Ő császári és apostoli királyi Felségének és Ő Felsége a Német Császárnak meghatalmazottjai által az 1867. évi XVI. tc. III. czikkében megszabott mód szerint kötött és Berlinben 1872. évi május 7-én eredeti német és magyar szövegben aláirt postaszerződés, miután az országgyülés által elfogadtatott s utóbb mind két szerződő fél részéről szokott módon megerősíttetett, a hozzá való zárjegyzőkönyvvel és egyezménynyel együtt ezennel az ország törvényei közé iktattatik.
Az említett póstaszerződés és a hozzá való zárjegyzőkönyv és egyezmény szövege a következő:
Ő Felsége az ausztriai császár, Csehország királya stb. és Magyarország apostoli királya és Ő Felsége a német császár, az Osztrák-Magyar Monarchia és Németország között létező postai viszonyokat a megváltozott körülményekhez képest újból szabályozni óhajtván, postaszerződés megkötését határozták el s e czélból meghatalmazottjaikul
[következik a meghatalmazottak megnevezése]
nevezték ki, kik meghatalmazásaik alapján az alább következő czikkekre nézve egyeztek meg.
Ezen szerződés határozatai kiterjednek:
a) azon levél- és kocsipostai küldeményekre, melyek Németország és az Osztrák-Magyar Monarchia egymás közötti forgalmához tartoznak: kölcsönös forgalom;
b) azon levél- és kocsipostai küldeményekre, melyek Németország- és az Osztrák-Magyar Monarchiának idegen államokkal való vagy idegen államoknak egymás közötti forgalmában fordulnak elő, ha ezen forgalom mind a két szerződő fél területét érinti: átmenő forgalom.
A belföldi levél- és kocsipostai forgalomra nézve mindegyik szerződő fél szabadon intézkedik.
A szerződő felek postaintézetei rendesen kicserélendik egymás között a kölcsönös átmenő forgalomban előforduló levél- és kocsipostai küldeményeket.
Az igazgatások kölcsönösen kötelezik magukat arra, hogy az átvett levél- és kocsipostai küldemények lehető gyors szállításáról fognak gondoskodni. Különösen a levélpostai küldemények szállítására mindenkor a kinálkozó leggyorsabb út fog választatni.
Gondoskodni fognak a szerződő felek arról, hogy a postaigazgatások számára a vasútak, gőzhajók és ezekhez hasonló szállítási eszközöknek a postaküldemények szállítására való akadálytalan használata lehetőleg biztosítva legyen.
Arra nézve, mely postaintézetek és vasúti mozgó postahivatalok között tartassanak fenn a küldemények rendes kicserélése tekintetéből közvetlen levél- és kocsipostai csomagváltások, a szerződő felek postaigazgatásai a változó szükséghez képest esetenként fognak megegyezni.
A postának a két fél területei közötti határokon való szállítása iránti megállapodásoknál, ha csak már meglevő különös berendezések- és a helyi viszonyoknál fogva eltérő intézkedés nem mutatkozik czélszerűnek, általán véve azon elv fog szem előtt tartatni, hogy mindegyik igazgatás a postaküldeményeknek saját területéről a szomszéd határszéli postaállomásig való szállításáról gondoskodik.
A személyszállítási és podgyászdíj azon arányban jut egyik vagy másik postaintézetnek, melyben ez a szállítási költséget viseli. A maga vonalán mindegyik igazgatás saját tarifája szerint szabja meg a személyszállítási díjt és maga állapítja meg a szabad súlyt.
A vasúti postaszállításra nézve általában azon elv irányadó, hogy mindegyik postaigazgatás a postaküldeményeknek saját területe határáig való szállításáról gondoskodik, hacsak különös államszerződések vagy erre vonatkozó különös egyezmények netalán mást nem határoznak.
A távolságok a két postaterület közti forgalomban földrajzi mértföldek szerint méretnek, minő 15 esik az egyenlítő egy fokára.
A tarifa alapjául szolgáló távolságok meghatározása tekintetéből Németország és az Osztrák-Magyar Monarchia egész postaterülete két mértföld oldalhosszúságu négyszög-díjterületekre osztatik. Egyik ily négyszög középpontjától a másikéhoz húzott egyenes vonal képezi azon távolságot, mely eme két négyszögben fekvő postaintézetek közt váltott küldemények díjazásánál alapul szolgál. A négyszögek oldalai által metszett postahelyek a keletre, délre vagy délkeletre eső négyszeghez számíttatnak.
Egész mértföldet meg nem ütő részek nem számíttatnak.
A súly meghatározására a postaforgalomban súlyegységül a kilogramm szolgál, mely tizedes részekre van felosztva.
Portoösszegek - úgy a levél-, mint a kocsipostánál - azon pénzértékben iratnak egymás javára vagy terhére és a kölcsönös számolás is azon pénzértékben történik, mely a portót szedő postahatóság területén dívik.
A postaigazgatások között évnegyedenkint történő számolás utáni fizetések ellenben azon postaigazgatás területén dívó pénzértékben teljesíttetnek, melynek követelése marad.
A postaküldemények külső alakját, valamint fel- s leadási és továbbítási kezelését illetőleg a postaigazgatások között megállapítandó különös szabályzatok és utasítások, s illetőleg a külállamokkal kötött szerződések határozatai alkalmaztatnak.
A mennyiben ezen szabályzatok, utasítások és szerződések nem intézkednek, mindegyik postaigazgatásnak a belső forgalomra nézve fennálló szabályai alkalmazandók.
A levélpostához tartoznak:
Levelek értéknyilvánítás nélkül,
Levelezési lapok,
nyomtatványok,
árúmustrák,
postautalványok, és
hírlapok.
A levelek és árúmustrák súlya egyenkint a 250 grammot, a nyomtatványoké az 500 grammot meg nem haladhatja. A portomentes tárgyakra és a külfölddel váltott küldeményekre nézve a 23. és 45-ik czikkekben foglalt határozatok állanak.
A kocsipostához tartoznak:
csomagok, értéknyilvánítással vagy a nélkül,
levelek értéknyilvánítással, és
posta-előleggel terhelt levelek.
