1872. évi VIII. törvénycikk

az ipartörvény * 

I. FEJEZET

Az ipar megkezdéséről

1. § A magyar korona területén minden nagykoru vagy nagykorunak nyilvánitott egyén, nemre való tekintet nélkül, ezen törvény korlátai közt, bármely iparágat, ideértve a kereskedést is, bárhol, önállólag és szabadon gyakorolhat.

2. § Önálló ipart az atya, gyám vagy gyámhatóság beleegyezésével kiskoruak is üzhetnek, és ily esetben vagyonukról szabadon rendelkeznek.

3. § Jogi személyek szintén szabadon üzhetnek ipart, ha üzletvezetőt állitanak (24. §).

4. § A ki szabadon gyakorolható ipart üzni szándékozik, tartozik ebbeli szándékát az illetékes iparhatóságnak szóval vagy irásban bejelenteni s ezen alkalommal kimutatni, hogy az ipar önálló gyakorlására az 1., illetőleg 2. vagy 3-dik §-okban kivánt kellékeknek megfelel; mi ha megtörtént, a bejelentésről szóló iparhatósági igazolvány, a 26. § alá tartozó eseteket kivéve, meg nem tagadható, és az iparhatóság által az illetőnek legfölebb 3 nap alatt ingyen kiszolgáltatandó, különben a bejelentő iparának üzését megkezdheti.

5. § A következő iparágak gyakorlására nézve, u. m.: a szállodák, korcsmák és kávéházak tartása, a zsibáruskodás, zálogra való kölcsönzés, cselédszerzés, kéményseprés, tűzi játékszerek készitése, rendes járati időhöz kötött személyszállitás és azok iparára nézve, kik közhelyeken a közönség számára személyszállitó eszközöket tartanak készen, vagy szolgálataikat ajánlják, mint: hordárok, bérszolgák stb., a közigazgatási hatóságok fel vannak jogositva, közbiztonsági, közerkölcsiségi, közegészségi és más egyéb közérdekek szempontjából, ezen törvény korlátai között és a helyi szükséghez képest általánosan kötelező szabályokat hozni.

6. § Uj reál-iparjogok többé nem engedélyezhetők, de az eddig engedélyezettek épségükben továbbá is megmaradnak, a nélkül azonban, hogy azok hasonnemü iparnak mások általi gyakorlását korlátozhatnák.

7. § Valamely fennálló reál-iparjognak tulajdona nem menti fel a tulajdonost a törvény által megkivánt kellékek kimutatásának kötelessége alól. Ha e kellékekkel nem bir, csak minősitett üzletvezető vagy bérlő által üzheti iparát.

8. § Ha valamely iparág gyakorlása oly üzlettelepek felállitásával jár, melyek fekvésük vagy az üzlet minémüsége által a szomszéd birtokosokat vagy lakókat, avagy egyáltalában a közönséget háborgatják, megkárosithatják vagy veszélyeztethetik, ily telepek az alább körülirt eljárás mellett csak iparhatósági engedély alapján állittathatnak fel.

Ide tartoznak:

mindennemü tűzijáték- és gyúszer-áru készitésére szolgáló telepek,

lőporgyárak és raktárak,

gázkészitő, gáztartó intézetek,

olaj-gyárak,

ásványolaj-finomitók,

kátránykészitők,

coaksgyárak, a mennyiben másutt állittatnak fel, mint a hol az anyag termeltetik,

üveghuták,

koromégetők,

agyag-áru, mész-, tégla-, és gipszégető kemenczék,

tükörgyárak,

nyers fémek előállitására szolgáló telepek, pörkölő kemenczék, fémöntődék, a mennyiben az olvasztás nem tégelyekben történik,

hámor-művek,

mindennemü vegyészeti gyárak, gyors fehéritők, firnászfőzdék,

keményitő-, keményitő-szörp,

paraffin, kátrányos ponyva,

bélhur,

házfedő-papir és házfedő-nemez előállitására szolgáló gyárak,

vér-, lug-, enyv- és szappan-főzdék,

csontégetők, csontszáritók, csontzúzók, csontfőzők és csontfehéritők,

állatiszőr előkészitésére szánt telepek,

faggyuolvasztók, gyertya-öntők,

vágó hidak,

timár-műhelyek,

trágyagyárak

dögnyuzóhelyek,

len-, kender-áztató telepek,

czukor-, szesz- és sörgyárak,

gőz-, száraz- és szélmalmok,

uszodák, fürdők.

Vizi malmok és vizépitmények felállitására nézve továbbra is a fennálló törvények rendeletei fognak zsinórmértékül szolgálni.

E lajstrom a szerint, a mint az e szakasz elején emlitett köztekintetek egyes uj iparágak telepeinél felmerülnek vagy a most felemlitettek valamelyikére nézve elenyésznek, a földmivelés-, ipar- és kereskedelmi minister által a belügyministerrel egyetértőleg a legközelebbi országgyülés jóváhagyásának fenntartása mellett módositható.

9. § A ki a 8. § alá eső üzlettelepek valamelyikének felállitására szükséges iparhatósági engedélyért folyamodik, köteles egyuttal a telepnek, az azon felállitandó épületeknek s belső felszerelésüknek pontos rajzát, körülményes leirását és szabatos magyarázatát az iparhatóságnak benyujtani, melynél az érdekeltek azokat a 10. §-ban meghatározott tárgyalás napjáig megtekinthetik.

10. § Az iparhatóság a szándékba vett vállalatot mind falragaszok által és egyéb szokott módon az illető községben, mind a község előljáróságához, a közelebbi, sőt ha szükségesnek látja, a távolabbi szomszédokhoz is intézett külön értesitvényben közhirré teszi, és haladék nélkül, legfeljebb 4 heti határidőre tárgyalást tűz ki a helyszinére, melyen azok, kik a vállalat ellen bármi oknál fogva kifogást tenni akarnak, e kifogást szóval vagy irásban előadni kötelesek, különben az üzlettelep - ha csak köztekintetek nem szolgálnak akadályul - engedélyezendő.

