1872. évi XXVI. törvénycikk

az „osztrák-magyar Lloyd” gőzhajózási vállalattal a tengeri postaszolgálat ellátása iránt kötött szerződésről * 

A közös külügyminiszter és az „osztrák-magyar Lloyd” gőzhajózási vállalat között a tengeri postaszolgálat ellátása iránt 1871-iki év november 18-án kötött szerződés a törvényhozás által jóváhagyatván, a hozzávaló és a szerződés kiegészitő részét képező jegyzőkönyvvel együtt ezennel oly észrevétel mellett igtattatik az ország törvényei közé, hogy valamint a szerződés a m. kir. földmivelés-, ipar- és kereskedelmi minister egyetértésével jött létre, ugy ezentul is minden oly intézkedés, mely a szerződésben és a hozzá csatolt és kiegészitő részét képező jegyzőkönyvben a közös külügyministerre bizatik, a m. kir. földmivelés-, ipar- és kereskedelmi ministernek az 1867:XVI. tc. által kikötött egyetértésével történjék.

Szerződés

mely a magyar országgyülés és az osztrák birodalmi tanács alkotmányos jóváhagyásának fenntartása mellett, egyrészről a cs. és kir. közös külügyminister, másrészről az „osztrák-magyar Lloyd” gőzhajózási vállalat közt a tengeri postaszolgálat ellátása iránt alólirt napon

a következő módon köttetett meg:

1. § Az osztrák-magyar Lloyd nevü gőzhajózási vállalat a jelen szerződés tartamára az osztrák cs. kir. és a magyar királyi állami postaintézetek üzletéhez tartozó közegnek tekintetik, s mint ilyen a postatörvények és szabályok összes idevágó határozatainak van alávetve.

2. § Az osztrák cs. kir. s a magyar kir. postaintézeteknek jogában áll az osztrák-magyar Lloydnak személyszállitásra szánt valamennyi gőzöseit, minden meneteik alkalmával postaküldemények szállitására felhasználni; miért is eme gőzösök a hajózási okmányokban osztrák-magyar postahajóknak fognak czimeztetni s mint ilyenek a consuláris hajóilletékek fizetésétől az összes cs. és kir. consuláris hivataloknál a cs. és kir. hadihajók módjára felmentvék.

Ellenben a tonna-, egészségügyi-, fénytorony-, engedélyezési s egyéb hajózási illetékeket a belföldi kikötőkben kötelesek megfizetni.

3. § Az osztrák-magyar Lloyd gőzösei ezentúl is azon kedvezményben részesülnek, hogy ha azon helyre való tekintetből, hová a hajó indul vagy a honnan érkezik, egyáltalán szüksége forog fenn az egészségügyi és rendőri közegek közbenjöttének, induláskor az útra bocsájtó (speditio), érkezéskor a partra bocsájtó engedély (pratica) kiszolgáltatása végett az egészségügyi és rendőri közegek mindannyiszor nap- és éjközben egyaránt magán a hajón tartoznak megjelenni.

4. § Oly időben, midőn a Levante irányában vesztegzár van elrendelve, megengedtetik az osztrák-magyar Lloyd gőzhajózási vállalatnak, hogy mindazon meneteknél, melyeknél a fennálló rendszabályok értelmében a vesztegzár tartama megrövidittetik az által, ha a tengeri egészségügyi rendszabályoknak megfelelő teendőket a hajón lévő hites egészségügyi őrök utazásközben végezik, az egészségügyi őröket már valamelyik belföldi kikötőből való elinduláskor vehesse föl a hajóra, azok kirendelésére az illető rév- s egészségügyi hivatalt kérvén fel.

5. § Az osztrák-magyar Lloyd gőzösei számára mindazon belföldi kikötőkben, hol rendszerint megfordulnak, a ki- s berakodás könnyitése s gyorsitása czéljából a parton állandó használatul bizonyos hely jelöltetik ki, vagy ha azt a helyi viszonyok teljességgel nem engedik, különös horgony-, uszány (boye) adatik rendelkezésükre.