A kölcsönös forgalomban a távolságra való tekintet nélkül következő a levéldíj:
a) a közönséges bérmentesített levélért 15 gramm súlyig bezárólag: 1 ezüstgaras vagy 3 krajczár (ott, hol délnémet érték dívik) vagy 5 újkrajczár; az említett súlyon felül 2 ezüstgaras vagy 7 kr. vagy 10 újkrajczár;
b) közönséges nem bérmentesített levélért 15 gramm súlyig bezárólag: 2 ezüstgaras vagy 7 krajczár vagy 10 újkrajczár; a mondott súlyon felül 3 ezüstgaras vagy 11 krajczár vagy 15 újkrajczár.
A bérmentesítés a feladás helyén érvényes postai értékjegyek alkalmazása által történhetik.
Idegen postai értékjegyek érvénytelenek, s az ilyenekkel ellátott küldemények nem bérmentesítettek gyanánt kezeltetnek.
Levéljegyes borítékok használata esetében a feladási hely postaigazgatása a levéljegyre nyomott értéken túl még a borítékok előállítási költségeinek megfelelő pótlékot is szedhet.
A postai értékjegyek által elégtelenül bérmentesített levelek a nem bérmentesített levelekre szabott díj alá vonatnak, úgy azonban, hogy az alkalmazott jegyek értéke betudatik.
A porto-összeg utólagos megfizetésének megtagadása olybá tekintetik, mintha a küldemény elfogadása tagadtatnék meg.
A levelezési lapok díja a távolságra való tekintet nélkül darabonként 1/2 ezüstgaras, illetőleg 2 krajczár vagy 2 újkrajczár. A levelezési lapokat bérmentesíteni kell. Elégtelenül bérmentesített levelezési lapok, melyek a feladónak azonnal vissza nem adathatnak, a feladás helyén általában követett szabály szerint kezeltetnek.
Nyomtatványokért, ha a díj előre fizettetik, és ha minőségüknél fogva a szabályzatban meghatározott kellékeknek megfelelnek, a távolságra való tekintet nélkül 250 gramm súlyig minden 50 gramm vagy az 50 grammot meg nem ütő súlyrész után 1/3 ezüstgaras, illetőleg 1 kr. vagy 2 újkrajczár; 250 grammon felül 500 grammig terjedő nyomtatványokért 3 ezüstgarast, illetőleg 11 krajczárt vagy 15 újkrajczárt tévő, további változás alá nem eső díj szedetik.
A 250 grammot meg nem haladó azon nyomtatványokért, melyek bérmentesítlenül vagy elégtelenül bérmentesítve küldetnek el, vagy melyek a szabályzatban meghatározott kellékeknek meg nem felelnek, de különben a levélpostával való szállításra alkalmasak, a nem bérmentesített levelekre szabott díj szedetik, az alkalmazott jegyek értékének betudása mellett. A 250 grammon felül 500 grammig terjedő ilynemű küldemények a feladás helyén általában követett szabály szerint kezeltetnek.
A nyomtatványokra vonatkozó szabályzati határozatok magyarázatára nézve, ha csak kétségtelen tévedés esete nem forog fenn, a feladási hely postaintézetének nézete határoz.
Árúmustrákért (árumutatványokért), ha a díj előre fizettetik és ha minőségüknél fogva a szabályzatban meghatározott kellékeknek megfelelnek, a távolságra való tekintet nélkül minden 50 gramm vagy az 50 grammot meg nem ütő súlyrész után 1/3 ezüstgaras, illetőleg 1 krajczár vagy 2 újkrajczár szedetik.
Azon árúmustrákért, melyek nem bérmentesítve vagy elégtelenül bérmentesítve küldetnek el, vagy melyek a szabályzatban meghatározott kellékeknek meg nem felelnek, de különben a levélpostával való szállításra alkalmasak, a nem bérmentesített levelekre szabott díj szedetik, az alkalmazott jegyek értékének betudása mellett.
Ha árúmustrák nyomtatványokkal csomagoltatnak együvé, szintén a 13. czikkben megállapított díj jő alkalmazásba a küldemény összsúlyához képest.
Ezen összsúly a 250 grammot meg nem haladhatja.
Levelek, levelezési lapok, nyomtatványok és árúmustrák ajánlva is küldhetők.
Ez esetben a közönséges díjon felül még 2 ezüstgaras vagy 7 krajczár vagy 10 újkrajczár ajánlási díj fizetendő, mely a portóval együtt szedetik be.
A feladó kivánságára megszerzi a postaintézet a czímzett fél átvételi bizonylatát (térti vevényt). Ezért további 2 ezüstgaras vagy 7 krajczár vagy 10 újkrajczár fizetendő a feladás alkalmával.
Elveszett ajánlott küldeményért a feladó 14 tallér vagy 24 1/2 délnémet értékű forint, vagy 21 osztrák értékű forintnyi kárpótlást nyer, ha az elveszést a feladó hibája, háború, elháríthatatlan elemi baleset vagy a küldemény természetes mivolta nem okozta.
Ajánlott levélpostai küldemény megsérüléseért vagy késedelmes szállításából vagy kézhez szolgáltatásából eredő kárért a postaintézet nem nyújt kárpótlást.
Ajánlott küldeményekkel azonosak kárpótlás tekintetében a stafétával való szállítás végett feladott küldemények.
A feladó irányában a kárpótlási kötelezettség azon póstaigazgatást terheli, mely alá a felvevő postaintézet tartozik.
A posta irányában támasztható kártérítési igény a küldemény feladása napjától számított 6 hónap elteltével megszünik. Az elévülést a feladási hely postaigazgatásánál benyújtott felszólalás megszakítja. Erre következett elutasító végzés esetében ennek átvételétől számított újabb hat havi elévülési határidőnek van helye, melyet a végzés ellen benyújtott felfolyamodás többé nem akaszt meg.
A kártérítési igényt a czímzett fél is támaszthatja, ha a feladó vagy fel nem található vagy igényének érvényesítését a czímzett félre ruházza át.
