1872. évi XXVIII. törvénycikk

a vojtek-német-bogsáni H-rendü vasut kiépitéséről * 

1. § A szab. államvaspálya-társulat délkeleti vonalából Zsebely és Detta állomások közt Vojtek község közelében kiágazó s Német-Bogsánra vezető másodrendü gőzmozdonyu vasut kiépitése tárgyában előterjesztett engedélyokmány, a törvényhozás által jóváhagyatván, beczikkelyeztetik.

2. § E törvény végrehajtásával a közmunka- s közlekedésügyi és a pénzügyi ministerek bizatnak meg.

A vojtek-német-bogsáni másodrendü vasutra vonatkozó engedélyokmány

1. § A cs. k. szab. államvaspálya-társulat jogot nyer az alább következő feltételek alatt egy másodrendü gőzmozdony vasut kiépitésére, és üzletben tartására, mely e társulat délkeleti fővonalából Zsebely és Detta állomások közt kiágazva, Gattaja, Moritzfeld-Gertenyes, Zsidovin és Oláh-Bogsán érintésével Német-Bogsánra vezet.

2. § Az engedélyezett pálya épitésénél és üzleténél köteles engedélyes jelen engedélyokmány tartalmához, a közmunka és közlekedésügyi minister által 1868. évi ápril hó 20-án 4973. sz. a. kibocsátott és az országgyülés által jóváhagyott ideiglenes vasutengedélyezési szabályhoz, az 1867-iki vám- s kereskedelmi szövetség 8. czikkében ideiglenes elfogadott vasuti üzletrendhez, a mennyiben az a jelen engedélyokmány tartalma s függeléke folytán módositást nem szenved, végre a magyar kormány által a fennálló szabályokon teendő változtatásokhoz mindaddig alkalmazkodni, mig a hazai törvényhozás ezen ideiglenes szabályok helyett ujabb törvényeket nem hoz, vagy a magyar kormány más rendeleteket nem léptet életbe.

Ha a pályaépités tartama alatt vagy a pálya üzletbetétele után a törvényhozás vagy a kormány a fennálló törvényeket és szabályokat, valamint jelen engedélyokmány határozatait megváltoztatná, és e változás folytán engedélyesre ujabb kiadások háromolnának, ezek fedezése iránt az engedélyes javaslata alapján a kormány fog határozni.

3. § A pálya épitése és üzleti felszerelése az engedélyes által készitendő s a kormányhoz átvizsgálás és jóváhagyás végett felterjesztendő általános és részletes tervezetek alapján fog eszközöltetni.

Az engedélyes különben ugy a tervek készitésénél, mint az épités kivitelénél alkalmazandó szerkezetet, a jelen engedély s az üzlet biztonságára való tekintetek által vont korlátok közt szabadon választhatja.

A törvényes határozmányok teljesitése szempontjából, továbbá a pályaszolgálat és közforgalom érdekéből, valamint a szomszédvidékre vagy egyesekre háromolható veszélyek és károk megelőzhetése czéljából a pálya fennállásának biztositása végett jogában álland a kormánynak az engedélyes által bemutatandó terveket, ezek műszaki birálata, helyszini szemlék, a törvényes közigazgatási vonaljárás, valamint az érdeklett szomszédbirtokosok panasza folytán esetről-esetre megvizsgáltatni és a végrehajtott vizsgálat alapján megváltoztatni. Ezen változtatások által azonban a közigazgatási vonaljárás folytán megállapitott s a kormány által helybenhagyott pályanyom változást nem szenvedhet.

Magától értetik egyébiránt, hogy ez által az engedélyesnek az engedélyokmányban biztositott jogai sérelmet nem szenvedhetnek.

Ha az épités kivitelénél gazdálkodási vagy üzleti tekintetből akár a pályavonal, akár a részlettervek megváltoztatása kivánatosnak vagy szükségesnek mutatkozik, ezen változtatások megengedése a kormánytól lesz kikérendő.

Ezáltal azonban az engedélyokmánynak a pálya kiépitésére vonatkozó határozatai változást nem szenvedhetnek.

4. § A pálya alépitménye egy vágányra készithető, s ehez képest a terület kisajátitása annyi térfogatra szoritkozhatik, a mennyi egy egynyomu sinuthoz és a kitérőkhöz, nemkülönben az állomásokra megkivántatik.

Mihelyt az engedélyezett vonalon annyira növekedett a forgalom, hogy az évi nyers (brutto) jövedelem mértföldenként 100 ezer o. é. forintot ezüstben meghalad, köteles lesz engedélyes a kormány kivánatára minden kártalanitás nélkül a második vágányt is letétetni.

