1. § A sopron-pozsony-lundenburg-vágvölgyi vasut nevezetesen a Soprontól Pozsonyon, Nagy-Szombaton, Lipótváron s Trencsénen át Zsolnára vezetendő fővonal, és a Sircztől Kismártonon át Nagyhöflányra, továbbá a Nagy-szombattól Lundenburg irányában az ország határáig, valamint a Lipótvártól Üzbégig vezetendő szárnyvonalak kiépitésére vonatkozó engedély-okmány e törvény által jóváhagyatván, beczikkelyeztetik.
2. § E törvény a kihirdetés napján lép életbe, s végrehajtásával a közmunka- és közlekedésügyi és a pénzügyi ministerek bizatnak meg.
Windischgrätz Alfréd herczeg, id. gróf Zichy József, gr. Breuner Ágost János, gr. Szécsényi Béla, gr. Szápáry Gyula, Szüllő Géza, báró Detreaux Ede, Friedmann O. Bernát, Zimmermann Emil, Machanek Miksa, Proskavitz Manó és a bécsi "Wechsler-Bank" jogot nyernek az alább következő általános és részletes feltételek alatt egy elsőrangu gőzmozdonyu vasut kiépitésére és üzletben tartására, melynek fővonala Sopronból Sz. -Margita és Ruszt közt Pozsony felé s Pozsonytól Nagyszombaton és Trencsénen át Zsolnára, szárnyvonalai pedig nevezetesen Sircznél kiágazva, Kis-Martonon át Nagy-Höflányra; továbbá Lipótvárnál kiágazva Üzbégig, végre Nagy-Szombatból kiágazva, Lundenburg felé az ország határáig vezetnek.
1. § Az engedélyezett pálya épitésénél és üzleténél kötelesek engedélyesek jelen engedélyokmány tartalmához, a közmunka- és közlekedésügyi minister által 1868. évi április hó 20-án 4973. sz. a. kibocsátott és az országgyülés által jóváhagyott ideiglenes vasutengedélyezési szabályhoz az 1867. évi vám- és kereskedelmi szövetség 8 czikkében ideiglenesen elfogadott vasuti üzletrendhez, valamint a magyar kormány által a fenálló szabályokon teendő változtatásokhoz mindaddig alkalmazkodni, mig a hazai törvényhozás által ezen ideiglenes szabályok helyett hozandó ujabb törvények és a magyar kormány által ezek kapcsában kibocsátandó ujabb rendelvények életbe nem lépnek.
2. § A pálya épitése s üzleti felszerelése az engedélyesek által készitendő s a kormányhoz átvizsgálás és jóváhagyás végett fölterjesztendő általános és részletes tervezetek alapján fog eszközöltetni, mely tervek készitésénél a kormány kivánalmai szintugy, mint a fennálló általános épitkezési szabályok szem előtt tartandók.
A törvényes határozmányok teljesitése szempontjából, továbbá a pályaszolgálat és közforgalom érdekéből, valamint a szomszéd vidékre vagy egyesekre háromolható veszélyek és károk megelőzése czéljából a pálya fennállásának biztositása végett jogában álland a kormánynak, az engedélyesek által bemutatandó terveket ezek műszaki birálata, helyszini szemlék a törvényes közigazgatási vonaljárás, valamint az érdekelt szomszéd birtokosok panasza folytán esetről-esetre megvizsgáltatni és a végrehajtott vizsgálat alapján megváltoztatni.
A kormány részéről a közigazgatási bejárás helybenhagyása után teendő változtatások által azonban a meghatározott pályanyom változást nem szenvedhet.
Ha az épités kivitelénél gazdálkodási vagy üzleti tekintetből akár a pályavonal, akár a részlettervek megváltoztatása kivánatosnak vagy szükségesnek mutatkoznék; annak megengedése a kormánytól lesz kikérendő; ezáltal azonban sem a pálya tervezett főiránya változást nem szenvedhet, sem a lejtés irányviszonyok szemben az elfogadott vonallal kedvezőtlenebbé nem válhatnak.
Ugyancsak jogában álland a kormánynak az épitési munkákat meginditásuk után és a fennebb elősorolt érdekek szempontjából, azok felülvizsgálatáig bármikor megváltoztatni.
Ha egyébiránt a felülvizsgálat után kitünnék, hogy a pálya épitése alkalmával a vizek levezetése iránt tett intézkedések, valamint a közlekedés szempontjából megállapitott átjárók a tényleges szükségnek meg nem felelnek, engedélyesek a kormánynak e tekintetbeni intézkedéseit a felülvizsgálat után is 3 éven át a 31-dik §-ban előrelátott tőkeszaporitás nélkül lesznek kötelesek teljesiteni.
Azon változtatások költségeit, melyek akár a kormány kivánata, akár az engedélyesek kérelme folytán eszközöltettek, az épitési alapból az engedélyesek viselik.
Az épitésnél átalában a fennálló épitési és rendőri szabályok szerint kell eljárni, különösen a meglévő közlekedési utakat mindaddig megbontani nem szabad, mig ezek helyett ujak nem állittattak, vagy legalább mig ideiglenes utak iránt az illető hatóság beleegyezésével gondoskodás nem tétetett.
3. § A pálya alépitménye, csak egyvágányu sinut számára készitendő s ehhez képest a terület kisajátitása is egyelőre annyi térfogatra terjesztendő ki, a mennyi egy egynyomu sinuthoz és a kitérőkhöz, nemkülönben az állomásokra megkivántatik. Az engedélyesek kötelesek az épitkezéseket ugy teljesiteni s az egyes épitési tárgyakat ugy elhelyezni, hogy az egyvágányu pályán teljesitett munkálatok a 2-dik vágány épitését se ne gátolják, sem pedig költségesebbé ne tegyék.
