolságra és minden más irányban 10 Ri távolságra.
Osakától délre a Yamatogava torkolátától Funa bashimuráig és innét egy az ezen helytől Kiokojimurán keresztül Sadáig vont vonalon belül; Sakai városa ezen határokon kivül fekszik ugyan, meglátogatása azonban az osztrák-magyar alattvalóknak meg vagyon engedve.
Nagasakitól minden részébe a nagasaki kerületnek.
Nügata és Hakodatétól minden irányban 10 Ri távolságra.
Ebisuminátótól Szádó szigete minden részébe.
Tokeitől (Yedo) a következő határokon belül: a Shintonegaiva torkolatától Kanamashiig és a Mitao felé vezető ut hosszában Senjiig, innét a Sumida folyó hosszában Furuja-Kamigoig és Omuró, Takakura Koyata, Ogiwara, Myadera, Mitsugi és Tanakán keresztül a Rokugo folyón lévő hinoi kompig.
A 10 Ri távolság száraz földön az emlitett kikötők mindegyikének városházától (Saibanshó) kezdve számitandó.
Egy Ri egyenlő:
12,367 osztrák láb
4275 angol yards
3910 franczia métre-rel.
Azon osztrák-magyar alattvalók, kik ezen határokat átlépik, 100 mex. dollárs és ismétlés esetén (250), kétszázötven mex. dollárs pénzbüntetéssel fognak fenyittetni.
A Japánban tartózkodó osztrák-magyar alattvalók vallásuk szabad gyakorlására jogositvák. E végből a letelepedésükre kijelölt területen vallásos szertartásaik gyakorlatára épületeket is állithatnak.
Minden személyt vagy tulajdont illető perlekedés, mely Japánban tartózkodó osztrák-magyar alattvalók közt támadna, a cs. és kir. hatóság eldöntése alá bocsátandó.
A japáni hatóságok semmi olyan peres ügybe sem fognak avatkozni, mely osztrák-magyar alattvalók és valamely más szerződési viszonyban lévő hatalom alattvalói között támadna.
Ha osztrák-magyar alattvalónak japáni ellen van panasza vagy keresete, a japáni hatóság határoz.
Ellenben a cs. és kir. hatóság határoz, ha japáni emel panaszt, vagy keresetet osztrák-magyar alattvaló ellen.
Ha valamely japáni osztrák-magyar alattvaló irányában fennlévő tartozását meg nem fizetné, vagy csalási szándékkal elrejtőznék, az illetékes japáni hatóságok minden hatalmukban álló eszközt fel fognak használni, hogy az illetőt törvény elé állitsák és kényszeritsék adósságának megfizetésére.
Szintugy, ha osztrák-magyar alattvaló csalási szándékkal elrejtőznék és adósságait japániak irányában ki nem egyenlitené, a cs. és kir. hatóságok hatalmukhoz képest mindent el fognak követni, hogy a bünöst törvény elé állitsák és tartozásának megfizetésére birják.
Osztrák-magyar vagy japáni alattvalók adósságainak megfizetéseért sem az osztrák-magyar, sem a japáni hatóság nem vállal felelősséget.
Osztrák-magyar alattvalók, kik büntényt követnek el japáni vagy más nemzet alattvalói ellen, a cs. és kir. consulsági hivatalnok elé vezetendők és országuk törvényei szerint fenyitendők.
Japáni alattvalók, kik bünös cselekményt visznek véghez osztrák-magyar alattvalók ellen, a japáni hatóságok elé állitandók és japáni törvények szerint büntetendők.
Minden, a jelen szerződés, a mellékelt kereskedelmi határozatok és a vámjegyzék megszegéseért járó pénzbüntetések és elkobzásokra vonatkozó igények a cs. és kir. consuli hatóságok által döntendők el.
A pénzbüntetések- vagy elkobzások, melyeket az utóbbiak kiszabnak, a japáni kormány javára esnek.
A lefoglalt javak a japáni és a cs. és kir. consuli hatóságok által lepecsétlendők és az ügynek a cs. és kir. consul részéről leendő eldöntéséig a vámház raktáraiban letétbe helyezendők.
Ha a consul határozata a javak tulajdonosa vagy az áruk átvevője javára szólana, azok haladéktalanul kiadandók a consulnak további intézkedés végett; ha azonban a japáni kormány felebbezne a consul ezen határozata ellen, a tulajdonos vagy az áruk átvevője köteles az ügynek végleges eldöntéseig letenni a javak értékét a cs. és kir. ügynökségnél.
Ha a lefoglalt javak könnyen indulnak romlásnak, még az ügy végleges eldöntése előtt értéküknek a cs. és kir. ügynökségnél való letétele mellett, a tulajdonosnak vagy az áruk átvevőjének kiadandók.
Minden, a kereskedés számára megnyitott vagy ezután megnyitandó kikötőbe az osztrák-magyar alattvalók bármely áruczikket - a dugáruk kivételével - saját vagy idegen kikötőből behozhatnak és eladhatnak, valamint ott vásárolhatnak és saját vagy idegen kikötőkbe kivihetnek.
Csak azon vámokat kötelesek megfizetni, melyek a jelen szerződéshez csatolt vámjegyzékben fel vannak jegyezve, különben pedig mentek minden más adózástól.
Ha a japáni vámhivatalnokok el nem fogadnák azon értéket, melyet a kereskedők áraik után bevallanak, ezen árukat maguk becsülhetik meg és ajánlkozhatnak azoknak az általuk meghatározott érték mellett leendő megvételére.
A tulajdonos vonakodván elfogadni ezen ajánlatot, köteles ez esetben megfizetni a vámot azon érték után, melyet szabtak a japáni vámhivatalnokok, az ajánlat elfogadása esetében azonban részére haladéktalanul kifizetendő a felajánlott érték rabatt és disconto levonása nélkül.
Osztrák-magyar alattvalók, kik árukat hoztak valamely japáni nyilt kikötőbe és megfizették az azokat terhelő vámokat, fel vannak jogositva a japáni vámhatóságtól nyugtatványt követelni ezen vámok lerovásáról; ezen nyugtatvány alapján szabadságukban áll ezen árukat elszállitani és más nyitott kikötőbe bevinni a nélkül, hogy ezentul bárminemü más vámok fizetésére köteleztethetnének.
A japáni kormány kötelezi magát a nyilt kikötőkben raktárak felállitására, melyekben a behozott áruk a behozó vagy tulajdonos megkeresésére vámfizetés nélkül raktározhatók.