11. § A tárgyaláskor, melyről jegyzőkönyv vezetendő, az érdeklett felek és szükség esetében szakértők, s a helyi viszonyok ismeretével biró egyének jelenlétében és kihallgatása mellett minden irányadó körülmények megvizsgálandók, a netáni ellenvetések alaposan tárgyalandók, és azon esetben, ha oly kifogások tétetnének, melyek magánjogi czimeken alapulnak, megkisérlendő a barátságos egyezkedés, mely ha nem sikerülne, a kifogást tevő fél, jogi igényeinek érvényesitése végett, a törvény rendes utjára utasitandó, a nélkül, hogy az ez érdemben hozandó birói határozattól a telep felállitásának engedélyezése függővé tétethetnék.

12. § Ha valamely üzletteleppel oly épitkezések vannak kapcsolatban, melyeknek létesitése a szabályszerü épitési engedélytől függ, az épitészeti tekintetből szükséges tárgyalás is a fentebb emlitett tárgyalással lehetőleg egy időben tartandó meg.

13. § Az eljáró iparhatóság a felek kifogásain kivül hivatalból azt is tartozik megvizsgálni, vajjon a tervezett telep által nem fog-e a közönségre nézve jelentékenyebb háborgatás, kár vagy veszély előidéztetni, és vajjon megfelel-e az a fennálló tűzrendőri és egészségügyi szabályoknak.

Kiterjesztendő a vizsgálat azon intézkedésekre is, melyek a munkások életének és egészségének megóvására szükségesek.

A vizsgálat eredménye szerint az engedély vagy megtagadandó, vagy szükségeseknek mutatkozó feltételek alatt megadandó.

A végzés a megszabott feltételek elsorolása mellett 3 nap alatt irásban kiadandó, és az engedély megtagadása vagy feltételek kikötése esetében indokolandó.

Gőzkazánok használatba vétele csak akkor engedendő meg, ha az iparhatóság arról, hogy a kazán a szabályszerü biztonsági feltételeknek megfelel, kellő meggyőződést szerzett.

14. § Az iparhatósági végzés ellen a feleknek szabadságukban áll a kézhez juttatástól számitandó 15 napi határidő alatt felfolyamodással élni. Az ily felfolyamodásnak elhalasztó hatálya van.

15. § A hivatalos eljárás költségei végzésileg megállapitandók, s azokat a vállalkozó viseli.

Alaptalan kifogások esetében az ezekből származó költségek megtéritésében a kifogást tevő fél marasztaltatik el.

16. § A 8-dik § rendelkezése alá tartozó üzlettelepeknek minden lényeges átalakitása, valamint az üzlet módjának megváltoztatása is az iparhatóságnak bejelentendő, s ez utóbbi, ha szükségesnek véli, a 10. § határozmányai szerint uj s hasonló módon végbeviendő tárgyalást tűz ki.

17. § Oly üzletek, melyek nagy zajt okoznak, templomok, iskolák, kórházak és oly középületek szomszédságában, melyeknek kellő használata a zaj által megakadályoztatnék, meg nem engedendők.

18. § Ha valamely üzlettelep ily eljárás szerint iparhatóságilag engedélyeztetett és a kiszabott feltételek alatt felállittatott, a szomszédok közül senki sincs többé feljogositva előre nem látott káros befolyások czime alatt az üzlet megszüntetését követelni, és az iparhatóságnál csakis oly intézkedések létesitését kérheti, melyek a bebizonyitható káros befolyást elháritják. A hol ez nem lehetséges vagy az üzlettel meg nem egyeztethető, a káros befolyások miatt panaszt emelő fél a rendes biróság előtt kárpótlást követelhet.

19. § Ha valamely, a jelen törvény alapján engedélyezett ipartelepen gyakorlatba vett, vagy ezen törvény keletkezte előtt érvényben volt rendszabályoknak megfelelőleg fennállott üzlet az egészségre ártalmas, vagy egyébként a közönségre hátrányos vagy veszélyes hatást gyakorol, vagy ha népesebb utczákban nagyobb mennyiségü gyuanyaggal működvén, vagy ilyet készitvén, könnyen tüzveszélyt okozhatna: az, ha a káros befolyás máskép el nem távolitható, teljes kárpótlás mellett kisajátitás utján megszüntethető.

Az ilyen kisajátitást igénylő vállalat káros volta soha sem magán-, hanem mindig közérdek szempontjából itélendő meg.

20. § Ily esetben az üzlet megszüntetése Budapesten az 1868:LVI. törvénycikk értelmében történik.

Az ország egyéb helyén a megszüntetés felett:

a) törvényhatósági joggal felruházott és rendezett tanácscsal biró városokban maga a városi képviselő-testület,

b) minden egyéb községekre nézve a község javaslata folytán az elsőfoku iparhatóság határoz.

21. § Ezen határozat ellen, annak kézbesitésétől 15 nap alatt felfolyamodásnak van helye, mely a törvényhatósági joggal felruházott városokból a földmivelés-, ipar és kereskedelmi ministerhez, illetőleg a horvát-szlavon országos kormányhoz, minden egyéb városokból és községekből a másodfoku iparhatósághoz, és onnan ugyanazon ministerhez, illetőleg a horvát-szlavon országos kormányhoz intézendő.

A felfolyamodáshoz a kisajátitásra vonatkozó összes ügyiratok, és az elsőfoku határozó testület vagy közeg véleményes jelentése csatolandók.

A felfolyamodásnak elhalasztó hatálya van.

22. § A megszüntetett üzlet után járó teljes kártalanitás Budapesten az 1868:LVI. törvénycikkben, minden más helyen az 1868-ik évi LV. törvénycikk V. és VI. fejezeteiben körülirt eljárás, Horvát-Szlavonországban az ott fenálló törvények szerint eszközlendő.

