1871. évi XXXIX. törvénycikk

a vizszabályozási társulatokról * 

1. § Mindennemü folyók és vizek mellett fekvő, vizmentes magaslatok által határolt, s ekkép magában egy egészet képező ártér vagy valamely sziget birtokosai jogositva vannak ármentesitő társulatot alakitani.

Meder vagy vizfolyás rendezésére, partok biztositására ellenben csak oly önálló területek birtokosai alakithatnak szabályozási társulatot, melyekben az ily szabályozás sem a szemben lévő, sem a felső vagy alsó birtokosoknak nem okoz hasonló munkálatok által el nem háritható károkat.

Annak felderitése, vajjon az ilynemü kárositások esete e szabályozásnál fenforog-e, és ha igen, milyen intézkedések teendők azok elháritására? - a 12. §-ban körülirt eljárás által eszközöltetik.

2. § Ha az ármentesitő vagy vizszabályozó társulat alakitása közakarattal nem történhetik, az érdekelt birtokosoknak az ártérben birt holdak mennyisége szerint számba veendő többsége a kisebbség ellenében is megalakultnak nyilvánithatja a szabályozási társulatot.

3. § Az érdekeltek, ha szabályozási társulatot kivánnak alakitani, általános kimutatást tartoznak késziteni az érdekelt földbirtokok holdszámáról, - általános műszaki tervezetet és költségvetést a szabályozásról, - s ezeket az illető törvényhatóságnak bejelentvén, minden érdekelteket közgyülésre hinak össze.

E közgyülésben a társulat a 2-ik § szerint megalakul, elnököt és választmány választ, alapszabályait megalkotja, a részletes műszaki tervezetet elkésziti, a munkák sorozatát és végrehajtási határidőket megállapitja; s mindezeket az illetékes törvényhatóságnak, s ez uton a közlekedési ministeriumnak helybenhagyás és a 12. § szerinti eljárás végett felterjeszti.

Társulati működésnek további tettleges foganatositását azonban csak a felsőbbi jóváhagyás után kezdheti meg.

4. § Elnök, alelnök és választmányi tag csak érdekelt birtokos vagy annak meghatalmazottja lehet.

A választmányi tagok száma legalább 3-ban állapittatik meg.

Ezer cat. holdat s ennél kisebb ártért mentesitő társulat ügyeinek vezetését és képviseltetését egy ügyvivő igazgatóra is bizhatja.

Ugyanezen intézkedés alkalmazandó oly nagyobb kiterjedésü ártereknél is, melynek birtokosai száma a választmány másnemü alakitását lehetetlenné teszi.

5. § A társulati közgyülés az elnököt és alelnököt általános, a választmányt egyszerü szavazattöbbséggel 3 évre választja meg.

6. § A választmány intézi a társulat minden ügyeit, felügyel a tisztviselőkre, gondoskodik a társulati kötelékhez tartozó ármentesitendő területek pontos összeirásáról, és ezeknek haszon-arányos osztályozásáról, elkésziti az évi költség-előirányzat tervezetét; s ebbeli munkálatait megerősités végett a társulat közgyülésének előterjeszti, a közgyülés által megszavazott összegeket kiveti, és behajtás végett az illető közegeknél a maga idején a kellő lépéseket megteszi, a társulat vagyona fölött őrködik és azt nyilván tartja.

7. § A társulat tisztviselői személyzete rendesen legalább igazgató- és mérnökből áll, - a mennyiben azonban a társulat pénzbeli ereje nem engedi, hogy külön mérnököt tartson, műszaki teendőit más, alkalmazásban levő mérnökre is bizhatja.

Hasonlóképen az igazgató teendőivel az elnök, alelnök vagy egy választmányi tag is megbizható.

8. § Minden ármentesitő vagy vizszabályozó társulat köteles évenként legalább egy közgyülést tartani, s ennek jegyzőkönyvét az illetékes törvényhatóság utján a közlekedési ministernek felterjeszteni.

Alapszabályilag meghatározandó határidő s kihirdetés mellett rendkivüli közgyülést az elnök bármikor egybehivhat, a választmány inditványára, vagy az ártér-birtok legalább egy tizedrészét képviselő tagok irásbeli felszólitására azonban az elnök ily gyülést egybehivni köteles.

Ezen rendkivüli közgyülés jegyzőkönyve az illető helyre szintén felterjesztendő.

9. § A közgyülés főbb teendői: a szabályozás ügymenetéről és folyamatjáról a választmány által beadandó jelentés fonalán a legközelebb foganatba veendő munkálatok iránt intézkedni;

az évi költség-előirányzatot megállapitani;

a lefolyt évi számadásoknak társulati, de nem választmányi tagok által leendő átvizsgálását elrendelni;

a számadást a társulati tagokkal átnézhetés végett alkalmas módon közölni;

a választmány vagy egyes társulati tagok által előterjesztendő inditványok, javaslatba hozandó alapszabályváltoztatások, ügyviteli rendelkezések fölött tanácskozni, határozni, tisztviselőit választani.

