1871. évi XXXI. törvénycikk indokolása

az első folyamodási biróságok szervezéséről * 

Általános indokolás

Az 1869. IV. tc. magában foglalja azon alapelveket, melyekre törvénykezésünk jövő szervezését alapitanunk kell.

Ezen törvénycikk 1-ső §-a szerint az igazságszolgáltatás a közigazgatástól elkülönittetik, és ugyanazon törvénycikk 2-ik és 3-ik §-a szerint jövőre a birói hatalmat ő Felsége, a király nevében az általa kinevezett birák gyakorolják, minek folytán első-folyamodási összes biróságaink ujjászervezése szükségessé vált.

A jelen javaslat czélja, ezen szervezést valósitani. Kidolgozásánál a kormányt ugyanazon elvek vezérelték, melyek a birói hatalom gyakorlásáról, a birói felelősség - és a birák áthelyezése és nyugdijazásáról szóló törvényjavaslatok előterjesztésénél irányul szolgáltak.

A főczél abban központosul, hogy az országnak jó, gyors és részrehajlatlan igazságszolgáltatás biztosittassék.

A törvénykezés reformja tárgyában eddig hozott törvények, ezen czél elérését csak részben mozditják elő; a felépitendő épületnek csak alapköveit képezik, melyek nélkül a szervezendő biróságok a fennjelzett hivatásnak megfelelni képesek nem lennének.

A biróságok korszerü szervezésénél nem szabad ugyan egyéb müvelt államok tapasztalatait figyelmen kivül hagynunk, de éppen ugy nem szabad hazai sajátságos viszonyainkat is szem elől tévesztenünk.

Mindezen szempontok teljes méltánylásával a javaslat a biróságok jövő szervezésénél különösen a következő főelveket fogadta el irányadóknak.

1. Elfogadtatott azon elv, hogy a birói hatóságot első folyamodásilag is rendszerint társas biróságok gyakorolják, és hogy csak némely csekélyebb és sürgős elintézést igénylő ügyek elintézése bizassék egyes birákra.

Elfogadtatott ezen elv azért: mert kétségtelen, hogy a társas-biróságok az alapos, elfogulatlan és részrehajlatlan itélethozatalt inkább biztositják, ugyszintén a felek irányában is függetlenségüket és elfogulatlanságukat inkább képesek fenntartani, mint az egyes biróságok; továbbá, mert a nemzet által olyannyira sürgetett szóbeli eljárás a mai korbeli jogtudomány és joggyakorlat tanusága szerint, teljesen csak társas-biróságokkal léptethető életbe, és az ügyek gyors és igazságos elintézésére czélzó üdvös hatását csak ezek mellett fejtheti ki; végre

mert habár biróságaink szervezésénél, már tekintettel is kell lennünk alaki törvényeink jövő átidomitására: de addig is a szervezetet a fennálló törvényekhez kell alkalmaznunk, már pedig ezek is a fennebbi elvet elfogadták.

A szervezet tehát részint a fennálló alaki törvényeinkbe illesztetett be, másrészt azonban már tekintettel van alaki törvényeink jövő átalakitásra.

2. Elfogadtatott azon elv: hogy az elsőfolyamodási birósági közegek állandó székhelyekhez legyenek kötve: hogy a székhelyek a népesség és közforgalom igényeihez képest állapittatván meg, mindazok, a kiknek birói segélyre szükségük van, azt bizton és gyorsan feltalálhassák.

3. Az 1869. IV. tc. a törvényhatóságok birói hatóságát megszüntetvén: természetesen az addig fennállott törvényhatósági biróságok tovább fenn nem tarthatók, és ennek folytán a szervezendő öszszes biróságok királyiak lesznek. Ezen elv természetes kifolyása az is, hogy a biróságok kerületeinek megállapitásánál a városi és megyei területek külön-külön tekintetbe nem vehetők, és azon anomaliát, hogy ugyanegy székhelyen a megyei és városi közönség számára külön-külön biróságok állittassanak fel, fenntartani nem lehetett.

Azonban a városok, melyek eddig külön birói-hatósággal voltak felruházva, annyiban még is tekintetbe vétettek, hogy a lehetőség szerint nagyobbrészt birósági székhelyekül kijelöltetnek.

A megyei törvényhatóság területe a biróságok kerületeinek meghatározásánál rendszerint érintetlenül hagyatott, és egész járások, vagy egyes községek egy más törvényhatóság kerületén fekvő törvényszékhez csak annyiban osztattak be, a mennyiben a felek érdekeiben a területi és forgalmi viszonyok ezt kivánatossá teszik.

4. A biróságok kerületeit a javaslat a lehetőség szerint, mind népesség, mind kiterjedés tekintetében egyformán törekszik ugyan megállapitani; azonban ezen czélt mindenütt elérni nem lehetett, mert tekintettel kellett lenni a hegyes vidékeken, különösen Erdélyben ugy az alföldön létező közlekedési nehézségekre, a melyek a feleknek a biróságokkal való érintkezését szerfölött nehezitik, miért is ily helyeken alakittattak biróságok kisebb népesség számára is.