6. § Az osztrák-magyar birodalombeli illetékességü vagyontalan egyéneknek külföldi kikötőkből hazaszállitását illetőleg az editto politico által a kereskedelmi hajókra rótt kötelezettség az osztrák-magyar Lloyd gőzöseinél a következő módon nyer alkalmazást:

a) Az osztrák-magyar Lloyd azon külföldi kikötőkben, melyeket hajói érintenek, a cs. és kir. consuli hatóságok vagy cs. és kir. követségek irásbeli fölszólítására, a hazaküldendő tengerészeket vagy más, tengerészi útlevéllel ellátott egyéneket köteles fölvenni, és Triest-Fiuméba vagy menetközben érintendő más belföldi kikötőbe szállitani, ezen szolgálatáért semminemü dijt, tehát az élelmezési költségek megtéritését sem követelhetvén oly esetekben, midőn ezen hazaszállitás költségeit nem térittetik meg az illető hatóságok, az arra netán törvény szerint kötelezett hajótulajdonossal vagy a megmentett s eladott hajótárgyak árából.

Az ily módon dij nélkül szállitott egyének a III. osztályu utasokkal egyenlő elhelyezésben és élelmezésben részesülnek, szabadságában állván a hajó parancsnokának, hogy őket, esetleg útközben a hajó szolgálatában alkalmazhassa:

b) más, osztrák-magyar birodalombeli illetőségü, a cs. és kir. consuli hivatalok vagy cs. és kir. követségek irásbeli fölszólitására hazaszállitandó vagyontalan egyénekért a III. osztályú utasokra szabott menetdij, s azonfelül egy-egy napi élelmezés fejében 50 krnyi dij fizetendő, mely dijak a teljesitett szállitás igazolása után Triest- vagy Fiuméban az illető tengerészeti hatóság által fognak megtérittetni.

Szintily úton és módon fognak a Lloyd-nak követelései azon a) alatt emlitett esetekben is, midőn a tengerészek hazaszállitásával járó költség megtérittetik, kiegyenlittetni;

c) úgy az a) mint a b) alatt körülirt hazaszállitásoknál tekintet lesz arra, hogy betegek (névszerint tébolyodottak is), továbbá gonosztevők és fegyenczek a Lloyd hajóin akép helyeztessenek el, hogy az utasok miattok kelletlenül terhelve vagy háboritva ne legyenek;

d) az a) alatt érintett, minden dijnélküli szállitás végett a Lloyd ügynökei és kapitányai rendszerint nem kötelezhetők arra, hogy akaratuk ellenére, egy időben s egy hajóra négy egyénnél többet vegyenek fel.

7. § Az osztrák-magyar Lloyd vállalata kötelezi magát, hogy az 1856. decz. 31-én 535. c. sz. a. kelt körlevélben bizonyos rendü utasoknak kivételkép engedett vitelbérbeli kedvezéseket és illetőleg teljes dijelengedést, a mennyiben az ott felsorolt polgári tisztviselőkre s katonai egyénekre, valamint missionáriusokra és szerzetesekre vonatkoznak, ezentúl is érvényben fogja tartani.

8. § A Lloyd gőzhajózási vállalata kötelezi magát, hogy a levél- és kocsipostai küldemények, utasok, pénz és áruk szállitására tökéletesen alkalmas, rakképességük tekintetében a rendes forgalomnak megfelelő s elég biztosságot nyujtó hajókat fog előállitani.

Az e czélból fentartandó járatok gyors és közönséges járatokra oszlanak.

Az először emlitett járatokért az állam által fizetendő költségtérités tengeri mértföldenként 4, négy forintot, az utóbbiakért 1 frt 15, v. i. egy forint tizenöt krajczárt tesz.

Mindazonáltal a fennebbi mértföldpénzek évi összege o. é. 1.700,000 forintot meg nem haladhat.