A japáni kormány felelős a javak biztonságáért mindaddig, mig őrizete alatt állanak, gondoskodni fog továbbá mindazon elővigyázati rendszabályokról, melyek szükségesek az elhelyezett javaknak tűzvész ellen leendő biztositására.
Ha a behozó vagy tulajdonos a raktárból árait átvenni kivánná, köteles megfizetni a mellékelt vámjegyzékben meghatározott vámokat; szabadságában áll azonban azokat ujból el is szállitani a nélkül, hogy vámfizetésre köteleztetnék. Raktárdijt mindenesetre fizetni kell az áruk kiszolgáltatása alkalmával.
A raktárdij mennyisége, valamint a raktárak kezelésére vonatkozó rendszabályok a magas szerződő felek által közösen fognak megállapittatni.
Az osztrák-magyar alattvalóknak hasonlókép meg lesz engedve, hogy mindennemü japán terményt, melyet a nyilt japáni kikötők valamelyikében vásároltak, vámfizetés nélkül elszállithatnak más nyilt japáni kikötőbe.
Japáni eredetü áruk elszállitásánál az egyik nyilt kikötőből a másikba köteles az osztrák-magyar alattvaló a vámhivatalnál letenni azon vámösszeget, melyet fizetni kellene, ha ezen áruk külföldre vitetnének. Ezen összeg a japáni hatóságok részéről haladéktalanul és kifogás nélkül visszafizetendő az emlitett alattvalónak, mihelyt ugyanez hat hónap alatt az áru rendeltetése helyén lévő vámhivatal elismervényével bizonyitja azt, hogy az illető javak ugyanott csakugyan meg is érkeztek.
Oly javaknál, melyeknek idegen kikötőkbe való kivitele egyáltalán tilos, köteles a kivivő irásbeli nyilatkozatot adni a vámhivatalnak az iránt, hogy azok összes értékét a japáni hatóságoknak megfizetni kötelezi magát azon esetben, ha a fennebb érintett bizonyitványt a kiszabott időben be nem mutatná.
Ha az egyik nyilt kikötőből egy másikba tartó hajó útközben elveszne, ennek bizonyitása pótolni fogja a vámhivatal elismervényét, mely bizonyitás előállitására az osztrák-magyar alattvalónak egy évi határidő engedtetik.
Mindazon áruk, melyek osztrák-magyar alattvalók által valamely nyilt japáni kikötőbe hozattak, és melyek után a jelen szerződésben meghatározott vámok már megfizettettek, akár legyenek osztrák-magyar, akár japáni alattvalók birtokában, birtokosaik által a császárság minden részeibe szállithatók a nélkül, hogy bárminemü illetéket vagy bármi néven nevezendő átviteli vámot kellene utánok fizetni.
A japániak az ország minden pontjáról hozhatnak japáni terményeket a nyitott kikötőkbe a nélkül, hogy illetékeknek vagy átviteli vámoknak alávetve volnának; ide nem értetnek azonban azon uti vámok, melyek minden kereskedőtől arányosan szedendők a száraz és vizi utak fenntartása végett.
Osztrák-magyar alattvalók mindennemü áruczikket vásárolhatnak a japániaktól és ugyanezeknek el is adhatnak a nélkül, hogy japáni hivatalnok közbenjárna a vétel vagy eladás és a vételár megfizetése vagy átvételénél.
A japániak bármely áruczikket ugy az osztrák-magyar birodalom területén, mint a japáni nyilt kikötőkben is japáni hivatalnok közbenjárása nélkül vásárolhatnak osztrák-magyar alattvalóktól és szabadságukban áll azokat meg is tartani és használni vagy ujból eladni.
A japánok osztrák-magyar alattvalókkal való kereskedelmi üzleteik után nem fognak nagyobb adókkal terheltetni azoknál, melyek a maguk közt kötött ügyleteik után járnak.
Szintugy minden japáni az általános törvényes határozatok figyelembentartása mellett ugy a cs. és királyi birodalomba, valamint a japáni nyilt kikötőkbe szabadon utazhatik és ott japáni hivatalnok közbenjötte nélkül kereskedhetik osztrák-magyar alattvalókkal, feltéve, hogy szem előtt tartja a fennálló rendőri szabályokat és lerója a meghatározott adókat.
Szabadságában áll továbbá minden japáninak, hogy akár nyilt japáni kikötőkben, akár ezekből máshova, akár egyik nyilt kikötőből a másikba, vagy idegen kikötőkből vagy idegen kikötőkbe japáni vagy idegen eredetű árukat szállithatnak japániak vagy osztrák-magyar alattvalók tulajdonát képező hajókon.
A jelen szerződéshez csatolt kereskedelmi határozatok és vámjegyzék ezen szerződés kiegészitő részét képezik és mint ilyenek a magas szerződő feleket egyaránt kötelezik.
A cs. és kir. diplomatiai ügynök Japánban fel van jogositva a japáni kormány részéről e czélra kijelölt hivatalnokkal egyetértőleg minden, a kereskedelemnek átengedett kikötő számára azon rendszabályoknak kibocsátására, melyek szükségesek és alkalmasak a mellékelt kereskedelmi határozatok foganatositására.
A japáni hatóságok minden kikötőben oly intézkedéseket fognak tenni, melyek legalkalmasabbaknak mutatkoznak a csempészet és a dugáruskodás megakadályozására.
A japáni kormány nem fogja akadályozni azt, hogy Japánban tartózkodó osztrák-magyar alattvalók japániakat fogadhassanak fel tolmácsok-, tanitók- vagy szolgákul stb. és azokat mindazon munkákra használhassák, melyeket a törvények nem tiltanak; magától értetvén azonban, hogy ily japániak azon esetben, ha büntényt követnének el, a japáni törvényeknek maradnak alávetve.
A japániak továbbá minden minőségben vállalhatnak szolgálatot az osztrák-magyar birodalom hajóin.
Osztrák-magyar alattvalók szolgálatában lévő japániak a helybeli hatóságnál benyujtott folyamodvány következtében engedélyt nyerhetnek arra, hogy uraikat külföldre kisérhessék.
Szintugy meg van engedve minden japáninak, ki a japáni kormány részéről az 1866-ik évi május 23-án közzétett hirdetményhez képest szabályszerü utlevéllel bir, hogy kiképeztetése vagy kereskedelmi czélok végett az osztrák-magyar birodalomba utazhat.