23. § Az iparos elhalálozása esetében az üzletet annak özvegye ujabb bejelentés nélkül folytathatja. Özvegy nem létében, vagy ha az ezen jogával élni nem akarna, az üzlet a kiskoru örökösök javára folytatható.

24. § Ha az ipar kiskoruak vagy jogi személyek részére gyakoroltatik, üzletvezető nevezendő, s az iparhatóságnál bejelentendő.

Üzletvezető csak az lehet, ki ezen törvény értelmében az ipar önálló gyakorlására jogositva van.

A törvényes szabályok megtartásáról ő felel, s a netán kiszabott büntetést ő viseli.

25. § A telepengedélynek érvénye elenyészik, ha annak keltétől számitott két év folyama alatt az üzlet meg nem indittatik, vagy két éven át egyfolytában szünetel.

Az üzlet meginditása iránti határidő azonban 3 évre is kiterjeszthető, ha az üzlettelep nagyobbszerü épitkezésekkel van összekötve.

A ki bejelentett iparát két évig meg nem kezdi, azt csak ujabb bejelentés mellett gyakorolhatja.

26. § A törvények azon rendeletei, melyek a papokat, szerzeteseket, katonákat, birákat és közhivatalnokokat az ipar gyakorlásában korlátozzák, jelen törvény által érintetlenül hagyatnak.

II. FEJEZET

Az ipar gyakorlásáról

27. § Minden iparos iparát helyettes vagy bérlő által is üzheti.

A bérlők és helyettesek az üzletvezetőkről szóló 24. § határozmányai alá esnek.

28. § Minden iparos ugyanazon községben több állandó üzleti helyet (mühelyt, árudát) tarthat, melyek azonban a hatóságnak bejelentendők.

29. § Iparát mindenki rendes lakhelyén kivül az ország több helyén is üzheti; de tartozik a lakhelyén kivül nyitott fióktelepet az illetékes iparhatóságnál külön bejelenteni, ahhoz helyettest állitani s általában mindent teljesiteni, mit a törvény egy uj iparág meginditásánál rendel.

30. § Egy személy többféle ipart is üzhet.

Hasonló vagy különböző ipart üzők közös üzlet folytatására is egyesülhetnek.

31. § Minden iparüzőnek joga van készitményeinek teljes előállitására szükséges mindennemü munkát egyesiteni, s az erre megkivántató segédmunkásokat tartani.

32. § Minden iparosnak joga van ugy saját, mint mások készitményeit nemcsak lakhelyén, hanem azon kivül is az ország bármely helyén tartott heti vagy országos vásárokon is akár személyesen, akár bizományos által eladni, azokra megrendeléseket gyüjteni vagy gyüjtetni, megrendelt munkát mindenütt teljesiteni vagy munkásai által teljesittetni.

A kéményseprőkre nézve a törvényhatóságok fel vannak jogositva, tüzrendőri tekintetekből bizonyos munkakerületeket kijelölni.

33. § Azon esetben, ha a husmérés szabad gyakorlása mellett egyes községeknek hussal való ellátása álandóan biztositható nem volna, jogában áll az illető törvényhatóságnak, ily községek kivánságára azokat illetőleg esetről-esetre külön intézkedéseket tenni.

34. § Hus- és kenyérnemüekre nézve az iparhatóság elrendelheti, hogy a sulyszerinti árak a kicsinybeni eladásnál az eladási helyeken kifüggesztessenek.

35. § Az iparhatóság jogában áll: bérszolgák, hordárok s más személyek számára, kik közutczákon és téreken, vagy szállodákban és korcsmákban szolgálataikat felajánlják, valamint közhelyeken a közönség rendelkezésére álló járművek, lovak, csolnakok s más szállitóeszközök használatáért bizonyos dijszabást megállapitani.

Hasonlóul helye van az illető iparhatóság dijszabásának oly kéményseprők munkájánál, kiknek bizonyos kerületek kizárólagosan kijelöltettek.

36. § Sütők, mészárosok és kéményseprők az elkezdett iparüzletet tetszés szerint félbe nem szakithatják, hanem ha azt abbahagyni szándékoznak, kötelesek ebbeli szándékukat az iparhatóságnak bejelenteni, és ennek meghagyására az ipart még bizonyos ideig, jelesül sütők és kéményseprők legfölebb 4 hétig, mészárosok legfölebb 3 hónapig folytatni.

37. § Ha az iparos állandó lakását és üzletét más iparhatósági kerületbe teszi át, mindazt tartozik teljesiteni, a mit a törvény uj iparüzlet meginditásánál követel.

38. § Az iparosok czégbejegyzésére és üzletkönyveik vezetésére nézve a fennálló törvények rendeletei szolgálnak zsinórmértékül.

III. FEJEZET

A segédszemélyzetről

A) A tanonczokról.

39. § Tanonczot tartani minden önálló iparosnak szabad. (90. §)

40. § Gyermekek, kik életük 12-dik évét még be nem töltötték, tanonczoknak fel nem vehetők.

Kivételnek csak az iparhatóság engedelmével lehet helye, mely esetben köteles az iparos tanonczát 12 éves kora betöltéséig a népiskolába rendesen járatni.

41. § A tanoncz fölvétele irásbeli szerződés mellett történik.

A felvétel alkalmával az iparos és a tanoncz szülői vagy gyámja közt a tanidő tartama, a tanoncz tartása és ellátása, a tandij összege, vagy ha e helyett a tanidőnek meghosszabbitása köttetett ki, ezen pótidő tartama s az ez által pótolt tandij összege egyetértőleg megállapitandó.