Ezen kötelezettség teljesitésére azonban engedélyes csak az engedély tartamának első 70 évei alatt szoritható. A hátralevő évek lefolyása alatt a második vágányt csak az állam részéről nyujtandó s egyezségileg meghatározandó kártalanitás mellett köteles előállitani.

5. § A munkálatok kivitelénél az engedélyes által a következő általános rendszabályok lesznek szem előtt tartandók:

a) Alépitmény

A legmagasabb (maximal) emelkedési viszony legyen ugy, mint egy áll a százhoz (1:100).

A kanyarodások félátmérője nyilt pályán 300 méternél kisebb nem lehet.

A pálya szabályszerü (normal) keresztszelvénye a bevágásoknál és töltéseknél olykép alkalmazandó, hogy a pályakorona szélessége ott, hol a sinek a talpfán feküsznek, 3-3 méter legyen.

A kövecságy a sinek lába alatt 0.25 meter vastagságban, s a sinek lábának magasságában 2.8 meter szélességben rakandó.

A hidak s átereszek azok kivételével, melyek földtöltés alatt léteznek, puhafából épithetők.

b) Felépitmény

A pálya az elsőrendü vasutakhoz hasonló vágányszélességet nyer.

A felépitmény és minden alkatrészeinek előállitása, illetőleg szállitása, valamint a sinutak elrendezése az állomásoknál azon szabályok és szabványrajzok szerint eszközlendő, melyek a valkány-perjámosi másodrendü vonalra nézve megállapittattak. A függő sinkötés engedélyeztetik. E tekintetben különösen fölemlittetik, hogy a sinek a könnyebb és kisebb szabvány szelvényü mintából, t. i. egy bécsi láb hosszaságban 15 vámfont sulylyal birjanak, de hengerezett vasból készittessenek. A közönséges talpfák hossza 2. 35 méterre határoztatik, s ugy ezek, mint azok, melyek a kitérőknél alkalmaztatnak, puha fából állithatók elő.

A felépitményhez szükséges mindennemü vasanyagot és felépitményi gyári készitményeket köteles engedélyes lehetőleg belföldön szerezni be.

c) Épületek, pályaelzárás, jelzések

Az épületek felállitása a legkisebb mérvre szoritható.

Egészen különös eseteket kivéve, az állomásokon szükséges őrházakon kivül mértföldenként általában legalább két őrház állitandó fel.

Minden állomáson elég egy váróhelyiséget rendezni be.

Közczélok, ugymint a posta, távirda, rendőrség stb. részére megkivántató helyiségek előállitására az engedélyes nem köteleztetik.

Áruraktárak csak megfelelő forgalom esetén épitendők.

Az épületek kivétel nélkül a helyszinén legjutányosabban megszerezhető anyagokból, esetleg berakott gerendafalazat, vályog- vagy vert falakból, fatetővel állithatók elő, az alapfalazatnak és a hordoszlopoknak azonban kőből vagy téglából kell lenniök.

A pálya bekeritése általában a védgátakat és anyagárkokat is ideértve, csak különösen figyelemreméltó helyeken és ott szükséges, a hol a pálya utak vagy községek mellett vezet el.

Az utak elzárására szükséges korlátok csak nagyon látogatott utátjárásoknál, vagy oly helyeken állitandók fel, hol a vonat közlekedése az ut-átjárástól legalább 150 méter távolságra észre nem vétethetik.

Felvonó korlátok alkalmazhatók, s egy állóhelyről több ily korlát felvonása is eszközöltethetik.

A korláttal el nem látott átjáróknál a lassu menetet jelző álló táblák alkalmazandók.

Az állomások közti távsürgönyzés czéljából engedélyes vasuti üzleti távirdát köteles felállitani.

A lát-, hang- és harangjelzők mellőzhetők.

A kézi- és a vonalokon használt jelzőszerek a fennálló szabályok szerint rendezendők be.

d) Állomások

Az engedélyes köteles a közigazgatási bejárás alkalmával meghatározandó helyeken, valamint ott is, hol e pálya a cs. kir. szab. államvasuthoz csatlakozik, állomásokat épiteni.

A részletes kivitelnek összhangzásban kell lennie azon elvekkel, melyek a kormány által a valkány-perjámosi vasut szabványaiban határoztattak meg.

