1. § Minden elsőfolyamodásu törvényszék és járásbiróság mellé birósági végrehajtók alkalmazandók a szükséges számban, kiket az igazságügyminister nevez ki.
2. § Birósági végrehajtónak csak oly magyar állampolgárt lehet kinevezni, a ki
a) életének 24-ik évét betöltötte, feddhetlen jellemű s vagyona fölött rendelkezési joggal bir; s a ki egyszersmind,
b) a következő szakaszban meghatározott vizsgát jó sikerrel letette.
3. § A vizsga bármelyik elsőfokú kir. törvényszék előtt tehető le, és szóbeli és irásbeli.
A vizsgáló-bizottság az elnökön kivül két itélőbiróból áll.
A képesítettnek képességi bizonyitvány adandó ki.
A szóbeli vizsga tárgyai: a jelen törvény s az annak alapján kiadandó utasítás és egyéb törvényeknek s törvényes rendeleteknek a birósági végrehajtók hatáskörére és eljárására vonatkozó határozatai.
Az irásbeli vizsga tárgyát az illető fogalmazási képességének megbirálása képezi, tekintettel azon számviteli és irásbeli teendőkre, melyek a birósági végrehajtónak szolgálatához tartoznak.
A fentebbi vizsga letétele alul felmentetnek, kik a birói hatalomról szóló 1869:IV. tc. 6. és 7-dik §-aiban meghatározott képességgel birnak.
4. § A birósági végrehajtó kineveztetése után a hivatalos eskü letétele végett legfölebb 30 nap alatt azon törvényszék elnökénél, melynek területére végrehajtónak kineveztetett, jelentkezni tartozik.
Az eskü letétele után azonnal köteles hivatalát elfoglalni.
Ha ezen idő alatt nem jelentkezik vagy hivatalát azonnal el nem foglalja, úgy tekintetik, mintha lemondott volna, kivéve, ha igazolni tudja, hogy ezen mulasztását legyőzhetlen akadályok okozták.
5. § A birósági végrehajtó nem lehet oly hivatalban vagy szolgálatban, s nem vihet oly üzletet vagy foglalkozást, mely által hivatalbeli kötelességének pontos és hű teljesitésében akadályoztatnék.
6. § A birósági végrehajtók dijait, melyek a törvény 21. és 24-dik szakaszaiban vannak meghatározva, a felek tartoznak fizetni.
7. § Minden birósági végrehajtónak külön hivatalos pecsétje és hitelesített könyve van. A pecsétet, valamint a könyvet a hivatali eskünek letétele után, árának megtérítése mellett a törvényszék elnökétől kapja.
A pecsét közepét Magyarország czimere képezi, körirata pedig ezen szavakat: "bírósági végrehajtó", valamint azon biróság megjelölését tartalmazza, melynél az illető alkalmazva van.
8. § A birósági végrehajtó könyvét pontosan és rendesen tartozik vezetni, abban vakarást vagy törlést tenni nem szabad; s ha valamely tétel tévedésből helytelenül igtattatott be, a kiigazitásnak olyképen kell történni, hogy az előbbi irás olvasható maradjon; de ily esetben a kiigazítás okát ugyanazon tételnél a könyv utolsó rovatában külön meg kell jegyezni.
9. § A bírósági végrehajtó könyvét a következő rovatok szerint vezeti:
a) az első rovatba jő a folyó szám;
b) a második rovatba: a biróság megjelölése, mely a meghagyást a végrehajtóhoz intézi; valamint azon biróság megnevezése, mely a meghagyás tárgyát képező eljárást elrendelte; továbbá a meghagyás száma és tárgya, azon személyek megnevezésével együtt, a kiknek részére és akik ellen a meghagyás teljesítendő;
c) a harmadik rovatban a meghagyás foganatosítására tett eljárások jegyeztetnek fel, az eljárás napjának és órájának kitüntetésével;
d) a negyedik rovatba iktatandók a végrehajtók díjai és költségei, valamint az ezen czimen a féltől kapott előlegek, úgyszintén a későbbi levonások;
e) az ötödik rovat a netaláni sürgetések bejegyzésére szolgál;
f) a hatodik rovatba jegyzendők be a végrehajtás útján vagy annak alkalmával a kötelezettség fedezésére történt fizetések vagy teljesítések;
g) a hetedik rovatba egyéb, a tárgyra vonatkozó jegyzetek jönnek.