A japáni kormány haladéktalanul megteendi a szükséges javitásokat az országban divó pénzek készitése körül. Ennek folytán a japáni főpénzverde, valamint az ország minden nyilt kikötőjében felállitandó külön hivatalok, idegenek- és japániaktól polgári állapotukra való tekintet nélkül el fognak fogadni mindennemü idegen érczpénzt, ugy arany és ezüst rudakat is, hogy ezeket felváltsák ugyanoly finom tartalommal biró japáni pénzzel; ezért azonban bizonyos átolvasztási dij fizetendő, melyet a magas szerződő felek kölcsönös egyetértéssel fognak megállapitani.
Osztrák-magyar és japáni alattvalók egymás között teljesitendő fizetéseknél tetszésük szerint használhatnak idegen vagy japáni érczpénzt.
A japáni rézpénz kivételével mindennemü más érczpénz, valamint idegen veretlen arany és ezüst Japánból szabadon kivihető.
A japáni kormány az osztrák-magyar alattvalók kereskedelmének átengedett kikötőket fel fogja szerelni a hajók befutása és elindulásának könnyitésére szükséges világitó-tornyok, fényhajók, uszányok és tengeri jelekkel.
Ha az osztrák-magyar monarchia valamely hajója hajótörést szenvedne, vagy a japáni császárság partjain partra vettetnék vagy kényszeritve lenne menhelyet keresni japáni kikötőben, az illetékes japáni hatóságok ennek hallatára a hajónak minden lehetséges segitséget tartoznak nyujtani.
A hajón lévő személyek jó bánásmódban részesitendők és szükség esetén anyagilag gyámolitandók, hogy a legközelebbi cs. és kir. consulság székhelyére utazhassanak.
A cs. és kir. hadihajók ellátására szükséges mindennemü czikkek kiszállithatók a japáni nyilt kikötőben és osztrák-magyar államhivatalnokok őrizete alatt raktárakban raktározhatók a nélkül, hogy ezután vámot fizetni kellene. Ha ily czikkek azonban japániaknak vagy idegeneknek eladatnának, a vevők kötelesek megfizetni a japáni hatóságoknak az azokra eső vámokat.
Különösen kiköttetik, hogy az osztrák-magyar birodalom kormánya és alattvalói a jelen szerződés hatályba léptének napjától kezdve azonnal mindazon jogok, szabadalmak és kedvezmények élvezetébe lépnek, melyeket Ő Felsége, a japáni császár bármely más álladalom kormányának vagy alattvalóinak már nyujtott vagy jövőben nyujtand.
Megállapodás történt az iránt, hogy a magas szerződő felek mindegyike 1872. évi julius 1-étől kezdve inditványozhatja a jelen szerződés, valamint a hozzá csatolt kereskedelmi határozatok és a vámjegyzék átvizsgáltatását oly változtatások vagy javitások eszközlése végett, melyeket a tapasztalás netán szükségeseknek mutatott. Ily inditvány azonban egy évvel elébb teendő, mielőtt az átvizsgáltatás foganatosittathatnék. Ha pedig Ő Felsége, a japáni császár ezen időpont előtt kivánná minden szerződés átvizsgáltatását és erre a többi szerződési viszonyban lévő hatalom beleegyezését meg is nyerné, a japáni kormány kivánatára az osztrák-magyar kormány is részt fog venni az illető tárgyalásokban.
A cs. és kir. diplomatiai ügynöknek vagy a consuli hivatalnokoknak a japáni hatóságokhoz intézett hivatalközlések német nyelven fognak iratni.
Az ügymenet lehető könnyitése tekintetéből azonban ezen közlésekhez a jelen szerződés életbe léptetése időpontjától számitandó 3 évig angol vagy japáni forditás is csatolandó.
A jelen szerződés 7 másolatban állittatott ki, melyek közül kettő japáni, három angol s kettő német nyelven van szerkesztve. Mindezen példányok ugyanazon értelemmel és érvénynyel birnak ugyan, véleménykülönbség esetén azonban az angol szöveg tekintendő eredetinek.
A jelen szerződés Ő Felsége az ausztriai császár és Magyarország apostoli királya és Ő Felsége a japáni császár által nevük aláirásával és pecsétjükkel megerősitendő és a jóváhagyási okmányok tizenkét hónap alatt, vagy ha lehet még előbb, kicserélendők.
Ezen szerződés a mai naptól kezdve lép hatályba.
Ennek bizonyságául az illető meghatalmazottak ezen szerződést aláirták és pecsétjeikkel is ellátták.
Kelt Tokeiben (Yedo) urunk ezer nyolczszáz hatvankilenezedik évében október hó tizennyolczadikán - azaz japáni időszámitás szerint:
Meijinek második éve kilenczedik hónapja tizennegyedik napján.
[Aláírások]
Osztrák-magyar hajó kapitánya vagy parancsnoka köteles hajójának japáni kikötőbe érkezte után 48 óra alatt (vasárnapok kivételével) bemutatni a japáni vámhatóságoknak a cs. és kir. consul elismervényét arról, hogy a cs. és kir. ügynökségnek átadta a hajójára vonatkozó okmányokat, árujegyzékeket stb., mire irásban be fogja jelenteni a hajó nevét, azon kikötőt, melyből elindult, tonnatartalmát, a hajó kapitánya vagy parancsnokának s az utazók nevét (ha ilyenek vannak) és a hajóslegénység számát.
Ezen irat helyességéről a kapitány vagy parancsnok aláirásával kezeskedik, egyuttal tartozik irásban átnyujtani a rakomány-nyilatkozatot, mely feltünteti a málhadarabok jegyeit, számait és tartalmát, mint az az árujegyzékben meg van emlitve, valamint azon személy vagy személyek neveit is, kikhez azok czimezve vannak. Ezen rakomány-nyilatkozathoz csatolandó a hajókészletek jegyzéke is, a kapitány vagy parancsnok a rakomány-nyilatkozatot alá fogja irni és elismerendi, hogy abban az összes rakomány és minden a hajón lévő készlet helyesen be van vezetve. Ha a rakomány-nyilatkozatban valamely hiba fedeztetnék fel, az 24 óra alatt (vasárnapok kivételével) illetékfizetés nélkül igazitható helyre, ezen idő eltelte után azonban minden változtatás vagy későbbi bevezetés a rakomány nyilatkozatba 15 dollárssal fizetendő meg.