5. A törvényszékek számának megállapitásánál különösen tekintettel kellett lenni arra, hogy mivel a bűnvádi-, hagyatéki- és telekkönyvi ügyek szükségessé teszik a feleknek a törvényszék előtti személyes megjelenését: a törvényszéki székhely közelsége által egyrészről a feleknek a hozzáférhetés könnyittessék és azok aránytalan költekezésektől megkiméltessenek, - másrészt pedig a bűnvádi eljárásban fizetendő tanudijak és szállitási költségek megtakaritása által az állampénztár kiadásai is kevesbbittessenek.

6. A polgári törvénykezési rendtartás a biróságok hatásköre iránti intézkedéseket már nagyban egyszerüsitette, a javaslat ezen czélt még inkább mozditja elő az által, hogy különösen az ipar- és kereskedő-testületek ebbeli óhajainak megfelelve, a váltó- és kereskedelmi ügyek feletti biráskodást a törvényszékekre ruházta, továbbá, hogy a bányabirtok-szabályozási ügyek és a pénzügyi keresetek szintén áttétetnek a rendes biróságok hatáskörébe.

A telekkönyvi intézmény jótékonysága hazánkban mindinkább elismerésre találván: több város részéről azon kérés intéztetett az igazságügyministeriumhoz, hogy a kebelükben felállitandó járásbiróságok telekkönyvi hatósággal is felruháztassanak; különösen sürgetik ezt azon városok, melyek eddigelé is telekkönyvi hatósággal birtak, vagy a melyek kebelében takarékpénztárak léteznek; sőt némely városok a telekkönyvi hatóság költségeinek viselésére is készeknek ajánlkoznak. Azonban habár igaz, hogy mennél közelebb helyezhető a telekhivatal, annál inkább élvezhetik a felek a telekkönyvi intézmény jótékonyságát: - mégis tekintettel lévén arra, hogy a törvényszékek szaporitása által a telekkönyvi hatóság amugy is már közelébb hozatott a felekhez, - továbbá, hogy a telekkönyvek pontos és szabatos vezetését a törvényszékek inkább biztositják, és hogy a teljesen kiképzett és avatott egyének csekély száma miatt a telekkönyvek kezelését az egyes biróságokra teljes nyugodtsággal még nem bizhatni: egyelőre a telekkönyvi hatósággal kizárólag a törvényszékeket kellett felruházni, és azon városok jogosult igényeinek, a melyek a telekkönyvek vezetését már eddig gyakorolták, valamint a törvényszék székhelyétől távolabb eső községek érdekeinek egyelőre is a jelen törvény 29. §-a az által igyekezik eleget tenni, hogy a telekkönyvek vezetése és a kezelése szükséges elővigyázati intézkedések mellett kivételesen a városokra, illetőleg a járásbiróság mellett szervezendő telekhivatalra bizatik.

Részletes indokolás

Az általános indokok előrebocsájtása után a részletes intézkedések csak annyiban indokoltatnak, a mennyiben az általános indokolásban felvilágositás nem foglaltatik.

Az 1-2. §-okhoz

Az első folyamodási biróságok közt felsoroltatnak a békebirák is.

A békebirói intézmény behozatala a közvélemény által hazánkban is sürgettetik, azon üdvös működést várván ettől, melyet egyéb művelt államokban is kifejtett: miért is a biróságok keretébe az is felvétetett. Azonban minthogy a békebirói intézmény szervezete többrendbeli intézkedéseket tesz szükségessé, melyek a jelen javaslat keretébe fel nem- vehetők, a békebiróságokról külön törvényjavaslat terjesztetett elő.

A járásbiróságok képezik az egyes biróságokat: a törvényszékek kerületei pedig akkép alakittatnak, hogy mindegyik törvényszék, egy vagy több járásbirósági kerületre terjesztetik ki.

A fennálló külön váltó- és kereskedelmi törvényszékek közül a fővárosi élénk forgalom és kereskedés érdekében a buda-pestit fenn kellett tartani.

A 3. §-hoz

A járásbiróságoknál többnyire aljárásbirák fognak rendszeresittetni, mint a járásbirák törvényszerü helyettesei: nehogy a járásbiró akadályoztatása miatt a járásbiróság működése fennakadást szenvedjen. Azonban már fennt emlittetett, hogy sok helyütt a területi és közlekedési nehézségek miatt kisebb járásbiróságokat kell szervezni; ilyeneknél az állampénztár kimélése végett a személyzet is csekélyebb lesz, és a jelen szakasz utolsó bekezdése e czélból megengedi, hogy ily kisebb járásbiróságok vezetése aljárásbirákra is bizható, miáltal egyrészt a felek igényeinek megfelelünk, de másrészt az állampénztárt is fölösleges kiadásoktól megkiméljük.

A 4. §-hoz

Mennél közelebb esik az ellenőrzés, - annál biztosabb annak hatálya. Ez okból a járásbirósági hivatalnokok felett is a törvényszéki elnökre bizatik a felügyelet, a mint ez már a birói felelősségi törvény 28. és 63. §-ban is elfogadtatott. A törvényszéki elnök alkalmasabb ezen felügyelet gyakorlására, mint a messze eső feltörvényszékek.

