1872. évi XXXIV. törvénycikk

a magyar állam területén kiegészitendő lovasezredek békeállományának fedezéséről * 

1. § A lovasezredek békeállománya, az 1873-ik évi október hó 1-én túl, a törvényszabta évi ujonczjutalék határain belől aránylagos számu lovassági ujonczok beosztása által fedeztetik.

Az emlitett időpontig azonban, amennyiben a lovasság sorhadi szolgálatra kötelezett, s rendelkezésre álló összes legénységéből a békeállomány ki nem telnék: a fönnmaradó hiány pótlása végett, az illető ezredek tartalékosai a hiányhoz mért számban zászló alatt tartatnak, illetőleg behivatnak.

2. § E végből első sorban az önként jelentkező tartalékosok tartatnak vissza, vagy hivatnak be. Ha pedig az 1-ső §-ban érintett hiányt ezeknek száma nem fedezné: a tartalékosok korosztályonként a legifjabb korosztályon kezdve, és az egyes korosztályokban sorszámaik szerint hivatnak be.

3. § A tartalékosok beleegyezésök nélkül egy évnél tovább a tényleges szolgálatban nem tarthatók.

4. § Azon idő, melyet a tartalékosok ezen törvény alapján tényleges szolgálatban töltenek, tartalékbeli szolgálatidejökbe kétszeresen tudatik be.

5. § Ezen törvény kihirdetése után azonnal hatályba lép, s az ez irányban történt intézkedésekre nézve a honvédelmi ministernek a multat illetőleg felmentés adatván, az eddig a lovasezredeknél visszatartott tartalékosokra pedig a törvény kedvezménye kiterjesztetvén, jelen törvény további foganatositására szükséges intézkedéseket a közös hadügyministerrel egyetértőleg a honvédelmi minister teszi meg.