Átmenő levélcsomagban foglalt ajánlott küldeményért az átbocsájtó postaigazgatás csak azon esetben kezeskedik, ha az egész levélcsomag vész el átszállítás közben, vagy ha bebizonyíttatik, hogy a küldemény az átbocsájtó igazgatás területén való szállítás közben veszett el.
Azon ajánlott küldeményekért, melyek valamely idegen intézet által teljesített szállítás közben vesztek el, a szerződő felek postaigazgatásai irányában kártérítési igénynek nincs helye, ha csak különös szerződések által az utóbbiak kártérítésre nem kötelezvék. Ha azonban a feladó kártérítési igényét az idegen szállító intézet irányában kivánja érvényesíteni, istápolni fogja őt azon postaigazgatás, mely a küldeményt a külföldnek átadta.
Nem ajánlott küldeményekért a postaigazgatások irányában kártérítési igénynek nincs helye.
A postaigazgatások felhatalmaztatnak, hogy a postai utalványozás behozatala iránt a következő elvek alapján egyezkedjenek:
A postautalvány maximuma az 50 tallért vagy 87 1/2 d.-n. frtot vagy 75 o. é. frtot meg nem haladja.
A díj következőleg állapíttatik meg:
25 tallérig, ill. 43 3/4 d.-n. és 37 1/2 o. é. frtig terjedő postautalványokért: 2 ezüstgaras vagy 7 krajczár vagy 10 újkrajczár;
25 tallértól 50 tallérig, illetőleg 43 3/4 d.-n. frttól 87 1/2 d.-n. frtig vagy 37 1/2 o. é. frttól 75 o. é. frtig terjedő postautalványokért: 4 ezüstgaras vagy 14 krajczár vagy 20 újkrajczár.
A befizetett összegek kifizetéseért a posta kezeskedik.
A díj a küldő által feladáskor fizetendő le és a feladási és rendeltetési hely igazgatásai között egyenlő részben osztatik meg.
A két fél postaigazgatásainak egyezkedésére hagyatik szintúgy a postai mandatumok behozatala is.
Azon levélpostai tárgyakat, melyek czímoldalára a küldő azon kivánságát jegyezi fel, hogy express által kézbesíttessenek, kötelesek a postaintézetek megérkezésök után azonnal külön kihordó által a czímzett fél kezéhez juttatni.
Az express küldemények ajánlása nem szükséges.
A rendeltetési postahivatal székhelye körébe szóló levélpostai küldemények express-kézbesítéseért 2 1/2 ezüstgaras- vagy 9 krajczár- vagy 15 újkrajczárnyi díj szedetik.
Eme díjt az elküldő vagy maga fizetheti le vagy a czímzett félre hagyhatja fizetését.
A hivatal környékére szóló levélpostai express-küldeményekre nézve a szabály az, hogy az express-kézbesítési díjt a czímzett fél fizeti, még pedig azon összegben, mely az express-kézbesítés teljesítéseért az illető helyen valósággal fizettetni szokott.
Az express-kézbesítési díj a rendeltetési hely postaintézetét illeti.
Azon levélpostai tárgyakért, melyek a czímoldalon eredetileg feljegyzett rendeltetési helyről más helyre küldetnek utána a czímzettnek, az utánküldés miatt további díj nem jár.
Utánküldendő ajánlott levélpostai tárgyak az utánküldésnél is ajánlottak gyanánt kezeltetnek, a nélkül, hogy ezért újabb ajánlási díj járna.
Nem kézbesíthető levélpostai tárgyak visszaküldéseért külön díj nem jár. Ha ezen tárgyak idegen portoval terhelvék, a visszaküldő postaintézet a portót ugyanazon összegben és pénzértékben számítja vissza, melyben az eredetileg volt számítva.
Magánszemélyek által indított tudakozó levelekért 2 ezüstgaras- vagy 7 krajczár- vagy 10 újkrajczárnyi díj jár, mely azon postaigazgatást illeti, melynek területén van a felvevő postahivatal. Ha kitünik, hogy a tudakozásra a posta hibája adott okot, a díj visszafizettetik.
Mindegyik igazgatás azon összegeket, melyek a 9., 11., 12., 13., 14., 15., 19. és 20. czikkek alapján saját területén folytak be, osztatlanul megtartja.
Az uralkodó családok valamennyi tagjainak egymás között váltott levelezései, a súlyra való tekintet nélkül, a magas szerződő felek területein díjmentesen szállíttatnak. Díjmentesen fognak továbbá szállíttatni a postai és távirdai hivatalos ügyekben váltott levelezések.
Más díjmentes szállításnak nincs helye.
A postaintézetek foglalkoznak hirlapok és időszaki iratok megrendelésével, szétküldésével és kiszolgáltatásával.
A megrendeléseknél az előfizetési feltételek irányadók.
Mutatványszámok ingyen kiosztásának nincs helye.
A hirlapok és időszaki iratok mondott kezeléseért járó díj 25 százalékát teszi a postaintézet által a kiadónak fizetett megszerzési árnak. Havonként négyszernél kevesebbszer megjelenő hirlapokért a díj a megszerzési ár 12 1/2 százalékára mérsékeltetik. Minden egyes előfizetett hirlapért, vagy időszaki iratért azonban évenként legalább 4 ezüstgaras vagy 14 krajczár vagy 20 újkrajczár fog szedetni.
A hirlap-kihordási díjt a rendeltetési hely postaigazgatása határozza meg.
A hirlapdíjon a megrendelő és megküldő postaintézet felerészben osztozkodnak.
Ha az összeg nem osztható el negyedrész garasokra, vagy egész krajczárokra, a nagyobb összeg a megküldő postaintézetnek marad.
Rendkivüli hirlap-mellékletekért előre fizetendő 1/12 ezüst-garas vagy 7/24 krajczár vagy 1/2 újkrajczár számíttatik. Mindegyik postaigazgatás a területéből eredő hirlap-mellékletekért befolyt díjt osztatlanul megtartja.
Ha valamely előfizető hirlapját más helyre kivánja utána küldetni, ezen utánküldésért az előfizetési idő végeig a két postaintézet közt egyenlő részben felosztandó 10 ezüstgaras- vagy 35 krajczár- vagy 50 újkrajczárnyi díjt fizet.