42. § Az iparos köteles:

a) tanonczát azon iparágban, melyet üz, kiképezni, jó erkölcsre, rendre és munkásságra szoktatni;

b) időt engedni arra, hogy a tanoncz vallása ünnepnapjain az isteni szolgálatot látogathassa;

c) tanonczát, ha irni, olvasni és számolni nem tud, ezeknek megtanulására, különben pedig az ismétlési, esti, vasárnapi, illetőleg ipariskolába járásra szoritani;

d) ha háznépéhez tartozik, betegség esetében ápolásban részesiteni.

43. § Az iparos tanonczát csak az iparüzlethez tartozó munkáknál alkalmazhatja, cseléd-szolgálatokra nem kötelezheti és tartozik felügyelni, hogy a tanoncz a háziak vagy segédek által ne bántalmaztassék.

44. § Oly tanonczok, kik éltük 14-dik évét be nem töltötték, naponkint csak 10 órai, kik a 14-dik évet már elérték, 12 órai munkára kötelezhetők, az iskolában töltött időt is beleértve. Mindkét esetben azonban munkaközben délelőtt és délután egy-egy fél, délben pedig egy egész szünóra tartandó, és a tanonczok általában csakis oly munkára szorithatók, mely korukhoz képest testi erejüknek megfelel.

45. § Éjjeli munkára, azaz esti 9 órától reggeli 5 óráig tizenhat éven aluli tanonczok általában nem alkalmazhatók; oly iparágaknál azonban, melyek üzlete éjjeli munka nélkül fennakadást szenvedne, az iparhatóság - tekintettel a tanoncz testi fejlettségére - megengedheti, hogy 16 éven aluli, de 14 évesnél nem fiatalabb tanonczok a 44. §-ban megszabott munkaóráknak legfölebb felét éjjeli munkában dolgozzák le.

46. § A tanoncz az iparosnak, illetőleg üzletvezető helyettesének a reája bizottakban engedelmességgel tartozik; és ha az iparos házában élelemmel és lakással láttatik el, 18 éves koráig azoknak atyai fegyelme alatt áll.

47. § Az iparos a tanviszony befejeztével köteles a tanoncznak igazságos bizonyitványt adni.

48. § A tanszerződés kötelező ereje a kikötött próbaidő elteltével, ha pedig ez kikötve nincs, a tanoncz beállta után 2 hónappal veszi kezdetét.

A próbaidő a tanidőbe beszámitandó.

49. § Ha a tanoncz távollét vagy betegség által a munkától egyfolytában egy hónapnál tovább elvonatik, de a tanulást azután folytatja, az iparos jogában áll, a kikötött tanidőt az elmálasztott idővel megtoldani.

50. § A tanviszony megszünik:

a) ha az iparos vagy tanoncz meghal, vagy munkaképtelenné válik;

b) ha az iparos vagy tanoncz sorhadi kötelezettségének teljesitésére behivatik;

c) ha az egyik fél 4 hétnél tovább tartó fogságra itéltetik;

d) ha az iparostól a tanoncztartási jog elvonatik.

51. § A tanviszony a szerződésileg megállapitott tanidő lefolyta előtt azonnal felbontható, és pedig

az iparos részéről:

a) ha a tanoncz lopást vagy sikkasztást követ el;

b) ha a tanoncz kötelességeinek teljesitését makacsul megtagadja, vagy ellenük sulyosan és ismételve vét;

c) ha a tanoncz tettleges bántalmazást vagy durva becsületsértést követ el az iparos vagy családtagjai valamelyike ellen;

d) ha a tanoncz undoritó vagy ragályos betegségben szenved.

A tanoncz, illetőleg annak törvényes képviselője részéről:

a) ha az iparos a tanonczot erkölcstelen vagy törvényellenes tettek elkövetésére csábitja;

b) ha az iparos fegyelmi jogával visszaél;

c) ha élte vagy egészsége a munka folytatásánál oly veszélynek volna kitéve, melyet a szerződés kötésekor előre látni nem lehetett.

52. § A tanviszony 14 napi felmondás mellett felbontható

az iparos részéről:

a) ha kétségtelenné vált, hogy a tanoncz az illető iparág megtanulására képtelen;

b) ha két hónál tovább tartó betegségben szenved;

c) ha az iparos üzletével felhagy.

A tanoncz, illetőleg annak törvényes képviselője részéről:

a) ha az iparos törvényes vagy tanszerződési kötelességeit a tanoncz irányában nem teljesiti;

b) ha az iparos más községbe költözik át;

c) ha a tanoncz más életpályára vagy más iparágra akar áttérni;

d) ha az iparos két hónál tovább tartó betegségben szenved és üzletvezetőt nem állit.

53. § Ha a tanviszony felbontását a tanoncz okozta, valamint azon esetben is, ha a tanoncz más iparágra áttérve felmondott, az iparost az egész betöltött tanidőre járó tandij és kárpótlásul még fél évi tandij illeti, ha pedig az iparos adott okot a viszony megszüntetésére, a mennyiben a törvény vagy szerződés értelmében más kárpótlással nem tartoznék, legalább azon költségek megtéritésére köteles, melyek a tanoncznak más iparoshoz való beszegődtetése által okoztattak.

54. § Oly iparos, ki szökevény tanonczot tudva felfogad, a tanonczczal egyetemlegesen felelős az előbbi iparosnak a tanoncz megszökése által okozott kárért.

55. § A szökevény-tanoncz az iparos kivánságára a helybeli iparhatóság által visszavezetendő.

B) A segédekről.

56. § Az iparos és segédei közötti viszony szabad egyezkedés tárgya.

A szerződés, ha a felek máskép nem egyeztek, csak 1 heti próbaidő eltelte után válik kötelező erejüvé.

57. § Az iparos segédeitől, ha másként nem egyezkedtek, csak az iparüzlethez tartozó munkát kivánhat, és ezt is csak oly mérvben, mely a segéd testi alkotásának és erejének megfelel.