Az 5. §-hoz

A járásbiróságok ugyan többnyire önálló személyzettel lesznek ellátva; ezen szabály alul azonban kivétel tétetik azoknál, melyek székhelye, a törvényszék székhelyével összeesik. Az ily járásbiróságok teendőinek teljesitésére, a törvényszék a maga kebeléből küld ki elegendő személyzetet; minél fogva az ily járások nagyobb népességel is lettek ellátva, és a törvényszék elnöke a szükségnek megfelelőleg egy vagy több birót küldhet ki, a szükséges segédszemélyzettel, és ily esetben a jegyzők közül aljárásbirákat is rendelhet ki.

A 6. §-hoz

Bünügyekben a járásbiróság részint mint itélő biróság, részint pedig pedig a törvényszéki hatáskörhöz tartozó büntényekre nézve, mint vizsgáló biróság jár el.

Minthogy a királyi ügyész a büntető eljárásban az állam közérdekeit képviseli és a székhelyétől távol eső járásbiróságnál személyes betekintés által a járásbiróságnál tárgyalt bünügyekbe be nem folyhat, hivatásának sikeres gyakorolhatása végett a havi kimutatások beküldése okvetlenül szükséges, melyek alapján egyébiránt a statistikai összeállitások is eszközlendők.

A 7. §-hoz

Ezen intézkedés szükséges: mert ezen ügyek fölött a törvényszék itél, azért is a vizsgálat miképeni vezetése és netaláni kiegészitése fölött is csak az határozhat.

A 8. §-hoz

Az elnökséget eddig oly törvényhatósági tiszviselők vitték, a kik ezen kivül egyéb, részint közigazgatási, részint biráskodási teendőkkel is el voltak foglalva, - mely oknál fogva az elnökségre ruházott kötelezettségeknek teljesen meg nem felelhettek. Ezen abnormis állapot jövőre meg fog szüntettetni, és minthogy e szerint az elnök, a ki incompatibílis teendőkkel nem halmoztatik el, az elnökségi teendőket már a törvényszéki kerületek kisebbedésénél fogva is képes lesz ellátni: alelnökök nem lesznek rendszeresitve. Kivétel csak a pesti kir. törvényszéknél tétetik, minthogy ennek kerülete Pest városán kivül négy pestmegyei járásra is kiterjed, és igy egy elnök e teendőknek alig felelhetne meg.

A 9. §-hoz

Mivel a fennálló törvények a kereskedői ülnökök közreműködését meghatározzák: kételyek megelőzése végett ezek választásának, illetőleg kinevezésének módját is szabályozni kellett.

A 10. §-hoz

E § határozatait egyrészt azon szükség, hogy a bányaperekben csak szakértő birák itéljenek, másrészt azon tekintet indokolja, miszerint igen kétes az, hogy ily szakértő birák elegendő számmal találtatnak.

A szakértő biró fogalma kettős minősitvényt tartalmaz: általános biróit, mely az 1869-iki IV. törvénycikkben meg van határozva, és a bányászit, t. i. a bányászati tanulmányok rendes elvégzésének kimutatását.

Ily minősitvénynyel biró jogászok száma felette csekély. Egyrészt, mert annak elérése kettős szakképzettséget, tehát kettős fáradságot, költséget és időt kiván, másrészt, mert jelen birói és közigazgatási szervezetünkben nincs gondoskodva arról, hogy az ily fáradságos előkészület, kellő állással s fizetéssel megjutalmaztassék.

A bányabiróságokról szóló határozatokat tehát ugy kellett alapitani, hogy azok a rendelkezhető erők jelen száma mellett végrehajtók legyenek és a bánya-ügyek azon biztositéktól, miszerint felettök szakértő birákból álló tanács itél, - meg ne fosztassanak.

Ez utóbbi szempont fontossága félreismerhetlen. Eddig csak a bánya-ügyek előadója volt szaktudós biró, a tanács többi tagjai vagy bányászok voltak, kiknél a jogi képzettség, - vagy birák, kiknél a bányászati szakértelem - hiányzott, s igy teljes lehetetlen vala, nemcsak az előadó tulnyomó befolyását ellensulyozni, de legalább azt is megakadályozni, hogy ne egyedül döntsön.

A jelen javaslat lehetőleg segit e balállapoton. Kimondja azt, hogy a bánya-ügyek csak oly tanácsban adhatók elő, melynek többségét szakértő birák képezik. Gondoskodott egyszersmind arról, hogy e határozat végrehajtható legyen. A bánya-ügyek eldöntésénél eddig használt szakértőket megszünteti, s helyökbe szakértő jogtudósok alkalmazását rendeli el. A különbség rögtön feltünik. Nem hagyhatta azonban figyelem nélkül, hogy lehető, miszerint oly szakértő jogtudósok, kik birói minősitvénynyel birnak, nem találtatnak elegendő számban. A kört tehát, honnan a szakértő jogtudósok vehetők, kiszélesitette oly módon, hogy abba minden jogvégzett bányaszakértő bennfoglaltassék. Igen természetes, hogy egyszersmind az 1869:IV. törvénycikkhely 8-20. §-ában érintett összeférhetlenségi okok alól a kisegitő birákat ki kellett venni. Azon határozatok a dolog természeténél fogva az állandóan alkalmazott birákra vonatkoznak. A kisegitő birák nem ilyenek. Ezek legnagyobb része épen mert szakértő jogász, oly foglalkozást űz, vagy oly hivatalban van, mely az állandó birói hivatallal összeférhetlen, de nem lehetett azzá tenni a kisegitő szavazó működéssel a nélkül, hogy ez intézkedés czélja egészen meg ne hiusuljon.

