1871. évi XLVII. törvénycikk

az uruguayi köztársasággal 1870 deczember 7-én kötött barátsági, kereskedelmi és hajózási szerződésről * 

Ő cs. és apost. kir. Felségének és az Uruguay köztársaság elnökének meghatalmazottjai által az 1867. évi XVI. tc. III. czikkében előszabott mód szerint kötött és Montvideoban 1870 decz. 7-én aláirt barátsági, kereskedelmi és hajózási szerződés; miután az országgyülés által elfogadtatott és utóbb mindkét részről szokott módon megerősittetett - ezennel az ország törvényei közé itattatik.

Szövege a következő:

Barátsági, kereskedelmi és hajózási szerződés, az osztrák-magyar monarchia és Uruguay köztársasága közt.

Ő Felsége az ausztriai császár, Csehország királya stb. és Magyarország apostoli királya egyrészről és

Ő Nagyméltósága Uruguay köztársaság elnöke másrészről, az államaik közt szerencsésen fennálló barátsági viszonyt megerősiteni és a kölcsönös kereskedelmi összeköttetéseket tartós és mind a két félre nézve előnyös módon szabályozni óhajtván, e czélra barátsági, kereskedelmi és hajózási szerződés kötését határozták el, és meghatalmazottaikká nevezték ki:

kik jó és kellő alakban talált meghatalmazási okmányaik kölcsönös közlése után, a következő czikkekben állapodtak meg:

I. CZIKK

Az osztrák-magyar monarchia és Uruguay köztársasága, azok lakosai és polgárai közt, állandó béke és barátság álljon fenn.

II. CZIKK

Ő cs. és apost. kir. Felsége államai és Uruguay köztársasága közt, a kereskedés kölcsönösen szabad lesz.

A nevezett államok polgárai Uruguayban és az uruguayiak az osztrák-magyar birodalomban kölcsönösen akadály nélkül és teljes szabadsággal és biztosságban látogathatják hajóikkal és rakományaikkal mindazon helyeket, kikötőket és folyókat, melyek az idegen nemzetekkel való kereskedésre nyitva állanak.

Mind a két szerződő fél polgárai egymás államterületeiben, csakugy mint a nemzetbeliek, szabadon utazhatnak, azok bármely pontján tartózkodhatnak, és letelepedhetnek, ott fekvő birtokot, házakat, raktárakat és boltokat bérelhetnek és birhatnak, és a mennyiben az országos törvények engedik - mindennemü árukkal és terményekkel nagyban és kicsinyben kereskedhetnek, valamint minden megengedett üzletet, minden ilyes művészetet és ipart szabadon gyakorolhatnak. Személyeik, házaik és javaik, valamint iparuk és kereskedelmük üzése tekintetében ugyanazon oltalmat és biztosságot élvezendik, melyeket az illető országok törvényeinél és rendeleteinél fogva a nemzetbeliek élveznek.

III. CZIKK

Mindegyik magas szerződő fél hajóvezetőinek, kereskedőinek és általában minden polgárának szabadságában álland a másik fél bármely területén árukat bárkitől venni vagy bárkinek eladni, s ugy az eladónak mint a vevőnek, ha csak az országban fennálló törvények- és szokásokhoz tartják magukat, teljes szabadság fog engedtetni, jogszerü feltételeik megállapitása és a kereskedésből ki nem tiltott javak és áruczikkek árának megszabása körül, akár legyenek azok a szerződő felek egyikének területébe bevive, akár onnan kivive. Hasonlókép szabadságukban álland üzleteiket akár személyesen gyakorolni, akár azokban tetszésük szerint harmadik személyek, minők: alkuszok, ügyvezetők, ügynökök vagy tolmácsok által magukat helyettesittetni, a nélkül hogy köteleztetnének erre más személyeket használni, mint a kiket a nemzetbeliek használnak, vagy ezeknek nagyobb bért vagy jutalmat fizetni, mint a mennyit hasonló esetben a nemzetbeliek fizetnének.