58. § Az iparos a kötött szerződés megszüntével a munkából kilépő segédnek, a közöttük fennállott szerződési viszonynak megszüntéről bizonyitványt adni köteles.

Az iparos oly segédet fel nem fogadhat, ki az elébbi munkaadóval kötött szerződésnek törvényes megszünését nem igazolja.

Oly iparos, ki szökevény segédet tudva felfogad, a segéddel egyetemlegesen felelős az elébbi iparosnak a megszökés által okozott kárért.

59. § Minden segéd szerződési kötelezettségének teljesitése mellett szabadon kereshet magának munkát; maga választhat és változtathat műhelyt, és pedig akár iparosoknál, akár gyárakban, akár más vállalkozóknál.

A szállók intézményével eddig összekötött szegődtetési kényszer ezennel megszüntettetik.

60. § A munkaadó és segéd közötti viszony, ha másképen nem egyezkedtek, előre bocsátott 14 napi felmondás mellett felbontható.

61. § Habár kellő időben történt is a felmondás, azon segéd, ki darabszámra fizettetik, addig nem léphet ki, mig az átvett munkát a szerződésnek megfelelőleg be nem fejezte, valamint az sem, ki a munkabérére kapott előleget le nem dolgozta vagy meg nem téritette.

62. § A segéd felmondás nélkül azonnal elbocsátható:

a) ha lopást vagy sikkasztást követ el;

b) ha az iparos, helyettese, vagy az iparos egyik családtagja ellen tettleges bántalmazást vagy sulyos becsületsértést követ el, kötelességei teljesitését makacsul megtagadja, vagy ha az iparos akarata ellenére egy egész munkanapon át szünetel;

c) ha megintés daczára a ház biztonságát vigyázatlansága által veszélyezteti;

d) ha 3 napnál tovább tartó fogságba kerül;

e) ha a szerződésileg elvállalt munka teljesitésére képtelen;

f) ha valamely undoritó vagy ragályos betegségben szenved.

Az e) és f) pontokban elősorolt esetek bekövetkezése miatt elbocsátott segéd netaláni kárpótlási igénye a szerződés és a fennálló törvények alapján itélendő meg.

63. § A segéd felmondás nélkül azonnal kiléphet:

a) ha az iparos, helyettese vagy az iparos hozzátartozói őt vagy családja tagjait tettleg bántalmazzák, ellene vagy ellenük sulyos becsületsértést követnek el;

b) ha az iparos szerződési kötelességeit nem teljesiti;

c) ha darabszámra dolgozik, és az iparos őt folytonos munkával ellátni nem képes;

d) ha munka folytatásánál egészsége vagy élete oly körülmény által lenne veszélyeztetve, mely a szerződés megkötésekor felismerhető nem volt.

64. § Az iparos, ki segédét törvényes ok nélkül a felmondási határidő eltelte előtt elbocsátja, köteles neki azon bért vagy egyéb illetményt, melyet a felmondási határidő alatt élvezett volna, egyszeresen, de ha a segédnek bérén kivül ellátása is volt, kétszeres összegben kilépése előtt megadni.

65. § Azon iparos, ki segédjeit lakással is ellátja, e czélra egészséges és lakható helyet tartozik kijelölni.

A segéd által egészségtelen lakás miatt beadott panaszok az iparhatóság részéről mindig a helyszinén a tiszti orvos közbejöttével vizsgálandók meg, és haladék nélkül orvoslandók.

C) A gyári munkásokról.

66. § Az iparos-segédekről szóló 57., 58., 59., 60., 61., 62., 63., 64., 65. § rendeletei a gyári munkásokra is kiterjednek.

67. § A gyáros köteles összes munkásairól rendes jegyzéket vezetni, abba minden munkás nevét, korát, születése helyét, foglalkozását és bérét beiktatni, s e jegyzéket az iparhatóságnak kivánatára akármikor előmutatni.

68. § A műhelyekben munkarendnek kell kifüggesztve lenni, melybe következők veendők fel:

a) a dolgozó személyzet különféle osztályzata és foglalkozása, jelesül a nők és gyermekek alkalmazásának módozata, tekintettel testi erejükre és ez utóbbiak iskolai kötelezettségére;

b) a munkaidő tartama;

c) a leszámolás idejére és a munkabér kifizetésére vonatkozó határozmányok;

d) a felügyelő egyének jogai;

e) a munkásokkali bánásmód megbetegedés vagy szerencsétlenség eseteiben;

f) a munkarend áthágóira szabott birságok;

g) a felmondási határidő és azon esetek, melyekben a szerződési viszony azonnal felbontható.

E munkarend másodlata az iparhatóságnak benyujtandó.

69. § Minden gyáros köteles gyárában saját költségén mindazt létesiteni és fenntartani, a mi tekintettel az iparüzlet és telep minőségére, a munkások életének és egészségének lehető biztositására szolgál.

70. § Tekintettel a fennálló népoktatási törvényekre is:

Tiz éven aluli gyermekeket épen nem, a 10 évet meghaladott, de a 12 évet még el nem érteket csak az iparhatóság engedélye mellett szabad gyárakban munkára alkalmazni.

Az engedély csak akkor adandó meg, ha vagy az iskola rendes látogatása a gyárban való alkalmazással megegyezhetőnek mutatkozik, vagy a gyáros részéről külön iskolák felállitása által a gyermekek oktatásáról az iskolahatóság rendeletei szerint kellő gondoskodás történik.

Kik a 12 éves kort meghaladták, de a 14 éves életkort még be nem töltötték, gyári munkában naponkint csak 8 óra hosszat foglalkoztathatók.

Oly ifjak, kik a 14 éves életkort betöltötték, de a 16 évest még el nem érték, naponkint csak 10 órai munkára alkalmazhatók.

A 16. évet még be nem töltött munkások általában csak oly munkára alkalmazhatók, mely egészségüknek nem árt és testi fejlődésüket nem gátolja.