A rakomány-nyilatkozatba nem foglalt javakért az érettük járó vámon kivül pénzbirság is fizetendő, melynek összege egyenlő az ezen javaktól szedendő vámokkal.
Azon kapitány vagy parancsnok, ki elmulasztaná hajójának megérkeztét a japáni vámhivatalnál a fennebb emlitett határidő alatt bejelenteni, 60 dollárssal büntetendő minden egyes napért, melyen hajójának bejelentését elmulasztotta.
A japáni kormánynak jogában áll, hadihajók kivételével, minden a japáni kikötőkben lévő hajóra vámhivatalnokokat küldeni, kik udvarias bánásmódban részesitendők és a hajó körülményei szerint illően el is helyezendők.
A napnyugat és napkelte közti időben a vámhatóság különös engedelme nélkül javakat a hajókból kirakni nem szabad; a japáni hivatalnokok a hajóablakokat és minden bejárást a hajó azon részébe, melyben a rakomány létezik, a napnyugta és a napkelte közti időben pecsétek, lakatok, vagy más módon leendő elzárás által biztosithatják, és ha valaki az ily módon biztositott bejárást engedély nélkül felnyitná, vagy a pecsétet, lakatot vagy más a japáni vámhivatalnokok által alkalmazott zárt feltörné vagy leszedné, ezen bünös cselekményért 60 dollárs-sal fenyitendő.
Oly javak, melyek a hajóból kirakattak, vagy melyek kirakatása megkisértetett a nélkül, hogy azok a japáni vámhivatalnál úgy, mint következik, kellőleg feljelentettek volna, lefoglalás és elkobzás alá kerülnek.
Elkobzás alá esnek azon árucsomagok is, melyek az árujegyzékben meg nem emlitett érték-czikkeket rejtvén, a japáni vámbevételek kárositására czéloznak.
Ha osztrák-magyar hajó a kereskedelemnek át nem engedett japáni kikötők valamelyikébe javakat becsempészne vagy becsempészni megkisértene, mindezen javak a japáni kormányra szállanak, maga a hajó pedig minden ilyen vétségért ezer dollárs-sal büntetendő.
Vizi jármüvek, melyek kijavitást igényelnek, e czélból rakmányukat kiszállithatják vámfizetés nélkül; az ilykép kirakott javak a japáni hatóságok őrizete alatt maradnak és minden ezen őrizet-, munka- és felügyeletért járó igazságos követelés megfizetendő. Ha azonban a rakomány valamely része eladatnék, ezen rész után a szabályszerü vámok megfizetendők.
Ugyanazon kikötőben az egyik hajóról a másikra árukat át lehet rakni vámfizetés nélkül: szükséges azonban, hogy ezen átrakatás mindig japáni hivatalnokok felügyelete alatt és a vámhatóság által külön e czélra kiállitott engedély mellett történjék, miután az a mivelet gyanutlan természetéről meggyőződött.
E határozat minden megszegéséért 60 dollár büntetés jár.
íA mákony behozatala tiltva lévén, a japáni hatóságok, ha osztrák-magyar hajó kereskedelmi czélból Japánba érkeznék és mákonyból három (3) „Katty”-nál többet vinne magával, a többletet zár alá vehetik és meg is semmisithetik; szintugy minden személy vagy személyek, kik mákonyt becsempésznek vagy becsempészni megkisértenek, tizenöt (15) dollárral fognak büntettetni minden egyes „Katty” mákonyért, melyet becsempésznek vagy becsempészni megkisértenek.
Ha az áruk tulajdonosa vagy átvevője áruit kirakni szándékoznék, köteles azokról bevallást átadni a japáni vámhivatalnak.
A bevallás irásba foglalandó és kell, hogy tartalmazza azon személy nevét, ki a jelentést teszi, a hajó nevét, melyen az áruk behozattak, az árucsomagok jegyeit, számait és ezek tartalmát, valamint minden egyes árucsomagnak egy külön összegben kivetendő értékét is; a jelentés végén az összes megérintett javak összértéke emlitendő meg. Az áruk tulajdonosa vagy átvevője tartozik a bevallásban irásilag erősiteni azt, hogy az átnyujtott jelentés a javak valódi értékét tartalmazza és a japáni vámok kárára mi sem titkoltatott el, mely igazolvány a tulajdonos vagy átvevő által alá is irandó.
Az eredeti árujegyzék vagy az ilyképen bejelentett javak jegyzéke a vámhatóságoknak átadatván, ezek birtokábán marad mindaddig, mig a bejelentett javakat meg nem vizsgálták.
A japáni hivatalnokok egynéhány vagy minden ily módon feljelentett árucsomagot megvizsgálhatnak és e végből a vámhivatalra vihetnek.
Az ilyen vizsgálatnak azonban a bevivők költsége és az áruk megsértése nélkül kell történnie; a vizsgálat megtörténte után a japániak kötelesek az árukat előbbi állapotukban, a mennyire lehetséges, visszatenni a csomagba; egyáltalán pedig a vizsgálat igazolhatlan halasztás nélkül eszközöltessék.
Ha a tulajdonos vagy bevivő észreveszi, hogy árui útközben, mielőtt neki átadattak volna, megrongáltattak, a vámhatóságokat ezen megrongálásról értesitheti és a rongált árúkat két vagy több illetékes és részrehajlatlan személy által megbecsültetheti. Ezen személyek kellő vizsgálat után a kárösszeget minden egyes árúcsomagnál százalékokban ki fogják mutatni és ugyanazt jegy és szám után leirni; ezen bizonyitvány a becslők által a vámhatóságok jelenlétében aláiratván, a bevivő azt jelentéséhez csatolhatja és megfelelő levonást tehet.
Ez azonban a vámhatóságot nem akadályoztatja a becslés azon módjában, mely a jelen határozatok alapjául szolgáló szerződés VIII. czikkében van fenntartva.
A vámok megfizetése után a tulajdonos engedélyokmányt fog nyerni, mely mellett akár a vámhivatalban, akár a hajón lévő áruk neki kiszolgáltatandók.
A kivitelre szánt javak hajóra szállitásuk előtt a japáni vámhivatalnak bejelentendők, a jelentés irásba foglalandó és kell, hogy tartalmazza a hajó nevét, melylyel elszállittatnak, az árucsomagok jegyeit és számait, valamint tartamuk mennyiségét, minőségét és értékét. A kivivő köteles neve aláirásával irásilag bizonyitani azt, hogy jelentésében a javakat hiven sorolta elé.
