1. § Kolozsvárott a tanszabadság elvének alapján magyar királyi tudományegyetem állittatik fel.
A kolozsvári királyi jogakadémia és az orvos-sebészeti tanintézet megszüntettetnek.
2. § Addig, mig az egyetemi oktatás külön törvény által nem szabályoztatik, a pesti magyar királyi tudományegyetemen jelenleg fennálló szabályok ezen egyetemre nézve is érvényesek, amennyiben jelen törvény mást nem rendel.
A fentebb emlitett törvény meghozataláig megkivántató további szabályokat az egyetem tudománykarainak meghallgatásával az oktatásügyi minister bocsátja ki.
3. § Ezen egyetem négy tudománykarra oszlik, u. m.
1. A jog- és államtudományi,
2. Az orvosi,
3. A bölcsészet-, nyelv- és történettudományi,
4. A mathematikai és természettudományi karra.
E két utóbbi karhoz kapcsolva gymnasiumi tanárképezde állittatik fel.
4. § A tudománykarok belügyeikre nézve egymástól független egyenjogu, önálló testületeket képeznek, önmaguk által évenként választott dekánjaik elnöklete alatt.
5. § A tudománykarok fölött áll az egyetemi tanács, melynek köréhez az egyetem testületi, közigazgatási és a karok egyéb közös ügyeinek tárgyalása és intézése tartozik. A tanács elnöke: az egyetem rectora.
6. § A rendes és rendkivüli tanárok, a tanitók és tanársegédek rendes évi fizetést huznak. A magántanárokat csak az előadásaik után járó tandij illeti. A közoktatásügyi minister azonban jeles magántanároknak, kik oly tantárgyat adnak elő, melynek előadása a felsőbb tudományos oktatás érdekében óhajtandó, de kik tantárgyuk természeténél fogva csak kevés hallgatóra számithatnak, vagy kiknek a tanári pályán megtartása kivánatos, az illető kar meghallgatása után bizonyos időszakra kivételkép dijt rendelhet.
7. § Ezen egyetem első szervezése alkalmával a rendes és rendkivüli tanárokat a közoktatásügyi minister előterjesztésére Ő Felsége a király, a magántanárokat, a tanársegédeket és tanitókat pedig a közoktatásügyi minister nevezi ki.
A későbbi kinevezéseknél a közoktatásügyi minister a rendes és rendkivüli tanárokra és tanitókra nézve az illető kar meghallgatása után, a tanársegédekre nézve pedig annak javaslata alapján teszi előterjesztéseit, illetőleg kinevezéseit.
8. § Magántanári előadások tartására a közoktatásügyi minister által oly egyének jogosittatnak, kik ezen egyetemnél magántanárságra az illető tudománykar által képesitetteknek nyilvánittattak, vagy a tudomány müvelésében szerzett érdemeik által képességüket nyilvánosan bebizonyitották.
Ha azonban a magántanár két év alatt meg nem kezdi előadásait, vagy azok megkezdése után két éven át legalább féltanévig előadást nem tart, magántanári jogosultsága megszünik.
A magántanárok a rendes és rendkivüli tanárokkal egyenlő érvényü előadás-látogatási bizonyitványokat állitanak ki.
9. § Az egyetem megnyitása alkalmával a tandijakat a fennálló viszonyok figyelembevételével, a jövőben pedig ugy a tan-, mint a szigorlati dijakat is a tudománykarok meghallgatása után, a közoktatásügyi minister állapitja meg.
A tudománykarok a tan- és szigorlati dijakat szegény hallgatóknak elengedik.
10. § Ezen egyetem az 1872/3-ik tanév kezdetével megnyittatik, és a kormánynak az egyetem szervezésére nézve tett eddigi intézkedései jóváhagyatnak.
11. § E törvény végrehajtásával a közoktatásügyi minister bizatik meg.