Ezen törvény 42. §-ának b) pontja, valamint a tanonczok éjjeli munkájáról szóló 45. §-a a 16 éven aluli gyári munkásokra is kiterjesztetik.

71. § A munkásoknak munkaközben ugy délelőtt, mint délután fél-fél órai, délben pedig 1 órai szünidő engedendő.

Azon gyárakban, melyekben a munka éjjel-nappal folytattatik, a gyáros az éjjeli munkára alkalmazott munkások kellő felváltásáról köteles gondoskodni.

A nappali munkát reggeli 5 óra előtt kezdeni, és esti 9 órán tul kiterjeszteni nem szabad.

72. § A gyáros köteles munkása bérét készpénzben, és pedig - ha az üzlet természetéből folyólag máskép nem egyezkedett - hetenkint kifizetni.

Árukat és szeszes italokat munkásainak nem hitelezhet.

Lakással azonban, tüzifával, földhaszonélvezettel, rendes élelmezéssel, orvossággal, orvosi segélylyel a munkást, ha ez beleegyezik, elláthatja s az ezekért járó összegeket a bérfizetés alkalmával béréből levonhatja. Ugyanezen feltétel alatt láthatja el a gyáros a munkást a gyárában készülő czikkek előállitására szükséges szerszámokkal és anyagokkal is, ha ezeket szerződés szerint a munkás sajátjából tartozik megszerezni.

73. § Oly árukért való követelések, melyek a munkásoknak a fennálló tilalom daczára hiteleztettek, a gyártulajdonos által sem törvény, sem felszámolás utján nem érvényesithetők.

74. § Oly szerződések, melyek a 72. és 73. § rendeleteivel ellenkeznek, kötelező erővel nem birnak.

Hasonlóul érvénytelenek a gyáros és munkás közt történt oly megállapodások, melyek szerint ez utóbbi szükségletét bizonyos eladási telepekből szerezni, vagy bérének egy részét más czélokra, mint a munkások sorsának javitására forditani köteles.

75. § Az iparhatóság köteles a gyárakat kiküldöttjei által időnként megszemléltetni s a törvény rendeleteinek megtartásáról meggyőződést szerezni.

IV. FEJEZET

Az ipartársulatokról

76. § Ugyanazon vagy különböző ipart egy vagy több községben önállóan gyakorló iparosok közös érdekeik előmozditása végett ipartársulatokká egyesülhetnek.

Ezen ipartársulatoknak jogában áll az iparosok és segédszemélyzetük közt keletkező surlódásokat és peres kérdéseket a külön e czélból felállitandó békéltető bizottság utján, melybe egyenlő számmal segédek is felveendők, kiegyenliteni.

77. § Minden ipartársulatnak alapszabályokkal kell birnia, melyeket az alakulás előtt az illető törvényhatóság utján a földmivelés-, ipar- s kereskedelmi ministernek bemutatni köteles.

Az alapszabályokba felveendők a társulatba való belépés feltételei, melyek közt azonban iparbeli vizsgának letétele helyt nem foglalhat, a tagok jogai s kötelességei, a tagok járulékainak kulcsa s az elmulasztott fizetés következményei, a társulat feloszlatásának vagy más ipartársulatba beolvadásnak esetei, továbbá a kilépés feltételei, a társulati előljáróságnak mikénti összeállitása és hatásköre, végre a társulati vagyonnak kezelési módját s a társulat feloszlatása esetében a társulati vagyonnak közhasznu és kijelölt iparczélokra forditását szabályozó határozmányok.

Ha a bemutatott alapszabályok a törvényes szabványoknak megfelelnek, azok ellen kifogás nem tehető.

Ha a törvény életbeléptetésétől számitott első évben alakuló társulatok alapszabályaira nézve a felterjesztéstől számitva három hó alatt, a későbben alakulókéra nézve pedig 30 nap alatt, észrevétel nem tétetik, a társulat alapszabályai értelmében megalakulhat.

78. § Az alapszabályok nem tartalmazhatnak olyat, mi által az egyes tagok az ezen törvény alapján őket megillető jogok tetszés szerinti gyakorlatában megszorittathatnának vagy akadályoztathatnának.

79. § Ipartársulatba való belépésre egy iparos sem kényszerithető, valamint hogy a belépés sem tagadható meg oly iparostól, ki az alapszabályok feltételeinek eleget tenni akar és képes.

A kilépő tag a társulati kapcsolatból folyó javadalmakra és társulati vagyonra igényt nem tarthat.

80. § Ha egy társulati tag halála után annak iparát özvegye vagy árvái számára üzletvezető gyakorolja, az elhunytnak tagsági jogai és kötelességei az özvegyre özvegységi idejére, vagy a kiskoruakra kiskoruságuk idejére szállnak át.

81. § Az ipartársulatok az illetékes közigazgatási hatóság felügyelete alatt állnak.

82. § A társulatnak más ipartársulattal való összeolvadását vagy a társulati kapocs teljes felbontását czélzó közgyülési határozat végrehajtása csak akkor történhetik, ha a társulat minden kötelezettségeinek és tartozásainak eleget tett.

A tartozások levonása után fenmaradó társulati vagyon a társulati tagok közt semmi szin alatt fel nem osztható, hanem ha más ipartársulatba beolvadás nem történik, az alapszabályok értelmében közhasznu iparczélokra közgyülési határozat által adományozandó.

83. § A jelen törvény életbeléptetésétől számitott 3 hó alatt valamennyi fennálló czéh megszünik. Ha a volt czéhtagoknak többsége ezen törvény életbelépte után 9 hó alatt ipartársulatot alkot, a megszünt czéh vagyona ezen társulatra száll, ellenkező esetben a volt czéhtestület vagyona a czéh közgyülése által közhasznu iparczélokra adományozandó, s ha a gyülés ily határozatot hozni nem akarna, a társulati vagyonnak ipari czélokra való forditása iránt az illető törvényhatóság fog határozni.