Azon javak, melyek kivitel czéljából hajóra szállittattak, mielőtt a vámhivatalnak feljelentettek volna, valamint azon árucsomagok is, melyek tiltott tárgyakat tartalmaznak, a japáni kormányra szállanak.
A hajók, legénység és utazók ellátására szolgáló tárgyakat, valamint az utazók ruháit stb., nem kell feljelenteni a vámhivatalnál.
Ha a japáni vámhivatalnokok valamely árucsomagot gyanusnak tartanának, ugyanazt lefoglalhatják, kötelesek azonban erről tudósitani a csász. és kir. consuli hivatalnokot.
A cs. és kir. consuli hivatalnokok határozata folytán elkobzás alá került javak azonnal átadandók a japáni hatóságoknak, szintugy a cs. és kir. consuli hivatalnokok által kivetett pénzbüntetések ezek által haladéktalanul beszedendők és a japáni hatóságoknak átszolgáltatandók.
Az elindulásra készülő hajók tartoznak 24 órával előbb erről tudósitani a vámhivatalt, mely határidő lefolyta után az elindulás megengedtetik. Ha az erre vonatkozó engedély megtagadtatnék, kötelesek a vámhivatalnokok a megtagadtatás okáról értesiteni a hajó kapitányát vagy az áruk elküldőjét, valamint a cs. és kir. ügynököt is, ki a hajó kapitányának a letéteményezett hajóokmányokat mindaddig ki nem szolgáltatandja, mig be nem mutatandja a vámhivatalnak az illetékek megfizetéséről szóló nyugtatványát.
Cs. és kir. hadihajók sem érkezésük-, sem indulásukról semmi jelentést sem kötelesek tenni a vámhivatalnak és a japáni vám- vagy a rendőri hivatalnokok részéről leendő megvizsgáltatás alól is mentek.
Gőzösök, melyek a cs. és kir. postát viszik, ugyanazon napon elindulhatnak, a melyen érkeztek és rakmány-nyilatkozatot csak olyan utazók- és javakról kötelesek késziteni, melyek Japánban szállittatnak ki. IIyen gőzösök azonban minden esetre tartoznak érkezésük- és elindulásukról jelentést tenni a vámhivatalnak.
Czethajók, melyek élelmi szerek beszerzése végett kötnek ki, valamint megszorult hajók nem kötelesek rakomány-nyilatkozatot késziteni, ha azonban utólag kereskedelmet üzni szándékoznának, rakomány-nyilatkozatot tartoznak átnyujtani azon módon, mint azt az I. határozat előirja.
A hol ezen határozatokban vagy a szerződésben, melyhez tartoznak, a „hajó” szó fordul elé, mindannyiszor fregatt hajó, bárka, brigg, schooner, salupp és gőzös értendő.
Száz huszonöt (125) dollárral büntetendő mindenki, ki a japáni állambevételek megkárositása czéljából hamis bizonyitólevelet vagy nyilatkozatot ir alá.
Osztrák-magyar hajók után a japáni kikötőkben tonnapénzek nem fognak szedetni, ellenben kötelesek azok következő illetékeket fizetni a japáni vámhatóságoknak: a hajó érkezésének bejelentésekor 15 dollárt, az indulás bejelentésekor 7 dollárt. Javak ki- vagy berakatására vonatkozó engedélyekért, bárhol is emlittessenek ezen határozatokban, semmi illeték sem fizetendő.
Minden más okmány, ugymint egészségi bizonyitványért stb. másfél (1/2) dollár jár.
Japánban kirakott javak, valamint kivitelre szánt japáni javak után a japáni kormánynak fizetendők azon vámok, melyek a jelen szerződéshez csatolt vámjegyzékben állapittatnak meg.
Minden japáninak meg van engedve a nyitott kikötőkben vagy külföldön áruk vagy utazók szállitására mindennemü vitorla-, - valamint gőzhajókat vásárlani, hadihajók kivételével, melyek vásárlásához a japáni kormány külön engedélye szükségeltetik.
Osztrák-magyar hajók, melyeket japániak vásárlottak, mint japániak jegyzékbe veendők, gőzösökért tonnánként 3 Bu és vitorlahajókért tonnánként 1 Bu illeték fizetése mellett.
Minden hajó tonna-tartalma az osztrák-magyar hajóokmányok által állapitandó meg, melyek kivánatra a japáni hatóságoknak átadandók a consul által, ki azokat hitelesiteni tartozik.
Hadi szükségletek csak a japáni kormánynak és idegeneknek adhatók el.
Japánban lakó osztrák-magyar alattvalók és osztrák-magyar hajók legénysége és azokon utazók a kiviteli vámjegyzékben tiltottaknak jelzett gabona- és lisztnemüeket saját személyes használatukra ugyan vásárolhatják, szükséges azonban az általános szokásos engedélynek megszerzése a vámhivataltól, mielőtt az emlitett gabona- és lisztnemüek osztrák-magyar hajóra szállittatnának.
A japáni kormány a tiltott és japáni eredetű gabona- és lisztnemüeknek szállitását a nyilt kikötők közt akadályozni nem fogja; ha azonban különös körülmények kivánatossá tennék, hogy ezen tárgyak szállitása a nyilt kikötők valamelyikéből bizonyos időre egészben megtiltassék, ugy japániak, mint idegeneknek; ez esetben a japáni kormány az ily tilalom kibocsátására irányzott szándékáról két hóval előbb fogja értesiteni az idegen hatóságokat és egyuttal gondoskodni fog arról, hogy ily tilalom csak addig tartassék fenn, mig a körülmények azt múlhatlanul követelik.
A vámjegyzékben emlitett Katty egyenlő 604 grammes, 53 centigrammes, vagy 1 1/3 angol A. d. P., vagy 108 osztrák fonttal.
A yara egyenlő 3 angol láb vagy 914 millimetres (vagy vonallal); az angol láb egyenlő 0. 3047 millimeterrel, és 1/8 hüvelykkel hosszabb a japáni Kaneschakunál.
A koku egyenlő tiz (10) angol kubikláb, vagy 120 láb amerikai famértékkel 1 hüvelyk vastagsággal.
A Bu vagy itribu ezüstpénzt, mely nem nyom kevesebbet 8 grammes és 67 centigrammesnál (134) gran angol pénzsulynál és 9/10 finom ezüstöt és 1/10 ötvözést tartalmaz. A cent század része a Bunak.