A kisegitő birák a fő- és legfőbb törvényszékeknél is alkalmazhatók. Ez nem is lehetett másként. Elég legyen e részben csak azt felemliteni, hogy különben a felebbviteli törvényszékeknél ugyanazon ügyben kevesebb szakértő biró itélne, mint az első folyamodásiban, s ha átaljában áll azon elv, hogy a magasabb törvényszék azért itél nagyobb számu tanácsban, hogy itélete helyes volta iránt a biztositék szaporitassék: ugy ez elvet a szakértő birák kihagyása által nem lehetett épen a bánya-ügyekre nézve illusoriussá tenni.

A 11. §-hoz

Ezen intézkedés azért szükséges, mert az 1840:XV. tc. II. R. 5. §-a eltérőleg rendelkezik.

A 12. §-hoz

Ezen intézkedést a gyakorlatban felmerült kételyek tették szükségessé, nem levén fenntartható azon itt-ott még tényleg létező anomalia, hogy az elsőfoku törvényszék is ugy, mint a felebbviteli, öt tagu tanácsban itéljen.

A 13. §-hoz

A birák fizetésének megállapitásánál a sokféle fokozat mellőztetett; egyuttal azonban gondoskodni kellett arról, hogy oly birák, a kik előléptetésben nem részesülnek, haladtabb korukban buzgó és becsületes hivataloskodásukért már a törvény rendeleténél fogva megjutalmaztassanak. Ezen intézkedés a birák megnyugtatására és szorgalmuk buzditására jótékonyan fog hatni.

A 14. §-hoz

Nehogy a birói személyzet hivatásának pontos teljesitésétől a birói tekintélyt is sértő kisszerű kiküldetések és végrehajtások által elvonassék: a birósági végrehajtók intézménye hozatik be ugy, hogy a birák jövőre csakis kivételesen és csakis fontosabb esetekben bizathatnak meg végrehajtásokkal, mi által az ily végrehajtások költségessége is meg fog szünni.

A birósági végrehajtók iránt külön törvényjavaslat terjesztetett elő, és azok itten csak a rendszer teljessége miatt emlittetnek föl.

A 15. §-hoz

A segéd- és kezelő-személyzet kinevezését már az 1869:IV. tc. 27. §-a az igazságügyministerre bizza; ezen rendelkezésnek természetes kifolyása, hogy annak számát is a szükségnek megfelelőleg ő határozhatja meg.

A 16. §-hoz

A biróságok kerületét és székhelyét az 1869:IV. tc. 21. §-a szerint a törvényhozás állapitja meg: azért is azok jegyzéke a javaslathoz mellékeltetett.

A 17. §-hoz

A községek beosztása az egyes járásokba legczélszerűbben a végrehajtó hatalom által eszközölhető. E beosztás azonban csak akkor történhetik meg, ha a székhelyek már megállapittattak. A jelen § megadja mindazon biztositékokat, a miktől a helyes beosztás függ, és kijelöli azon irányadó szempontokat, a melyet annál követni kell.

A 18. §-hoz

A külön váltó- és kereskedelmi törvényszéknek fenntartása csak a fővárosi élénk forgalom által igazoltatván: a hatáskört is csak ezen fővárosokra és a környékre kellett szoritani.

A 19. §-hoz

Már az átalános indokolásban kifejtetett, hogy a biróságoknak a fennálló törvényekben előszabott hatáskörén a javaslat egyelőre csak az elkerülhetetlenül szükséges változásokat teszi, a jövő törvényhozásnak tartván fenn: hogy a szóbeli eljárás behozalával egyidejüleg a hatáskört is megváltoztassa.

A 20. §-hoz

Bűnvádi ügyekben a járásbiróságok hatáskörét szabatosan körülirni nem lehet; minthogy e tekintetben különösen a Királyhágón innen legtöbbnyire csak a birói gyakorlat dönt.

A b) pontban felsoroltatnak azon esetek, melyek a sajtótörvény, ugy a szinházakról szóló 1848:XXXI. tc. értelmében, már eddig is a polgári biróságok elé tartoztak; és minthogy ez esetekben csekély kihágások forognak kérdésben: ezeket az egyes biróságokhoz lehet utasitani.

A végbekezdés természetesen csak azon járásbiróságokra vonatkozik, melyeknek székhelye a törvényszék székhelyével nem esik össze; mert a törvényszék székhelyén létező járásbiróság személyzete amugy is a törvényszék személyzetéből rendeltetik ki, és nem volna indokolható, hogy itt a járásbiróság vezesse a bűnvizsgálatokat.

