Az ő császári és apostoli királyi Felségének és Portugalia királyának meghatalmazottjai által az 1867. évi XVI. törvénycikk III. czikkében megszabott mód szerint kötött és Lissabonban 1872. évi január 13-án aláirt kereskedelmi és hajózási szerződés, miután az országgyülés által elfogadtatott és utóbb mindkét szerződő fél részéről szokott módon megerősittetett, a hozzávaló zárjegyzőkönyvvel együtt ezennel az ország törvényei közé iktattatik.
Az emlitett államszerződés s a hozzávaló zárjegyzőkönyv szövege következő:
Ő Felsége az ausztriai császár, Csehország királya stb. és Magyarország apostoli királya egyrészről, másrészről Ő Felsége Portugalia és Algarbia királya azon óhajtás által vezéreltetve, hogy illető államaik közt a barátság kötelékei szorosabbra füzessenek és a kereskedelmi összeköttetések kiterjesztessenek, elhatározták e czélra szerződést kötni és meghatalmazottaikká nevezték ki és pedig:
[Következik a meghatalmazottak megnevezése]
kik jó és kellő alakban talált meghatalmazásaik kölcsönös közlése után a következő czikkeket állapitották meg:
A két magas szerződő fél államai között a kereskedelem és a hajózás teljesen szabad leend.
Bármelyik szerződő fél alattvalói sem ingatlanok vagy ingók szerzése vagy birása miatt, sem az illető államok kikötőiben, városaiban vagy bármely más helyein gyakorolt kereskedelmi vagy iparüzletük miatt akár állandóan telepedtek legyen meg, akár csak időlegesen tartózkodjanak ott, nem lesznek alávetve más vagy magasabb bármi néven nevezendő adóknak, dijaknak vagy illetékeknek, mint melyek a nemzetbeliektől szedetnek, és mindazon kiváltságokat, mentességeket és egyéb kedvezményeket, - melyeket az egyik szerződő fél alattvalói kereskedelmi és iparüzletük tekintetében élveznek, a másik fél alattvalói is egyenlőképen élvezendik.
Jelen czikk határozmányai nem csorbitják semmiben azon különös törvényeket, rendeleteket és szabályzatokat, melyek bármelyik szerződő állam területén a kereskedés, ipar és rendészet tekintetében fennállanak és minden más állam alattvalói irányában alkalmaztatnak.
A magas szerződő felek mindenben, mi a bevitelt, kivitelt és átvitelt illeti, egymásnak a legnagyobb kedvezésben részesülő nemzet irányában követett bánásmódot biztositják.
Mindegyikök kötelezi magát, hogy a bevitelnél vagy a kivitelnél bármely más államnak nyujtandó minden kedvezményben, kiváltságban vagy vámdij-leszállitásban a másikat is részelteti.
A magas szerződő felek azonkivül kötelezik magukat, hogy egymás irányában nem szabnak semmiféle beviteli, kiviteli vagy átviteli vámot, vagy tilalmat, mely egyuttal más nemzetek irányában nem alkalmaztatnék.
Azon esetben, ha Portugaliában a gabnának vagy lisztnek bevitele megtiltatnék, a felrakodási kikötőből még a tilalom kihirdetése előtt elinditott osztrák vagy magyar gabona és liszt Portugaliába még bevihető és ugyanott eladható.
Az egyik országból származó és a másikba bevitt bárminemü áruczikkek nem vethetők magasabb akár az állam, akár községek javára szedett fogyasztási adó vagy illeték alá, mint a mely a nemzeti termelés hasonló czikkei után szedetik most vagy jövőben.
A beviteli vámok mindazáltal azon összeggel nagyobbithatók, mely a fogyasztási adórendszer által a nemzetbeli termelőknek okozott költségekkel felér.
Ha a szerződő felek egyike szükségesnek tartja, hogy uj fogyasztási adó vagy adópótlék vettessék a nemzeti termelésnek vagy gyártásnak valamely czikkére, a hasonló idegen czikkre azonnal egyenlő vagy egyenértékü beviteli vámot szabhat.
A termény vagy gyártmány nemzeti eredetének igazolásául a bevivő a másik ország vámhivatalánál köteles előmutatni vagy az inditás helyén székelő hatóság előtt felvett hivatalos nyilatkozatot, vagy a kiviteli vámhivatal főnöke által kiállitott bizonylatot, vagy azon országnak, hova a bevitel történik, az inditás helyén vagy a felrakodási kikötőben székelő consulai vagy consuli ügynökei által kiállitott bizonyitványt.
A mi illeti az áruczikkeket, az áruczikkek vagy azok burokjainak feliratait (etiquetteit) a kereskedelmi és iparvédjegyeket, mindegyik szerződő fél alattvalói a másik területein ugyanazon oltalomban részesülnek, mint a nemzetbeliek.