Azon visszaélések és akadályok elháritása czéljából, melyek eddigelé a nyilt kikötőkben a vámok fizetése, áruk be- és kirakatása, sajkák, teherhordók, szolgák stb. felfogadásánál panaszra szolgáltattak okot, a magas szerződő felek abban egyeztek meg, hogy minden kikötőben a helybeli hatóságok az idegen consulokkal egyetértőleg állapitsák meg és foganatositsák azon intézkedéseket, melyek alkalmasak ezen panaszok orvoslására és az idegenek és japániak közti kereskedelmi és magánforgalomhoz kivánatos könnyüség és biztonság megszerzésére.
Szintugy gondoskodni fog a japáni kormány arról, hogy a nyilt kikötők mindegyikében a rakhelyeken egy vagy több nyitott áruszin állittassék fel, melyekben az áruk közvetlenül a be- és kirakatás előtt vagy után elhelyezhetők.
[Aláírások]
| Szám | AZ ÁRUK MEGNEVEZÉSE | Mértékegység per | Bu | Cent | |||
| 1. | Timsó | 100 catties | 0 | 15 | |||
| 2. | Pamut nyers állapotban | 100 catties | 1 | 25 | |||
| 3. | Pamutfonalak akár festve, akár nem festve | 100 catties | 5 | - | |||
| Pamut- és len-kézműáruk. | |||||||
| 4. | Parhet, gyapot, bársony, velveteens, satin, satinet, pamut damasz, mely nem szélesebb 1. 01 meternél | M. 9. 14. (10 yards) | 0 | 20 | |||
| 5. | Gingham mely nem szélesebb 0. 78 meternél | M. 9. 14. (10 yards) | 0 | 06 | |||
| mely nem szélesebb 1. 09 meternél | M. 9. 14. (10 yards) | 0 | 09 | ||||
| 6. | Mellények és alsó nadrágok | tuczat | 0 | 25 | |||
| 7. | Vászon mindennemü | M. 9. 14. | 0 | 20 | |||
| 8. | Shirting, szürke, fehér pontokkal vagy mustrával, Drills és Jeans, fehér brocát, teloth, cambrié, csalányszövet (Mouselin) laves Dimity, quilting Cottanet és minden ilyennemű kelme festve vagy nyomtatva és butorokra való cic, mely | M. 9. 14. | |||||
| a) | nem szélesebb 0. 86 meternél | M. 9. 14. | 0 | 07 | |||
| b) | nem szélesebb 1. 01 meternél | M. 9. 14. | 0 | 08 | |||
| c) | nem szélesebb 1. 17 meternél | M. 9. 14. | 0 | 10 | |||
| d) | szélesebb 1. 17 meternél | M. 9. 14. | 0 | 11 | |||
| 9. | Tafachelás, mely nem szélesebb 0. 78 meternél | M. 9. 14. | 0 | 17 1/4 | |||
| Tafachelás, mely szélesebb 0. 78 meternél | M. 9. 14. | 0 | 17 1/2 | ||||
| 10. | Zsebkendők | tuczat | 0 | 05 | |||
| 11. | Abroszok és asztalkendők | darab | 0 | 06 | |||
| 12. | Pamutczérna fehér vagy festve, motolázva vagy tekerve | 100 catties | 7 | 50 | |||
| 13. | Benzoe | 100 catties | 2 | 40 | |||
| 14. | Betel-diók | 100 catties | 0 | 45 | |||
| 15. | Chinin | catty | 1 | 50 | |||
| 16. | Szivarok | catty | 0 | 25 | |||
| 17. | Cochenille | 100 catties | 21 | - | |||
| 18. | Cutch | 100 catties | 0 | 75 | |||
| 19. | Elefántcsont (mindennemü elefánt agyarak) | 100 catties | 15 | - | |||
| 20. | Festékek mindennemüek, vörös, fehér, sárga, ólomszin (minium ceruse, - Masicot) és festésre való olaj | 100 catties | 1 | 50 | |||
| 21. | Tollak jégmadarak- és páváktól | 100 darab | 1 | 50 | |||
| 22. | Kovák | 100 catties | 0 | 12 | |||
| 23. | Halbőr | 100 darab | 7 | 50 | |||
| 24. | Halak sózva | 100 catties | 0 | 75 | |||
| 25. | Szegfű és szegfűszeg | 100 catties | 1 | - | |||
| 26. | Üveg (ablaktábla) | láda négyszög meter 9. 14. vagy 100 négyszög láb | 0 | 35 | |||
| 27. | Sárga mézga | 100 catties | 3 | 75 | |||
| 28. | Gambir mézga | 100 catties | 0 | 45 | |||
| 29. | Bodros uszány mézga | 100 catties | 1 | 80 | |||
| Mirha uszány mézga | 100 catties | ||||||
| Olibanum uszány mézga | 100 catties | ||||||
| 30. | Gipsz | 100 catties | 0 | 08 | |||
| 31. | Bőrök bivalyok- vagy tehenektől | 100 catties | 1 | ||||
| 32. | Szarvak bivalyok- vagy szarvasoktól | 100 catties | 1 | 05 | |||
| 33. | Szarvak szarvorrutól | 100 catties | 3 | 50 | |||
| 34. | Paták és körmök | 100 catties | 0 | 30 | |||
| 35. | Indigó folyó állapotban | 100 catties | 0 | 75 | |||
| 36. | Indigó száraz | 100 catties | 3 | 75 | |||
| 37. | Gyertyák | 100 catties | 2 | 25 | |||
| 38. | Bőr | 100 catties | 2 | - | |||
| 39. | Enyv | 100 catties | 0 | 60 | |||
| 40. | Mangrowhéj | 100 catties | 0 | 15 | |||
| 41. | Gyékény szőnyegpallókra | tekercs m. 36. 5. 40 yardhosszasággal | 0 | 75 | |||
| Fémek. | |||||||
| 42. | Ólom lemezekben | 100 catties | 1 | - | |||
| 43. | Ólom tuskókban | 100 catties | 0 | 80 | |||
| 44. | Vas feldolgozva rudakban, szegekben | 100 catties | 0 | 30 | |||
| 45. | Vas tuskókban | 100 catties | - | ||||
| 46. | Vas sulyteherre való régi törött | 100 catties | 0 | 06 | |||