A rendes időviszonyok közt elérendő sebesség gyorsmeneteknél óránkint tiz, közönséges meneteknél nyolcz tengeri mértföldben állapittatik meg.

Azon járatok, melyeket a Lloyd fentartani köteles, a két járatnem szerint felosztva az A) mellékletben vannak elősorolva, mely melléklet egész tartalmára nézve ezen szerződés kiegészitő részét képezi.

A szerződésszerü járatok netaláni megváltoztatása, szaporitása, kevesbitése vagy egyik-másik végleges megszüntetése a szerződő felek közt esetről-esetre kötendő egyezménynek van föntartva.

9. § Az osztrák-magyar Lloyd gőzhajózási vállalata kötelezi magát, hogy a mellékletben elősorolt járatokat a megállapitott s helybenhagyott járatrend szerint fogja föntartani s gondoskodni arról, hogy ezen járatok félbe ne szakittassanak, sem pedig a járatrend meg ne háborittassék, mire nézve elvállalja a felelősséget, kivéve azon eseteket, ha a félbeszakitás, vagy rendzavarás oly rendkivüli esélyek által idéztetik elő, melyeknek elháritása nem áll a vállalat hatalmában. Ugyanezen kötelezettség kiterjed azon járatokra is, melyek ezentul fognak szerződésileg berendeztetni.

A járatrendben és a kijelölt megállapodási helyekben változtatás a szerződés szerint fönnálló vagy jövendőben szerződésileg berendezendő járatoknál, csak a külügyi minister előlegesen nyilvánitott helybenhagyásával történhetik.

10. § A Lloyd gőzhajózási vállalata köteles a bel- és külföldön tett minden egyes, rendes vagy rendkivüli menet alkalmával az elindulási vagy menetközben eső megállapodási helyeken lévő osztrák cs. k. és magyar kir. postaintézetek által átadott, bel- vagy külföldre szóló, hivatalos és magán levél-postai küldeményeket ingyen elszállitani, utközben gondosan megőrizni, és a rendeltetés helyén, vagy az ehhez legközelebb fekvő megállapodási helyen sértetlen állapotban átadni.

A módozat, mely szerint a levélpostai küldemények az osztr. cs. kir. és a magyar kir. postaintézetek s a Lloyd-vállalat közegei közt átvétetnek s átadatnak, különös szabályok által van megállapitva.

11. § Az osztrák-magyar Lloyd gőzhajózási vállalatának mint ilyennek nem szabad akár bel-, akár külföldön a gőzösökkel elszállitandó leveleket gyüjteni, vagy a gőzösökkel hozottakat kézbesiteni; eme teendőket, valamint az ezért fizetendő dijak beszedését az osztr. cs. kir. vagy magyar kir. postahivatalok, vagy a Lloydnak az állam számára teljesitendő postaszolgálattal megbizott ügynökségei fogják eszközölni.

Az osztrák-magyar Lloyd gőzhajózási vállalata ugyanazért köteles megakadályozni, hogy hajóival teendő utak alkalmával saját szolgálati személyzete levélpostai küldeményeket a fönnálló tilalom ellenére ne szállitson; ellenkező esetben postajövedéki áthágásoknál a fönnálló szabályok szigora fogván alkalmaztatni.

Mindazáltal meg van engedve, sőt a postaigazgatóságoknak joguk van követelni, hogy a gőzösökön minden egyes menet alkalmával a levelek betételére s gyüjtésére zárt gyüjtőszekrények függesztessenek ki; az ezekben foglalt levelek további hivatalos elbánás végett az illető postaközegeknek lévén átadandók.

12. § Az osztrák-magyar Lloyd mint állami postaintézet az általa bejárt összes vonalakon saját ügynökeivel, valamint ezek által egymásközt váltott hivatalos leveleit saját gőzösein dijmentesen szállithatja és közvetlenül kézbesitheti; feltéve, hogy a czimen az elküldő neve s ezen megjegyzés a „Lloyd hivatalos levele” ki van irva.