Mihelyt a forgalom annyira növekedett, hogy a tiszta jövedelem két egymásután következő éven át a befektetett tőke névleges összegének 8%-os kamatját eléri, kötelesek engedélyesek a kormány kivánatára minden kártalanitás nélkül a felhivástól számitott 3 év alatt a második vágányt letétetni. A kormány más esetben is kivánhatja a második vágány előállitását s kötelesek azt az engedélyesek a kormány által kitüzendő határidő alatt lerakatni, csakhogy ez esetben a kivitel módozata s a megkivántató tőke beszerzése iránt részletes határozmányok az államkormány által az engedélyesekkel egyetértőleg lesznek megállapitandók.
4. § Az engedélyesek által letett biztositék ez egyes vonalak akadálytalanul történt felülvizsgálata (Collaudirung) után fog aránylagos részekben visszaszolgáltatni. Az egyes vonalak felülvizsgálata engedélyesek kérelmére azonnal foganatosittatik.
5. § Ha más pályák beágazása, pályaudvarok közös használata, kocsikölcsönzés és az ezekért járó kárpótlás iránt az illető társulatok közt egyezmény nem jöhetne létre, az ezek iránti feltételeket a kormány határozza meg.
6. § A kisajátitási jog az 1868. évi LV. tc. értelmében az engedélyezett pálya kiépitésére, az engedélyeseknek megadatik.
7. § Az engedélyesek kötelesek a postát és a postakezelőket az 1867. évi vám- és kereskedelmi szövetség 8-ik czikkében elfogadott 1851. évi november hó 16-án kelt vasuti üzletrend 68. § értelmében a közönséges személyvonatokkal ingyen szállitani, és e tekintetből a végállomásokról naponként induló vonatok közül egynél minden irányban ugy az indulási órát, mint a menet gyorsaságát a közmunka- s közlekedésügyi miniszter, a kereskedelemügyi miniszterrel egyetértőleg határozza meg.
A mikor a postaszolgálat egy nyolczkerekü vagy két négykerekü kocsinál többet vesz igénybe, minden megkivántató további kocsiért engedélyeseknek mértföldenként jutányos kárpótlás jár, melynek mennyisége egyezség szerint állapittatik meg.
Ha az illető miniszterek jónak találnák, hogy az engedélyezett pályán mozgó-posta rendeztessék, ez esetben a közönséges nyolczkerekü vagy négykerekü kocsik helyett a kormány igényeinek megfelelőleg felszerelt nyolcz- vagy négykerekü mozgó-posta-kocsikat engedélyesek ingyen kötelesek állitani és fenntartani.
Az e vasutvonalon kijelölendő levél fel- és kiadási állomásokon a postakezelés számára alkalmas postairoda-helyiség magában a pályaépületben szintén ingyen engedtetik át.
A vasutvonalak üzletbetétele után netalán felmerülő további szükségletek kielégitése azonban külön egyezménynek tartatik fenn.
Köteleztetnek továbbá engedélyesek, a postahivatalnokok és szolgák kisérete nélkül elinditott postaküldeményeket - az értékküldemények kivételével - az illető állomásra dijmentesen szállitani és kiadni.
Oly levelek, melyeket a vasutügyvitel tárgyában az igazgatóság és alattas közegei vagy ez utóbbiak egymás közt váltanak, az illető pályavonalakon a pályaintézet hivatalnokai által bérmentesen szállithatók.
8. § Az államkormány kivánatára kötelesek engedélyesek e vasutvonalak hosszában saját birtokukon és területükön az állami távirdavezetékek felállitását ingyen megengedni. Az oszlophelyek, valamint a vezetőhuzalok más megerősitési pontjai egyetértőleg engedélyesek megbizottjaival akkép jelöltetnek meg, hogy azok sem a vasuti üzletet, sem az üzleti személyzet biztonságát ne veszélyeztessék.
Továbbá kötelesek az engedélyesek a pályájuk mentén felállitott távirda vezetékeket saját személyzetük által minden dij nélkül őriztetni, a kisebbszerü megromlásokat legalább ideiglenesen helyreállittatni, az e végre szükséges eszközöket azonban a kormány adja rendelkezésükre.
Az állam viszont köteles engedélyeseknek minden külön dijfizetés nélkül megengedni, hogy a vasut üzleti távirda huzalait a pálya hosszában létező, vagy azon felállitandó állami távirdavezeték oszlopaira megerősithessék, azonban valamint a huzaloknak, ugy a megerősités módjának és az arra használt eszközöknek az államtávirdáknál e tekintetben elfogadott rendszerbe teljesen beillőknek kell lenniök, s a vasutüzleti távirda vezetékeknek az állami távirda oszlopokhoz való erősitése, vagy csak állami szakértő közeg felügyelete és ellenőrzése mellett történhetik, vagy pedig azt maga az állam hajtatja végre, de mindkét esetben, ugy a vezetékszerek beszerzésének, mint a megerősitésnek és felügyeletnek költségeit az engedélyesek viselik.