10. § Ha valamely társulat csak egy törvényhatóság területén működik, akkor a működése feletti felügyeletet és ellenőrködést ezen törvényhatóság gyakorolja. Ha a társulat működése több megyére, kerületre terjed ki: akkor a társulat felterjesztése alapján a közlekedési minister jelöli ki a felügyelettel és ellenőrködéssel megbizandó törvényhatóságot, a történtekről azonban a többi érdekelt törvényhatóságok is értesitendők.

11. § Ármentesitést vagy szabályozást czélzó munkálatok tervezetei a 10. § szerint illetékes hatósághoz nyujtandók be.

12. § Beterjesztetvén a társulat által az ármentesitő vagy vizszabályozó munkák általános és részletes tervezete az illetékes hatósághoz, az érdekelt, s jelesül vizszabályozási műveleteknél a szemben lévő felső és alsó községek a törvényhatóság alispánja vagy hason állásu tisztviselője által a tervezet benyujtásáról nyolcz nap alatt értesitendők.

A tervek a hirdetési 8 napon tul közszemlére 30 napig kitéve maradnak.

Minden a tervezetre vonatkozó nyilatkozatok az érdekeltek által az illetékes hatósághoz ez idő alatt nyujtandók be. Ezen eljárás után az illetékes hatóság a tervezett felet a legfeljebb 30 nap alatt összehivandó körgyülésen határozatot hoz s ezt a beérkezett nyilatkozatokkal együtt a közlekedési ministernek végleges megerősités végett felterjeszti.

A tervek jóváhagyása sem a törvényhatóságra, sem a kormányra, a netaláni hiányokért vagy káros következésekért, kártéritési kötelezettséget maga után nem von.

13. § Az ármentesitési vagy szabályozási munkákra vonatkozó tervezetet az érdekelt birtokosok vagy társulatok saját költségükön tartoznak készittetni, felhatalmaztatik azonban a közlekedési minister, hogy a megalakult társulatokat az illető törvényhatóság ajánlata folytán a tervezetek elkészitésére forditandó kölcsön-előleggel segélyezhesse; vagy a társulat fölkérésére e tervek elkészitését saját közegei által, de e megbizással járó költségek megtéritése mellett eszközölhesse.

14. § Az előre megállapitott és illetékes uton helybenhagyott általános és részletes tervezettől a társulat el nem térhet. A módositásokhoz vagy változtatásokhoz a társulat e czélra összehivott közgyülésének határozata s az előbbi szakaszban kijelölt hatóságok helybenhagyása szükségeltetik.

15. § Az ármentesitő és vizszabályozó társulat választmánya a 6. § értelmében elkésziti:

a) az ártér fejlesztését, az érdekelt birtokok holdszám szerinti összeirását és osztályozását;

b) a költségvetés kulcsát;

c) végre a vizszabályozási költségek összegét és egyenkénti kivetését.

Mindhárom esetben munkálatát az érdekeltekkel az illető közgyülést 30 nappal megelőzőleg közli és a közgyülésnek bemutatja.

Ha egyesek a munkálatok ellen panaszt emelnek, tartoznak ezt a közgyülésnek bejelenteni.

A közgyülés az a) alatt érintett munkálatok elleni panaszokban a helyszinelésre kitüzendő határnapon, a b) és c) alatt érintett munkálat ellenieknél pedig azonnali egyességet kisért meg.

Az egyességről jegyzőkönyv vezetendő, a mely határozat végett a közgyülésnek mutattatik be.

A közgyülés határozatában meg nem nyugvó fél panaszát a gyülés napjától számitandó 30 nap alatt az elnöknek benyujtani köteles, ki azt 15 nap alatt az illetékes törvényhatóság alispánjához vagy hason állásu tisztviselőjéhez átküldeni tartozik.

Ha ezen határidő alatt a törvényhatóság alispánjához panasz be nem nyujtatott, a közgyülés által hozott s felsőbb helyt megerősitett határozatok minden egyes érdekelt félre kötelezőkké válnak, és későbbi felszólalásnak hely nem adatik.

Ha a törvényhatóság fennemlitett tisztviselője a bemutatott iratok és a bekivánandó egyezkedési jegyzőkönyv alapján határozatot nem hozhat és szükségesnek látja, - műszaki szemlét rendel el melynek költségeit a vesztes fél viselendi.

16. § A műszaki szemle a panasz beadásától számitandó 30 nap alatt megtartandó, - s erről az érdekelt felek legalább 15 nappal a kitűzött határnap előtt értesitendők.

Ezen szemle tagjai az alispán, vagy helyettesének elnöklete alatt, az érdekeit felek megbizottjai s a szemle elnöke által meghivott mérnök.

A szemle műszaki tagjai irásbeli véleményt adnak, s az alispán vagy annak helyettese az ügyben érdemleges határozatot hoz.

17. § A közigazgatási uton hozott ily határozatokban meg nem nyugvó fél birtokon kivül a törvény rendes utján kereshet orvoslást.

18. § Az előre nem látott körülmények vagy változott viszonyok folytán utóbb felmerülő költségtöbblet megállapitására, kivetésére és behajtására nézve is a jelen törvényben megállapitott eljárásnak van helye.