| 47. | Vas sodrony | 100 catties | 0 | 80 | |||
| 48. | Réz és sárgarézlemezek, pléhek, rudak és szegekben | 100 catties | 3 | 50 | |||
| 49. | Higany | 100 catties | 6 | - | |||
| 50. | Aczél | 100 catties | 0 | 60 | |||
| 51. | Bádog | ládák, melyek nem nehezebbek 54 kilogrammnál | 0 | 70 | |||
| 52. | Yellow-fém, fém a hajók beboritására és szegekben | 100 catties | 2 | 50 | |||
| 53. | Horgany és speeanlter | 100 catties | 0 | 60 | |||
| 54. | Ón | 100 catties | 3 | - | |||
| 55. | Fémgomobok | gross | 0 | 22 | |||
| 56. | Narvalfogak | catti | 1 | - | |||
| 57. | Bors, fekete és fehér | 100 catties | 1 | - | |||
| 58. | Putschuk | 100 catties | 2 | 25 | |||
| 59. | Rabarbara | 100 catties | 1 | - | |||
| 60. | Rotang (keletindiai széknád) | 100 catties | 0 | 45 | |||
| 61. | Szántálfa | 100 catties | 1 | 25 | |||
| 62. | Sapanfa | 100 catties | 0 | 40 | |||
| 63. | Vitorlavászonból, lenből vagy pamutból | m. 9. 14. (10 yards) | 0 | 26 | |||
| 64. | Szappan közönséges | 100 catties | 0 | 50 | |||
| 65. | Spanyolviasz | 100 catties | 1 | 75 | |||
| 66. | Dohány | 100 catties | 1 | 80 | |||
| 67. | Burnót | catti | 0 | 30 | |||
| 68. | Alattságok | 100 catties | 1 | 25 | |||
| 69. | Viaszosvászon pallókra | m. 9. 14. (10 yards) | 0 | 30 | |||
| 70. | Viaszosvászon és bőrposztó butorok bevonására | m. 9. 14. (10 | |||||
| 71. | Rozmárfogak | 100 catties | 7 | 50 | |||
| Gyapju-kézműáruk. | |||||||
| 72. | Teveszőr-szövet (camelot) angol | m. 9. 14. hosszú | 0 | 40 | |||
| 73. | Teveszőr-szövet (camelot) hollandi | m. 9. 14. hosszú | 0 | 75 | |||
| 74. | Casimir Serge flanel, Long Ell | m. 9. 14. hosszú | 0 | 45 | |||
| 75. | Paplanok és lótakarók | 100 catties | 0 | 50 | |||
| 76. | Utravaló takarók plaidsek és shawlok | darab | 0 | 50 | |||
| 77. | Lobogó posztó | m. 9. 14. hosszú | 0 | 15 | |||
| 78. | Gyapju és pamuttal vegyitett szövetek, utánzott teveszőr-szövetek, utánzott Lasting, Orleans (mustrával vagy mustra nélkül), Lustre (mustrával vagy mustra nélkül), Alpaka, barathea, damasz, italiáncloth, taffaschelas russeliord Kasandra, divatáruk gyapjuból, camelot-cord és minden egyéb pamut- és gyapjuval vegyitett kelmék. | ||||||
| Gyapjukelmék. | |||||||
| a) | melyek nem hosszabbak 0. 86 meternél | m. 9. 14. | 0 | 30 | |||
| b) | melyek hosszabbak 0. 86 meternél | m. 9. 14. | 0 | 45 | |||
| 79. | Ujjasok és alsónadrágok gyapjuból | tuczat | 0 | 80 | |||
| 80. | Ujjasok és alsónadrágok pamuttal vegyitve | tuczat | 0 | 50 | |||
| 81. | Lasting, Crape-lasting, worsted crape, merino és egyéb a 84. sz. alatt elő nem sorolt gyapjukelmék: | ||||||
| a) | melyek nem szélesebbek 0. 86 méternél | 9. 14. m. hosszú | 0 | 30 | |||
| b) | szélesebbek 0. 86 méternél | 9. 14. m. hosszú | 0 | 45 | |||
| 82. | Spanisz stripes | 9. 14. m. hosszú | 0 | 75 | |||
| 83. | Asztalkendők, gyapjuból nyomtatva | darab | 0 | 75 | |||
| 84. | Posztó broad, habit medium cloth és keskeny posztó, mely nem szélesebb 0. 86 méternél | 9. 14. m. hosszú | 0 | 60 | |||
| mely nem szélesebb 1. 40 méternél | 9. 14. m. hosszú | 1 | 40 | ||||
| mely szélesebb 1. 40 méternél | 9. 14. m. hosszú | 1 | 25 | ||||
| 85. | Gyapjufonalok akár festve, akár nem festve | 100 catties | 10 | - | |||
| 86. | Higpir | 100 catties | 9 | - | |||
| 87. | Czukor, fehér | 100 catties | 0 | 75 | |||
| 88. | Czukor, barna | 100 catties | 0 | 40 | |||
| 89. | Sárga czukor (candis) és czukor süvegekben | 100 catties | 1 | - |
1. Horgonyok és horgonylánczok.
2. Ólom, thealádák bélezésére.
3. Nyomtatott könyvek.
4. Hús, sózva hordókban.
5. Arany és ezüst, vert és veretlen.
6. Ruhanemüek.
7. Szemes gabona, ugymint: zab, gabona, bab, árpa, törökbuza, köles, borsó, paddy rizs, rozs.
8. Liszt, a most emlitett szemes gabonából, durva és finom.
9. Olajlepények.
10. Málhatakarók, boritékvászon.
11. Serpenyők és kosarak a thea aszalására.
12. Podgyász.
13. Forrasztásra való fém (Saldatura.)
14. Salétrom.
15. Só.
16. Kőszén.
17. Kátrány és szurok.
18. Állatok: mindennemű vágó-, teherhordó- és vonómarha.
Mákony
1. Épitőfa.
2. Fűszeráruk és gyógyszerek, úgymint ginseng: etc.
3. Festőanyagok.
4. Bőrök és szűcsáruk.
5. Festmények és rézmetszetek.
6. Üveg- és kristályáruk.
7. Arany és ezüst paszományok, igaziak és hamisak.
8. Gyanták és fűszerek, melyek a vámjegyzékben felemlitve nincsenek.
9. Mindennemü házieszközök, ujak és használtak.
10. Eszközök, láttaniak, sebésziek és tudományosak.
11. Ékszer arany-áruk.