Ha az állam e vasutvonal hosszában állami távirdavezeték felállitását nem tartaná szükségesnek, a vasutüzleti távirdavezeték felállitásának minden költsége engedélyeseket fogja terhelni. Ezen távirdavezeték kiépitése azonban csak az állammal kötendő külön egyezmény és az ezáltal erre adott külön engedély értelmében létesithető. Az állami távirda oszlopokra erősitett, vagy ezek nemlétében az engedélyesek által épitett vasutüzleti távirdavezetékek az állam szokott ellenőrködése mellett kizárólag csak azon sürgönyzésekre használhatók, melyeket a vasuti üzlet czéljából az igazgatóság és alattas közegei, vagy ez utóbbiak egymás közt váltanak.
Jogositva van azonban a kormány, egyetértőleg a vasutigazgatósággal, elrendelni, hogy ezen távirdavezetékek, a kellő ellenőrzés mellett, s a mennyire az üzlet forgalma megengedi, ugy állami, mint magánsürgönyzésekre is használtassanak.
Ez esetben a használat módját és a sürgönydijak megosztását az állam és engedélyesek közt külön egyezmény fogja szabályozni.
Ha az állam a vasutüzleti távirdavezetékek felépitését, vagy a már kész távirdavezetékek jó karban tartását magára vállalja, ugy a kiépités feltételei, mint a jó karban tartásért fizetendő évi átalánymennyiség szintén külön egyezmény utján állapittatnak meg.
Ha a második vágány lerakása, átalában a vaspályatöltés szélesbitése vagy áthelyezése, vagy engedélyesek bárminemü érdeke a távirdavezeték kimozditását vagy máshová áthelyezését tenné szükségessé, mind a vasut üzleti mind az állami távirdavezetékek áthelyezésének összes költségeit engedélyesek lesznek kötelesek viselni.
9. § A szállitási dijakat engedélyesek belföldi ezüstpénzben számithatják, akép, hogy a mindenkori árkelet alapján megállapitandó szállitási dijakat országos értékben tartoznak elfogadni.
Az árszabás átszámitása országos értékre a kormány ellenőrzése mellett az engedélyesek megkeresése vagy a kormány rendelkezése folytán hónapról-hónapra a közvetlen mult hóbeli átlagos ezüst árkelet szerint, s rendkivüli esetekben rövidebb időközökben is a megelőző hason időközben fenállott ezüst árkelet szerint fog eszközöltetni.
10. § Az árszabások engedélyesek által időközben leszállithatók egészben vagy csak a tárgyak egyes nemeire, az egész vonal hosszában vagy csak a pálya egyes vonalszakaszaira, egyik vagy mindkét irányban, minden szállitási távolságra egyenlően, vagy növekvésük esetére nagyobb mérvben.
Az ekként leszállitott árszabások az előbbeni mértékre ismét felemelhetők, de csak három havi alkalmazásuk után.
Ha valamely szállitó vagy rakományvállalkozó bizonyos feltételek alatt fuvarbérleszállitásban vagy más kedvezményekben részesül, ugy ezekben részesiteni kell minden szállitót és vállalkozót, ki ugyanazon feltételeket elfogadja olyképen, hogy személyes előnynek semmi esetre hely ne adassék.
Mindezen kedvezmények szinleges ártérités (refactio) alakjában sem adhatók.
11. § Belföldön beállott drágaság esetére jogában áll a kormánynak az élelmi czikkek szállitási diját a drágaság tartamára a legmagasabb (maximal) árszabás felére leszállitani.
12. § A katonaszállitás leszállitott árszabások szerint eszközlendő, és pedig egyrészt a hadügyministerium, másrészt a szab. Ferdinánd északi vaspálya közt 1868. évi junius hó 18-dikán megkötött egyezmény alapján, melynek szabályai ezen engedélyokmány kiegészitő részét képezik. A fentebb nevezett északi vaspályatársulattal vagy más pályákkal a katonaszállitás iránt létrejött, vagy létrehozandó, s az állam részére kedvezőbb egyezmények az engedélyezett pályára is érvényesek lesznek, még pedig az eddig létrejöttek föltétlenül, az ezentul létrejövendők azonban csak a mennyiben a magyar kormány azokat jóváhagyná.
Ezen határozatok a pénzügyőrökre, az állami és hatósági közbiztonsági őrségre, valamint a fegyenczekre is alkalmazandók. Nagyobb katonaszállitások czéljából a magyar és osztrák vasuttársaságokkal kölcsönös kisegités iránt fennálló egyezményekhez az engedélyesek járulni kötelesek.
Az engedélyesek kötelezik magukat végül, hogy a hadi, vasuti osztályok szervezésére vonatkozólag a cs. kir. szab. déli állam-, valamint a tiszavidéki és első erdélyi vasuttársulatokkal kötött egyezményhez hozzájárulnak.
A katonaszállitásokra vonatkozó határozatok és kedvezmények magától érthetőleg ép ugy érvényesek a honvédségre és azon csapatokra, melyek mint a hadsereg kiegészitő része, a népjog oltalma alatt állanak.
13. § Az államközegek és szolgák, kik a vasutak igazgatása és üzlete felett őrködő hatóságok megbizásából, vagy az államnak ezen engedélyből folyó érdekei megóvása végett, vagy jövedéki czélokból a vasutat használják és a hatóság megbizását igazolják, uti málháikkal együtt ingyen szállitandók.
14. § Olyan feleken, kik a vasutat a vitel- vagy szállitási bér előleges kifizetése nélkül roszhiszemüleg használnák, vagy a szállitmány nemének vagy sulyának helytelen bejelentésével vagy más módon a vállalat megröviditését czélozzák, háromszoros árszabási illeték lesz megvehető.
15. § Az engedélyesek jogositva vannak a kormány beleegyezésével részesekül a vállalathoz társakat is venni, kik velük jogokban és kötelezettségekben egyenlően részesülnek.