A hely többszöri változtatása esetében a díj mindannyiszor jár, kivéve, ha a hirlap ismét az eredeti megrendelés helyére küldetik.
Ha oly hirlap utánküldése kivántatik, mely nem a posta útján, hanem közvetlenül a kiadónál volt megrendelve, a megküldő a 25. czikkben megállapított díjt tartozik lefizetni. A felosztás a 26. czikk szerint történik.
Hasonló eljárás alá esnek a hirlap-szerkesztőségek között váltott cserepéldányok.
A kölcsönös forgalomban váltott kocsiposta-tárgyak díja az indítás és rendeltetés helye közti egyenes távolság szerint egy összegben számíttatik ki, a két postaterület határaira és a továbbítási útra való tekintet nélkül. A távolságok meghatározása a 4. czikk szerint történik.
Minden kocsipostai küldeményért súlyporto, és értéknyilvánítással feladott küldeményekért azonfelül még biztosítási díj is szedetik.
Postaelőleggel terhelt küldeményekért a portohoz és biztosítási díjhoz hozzá jő még a postaelőlegért járó díj.
A küldemények vagy egész a rendeltetési helyig bérmentesítve vagy nem bérmentesítve adhatók fel.
A csomagokért járó súlyporto minden 500 gramm (1 font) után:
| ezüstgaras | fillér | v. újkrajczár | ||||||
| 5 | mértföldig | - | 2 | 5/6 | ||||
| 5-10 | mértföldig | - | 4 | 1 | 2/3 | |||
| 10-15 | mértföldig | - | 6 | 2 | 1/2 | |||
| 15-20 | mértföldig | - | 8 | 3 | 1/3 | |||
| 20-25 | mértföldig | - | 10 | 4 | 1/6 | |||
| 25-30 | mértföldig | 1 | - | 5 | ||||
| 30-40 | mértföldig | 1 | 2 | 5 | 5/6 | |||
| 40-50 | mértföldig | 1 | 4 | 6 | 2/3 | |||
| 50-60 | mértföldig | 1 | 6 | 7 | 1/2 | |||
| 60-70 | mértföldig | 1 | 8 | 8 | 1/3 | |||
| 70-80 | mértföldig | 1 | 10 | 9 | 1/6 | |||
| 80-90 | mértföldig | 2 | - | 10 | ||||
| 90-100 | mértföldig | 2 | 2 | 10 | 5/6 | |||
| 100-120 | mértföldig | 2 | 4 | 11 | 2/3 | |||
| 120-140 | mértföldig | 2 | 6 | 12 | 1/2 | |||
| 140-160 | mértföldig | 2 | 8 | 13 | 1/3 | |||
| 160-180 | mértföldig | 2 | 10 | 14 | 1/6 | |||
és így tovább minden 20 mértföld után 2 fillérrel vagy 5/6 újkrajczárral több.
Az 500 grammot (1 fontot) meg nem ütő súlyrészek egész 500 grammnak számíttatnak.
A legkisebb díj, mely egy csomagért szedetik:
| ezüstgaras | fillér | v. újkrajczár | ||||||
| 5 | mértföldig | 2 | 7 | 10 | ||||
| 5-15 | mértföldig | 3 | 11 | 15 | ||||
| 15-25 | mértföldig | 4 | 14 | 20 | ||||
| 25-50 | mértföldig | 5 | 18 | 25 | ||||
| 50 | mértföldön túl | 6 | 21 | 30 | ||||
Ha több csomag tartozik azonegy szállító levélhez, minden egyes csomagért a díj külön számíttatik.
Nyilvánított értékkel feladott levelek és postaelőleggel terhelt levelek súlyportója a levelek súlyára szabott határig (250 grammig, ill. 1/2 fontig bezárólag) következő:
| ezüstgaras | fillér | v. újkrajczár | ||||||
| 5 | mértföldig | 11/2 | 6 | 8 | ||||
| 5-15 | mértföldig | 2 | 7 | 10 | ||||
| 15-25 | mértföldig | 3 | 11 | 15 | ||||
| 25-50 | mértföldig | 4 | 14 | 20 | ||||
| 50 | mértföldön túl | 5 | 18 | 25 | ||||
A biztosítási díj következő:
| 50 tallérig vagy 871/2 délnémet forintig vagy 75 o. é. forintig | 50 tallértól 100 tallérig 871/2 délnémet frttól 175 déln. frtig vagy 75 o. é. forinttól 150 o. é. forintig | nagyobb összegnél minden 100 tallérért vagy 175 d. n. frtért vagy 175 d. n. frtért vagy 150 o. é. forintért | |||||
| e. g. vagy ujkr. | e. g. vagy ujkr. | e. g. vagy ujkr. | |||||
| 15 mértföldig | 1/2 | 3 | 1 | 5 | 1 | 5 | |
| 15-50 mértföldig | 1 | 5 | 2 | 10 | 2 | 10 | |
| 50 mértföldön tul | 2 | 10 | 3 | 15 | 3 | 15 | |
Ha a nyilvánított érték 1000 tallért vagy 1750 délnémet forintot vagy 1500 osztrák értékü forintot meghalad, a feles összeg után a fentebbi biztosítási díj fele része szedetik.
Ha a nyilvánított értékkel feladott több küldemény tartozik azonegy szállitó levélhez, a biztositási díj minden küldemény után külön számíttatik.
A 30. és 32. czikkekben kitett díjtételek délnémet pénzértéket használó területeken lehető pontosan át fognak azon pénznemre számíttatni, melyben a díj szedetik.
A díjak tört részei fél ezüstgarasokra, illetőleg egész krajczárokra vagy egész újkrajczárokra egészíttetnek ki.
Értéknyilvánítás nélkül feladott csomagok ajánlva is küldhetők.
Ez esetben a közönséges díjon felül még 2 ezüstgaras vagy 7 krajczár vagy 10 újkrajczár ajánlási díj fizetendő, mely a portóval együtt szedetik be.
Ha térti vevény kivántatik, ezért további 2 ezüstgaras vagy 7 krajczár vagy 10 újkrajczár fizetendő a feladáskor.
Az ajánlás és térti vevény díja a közös kocsipostai bevételhez (40. czikk) tartozik.