Az állomások azonban ugy helyezendők el, hogy szükség esetében megnagyobbithatók legyenek.

e) Üzleteszközök

Az üzleteszközöket a 2. §-ban érintett ideiglenes vasutüzleti rend 21. és 22. §-ban megszabott határozmányok fenntartása mellett az engedélyes maga választhatja meg.

A mozdony-tengely legnagyobb megterheltetése 175 vámmázsára határoztatik.

Kéttengelyü mozdonyok alkalmazása megengedtetik.

A mozdonyok kivétel nélkül amerikai pályatisztitókkal látandók el.

Az összes áruszállitó kocsik 3/4-részénél ruganyos lökés-háritók nem szükségesek, a többieknél ellenben okvetlenül alkalmazandók.

A személyszállitásra emeletes kocsik is alkalmazhatók.

A külföldről behozandó forgalmi eszközökért, valamint általában a külföldről szállitandó s ezen pályánál felhasználandó anyagokért a behozatali vámot engedélyes köteles fizetni.

f) A pálya kiépitése

Mihelyt a forgalom a jelenleg engedélyezett vonalon annyira növekszik, hogy hosszabb időn át az egyik ugy, mint a másik irányban naponként öt vonatnál több közlekedik, avagy mihelyt az éjjeli szolgálat berendezése szükségessé válik, köteles lesz engedélyes a felvételi helyiségek, jelzés, pályafelügyelet s minden más a rendszeres üzlet fenntartása czéljából szükséges intézkedések tekintetében e pályát az elsőrendü vaspályák berendezésére nézve a m. k. kormány által kiadott szabványok s utasitások szerint saját költségén kiegésziteni s berendezni.

Ezen kötelezettség teljesitésére azonban az engedélyes csak az engedély tartamának első 70 éve alatt szoritható, mig a hátralevő évek alatt a pálya ilymódoni átalakitása csak a kormány s engedélyes közt e részben kötendő egyezmény alapján eszközölhető.

6. § Az engedélyes külön biztositék letétele, s az alaptőke 30%-nak kimutatása alól felmentetik.

7. § Az engedélyes kötelezi magát a részletterveket az engedélytörvény hatálybalépte napjától számitott 3 hónap alatt a kormánynak előterjeszteni, a pálya épitését ezen tervek jóváhagyásától számitott egy hónap alatt megkezdeni s az épitést ugyancsak a részlettervek jóváhagyásától számitott két év alatt befejezni s a pályát a közforgalomnak átadni.

8. § Ha más pályák csatlakozása, pályaudvarok közös használata, kocsikölcsönzés és az ezekért járó kárpótlás iránt az illető társulatok között egyezmény nem jöhetne létre, az ezek iránti feltételeket a kormány határozza meg.

9. § A kisajátitási jog, az 1868. év LV. tvczikk értelmében, az engedélyezett pálya kiépitésére az engedélyesnek megadatik.

10. § Az engedélyes köteles a postát és a postakezelőket az 1867. évi vám- és kereskedelmi szövetség 8-ik czikkében elfogadott 1851. évi november 16-án kelt vasuti üzletrend 68. §-a értelmében ingyen szállitani, és e czélra naponkint legalább egy vonatot mindkét irányban berendezni.

Az engedélyes köteles egy kéttengelyü áruszállitókocsi fele részét a postaküldemények és a postakalauz szállitására berendezni, mely postakocsi naponként mindkét irányban legalább egyszer közlekedik.

Az engedélyes köteles azon postaküldeményeket, melyek postatisztek vagy szolgák kisérete nélkül szállittatnak, kivéve az értékküldeményeket, ingyen az illető állomásig szállitani s ugyanott átadni.

Oly levelek, melyeket a vaspályaüzlet tárgyában az igazgatóság s alattas közegei, vagy ezek egymás közt váltanak, a jelenleg engedélyezett vaspályán bérmentesen szállithatók.

11. § Az engedélyes köteleztetik saját birtokán és területén az állami távirdavezeték felállitását a pálya hosszában ingyen megengedni.

A távirdaigazgatóság azonban az oszlophelyeket, valamint a vezető huzalok más megerősitési pontjait az engedélyessel egyetértőleg jelöli ki.

Továbbá köteles az engedélyes a felállitott vezeték fölötti őrködést saját pályaszemélyzete által kárpótlás nélkül teljesiteni.

Feljogosittatik azonban engedélyes, hogy a vasutüzleti távirda huzalait az állam-távirda oszlopaira felrakhassa, - a nélkül, hogy ezért bármi kárpótlással tartoznék.