16. § Joguk van egyszersmind engedélyeseknek részvénytársaságot alakitani, s a szükséges pénz beszerzése czéljából névre vagy előmutatóra szóló elsőbbségi és törzsrészvényeket bocsátani ki, melyek a magyar, osztrák és külföldi tőzsdéken elárusithatók és hivatalosan jegyezhetők.
Az engedélyeseknek jogukban álland továbbá a 31. § szerint meghatározott alaptőkét olykép szerezni be, hogy annak három ötödrésze erejéig elsőbbségi részvényeket, s két ötödrésze erejéig törzsrészvényeket bocsáthassanak ki.
Ez esetben azonban a pálya tiszta jövedelméből a tartalékalapra meghatározott hányad után mindenek előtt az elsőbbségi részvényeknek öt száztóli kamatjai s a kormány által megállapitandó törlesztési hányada lesz fedezendő, s a törzsrészvények törlesztése mindaddig kezdetét nem veendi s nem veheti, a mig az összes elsőbbségi részvények nem törlesztettek.
A kétnemü részvények tulajdonosai ezenkivül azonban minden másnemü jogokban s kötelezettségekben egyaránt részesülnek.
A társaság az engedélyesek minden jogait és kötelezettségeit örökli, alapszabályait tervezi, melyeknek helybenhagyását és az ország érdekei szem előtt tartásával eszközlendő kiegészitését a kormány magának fentartja.
Az alapszabályokba a többi közt felveendő az is:
1-ször, hogy az alapszabályok helybenhagyása után az engedélyesek által az alakuló közgyülés azonnal összehivandó lesz, s az első igazgatótanács e közgyülés által választatik;
2-szor, hogy a társulat közgyüléseit az épités ideje alatt is évenkint megtartja;
3-szor, hogy a társulati alaptőkéből (31. §) bankértékben, 1.000,000 frt, azaz: egy millió forint tartalékalap képzésére tartatik vissza, s ezen tartalékalapnak három millió forintig leendő szaporitására a pálya tiszta jövedelmeiből - még pedig az elsőbbségi részvények kamatjait s törlesztési hányadát megelőzőleg - a pálya megnyitásától számitott első három évben 2%, a második 3 évben 3%, a harmadik 3 évben 4%, azontul pedig 5% forditandó;
4-szer, hogy azon esetre, ha az engedély tartama alatt jövedelem hiánya miatt az összes részvények törleszthetők nem lennének, a törleszthetetlenül maradt részvények tulajdonosai részvényeiknek beváltását vagy e czimen bárminemü kárpótlást az államtól nem igényelhetnek.
Végre;
5-ször, hogy a társulat köteles a rendelkezési állapotban levő állami hivatalnokokat és kiszolgált ugy rendes hadseregbeli, mint honvédségi altiszteket, a mennyiben azok a szükségelt képességgel birnak, s a felállitandó szolgálati rend kellékeinek megfelelhetnek, a szolgálati állomások betöltésénél mások előtt figyelembe venni, s hogy magát feltétlenül aláveti azon törvénynek, mely a hadseregbe, haditengerészetnél vagy a honvédtörzsek és osztályoknál hosszan szolgált altiszteknek az állam által segélyezett vasuti, gőzhajózási és egyéb vállalatoknál leendő alkalmazása iránt az 1868. XL. tc. 38. § értelmében hozatni fog.
17. § A kormány jogositva van az őt illető főfelügyeleti jognál fogva magának ugy a pálya épitése, valamint az üzlet czélszerüen és szilárdan eszközölt felszerelése és folytonos jókarbantartása iránt minden részben meggyőződést szerezni és meghagyni, hogy a mutatkozó hiányok pótoltassanak.
A kormánynak joga van a részéről kiküldött közeg által az ügyvitelt megvizsgálni.
A kormány által kiküldött biztosnak jogában áll az igazgató-választmány üléseiben valamint a közgyülésekben részt venni, nemkülönben az állam érdekére netán hátrányos intézkedéseket felfüggeszteni és erről a miniszteriumnak további eljárás végett jelentést tenni.
Az engedélyesek, illetőleg jogutódaik, a kormány megállapitása szerint, az államkincstár javára évi átalányt tartoznak fizetni azon költségek és kiadások megtéritése fejében, melyek a kormány főfelügyeleti joga gyakorlatával ugy az épitkezés tartama alatt, mint a pálya megnyitása után az államra nehezkednek.
Azon költségeket végre, melyek az engedélyezett vasutvonalak előtanulmányozása folytán az engedély megadásáig a kormánynak okoztattak, kötelesek engedélyesek a biztositék letételére kitüzött határidő alatt a magyar királyi kormány által kijelölendő pénztárba beszolgáltatni.
18. § Az engedély tartama az 1. §-ban idézett ideiglenes vasutengedélyezési szabály 9. §-ának b) pontja alatt uj vasut felállitása ellen kimondott oltalommal 90 évre állapittatik meg, mely időszak lefolyásával elenyészik. Kezdetét veszi azon napon, a melyen az egész engedélyezett vonal a közforgalomnak átadatik.
Ezenkivül elenyészik az engedély akkor is, ha nem tartatnak meg a vonalozási munkálatok és az épités megkezdésére és befejezésére, valamint az üzlet megnyitására nézve kitüzött határidők, s e mulasztás az 1. §-ban idézett vasutengedélyezési szabály 11. § b) pontja értelmében nem igazoltathatik.
19. § A kormány fentartja magának a jogot, hogy az engedélyezési törvény hatálybaléptétől számitva 30 év lefolyása után az engedélyezett pályát minden időben beválthassa.