V. FEJEZET

Az áthágásokról és a büntetésekről

84. § Iparüzhetés jogától senki sem birói itélet, sem közigazgatási határozat által meg nem fosztható.

85. § A kiszabott birságok akár önálló Iparosokra, akár a segédszemélyzetre méretnek, csak nemfizethetés esetében cserélendők fel fogságbüntetéssel, s ez esetben 5 frtnyi birság egy napi fogsággal pótoltatik.

86. § Ötven forintig terjedhető birságban elmarasztalandó:

a) a ki valamely ipart önállóan üz, a nélkül, hogy azt bejelentette volna;

b) a ki a 35. §-ban emlitett üzletek gyakorlásánál a hatóság által megszabott árszabályt meg nem tartja.

87. § Husz frttól 200 frtig terjedhető birságban elmarasztalandó:

a) a ki ezen törvénynek a segédek, tanonczok és gyári munkások felvételét, alkalmazását és a velük való bánásmódot szabályozó rendeleteit áthágja vagy a segédszemélyzet iskolai oktatására vonatkozó kötelességeit nem teljesiti;

b) azon iparos vagy gyáros, ki a munkások bérét áruczikkekben szolgáltatja ki vagy más szabályellenes eljárás által a munkásokat kárositja;

c) azon iparos vagy gyáros, ki oly segédet vagy munkást fogad fel, a ki az elébbi munkaadóval kötött szerződésnek törvényes megszünését igazolni nem képes.

88. § Száz frttól 300 frtig terjedhető birságban elmarasztalandó;

a) a ki a 8. §-ban előszámlált üzlettelepek valamelyikét felállitja, mielőtt a megkivántató jogerejü engedélyt megnyerte volna;

b) a ki a 8. §-ban felsorolt üzlettelepek valamelyikét hatósági engedély nélkül átalakitja vagy pedig az engedélyező okmányban megállapitott feltételeknek meg nem felel;

c) a ki a 36. §-ban megnevezett iparüzletek egyikét bejelentés nélkül félbeszakitja, vagy pedig az abbahagyási szándék bejelentése után a hatóság által megszabott idő lejártáig nem folytatja;

d) azon gyáros, ki a 69. §-ban megállapitott kötelességét teljesiteni elmulasztja.

89. § Azon segéd vagy gyári munkás, ki munkájából jogtalanul kilép, iparhatósági határozat alapján történendő visszahozatal által kötelessége teljesitésére szoritható, sőt ezenfelül még 8 napig terjedhető fogsággal is büntethető.

90. § A 87. § a) pontjában emlitett kihágások sulyosabb vagy ismételt eseteiben az iparos tanoncztartási, a gyáros pedig fiatal munkások alkalmazásának jogától iparhatóságilag egy évre, birói itélet által pedig hosszabb időre is megfosztható.

91. § Korcsmárosok és vendéglősök, kik üzletüket a tiltott kártyajáték, az orgazdaság üzésére vagy az erkölcstelenség terjesztésére használják fel;

zsibárusok és zálogra kölcsönzők, kik nyereségvágyból másnak tulajdona ellen bűntényt vagy vétséget követnek el;

cselédszerzők, kik nyereségvágyból másnak tulajdona vagy az erkölcsiség ellen bűntényt vagy vétséget követnek el, ezen iparok folytatásától birói itélet által meghatározott időre eltilthatók.

92. § A 8-dik §-ban emlitett telepeken, ha tulajdonosuk vagy annak helyettese a 88-dik § a) és b) pontjaiban emlitett kihágás egyikét vagy másikát ismételten elköveti, vagy ha többszöri hatósági figyelmeztetés után a közbiztonsági, jelesen a közegészségi és tüzrendőri szabályok ellen sulyos vétséget követ el, a közigazgatási hatóság által az a) pont esetében a jogerejü engedély megnyeréseig, a b) pont esetében és az utóbb emlitett esetben pedig egy évig az üzlet beszüntethető.

Birói itélet által ezen beszüntetés hosszabb időre is kiterjeszthető.

93. § Összebeszélések, melyek által az iparosok azt czélozzák, hogy üzletük félbeszakitása, vagy a munkások, illetőleg segédek elbocsátása által ezeknek terhesebb munkafeltételeket szabjanak, különösen azoknak bérét leszállitsák, vagy melyek által a munkások, illetőleg segédek oda törekszenek, hogy közös munkaszünetelés által a munkaadókat magasabb bér megadására kényszeritsék s általában tőlük jobb munkafeltételeket csikarjanak ki, ugyszintén mindazon egyezmények, melyek által azoknak támogatása czéloztatik, a kik az érintett összebeszélések mellett megmaradnak, vagy azoknak kárositása, a kik azokkal szakitanak, jogérvénynyel nem birnak.

94. § A ki a 93. §-ban meghatározott összebeszélések és egyezmények létesitése, terjesztése vagy foganatositása czéljából a munkaadókat vagy munkásokat, illetőleg segédeket szabad akaratuk érvényesitésében fenyegetés vagy tettleges bántalmazás által akadályozza vagy akadályozni törekszik, az, a mennyiben a büntető törvények szerint sulyosabb büntetésnek helye nem volna, 300 frtig terjedhető birsággal, vagy 2 hónapig terjedhető fogsággal büntethető.

95. § A birságpénzek beszedése közigazgatási uton történik.

Ezen pénzek azon község pénztárába folynak be, hol a kihágás elkövettetett, s iparczélokra forditandók.

96. § Az ipartörvény áthágásainak - a mennyiben büntett nem forog fenn - vizsgálása és büntetése elévül, ha a kihágó a kihágás elkövetése napjától számitandó hat hó alatt be nem panaszoltatott.