19. § A haszon-aránylag kivetett költségrészlet az érdekelt ártér-birtokon fekvő oly teher, mely a birtokkal jár s mely az országos törvényhatósági és községi adó-hátralék kivételével minden betáblázott és be nem táblázott követelés előtt áll.

20. § A költség járulékokat a társulati tagok a társulat pénztárába fizetik be. A félévenkinti hátralékokra nézve azonban rendeltetik, hogy azok közigazgatási uton az egyenes adó beszedésére fennálló szabályok szerint az adóhivatalok által szedessenek be.

A választmány gondoskodni fog, hogy e hátralék kimutatása az adóhivataloknak pontosan benyujtassék.

Ezen hátralék után 6% késedelmi kamat jár, melynek öt része a társulat, egy része az adóhivatalok javára esik.

Az adóhivatalok az ily beszedett hátralékokat évnegyedenkint a társulati pénztárakba minden kifogás mellőzésével átszolgáltatandják.

21. § Az ártér-kimutatás vagy a költségkivetési kulcs helyessége, nemkülönben a társulat egyéb intézkedései ellen egyesek részéről támasztandó felszólamlások a költség-járulék beszedését s illetőleg közigazgatási uton való behajtását meg nem akaszthatják. Az illetéktelenül beszedett járulékok megtéritése vagy kiegyenlitése csak a felszólamlások elintézése után történend. Ezen kiegyenlitést a társulatok a felszólamlástól számitandó hat hó alatt tartoznak teljesiteni.

22. § Az ármentesitő vagy vizszabályozó társulatok munkálataik végrehajtása czéljából kölcsönöket is vehetnek föl.

E kölcsönöknek azonban legfeljebb 35 év alatt törlesztetniök kell.

A kölcsön felvétele esetében kimutatandó, hogy abból az egyes birtokrészeket mennyi terheli. Ezen kölcsönök kamatait és törlesztési részleteit az állam közigazgatási uton behajtja és kijelöli azon adóhivatait vagy pénztárt, melynél ezen kölcsönkamatok és törlesztési hányadok az illető hitelezők által felveendők lesznek.

23. § Ármentesitő társulatok a belvizek által érdekeltekkel egyetértve, hatáskörükbe vonhatják az azok által boritott területek mentesitését is; arról pedig minden esetben gondoskodni tartoznak, hogy a belvizeknek lefolyása munkálataik által ne akadályoztassék, és azok számára ugyanannyi és oly biztos lefolyást, a mennyi s a minő a szabályozás előtt volt, biztositani kötelesek.

24. § A társulat köteles helybenhagyott ármentesitési vagy szabályozási tervét saját költségén végrehajtani, köteles továbbá véd- és szabályozási műveit rendesen és jókarban fentartani, mit ha elmulasztana, akár egyes érdekeltek panaszára, akár az illető törvényhatóságok vagy az állami folyammérnökök előterjesztéseire a közlekedési minister e művek végrehajtását és fentartását a társulat terhére közigazgatási uton eszközölteti.

25. § Fentebbi szakaszban kijelölt esetekben vagy ha valamely társulat pénzügye zavarba jutna, vagy működése megakadna, s erről a fentebbi szakaszban kijelölt uton a közlekedési minister értesittetik - kormánybiztost nevezend ki.

A kormánybiztosnak feladata a társulat ügyeinek rendes kezelése iránt intézkedni és a kölcsönkötés kivételével mind azt végezni, mi a társulat választmánya- és közgyülésére e törvény által kitüzve van.

E megbizatás ideje két évig tarthat.

A megbizatás leteltével a kormánybiztos a társulatot közgyülésre hivandja egybe, s - választmány uj megalakitása után a társulat ügyeit ennek ujból átadandja.

Ismétlődés esetében a kormánybiztos működése 2 évnél tovább is tarthat, ez esetben a határidőt, az érdekeltek s az illetékes törvényhatóság meghallgatása után, a közlekedési minister határozza meg.

A kormányi megbizatással járó költségeket a kormánybiztos, a közlekedési minister jóváhagyása mellett határozza meg s a társulat rendes költségeivel együtt veti ki és szedeti be.

26. § Az ezen törvény alapján végrehajtandó vizművek- és töltésekhez megkivántató földterületek kisajátitására nézve az 1868:LV. tc. szabályai lesznek alkalmazandók.

27. § Ezen törvénycikk hatálya, - a társulatok alakulására és a műszaki tervezet és költségvetés, továbbá a mentesitendő területek összeirása- és osztályozásának megállapitására, valamint az ezek elleni felszólamlásokra vonatkozó intézkedések kivételével, a már ezelőtt alakult s jelenleg fennálló társulatokra is kiterjesztetik.

28. § Az 1840:X. törvénycikknek minden a jelen törvény határozmányaitól eltérő intézkedései hatályon kivül helyeztetnek; azon munkálatokra nézve azonban, a melyek egyesek vagy községek által az 1840:X. tc. értelmében készültek vagy ezután készülni fognak, az 1840:X. tc. 5., 6., 7. §-ai továbbra is érvényben maradnak.

29. § Ezen törvény végrehajtásával a közmunka- és közlekedési minister bizatik meg.