13. § Azon esetben, ha valamely a gőzhajózási vállalatnak átadott levél- vagy hirlapcsomag elveszne, tartozik a társaság azon kárt, mely a postajövedékben a porto-illetékek elvesztése által keletkeznék, megtériteni, és minden egyes elveszett ajánlott levélért husz o. ért. forint kárpótlást fizetni.

14. § Idegen államok azon helyein, melyeket az osztrák-magyar Lloyd gőzösei érintenek, az osztrák-magyar monarchiába intézett, azon átmenendő és onnan eredő levélpostai küldemények hivatalos kezelésével az ott már is fölállitott, vagy ezentul fölállitandó cs. és kir. postahivatalok fognak megbizatni.

A bel- és külföld mindazon helyein, hol a Lloyd gőzhajózási vállalatnak ügynökségei vannak, külön cs. és kir. postaintézetek pedig nincsenek, a fönebb emlitett postai teendőket az illető állami postaintézet számára a Lloyd ügynökségei fogják végezni.

Ugyancsak az utóbbiak fogják a külföldi helyek közt váltott s a Lloyd gőzösökön szállitott levelek fölvételét és kézbesitését, valamint az azokért járó dijak beszedését kizárólag teljesiteni s a dijakat s a cs. k. postapénztárba származtatni.

A Lloyd-ügynökségek ezen fáradozásukért az általuk beszedett franco- és porto-illetékek bizonyos hányadában fognak részesittetni.

A gőzhajózási társaság kötelezi magát arra, hogy ügynökeit a számukra a közös külügyi minister által kiadott vagy ezentul kiadandó kezelési szabályok pontos megtartására szigoruan fogja utasitani, az őket terhelő hiánylatok, birságok és esetleges kártéritések haladéktalan beküldéséről gondoskodni, s általában a lehetőségig ügyelni fog arra, hogy ügynökei semminemü csempészetet a postaintézetek hátrányára el ne kövessenek.

15. § A Lloyd gőzhajózási vállalat köteles továbbá minden egyes, bel- és külföldön tett menet alkalmával a postaintézetek által neki átadott hivatalos kocsipostai küldeményeket is a gőzösei által érintett helyek között csupán azon dijért szállitani, mely biztositási illeték fejében jár, ha ugyan a biztositást a postaintézetek kivánják. Az ily küldemények sulya azonban, ha arany- vagy ezüstpénzt tartalmaznak, egyenként 125 forintot, másnemü szállitmányok sulya pedig 80 fontot meg nem haladhat.

Ha az ily küldemények a most megszabott sulynál nehezebbek, joga van a Lloydnak azokért, a biztositott küldemények után járó biztositási illetéken felül, a magán kocsipostai küldeményekre szabott szállitási dijak megtéritését is követelni.

A biztositási illeték az egyik postaintézettől a másikhoz szállitandó, egyik s ugyanazon rovatlapba fölvett biztosított hivatalos küldemények összértéke szerint fizettetik. A közönség fogyasztására szánt egyedárusági tárgyak s egyéb kincstári termények nem tekinthetők hivatalos kocsipostai küldeményekül s nem adhatók fel ilyenek gyanánt a Lloyd gőzöseire.

16. § A bel- és külföldre szóló magánkocsipostai küldeményekért az osztrák-magyar Lloyd gőzhajózási vállalata a szállitási- s biztositott küldeményekért egyszersmind a tengeri biztositási illetékeket is saját, a közönségre nézve átalán érvényes dijszabása, vagy pedig közös megegyezéssel megállapitandó különös dijszabás szerint fogja szedni. Oly magán postaküldeményekért, melyek a postaintézetek által belföldi vagy oly külföldi kikötőbe való elszállitás végett adatnak át, hol a kocsipostai szolgálatot osztrák cs. kir. vagy magy. kir. postaintézetek teljesitik, - az érintett illetékeket a Lloydnak az állami postaintézet fogja megfizetni. A felszámitás az egyik postaintézettől a másikhoz szállitandó, egy és ugyanazon rovatlapba fölvett magán kocsipostai küldemények összsulya és összértéke szerint történvén. Eme kocsipostai küldemények kölcsönös átadásának és átvételének módozatát különös utasitások szabályozzák.