A beváltási ár meghatározására a vállalatnak a valóságos beváltást megelőző hét év alatti évi tiszta jövedelmei fognak felszámittatni, mely összegből a két legmostohább év tiszta jövedelme levonatván, a fenmaradt öt év átlagos tiszta jövedelme fog kiszámittatni.
Ezen átlagos összeg, mely mindazonáltal a társulati összes értékek 5% kamatjának fedezésére és a kormány által megállapitandó törlesztési terv szerint azok törlesztésére szükséges összegnél kevesebb nem lehet, az engedélyeseknek a megállapitott engedély tartamáig, mint évi járadék fizetendő.
20. § Az engedély megszüntével, valamint a pálya beváltásának bekövetkeztével az állam az első esetben ingyen, az utóbbiban a 19. § értelmében meghatározott évi járadék fizetése mellett lép az itt engedélyezett jókarban és tehermentesen átadandó vasut birtokába és haszonélvezetébe; birtokába veszi különösen a pálya területét és földjét, a föld- és műmunkálatokat, a fel- és al-épitményeket minden tartozékaikkal, mint: forgalmi eszközökkel, pályaudvarokkal, fel- és lerakodó helyekkel, épületekkel, az indulási és érkezési helyeken, őr- és felvigyázó-házakkal, minden belszerelvényekkel, butorzattal, ingó- és ingatlanságokkal egyetemben.
Valamint az engedély megszüntével, ugy a pálya beváltása esetében is, az engedélyesek megtartják a vállalat saját kereseteiből alakitott tartalékalap és künnlevő activ követelések tulajdonát, valamint a vállalat saját vagyonából emelt épületeket, milyenek a coaks-kemenczék, öntödék, gép- vagy egyéb gyárak, pajták, dockok, mint a melyek megszerzésére vagy előállitására a kormány által azon határozott hozzáadással hatalmaztattak fel, hogy azok a vaspályának tartozékát képezni nem fogják.
21. § Az engedélyesek kötelesek a pálya épitésének tartama alatt munkásaik számára kórházakat rendezni be. Azon esetre, ha munkásaik közül némelyek közkórházakban nyertek ellátást, az ezért járó költségeket engedélyesek lesznek kötelesek az illető intézeteknek évnegyedenkint megtériteni.
22. § Ha az engedély-okmányban vagy a törvényekben foglalt kötelességek megsértése vagy mulasztása engedélyesek részéről ismételve fordulna elő, a kormány fentartja a jogot, ellenök a törvényeknek megfelelő intézkedéseket megtenni, és a körülmények szerint az engedélyt bármikor megszüntnek és a letett 1.500,000 frt biztositékot, vagy annak az ezen engedély-okmány értelmében még kiszolgáltatni nem tartozott részét elveszettnek nyilvánitani és megtartani.
23. § Az engedély minden okmányszerü kiadványai csak 1 frtra szabott bélyegdij alá esnek.
24. § Az épitési feltételeket illetőleg, az, engedélyezett vonal hat szakaszra osztatik:
a) az első szakasz Sopronytól - Sirczig;
b) a második szakasz Sircztől - Pozsonyig és Sircztől Kis-Martonon át Nagy-Höflányig;
c) a harmadik szakasz Pozsonytól - Nagy-Szombaton és Lipótváron át Trencsénig;
d) a negyedik szakasz Trencséntől - Zsolnáig;
e) az ötödik szakasz Nagy-Szombattól - Jablonczán át az ország határszélig;
f) a hatodik szakasz Lipótvártól - Üzbégig terjed.
Az itt engedélyezett pályát az engedélyesek a következő határozatok szerint tartoznak kiépiteni és felszerelni:
a) Alépitmény
A pálya felszinének ezer méter hosszuságra:
| az | első szakaszon | (10) | tiz méternél | |
| a | második szakaszon | (5) | öt méternél | |
| a | harmadik szakaszon | (5) | öt méternél | |
| a | negyedik szakaszon | (5) | öt méternél | |
| az | ötödik szakaszon | (10) | tiz méternél | |
| a | hatodik szakaszon | (8) | nyolc méternél | |
nagyobb emelkedéssel nem szabad épülnie.
Kivételt e tekintetben csak az átalakitandó Pozsony-nagyszombati lóvonati vasuton tényleg előforduló nagyobb emelkedések képeznek, ezeknél 1000 méterenkint 6.67 méternyi emelkedés is megengedhető.
A kanyarodások félátmérője az első, ötödik és hatodik szakaszon 300, a másodikon, harmadikon és negyediken pedig 500 méternél kisebb nem lehet.
A pálya keresztszelvényeire nézve a kormány és az engedélyesek közt megállapitott és a közmunka és közlekedési ministeriumnál letett feltételek, szabályok és szabványrajzok követendők. A pályakorona szélessége ott, hol a sinek a talpfán feküsznek, 4 méternél kevesebb nem lehet.
Ezen szabványrajzokkal megegyezőleg kell a kövecságyat előállitani s annak az egyes vonalszakaszok megnyitásakor a keresztszelvényszabványokban meghatározott mértékkel kell birnia, ezen kivül még ugyanazon időben a pálya hosszában pályamértföldenkint legalább 500 köbméternyi tartalékkövecsmennyiség helyezendő el.
A Duna főhidja végleges minőségben kőből és vasból oly szerkezettel épitendő, hogy azon a kettős vágányon kivül közhasználatra egy kellő szélességü gyalogut is átvezessen.
