1873. évi IX. törvénycikk

a bélyeg és illetékek, valamint a dijak iránt fennálló szabályok és az 1868. XXIII. törvénycikk hatályának meghosszabbitásáról és azon szabályok némely rendeletének módositásáról * 

1. § A bélyeg és illetékek, valamint a dijak megszabása, mérve és lerovási módja iránt fennálló szabályok és az 1868-ki XXIII. törvénycikk, a mennyiben a törvényhozás időközben máskép nem intézkedik, 1874-ik évi deczember 31-éig fentartatnak a következő módositásokkal.

2. § A keresetlevél, továbbá a per folyamában, a végrehajtási eljárásban s a zárlati és biztositási ügyekben a biróságokhoz intézett minden beadvány, és végre minden jegyzőkönyv (ideértve a perfölvételi jegyzőkönyveket, valamint az azokba a törvény által megengedett első halasztáson tul a felek kölcsönös beleegyezésével iktatott halasztási feljegyzéseket is) a következő bélyegilleték alá esik:

a) ha a tárgynak értéke 50 frtot meg nem halad, minden iv után 20 kr.

b) ha a tárgynak értéke 50 frtot meghalad, minden iv után 50 kr.

Mennyiben van e szabály alól kivételnek helye: a 3., 4., 5. és 11. § határozzák meg.

3. § Az 1868-ki LIV. törvénycikk 294. §-ában idézett birósági végzések ellen (Horvát- és Tótországban a peres ügyben felmerült mellékkérdések felett hozott végzések ellen) benyujtott felebbezvények, valamint a semmiségi panaszok első példányának első ive, ha a főtárgy értéke 50 forintot meg nem halad, 1 frtos, a többi iv, valamint a másodlat, harmadlat stb. minden egyes ive 20 kros, minden egyéb esetben 2 frtos bélyeggel, a többi iv pedig, valamint a másod-példány minden egyes ive 50 kros bélyeggel látandó el.

4. § Árverési folyamodványok, továbbá oly felhivási keresetek első példányának első ive, melyekkel valamely eltünt egyén holtnak nyilvánitása, vagy valamely elveszett okirat megsemmisitése kéretik, ezentul is 1 frt állandó bélyegilleték alá esik; a többi iv, valamint a többi példány minden egyes ive, a mennyiben a kereset 50 forintot meg nem halad, 20 kros, egyéb esetekben 50 kros bélyeggel látandó el.

Az árverési jegyzőkönyveknek illetékére nézve a jelenleg fennálló szabályok továbbra is fentartatnak.

5. § Az ügy érdemére nézve egybehangzó két itélet ellen beadott felebbezvény első példányának első ive kétszer annyi bélyeggel látandó el, mint a mennyi az első biróság itéletei ellen intézett felebbezvényektől a fennálló és ezen felebbezvények első példányainak első iveire nézve továbbra is fentartott szabályok szerint jár.

A többi ivre, valamint a 2-od példány minden ivére, a fentebbi 3. § szerint, ha a kereset tárgya 50 frtot meg nem halad, 20 kros, minden egyéb esetben külön-külön 50 kros bélyeg szükséges.

6. § Midőn sommás eljárásban a felebbezés vagy semmiségi panasz szóval jelentetik be, tartozik az illető fél a felebbezés és semmiségi panasz első példányának a jelen törvénycikk szerint megfelelő bélyegjegyet 48 óra alatt a biróságnak átadni, mely azt a jegyzőkönyvre azon helyen, hol a bejelentés feljegyeztetett, felragasztja és hivatalos pecsétjével átbélyegzi.

S ha az emlitett felebbvitelek indokait irásban is benyujtaná, azon esetben az indokok első példányának első ive bélyegmentes.

7. § A peres eljárásban elkövetett bélyegröviditések miatt a fennálló szabályok szerint háromszoros összegben kirovandó felemelt illetékeket sem elengedni, sem mérsékelni nem lehet, s ha a bélyegröviditések ügyvédi képviselet mellett követtettek el, azokat első sorban mindig a képviselő ügyvédek tartoznak megfizetni.

Ezen rendelet az eredeti mellékletekre nem alkalmazható.

8. § Mindazon végérvényes itéletektől, melyeknél a pertárgy értéke 800 frtot meghalad, a megitélt tárgy értékének 1%-tólija jár illeték fejében.

Ha ezen itéletek által a per tárgya nem egészen, hanem csak részben itéltetik meg, az illeték 8 frtnál kisebb nem lehet.

Ha pedig az emlitett itéletek által a felperes keresetével teljesen elmozdittatik, a fentebbi illeték a pertárgy értékéhez képest 25 frtnál nagyobb összegben nem szabathatik meg.

Minden más itéletekre nézve az eddigi illetéki szabályok érvényökben megmaradnak.

Az itéletektől járó illetéket, a mennyiben az még nem rovatott volna le, köteles a végrehajtó az itélet végrehajtása alkalmával behajtani és az illető adóhivatalnak beszolgáltatni.

9. § A peren kivüli és a közigazgatási ügyekben beadott azon felfolyamodványoknak első iveire nézve, melyek az eddigi szabályok szerint 1 frtos bélyegilleték alá vetvék, ezen illeték továbbra is fentartatik, de csak azon felfolyamodványokra nézve, melyek az első folyamodási hatóság határozata ellen adatnak be.

Ha azok a másodfolyamodási hatóság olyan határozata ellen nyujtatnak be, mely az első folyamodási hatóság határozatát hagyta helyben: a felfolyamodványok első ivei 2 frtos bélyegjegygyel látandók el.