Ezen üzleti távirda használata, hacsak a kormány által az államsürgönyökre nézve külön rendelkezés, valamint a magánsürgönyökre nézve egyezmény nem eszközöltetnék, kizárólag a pályaüzletet illető sürgönyzésekre szoritkozik, miért is annak használata a közigazgatás felügyelete alá helyeztetik.

12. § A vitel- és szállitási dijak az engedélyezett pálya számára a következő határok közt szabatnak meg:

Legmagasabb árszabás osztrák mértföld és személyenként:

az I. osztályban 36 kr ezüstben
a II. osztályban 27 kr ezüstben
a III. osztályban 18 kr ezüstben

Az I. és II. osztályu kocsik akkép szerelhetők fel, mint az első rendü pályákon használt másodrendü kocsik vannak felszerelve.

A III. osztály részére oly kocsik alkalmazhatók, milyenek az állampályákon a IV-ik osztályra nézve vannak megállapitva.

A málhának 50 vámfontot meghaladó sulya 20 vámfontnyi s a gyorsáruk sulya 10 vámfontnyi törtszámokban kikerekitve, vámmázsánként az áru fuvardij 3-ik osztályának kétszeres összegével számitható.

Az áruk vámmázsa s mértföldenkint és pedig az I. osztály 2, a II. osztály 3, s a III. osztály 4 krjával ezüstben szállitandók.

A szén, só, tüzi- és épületfa, trágya, kő és tégla egész kocsirakodásoknál kivételesen vámmázsa- s mértföldenként 1.56 kr. ezüstben szállitandó.

A személy- s áruszállitásra vonatkozó egyéb vitel- és szállitási dijak, továbbá a mellékilletékek az áruk osztályozása, valamint a többi szállitási határozmányok tekintetében a szab. államvasuttársaság fővonalain fennálló rendeletek alkalmazandók.

Mihelyt ezen pálya jövedelme egymásután következő 3 éven át, a befektetési tőke 8%-ra emelkedik, jogában álland a kormánynak az engedélyes meghallgatása mellett az árszabályt megfelelőleg leszállitani.

13. § A szállitási dijakat engedélyes belföldi ezüstpénzben számithatja akkép, hogy a mindenkori árkelet alapján megállapitandó szállitási dijakat országos értékben tartozik elfogadni.

14. § A 12. § értelmében meghatározott árszabások az engedélyes által időközben leszállithatók egészben vagy csak a tárgyak egyes nemeire, az egész vonal hosszában vagy csak a pálya egyes vonalszakaszaira, egyik, vagy mind a két irányban minden szállitási távolságra egyenlően, vagy növekedések esetére nagyobb mérvben.

Az ekként leszállitott árszabályok az előbbeni mértékre ismét felemelhetők, de csak három havi alkalmazásuk után.

Ha valamely szállitó- vagy rakományvállalkozó bizonyos feltételek alatt fuvarbérleszállitásban vagy más kedvezményekben részesül, ugy ezekben részesiteni kell minden szállitót vagy vállalkozót, ki ugyanazon feltételeket elfogadja olyképen, hogy személyes előnynek semmi esetre hely ne adassék.

Mindezen kedvezmények szinleges ártérités (refactio) alakjában sem adhatók.

15. § A belföldön beállott drágaság esetére jogában áll kormánynak az élelmi czikkek szállitási diját a drágaság tartamára, a legmagasabb (maximal) árszabás felére leszállitani.

16. § A katonaszállitás leszállitott árszabások szerint eszközlendő, és pedig egyrészt a hadügyministerium, másrészt az osztrák államvaspályatársaság igazgatóságai között (1860. decz. 10.) megkötött egyezmény alapján, melynek szabályai ezen engedély-okmány kiegészitő részét képezik.

A fentebbi pályával a katonaszállitás iránt létrejött, vagy létrehozandó, s az állam részére kedvezőbb egyezmények az engedélyezett pályára is érvényesek lesznek.

Ezen határozatok a pénzügyőrökre, valamint az állami és hatósági közbiztonsági őrségre, végül a fegyenczekre is alkalmazandók.

Az engedélyes köteles lesz végül, a hadi, vasuti osztályok szervezésére vonatkozólag a cs. kir. szab. déli állam-, valamint a tiszavidéki és első erdélyi vasuttársulatokkal kötött egyezményhez hozzájárulni.

A katonaszállitásokra vonatkozó határozatok és kedvezmények magától érthetőleg ép ugy érvényesek a szolgálatban utazó honvédségre és azon csapatokra, melyek mint a hadsereg kiegészitő része, a népjog oltalma alatt állanak.

