Ő csász. és apostoli kir. Felségének és a perui köztársaság elnökének meghatalmazottjai által az 1867. évi XVI. tc. III. czikkében előszabott mód szerint kötött és Limában 1870. május 2-án aláirt barátsági, kereskedelmi és hajózási szerződés, miután az országgyülés által elfogadtatott és utóbb mindkét részről szokott módon megerősittetett, - ezennel az ország törvényei közé igtattatik.
Szövege a következő:
Barátsági, kereskedelmi és hajózási szerződés az osztrák-magyar monarchia és perui köztársaság között:
Ő Felsége az ausztriai császár, Csehország királya stb. és Magyarország apostoli királya egyrészről, és
Ő Nagyméltósága a perui köztársaság elnöke másrészről, az államaik közt szerencsésen fennálló barátságos viszonyt megszilárditani és a kölcsönös kereskedelmi összeköttetéseket mind a két fél előnyére tartósan szabályozni óhajtván, e czélra barátsági, kereskedelmi és hajózási szerződés kötését határozták el s meghatalmazottaikká nevezték ki:
kik jó és kellő alakban talált meghatalmazásaik kölcsönös közlése után a következő czikkelyben állapodtak meg:
Az osztrák-magyar monarchia és Peru köztársasága, azok lakosai és polgárai közt állandó béke és barátság álljon fenn.
Ő császári és apostoli királyi Felsége államai és Peru köztársasága közt a kereskedés kölcsönösen szabad lesz.
A nevezett államok polgárai Peruban és a peruiak az osztrák-magyar birodalomban kölcsönösen akadály nélkül és teljes szabadsággal és biztosságban látogathatják hajóikkal mindazon helyeket, kikötőket és folyókat, melyek az idegen nemzetekkel való kereskedésre nyitva állanak.
Mind a két szerződő fél polgárai egymás államterületeiben csak ugy mint a nemzetbeliek, szabadon utazhatnak, azok bármely pontján tartózkodhatnak és letelepedhetnek, ott fekvő birtokot, házakat, raktárakat és boltokat bérelhetnek és birhatnak, és a mennyiben az országos törvények engedik, mindennemü árukkal és terményekkel nagyban és kicsinyben kereskedhetnek, valamint minden megengedett üzletet, minden ilyes müvészetet és ipart szabadon gyakorolhatnak, személyeik, házaik és javaik, valamint iparuk és kereskedelmük üzése tekintetében, ugyanazon oltalmat és biztosságot élvezendik, melyeket az illető országok törvényeinél és rendeleteinél fogva a nemzetbeliek élveznek.
Mindegyik magas szerződő fél hajóvezetőinek, kereskedőinek és általában minden polgárainak szabadságában álland a másik fél bármely területén árukat bárkitől venni vagy bárkinek eladni, s ugy az eladónak, mint a vevőnek, hacsak az országban fennálló törvények és szokásokhoz tartják magukat, teljes szabadság fog engedtetni; jogszerü feltételeik megállapitása és a kereskedésből ki nem tiltott javak és áruczikkek árának megszabása körül, akár legyenek azok a szerződő felek egyikének területébe bevive, akár onnan kivive.
Hasonlókép szabadságukban álland üzleteiket akár személyesen gyakorolni, akár azokban tetszésük szerint harmadik személyek, minők: alkuszok, ügyvezetők ügynökök vagy tolmácsok által magukat helyettesittetni, a nélkül, hogy köteleztetnének erre más személyeket használni, mint a kiket a nemzetbeliek használnak, vagy ezeknek nagyobb bért vagy jutalmat fizetni, mint a mennyit hasonló esetekben a nemzetbeliek fizetnek.
Mind a két szerződő fél polgárai egymás államterületein jogaik érvényesitése és védelme tekintetéből szabadon és nehézség nélkül járulhatnak a biróságok elé a törvények által megállapitott minden fokozaton keresztül; és szabadságukban áll minden esetben ügyvédeket, ügyészeket vagy bárminemü törvényszerü ügyviselőket és tolmácsokat tetszésük szerint használni.
Ugy ez irányban, mind mindabban, mi a jogszolgáltatásra vonatkozik, ugyanazon jogokat, szabadalmakat és kiváltságokat fogják élvezni, melyeket a nemzetbeliek élveznek vagy jövőben élvezni fognak, és semmi esetben nem fognak más vagy magasabb illetékeknek vagy perköltségeknek alávettetni, mint azoknak, melyeket a nemzetbeliek kötelesek most vagy jövőben fizetni; feltéve természetesen, hogy magukat az illető államterületeken érvényes törvények- és rendeleteknek alávetik.