Ha a beiktatott tárgyra vonatkozólag későbbi, vagy más biróságtól küldött meghagyás érkezik, ez a fenn előirt módon új folyószám alatt iktatandó be, az utóbbi meghagyás folyószáma azonban az előbbinél a hetedik rovatban megjegyzendő, valamint az előbbi meghagyás száma az utóbbinál szintén kiteendő.
A nap, melyen a meghagyás beiktattatott, a lap közepére jő, és ugyanazon napon beiktatott meghagyásoknál nem ismételtetik.
10. § A beiktatásnak azonnal meg kell történni, mihelyt a meghagyás a birósági végrehajtóhoz megérkezett. Az átvételt hivatalvesztés terhe alatt nem szabad megtagadnia.
Ha a végrehajtó a meghagyás érkeztekor székhelyétől távol volna, akkor visszajövetele után tartozik azt azonnal beiktatni, s egyszersmind a késedelem okát könyvében ugyanazon szám alatt megjegyezni.
11. § A birósági végrehajtó a kinevezési okmányban kijelölt helyen köteles állandóan lakni.
12. § A birósági végrehajtók hatásköréhez tartozik:
a) a kézbesítés;
b) a végrehajtás.
13. § A kézbesitések polgári peres és perenkivüli ügyekben a biróság és a birósági végrehajtó székhelyén a birósági végrehajtó úttal teljesittetnek, más helyeken csak akkor, ha a kézbesités más uton kevesebb költséggel biztosan nem eszközölhető, vagy eddig, ha az érdekelt fél ezt saját költségén ugy kivánná.
14. § Végrehajtási cselekményt birósági végrehajtók teljesítenek, kivéve azon fontosabb eseteket, a melyekben a biróság a végrehajtás foganatosításával egyik tagját bizza meg.
A végrehajtás költségeit azonban soha sem állapítja meg maga a birósági végrehajtó, hanem felszámítja azokat jegyzőkönyvben, és azután megállapítás végett a biróságnak jelenti be. Szintén a biróság határoz a végrehajtás folyama alatt felmerült tulajdoni és elsőbbségi igények felett is, s a mennyiben azokat tisztára nem hozhatja, az 1868:LIV. tc. 366. §-a értelmében a törvény rendes útjára utasitja.
Ezen szakasz rendelkezése a váltóvégrehajtásokra is kiterjed.
A végrehajtási cselekmény bevégezte után a birósági végrehajtó 48 óra alatt tartozik beadni jelentését azon birósághoz, a melynél alkalmazva van, valamint az átvett pénzeket vagy egyéb értéket is, ha azokat a félnek vagy megbizottjának azonnal nem lehetett kézbesíteni, ellenkező esetben 100 frtig terjedhető birságban marasztaltatik el; ismétlés esetében pedig hivatalát veszti.
15. § A birósági végrehajtó a 13. és 14. szakaszok értelmében hatáskörébe tartozó meghagyásokat haladéktalanul teljesíteni köteles s azok foganatosítását soha el nem halaszthatja azon okból, hogy az eljárásért járó díjt neki nem előlegezték.
Ha azonban a meghagyás azon biróságnak, melynél a birósági végrehajtó alkalmazva van, székhelyén kivül volna teljesitendő, a foganatositás előtt az ezen törvény 21. §-ának b) és c) pontjai; alá eső díjai és költségei előlegezését megkivánhatja.
A fél által akár előlegképen, akár illetményének kielégítéséül tett fizetésekről a birósági végrehajtó bélyegmentes nyugtát ad.
16. § Ha a fél vagy megbizottja valamely birósági meghagyás teljesítését a végrehajtónál sürgeti, ez köteles a sürgetést könyvébe bejegyezni, egyszersmind pedig a sürgetőnek, ha kivánja, a sürgetésről bizonyitványt adni. Ha a birósági végrehajtó ezen bizonyítvány kiadását megtagadná vagy a sürgetést könyvébe beiktatni elmulasztaná, fegyelmi úton 100 frtig terjedhető birságban marasztaltathatik el; többszöri ismétlés esetében azonban hivatalát veszti.
17. § A birósági végrehajtó nem járhat el oly ügyben, a melynél maga, neje, jegyese, gyámoltja, gondnokoltja vagy oly személy van érdekelve, a ki vele fel- vagy lemenő ágban, vagy másodizig oldalrokonságban, vagy első izig sógorságban áll.
Ily esetekben a végrehajtó az illető biróságot a fenforgó körülményről a meghagyás átvétele után legfeljebb 24 óra alatt értesiteni tartozik.