17. § Államtisztviselők, hivatalnokok és szolgák, kik a vasutak igazgatása és üzlete felett őrködő hatóságok megbizásából, vagy az állam érdekeinek ezen engedélyből folyó megóvása végett, vagy jövedéki czélokból a vasutat használják és a hatóság megbizását igazolják, utimálháikkal együtt ingyen szállitandók.

18. § Oly feleken, kik a vasutat a vitel- vagy fuvarbér előleges kifizetése nélkül roszhiszemüleg használnák, vagy a szállitmány nemének vagy sulyának helytelen bejelentésével vagy más módon a vállalat megröviditését czélozzák, háromszoros árszabási illeték lesz megvehető.

19. § A kormány az államérdekek megóvása tekintetéből jogositva van, magának ugy a pálya épitése, valamint az üzlet czélszerüen és szilárdan eszközölt felszerelése és folytonos jókarban tartása iránt minden részben meggyőződést szerezni és meghagyni, hogy a mutatkozó hiányok pótoltassanak.

A kormánynak joga van a részéről kiküldött közeg által az ügyvitelt és pályaigazgatást megvizsgálni és ellenőrizni.

Az engedélyes az államkincstár javára évi átalányt tartozik fizetni, azon költségek és kiadások megtéritése fejében, melyek a kormány felügyeleti joga gyakorlatával, ugy az épitkezés tartama alatt, mint a pályának részben vagy egészben leendő megnyitása után az államra nehezednek.

Ezen évi átalányösszeg mennyiségét a kormány határozza meg. Az üzlet megnyitása után fizetendő évi átalányösszegek a megnyitott vonalra nézve az üzleti számadásba vehetők fel, egyébként az épitési tőkét terhelik.

20. § A jelenleg engedélyezett vaspályától 30 éven át (a pálya megnyitása napjától számitva) se kereseti, se jövedelmi, se más későbben ezek helyett netán behozandó adó fizettetni nem fog.

A kisajátitott ingatlanok telekkönyvi átirása bélyeg- és illetékmentesen eszközöltetik.

A tőkeszerzés, valamint épitkezés és az üzlet első berendezése czéljából kiállitandó minden szerződés, beadvány, vagy bármely más okirat szintén bélyeg- és illetékmentes.

21. § Az engedély tartama 1967. évi január hó 1-ig terjed, mely napon véglegesen megszünik, s kezdetét veszi azon napon, a melyen az egész vonal a közforgalomnak átadatik.

Az engedély elenyészik akkor is, ha nem tartatnak meg a részletes tervek benyujtására, az épités megkezdésére és befejezésére, valamint az üzlet megnyitására kitüzött határidők s e mulasztás a fennidézett vasut engedélyezési szabály 11. § b) pontja értelmében, különösen pedig a politikai és pénzügyi válságok által nem igazoltathatik.

22. § A kormány fenntartja magának a jogot, hogy az engedélyezési törvény hatálybaléptétől számitva 30 év lefolyása után az engedélyezett pályát minden időben beválthassa.

A megváltási ár meghatározására a vállalatnak a valóságos megváltást megelőző hét év alatti évi tiszta jövedelmei fognak felszámittatni, mely összegből a két legmostohább év tiszta jövedelme levonatván, a fennmaradt öt év átlagos tiszta jövedelme fog kiszámittatni.

Ezen átlagos összeg, mely mindazonáltal a tényleg befektetett tőke 7 1/2%-nál kevesebb nem lehet, az engedélyesnek a megállapitott engedély tartamáig mint évi járadék fizetendő.

A tőke nyilvántartása czéljából köteles az engedélyes az üzlet meginditása utáni évben a pálya kiépitésére és felszerelésére forditott tényleges tőkét kimutatni, valamint a később foganatositandó olynemü épitkezések terveit és költségvetéseit is a kormánynak jóváhagyás végett beterjeszteni, melyek az épitési alapot, s nem mint pályafenntartási költségek az üzletszámlát terhelik.

23. § Az engedély megszüntével, valamint a pálya beváltásának bekövetkeztével, az állam az első esetben ingyen, az utóbbiban a 22. § értelmében meghatározott évi járadék fizetése mellett lép az engedélyezett és jókarban átadandó vasut tehermentes birtokába és haszonélvezetébe; birtokába veszi különösen a pálya területét s földjét, a föld és műmunkálatokat, a fel- és alépitményeket minden tartozékaikkal, mint forgalmi eszközökkel, pályaudvarokkal, fel- és lerakodó helyekkel, a vasut üzletéhez tartozó épületekkel, az indulási és érkezési helyeken, őr- és felvigyázóházakkal, minden felszerelvényekkel, butorzattal, ingó és ingatlanokkal egyetemben.