VI. FEJEZET

Az iparhatóságokról és az eljárásról

97. § Iparügyekben - tekintettel a 98. §-ra - következő hatóságok állapittatnak meg:

I. Elsőfolyamodásu hatóság:

a) a községekben a szolgabiró;

b) rendezett tanácscsal biró városokban a várostanács;

c) törvényhatósági joggal felruházott városokban a rendőri (kapitányi) hivatal;

d) szász-székekben és vidékeken egyelőre az illető felügyelő, a városokban a rendőri hivatal.

II. Másodfolyamodásu hatóság:

a) törvényhatósági joggal felruházott városokban a város tanácsa;

b) szász-székekben és vidékeken egyelőre a széki vagy vidéki tanács, illetőleg tisztség;

c) minden egyéb városokban és községekben az alispán.

III. Harmad és utolsó foku hatóság:

A földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi minister, Horvát-Szlavonországokra nézve a horvát-szlavon országos kormány.

98. § Az iparosok és a tanonczok, segédek vagy munkások között felmerülő azon surlódások és peres kérdések, melyek a munka- vagy tanviszony megkezdésére, folytatására vagy megszünésére, annak tartama alatt fennálló kölcsönös kötelezettségek teljesitésére, a munka- vagy tanviszony megszünéséből keletkező kártéritési követelésekre vonatkoznak, ott, hol e czélra külön iparbizottságok szervezve vannak, ezek által, ellenkező esetben az iparhatóság által minden felebbezés kizárásával döntendők el.

Az iparbizottság, illetőleg iparhatóság e részbeni határozatával meg nem elégedő félnek jogában áll, a határozat kihirdetésétől számitandó 30 nap alatt igényeit a törvény rendes utján érvényesiteni, mi által azonban a határozat végrehajtása nem gátoltatik.

Oly községekben, hol az iparosok, segédek és munkások nagyobb számmal laknak, ezeknek kivánatára külön iparbizottságok állithatók fel. Ezen, az iparosok és a segédek vagy munkások köréből egyenlő számban választott tagokból alakulandó iparbizottságok szervezésének és eljárásának részleteit, mig külön törvény által nem szabályoztatnak, az illető községek az érdekeltek hozzájárulásával külön szabályrendelet utján állapitják meg, mely a földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi ministerhez az illető törvényhatóság utján, jóváhagyás végett felterjesztendő.

99. § Az iparbejelentések, valamint a telepengedély iránti kérvények azon iparhatósághoz intézendők, melynek területén az iparüzlet meginditandó.

Az iparigazolványba a bejelentés kivonata s annak bizonyitása, hogy az az iparlajstromba bejegyeztetett, beiktatandó.

100. § Az elsőfolyamodásu iparhatóságnál iparlajstrom vezetendő, abba minden iparbejelentés és telepengedély, valamint az ipar álladékában történt minden változás beiktatandó, s erről az illető adóhivatal s a kereskedelmi és iparkamara is havonként értesitendő.

101. § Valamely iparüzletnek betiltása esetében a féllel az indokok is közlendők, s ez az ily végzés ellen a kézbesitéstől számitott 15 nap alatt felfolyamodással élhet.

102. § A jelen törvénybe ütköző kihágások felett hozott határozatok ellen a felfolyamodás a határozat kihirdetése, illetőleg kézbesitése után 15 nap alatt az elsőfolyamodásu iparhatóságnál nyujtandó be.

A kellő időben benyujtott felfolyamodás, a 89. §-ban emlitett esetek kivételével, vagy ha a végrehajtás azonnali foganatositása köztekintetekből nem szükséges, halasztó hatálylyal bir.

103. § Az elsőfolyamodásu iparhatóságok előtt az eljárás szóbeli, s a végzés a felek kivánatára irásban kiadandó.

104. § E törvény hatályba léptétől minden ezzel ellenkező törvények, rendszabályok és törvényes szokások érvényen kivül helyeztetnek.

Az 1848-dik évi XVIII. tc. azonban - a nyomdák és kőnyomdák biztositékaira vonatkozó rendeletek kivételével - továbbra is fenntartatik. Horvát-Szlavonországban pedig az ott fennálló sajtótörvények érintetlen maradnak.

105. § Jelen törvény alá nem esnek:

a) a mezőgazdasági és erdei termelés, marha- és lótenyésztés, halászat folyó vizekben, tavakban és csatornákban, kert és szőlőmivelés s az ezekkel összefüggő mellékipar, a mennyiben az illetők leginkább saját nyerstermékeik feldolgozására és eladására szoritkoznak;

b) a bányászat és kohászat;

c) az állami egyedáruság és az azzal összekötött vállalatok;

d) a katonai intézetekben és üzlettelepeknél alkalmazott katonák munkája;

e) a malom és italmérési üzlet annyiban, a mennyiben az ahhoz való jog a kir. kisebb haszonvételek sorába tartozik;

f) a vasut, gőzhajózási és csatornázási vállalatok;

g) hitel- és biztositó intézetek;

h) a tengeri hajózás és tengeri halászat;

i) rendes átjárók (kompok, révek) állitása folyókon, tavakon, csatornákon és a fausztató vállalatok;

k) az ügyvédek, mérnökök foglalkozásai;

l) a gyógyászat gyakorlása (orvosok, sebészek, szülészek stb.) és mindennemü gyógyintézetek, (ideértve a szülészházakat, tébolydákat), valamint az állatgyógyászat és a gyógyszerészet;

m) a magánoktatás és nevelés;

n) nyilvános táp-, oktató és fegyintézetek ipari foglalkozása;

o) a házaló kereskedés;

p) a közönséges napszámos munka.

Mindezekre nézve a törvényhozás további rendelkezéseig a fennálló törvények és rendszabályok szolgálnak zsinórmértékül.

106. § Jelen törvény végrehajtásával a földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi minister, Horvát- és Szlavonországokban pedig a Horvát-Szlavon-Dalmátországok bánja bizatik meg.