Beviteli vámmal terhelt oly árukért, melyek árumustrákul szolgálnak, és melyek az osztrák-magyar monarchiába portugaliai czégek kereskedelmi utazói által vagy pedig Portugaliába osztrák vagy magyar czégek kereskedelmi utazói által hozattak be: a bevitel alkalmával leteendő vámdij az isméti kivitel vagy közraktárba való visszahelyezés biztositására szükséges vámhivatali formaságok megtartása mellett mindkét részen visszatérittetik.
Ezen formaságokat a két szerződő fél egyetértőleg fogja szabályozni.
Az osztrák vagy magyar gyárosok és kereskedők, valamint utazó segédjeik, kik az osztrák-magyar monarchiában ezen minőségek egyikére nézve kellő igazolványt nyertek, Portugaliában utazván, üzletük érdekében vásárlásokat és eladásokat tehetnek, és árumustrák felmutatása mellett vagy azok nélkül megrendeléseket gyüjthetnek, anélkül azonban, hogy magukkal vitt áruczikkekkel kereskednének.
Ugyanez áll viszont az osztrák-magyar monarchiában is a portugaliai gyárosok és kereskedők, valamint azok utazó segédeikre nézve.
Az osztrák vagy magyar hajók teherrel vagy anélkül jövén Portugalia bármely kikötőjébe, és viszont a portugaliai hajók teherrel vagy anélkül jövén az osztrák vagy magyar kikötők bármelyikébe, mind érkezésüknél, mind indulásuknál, mind tartózkodásuk ideje alatt a hajót terhelő bármely illeték vagy adó tekintetében a nemzetbeliekkel hasonlóknak fognak tekintetni.
A magas szerződő felek fentartják maguknak azon jogot, hogy illető kikötőikben a másik fél hajóitól, valamint az ezen hajók rakmányát képező áruczikkektől, valamely helyi szolgálat szükségleteire szánt külön illetékeket szedhessenek.
Magától értetik, hogy a mondott illetékek minden esetben hasonló módon alkalmazandók mind a két szerződő fél hajóira vagy rakományaira.
Mi a hajóknak a kikötőkben, révekben vagy öblökben való elhelyezését, be- és kirakodását, ugy egyáltalában mindazon formaságokat és rendszabályokat illeti, melyeknek a kereskedelmi hajók, azok személyzete és rakománya alá vethetők: az illető államokban a nemzetbeli hajóknak semmiféle szabadalom vagy kedvezmény nem fog nyujtatni, mely hasonló módon a másik fél hajóira is ki nem terjedne.
A hajók nemzetisége mindkét részről az illető ország törvényei és különös szabályzatai szerint a hajókapitányoknak illetékes hatóságaik által kiállitott okmányok alapján fog igazoltnak tekintetni.
Portugália osztrák-magyar lobogó alatt behozott, és viszont osztrák vagy magyar kikötőkbe portugáliai lobogó alatt behozott bárminemü áruczikkek ugyanazon mentességekben, vámvisszatéritésekben, vagy egyéb kedvezményekben részesülnek, - sem más, sem nagyobb, akár az állam, akár községek, akár helyi testületek, akár magánosok, akár bármely vállalat javára szedett vámot, hajózási vagy kikötői illetéket nem fizetnek és semmi más formaságok alá nem vettetnek, mintha a bevitel nemzeti lobogó alatt történt volna.
Bárminő áruczikkek, melyek az osztrák-magyar monarchiából portugaliai hajókon vagy Portugaliából osztrák vagy magyar hajókon vitetnek ki, bárhova szóljon rendeltetésük, más illetékeknek vagy kiviteli formaságoknak nem lesznek alávetve, mint ha nemzeti hajókon vitettek volna ki, és egyik lobogó alatt is, másik alatt is, mindazon jutalmazásokban és adóvisszatéritésekben vagy más kedvezményekben részesülnek, melyek a két állam mindegyikében a nemzeti hajózás számára állapitvák meg, vagy fognak megállapittatni.
Kivétel alá esnek mindazonáltal azon különös intézkedések, melyek egyik vagy másik országban a nemzeti halászat előmozditása és felbátoritása végett tétettek vagy tétetni fognak.
A mennyiben és mig a parti hajózás az egyik szerződő fél törvényei által kizárólag a nemzeti hajók számára van fentartva, az a másik fél hajói által nem gyakoroltathatik.
Mindazáltal a Portugalia valamely kikötőjébe érkező osztrák vagy magyar és viszont az osztrák-magyar monarchia valamely kikötőjébe érkező portugaliai hajók, melyek ott rakományuknak csak egy részét rakják ki, az ország illető törvényei- és rendszabályaihoz alkalmazkodva megtarthatják rakományuk azon részét, mely akár ugyanazon ország egyéb, akár más ország kikötőjébe van szánva, és a rakomány visszamaradt részét ismét kivihetik a nélkül, hogy a rakomány ezen utóbbi részeért bármi vámfizetésre kötelezve volnának, kivéve az ellenőrzési illetékeket, melyek egyébiránt természetesen nem lehetnek a nemzeti hajók számára megállapitott illetékeknél magasabbak.