Ha Pozsony városa ezen hidon kocsiutat kivánna átvezettetni és ennek létesitése fejében az e czélból szükséglendő költségtöbblet teljes törlesztéseig a város tulajdonát képező hidvámszedési jogról, valamint a város határában netalán létesitendő átkelések utáni jövedelmeiről az engedélyesek, illetőleg jogutódaik javára lemondand és beleegyezik, hogy a kormány jóváhagyásával a gyalog átkelőktől, kocsiktól és állatoktól is vám szedessék: kötelesek lesznek engedélyesek e hidat oly szerkezetben épiteni, hogy azon a kettős vágányon és gyalogúton kivül legalább 6.5 méter széles kocsiútat is át lehessen vezetni. Magától értetik, hogy a kocsik számára szükséges hid összes alkatrészeit és az ahhoz való feljárókat is az engedélyesek kötelesek előállitani s a hiddal együtt fentartani.
A kormány fentartja magának a jogot, ami iránt különben az engedélyokmány beczikkelyezése napjától számitandó másfél év alatt nyilatkozni tartozik - hogy a hid egyik vágányát más vasutvállalat számára engedhesse át, mely esetben az illető vasutvállalat az engedélyesek javára 1.000,000 bankértékü forint készpénz lefizetése után a kocsiút s gyalogjárda levonásával fenmaradó hid felerészének tulajdonosává válik.
Ha a kormány ezen jogával a mondott idő alatt nem élne, jogukban álland engedélyeseknek egy millió o. é. frtnak megfelelő uj részvényeket kibocsátani.
A többi műépitmények mind egy vágányra, de egészen kő- és vasanyagból épitendők.
A pálya mellett és felett elvezető s a pálya testén kivül eső hidak egészen fából épithetők.
b) Felépitmény
A felépitmény és minden alkatrészeinek előállitása, illetőleg szállitása a sinútak elrendezése az állomásokon a kormány és engedélyesek közt megállapitott s a közmunka- és közlekedésügyi miniszteriumnál letett szabályok, feltételek és szabványrajzok szerint eszközlendő.
A sinek a könnyebb és kisebb szabvány szelvényü mintából, t. i. egy bécsi láb hosszuságban 20 1/2 vámfont súlylyal birjanak.
A talpfák tölgyfából vagy telitett bükk- avagy szurkos fenyőfából (pinus sylvestris) készitendők.
Az engedélyesek kötelesek a nyilt pálya és az állomások sinutainak előállitásához szükséges felépitmény-anyagokon kivül ezeknek még egy százalékát, valamint minden 25 kitérő után legalább egy teljes kitérő- és keresztvágány-szerkezetet is, az azokhoz szükségelt talpfákkal együtt, mint tartalékanyagot az épitési alapból előállitani. Az állomások mellékvágányaira az egész pályahosz 16%-ánál több nem fog követeltetni.
A felépitményhez szükséges mindennemü vasanyagot, a felépitményi gyárkészitményeket, engedélyesek lehetőleg belföldön szerezzék be.
A mennyiben ki nem elégitő ajánlatok miatt ezen anyagok szállitása szükségképen külföldről eszközöltetnék, ez esetben egyrészt a beszerzési hely iránt, az engedélyesek és a kormány közt egyesség hozandó létre, másrészt a külföldről szállitott anyagok és gyári készitmények után járó behozatali vám egészben engedélyeseket fogja terhelni.
c) Épületek, pályaelzárás, jelzések
Az épületek kőből, illetőleg téglából készitendők, kivéve az áruraktárat, és a kisebb melléképületeket, melyek akár kőből, akár fából is, de mindenesetre kőalapzattal állithatók elő.
Az összes épületek alaptervezetére s beosztására nézve a kormány és engedélyesek közt megállapitott és a közmunka- és közlekedésügyi miniszteriumnál letett szabványrajzok követendők, melyekkel szemben a térfogatok és helyiségek számának fentartása mellett czélszerü módositásokat a kormány az engedélyesek javaslatára engedélyezhet.
A külalakra nézve a kormány ezen szabványrajzoktól eltérő épitési módot is kivánhat, illetőleg engedélyezhet.
Ugyanez áll átalában a pályaelzárás és korlátozása, valamint a jelzési készületek és az egész jelzési rendszerre nézve is.
d) Állomások
Sopronynál e vasut számára a győr-soprony-ebenfurti vasuttal közösen használandó állomás fog épittetni. Ha ezen uj állomásával nem közvetlen kapcsolatban épittetnék ki, akkor ez utóbbi állomással egy sinút által fog összeköttetni.
Nagy-Höflánynál a győr-soprony-ebenfurti vasuttal közös állomás fog épittetni.
Sircznél a nagy-höflányi és Soprony felé vezető vonalak számára egy elágazási állomás épitendő.
Pándorfnál (Parendorf) vagy Zarándfalvánál (Zurndorf) e vasut vagy az államvasut pályaudvarán vezettetik keresztül, vagy pedig ezek közelében metszi át az államvasut bécs-ujszönyi vonalát, és ezen esetben külön sinút által köttetik össze az államvasut pályaudvarával.
Mindkét esetben a két pálya összeköttetése ugy létesitendő, hogy Pozsony felé akár Sopron, akár Uj-Szöny felől direct vonatok járhassanak.
Pozsonynál e vasut állomása az államvasuttársulat fenálló pályaudvarával sinút által lesz összekötendő.
Nagy-Szombatnál az állomás tekintettel a Lundenburg és Trencsén felé vezető vonalakra lesz kiépitendő.
Lipótvárnál a Trencsén és Üzbég felé vezető vonalok számára egy elágazási állomás épitendő.