A 21. §-hoz

Az alispáni biróságok az igazságszolgáltatásnak a közigazgatástól lett elválasztása után többé nem tarthatók fenn. Minthogy azonban a birtokszabályozási ügyek tárgyalása a helyszinén legczélszerűbben eszközölhető; a járásbiró ezenfelül a járásában fennálló birtokviszonyokat legjobban ismerheti, és a felekkel is könnyebben bánhat személyes ismeretségénél fogva, és igy az egyességek létrehozására sikeresebben hathat: ennélfogva az előmunkálatok megtétele, a per felszerelése, ugy az egyezségek megkisérlése a járásbiróságra bizatik. Ámde az itélet-hozatal a törvényszék számára tartatik fenn részint azért, mivel az ily perekben többnyire bonyolodott és fontos birtokviszonyok felett kell itélni, részint pedig azon oknál fogva, hogy a feleknek a biró elfogultsága ellen minél több biztositék nyujtassék.

A 22. §-hoz

Polgári ügyekben a törvényszékek másodbirósági hatáskörét már a polg. törvk. rendtartás megszüntetvén: ezen elv következetesen a bűnügyekre is kiterjesztetik.

A 23. §-hoz

Már az átalános indokolásban kiemeltetett: hogy a törvényszékek hatásköre több tekintetben kiterjesztetik oly czélból, hogy az illetőségi kérdés egyszerüsitessék. Ennek folytán s minthogy a törvényhatóságok biráskodásának megszüntével azon fő ok, a miért némely ügyek külön királyi biróságok elé utaltattak, a jövőre nézve elenyészett: ezen kivételes királyi biróságok további fenntartása teljesen feleslegessé vált.

A 24-27. §-okhoz

A bányaügyek száma csekély lévén, de a bányák is csak az ország némely vidékein fordulván elő: a bányabirósággal teljesen elég hét törvényszéket felruházni.

A bányatörvényszéknek, mint kivételes biróságoknak (fora specialia) felállitása szükségessé tette azok hatáskörének, azaz a szorosan vett bányaügyeknek meghatározását.

A jelen javaslat tartalma e részben lényegben egyez azon szabályzattal, mely 1861 előtt fennállott. Két ok volt főleg, mely a bányabiróságoknak az ideiglenes törvénykezési szabályokban megállapitott hatáskörétől való eltérést igazolja. Az egyik, hogy a kivételes biróságokhoz csak azon peresügyeket lehetett utalni, melyek helyes elintézésére bányaszakértelem mellőzhetlenül szükséges, melyekért tehát maguk a kivételes biróságok felállittattak. A másik, mert egyéb ügyeknek is csak azért, mert a bányákkal vagy a bányászattal összeköttetésben vannak, a kivételes biróságokhoz utalása a felekre oly költséget s fáradságot rovott volna, melytől a rendes polgári biróság előtt mentesek. A bányabiróságok kevesen vannak, kerületük felette nagy s ez nem is lehet másként; de epén e miatt óvakodni kell eléjük oly ügyeket is utasitani, melyek másutt is, ép oly helyesen eldönthetők.

A bányaügyekben hozott itéletek végrehajtását és egyesbirói cselekmények teljesitését, szabályszerint csak a bányabiróságnak kellene megengedni, de épen a bányaszakértő birók csekély száma, s a bányabirósági kerületek nagysága indokolja e szabálytól a 27. §-ban foglalt eltérést; az ellenkező határozat oda vezetne, hogy a szakértő birák idejének tetemes része, ily kiküldetésekkel lenne elfoglalva, miből nemcsak az ügyek elintézésében késedelem származnék, de a felek is felesleges költséggel terheltetnének.

A 28. §-hoz

A sajtóügyekben való biráskodást szintén nem volna tanácsos ez úttal még minden törvényszékre kiterjeszteni. A sajtóperek csekély száma nem érdemelné azon nagymérvü előkészületeket s költségeket, a melyeket az esküdtszékek alakitása igényelne.

A 29. §-hoz

A központi telekkönyvi hatóság teendői kivételesen a Pest városi törvényszékre bizattak: ennek megszünte után ezen biráskodást a helyébe lépő biróságra kellett bizni.

A polg. törv. rendtartás. 19. §-a szerint a telekkönyvi hatóság teendőit a birtokbiróság végezi, és minthogy jövőre birtokbirósági hatósággal csak a kir. törvényszékek ruháztatnak föl, következetesen a telekkönyvi hatóság is csak ezeket illetendi. - Azonban tekintetbe kelle venni, hogy ezen rendelkezés folytán több városokból a telekkönyveket e messzebb eső törvényszékhez kellene átvinni, holott ezen városok a telekkönyvek közellétét már megszokták, azokat addig is jól vezették és a lakosság ezen változás által csak szenvedne.