A postaigazgatóságok által egyetértőleg meghatározandó időponttól kezdve a postaintézetek által 50 tallér vagy 87 1/2 délnémet értékű forint vagy 75 o. é. forint erejéig postaelőlegek fognak adathatni. Szállítási kiadások és más költségek fejében nagyobb összegű előlegek is adathatnak.
A küldeményért járó portón stb. kivül (30., illetőleg 31. és 32. czikk) a postaelőlegért következő díj szedetik: minden tallér vagy az egész tallért meg nem ütő rész után egy fél ezüstgaras; minden délnémet értékű forint vagy az egész forintot meg nem ütő rész után 1 krajczár, és minden osztrák értékű forint vagy az egész forintot meg nem ütő rész után 1 4/10 újkrajczár; az egész összegért azonban legalább 1 ezüstgaras, illetőleg 3 krajczár vagy 5 újkrajczár.
Nem köteles a feladó a portót és az előlegezési díjt előre lefizetni, de elválasztani a kettőt nem lehet.
A kocsipostai küldeményeket kisérő szállító levelekért különös díj nem számíttatik. A szállító levelek a 15 gramm súlyt meg nem haladhatják.
Visszaküldendő vagy utánküldendő kocsipostai tárgyak azon küldemények módjára kezeltetnek és vonatnak díj alá, melyek azon a helyen, honnan a visszaküldés, illetőleg utánküldés történik, az eredeti feladás, illetőleg új rendeltetés helyére adatnak föl.
Postaelőleggel terhelt küldemények vissza- vagy utánküldéseért az előlegezési díj újból nem számíttatik; ez áll azon esetekben is, midőn ilynemü küldemények a belforgalomból a kölcsönös forgalomba mennek át vagy viszont.
Kocsipostai küldemények feladásánál új mellékdíjak nem fognak behozatni és a fennállók a mostani tételeken túl nem fognak emeltetni.
A kocsipostai küldemények házhoz viteleért járó díj meghatározása mindegyik igazgatás szabad tetszésére hagyatik.
Azon kocsipostai küldemények, melyek czimoldalára a küldő azon kivánságát jegyezte fel, hogy express által kézbesittessenek, megérkezésük után azonnal külön kihordó által a czimzett fél kezéhez juttatandók.
Vajjon a küldemény maga kézbesittessék-e és a suly és érték tekintetében mely határig, avagy csak a vevény vagy szállitó levélre szoritkozzék-e az express-kézbesités: arra nézve a rendeltetési helyen általában követett szabály irányadó.
A rendeltetési postahivatal székhelye körébe szóló küldeményekért express-kézbesitési dijul, ha maga a küldemény kézbesittetik, a 18. czikkben kitett dij kétszeres összege, ha pedig csak a vevény vagy szállitó levél kézbesittetik express által, az ott irt dij jár.
A hivatal környékére szóló küldemények express-kézbesitéseért fizetendő dijra nézve azon határozatok állanak, melyek a 18. czikkben a hasonló levélpostai küldeményekre nézve állapitvák meg.
Az express-kézbesitési dij a rendeltetési hely postaintézetét illeti.
A Németország és az Osztrák-Magyar Monarchia közt váltott kocsipostai küldemények után befolyt közös jövedelem a részes postaigazgatások között bizonyos százalékos részek szerint felosztatik.
Mindegyik igazgatás százaléka azon portorészek szerint fog kiszámittatni, melyek a bizonyos időn át tényleg szállitott kocsipostai küldemények után mindegyik területre jutnak.
Eme kiszámitás módozatát a részes postaigazgatások egyetértőleg fogják megállapitani.
A kiszámitandó százalékos részek visszahatólag az 1872. évre is alkalmaztatnak.
Az uralkodó családok tagjai közt a magas szerződő felek területein váltott kocsipostai küldemények dijmentessége tekintetében az eddig követett szabályok továbbra is érvényben maradnak.
Dijmentesen szállittatnak azon hivatalos küldemények, melyeket a postahatóságok és postaintézetek egymás között váltanak.
Más dijmentes szállitásnak nincs helye.
A feladó a szabályszerü módon feladott kocsipostai küldeményekért elveszés vagy megsérülés esetében kártéritést nyer.
Késedelmes szállitás v. kézbesités folytán keletkezett kárért csak akkor adatik kárpótlás, ha a tárgy a késedelem következtében elromlott vagy értékét egészen vagy részben végleg elvesztette. Az árfolyam vagy vásári árkelet megváltozása azonban tekintetbe nem vétetik.
Kártéritési kötelezettségnek nincs helye, ha az elveszés, megsérülés vagy késleltetett szállitás vagy kézbesités:
a) az elküldő hibája, vagy
b) háboru, vagy
c) valamely elhárithatatlan elemi baleset vagy a tárgy természetes mivolta által idéztetett elő, vagy pedig
d) valamely idegen szállitó intézetnél történt, melyért a szerződő felek postaigazgatásainak egyike sem vállalta el szerződésileg a kártéritési kötelezettséget; ha azonban a feladó kártalanitási igényét az idegen szállitó intézet irányában kivánja érvényesiteni, istápolni fogja őt azon postaigazgatás, mely a küldeményt a külföldnek átadta.
Ha a postára adott küldemény pecsétje és boritéka a czimzettnek való kiszolgáltatás alkalmával külsőleg sértetlennek, és egyszersmind sulyja azzal, mely a feladáskor megállapittatott, egyezőnek találtatik, a nyilvánitott tartalomban a felbontás alkalmával talált hiányért nem tartozik a posta jótállással. A küldemény kifogástalan átvétele azon vélelmet állapitja meg, hogy a pecsét és boriték a kézbesitéskor sértetlen, s a suly azzal, mely a feladásnál lőn megállapitva, egyező volt.
Értéknyilvánitás esetében a nyilvánitott érték szolgál a kártéritési összeg meghatározásánál alapul. Ha mindazáltal bebizonyittatik a posta részéről, hogy a nyilvánitott érték a tárgy közönséges értékét meghaladja, csak ez utóbbi térittetik meg.