IV. CZIKK

Mind a két szerződő fél polgárai egymás állam területein jogaik érvényesitése és védelme tekintetéből szabadon és nehézség nélkül járulhatnak a biróságok elé, a törvények által megállapitott minden fokozaton keresztül; és szabadságukban áll minden esetben ügyvédeket, ügyészeket vagy bárminemü törvényszerü ügyviselőket és tolmácsokat tetszésük szerint használni. Ugy ez irányban mint mindabban, a mi a jogszolgáltatásra vonatkozik, ugyanazon jogokat, szabadalmakat és kiváltságokat fogják élvezni, melyeket a nemzetbeliek élveznek vagy jövőben élvezni fognak, és semmi esetben nem fognak más vagy magasabb illetékeknek vagy perköltségeknek alája vettetni mint azoknak, melyeket a nemzetbeliek kötelesek most vagy jövőben fizetni; föltéve természetesen, hogy magukat az illető államterületeken érvényes törvények- és rendeleteknek alávetik. Hasonlókép szabadságukban álland szükség esetében az illető államok politikai és közigazgatási hatóságaihoz, azok törvényeinek figyelemmel tartása mellett: irásbeli beadványokat intézni.

V. CZIKK

Az osztrák-magyar monarchia természeti és iparterményei Uruguayba való bevitelök alkalmával és viszont az uruguayiak az osztrák-magyar birodalomba való bevitelöknél, nem fognak más vagy magasabb vámok alá vettetni, mint a melyek bármely más idegen ország hason terményeitől jelenleg fizettetnek vagy jövőben fognak fizettetni.

Hasonlókép nem terhelhető mindegyik szerződő fél birtokaiban s területeiben valamely czikk kivitele a másik fél birtokaiba és területeibe más vagy magasabb vámok- vagy terhekkel, mint a melyek hasonló czikknek kiviteléért bármely más idegen országba jelenleg fizettetnek vagy jövőben fognak fizettetni. - Ép ugy nem vethető továbbá tilalom alá valamely áru, természeti vagy ipar-termény bevitele a szerződő felek egyikének területéből a másikéba, ha ezen tilalom egyaránt ki nem terjed minden más országból beviendő ugyanazon áru, természeti vagy iparterményre is. És nem tiltható meg valamely áru kivitele a szerződő felek egyikének területéből a másikéba, hacsak ily tilalom ugyanazon czikk kivitelére minden más nemzet területeibe is, egyaránt ki nem terjed.

VI. CZIKK

A szerződő államok egyikében sem fognak semminemü vámok, terhek, a megszoritások vagy tilalmak alá vonatni a másik fél hajóin ki- vagy bevitt áruk, ha egyaránt nem terhelik azok a nemzeti hajókon be- vagy kivitt árukat is. Hasonlókép ugyanazon visszvámok, dijak, mentességek vagy kedvezmények, melyek a nemzeti hajókon ki- vagy bevitt árukra nézve engedélyeztetnének, a másik szerződő fél hajóin be- vagy kivitt árukra nézve is engedélyezetteknek tekintetnek.

VII. CZIKK

Minden czikkből, melynek bevitele az osztrák-magyar monarchiába most vagy jövőben törvény szerint meg van engedve, ugyanazon beviteli vámok fognak fizettetni akár osztrák-magyar akár uruguayi hajón történik a bevitel; hasonlókép ugyanazon beviteli vámok fognak fizetteti mindazon árutól, melynek bevitele Uruguayba most vagy jövőben törvény szerint megengedtetik, akár osztrák-magyar, akár uruguayi hajón történik a bevitel.

Viszont a kivitelnél is minden czikk után, mely az osztrák-magyar monarchiából most vagy jövőben törvény szerint szabadon kivihető, ugyanazon kiviteli vámok fognak szedetni, és ugyanazon dijak és visszvámok adatni, ha a kivitel akár osztrák-magyar, akár uruguayi hajón történik; valamint minden czikk után, mely most vagy jövőben Uruguayból törvény szerint szabadon kivihető, szintén ugyanazon kiviteli vámok fognak szedetni, és ugyanazon dijak és visszvámok adatni, akár osztrák-magyar akár uruguayi hajón történik a kivitel.

VIII. CZIKK

Sem az egyik, sem a másik szerződő fél kikötőiben nem rovathatnak a másik országnak bár honnét indult hajóira semminemü tonna-, kikötői-, kalauz-, világitó torony, veszteglési vagy bármi néven nevezendő egyéb hasonló vagy megfelelő, akár a kormány, akár köztisztviselők, testületek vagy bármely intézetek nevében vagy azok javára szedett illetékek ha azok hasonló esetben a legnagyobb kedvezésben részesülő nemzetek hajóitól is nem fizettetnek.

