1871. évi XLII. törvénycikk

a pestvárosi nagy körutról a 3 bárányutczai kiágazással és az ezen, és az 1870:LX. tc. folytán nyitandó közlekedési uton emelendő épitkezések adómentességéről * 

1. § Pest városát a Feldunától az Aldunáig körben keresztül szelő főközlekedési, a fővárosi közmunkák tanácsa által tervezett nagy körútnak és a hárombárány-utcza kiágazásának egész vonalán, bárminemű új épületek emelése, ugyszintén régibb épületek lényeges átalakítása, új emeletek vagy pótépítkezések általi nagyobbítása csak úgy engedélyezhető, ha az épület a meghatározott szabályozási vonalon építtetik.

2. § A körút vonala által érintett házak és telkek tulajdonosai kötelesek telkükből az út területére szükséges részt - törvényszerü kártalanítás mellett - átengedni.

Ha azonban e szabályozás által telkük annyira megcsonkíttatnék, hogy azt egy önálló épület létesítésére föl nem használhatnák: ez esetben egész ingatlanságuk kisajátíttatik.

3. § Az önálló ház építéséhez elégtelen telekrészeket a szomszédok a kisajátítási áron átvehetik; ha azonban ezt tenni nem akarnák, telkeikből tartoznak kisajátitási árban annyit átengedni, mennyi az elégtelen telekrészek kiegészitésére szükséges.

4. § Önálló házteleknek legalább 7 öl utczahomlokzattal vagy ha a homlokzat hosszabb, legalább 10 öl mélységgel kell birnia: úgy mindazonáltal, hogy összes térfogata 120 négyszögölnél kisebb ne legyen.

5. § A körút létesítéséhez szükséges területen czélba vett új építkezések esetében az 1-ső §-ban említett körút meghatározott szabályozási vonalának épentartása végett esetenként szükséges kisajátitásokra megkivántató összegek fedezésére az 1870:X. tc. alapján felvett kölcsönből, a kimutatandó szükséghez képest időnkénti részletekben kölcsönképen 900,000 frt tétetik folyóvá.

6. § A fővárosi közmunkák tanácsa köteles ezen kölcsönt az 1870:X. tc. folytán felvett kölcsönalapnak esedékes kamataival együtt azonnal, mihelyt egyrészt az abból megszerzett, másrészt pedig a Duna-szabályozás folytán az 1870:X. tc. 7. §-a értelmében a fővárosi alap birtokába jövendő területet értékesiti, az értékesitéseknek megfelelő időnkénti részletekben visszafizetni.

7. § A körút egyes szakaszainak, illetőleg kiágazásának teljes kisajátitása után, a körút mindkét oldalának mentében homlokzattal álló házak és telkek tulajdonosai az illető szakasz kisajátitási költségeihez egy negyedrészben kötelesek járulni.

Önálló szakaszoknak tekintendők:

a) a Dunától a Váczi-útig;

b) a Váczi-úttol az új sugárútig;

c) a Sugárúttól a Kerepesi-útig;

d) a Kerepesi-úttól az Üllői-útig;

e) az Üllői-úttól a Dunáig terjedő vonalok;

f) a hárombárány-utczai kiágazás.

A hozzájárulási összeg kivetésének módozatait a belügyminister jóváhagyása mellett a városi hatóság állapítja meg.

8. § A körút mentében emelendő építmények:

a) melyek akár puszta telken, akár földig lerontott épületek helyébe, minden ócska fal felhasználása nélkül, teljesen újból építtetnek, az egész épületre;

b) melyek folytán valamely telken már meglevő épülethez előbb be nem épített területen oly toldás vagy pótépítés, avagy előbb nem létezett emelet adatik, mely áltat ujabb és eddig nem létezett adótárgy keletkezik; ezen újabb adótárgyra nézve:

a mennyiben legalább 48 láb magassággal birnak és jelen törvény kihirdetésétől számítandó 10 év alatt teljesen lakható állapotba helyeztetnek, közadózási tekintetben:

1-ször tizenöt évig mentesek úgy az állami mint az államadó után kivettetni szokott minden községi adótól;

2-szor ezen felül a tizenöt év letelte után az építményekért még tizenöt évig állami adó fejében a házbér-jövedelmi adó helyett csak egyszerű jövedelmi adó fizettetik, még pedig a ház tiszta jövedelmének 10 százaléka, úgyszintén a községi adópótlék is csak ezen jövedelmi adó után fog kivettetni.

9. § A 8-ik §-ban érintett adózási kedvezmény kiterjesztetik mindazon új épületekre is, melyek az 1870:LX. tc. alapján nyitandó főközlekedési sugárút létesíthetése végett a fővárosi közmunkák tanácsa által kisajátított területen emeltetnek.

10. § Ezen törvény végrehajtásával a ministerium bizatik meg.