Ha csomagoknál az értéknyilvánitás elmaradt, elveszés vagy megsérülés esetében csak a valóságos kár térittetik meg, de soha sem több, mint az egész küldemény minden egyes fontjáért 1 tallér vagy 1 frt 45 krajczár délnémet értékben vagy 1 forint 50 krajczár osztrák értékben. Egy fontnál kevesebbet nyomó küldemények egy fontot nyomóknak vétetnek, s az egy fontot meg nem ütő sulyrészek egy egész fontnak számittatnak. Ajánlott csomag elveszése esetében az imént megállapitott elvek szerint adatik kárpótlás, csakhogy a kárpótlási összeg legalább 14 tallért vagy 24 1/2 d.-n. forintot vagy 21 osztrák értékű forintot tészen. Sérülés esetében az ajánlott csomagoknál is a közönséges csomagokra nézve álló szabályok alkalmaztatnak.
A fentebbieken túl más kártéritést a posta nem fizet; nevezetesen nem támaszthatni ellene igényt valamely küldemény elveszése vagy megsérülése folytán szenvedett közvetett kár vagy elmaradt haszon miatt. Szintugy nincs kártéritésnek helye postaelőleggel terhelt közönséges levelekért.
A feladó irányában azon postaigazgatást terheli a kártéritési kötelezettség, mely alá a felvevő postaintézet tartozik.
A postaintézet ellen támasztható kártéritési igény a küldemény feladása napjától számitott hat hónap elteltével megszünik. Az elévülést megakasztja a feladási hely postaigazgatásánál bejelentett felszólalás. Ha erre elutasitó végzés hozatik, ezen végzés átvételétől uj hat havi elévülési határidő veszi kezdetét, melyet az ezen végzés ellen benyujtott felfolyamodás többé meg nem akaszt.
A kártéritési igényt a czimzett fél is érvényesitheti az esetben, ha a feladó fel nem található vagy a kártéritési igény érvényesitését a czimzett félre ruházza át.
A kárpótlást nyujtó igazgatás dolga esetleg viszontkövetelést inditani azon igazgatás ellen, melynek területén az elveszés vagy megsérülés történt.
Az ellenkezőnek bebizonyitásáig azon postaigazgatás tekintetik e részben hibásnak, mely a küldeményt kifogás nélkül átvette és a továbbadást igazolni nem tudja.
Azon szabály alól, hogy a kifogástalan átvétel folytán a felelősség az átvevő postaigazgatást terheli, kivételnek van helye azon esetben, ha olynemü kifosztás vagy megsérülés forog fenn, mely a pecsét vagy boriték egykönnyen észre nem vehető megsértése által s a nélkül vitetett véghez, hogy a küldemény sulya megváltozott volna, s melynek hol történte nem volt kiderithető. Ily esetben a kártérités a két fél posta-igazgatásait egyenlő részben terheli.
A 100 tallért vagy 175 délnémet értékü forintot vagy 150 osztrák értékü forintot meg nem haladó nyilvánitott értékkel terhelt küldeményeknél - ha csupán a suly nem egyez - a kifogástétel elmulasztása által a kártéritési kötelezettség nem háramlik kizárólag az átvevő postaigazgatásra, hanem a megelőző bekezdésben foglalt szabály fog ily küldemények kifogástalan átvételénél követtetni. Mindazonáltal szabadságában áll mindegyik igazgatásnak, hogy a 100 tallért vagy 175 délnémet értékü forintot vagy 150 osztrák értékü forintot meg nem haladó küldeményeket is az átvételkor megmérlegeltesse és a sulyban eltérést találván, kifogással éljen.
Idegen postaterületekkel váltott küldemények kezelése az idegen kormányokkal kötött idevágó szerződésekhez, illetőleg az idegen szállitó-intézetekkel kötött egyezményekhez alkalmazkodik.
Ily szerződések kötésénél a külfölddel szerződő kormány oda fog hatni, hogy azon könnyitések, melyekben saját területének postaforgalma az illető külföldi állam irányában részesül, lehetőleg ugyanazon mértékben és ugyanazon föltételek alatt alkalmaztassanak a saját postaintézetei által egyenkint közvetitett azon levelezésekre is, melyek a másik fél postaterülete és az illető külföldi állam közt váltatnak.
Ha az idegen kormányokkal vagy igazgatásokkal kötött postaszerződések vagy egyezmények különös intézkedéseket nem tartalmaznak, a küldemények kezelésére nézve a jelen szerződésben foglalt határozatok alkalmaztatnak.
Külföldről a levélpostával érkező és minőségüknél fogva a levélpostával való tovább-szállitásra alkalmas küldemények, ha ez a vámszabályokkal nem ellenkezik, a sulyra való tekintet nélkül, a levélpostával szállittatnak tovább és mind a dijazás, mind a dijban való részesülés tekintetében levélpostai küldemények gyanánt vétetnek.
A levélpostai küldemények után járó dijakban való részesülés a 22. czikkben kimondott elvhez alkalmazkodik, ugy hogy a közös nemzetközi dijra nézve kölcsönös számolásnak nincs helye.
A külfölddel való hirlapforgalomnál ez illető határszéli postaintézet tekintetik a kiadás, illetőleg rendeltetés helyéül, és e szerint történik a hirlapdijnak felerészben való felosztása.
A külföldről jövő kocsipostai küldemények dijazására nézve azon postaigazgatás területe, mely a küldeményeket a külföldtől közvetlenül átveszi, a feladás területeül tekintetik: s viszont a külföldre menő küldeményekre nézve azon igazgatás területe, mely azokat a külföldnek közvetlenül átadja, a rendeltetés területe gyanánt tekintetik. A közös porto azon távolság alapján, mely a különösen megjelölendő határpontokat magukban foglaló dijazási négyszegeket egymástól elválasztja, a következő tarifa szerint számittatik ki:
Ertéknyilvánitással vagy a nélkül feladott csomagok, értéknyilvánitással feladott levelek, valamint postaelőleggel terhelt levelek és csomagok után a sulyporto kilogrammonként következő:
| ezüstgaras | v. ujkr. | ||||||||
| 10 | mértföldig | 1/2 | 2 | 1/2 | |||||
| 10-20 | mértföldig | 1 | 5 | ||||||
| 20-50 | mértföldig | 2 | 10 | ||||||
| 50-80 | mértföldig | 3 | 15 | ||||||
| 80-120 | mértföldig | 4 | 20 | ||||||
| 120-180 | mértföldig | 5 | 25 | ||||||
| 180 | mértföldön túl | 6 | 30 | ||||||
Az egész kilogrammot meg nem ütő sulyrészek egész kilogrammnak vétetnek.
