1. § A házadóról szóló 1868:XXII. és 1870. évi XL. törvénycikkek, valamint a házadó kivetésére, beszedésére és kezelésére nézve gyakorlatban lévő szabályok, a mennyiben a törvényhozás időközben másként nem intézkedik, az 1874. évi deczember 31-ig érvényben hagyatnak, a következő módositásokkal.
2. § A gyakorlati szabályok 57. §-a ekkép bővittetik:
A szoros értelemben vett lakbéreken kivül bevallandók azon összegek is, melyeket a lakbérlők a bérbeadónak a) vizvezeték, éjjeli világitás, szemétkihordás és más ilynemü mellékköltségek fejében, vagy pedig b) átalakitási, előbbeni karba visszahelyezési és efféle költségek czimén fizetnek.
Az adókivetésnél az a) alatti költségek főösszegének azon része, mely a lakbérnek hat százalékát meghaladja, a b) alatt emlitett költségek pedig egészen számittatnak a lakbérjövedelemhez, és evvel együttvéve képezik az adókivetés alapját.
3. § Az 1868. évi XXII. törvénycikk 22-ik §-a ekkép bővittetik:
E büntetés alól azonban felmentetik a lakbérlő, ha a törvény megszegését 15 nap alatt ő maga jelenti fel a pénzügyi hatóságnak.
Azon házbirtokos, ki a bérvallomási ivet - annak kitöltése előtt, azaz mielőtt abba a bérösszeget bejegyezte volna - a lakbérlőkkel aláiratja, annyiszor büntettetik száz forinttal, a hány lakbérlőnél követte el ezen mulasztást. A befizetett birság egészben a feljelentőnek adatik.
Ezen birság a jelen törvény kihirdetése előtt már megtörtént bejelentésekre nem alkalmazható.
4. § A jelen törvény 1873. évi január 1-ső napjától fogva érvényes s végrehajtásával a pénzügyminister bizatik meg.