Hogy tehát egyrészről a törvénynek azon rendelkezése, miszerint a telekkönyvi hatóságot csak a törvényszék gyakorolja, fenntartassék; de másrészről a fennebbi városok jogosult igényeinek is elég tétessék: a törvényben azon intézkedés vétetett föl, hogy az ügydarabok elintézése és a bejegyzések elrendelése fenntartatik a törvényszékek számára, azonban a telekkönyvek vezetése és a kezelés a városokban hagyatik azon esetre, ha a költségeket maguk viselik és a telekkönyv hitelének fenntartása czéljából a törvényben felsorolt rendelkezéseknek eleget tesznek.

A telekkönyvi hatóság és a telekhivatal teendőinek ily módoni megosztására az igazságügyminister felhatalmaztatik oly járások tekintetében is, a melyek a törvényszék székhelyétől messzebb esnek, hogy ezáltal az ily távolabb eső községeknek egyelőre is már a telekkönyv használata könnyittessék.

A 30. §-hoz

Az ezen szakaszban felsorolt bűntények feletti eljárás eddig a kir. itélő tábla hatásköréhez tartozott. Jövőre azonban, hogy ezen büntényekre nézve is két foku felebbvitelnek legyen helye, és hogy az amugy is túlhalmozott kir. itélő tábla az első foku biráskodástól felmentessék, az itélő kir. táblák székhelyein szervezett első foku kir. törvényszékekre ruháztatnak át.

Minthogy azonban a büntető törvénykönyv és büntető perrendtartás amugy is rövid idő alatt a törvényhozás elé fog terjesztetni, és azon alkalommal ezen büntettek birósága is tüzetesebben fog tárgyaltatni, jelen § intézkedése csak ideiglenes; miért is a felsorolt törvényszékek csak egyelőre bizatnak meg.

A 31. §-hoz

A buda-pesti kir. váltó- és kereskedelmi törvényszék hatásköre a b) pontban elősorolt csődperekre is kiterjesztetik: mivel gyors elintézést igényelnek, és az ily csődökben bejelentett keresetek amugy is nagyobbrészt váltó és kereskedelmi viszonyokból származnak.

A 32. §-hoz

A czégbejegyzésekre nézve külön rendelkezés szükséges: mert az 1840. XV. tc. II. R. 33. §-a szerint az aláirási levelek egyik példánya minden váltótörvényszéknek megküldendő. Mivel pedig ez a váltóügyekre illetékes törvényszékek nagy számánál fogva jövőre nem lenne kivihető: azért ezen átküldés csak a budapesti kereskedelmi törvényszékre szorittatik.

A végbekezdés rendelkezése az által van indokolva, hogy az ily bejegyzés a mostani élénk forgalom mellett halasztást nem szenvedhetvén: az illetők a törvényhatósági közgyülés összejövetelét be nem várhatják. Ez okból az érintett bejegyzéseket is az állandóan együtt lévő törvényszékekre kellett bizni.

A 33. §-hoz

A gyámsági ügyek tárgyalása a rendes biróságok hatásköréhez tartozik, - azonban a biróságok a pénzkezelést, mint a birói hivatással össze nem egyeztethető teendőt, - át nem vehetik, mi végett ideiglenes intézkedés szükséges addig is, a mig a törvényhozás e fölött tüzetesen rendelkezhetnék. Legczélszerübb, ha egyelőre az árvapénzek kezelése a törvényhatóságoknál hagyatik, a melyek a kezelés módja iránt is intézkedhetnek, és a kormány az árvaügy kiváló fontossága tekintetéből csak a felügyeleti jogot tartja fenn magának annyiban, hogy a kezelési szabályzatok czélszerüsége fölött jóváhagyási jogának alkalmazása által őrködik.

A 34. §-hoz

A biróságok állami biróságok lévén, letételeik őrzésére az állampénztárak rendeltettek.

A 35. §-hoz

Minthogy az uj szervezett keresztülvitele nagymérvü előkészületeket szükségel, a melyeket részletezni nem lehet, és a melyek a helyi viszonyokhoz képest változnak is: az erre vonatkozó intézkedéseket az igazságügyministerre kellett bizni, a ki egyuttal az életbeléptetés időpontját is legczélszerübben meghatározhatja, nehogy a törvénykezés menete fennakadjon.

A 36. §-hoz

Ezen intézkedés természetes: mert a hatáskör uj biróságokra ruháztatván át, az eddig fennállott biróságok tovább fenn sem állhatnak.

A 37. §-hoz

Minthogy a törvénykezésnek jól rendezett államban egy pillanatig sem szabad szünetelnie, okvetlenül és pedig parancsolólag fenn kell tartani a létező biróságok működését mindaddig, a mig az uj biróságok rendes működésüket megkezdhetik.

A 38-42. §-hoz

Ha az uj szervezet életbeléptetését lehetlenné tenni nem akarjuk, a fennlévő s eddig törvénykezési czélokra használt helyiségek s szerelvények átengedését is el kell rendelni. Ezen épületek és szerelvények törvénykezési czélokra használtatván eddig is: nem volna indokolható, ha jövőre eme czéloktól elvonatnának.