Legkisebb dij, mely egy-egy küldeményért szedetik:
| ezüstg. | v. kr. | v. ujkr. | ||||
| 10 | mértföldig | 2 | 7 | 10 | ||
| 10-50 | mértföldig | 4 | 14 | 20 | ||
| 50 | mértföldön túl | 6 | 21 | 30 | ||
Ha több küldemény tartozik ugyanazon egy szállitólevélhez, minden egyes küldeményért a dij külön számittatik.
A biztositási dij minden 100 tallér vagy 175 délnémet értékü forint vagy 150 osztrák értékü forint után:
| ezüstgaras | v. ujkr. | ||||||||
| 10 | mértföldig | 3/4 | 3 | 3/4 | |||||
| 10-50 | mértföldig | 1 | 1/2 | 7 | 1/2 | ||||
| 50 | mértföldön tul | 3 | 15 | ||||||
Ha a nyilvánitott összeg 1000 tallért vagy 1750 délnémet értékü forintot vagy 1500 osztrák értékü forintot meghalad, a feles rész után a fentebbi biztositási dij fele része szedetik.
Ha nyilvánitott értékkel feladott több küldemény tartozik azonegy szállitó levélhez, minden egyes küldeményért a biztositási dij külön számittatik.
Külföldről jövő s postaelőleggel terhelt küldeményekért, ha az idegen feladási területen már számittatott előlegezési dij, ily dij ujból nem számittatik. Külföldről jövő s olyatén költségekkel terhelt küldeményekért, melyek nem valóságos postaelőlegből, hanem idegen szállitási dijakból, portoból, csomagolási és felirási dijakból, vám- és más efféle kiadásokból állanak, előlegezési dij egyáltalán nem számittatik.
A kocsipostai küldemények után járó porto a közös bevételhez tartozik s ehez képest ugyanazon módon osztatik fel, miként ez a 40. czikkben a kölcsönös forgalomban váltott kocsipostai küldeményekre nézve lőn megállapitva.
A szerződő felek kölcsönösen feljogositják egymást, hogy a külfölddel váltott levélpostai küldeményeiket egymás területén és idegen területeken vagy a tengeren fentartott postavonalain zárt csomagokban szállithassák át.
Ily zárt levélcsomagokat válthat mindegyik postaigazgatás akár az illető harmadik postaigazgatással, akár pedig, ha az illető területek némelyikében maga tart fenn vagy állit fel ezután külön postaintézeteket, ez utóbbiakkal is.
A levélcsomagokban szállithatók azon levélpostai tárgyak,
1. melyek az átbocsátást igénybe vevő postaigazgatás valamelyik postaintézeténél adattak fel, vagy valamely postaintézethez szólanak.
2. azok, melyek az 1) alatt emlitett postaintézeteknek más postaigazgatások vagy szállitási vállalatok által adatnak át továbbitás végett.
Az egymásnak tett transitoszolgálat illő kiegyenlitése czéljából azon igazgatás, mely egy negyedév folytában nagyobb mennyiségét küldi vagy veszi a leveleknek, levelezési lapoknak, nyomtatványoknak és árumustráknak, mint a másik, a feles sulyért ez utóbbinak következő összegeket fizet kárpótlásul:
levelekért: minden 30 gramm után 1 ezüstgarast v. 5 ujkrajczárt; levelezési lapokért, nyomtatványokért és árumustrákért: egy-egy kilogramm után 5 ezüstgarast vagy 25 ujkrajczárt.
A szerződő felek azonban megegyeznek abban, hogy ha a feles suly évnegyedenkint nem haladja meg leveleknél a 100 kilogrammot, levelezéslapoknál, nyomtatványoknál és árumustráknál 500 kilogr. -ot, semmi kárpótlás ne fizettessék.
Postautalványokért, valamint a portomentes levelezésért és a visszaküldött, utánküldött vagy tévesen irányitott levelekért transito fejében mi sem fizettetik.
Hirlapok, ha szalag alatt küldetnek, ugyanazon transito-dij alá esnek, mint a nyomtatványok. Ha postai előfizetés utján szereztetnek meg, a 25. czikk szerint járó hirlapdij a két postaigazgatás között egyenlő részben osztatik fel.
A levélcsomagoknak azon postavonalokon való szállitásaért, melyeket az osztrák-magyar kormány saját területén kivül akár vizen, akár száraz földön tart fenn, következő transito-dij jár:
levelekért: minden 30 grm. után 4 ezüstgaras vagy 20 ujkrajczár;
levelezési lapokért, nyomtatványokért és árumustrákért: egy-egy kilogramm után 8 ezüstgaras vagy 40 ujkrajczár.
Eme dijtételek, ha az osztrák-magyar monarchia saját levelezésére szabott levéldij leszállittatik, megfelelő arányban mérsékeltetni fognak.
Mindegyik szerződő fél belföldi és külföldi postavonalain ugyanazon gyorsasággal és gonddal fogja a másik fél zárt levélcsomagait szállittatni és kezeltetni mint saját küldeményeit.
A szerződő felek postaigazgatásai felhatalmaztatnak, hogy nyomtatványokra, árumustrákra és kocsipostai küldeményekre szabott tarifát a suly-, illetőleg távolsági fokozatok kevesbitésével egyetértőleg módosithassák és egyszerüsithessék.
A jelen szerződés a lehető legrövidebb idő alatt fog megerősittetni.
A szerződés 1873 január hó 1-jén lép életbe s érvényben marad egy évig azon időponton tul, melyben a szerződő felek bármelyike a szerződés megszüntetése iránti szándékát a másikkal közlendi.
A jelenleg fennálló szerződési határozatok az 1872. év végeig hatályban maradnak.