IX. CZIKK

Mindegyik szerződő fél hajóinak megengedtetik a másik fél különböző, az idegen kereskedelemnek megnyitott kikötőiben külföldről hozott rakományukat részletenként rakni le, és szintugy részletenként venni fel, ezen különböző kikötökben a külföldre szánt rakományt.

A magas szerződő felek megegyeznek abban, hogy a parti hajózás szabályozása, az illető országos törvényeknek marad fentartva. Ha azonban egyikük vagy másikuk a parti hajózásra vonatkozó törvényeit megváltoztatná, és egy harmadik nemzetnek bárminő engedményt vagy szabadságot nyujtana, ugyanez a viszonosság feltétele mellett, hasonlólag a másik fél hajóira és polgáraira is kiterjedőnek fog tekintetni.

X. CZIKK

Mindazon hajók, melyek az osztrák-magyar monarchia törvényei szerint osztrák-magyar hajóknak, és mindazon hajók, melyek Uruguay köztársaság törvényei szerint uruguayiaknak tekintendők, ezen szerződés czéljaira is a nevezett monarchia és illetőleg Uruguay hajóinak fognak tekintetni.

XI. CZIKK

Az osztrák-magyar hadi és postahajók, valamint e két nemü uruguayi hajók, kölcsönösen Uruguay köztársaság vagy az osztrák-magyar birodalom minden kikötőibe, folyóira és helyeibe, melyekbe az idegen nemzetek had- és postahajói bebocsáttatnak, vagy jövőben fognak bocsáttatni, szabadon befuthatnak, ott horgonyt vethetnek, tartózkodhatnak és javitásokat tehetnek, miközben azonban az illető ország törvényeinek és rendeleteinek maradnak alávetve.

XII. CZIKK

Mindenben, mi a hajók kibérlésére, azoknak a kikötőkben, révekben, öblökben és horgonyvető helyeken való meg- és lerakodására, az áruk és javak raktározására és biztosságára, valamint általában a rendtartási és rendészeti szabályokra vonatkozik, melyeknek a hajók, azok legénysége és rakománya alávetve lehetnek, a magas szerződő felek mindegyikének polgárai egymás birtokaiban és területeiben ugyanazon kiváltságokat, szabadalmakat és jogokat fogják élvezni, melyeket a nemzetbeliek élveznek, és semmi esetben más vagy magasabb adózások- vagy terhekkel illettetni nem fognak, mint melyeket a nemzetbeliek jelenleg vagy jövőben fizetni fognak, feltéve, hogy magukat a nevezett birtokok- és területekben hatályban levő helyi törvényeknek és rendeleteknek alávetik.

XIII. CZIKK

A magas szerződő felek egymás területein és birtokaiban a kereskedelem oltalmára főconsulokat, consulokat, alconsulokat és consulsági ügynököket nevezhetnek ki. Mielőtt azonban ily tisztviselő működését megkezdi, azon ország kormánya részéről, melyre meghatalmazása szól, szokásos módon erre engedélyt kell nyernie; a szerződő felek mindegyikének egyszersmind szabadságában áll bizonyos helyeket, melyekre nézve ezt jónak látja, olyanok gyanánt jelölni meg, melyek consul székhelyei nem lehetnek, feltéve, hogy ezen kizárás általánosságban minden az illető országban működésre bocsátott hason fokozatu consuli tisztviselőre kiterjed.

Mindegyik szerződő fél főconsulai, consulai, alconsulai és consulsági ügynökei a másik birtokaiban és területeiben mindazon szabadalmakat, kiváltságokat és mentességeket fogják élvezni, melyeket a legnagyobb kedvezésben részesülő nemzet hasonrangu ügynökei élveznek vagy jövőben élvezni fognak.