Üzbégnél az észak-nyugati vasutvonalában fog egy csatlakozási állomás épittetni.
Trencsénnél e vasut állomása az észak-nyugati vasut állomásával sinút által fog összeköttetni.
Zsolnánál e vasut a kassa-oderbergi vasut állomásába vezettetik be.
Az előbb emlitett csatlakozási és közös állomásokon kivül az itt engedélyezett vasuton még legalább 30 közbeneső állomás épitendő.
A vontatási szolgálatra szükséges berendezések a soproni, pozsonyi, nagy-szombati és lipótvári állomásokon kivül még 8 helyen fognak létesittetni.
Az itt engedélyezett vasuton összesen 22 vizállomás épitendő.
Egy 300,000 frtot bankértékben érő tatarozási mühely az engedélyesek javaslatára a kormány által megállapitandó állomáson lesz felállitandó.
A nagy-szombati és pozsonyi állomás legalább 800 méter, a sopronyi 700 méter, a többi állomások pedig legalább 600 méter hosszusággal épitendők.
Az állomások különben a kormány és az engedélyesek közt megállapitott módon és mértékben állitandók elő.
Amennyiben a közös pályaudvarok iránt az épités folyama alatt a fentebbi megállapitásoktól eltérő intézkedések tétetnének, s azok által költségtöbblet idéztetnék elő, ennek beszerzése iránt a kormány s az engedélyesek közt külön egyezmény lesz kötendő.
e) Üzleti eszközök
Az összes üzleti eszközök, melyek alatt csak a tárkocsikkal és felszereléssel ellátott mozdonyok, személy-, mozgó- és közönséges posta-, teher- és kavicsszállitó kocsik és hóekék, tehát a jármüvek értendők, oly mennyiségben lesznek beszerzendők, hogy beszerzési értékük az engedélyezett vonal hosszához mérve mértföldenkint 60,000 frtot o. é. képviseljen.
Az engedélyesek kötelesek az üzleti eszközöket, a kormány által elfogadhatóknak elismert lehetőleg belföldi gyáraknál a kormánynak bemutatandó és ezáltal helybenhagyandó tervek szerint megrendelni, és az illető szerződéseket eredetiben a kormányhoz átvizsgálás és jóváhagyás végett felterjeszteni.
f) A munkálatok minősége
Ami a teljesitendő munkálatok és a szállitmányok minőségét átalában illeti, e tekintetben az engedélyesek által irányadóul veendő az, hogy az engedélyezett pályának előállitásához és felszereléséhez szükséges minden munkálatok, épitkezések és készitmények, melyek tartósságaért az engedélyesek a felelősséget magukra vállalják, csak jó minőségű és a műtan szabályai szerint feldolgozott teljesen ép anyagból létesitendők, és hogy e tekintetben a kormány és az engedélyesek közt megállapitott feltétel-füzetek szolgálnak zsinórmértékül.
Ami továbbá a teljesitendő munkálatok mennyiségét illeti, e részben kötelesek az engedélyesek az engedélyezett vasutat oly módon előállitani és felszerelni, hogy az mindazon igényeknek megfeleljen, melyek egy czélszerüen és gazdaságosan kezelt üzletnél megkivántatnak.
Az engedélyesek kötelesek az üzleti felszerelés azon részeihez, melyek gyorsabb elhasználásnak vannak kitéve, ugyszintén egyéb felszerelési ingóságokhoz és készletekhez az épitési alapból tartalékot és pótdarabokat, a kormány és az engedélyesek közt megállapitott s a közmunka- és közlekedésügyi miniszteriumnál letett kimutatásban meghatározott arányban beszerezni.
Az üzletbevételre szükségelt elhasználási anyagokból négyheti szükséglet fedezésére megkivántató mennyiség az engedélyesek által a pálya megnyitása előtt állitandó elő.
25. § Az engedélyesek kötelesek:
a) a vonalozási munkálatokat az engedélyezési törvény hatálybalépte napjától számitva négy hét alatt megkezdeni.
b) a részletterveket 150 nap alatt a kormányhoz felterjeszteni.
c) az épitést a részlettervek helybenhagyása után azonnal megkezdeni.
A kormány ellenben kötelezi magát a benyujtott tervek iránti határozatát a benyujtástól számitott 60 nap alatt az engedélyesekkel tudatni.
26. § Az engedélyesek kötelezik magukat az engedélyezett vasutat az engedélyezési törvény hatályba lépte napjától számitott 3 1/2 év alatt befejezni s a közforgalomnak átadni.
Szabadságukban álland azonban e vasut egyes szakaszait a kormány engedélye mellett egyenkint és pedig a kitüzött határidő előtt is megnyitni.
Előre is kiköttetik azonban, hogy ugy az épitkezésnek, mint a vonalok részletekbeni megnyitásának Pozsonytól dél felé és Nagy-szombattól észak felé ugyanazon mérvben kell történni. A pozsony-nagyszombati vonal külön és leghamarább is megnyitható.
27. § Az engedélyesek által az általános feltételek 4. § értelmében leteendő biztositék 1.500,000 frt, azaz egy millió ötszázezer forintra o. é. határoztatik s a kormánynak jogában álland a pálya kiépitésére kitüzött határidőnek az engedélyesek által meg nem tartása esetében, amennyiben a 4., 18. és 22. §-aiban kitűzött jogával élni nem akarna, e biztositékból kötbér fejében, melynek fizetésére az engedélyesek magukat ezennel kötelezik, naponkint 1000, azaz egy ezer o. é. frtot birói beavatkozás nélkül levonni.