A Lloyd jelenleg fönnálló szállitási tarifái, - a mennyiben a kocsipostai küldeményekre vonatkoznak - a postaigazgatóságok beleegyezése nélkül föl nem emelhetők.

17. § Azon kocsipostai küldemények, melyek az osztrák-magyar monarchiában vagy külföldi államokból oly rendeltetéssel érkeznek a postahivatalokhoz, hogy a Lloyd gőzösein oly bel- vagy külföldi kikötőkbe szállittassanak el, hol kocsipostai szolgálattal megbizott osztr. cs. kir. vagy magyar kir. postaintézetek nincsenek, - a gőzhajózási hivatalnak adandók át, mely köteles az azokat terhelő illetékeket készpénzül megfizetni, a küldemények átvételét elismerni, s ezek haladéktalan továbbszállitásáról és kézbesitéséről gondoskodni.

Ellenben a magánosoktól átvett olyan kocsipostai küldeményeket, melyek a Lloyd hajóin az osztrák-magyar monarchia belsejében fekvő helyekre vagy idegen államokba való továbbszállitás végett érkeznek, köteles a gőzhajózási vállalat, - a mennyiben ezen továbbszállitásra az oszt. cs. kir. és magyar kir. postaintézetek szolgálata vétetik igénybe - az illető postaintézetnek átadni, az átadás körül a kocsipostai küldemények feladására nézve átalán fennálló szabályokat követvén.

Az ilynemü kocsipostai küldeményekért ugy a postaintézetek, mint a gőzhajózási igazgatás az ut hosszához képest, melyen mindegyikük maga eszközli a szállitást, az erre nézve hatályban levő tarifák, ugymint a postahivatalok a nálunk alkalmazott kocsipostai tarifa, az osztrák-magyar Lloyd társulata pedig saját tarifája szerint szedi a megfelelő illetéket.

18. § Oly kocsipostai küldemények, melyek a czimzett fél halála után érkeznek rendeltetésük helyére, valamint azok, melyeket a czimzett fél elfogadni vonakodik, a legközelebbi menettel - azok ellenben, melyek a megtörtént értesités daczára két hónap alatt a czimzett félnek nem kézbesittethettek, ezen határidő elteltével visszaküldetnek és az azokat terhelő porto-, vám- s egészségügyi illetékek netaláni felszámitása mellett, további intézkedés végett kölcsönösen visszaadatnak.

19. § A Lloyd gőzhajózási társulat kezességet vállal minden a postaintézetektől szállitás végett átvett hivatalos és magán kocsipostai küldeményért oly kiterjedésben, hogy köteles lesz minden küldeményért, mely az alatt, mig a Lloyd őrizete alatt állott, elveszett, megcsonkult vagy megsérült, a föladáskor nyilvánitott érték szerint teljes kárpótlást nyujtani, ha az elveszés, csonkitás vagy megsérülés saját szolgálatbeli személyzetének hibájából vagy véletlenség folytán keletkezett. Biztositott küldeményekre nézve az osztrák-magyar Lloyd kártéritési kötelezettsége a tengeri vész, s más elhárithatlan balesetek (vis major) által okozott károkra is kiterjed. - Oly kocsipostai küldeményekért, melyek értéknyilvánitás nélkül adattak föl, a megtéritendő kárösszeg különbség nélkül tiz oszt. ért. forintot teend.

Ezekről a feleket, maguk mihez tartása végett értesiteni azon postaintézeteknek lesz hivatások, melyeknél a kérdéses kocsipostai küldemények föladatnak.