XIV. CZIKK

Ha az egyik szerződő fél hadi vagy kereskedelmi hajója a másik partjain hajótörést szenvedne, az ily hajó vagy annak alkatrészei, felszerelése és a hozzátartozó tárgyak, valamint a hajótörésből kimentett javak és áruk, vagy ha elárusittattak, az értük befolyt pénz a tulajdonosoknak hiven vissza fog szolgáltattatni, ha ezek akár személyesen, akár megbizottak által visszakövetelik azokat; és ha a tulajdonosok vagy ezek ügynökei nem jelennének meg az illető helyen: az emlitett javak és áruk vagy az értük befoly pénz, valamint a hajótörést szenvedett hajón talált mindennemü irományok e czélból, a mennyiben azt az ország törvényei engedik, azon cs. és kir. consulnak Uruguayban, illetőleg uruguayi consulnak az osztrák-magyar monarchiában fognak kiadatni, kinek területében a hajótörés történt.

Azon consul, tulajdonos vagy ügynök fentartási költség valamint mentési dij fejében csak annyit fog fizetni, a mennyit ily hajótörés esetében nemzeti hajónak kell vala fizetni.

Vámfizetés alá a kimentett javak és áruk csak akkor fognak vonatni, ha fogyasztásra vitetnek be az országba, ekkor minden egyébre nézve is az illető ország vámtörvényei és rendszabályai jövén alkalmazásba.

XV. CZIKK

Ha az egyik állam valamely hajója legyőzhetetlen akadálynál fogva kénytelen a másik kikötőiben vagy partjain kikötni, azon feltétel alatt, hogy semminemü árukat ki nem rak vagy fel nem vesz, semmiféle hajózási illeték alá, mely bármi néven szedetik az illető országban, nem fog vonatni, kivéve a révkalauz vagy egyéb oly illetékeket, melyek magánszemélyek által tett szolgálatok megjutalmazását képviselik.

Az illetékes vámhivatalnok előleges értesitése mellett meg fog ilyenkor engedtetni, hogy a rakományt képező áruk, kárositás elkerülése végett, a partra ki- vagy más hajóra átrakassanak, más adózások pedig, mint a közraktárak s hajóműhelyek bére, melyek az áruk raktározására és a sérült hajó kijavitására szükségeltettek, nem fognak követeltetni.

XVI. CZIKK

Az osztrák-magyar monarchia polgárai, kik Uruguayban, az ott jelenleg hatályban levő törvények szerint és addig mig ezen törvények hatályban maradnak, bárminemü földbirtokot szereznek és birnak, ezen tulajdonuk tekintetéből ugyanazon jogokat élvezendik, mint hason esetben Uruguay köztársaság polgárai, és ugyanazon terheknek lesznek alávetve, mint Uruguay földbirtokos polgárai.

XVII. CZIKK

Ha az egyik szerződő fél valamely polgára a másik birtokaiban vagy területein halála esetére való intézkedés vagy végrendelet nélkül hal el, a főconsul vagy consul, vagy ezek távollétében ily főconsul vagy consul helyettese fel van jogositva gondnokok kinevezésére, kiknek kötelességük a hagyatékról, a mennyiben az ország törvényei ezt engedik, az elhunyt örökösei és törvényszerü hitelezői javára, az országos hatóságok minden beleelegyezése nélkül gondoskodni; az utóbbiakhoz azonban a felvett leltárak, becslések vagy számadási okmányok hiteles másolatainak bemutatása mellett kellő jelentés teendő, nehogy a kincstár igényei rövidséget szenvedjenek. Azon esetben, ha a hagyaték vagy ahhoz tartozó egyes javak vagy a hagyaték valamely követelése vagy tartozása iránt egyenetlenség támadna, mely választott biróság által nem egyenlittethetnék ki, az ügy az ország törvényszékei elé terjesztendő.

XVIII. CZIKK

Ingó javaknak akár végrendeletileg akár egyébként elöröklése, ugy mindennemü és nevezetű ingó tulajdonnak eladás, ajándékozás, csere, házasság, végrendelet vagy bármely módon átruházása tekintetében a szerződő felek mindegyikének polgárai a másik birtokaiban és területein a nemzetbeliekével egyenlő kiváltságokat, mentességeket és jogokat fognak élvezni, és semmi esetben más vagy magasabb terhekkel vagy adózásokkal nem fognak illettetni, mint a melyek a nemzetbeliek által fizettetnek vagy jövőben fizettetni fognak, feltéve, hogy a nevezett birtokok- és területeken hatályban levő törvények- és rendeleteknek magukat mindannyiszor alávetik.