10. § A becsületsértési és kisebb hatalmaskodási polgári perekre nézve eddig fennállott bélyegmentesség jövőre megszünik, s az azokban előforduló minden beadvány és jegyzőkönyv, a mennyiben a keresetben megitéltetni kért összeg 50 frtot meg nem halad, 20 kros, az első birósági itélet 1 frtos, egyéb esetekben pedig ivenkint 50 kros, az első birósági itélet pedig 2 frt 50 kros bélyeggel látandó el.

A felebbezvényekre jelen törvény 5-ik §-ának rendelete alkalmazandó.

11. § Jelen törvény határozatai nem vonatkoznak a telekkönyvi hatósághoz előjegyzés, bekeblezés, felülkeblezés vagy kitörlés végett intézett beadványokra, továbbá az urbéri, tagositási és arányositási ügyekre, valamint a választott biróságokra átruházott peres ügyekre és a községi biráskodásra sem. Ezekre nézve az eddigi szabályok teljes érvényben maradnak.

12. § Ingatlanok átruházásainál az illetéki szabályok szerint az előbbi birtokváltozás kisebb-nagyobb közelségének alapján járó illetékleengedés csak azon átruházásokra nézve tartatik fenn, melyek:

a) a szülők és törvényes gyermekek vagy unokák, ugyszintén az anya és törvénytelen gyermekei és unokái;

b) a szülők és vő vagy meny;

c) a házastársak;

d) a testvérek között; továbbá

e) a birtok-átruházó és testvéreinek egyenes ágban leszármazó utódai között;

f) a birtok-átruházó és azon személyek testvérei között, kiknek a birtok-átruházó egyenes ágban leszármazó utóda; és

g) a birtok-átruházó szülői testvéreinek gyermekei, vagyis a szorosan vett unokatestvérek közt fordulnak elő.

Jelen törvény hatálybalépte után történt minden más átruházás esetében, az átruházás után járó illeték mindenkor teljes mérvben szabandó ki, tekintet nélkül az előbbi birtokváltozás időpontjára.

13. § Az 1868-iki XXIII. törvénycikk 7. §-a akként változtatik meg, hogy a földadó alá tartozó ingatlanoktól járó illeték megszabásánál az államadónak, a földtehermentesitési járulékokat hozzá nem számitva, százszoros összege tekintendő legkisebb értéknek.

14. § Az 1868-iki XXIII. törvénycikk 27-ik §-a akként módosittatik, hogy a leletfelvevőknek azon felemelt összegek fele része, melyek a lelet következtében behajtattak, jutalékkép kiszolgáltathassék.

Ha a leletet a biróságok vagy hivatalok dijnokai vagy kezelési hivatalnokai veszik fel, a lelet tartalmának valódisága mindig egy felebbvaló tisztviselő által bizonyitandó. A jutalék ezen esetben is a lelet felvevőjét illeti.

15. § Az illeték lejáratszerü lefizetésének elmulasztásaért az eddigi szabályok szerint fizetendő 6% késedelmi kamat, ha a mulasztás hat hónapnál tovább terjed, a további mulasztás tartamához képest félévenkint egy százalékkal emelendő.

E rendszabály a régibb illeték-hátralékokra is alkalmazandó, ha azok a jelen törvény hatálybaléptének napjától fogva 6 hónap alatt be nem fizettetnek.

A késedelmi kamat nem emelhető fel azon esetben, midőn a pénzügyigazgatóságok, vagy pénzügyministerium által az illetékkötelezett félnek fizetés-halasztás engedélyeztetett.

16. § Az állam az illetéktelenül bevett és visszatéritett összegek után a félnek az első 6 hóra 6 száztóli kamatot fizet, ezenkivül minden félévre egy-egy száztólival többet térit meg, ha nem a fél szolgáltatott okot a hibás kiszabásra.

17. § Az anyakönyvet vezetők kötelesek minden halálesetet, mihelyt azt a halottak anyakönyvébe bevezették, a községi előljáróságnak tudomására hozni. A községi előljáróság tartozik ezen bejelentést esetről-esetre az illető adó- (illeték-kiszabási) hivatalhoz juttatni.

Ha a községi előljárók az 1868. évi XXIII. törvénycikk 4. §-a által rájuk rótt azon kötelezettségöket, hogy az előforduló halálozásokat esetről-esetre legfeljebb 8 nap alatt az illetékkiszabással megbizott hivatalnak bejelenteni tartoznak, elmulasztják, minden egyes esetért, mely 30 nap alatt be nem jelentetik, 10 frt birsággal büntettetnek.

18. § Oly örökösödések eseteiben, melyekre nézve a törvénykezési rendtartás szabályai szerint a biróság nincsen hivatalos fellépésre hivatva, ha az örökösök a hagyatéki kimutatást 3 hó alatt az adóhivatal felszólitására be nem terjesztik, vagy pedig a beterjesztett kimutatásra nézve az adóhivatalnak alapos kételyei merülnek fel és ezekre az örökösök a felvilágositásokat nem adják meg: a járásbeli szolgabirák, illetőleg a rendezett tanácsú városok polgármesterei és a törvényhatósági hatáskörrel felruházott városok tanácsai személyes felelősség és kártérités terhe alatt köteleztetnek az adóhivatal megkeresésére a hagyaték álladékát legfeljebb 6 hét alatt kinyomoztatni és az erről készitett leltárt a megkereső adóhivatalnak illetékkiszabás végett megküldeni. Ha a nyomozásból kiderülne, hogy az adóhivatal kételyei alaposak voltak, ugy a fennérintett nyomozás költségei az örökösöket terhelendik.

19. § Jelen törvény végrehajtásával a pénzügyminister bizatik meg.


  Vissza az oldal tetejére