Ezen szerződés határozatainak alkalmazása Bajorország- és Württembergának az Osztrák-Magyar Monarchiával való saját közvetlen forgalmára, külön egyezkedés tárgyát képezi.
Minek hiteléül a meghatalmazottak ezen szerződést aláirták és pecsétjeikkel látták el.
[Aláírások]
Az Osztrák-Magyar Monarchia és Németország közt kötött s mai napon aláirt posta-szerződéssel kapcsolatosan még következő pontokra nézve egyeztek meg az alólirottak:
1. A szerződés határozatai egyaránt fognak alkalmaztatni az Osztrák-Magyar Monarchia és Luxemburg nagyherczegség közt váltott levelezésre is, mihelyt a német császári postaigazgatás tudatni fogja az osztrák cs. k. és a magyar kir. postaigazgatásokkal, hogy a Németország és Luxemburg közt folyó idevágó tárgyalások eredményre vezettek.
2. Liechtenstein herczegségben az osztrák postaigazgatás gyakorolván a postaszolgálatot, a mai napon kötött szerződés határozatai Németországnak Lichtensteinnal való postaforgalmára is alkalmaztatnak.
3. Megegyezés történt abban, hogy addig, mig Ausztria-Magyarországban is behozatik a tizedes sulyrendszer, az innen eredő, Németországba szóló küldemények sulyának megállapitásánál a vámsuly vétessék alapul. A levelekre szabott sulyegységgel a 15 gramm egy vámlattal vétetik egyenlőnek.
4. Az osztrák cs. k. és a magyar kir. postaigazgatások azon lesznek, hogy a Németországgal való forgalomban lehető rövid idő alatt hozassék be a postai utalványozás és előlegezés intézménye.
5. A szerződésben megállapitottakon tul más dijak a nemzetközi levélpostai küldemények szállitásaért nem fognak szedetni. Az osztrák cs. k. és a magyar királyi postaigazgatások mindazonáltal a helyi kézbesitési dijt, ott, hol még fennáll, továbbra is szedhetik; de nem fogják azt a mostani összegnél feljebb emelni, sőt inkább rajta lesznek, hogy az a lehetőség szerint megszünjék.
6. Törökországba, a Levantéba és Egyiptomba szóló vagy onnan eredő levelezésekre, ha a mondott országokban fennálló osztrák-magyar postaintézetek által közvetittetnek, a szerződés illető határozatai oly értelemben alkalmaztatnak, hogy a portotételekhez stb. az idegen területen való szállitásért ugyanazon dijak járulnak, melyek az osztrák-magyar levelezést terhelik, s hogy levelekért az összporto minden 15 gramm, illetőleg egy vámlat után szedetik.
7. Egymás belföldi levélpostai küldeményeit, ugy egyenként, mint zárt levélcsomagokban, ingyen bocsátják át a postaigazgatások.
A német s illetőleg osztrák területet érintő belföldi kocsipostai küldeményekre nézve, az érdekelt postaigazgatásoknak esetről-esetre eltérőleg való megállapodhatásnak fentartása mellett, az eddigi szokás fog továbbra is követtetni.
8. Az uralkodó családok tagjaival egy sorba helyeztetnek levélposta-dijmentesség tekintetében a Thurn és Taxis herczegi család tagjai. Ugyanezek kocsipostai dijmentessége tekintetében az eddigi eljárás marad fen továbbra is.
A fentebbi határozatok ugyanazon hatálylyal birnak, mint maga a Németország és az Osztrák-Magyar Monarchia közt 1872 május 7-én kötött postaszerződés; a szerződés megerősitése ki fog terjedni a jelen zárjegyzőkönyvre is.
[Aláírások]
Miután az Osztrák-Magyar Monarchia és Németország közt 1872. évi május 7-én Berlinben kötött postaszerződés 52. czikkében külön egyezkedésnek tartatott fenn Bajorország- és Württembergának az Osztrák-Magyar Monarchiával való saját közvetlen postaforgalmának szabályozása, az alulirt meghatalmlazottak, a felsőbb jóváhagyás fentartása mellett, következő czikkekben egyeztek meg:
Az 1872. évi május 7-én kelt postaszerződés és hozzá való zárjegyzőkönyvnek határozatai Bajorország- és Württembergának az Osztrák-Magyar Monarchiával való saját közvetlen forgalmára is teljes alkalmazást nyernek, a következő czikkekben foglalt toldásokkal.
A bajor területen működő osztrák vám-, vasuti- és rendőri közegeknek osztrák hatóságokkal és hivatalokkal, valamint az osztrák területen működő bajor vám-, vasuti- és rendőri közegeknek bajor hatóságokkal váltott hivatalos levelezései ugy tekintetnek, mint azon országnak, mely alá az illető közeg tartozik, belföldi levelezései.
Az 1872. évi május 7-én kelt postaszerződés 43. czikke utolsó előtti bekezdésében foglalt, a kártéritési kötelezettségnek kétes esetekben való megosztására vonatkozó határozat Bajorország- és Württembergának az Osztrák-Magyar Monarchiával való forgalmában akint fog alkalmaztatni, hogy ilyenkor a részes postaigazgatások egyenlő részben viselendik a kártéritést.
Az Osztrák-Magyar Monarchia és Württemberga között, akár zárt csomagokban, akár darabonkint Bajorországon át váltott levélpostai küldeményekért a bajor kir. postaigazgatásnak épugy nem jár transito-dij, mint nem jár a bajor és württembergai kir. postaigazgatásoknak transito-dij oly levélpostai küldeményekért, melyek területeiken át a német birodalmi postaterülettel vagy azon tul eső országokkal váltanak.
A jelen egyezmény jóvá fog hagyatni, mihelyt az 1872. évi május 7-én kelt postaszerződés megerősittetett.
Bajorország- és Württembergának az Osztrák-Magyar Monarchiával való közvetlen forgalmát illető eddigi szerződési határozatok jelen egyezmény következtében hatályon kivül lépnek.
Minek hiteléül a meghatalmazottak ezen egyezményt aláirták és pecsétjeikkel látták el.
[Aláírások]