Ezen intézkedés nélkül a javaslott törvényszékek nagyobb része, különösen a fogházak hiánya miatt alig, vagy csak hosszu idő mulva s a kincstár nagy megterheltetésével lenne szervezhető. Tekintve, hogy a városok nagyrészben és önkényt épületjeiket, mások pedig a szervezés keresztülvitelére a helyiségek megszerzésénél támogatásukat ajánlották fel: az átengedendő helyiségek iránt kételyek csak ritkán fognak támasztatni. Azonban nehogy ily viták által a törvény végrehajtása feltartoztassék: a 36. § intézkedése, ugy szintén a 37. § rendelkezései is a felmerülhető nehézségek eltávolitása végett mulhatlanul szükségesek.

Melléklet az 1871. évi XXXI. törvénycikk indokolásához

A királyi törvényszékek és járásbiróságok jegyzéke

Folyó
szám
Törvényszék székhelyei A beosztott járásbiróságok székhelyei
Pest Bel-, Lipótváros és Margitsziget
Terézváros és Ujpest
József, Ferenczváros és Kőbánya
1 Pest Alsó-Dabas
Vácz
Gödöllő
Monor
Ráczkeve
2 Buda Buda
Ó-Buda
3 Czegléd Nagy-Káta
Czeglég
Kecskemét
4 Kecskemét Nagy-Kőrös
Kunszentmiklós
Félegyháza
5 Félegyháza Halas
Csongrád
Kalocsa
6 Kalocsa Dunavecse
Kis-Kőrös
Balassa-Gyarmat
Rétság
7 Balassa-Gyarmat Szécsény
Szirak
8 Losoncz Losoncz
Fülek
9 Beszterczebánya Beszterczebánya
Breznóbánya
Ó-Zólyom
Selmecz
10 Selmecz Korpona
Körmöczbánya
11 Ipolyság Ipolyság
Mikola
12 Esztergom Esztergom
Muzsla
13 Aranyos-Maróth Aranyos-Maróth
Zsarnócza
14 Léva Léva
Verebély
Nyitra
15 Nyitra Érsekujvár
Galgócz
16 Vágujhely Vágujhely
Nagy-Tapolcsán
17 Privigye Privigye
Oszlán
Szakolcza
18 Szakolcza Szenitz
Miava
Pozsony
Malatzka
19 Pozsony Somorja
Szerdahely
Bazin
Galantha
20 Nagy-Szombat Szencz
Nagy-Szombath
Trencsén
21 Trencsén Baán
Illava
Puchó
Bitse
22 Zsolna Csátza
Zsolna
23 Turócz-Szent-Márton Turócz-Szt-Márton
Znio-Várallya
Námesztó
24 Turdossin Alsó-Kubin
Turdossin
Rózsahegy
25 Liptó-Szent-Miklós Hradek
Liptó-Szent-Miklós
26 Szabadka Szabadka
Zenta
27 Baja Baja
28 Ujvidék Ujvidék
Palanka
29 Zombor Zombor
Apatin
30 Ó-Becse Ó-Becse
Kula
31 Magyar-Óvár Magyar-Óvár
Nezsider
Sopron
Nagy-Márton
32 Sopron Kis-Márton
Felső Pulya
Eszterház
Csepregh
33 Kapuvár Kapuvár
Csorna
Szent-Márton
34 Győr Győr
Téth
35 Komárom Komárom
Ó-Gyallya
36 Tata Csep
Tata
Székes-Fehérvár
37 Székes-Fehérvár Moór
Sárbogárd
Martonvásár
38 Zala-Egerszegh Zala-Egerszegh
Keszthely
39 Sümegh Tapolcza
Sümegh
40 Alsó-Lendva Alsó-Lendva
Baksa
41 Csáktornya Csáktornya
42 Nagy-Kanizsa Nagy-Kanizsa
Veszprém
43 Veszprém Enying
Zircz
44 Pápa Pápa
Devecser
Szombathely
Felsőőr
45 Szombathely Vasvár
Német-Ujvár
Körmend
46 Sárvár Kis-Czell
Sárvár
47 Kőszeg Kőszeg
Rohoncz
Szent-Gotthárd
48 Szent-Gotthárd Hidegkut
Őri-Szent-Péter
Mura-Szombath
Kaposvár
49 Kaposvár Igal
Karád
50 Marcali Marcali
Csurgó
51 Szigetvár Szigetvár
Nagy-Atád
Szegszárd
52 Szegzárd Paks
Bonyhád
Duna-Földvár
53 Högyész Högyész
Tamási
Pécs
Pécsvárad
54 Pécs Szent-Lőrincz
Sásd
Mohács
55 Siklós Siklós
Dárda
Lőcse
56 Lőcse Igló
Göllnitz
Késmárk
57 Késmárk Ó-Falu
Szepes-Szombathely
Lubló
Rima-Szombath
58 Rima-Szombath Tornallya
Rima-Brezó
Rozsnyó