20. § A kocsipostai küldemények iránti fölszólamlások a fölvevő hivatalokhoz intézendők. A felszólamlás bejelentési határideje az osztrák-magyar monarchia területén belül szállitott küldeményeknél három, a külföldre szólók, s onnan eredőknél hat hónapban állapittatik meg, mely határidő elteltével a szavatolás a késedelmes fölszólamló irányában megszünik.

A közönség ellenében a kártéritési kötelezettség azon intézetet terheli, melynél a küldemény föladatott, ez utóbbinak ily eset beálltával visszkereseti joga lévén azon intézet ellen, melynél a küldemény elveszett, megcsonkittatott vagy megsérült.

21. § A 13. és a 19. czikkben emlitett megtéritések és kárpótlások, a hibás fél kipuhatolásának bevárása nélkül kölcsönösen azonnal teljesittetnek, mihelyt az elveszés, hiány vagy megsérülés teljesen kiderittetett és a kártéritési kötelezettség kimondatott. A postaintézetek arra is följogositvák, hogy a megtéritendő vagy kárpótolandó összeget minden további kérdés nélkül levonhassák azon követelésből, mely a vállalatot irányukban, vagy a tengeri postaszolgálat ellátásaért a jelen szerződés értelmében járó jutalék gyanánt illeti; a vállalat azonfelül összes tulajdonához tartozó hajóival s egyéb vagyonával is felelvén.

22. § Ha az egyik vagy másik postaigazgatás jónak látná a postai küldeményeket saját postatisztviselői és postavezetői által kisértetni, a tisztviselőnek egy I., a postavezetőnek egy II. osztályú hely dij nélkül engedendő át.

A postatisztviselőnek azonfelül megengedendő, hogy a postakezelést erre alkalmas zárt cabineban végezze; a conductornak pedig a postaküldemények elhelyezésére külön záros hely jelölendő ki. A postaintézet által esetleg kiküldendő vizsgáló biztos számára egy I. osztályu hely szintén dij nélkül engedendő át.

A most emlitett dij nélküli szállitáshoz az ellátás nem számittatván, az azért járó illetéket, ha e tekintetben külön egyezmény nem létezik, az illető a Lloyd tarifája szerint tartozik megfizetni.

23. § Az osztrák-magyar Lloyd gőzhajózási társulat a kocsipostai küldemények szállitási s tengeri biztositási illetékei fejében a postaintézeteket terhelő követelésének kimutatását (15-16. §) minden közigazgatási évnegyed végével a triesti cs. kir. postaigazgatóságnak fogja további hivatalos tárgyalás végett átadni. Az érvényesitett összeg a Lloyd vállalatnak a triesti cs. kir. postaigazgatósági pénztár útján fog nyugta iránt kifizettetni.

24. § A Lloyd-ügynökségek által a portóköteles levélküldeményekért postai és tengeri szállitás fejében beszedett illetékeket tartozik az osztrák-magyar Lloyd a triesti cs. kir. postaigazgatóság pénztárába és szintúgy az illetékes pénzügyi hatóságok által megszabott jövedelmi adót a triesti orsz. főpénztárba, ezt is, amazokat is a közös pénzügy javára beszolgáltatni.

25. § A Lloyd-vállalatnak igénye van arra, hogy a szerződésszerü járatokért biztositott állami költségtérités tizenkét havi részletekben fizettessék ki. De miután a költségtérités számszerinti összege a megjárt tengeri mértföldek arányához képest véglegesen csak az év végével állapitható meg, ennek fejében az állampénztárból kamat nélküli előlegek engedélyeztetnek. Ezen előlegezés történik:

1. Azon a jelen szerződés tartama alatt esedékes: négyszázhetvenötezer ötszáz s illetőleg négyszázhetvenötezer négyszáz oszt. ért. forintnyi évi törlesztési részletek kifizetése által, melyeket a Lloyd gőzhajózási társaság az 1858. évi márczius 2. kelt egyezmény értelmében a cs. kir. szab. hitelintézetnek félévi részletekben fizetni tartozik; és

2. egyszázezer oszt. ért. forintnak minden hó elején a vállalat javára utalványozása által.