XIX. CZIKK

A főconsulok, consulok, alconsulok vagy consuli ügynökök kizárólag hivatvák saját nemzetük hajóin a belső rend fentartására; ehhez képest a kapitányok, hajótisztek és legénység közt támadt mindennemü egyenetlenségeket, különösen pedig azokat, melyek a bérre és egymás irányában vállalt kötelezettségekre vonatkoznak, ők hivatnák kiegyenliteni.

A helyi hatóságok közbenjárásának mindakkor leend helye, valahányszor a hajón előforduló rendetlenségek olynemüek, hogy a csendet és közrendet a parton vagy a kikötőben zavarnák, vagy ha azokban országbeliek vagy a hajólegénységhez nem tartozó egyének is részesek volnának.

Az emlitett hatóságok a főconsulok, consulok, alconsulok vagy consuli ügynököknek megkeresésükre mindenben segitségükre lesznek, valahányszor ezek helyét látandják, hogy a hajó-névjegyzékbe iktatott valamely egyén elfogassék és vagy a hajóra visszaküldessék, vagy ideiglenesen börtönbe vettessék.

XX. CZIKK

Egyetértve kötelezik magukat a magas szerződő felek, hogy az egymás hadi vagy kereskedelmi tengerészetéhez tartozó szökevények elfogatása és kiszolgáltatása körül a saját törvényeikkel megegyeztethető segélyt nyujtsák egymásnak, ha az illető fél consula e czélra lépéseket tesz, és a hajó névjegyzéke a legénységi lajstrom vagy hasonló okmányok által bebizonyittatik, hogy a szökevények az illető hajó legénységéhez tartoznak, és hogy a hajóról azon ország kikötőiben, partjain vagy vizeiben szöktek el, melynek hatóságai előtt kerestetnek.

A mi a szökevényeknek a közfogházakban letartóztatását és a helyi hatóság felügyelete alatti letartóztatás idejét illeti, az elfogatás pillanatától kezdve mindegyik ország saját törvényeiben előirt eljárás fog követtetni, a letartóztatás a megkereső consul kezéhez való kiszolgáltatás és az illető hajóra való visszaküldés tekintetében.

Megegyezés történt továbbá abban, hogy minden kedvezmény vagy, könnyités, melyet a szökevények kézrekeritése körül a szerződő felek egyike valamely más államnak engedett volna vagy jövőben engedne, a másik szerződő félnek is csak ugy meg legyen adva, mintha eme kedvezmény vagy könnyités jelen szerződés által határozottan kiköttetett volna.

XXI. CZIKK

Az uruguayi köztársaság polgárai, valamint az osztrák-magyar birodalom polgárai, kik a másik szerződő fél területén laknak, házaikat, személyeket és minden tulajdonukat illetőleg a kormány oltalmát élvezendik és folyvást ugyanazon előjogok birtokában maradandnak, melyekkel jelenben birnak. Hitfelekezetük okából semminemü nyugtalanitást, zaklatást vagy alkalmatlanságot nem szenvedhetnek, sőt teljes lelkiismereti szabadságot élvezendnek, föltéve, hogy az országnak, melyben tartózkodnak, vallását, alkotmányát, törvényeit és szokásait kellő tiszteletben tartják. Az isteni tiszteletnek saját egyházuk szertartásai és ünnepi szokásai szerinti megülését, legyen az akár magán házaikban, akár templomok- és kápolnákban - továbbá ily templomok és kápolnák felállitásának és fentartásának engedélyezését, - végre földeknek saját teendőik felállitása czéljából való megszerzésének engedélyezését illetőleg: az egymás területein és birtokain lakó állampolgárok ugyanazon szabadságokat és jogokat élvezendik, ugyanazon oltalomban részesülendnek, melyet a legnagyobb kedvezésben részesülő nemzetek polgárai nyernek.

XXII. CZIKK

Mindegyik szerződő fél polgárai a másik területein mentek lesznek minden személyes szolgálattól ugy a hadsereg és hadi tengerészetben mint a nemzetőrség vagy néphadnál, szintugy mentek maradnak minden kényszerkölcsön, kényszerszolgáltatás vagy bárminemü katonai szolgálattól, és semmi esetre nem fognak bármi szin alatt más vagy magasabb rendes adóknak, szolgáltatásoknak vagy egyéb terheknek alávettetni, mint a melyek most vagy jövőben a nemzetbelieket érik.