Hasonlókép szabadságukban álland szükség esetében az illető államok politikai és közigazgatási hatóságaihoz, azok törvényeinek figyelemben tartása mellett, irásbeli beadványokat intézni.
Az osztrák-magyar monarchia természeti és iparterményei Peruba való bevitelük alkalmával és viszont a peruiak az osztrák-magyar birodalomba való bevitelüknél nem fognak más vagy magasabb vámok alá vettetni, mint a melyek bármely más idegen ország hason terményeitől jelenleg fizettetnek vagy a jövőben fognak fizettetni. Hasonlókép nem terhelhető mindegyik szerződő fél birtokaiban és területeiben valamely czikk kivitele a másik fél birtokaiba vagy területeibe más vagy magasabb vámok- vagy terhekkel mint a melyek hasonló czikkek kiviteléért bármely más idegen országba, jelenleg fizettetnek vagy jövőben fognak fizettetni.
Ép ugy nem vethető további tilalom alá valamely áru, természeti- vagy ipartermény bevitele a szerződő felek egyikének területéből a másikéba, ha ezen tilalom egyaránt ki nem terjed minden más országból beviendő ugyanazon áru, természeti- vagy iparterményre is. Ha nem tiltható meg valamely áru kivitele a szerződő felek egyikének területéből a másikéba ha csak ily tilalom ugyanazon czikk kivitelére minden más nemzet területeibe is egyaránt ki nem terjed.
A szerződő államok egyikében sem fognak semminemü vámok, terhek, megszoritások vagy tilalmak alá vonatni a másik fél hajóin ki- vagy bevitt áruk, ha egyaránt nem terhelik azok nemzeti hajókon be- vagy kivitt árukat is.
Hasonlókép ugyanazon visszvámok, dijak, mentességek vagy kedvezmények, melyek a nemzeti hajókon ki- vagy bevitt árukra nézve engedélyeztetnének, a másik szerződő fél hajóin be- vagy- kivitt árukra nézve is engedélyezetteknek tekintetnek.
Minden czikkről, melynek bevitele az osztrák-magyar monarchiából most vagy jövőben törvény szerint meg van engedve, ugyanazon beviteli vámok fognak fizettetni akár osztrák-magyar, - akár perui hajón történik a bevitel; hasonlókép ugyanazon beviteli vámok fognak fizettetni minden árutól, melynek bevitele Peruba most vagy jövőben törvény szerint megengedtedik, akár osztrák-magyar, akár perui hajón történik a bevitel.
Viszont a kivitelnél is minden czikk után, mely az osztrák-magyar monarchiából most vagy jövőben törvény szerint szabadon kivihető, ugyanazon kiviteli vámok fognak szedetni és ugyanazon dijak és visszvámok adatni, ha a kivitel akár osztrák-magyar, akár perui hajón történik; valamint minden czikk után, mely most vagy jövőben Peruból törvény szerint szabadon kivihető, szintén ugyanazon kiviteli vámok fognak szedetni és ugyanazon dijak és visszvámok adatni, akár osztrák-magyar, akár perui hajón történjék a kivitel.
Sem az egyik, sem a másik szerződő fél kikötőiben nem rovathatnak a másik országnak bár honnét indult hajóira semminemü tonna, kikötő, kalauz, világitó-torony, veszteglési vagy bármi néven nevezendő egyéb hasonló vagy megfelelő, akár a kormány, akár köztisztviselők, testületek vagy bármely intézetek nevében, vagy azok javára szedett illetékek, ha azok hasonló esetben a legnagyobb kedvezésben részesülő nemzetek hajóitól is nem fizettetnek.
Mindegyik szerződő fél hajóinak megengedtetik a másik fél különböző, az idegen kereskedelemnek megnyitott kikötőiben külföldről hozott rakományukat részletenkint rakni le, és szintugy részletenkint venni fel ezen különböző kikötőkben a külföldre szánt rakományt.
A magas szerződő felek megegyeznek abban, hogy a parti hajózás szabályozása az illető országos törvényeknek marad fenntartva. Ha azonban egyikük vagy másikuk a parti hajózásra vonatkozó törvényeit megváltoztatná és egy harmadik nemzetnek bárminő engedményt vagy szabadságot nyujtana, ugyanez - a viszonosság feltétele mellett - hasonlólag a másik fél hajóira és alattvalóira is kiterjedőnek fog tekintetni.