12. Koral.
13. Lámpák.
14. Gépek, vas- vagy aczélkészitmények.
15. Kézmüvesáruk.
16. Illatszerek és pipereszappan.
17. Párisi czikkek.
18. Lemezelt áruk.
19. Porczellán és agyagáruk.
20. Czipők és csizmák.
21. Mindennemű selyemáruk, selyem és pamut vagy selyem és gyapjuval vegyitett szövetek, bársony, damasz, brocat.
22. Tükrök.
23. Fal és zsebórák, zenélő szelenczék.
24. Fegyverek és hadilőszerek.
25. Borok, maláta és szeszes italok, mindennemü élelmiszerek.
Minden más a fennebbi jegyzékben nem foglalt árúk.
| Szám | AZ ÁRUK MEGNEVEZÉSE | Mértékegység per | Bu | Cent | |||
| 1. | Awabi száritva | 100 catties | 3 | - | |||
| 2. | Awabi héjak | 100 catties | 0 | 08 | |||
| 3. | Pamut nyers állapotban | 100 catties | 2 | 25 | |||
| 4. | Épitőfa, mely Hakodatéból külön szállitva, feldolgozva és fel nem dolgozva, mindennemü puha fa, ugymint: Hinoki (fenyő), Matsu (lúc fenyő), fodo (szurkos fenyő), sugi (czédrus) stb. | 100 koku | 6 | - | |||
| 5. | Mindennemü keményfa, ugymint: nara (tölgy), tamo, (szil), sen (köris), buno (bikk), haya (juhar), kuri (gesztenye), ha (eger), kaba (nyir), katsura, hol s kooro, yasse, kiaki, katscbi, issu, kusonoki, kuragaki és mások | 100 koku | 7 | 60 | |||
| 6. | Ólom | 100 catties | 0 | 90 | |||
| 7. | Botampi | 100 catties | 3 | 75 | |||
| 8. | Cassia | 100 catties | 0 | 30 | |||
| 9. | Cassia virágok | 100 catties | 2 | 25 | |||
| 10. | Chinagyökér (bukrio) | 100 catties | 0 | 75 | |||
| 11. | Coir (pálma hám) | 100 catties | 0 | 45 | |||
| 12. | Vas, japáni | 100 catties | 0 | 60 | |||
| 13. | Borsó, bab, mindennemü hüvelyes vetemények | 100 catties | 0 | 30 | |||
| 14. | Halak, lazac és tőkehal, száritva vagy sózva | 100 catties | 0 | 75 | |||
| 15. | Festöncz, száritva | 100 catties | 1 | 05 | |||
| 16. | Halcsont | 100 catties | 2 | 25 | |||
| 17. | Halzsir | 100 catties | 0 | 30 | |||
| 18. | Gubacs | 100 catties | 0 | 90 | |||
| 19. | Ollótlan rákok, botrogok száritva, sózva | 100 catties | 1 | 80 | |||
| 20. | Ginang vagy ichio | 100 catties | 0 | 45 | |||
| 21. | Czápaszárnyak | 100 catties | 1 | 80 | |||
| 22. | Kender | 100 catties | 2 | - | |||
| 23. | Méz | 100 catties | 1 | 05 | |||
| 24. | Szarvak szarvasoktól | 100 catties | 0 | 90 | |||
| 25. | Trico (béche de mer vagy tripang) | 100 catties | 3 | - | |||
| 26. | Kámphor | 100 catties | 1 | 80 | |||
| 27. | Burgonyák | 100 catties | 0 | 15 | |||
| 28. | Rongyok | 100 catties | 0 | 12 | |||
| 29. | Hosszú metélt (vermicelli) | 100 catties | 0 | 45 | |||
| 30. | Olaj, magvakból | 100 catties | 1 | 05 | |||
| 31. | Papir, irásra | 100 catties | 3 | - | |||
| 32. | Papir, a silányabb minőségü | 100 catties | 1 | - | |||
| 33. | Gombák, megehetők és mindennemü | 100 catties | 5 | - | |||
| 34. | Repczemag | 100 catties | 0 | 45 | |||
| 35. | Saki vagy japáni bor és pálinka | 100 catties | 0 | 90 | |||
| 36. | Kén | 100 catties | 0 | 30 | |||
| 37. | Tengerialgák apróra vágva | 100 catties | 0 | 60 | |||
| 38. | Tengerialgák nem vágva | 100 catties | 0 | 30 | |||
| 39. | Selyem, nyers állapotban vagy czérnázva | 100 catties | 75 | - | |||
| 40. | Selyem motolálva (dupions) | 100 catties | 20 | - | |||
| 41. | Selyem noshi | 100 catties | 7 | 50 | |||
| 42. | Selyem a hulladékok és coconshulladékok | 100 catties | 2 | 25 | |||
| 43. | Floretselyem | 100 catties | 20 | - | |||
| 44. | Selyembogártojások | carton | 0 | 07 1/2 | |||
| 45. | Selyemgubók, átlyukasztva | 100 catties | 7 | - | |||
| 46. | Selyemgubók, át nem lyukasztva | 100 catties | 12 | - | |||
| 47. | Sesammagok | 100 catties | 0 | 90 | |||
| 48. | Soya | 100 catties | 0 | 45 | |||
| 49. | Kőszén | 100 catties | 0 | 04 | |||
| 50. | Dohány-levelek | 100 catties | 0 | 75 | |||
| 51. | Dohány-levelek elkészitve | 100 catties | 1 | 50 | |||
| 52. | Thea | 100 catties | 3 | 50 | |||
| 53. | Thea a bantscha név alatt ismeretes fajta, ha Nangasakiból vitetett ki | 100 catties | 0 | 75 | |||
| 54. | Méhviasz | 100 catties | 2 | 50 | |||
| 55. | Növényi viasz | 100 catties | 1 | 50 |
Vert arany és ezüst.
Veretlen, Japánban termelt arany és ezüst csak a japáni hatóság által adatik el nyilvános árlejtésen.
1. Rizs tisztitva és nem tisztitva (Paddy).
2. Rizs-, rozs-, és buzaliszt.
3. Rozs és buza.
4. Salétrom.
1. Bambusz-áruk.
2. Épitőfa, mely Hakadatéból kivitetett.
3. Ginseng és minden a vámjegyzékben külön meg nem emlitett gyógyszerek.
4. Faszén.
5. Szarvas-agancsok, ujak vagy puhák.
6. Réz idomítva vagy nem idomítva.
7. Gyékények és gyékényszőnyeg.
8. Selyemruhák és más kelmék és selyemhimzések. Minden más a fennebbi jegyzékben külön meg nem emlitett áruk.