Mindenben, a mi a hajózási illetékeket illeti, a magas szerződő felek kölcsönösen megigérik egymásnak, hogy semmiféle kiváltságot nem engednek valamely más állam alattvalóinak, mely egyszersmind és ugyanazon időben illető alattvalóikra is nem terjesztetnék ki.
A portugaliai consulok és egyéb consulsági ügynökök az osztrák-magyar monarchiában mindazon kiváltságokat és mentességeket élvezendik, melyeket a legnagyobb kedvezésben részesülendő nemzet consulai és más hasonló minőségü ügynökei élveznek.
Ugyanaz áll Portugaliában az osztrák-magyar monarchia consulaira és egyéb consulsági ügynökeire nézve.
Megállapodás történt abban, hogy a jelen szerződés kiterjed szintén Liechtenstein herczegségre is, az ő császári és apostoli királyi Felsége és Liechtenstein souverain herczege közt kötött vámszerződés XIII. czikke értelmében.
A jelen szerződés határozatai kivétel nélkül alkalmazandók az ugynevezett közelfekvő portugaliai szigetekre is; ugymint Madeira és Porto Santo szigetekre és az azori szigetcsoportra.
Az osztrák-magyar monarchia hajói, terményei és gyártmányai a portugaliai gyarmatokba való bevitelüknél mindazon előnyöket és kedvezményeket élvezendik, melyek a legnagyobb kedvezésben részesülő nemzet hajóinak és hasonló czikkeinek nyujtatnak vagy ezentul nyujtatni fognak.
A jelen szerződés a jóváhagyási okmányok kicserélése után egy hó mulva lép életbe és az 1877. évi deczember utolsó napjáig marad hatályban.
Azon esetre, ha tizenkét hónappal az imént emlitett időpont előtt a szerződő felek egyike sem nyilvánitaná a szerződés hatályának megszüntetése iránti szándékát, a szerződés azontul is hatályban marad egy évig azon naptól számitva, melyen egyik vagy másik szerződő fél azt felmondja.
Jelen szerződés jóvá fog hagyatni és a jóváhagyási okmányok lehető rövid idő alatt Lissabonban fognak kicseréltetni.
Minek hiteléül az illető meghatalmazottak jelen szerződést aláirták és pecsétjeikkel megerősitették.
[Aláírások]
Ő Felsége az ausztriai császár, Csehország királya stb. és Magyarország apostoli királya, valamint Ő Felsége Portugalia és Algarbia királya alulirott meghatalmazottjai az osztrák-magyar monarchia és Portugalia között mai napon kötött kereskedelmi és hajózási szerződés aláirásához készülvén, a következő fentartásokat és nyilatkozatokat tették.
Ezen szerződés 2-ik czikkében foglalt, a legnagyobb kedvezésben részesülő nemzet irányában követett bánásmódról szóló rendelkezések sem az egyik, sem a másik fél részéről nem terjednek ki azon kedvezményekre, melyek a szomszéd államokkal való határforgalom könnyitése végett nyujtatnak vagy fognak ezután nyujtatni, sem azon vámmérséklésekre vagy vámmentességekre, melyek alkalmazása bizonyos határokra vagy egyes kerületek lakosaira szoritkozik, sem pedig azon kedvezményekre, melyekben a szerződő felek egyikével vagy másikával a vámrendszer tekintetében teljesen egyesült államok most vagy jövőben részesülnek.
Az emlitett czikk rendelkezései azonkivül nem érintik:
Az osztrák-magyar monarchiában:
Azon különös kedvezményeket, melyeket az osztrák-magyar monarchiában való kereskedés tekintetében emlékezetet haladó idők óta a török alattvalók élveznek:
Portugaliában:
Ennek azon jogát, hogy kizárólag Brazilia számára különös oly előnyöket nyujthasson, melyeket az osztrák-magyar monarchia a legnagyobb kedvezésben részesülő nemzet irányában követett bánásra való jogánál fogva nem vehet igénybe.
Az emlitett szerződés II. czikkét illetőleg kijelentik azonkivül a meghatalmazottak, hogy a mennyiben az illető államokban a beviteli vám érték szerint szabatik ki, ezen vámok tekintetében követendő eljárást a Francziaország és Portugalia közt 1866. évi julius hó 11-én kötött kereskedelmi és hajózási szerződés 11., 12., 13., 14. és 15. czikkei szabályozzák.
Jelen jegyzőkönyv ugyanazon hatálylyal és tartammal bir, mint az ugyan e napon kelt kereskedelmi és hajózási szerződés.
Minek hiteléül az illető meghatalmazottak azt aláirták és pecsétjeikkel látták el.
[Aláírások]