Valamint az engedély megszüntével, ugy a pálya beváltása esetében is, az engedélyes megtartja a tartalékalap és künnlevő activ követelések tulajdonát, valamint a coakskemenczéket, öntődéket, gép- vagy egyéb épületeket, a melyek megszerzésére vagy előállitására a kormány által azon határozott hozzáadással hatalmaztatott fel, hogy azok a vaspályának semmi tartozékát képezni nem fogják.

24. § Ha az engedélyokmányban vagy a törvényekben foglalt kötelességek megsértése vagy mulasztása az engedélyes részéről ismételve fordulna elő, a kormány fenntartja a jogot, ellene a törvényeknek megfelelő intézkedéseket megtenni, és a körülmények szerint az engedélyt még tartamának lefolyása előtt megszüntnek nyilvánitani.

25. § Ezen engedély minden okmányszerü kiadványai csak egy forintra szabott bélyegdij alá esnek.

A vojtek-bogsáni másodrendü vasut engedélyokmányának függeléke

Üzletszabályok, melyek által az engedélyokmány 2. §-ban emlitett ideiglenes üzletrend némely intézkedései a jelen másodrendü vasutra nézve módosittatnak.

1. § A pályát s vágányainak állapotát addig, mig mindkét irányban naponként együttvéve 10-nél több vonat nem közlekedik, a pályafelügyelő-személyzet naponként legalább egyszer megvizsgálni köteles.

A segélysinnel ellátott látogatottabb átjárók, valamint az oly épitmények, melyek a közlekedő vonatokra nézve veszélyesek lehetnek, minden egyes vonat áthaladása előtt megtekintendők.

2. § Ezen vasut egyes vonataiban átalán nem lehet több 100 tengelynél: oly vonataiban pedig, melyekkel személyek szállittatnak, legfeljebb 60.

Hossz-fa vegyes vonatokkal is szállittathatik; az ily fával megterhelt kocsik azonban a vonat végén alkalmazandók olykép, hogy a személyszállitó kocsiktól legalább 3, a mennyiben lehetséges, terhelt kocsi által választassanak el.

A dörzsfékek száma és azoknak vonatonkénti beosztása iránt a közmunka- s közlekedésügyi miniszter utólagosan fog intézkedni.

3. § A menetrend szerinti vonatsebesség a nyilt pályán középszámitással óránként 2 mértföldnyi, a megengedhető legnagyobb sebesség pedig óránként legfeljebb 3 mértföldnyi lehet.

A korláttal el nem látott átjáróknál azonban a gyorsaság akkép mérséklendő, hogy a vonat 100 méternyi távolságban megállitható legyen.

4. § A tehervonatoknak gőzmozdony általi tolása csak azon esetben engedtetik meg, ha elől egy vezetőmozdony alkalmaztatik, ily módon megengedtetik az a vegyes vonatoknál is, de az utóbbi esetben a menet sebessége óránként legfeljebb 1 2/4 mértföldnyi lehet.

Az indóházakban s a munka-vonatoknál azonban, ha a szükség ugy kivánja, a vonatok tolása akkor is megengedtetik, ha elől vezetőmozdony nincs.

Ily esetben azonban a nyilt pályán csakis óránkénti 1 mértföld sebességgel szabad járni, s a vonat élén levő kocsiba jelző-kürttel ellátott kalauz állitandó.

A menetrend szerinti vonatoknál is megengedtetik, hogy a mozdony forditva, azaz szerkocsijával elől mehessen.

5. § A vonatok elindulását a vég- és közbeneső állomásokon táviratilag mindaddig nem kell jelezni, mig az engedélyezett vonalon egyszerre csak egy vonat közlekedik, vagyis mig a vonatok nem találkoznak, vagy egymást meg nem előzik.

Mihelyt egyszerre egynél több vonat közlekedik, a vonat elindulása az állomások közt táviratilag jelzendő.

6. § Az engedélyesnek megengedtetik, hogy a személy- és málhajegyek kiadását magán a vonalon, a felvételi állomásokon kivül rendezhesse be, s a kezelésre nézve oly rendszabályt hozhasson be, mely czélszerüsége mellett a forgalom biztosságát nem veszélyezteti.