28. § Ha a 24. §-ban meghatározott mennyiségü és jó karban tartott forgalmi eszközök szaporitása szükségessé válnék, kötelesek lesznek engedélyesek a kormány kivánatára azok szaporitását az esetben, ha a pálya jövedelme a befektetett alaptőke 8%-ját eléri, a pálya saját jövedelmeiből, ennek bekövetkezte előtt ellenben a szükséges pénz beszerzése iránt létesitendő külön egyezmény értelmében eszközölni.
29. § Az engedélyezett vasuttól 30 éven át sem kereseti, sem jövedelmi, sem más, későbben ezek helyett netán behozandó adó fizettetni nem fog.
A részvények szelvényei szintén 30 évig adó-, bélyeg- és illetékmentesek.
Megengedtetik továbbá, hogy az első kiadásu elsőbbségi és törzsrészvények, ideértve az ideiglenes jegyeket is, bélyeg- és illetékmentesen adassanak ki.
A kisajátitott ingatlanok telekkönyvi átiratása is bélyeg- és illetékmentesen eszközöltetik.
A tőkeszerzés, valamint épitkezés és az üzlet első berendezése czéljából kiállitandó minden szerződés, beadvány vagy bármely más okirat, bélyeg- és illetékmentes.
30. § A szállitási dijak az engedélyezett pálya számára a következő határok között szabatnak meg:
Legmagasabb árszabás mértföldenkint:
a) utasoktól egy személyért:
| az | I. | osztályban | 36 | kr. o. é. | |
| a | II. | osztályban | 27 | kr. o. é. | |
| a | III. | osztályban | 18 | kr. o. é. | |
| a | IV. | osztályban | 10 | kr. o. é. | |
b) áruknál vámmázsánként:
| az | I. | osztályban | 1.5 | kr. o. é. | |
| a | II. | osztályban | 2.5 | kr. o. é. | |
| a | III. | osztályban | 3.5 | kr. o. é. | |
Gyorsvonatoknál, melyeknek első- és másodosztályu kocsikból kell állani, e dij husz száztólival felemelhető.
Kivételesen egész kocsirakodásokért vámmázsa és mértföld után; a só, tüzi- és épületfa, trágya, épületkő, tégla, nyersvas, gabona és liszt 1. 25 kr. o. é. a szén, coaks és briquetts 1 kr. a biztositási és mellékilletékek legmagasabb tételeit, valamint a többi tárgyak fuvarát és osztályozását, végre egyéb forgalmi határozmányokat illetőleg a kormánynyal megállapitott s a ministeriumnál letett szabályok (az alföld-fiumei vasut e részben engedélyszerü határozmányai) szolgálnak zsinórmértékül.
Mihelyt ezen pálya tiszta jövedelme egymásután következő két éven át a befektetett épitési tőke 8%-ára emelkedik, jogában álland a kormánynak az engedélyesek meghallgatása mellett az árszabást megfelelőleg leszállitani.
A kormány e jogával azonban csak akkor élhet, ha a második vágánynak lerakását (3. §) vagy az ideiglenes épitményeknek szilárdabb anyagból leendő helyettesitését, vagy végre a forgalmi eszközök szaporitását (28. §) nem rendelte el, vagy ha ezen épitkezések s forgalmi eszközök szaporitása befejeztetett, s a pálya jövedelme két éven át a befektetett egész tőke 8%-ra ismét felemelkedett.
Ha a vasuti szállitási dijakat a törvényhozás bármikor szabályozandja, e dijszabályzat érvénye ezen vasutakra is kiterjed.
Az engedélyesek kötelezik végre magukat az engedélyezett pálya egyes állomásaitól a legközelebbi községig vezető közutak épitésére s fentartására szükséges kő- s kavicsanyagot pályájukon csupán saját költségeinek megtéritése mellett szállitani.
31. § A jelen pálya épitésére és felszerelésére szükséges névleges tőkének összege, mely a 16-ik §-ban meghatározott módon elsőbbségi és törzsrészvények kibocsátása által szerezhető be, mértföldenként 985. 915 osztr. ért. (kilenczszáz nyolczvanötezer kilenczszáz tizenöt) ezüst forintban állapittatik meg, megjegyeztetvén, hogy ezen összegben kibocsátandó értékektől már az épités alatt fizetendő kamatokra megkivántató összeg is benfoglaltatik.
Ezen alaptőkének szaporitását a kormány csak akkor engedheti meg, ha
a) az engedélyesek vagy jogutódjaik a pálya forgalmának emelését czélzó, vagy a forgalom emelkedése folytán szükségessé vált oly uj épitkezéseket s berendezéseket szándékoznak eszközölni, melyeknek teljesitésére a jelen engedély által, az abban megállapitott épitési tőkéből kötelezve nincsenek;
b) ha a kormány oly épitkezéseket s beszerzéseket rendel el, melyek teljesitésére engedélyesek a jelen engedély értelmében kötelesek ugyan, de a melyekre nézve ugyancsak a jelen engedély szerint a pénzbeszerzés iránt elébb köztük s a kormány között külön egyezménynek kell létrejönni, végre
c) ha az engedélyesek vagy jogutódjaik e vasutból egyes iparvállalatokhoz szárnyvonalokat szándékoznak épiteni s üzletben tartani.
32. § Jelen engedély, illetőleg az engedélyezett pálya, ugy nemkülönben e pályának üzlete a kormány beleegyezése nélkül másra át nem ruháztathatik.
33. § Az engedélyesek jogai és kötelezettségei jogutódaikra is átszállanak.