Mindazon hajók, melyek az osztrák-magyar monarchia törvényei szerint osztrák-magyar hajóknak, és mindazon hajók, melyek Peru köztársaság törvényei szerint peruiaknak tekintendők, ezen szerződés czéljaira is, a monarchia és illetőleg Peru hajóinak fognak tekintetni.
Az osztrák-magyar hadi- és póstahajók, valamint e kétnemü perui hajók kölcsönösen Peru köztársaság vagy az osztrák-magyar birodalom minden kikötőiben, folyóira és helyeibe, melyekbe az idegen nemzetek hadi- és postahajói bebocsájtatnak vagy jövőben fognak bebocsáttatni, szabadon befuthatnak, ott horgonyt vethetnek, tartózkodhatnak és javitásokat tehetnek, miközben azonban az illető ország törvényeinek és rendeleteinek maradnak alávetve.
Mindenben, mi a hajók kibérlésére, azoknak a kikötőkben, révekben, öblökben és horgonyvető helyeken való meg- és lerakodására, az áruk és javak raktározására és biztosságára, valamint általában a rendtartási és rendészeti szabályokra vonatkozik, melyeknek a hajók, azok legénysége és rakománya alávetve lehetnek, a magas szerződő felek mindegyikének polgárai egymás birtokaiban és területeiben ugyanazon kiváltságokat, szabadalmakat és jogokat fogják élvezni, melyeket a nemzetbeliek élveznek, és semmi esetben más vagy magasabb adózások- vagy terhekkel illettetni nem fognak, mint melyeket a nemzetbeliek jelenleg fizetnek, vagy jövőben vezetni fognak, feltéve, hogy magukat a nevezett birtokok- és területekben hatályban lévő helyi törvényeknek és rendeleteknek alávetik.
A magas szerződő felek egymás területein és birtokaiban a kereskedelem oltalmára főconsulokat, consulokat alconsulokat és consulsági ügynököket nevezhetnek ki. Mielőtt azonban ily tisztviselő müködését megkezdi azon ország kormánya részéről, melyre meghatalmazása szól, szokásos módon erre engedélyt kell nyernie; a szerződő felek mindegyikének egyszersmind szabadságában áll, bizonyos helyeket, melyekre nézve ezt jónak látja, olyanok gyanánt jelölni meg, melyek consul székhelyei nem lehetnek, feltéve, hogy ezen kizárás általánosságban minden az illető országban müködésre bocsátott hason fokozatu consuli tisztviselőre kiterjed.
Mindegyik szerződő fél főconsulai, consulai, alconsulai és consulsági ügynökei a másik birtokaiban és területeiben mindazon szabadalmakat, kiváltságokat és mentességeket fogják élvezni, melyeket a legnagyobb kedvezésben részesülő nemzet hasonrangu ügynökei élveznek vagy jövőben élvezni fognak.
Ha az egyik szerződő fél hadi- vagy kereskedelmi hajója a másik partjain hajótörést szenvedne, az ily hajó vagy annak alkatrészei, felszerelése és a hozzá tartozó tárgyak, valamint a hajótörésből megmentett javak és áruk, vagy ha elárusittattak - az értük befolyt pénz a tulajdonosoknak hiven vissza fog szolgáltattatni, ha ezek akár személyesen, akár megbizottak által visszakövetelik azokat; és ha a tulajdonosok vagy ezek ügynökei nem jelennének meg az illető helyen, az emlitett javak és áruk vagy az értük befolyt pénz, valamint a hajón talált mindennemű irományok e czélból, a mennyiben azt az ország törvényei engedik, azon cs. és kir. consulnak Peruban, illetőleg azon perui consulnak az osztrák-magyar monarchiában fognak kiadatni, kinek kerületében a hajótörés történt. Azon consulok, tulajdonosok vagy ügynökök fenntartási költség, valamint mentési dij fejében csak annyit fognak fizetni, a mennyit ily hajótörés esetében nemzeti hajónak kell vala fizetni. Vámfizetés alá a megmentett, javak és áruk csak akkor fognak vonatni, ha fogyasztásra vitetnek be az országba, ekkor minden egyébre nézve is az illető ország vámtörvényei és rendszabályai jövén alkalmazásba.
Ha az egyik állam valamely hajója legyőzhetlen akadálynál fogva kénytelen a másik kikötőiben vagy partjain kikötni, azon feltétel alatt, hogy semminemü árukat ki nem rak vagy fel nem vesz, semmiféle hajózási illeték alá, mely bármi néven szedetik, az illető országban nem fog vonatni, kivéve a révkalauz vagy egyéb oly illetékeket, melyek magánszemélyek által tett szolgálatok megjutalmazását képviselik. Az illetékes vámhivatalnak előleges értesitése mellett meg fog ilyenkor engedtetni, hogy a rakományt képező áruk károsulás elkerülése végett a partra ki vagy más hajóra átrakassanak, más adózások pedig, mint a közraktárak és hajóműhelyek bére, melyek az áruk raktározására és a sérült hajó kijavitására szükségeltettek, nem fognak követeltetni.