59 Rozsnyó Dobsina
Jolsva
Eger
60 Eger Heves
Pétervásár
61 Gyöngyös Gyöngyös
62 Szolnok Szolnok
Mező-Túr
Jászberény
63 Jászberény Árokszállás
Jász-Apáthi
Karczag
64 Karczag Turkeve
Tisza-Füred
Miskolcz
65 Miskolcz Szent-Péter
Edelény
66 Mező-Kövesd Mező-Kövesd
Csáth
Kassa
67 Kassa Mislye
Szántó
Szikszó
68 Torna Torna
Szepsi
Eperjes
Girált
69 Eperjes Somos
Siroka
Szeben
70 Bártfa Bártfa
Svidnik
Sátorallya-Ujhely
71 Sátorallya-Ujhely K.-Helmecz
Gál-Szécs
N.-Mihály
Homonna
72 Homonna Pápina
Varanno
Sztopko
73 Tokaj Szerencs
N.-Tokaj
Ungvár
74 Unghvár N.-Kapos
Szobráncz
N.-Berezna
75 Beregszász Beregszász
Kászony
76 Munkács Munkács
Alsó-Verecske
77 Nagy-Szőllős Nagy-Szőllős
Halmi
78 Debreczen Debreczen
Derecske
79 Margita Margita
Diószegh
80 Belényes Belényes
Vaskoh
Nagy-Várad
Élesd
81 Nagy-Várad Szalonta
Mező-Keresztes
Tenke
Máramaros-Szigeth
82 Máramaros-Szigeth F.-Vissó
Joód
Sugatag
Huszt
83 Huszt Técső
Ökörmező
Szatmár-Némethi
84 Szathmár-Némethi Fehér-Gyarmat
Szinyér-Várallya
Erdőd
85 Nagy-Károly Máté-Szalka
Nagy-Károly
86 Nagy-Bánya N.-Bánya
87 Nagy-Somkut Nagy-Somkut
88 Szilágy-Somlyó Szilágy-Somlyó
Zilah
89 Zilah Szilágy-Cseh
Tasnád
90 Nagy-Kálló Nagy-Kálló
Nyirbátor
91 Nyiregyháza Nyiregyháza
Kis-Várda
92 Szoboszló Szoboszló
Hajdu-Böszörmény
93 Hajdu-Böszörmény Dorog
Nánás
94 Szarvas Szarvas
Szeghalom
Békés
95 Békés-Gyula Békés-Gyula
Békés-Csaba
Orosháza
96 Makó Makó
Batonya
97 Szeged Szeged
Halas
98 Hód-Mező-Vásárhely Szentes
Hód-Mező-Vásárhely
Arad
Pécska
99 Arad Uj-Arad
Radna
Világos
Borosjenő
100 Borosjenő Kis-Jenő
Buttyin
101 Kőrösbánya Kőrösbánya
N.-Halmágy
102 Lugos Lugos
Facset
103 Oravicza Oravicza
N.-Bagsán
Temesvár
104 Temesvár Buziás
Vinga
Lippa
105 Versetz Versetz
Detta
106 N.-Becskerek Nagy-Becskerek
Török-Becse
107 Módos Módos
Párdány
Nagy-Kikinda
108 Nagy-Kikinda Török-Kanizsa
Zsombolya
109 Nagy-Szent-Miklós Nagy-Szent-Miklós
Billet
Hidalmás
Bánffy-Hunyad
Kolozsvár
110 Kolozsvár Kolozs
Mocs
Maros-Ludas
111 Torda Torda
Felvincz
Maros-Ujvár
112 Nagy-Enyed Nagy-Enyed
Balázsfalva
113 Abrudbánya Topánfalva
Abrudbánya
Zalatna
114 Gy.-Fehérvár Gyulafehérvár
Algyógy
Maros-Illye
115 Déva Rápolt
Déva
Vajda-Hunyad
116 Hátszeg Hátszeg
Puj
117 Szászváros Szászváros
Szászsebes
Szerdahely
Vizakna
118 Nagy-Szeben Orláth
Nagy-Szeben
Ujegyház
Freck
119 Fogaras Fogaras
Sárkány
Zernyest
120 Brassó Földvár
Brassó
121 Sepsi-Szent-György Sepsi-Szent-György
Baróth
Bereczk
122 Kézdi-Vásárhely Kovászna
Kézdi-Vásárhely
123 Csik-Szereda Csik-Szent-Márton
Csik-Szereda
124 Gyergyó-Szent-Miklós Gyergyó-Szent-Miklós
Ditro
125 Szász-Régen Görgény-Szent-Imre
Szász-Régen
Lekencze
126 Besztercze Teke
Besztercze
127 Naszód Borgo-Prund
Monor
Naszód
Bethlen
128 Deézs Magyar-Lápos
Semesnye
Deézs
Szék
129 Szamos-Ujvár Szamos-Ujvár
Válaszut
Mező-Bánd
Maros-Vásárhely
130 Maros-Vásárhely Ny.-Szereda
Erdő-Szent-György
Dicső-Szent-Márton
Radnóth
Székely-Keresztur
131 Székely-Udvarhely Székely-Udvarhely
Etéd
Kőhalom
132 Segesvár Segesvár
Nagy-Sink
Szent-Ágota
Berethalom
Nagy-Selyk
133 Medgyes Medgyes
Erzsébetváros
Bolkács