1873. évi VIII. törvénycikk

a személyes kereseti adóról szóló 1868. évi XXIV. és XXXIV. törvénycikkek hatályának meghosszabbitásáról és az ez adóra nézve gyakorlatban lévő szabályok némely rendeletének módositásáról * 

1. § A személyes kereseti adóról szóló 1868:XXIV. és XXXIV. törvénycikkek, valamint a személyes kereseti adó kivetésére, beszedésére és kezelésére nézve gyakorlatban levő szabályok, a mennyiben a törvényhozás időközben másként nem intézkedik, 1874. évi deczember 31-éig érvényben hagyatnak, a következő §-ban foglalt módositásokkal.

2. § Az 1868. évi XXIV. törvénycikk 2. §-a, az 1868. évi XXXIV. 5. §-a, és a gyakorlati szabályok 28., 29., 30., 31., 32., 33., 34. és 35. §-ai hatályon kivül tétetvén, rendeltetik, a mint következik:

A személyes kereseti adó a jövedelmi adóba be nem számittatván, azok, kik a jövedelmi adót az I. vagy II. osztály szerint fizetik, saját személyökre nézve a személyes kereseti adó alól felmentetnek, kivévén ha egyszersmind a jelen törvény 3-ik §-ának II. osztályzata alá eső házat vagy földet is birnak, vagy a jövedelmi adót a 3-ik osztály szerint is fizetik, vagy a jövedelmi adó I. osztálya alá tartoznak, és 40 forintnál több adóval vannak megróva, a haszonbérlők kivételével. Ezen esetekben a jelen törvény II. osztályzata szerint személyes kereseti adóval rovatnak meg.

Felmentetnek továbbá a személyes kereseti adó alól:

a) iparüzőknél, a velök közös háztartásban élő azon családtagok, kik az adóköteles üzletnél segédmunkásképen vannak alkalmazva, s kiknek munkájáért a családfő jövedelemadó-vallomásában téritést nem vont le a nyers jövedelemből;

b) tényleges szolgálatban álló vagy nyugalmazott állami és törvényhatósági tisztviselőknek hitvesei és gyermekei, a mennyiben velük közös háztartásban élnek és külön keresetet nem üznek.

3. § A gyakorlati szabályok 3. § hatályon kivül tétetvén, annak helyébe a következő rendelet lép.

A személyes kereseti adó a következő osztályzatok szerint vettetik ki:

I. osztályzat

1. Házas zsellérek, kertbirtokosok, napszámosok, cselédek és hivatalszolgák

fizetnek:

a) kis és nagy községekben ......................................................................................... 1 frtot

b) rendezett tanácsu és törvényhatósági joggal felruházott városokban ...................... 2 frtot

2. Gyárakban, kereskedelmi és iparvállalatoknál alkalmazott segédek, segédmunkások

fizetnek:

a) kis és nagy községekben ......................................................................................... 2 frtot

b) rendezett tanácsu és törvényhatósági joggal felruházott városokban ...................... 4 frtot

3. Ezen osztályzatbeli adókötelezettek feleségei, fiai, leányai és testvérei, a mennyiben a családfővel közös háztartásban élnek és külön önálló keresetet nem üznek,

fizetnek:

a) kis és nagy községekben - frt 50 krt

b) rendezett tanácsu és törvényhatósági joggal felruházott városokban ................. 1 frt - krt

II. osztályzat

1. A föld- és házbirtokosok (egyesek, erkölcsi személyek és a házközösségek fejei), továbbá a haszonbérlők kivételével azok, a kik a jövedelmi adó I. osztálya alá tartoznak és 40 forintnál több adót fizetnek, végre azok, a kik III. osztályu jövedelmi adóval vannak megróva

fizetnek:

személyes kereseti adó fejében, a megelőző évben reájuk bárhol kivetett összes föld-, ház- és jövedelmi adó után - a földtehermentesitési járulékot is ide értve - 4 száztólit, mely azonban azon adóközségben, a hol az illető adóköteles személyes kereseti adó alá összeiratott, ha az adóösszeg 10 forintot meg nem halad, együttvéve 1 frt 70 kr. -nál, különben pedig 2 forintnál kevesebb nem lehet.

Az 1868. évi XXII. törvénycikk 23. és 24. §-ban és az 1868. évi XXVI. törvénycikk 12. §-ában foglalt adómentességek eseteiben a személyes kereseti adó kivetésére nézve azon adóösszeg a mérvadó, melyet az adómentes fizetne, ha adómentességben nem részesült volna.

2. a) az 1. pont alatt emlitett adózóknak, és

b) a jövedelmi adót az I. és II. osztály szerint fizetőknek családtagjai azaz feleségei, fiai, leányai és testvérei, a mennyiben a családfővel közös háztartásban élnek és külön keresetet nem üznek, s a mennyiben a jelen törvény 2. §-a a) és b) pontjai szerint a személyes kereseti adó alól felmentve nincsenek

fizetnek:

személyes kereseti adó fejében egy-egy forintot, ha a családfő azon községben, hol a személyes kereseti adó-kötelezettek lajstromában összeiratott, a megelőző évben 40 frtnál csekélyebb egyenes adót fizetett; két-két forintot, ha a családfő 40 frtnál többet fizetett.

A házközösséghez tartozó családtagok személyes kereseti adójára nézve az eddigi törvényes gyakorlat tartatik fenn.

A kivetés könnyitésére köteles minden adózó előmutatni adókönyvecskéjét. Ki ezt nem teljesiti, az 1868. évi XXI. tc. 9. §-a szerint 5-20 forintnyi birsággal büntettetik.

4. § A gyakorlati szabályok 9. §-a eltörültetvén, e szabályoknak az adómentességről szóló 14. §-ához hozzáadatik:

k) megyei és városi pandurok, fogházak őrei.

5. § A gyakorlati szabályok 38. §-a ekkép bővittetik:

Fiuk, leányok, legények, tanonczok, cselédek, gyárakban, kereskedelmi vállalatokban alkalmazott segédmunkások szüleiknél, gyámjaiknál, munkaadóiknál, gazdáiknál s a vállalkozóknál iratnak össze.

6. § A gyakorlati szabályok 43. §-a eltörültetvén, rendeltetik, a mint következik:

A személyes kereseti adó az I. osztályzatba tartozók által egyszerre és pedig legkésőbb május hó 15-éig, a II. osztályzatba tartozók által pedig négy egyenlő részben, mindig az évnegyed közepéig, tehát február, május, augusztus és november 15-ig fizetendő.

Gyárakban, kereskedelmi és iparvállalatoknál alkalmazott segédmunkások, segédek és cselédek adóját az illető gyárak és kereskedelmi vállalatok tulajdonosai, a munkaadók és gazdák fizetik, kik azonban a fizetett adót a bérből levonhatják.

7. § A gyakorlati szabályok 44. §-a ekkép bővittetik:

A ki az adókötelezettek összeirása alkalmával családtagjait, segédmunkásait, cselédjeit be nem vallja, az minden egyes adóköteles egyén után, a kit be nem vallott, az 1868. évi XXI. 91. § alapján 5 frttal büntettetik. A befizetett birságösszeg a feljelentőnek adatik.

8. § Jelen törvény 1873. évi januárius 1-től fogva érvényes és végrehajtásával a pénzügyminister bizatik meg.