Ha az egyik szerződő fél valamely polgára a másik birtokaiban vagy területein végrendelet hátrahagyása nélkül elhal, azon nemzetnek, melynek az elhalt tagja volt, consulsági tisztviselője vagy ennek távollétében helyettese, a mennyiben ezt az illető ország törvényei engedik, a törvényes örökösök és hitelezők javára gondja alá veendi a hagyatékot mindaddig, mig azon ország törvényei szerint melyben a halálozás történt, hagyatéki gondnok neveztetik ki.
A főconsulok, consulok, alconsulok vagy consuli ügynökök kizárólag hivatvák saját nemzetük hajóin a belső rend fenntartására. Ehez képest a kapitányok, hajótisztek és legénység közt támadt mindennemű egyenetlenségeket, különösen pedig azokat, melyek a bérre és egymás irányában vállalt kötelezettségekre vonatkoznak, ők hivatvák kiegyenliteni.
A helyi hatóságok közbenjárásának mind akkor leend helye, valahányszor a hajón előforduló rendetlenségek olyneműek, hogy a csendet és közrendet a parton vagy a kikötőben zavarnák; vagy ha azokban országbeliek vagy a hajólegénységhez nem tartozó egyének is részesek volnának.
Az emlitett hatóságok a főconsulok, consulok, alconsulok vagy consuli ügynököknek megkeresésükre mindenben segitségükre lesznek, valahányszor ezek helyét látandják, hogy a hajónévjegyzékbe iktatott valamely egyén elfogassék és vagy a hajóra visszaküldessék, vagy ideiglenesen börtönbe vettessék.
Megegyezés történt továbbá abban, hogy ha az egyik szerződő fél hadi- vagy kereskedelmi hajójának legénységéhez tartozó személy az alatt, mig ily hajó a másik fél valamely kikötőjében van, megszöknék, az illető kikötő és terület hatósága köteles az illető consul, annak helyettesei vagy meghatalmazottjai felszólitására ily szökevények kézrekeritése végett mindenkép segítséget nyujtani, és semmi közhatóságnak sem szabad ily szökevényeket védelmezni vagy befogatni.
Ily szökevények kézrekeritése körül a szerződő felek egyike által, bármely más államnak nyujtott kedvezmény vagy könnyités a másik szerződő félnek is csak ugy megadottnak tekintetik, mintha az illető kedvezmény vagy könnyités jelen szerződésben határozatlan kikötve lenne.
A szerződő felek egymás birtokaiban és területein megtelepedett polgárai személyeik, jogaik és tulajdonuk tekintetében a törvények és hatóságok oltalmát állandóan élvezendik.
Hasonlókép teljes vallásszabadságot fognak élvezni a szerződő felek polgárai egymás birtokaiban és területein a nélkül, hogy vallásfelekezetük miatt háborgattatnának, feltéve, hogy az illető országban az istentisztelet nyilvános gyakorlására vonatkozó törvényeket és szokásokat szem előtt tartják. Azok, kik a másik fél területein elhalnak, tartozó illedelem- és tisztelettel fognak azon temetőben eltakarittatni, mely hitfelekezetük részére ki lett jelölve, vagy a melyet az illetékes hatóság jóváhagyásával maguk szemeltek ki és rendeztek be, ily termelő hijával pedig más alkalmas és illedelmes helyeken, melyeknek minden szentségtelenitéstől védve kell lenni.
Ingó javaknak, akár végrendeletileg akár egyébkint elöröklése, ugy mindennemű és nevezetü ingó tulajdonnak eladás, ajándékozás, csere, házasság, végrendelet vagy bármily más módon átruházása tekintetében a szerződő felek mindegyikének polgárai a másik birtokaiban és területein a nemzetbeliekéivel egyenlő kiváltságokat, mentességeket és jogokat fognak élvezni, és semmi esetben más vagy magasabb terhekkel vagy adózásokkal nem fognak illettetni, mint a melyek a nemzetbeliek által fizettetnek vagy jövőben fizettetni fognak, feltéve, hogy a nevezett birtokok és területekben hatályban levő törvényeknek és rendeleteknek magukat mindannyiszor alávetik.