Minden polgári év végével az osztrák-magyar Lloyd gőzhajózási társaság a cs. és kir. közös külügyi minister elé terjesztendi az év folytában tett szerződésszerü menetek kimutatását, mely alkalommal az illetékes kikötői s consuli hatóságok hivatalos bizonyitványai által igazolandó az, hogy a menetek a kimutatott számban s kiterjedésben valósággal megtétettek.

Mihelyt ezen kimutatás megvizsgáltatott s érvényesittetett, megtörténik a leszámolás a fölvett előlegekkel szemben, ideértve az emlitett évi járadékokat is, s vagy kifizettetik a Lloyd-vállalatnak a javára mutatkozó követelés, vagy ha a követelés kisebb lenne a fölvett előlegek összegénél, levonatik a felülfizetett összeg a legközelebbi vagy következő több hónapra eső részletekből, vagy esetleg a szerződés lejártával készpénzben térittetik vissza.

Ha a szerződésszerü menetek hosszabb ideig tartó félbeszakitása állana be, fenntartja magának a kormány azon jogot, hogy a fenntebb biztositott havi előlegeket alábbszállithassa vagy egészen megszüntethesse; mindazáltal oly esetben, ha a félbeszakitás nem a vállalat hibájából keletkezett, a Lloydnak jutó költségtérités, a cs. k. szab. hitelintézetnek fizetendő összeg beszámitásával évenkint egy milliónál kevesebbre le nem szállitható.

26. § A Lloyd gőzhajózási társaság által az 1865 julius 27-én kelt szerződés és 1866 május 1-én kelt kötelezvény értelmében a 3 millió forintnyi állami kölcsönt illetőleg elvállalt, valamint a társasági alapszabályok által rárótt kötelezettségek a jelen szerződés által érintetlen hagyattatnak.

27. § A jelen szerződés tartama 1872 január 1-től 1877 deczember végeig állapittatik meg.

Ha azonban a birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országok és a magyar korona országai közt 1867 szeptember hava 26-án kötött kereskedelmi és vámszövetség annak XXII. czikke 2. bekezdése alapján előbb mondatnék fel, semmint a fenntebb kikötött idő letelt volna, jelen szerződés is ugyanazon napon veszti el hatályát, melyen lejár az idézett szövetség tartama.

Minek hiteléül jelen szerződés két egyenlő példányban, - melyek egyike az osztr. -magy. Lloyd költségére megfelelő bélyeggel láttatott el - magyar és német nyelven állittatott ki s a szükséges aláirásokkal s pecsétekkel láttatott el.

[Aláírások]

A) Melléklet

Kimutatása
az osztrák-magyar Lloyd gőzhajózási vállalat által bel- és külföldön szerződésileg teljesitendő meneteknek.

Tétel MENET MEGNEVEZÉSE Az évi menetek száma Egy-egy teljes menettel megjárt tengeri mértföldek száma
A) Azon menetek, melyekért az állam tengeri mértföldenként 4 o. é. frt költségtéritést fizet. Menet és jövet
1 Triest-(Fiume) Corfu-Alepxandria és vissza, gyorm. 52 2.402
2 Triest-Corfu-Syra-Konstantinápoly és vissza, gyorsm. 52 2.356
3 Konstantinápoly-Varna és vissza, gyorsmenet 91 290
B) AZon menetek, melyekért az állam tengeri mértföldenkint 1 frt 15 kr. o. é. költségtéritést fizet.
4 Fiume-Lussin piccolo és vissza (kapcsolatban a konstatntinápolyi menettel)
52

