1873. évi XIV. törvénycikk

az első dunagőzhajózási társulat jövedelem-biztositásának megszüntetéséről, és a pécs-mohácsi vasut visszaváltási határidejének megállapitásáról * 

Az egyrészről a birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országok cs. kir. pénzügyministeriuma, továbbá a m. kir. pénzügyministerium, - más részről pedig az első dunagőzhajózási társulat között, ezen társulat 1871 ápril 12-iki s folytatva 1872 decz. 2-iki közgyülésének felhatalmazása alapján, - az állambiztositási viszony megszüntetése és a pécs-mohácsi vasut visszaváltása iránt létrejött egyezmény elfogadtatván, - az e következőkben törvénybe iktattatik.

1. § Az első dunagőzhajózási társulat által a Dunán és mellékfolyóin kiváltság erejével űzött hajózási jognak megszüntetése következtében 1857. május 23-án kelt szerződés szerint az állam részéről elvállalt jövedelembiztositás 1869. évi jan. 1-jével hatályon kivül helyeztetik, és megszünnek ezen naptól kezdve az idézett szerződési viszonynyal kapcsolatban állott minden jogok és kötelezettségek.

2. § Az első dunagőzhajózási társulat ennélfogva 1869. évi jan. 1. napjától kezdve állambiztositásra, vagy állami segélyezésre vagy kárpótlásra igényt nem tarthat; de viszont részesittetni fog a most megszüntetett jövedelembiztositási viszony idejére, vagyis 1880. évi mindazon kedvezményekben s előnyökben, a melyek ezen idő alatt más gőzhajózási vállalatoknak a törvényhozás által vagy közigazgatási uton netán engedményeztetni fognának.

3. § 1869 jan. 1-ső napjától kezdve az első dunagőzhajózási társulat teljes tulajdonjogot és igazgatási szabadságot bir a hajózás számára beszerzett minden ingóságaira és ingatlanaira nézve; és ezen jog gyakorlatában egyedül a társulati alapszabályokban foglalt egyéb, nem a jövedelem-biztositási viszonyból származó határozatok lesznek irányadók és kötelezők.

4. § A most emlitett tulajdonjog azonban ki nem terjed az első dunagőzhajózási társulat üzletében tartott pécs-mohácsi vasutra; sőt az erre vonatkozó 1853. évi julius 20-iki egyezmény, az 1861. évi pótegyezménynyel együtt érvényben marad, kivéve ezen egyezmény 9. §-át, mely jelenben oda módosittatik, hogy a magyar kormány a pécs-mohácsi vasut üzletének kezdetétől számitandó 90 év tartamára fentartott félévenkinti felmondási jogáról az üzlet kezdetétől számitott 30 évre lemond.

5. § Ellenben az első dunagőzhajózási társulat arra kötelezi magát, hogy az üszög-mohácsi vasuton az üszög-szabolcsi szárnyvonal megnyitásával a kőszénszállitás diját a felek számára vámmázsánként 14 krajczárról, vámmázsánkénti 12 1/2 krajczárra, azaz egy mázsa és mértföld után egy krajczár mint legmagasabb tételre leszállitja, a forgalmi eszközökről pedig gondoskodni tartozik, hogy a kőszénszállitás iránti követelményeknek mindig megfelelhessen; - továbbá, hogy a pécs-barcsi vasuton évenként egy és fél millió mázsa kőszénmennyiséget szállit, azon esetre pedig, ha a másfél millió mázsa kőszenet ezen czélra elő nem állitaná, megtériti a nevezett vasutnak a szállitásból eredő, mázsánként hat krban megállapitott hasznot, és ily módon a pécs-barcsi vaspályának évenként 90.000 forint jövedelmet biztosit mindaddig, mig ezen vasuti vállalat az állami kamatbiztositásban részesül.

6. § Az első dunagőzhajózási társulat tartozik kerekszámban két millió hétszázötven ezer o. é. frt összeget (2.750,000 frt o. é.) készpénzben négy egyenlő, hat havonkénti részletekben az 1869. jan. 1-től számitandó öt száztóli kamatokkal együtt 70-nek 30-hoz való quóta-arányban a két pénzügyministeriumnak rendelkezésére adni, és a megjelölendő osztrák, illetőleg magyar pénztárba befizetni.

7. § Az első dunagőzhajózási társulat az 1858. évtől bezárólag az 1865-ig terjedő években az államkormánytól kiszolgáltatott 8.532,373 frt 78 kr. összegre menő jövedelem-pótlékok visszafizetésének kötelezettsége alól, ugy a tőkére mint a kamatokra nézve fölmentetik.

8. § Jelen törvény végrehajtásával a pénzügyminister bizatik meg.


  Vissza az oldal tetejére