Mindegyik magas szerződő fél polgárainak a másik területein az illető polgári törvények szabályaihoz képest ingatlan jószágok szerzése és birása meg lévén engedve, ugyancsak ezen törvények határozatainak lesznek alávetve mindabban, mi az ingatlan jószágok átruházására és akár végrendeletileg vagy végrendeleten kivül öröklésére vonatkozik.
Mindegyik szerződő fél polgárai a másik területein mentek lesznek minden személyes szolgálattól ugy a hadsereg- és hadi tengerészetben, mint a nemzetőrség- vagy néphadnál, szintugy menttek maradnak minden kényszerkölcsön, kényszerszolgáltatás vagy bárminemü katonai szolgálattól, és semmi esetre nem fognak bármi szin alatt más vagy magasabb rendes adóknak, szolgáltatásoknak vagy egyéb terheknek alávettetni, mint a melyek most vagy jövőben a nemzetbelieket érik.
A szerződő felek polgárainak sem hajói, sem más javai kölcsönösen nem vehetők más, mint birói itéleten alapuló zár alá; szintugy nem kényszerithetők azok hogy hajóikkal, azok legénységével, áruikkal vagy kereskedelmi czikkeikkel valamely katonai vállalatban, akár államokból, akár bárminemü közérdekből részt vegyenek, kivéve ha már előlegesen megalkudott kárpótlást nyernek érte.
A magas szerződő felek a polgáraik közti kereskedelemnek nagyobb biztositása végett megegyeztek abban, hogy ha a köztük fennálló barátságos viszony - mitől Isten mentsen - bármikor szerencsétlenül meg- vagy félbeszakadna, egymás alattvalóinak, a szerint, vajjon a parton vagy az ország belsejében laknak, hat havi vagy egy évi idő engedtessék, hogy ügyeiket rendezhessék és javaik felett intézkedhessenek; azonfelül szabad menet fog nekik nyujtatni, hogy tetszésük szerinti kikötőben szállhassanak hajóra, vagy szabadon választott száraz uton hagyhassák el az illető államterületet.
Mindazonáltal szabadságukban álland a szerződő felek egymás birtokaiban és területein megtelepedett polgárainak, hogy kereskedelmüket és iparukat félbeszakitás nélkül szabadságuk és tulajdonuk teljes élvezetében folytathassák mindaddig, mig békésen viselik magukat és a törvények ellen nem vétenek; bárminemü ingó vagy ingatlan javaik pedig, legyenek azok akár saját birtokukban, akár más személyre vagy az államra bizva, zár alá vettetni vagy más adózások- és terhekkel illettetni nem fognak, mint a melyek a belföldiek tulajdonához tartozó hasonló javak- és ingóságokra rovatnak.
Hasonló esetben magánszemélyek közti adóssági követelések, közalapok és társulati részvények sem fognak sem zár alá vettetni, sem visszatartatni.
A megelőző czikkek határozatainak kiegészitéseül abban egyezik meg a két magas szerződő fél, hogy minden, a hajózás- vagy kereskedelemre vonatkozó kedvezmény, kiváltság vagy mentesség, melyet egyikük valamely harmadik állam polgárainak már megadott volna vagy jövőben megadna, hasonló esetekben és körülmények közt a másik fél polgáraira is kiterjesztessék és pedig ingyen, ha az engedmény a kérdéses állam javára is ingyenes volt, vagy pedig megfelelő kárpótlás mellett, ha az is feltételes volt.
Jelen szerződés hatálya az első czikk határozatát illetőleg állandó, a többi czikkben foglaltakat illetőleg, a megerősitési okmányok kicserélése napjától számitott tiz évig tart. De ha egy évvel ezen határidő lefolyta előtt a szerződő felek egyike sem nyilvánitaná hivatalos uton e szerződés hatályának megszüntetése iránti szándékát, az mind a két félre nézve további egy évig marad hatályban, azon naptól számitva, melyen egyikük vagy másikuk azt felmondotta.
Jelen szerződés mindkét fél részéről (perui részen a congressus hozzájárulása után) jóvá fog hagyatni, és a jóváhagyási okmányok mai naptól számitott 12 hónapi időköz alatt Limában vagy Párisban fognak kicseréltetni.
Ha azonban nem volna lehetséges a jóváhagyási okmányokat a fentérintett időszak alatt cserélni ki, beleegyezik mind a két szerződő fél abba, hogy az emlitett határidő meghosszabbitása levelezés utján hozassék rendbe.
Ezek hiteléül a két fél meghatalmazottai jelen szerződést két - német és spanyol példányban aláirták és pecsétjeikkel látták el.
