1873. évi XVII. törvénycikk

a Ferencz-csatorna kiépitése tárgyában az 1870. évi XXXIV. törvénycikkel törvénybe iktatott engedély-okmány módositásáról * 

1. § A Ferencz-csatorna kiépitése tárgyában az 1870:XXXIV. törvénycikkel törvénybe iktatott engedély-okmány 15. §-ának utolsó előtti bekezdése ekkép módosittatik:

Elsőbbségi kölcsönkötvények az engedélyes által beruházandó 6.027,000 forintnyi alaptőke három ötöde erejéig bocsáthatók ki.

2. § A 16. § ekkép módosittatik:

Az engedélyokmány 15. §-a szerint 10.045,000 frtra számitott, 13.552,000 forint névleges tőkében megállapitott tényleges költségekből az államkincstár ezen közhasznu vállalat előmozditása végett a részvénytársulatnak egyszer mindenkorra 4.018,000 (négy millió tizennyolczezer) frtot rendelkezésére bocsát, oly módon, hogy ezen összeg fejében és erejéig a társulattól részvényeket veszen át, névszerinti értékben.

Az elsőbbségi kölcsön-kötvényektől, valamint a részvényektől is 6% kamat jár.

Az üzlet jövedelméből az összes rendes kezelési költségek levonása után, mindenekelőtt az elsőbbségi kölcsönkötvényekre eső kamatok és törlesztési részletek fedeztetnek, azután a magán-aláirás utján elhelyezett részvények kamatjai, és végre az államkincstár tulajdonát képező részvényekre eső kamatok.

Azon jövedelmi többlet, mely ezen kamatfedezésekből fenmarad, első sorban a vállalat által beszerzett tőkéknek a korábbi üzleti évekből netalán fenlévő kamatjaira, azután pedig az államkincstár tulajdonát képező részvények után hátralékban lévő követelések kiegyenlitésére fordittatik.

Azon tiszta jövedelmi többlet, mely ezen elősorolt követelések kiegyenlitése után fenmarad, fölülosztalékokra forditható, melyekben az elsőbbségi kölcsönkötvények és magánaláirás utján elhelyezett részvények az államkincstár tulajdonát képező részvényekkel egyaránt részesülnek.

Az államkincstárnak mindazon követelései, melyek e szerződés leteltéig ki nem egyenlittettek, a vállalat vagyonából térittetnek vissza.

Az államsegély időszakonként az ezen törvényben megállapitott összeg erejéig a vállalat által tényleg befektetett tőkével aránylagos, vagyis két ötöd résznyi összegekben fog kiszolgáltatni.

A részvénytársulat kötelezi magát, hogy a csatorna mentén fekvő kincstári uradalmak területéről az álló vizek elvezetése czéljából a kis-sztapár-ujvidéki csatornából a vizet minden tavaszszal, a hajózás és öntözés megkezdése előtt 8 napra lebocsáttatja, hogy az álló vizek a csatornába befolyhassanak, s e végett e csatornának I. számu zsilipjénél 3 lábnyi bukást adat, és a csatorna II. számu tartányának fenekét ahhoz képest sülyeszti.

Végre kötelezi magát a vállalkozó, hogy addig, mig az államsegély fejében átvett részvényektől járó évi kamatok 8%-ra nem emelkednek, a csatorna mentén fekvő kincstári uradalmak területéből, a pénzügyminister kijelölése szerint, 14 ezer holdhoz az öntözésre szükséges vizet dijmentesen szolgáltatja oly módon, hogy 7 ezer hold tizennégy napi időközben, 7 ezer hold pedig idényileg, azaz őszszel és tavaszszal, egyszer-egyszer átöntöztessék.

3. § Az 1870:XXXIV. t. -czikk által beczikkelyezett engedélyokmány 23-ik §-ának 2-ik bekezdése következőleg módosittatik:

A visszaváltás vagy az engedélyidő lejártával az államkincstárra visszaháramlott csatornát az átvétel napja után bárhonnan eredő világos vagy nem világos társulati tartozások többé nem érinthetik, úgy másrészt az ugyanakkor künnlevő activ követelések a részvénytársaság tulajdonát képezendik, érintetlenül fentartatván az államkincstárnak azon igényei, melyek hátralévő követelésekre nézve jelen engedélyokmányban emlitve vannak.

4. § Az 1870. XXXIV. tc. által beczikkelyezett engedélyokmány 17. §-ának 2-ik bekezdése így módosittatik:

Ennélfogva az államkincstár az alakitandó részvénytársaság igazgatótanácsában két ötödnyi (2/5) arányban a kormány részéről kinevezendő tagok által képviselve leend és a közgyüléseken a részvény-birtokához aránylagos szavazati jogot gyakorlandja.

5. § Ha a csatorna, vagy annak valamely része 1875-ik évi augusztus 1-jére a forgalomnak át nem adatnék és ezen késedelem nem a 6. §-ban elősorolt okoknak lenne tulajdonitható: a társaság az államnak az államsegély fejében lefizetett összegekért kamatot fog fizetni mindaddig, míg a vonal a forgalomnak át nem adatik.

6. § Ezen törvény értelmében kibocsátandó elsőbbségi kötvények biztositékául úgy a tőkére, mint annak kamataira nézve az újonnan ásandó csatornának is csak jövedelmei köttetnek le, nem pedig állaga is.

7. § Az 1870:XXXIV. tc. által beczikkelyezett engedélyokmánynak itt nem érintett §-ai változatlanul maradnak.

8. § Ezen törvény keresztülvitelével a közmunka- és közelekedésügyi, és a pénzügyministerek bizatnak meg.


  Vissza az oldal tetejére