18. § A törvényszék székhelyén alkalmazott birósági végrehajtók felett a közvetlen felügyeleti jog a törvényszék elnökét illeti. Ez tartozik ellenőrizni a végrehajtók hivatalos eljárását, megvizsgálni jegyzőkönyveiket és egyéb hivatalos irataikat, és tudomást szerezni a megbizások pontos és szabályszerű elintézése, s a netaláni késedelem okai iránt.
A járásokban a felügyeleti jog a járásbirót illeti.
Minden birósági végrehajtó eljárása és könyvei évnegyedenkint legalább egyszer megvizsgálandók, s a járásbirák vizsgálatuk eredményéről a törvényszék elnökénél jelentést tesznek.
19. § A törvényszéki elnök, illetőleg a járásbiró azon esetben, ha valamely birósági végrehajtó lemond, meghal, vagy hivatalától felfüggesztetik, vagy végkép elmozdittatik vagy áthelyeztetik, kötelesek ennek pecsétjét, könyvét és egyéb hivatalos iratait azonnal átvenni, s az átvételt, valamint az időt, melyben ez történt, a hivatalkönyv utolsó folyó száma alatt bejegyezni s aláirni.
Ha ezen átvételt a járásbiró teljesítette, ez a pecsétet, könyvet és iratokat 24 óra alatt a törvényszék elnökének beküldeni köteles.
20. § A birói felelősségről szóló törvény hatálya a birósági végrehajtókra is kiterjed.
A fegyelmi biróságot a birósági végrehajtók felett azon elsőfokú törvényszék fegyelmi birósága gyakorolja, melynek területén alkalmazva vannak.
A birósági végrehajtó ellen fegyelmi úton kiszabható pénzbüntetés 300 frtig terjedhet.
Kártéritési felelősség esetében a kereshetőség előzetes megállapitásának a végrehajtókra nézve nincs helye.
21. § A birósági végrehajtókat hivatalos eljárásaikért a következő díjak illetik:
a) eljárási dij;
b) napdíj;
c) utazási költség.
22. § Az előbbi § b) és c) pontjaiban foglalt díjak azon fél által előlegezendők, ki a végrehajtó hivatalos eljárását kérelmezte, vagy a kinek érdekében azt a biróság hivatalból elrendelte.
23. § A végrehajtó tartozik az előlegről számolni s a netaláni fölösleget visszaadni.
24. § A végrehajtó eljárási dijai a következők:
| a) a keresetre hozott első végzés kézbesitéseér | 30 | kr. | ||||
| b) minden egyéb végzés kézbesitéseért | 20 | kr. | ||||
| c) A végrehajtási foglalásért, összeirás- és átverésért, valamint leltározásért, ha az eljárás egy napnál több időt nem vesz igénybe s ha a lefoglalt vagy összeirt vagyon becsértéke a 300 forintot meg nem haladja | 1 | frt | - | kr. | ||
| 300 forinttól 1000 forintig | 2 | frt | - | kr. | ||
| 1000 forintnál többre becsült vagyonnál | 3 | frt | - | kr. | ||
Minden további félnapért a meghatározott dijnak fele illeti a végrehajtót, de e tekintetben a félnapnál rövidebb idő is félnapnak számittatik.
Peres ügyekben eszközölt végrehajtás esetében a végrehajtási összeg akkor mérvadó, ha ez a lefoglalt vagyon becsértékénél kevesebb.
25. § A biróság székhelyén kivül teljesített hivatalos eljárásoknál a végrehajtót a fentebbi szakaszban meghatározott dijakon felül 2 frt napdíj illeti.
26. § Az utazási költségek mennyiségére nézve a birói ügyviteli szabályok szolgálnak zsinórmértékül.
27. § Ha a birósági végrehajtó több hivatalos cselekményt ugyanazon egy helyen és időben teljesit, napdíja és utazási költsége a birói ügyviteli szabályok értelmében számíttatnak fel.
28. § A ki a birósági végrehajtót hivatalos eljárásában szóval vagy tettlegesen bántalmazza: ha e cselekmény rendes bünvádi eljárás alá tartozó büntettet nem képez, kihágást követ el, és 3 hónapra terjedhető fogsággal vagy 300 frtig terjedhető birsággal büntettethetik.
29. § A jelen törvény végrehajtásával s életbeléptetése időpontjának meghatározásával az igazságügyminister bizatik meg, a ki egyuttal felhatalmaztatik, hogy az első szervezéskor a kinevezetteknek a 2-dik § b) pontjában érintett vizsga félév alatti utólagos letételét megengedhesse.
