1871. évi XLIII. törvénycikk

az amerikai Egyesült-Államokkal 1870. évi september 20-án a kivándorló egyének állampolgárságának szabályozása végett kötött államszerződésről * 

1. § Ő Felsége az ausztriai császár és Magyarország apostoli királya, és az amerikai Egyesült-Államok között a kivándorló egyének állampolgárságának szabályozása végett kötött államszerződés ezennel az ország törvényei közé iktattatik.

Ő Felsége az ausztriai császár, Csehország, királya stb. és Magyarország apostoli királya és az amerikai Egyesült-Államok elnöke azon szándék által indittatva, hogy az osztrák-magyar monarchiából az amerikai Egyesült-Államokba, s az amerikai Egyesült-Államokból az osztrák-magyar monarchia államterületeire kivándorló személyek állampolgársága szabályoztassék, elhatározták ezen ügy iránt tárgyalásba bocsátkozni; e czélból és az egyezmény megkötésére meghatalmazottakat neveztek, és pedig Ő Felsége az ausztriai császár stb. és Magyarország apostoli királya Beust Frigyes Ferdinand gróf urat, belső titkos tanácsost és kamarást, birodalmi kanczellárt, az uralkodó ház és a külügyek ministerét, a Szt. -István és Lipót-rendek nagykeresztesét, és az amerikai Egyesült-Államok elnöke Jay János urat, az Amerikai Egyesült-Államok rendkivüli követét és meghatalmazott ministerét Ő cs. és apostoli királyi Felségénél, kik a következő czikkeket állapították meg és irták alá:

I. CZIKK

Az osztrák-magyar monarchia polgárai, kik legalább öt évig folytonosan az amerikai Egyesült-Államokban tartózkodtak, és ezen ott tartózkodásuk alatt az Egyesült-Államok honosított polgáraivá lettek, az osztrák-magyar kormányok által amerikai polgároknak fognak tekintetni, s ennek megfelelő bánásmódban részesíttetni.

Viszont az amerikai Egyesült Államok polgárai, kik az osztrák-magyar monarchia államterületein legalább öt évig folytonosan tartózkodtak, s ezen ott tartózkodásuk alatt az osztrák-magyar monarchia polgáraivá lettek, az Egyesült-Államok által osztrák, illetőleg magyar állampolgároknak fognak tekintetni s ennek megfelelő bánásmódban részesíttetni.

Azon szándéknak puszta kijelentése, hogy valaki egyik vagy másik állam polgára kiván lenni, egyik részre nézve sem bir honositás hatályával.

II. CZIKK

Az egyik rész honosított polgára, a másik rész területére lett visszatértével a kivándorlása előtt elkövetett s előbbi hazája törvényei szerint büntetés alá eső cselekményekért a vizsgálatnak és büntetésnek alávetve marad, a mennyiben előbbi hazájának idevonatkozó törvényei szerint elévülés vagy büntethetlenség egyéb esetei közbe nem jöttek.

Nevezetesen az osztrák-magyar monarchiának oly volt polgára, ki az I. czikk értelmében amerikai állampolgárnak tekintendő, a védkötelezettség teljesítésének elmulasztása miatt az itt fennálló törvények értelmében vizsgálat és fenyítés alá vonathatik:

1. ha akkor vándorolt ki, midőn a védkötelezettek kiállitása alkalmával mint ujoncz az állandó hadseregbe szolgálattétel végett már beosztva volt;

2. ha akkor vándorolt ki, midőn zászló alatt szolgálatban állott, vagy csak meghatározott időre volt szabadságon;

3. ha mint bizonytalan időre szabadságra bocsátott, vagy mint tartalékos, vagy mint honvéd akkor vándorolt ki, midőn már behivó rendeletet kapott, vagy a nyilvános felhivás a megjelenésre kibocsátva volt, vagy a háboru kiütött.

Ellenben az osztrák-magyar monarchiának az Egyesült-Államokban honosított volt polgára, ha kivándorlása alkalmával vagy azután nem az 1., 2. és 3. számok alatt felsorolt, hanem más cselekvények vagy mulasztások által sértette meg a védkötelezettség iránt fennálló törvényes szabályokat, eredeti hazájába való visszatértével sem hadi szolgálattételre utólagosan nem szorítható, sem pedig a védkötelezettség elmulasztása miatt vizsgálat és fenyíték alá nem vonható.

III. CZIKK

A büntető igazságszolgáltatás alól magukat szökés által elvont bűntettesek kölcsönös kiszolgáltatása iránt e részről az osztrák-magyar monarchia, másrészről az amerikai Egyesült-Államok között 1856. évi julius 3-án kötött szerződést valamint az ugyanazon államok között 1829. évi augusztus 27-én létrejött kereskedelmi és hajózási szerződéshez 1848-ik évi május 8-án aláirt pótegyezmény IV. czikkének a hadi és kereskedelmi hajók szökevényeinek kiszolgáltatására vonatkozó határozmányai, ha változatlanúl érvényben maradnak.

IV. CZIKK

Az egyik államból kivándorolt oly egyén, ki az I. czikk értelmében a másik állam polgárának tekintendő, előbbi hazájába való visszatértével az előbbi állampolgári kötelezettségbe való visszalépésre nem kötelezhető. Ha azonban előbbi állampolgárságát saját akaratából ujra megszerzi s a honositás által nyert állampolgárságáról lemond, ezen lemondás megengedhető, s ez esetben az állampolgárságnak az előbbi hazában való visszaszerzésére, az ezen állambani bizonyos időig terjedő tartózkodás nem szükségeltetik.

V. CZIKK

Jelen szerződés a jóváhagyási okmányok kicserélése után azonnal életbe lép, s tíz évig marad érvényben.

Ha addig hat hónappal megelőzőleg egyik fél sem értesíti másikát abbeli szándékáról, hogy jelen szerződést azután megszünteti, akkor további érvényben marad, s pedig még tizenkét hónapig azután is, hogy az egyezkedő felek bármelyike másikát ily szándékáról tudósitotta.

VI. CZIKK

Jelen szerződés Ő Felsége az ausztriai császár stb. és Magyarország, apostoli királya által az osztrák-magyar monarchia mindkét törvényhozásának alkotmányszerű hozzájárulásával és az Egyesült-Államok elnöke által, az Egyesült-Államok tanácsának beleegyezése mellett, jóváhagyandó, és a jóváhagyási okmányok Bécsben, azok keltétől számított tizenkét hónap alatt kicserélendők.

Minek bizonyítékául a meghatalmazottak ezen szerződést úgy német, mint angol nyelven aláirták és pecsétjeikkel ellátták.

Kelt Bécsben szeptember hó huszadik napján, Urunk születésének ezernyolczszáz hetvenedik évében, ő császári és apostoli királyi Felsége uralkodásának huszonkettedik, és az amerikai Egyesült-Államok függetlenségének kilenczvenötödik évében.

2. § Ezen törvény kihirdetése után azonnal életbe lép.