A szerződő felek polgárainak sem hajói, sem más javai kölcsönösen nem vethetők más, mint birói itéleten alapuló zár alá szintugy nem kényszerithetők azok, hogy hajóikkal, azok legénységével, áruikkal vagy kereskedelmi czikkeikkel akár valamely katonai vállalatban, akár államokból, akár bárminemü közérdekből részt vegyenek, kivéve, ha már előlegesen megalkudott kárpótlást nyernek érette.

XXIII. CZIKK

A magas szerződő felek a polgáraik közti kereskedelemnek nagyobb biztositása végett megegyeztek abban, hogy ha a köztük fennálló barátságos viszony - mitől Isten mentsen - bármikor szerencsétlenül meg- vagy félbeszakadna, egymás alattvalóinak a szerint, vajjon a parton vagy az ország belsejében laknak, hat havi vagy egy évi idő engedtessék, hogy ügyeiket rendezhessék, és javaik felett intézkedhessenek; azonfelül szabad menet fog nekik nyujtatni, hogy tetszésük szerinti kikötőben szállhassanak hajóra, vagy szabadon választott szárazi uton hagyhassák el az illető államterületet.

Mindazonáltal szabadságukban polgárainak, hogy kereskedelmüket és iparukat félbeszakitás nélkül, szabadságuk és tulajdonuk teljes élvezetében álland a szerződő felek egymás birtokaiban és területein megtelepedett polgárainak, hogy kereskedelmüket és iparukat félbeszakitás nélkül, szabadságuk és tulajdonuk teljes élvezetében folyathassák, mindaddig, mig békésen viselik magukat és a törvények ellen nem vétenek; bárminemü ingó vagy ingatlan javaik pedig, legyenek azok akár saját birtokukban, akár más személyre vagy az államra bizva, zár alá vettetni vagy más adózások és terhekkel illettetni nem fognak mint a melyek a belföldiek tulajdonához tartozó hasonló javak és ingóságokra rovatnak.

Hasonló esetben magánszemélyek közti adóssági követelések, közalapok és társulati részvények nem fognak sem zár alá vettetni, sem visszatartatni.

XXIV. CZIKK

A megelőző czikkek határozatainak kiegészitéséül abban egyezik meg a két magas szerződő fél, hogy minden a hajózásra, kereskedelemre és a consulok jogkörére vonatkozó kedvezmény, kiváltság vagy mentesség, melyet egyikük valamely harmadik állam polgárainak már megengedett volna, vagy jövőben megadna, hasonló esetekben és körülmények közt a másik fél polgáraira is kiterjesztessék, és pedig ingyen, ha az engedmény a kérdéses állam javára is ingyenes volt, vagy pedig megfelelő kárpótlás mellett, ha az is feltételes volt.

XXV. CZIKK

Jelen szerződés hatálya az első czikk határozatát illetőleg állandó, a többi czikkben foglaltakat illetőleg a megerősitési okmányok kicserélése napjától számitott nyolcz évig tart.

De ha egy évvel ezen határidő lefolyta előtt a szerződő felek egyike sem nyilvánitaná hivatalos uton e szerződés hatályának megszüntetése iránti szándékát, az mind a két félre nézve továbbá egy évig marad hatályban azon naptól számitva, melyen egyikük vagy másikuk azt felmondotta.

XXVI. CZIKK

Jelen szerződés mindkét fél részéről (Uruguay részén a törvényhozó testület hozzájárulása után) jóvá fog hagyatni, és a jóváhagyási okmányok mai naptól számitott 12 hónapi időköz alatt Montevideo- vagy Párisban fognak kicseréltetni.

Ha azonban nem volna lehetséges a jóváhagyási okmányokat a fennérintett időszak alatt cserélni ki, beleegyezik mind a két szerződő fél abba, hogy az emlitett határidő meghosszabbitása, levelezés utján hozassék rendbe.

Ezek hiteléül a két fél meghatalmazottjai jelen szerződést két német és spanyol példányban aláirták és pecséteikkel látták el.