124
5 Triest-Pola-Dalmatia-Albania-Prevesaig és vissza 52 1.468
6 Triest-Pola-Dalmatia-Albania-Durazzoig és vissza 52 921
7 Triest-Pola-Dalmatia-Cattaroig és vissza 52 797
8 Triest-Fiume és vissza 104 272
9 Fiume-Zengg és vissza 52 56
10 Fiume-Zengg-Zara és vissza 52 210
11 Fiume-Lussin-Zara és vissza 52 248
12 Fiume-Veglia-Zara és vissza 26 198
13 Fiume-Lussin grande és vissza 26 118
14 Triest-Ancona-Corfu-Syra-Smyrna és vissza 52 2.164
15 Syra-Piracus és vissza 104 156
16 Konstantinápoly-Burgas-Galatz és vissza 40 700
17 Konstantinápoly-Trapezunt és vissza 26 980
18 Konstantinápoly-Salonich-Volo és vissza 26 940
19 Konstantinápoly-Smyrna-Rhodus-Cyprussziget-Beirut Jaffa-Portsaid-Alexandria-Smyrna-Konstantinápoly
26

2.154
20 Konstantinápoly-Smyrna-Alexandria-Portsaid-Jaffa-Beirut-Cyprussziget-Rhodus-Smyrna-Konstantinápoly
26

2.154

Jegyzőkönyv

felvétetett a cs. és kir. közös külügyministeriumnál Bécsben 1871 november 18-án.

Azon szerződés kapcsában, mely a Lloyd gőzhajózási társasággal a tengeri postaszolgálat ellátása iránt mai napon köttetett, az emlitett társaság ezennel még következő különös kötelezettségeket vállal.

Kötelezi magát ugyanis:

1. Hogy mint az osztrák cs. kir. és a magyar kir. állami postaüzlet kötelékében álló intézet ezentul az „osztrák-magyar Lloyd gőzhajózási társaság” czégét viselendi;

2. hogy a két külső igazgatótanácsosi állomás egyikét az 1872. május havában történendő uj választás alkalmával a magyar korona országaiban honos részvényessel töltendi be;

3. hogy a levantei és dalmátországi vonalakon a személyeket, pénzt és árukat ugyanazon dijért szállitandja, feltéve, hogy nem esnek amugy is csekélyebb dij alá, Fiuméból és Fiuméba, mint Triestből és Triestbe, s hogy minden intézkedéseit akként teendi, hogy a Levantéba szoló s Fiuméban feladott küldemények elszállitásában a közvetlenül Triestben feladottakhoz képest sem késedelem, sem egyéb hátramaradás ne forduljon elő;

4. hogy a fiume-károlyvárosi vasut megnyilta után az Alexandriával közlekedő gőzöst (l. a szerződéshez csatolt kimutatás 1. tételét), a mennyiben a havonként átlag feladott árumennyiség 15,000 vámmázsát ér el, minden négy hétben egyszer, a mennyiben pedig ama mennyiség két annyira emelkednék, minden két hétben egyszer közvetlenül Fiuméból inditandja; eme közvetlen menetek megkezdésének időpontját a magyar kir. kormány határozandja meg, mindamellett fenn van tartva a társulatnak, hogy ha a fenn kitett átlagos havi mennyiség az egyenes járatok hat havi fennállása alatt nem éretnék el, azok felfüggesztését követelhesse;

5. hogy a cs. és kir. közös külügyminister jóváhagyása nélkül semmiféle uj kölcsönt felvenni vagy vagyoni állapotát egyébként terhelni, nemkülönben az eddigelé ki nem bocsátott 3 millió frtnyi részvényeket kibocsátani nem fogja;

6. hogy a nevezett minister jóváhagyása nélkül a társasági vagyonhoz tartozó gőzösök és ingatianok állagát csökkentő semminemü változtatást, eladást vagy elzálogolást tenni nem fog;

7. hogy a kormány felügyeleti jogának gyakorlásából eredő terheltetés és a külügyminister által kirendelendő ellenőrködő közeg fáradozása fejében évenkint háromezer (3000) frtnyi átalányt fog a külügyminister által megnevezendő állami pénztárba fizetni.

[Aláírások]


  Vissza az oldal tetejére