1. § A tiszavidéki vasuttársulattal 1865. évi január hó 16-án kötött szerződés az 1867. évi ápril 24-én kelt jóváhagyási rendeletben foglalt póthatározatokkal és módositásokkal együtt az 1868. évi LI. törvénycikk a tiszavidéki vaspályatársulatra vonatkozó határozatainak épségben tartása mellett beczikkelyeztetik.
Ezen szerződés tartalma a következő:
Az 1856. évi november 10-én és 1860. évi márczius 7-én kelt engedélyokmányok értelmezéséből támadt eltérő felfogások kiegyenlitése végett az engedélyokmányok pótszerződéseként az államkormány és a tiszavidéki vasuttársulat közt következő határozmányok állapittatnak meg.
1. § A tiszavidéki vasut beruházási tőkéje, melynek az 1856. évi november 10-én kelt engedélyokmány 15. §-a szerint az engedélyesek számára az állam részéről 5 1/5 százalékos tiszta jövedelem biztosittatott, az épités kezdetétől az alábbi időszakra:
1861. évi auguszt. 13-ig 41. 974,359 frt 25 kr.
1861. évi decz. végeig 42. 105,375 frt 10 kr.
1862. évi decz. végeig 42. 282,253 frt 58 kr.
1863. évi decz. végeig 42. 511,742 frt 06 kr.
állapittatik meg.
Az 1863. évi deczember végeig megállapitott 42.511,742 frt 6 kr. -nyi beruházási tőke jövőre is az állam által biztositott 5 1/5 százalékos tiszta jövedelem kiszámitásának alapjául lesz tekintendő.
Ezen biztositott beruházási tőkéhez csatoltatnak még azon összegek, melyeket a társulat az 1864-iki évben olyan beszerzések, beváltások és munkálatok következtében fizetett, vagy még jövőben fizetni tartozand, melyek az 1856. évi november 10-én kelt engedélyokmányban felsorolt pályavonalokra, - a pest-miskolczit kivéve, - vonatkoznak, de csak annyiban, a mennyiben ezen beszerzések, beváltások és munkálatok a jelen szerződés végleges megkötése előtt létesittettek és alaposan igazoltatik, hogy azok az engedélyokmány illető határozmányainak megfelelőleg alkalmaztattak.
Tekintettel arra, hogy a tiszavidéki vasutnál több fontosabb épitési tárgy, ugy gazdasági és általános takarékossági szempontból, mint az államkincstár érdekében a ministerium helybenhagyása mellett csak ideiglenes minőségben létesittetett, és hogy ennélfogva évek folytán okvetlenül szükségessé váland mindezen ideiglenesen épitési műtárgyaknak, véglegesekkel és szilárdakkal leendő helyettesitése, ezennel megállapittatik, hogy a mennyiben az 1856. évi november 10. kelt engedélyokmány 1. §-ában emlitett pályavonalok részére, - a pest-miskolczit kivéve, - még további munkálatok a végből szükségeltetnének, hogy a pálya az engedély adományozása alkalmával tervezett állapotba hozassék, az ilyen teljesitményekre szükséges összegek az 1. §-ban megállapitott beruházási tőkéhez számittassanak. Egyszersmind különösen megállapittatik még, hogy azon költségek, melyek ezen pótló és kiegészitő épitkezések alkalmából annak idejében az 1. §-ban meghatározott beruházási tőkéhez hozzászámittathatnak, az engedély egész tartama alatt semmi esetre és semmi feltétel alatt egészben a 4.300,000 o. é. frt maximal-összeget meg nem haladhatják, és hogy valahányszor ilyféle utólagos vagy kiegészitő épitkezésről van szó, az illető munkálatok mindannyiszor az államkormánynyal egyetértőleg állapitandók meg, és hogy a munkálatok kivitele csak az államkormány részéről történt jóváhagyás után foganatositandó s csak ezután csatolandók az azokra forditott költségösszegek a beruházási tőkéhez.
2. § Az államkormány által az 1856-ik évi november 10-én kelt engedélyokmány 15. §-ban a hiány kiegészitéséül biztositott 5 1/5 százalékos tiszta jövedelem fejében kiszolgáltatandó összletek véglegesen kiszámitva az 1. §-ban megállapitott tőkeösszegek alapján:
az 1861-iki üzlet-évre 404,627 frt 29 kr.
az 1862-iki üzlet-évre 1. 051,538 frt 74 kr.
az 1863-iki üzlet-évre 1. 251,024 frt 54 kr.
összegben állapittatnak meg és foganatosittatnak.
Miután a társaság a kormány részéről teljesitendő biztositási összegek fejében részletfizetésül eddigelé 2.353,946 frt 74 kr. -ra rugó összeget már átvett, az 1861., 1862. és 1863. három első üzlet-évre még 353,239 frt 83 kr.-nyi összeg illeti a társaságot, mely a jelen pótszerződés legfelsőbb helybenhagyása után tizennégy nap alatt folyóvá fog tétetni.
A beruházási tőke törlesztésére esik:
az 1861-iki üzlet-évre 84,210 frt 75 kr.
az 1862-iki üzlet-évre 84,564 frt 51 kr.
az 1863-iki üzlet-évre 85,023 frt 48 kr.
3. § Miután az 1856. évi november 10-én kelt engedélyokmány 15. §-a szerint a beruházott tőke kamatozása és törlesztése czéljából a kormány által az engedély egész tartamára a megállapitott beruházási tőke öt kéttized százaléka biztosittatott, az 1858. évi szeptember 8-án kelt legfelsőbb elhatározás alapján megengedtetik:
a) hogy a részvények törlesztése és a már létező kötvények beváltása végett ujonnan felveendő kölcsönök lefizetése határideje az engedély tartamának végéig terjesztessék ki:
b) hogy a kamatozás és törlesztés czéljából a beruházott tőke öt kéttized százaléka iránt megállapitott biztositás, az engedély tartama alatt teljes értékében változatlanul fentartassék, és
c) hogy a tiszavidéki vasuttársulat összes tőkéjének (1. §) befizetésére szükséges törlesztési tervezet, mihelyt a kibocsátott elsőbbségi kötvények az 1871-ik évben kezdődő és egész 1906-ig foganatositandó beváltására netán szükséges uj kölcsön felvétele megtörtént, az a) és b) alatt emlitett elvek alapján számitható ki.
4. § Az alapszabályok 35-ik §-hoz képest az igazgatótanács tagjainak, azok fáradozásainak megjutalmazása végett, az első hét évre évenkint 42,000 o. é. forinttal megállapitott összeg, az itt emlitett hét évben az illető üzletév kiadási számlájába fog felvétetni.
A későbbi üzletévekre, melyekre nézve a biztositás hatályban áll, ama kiadások kizárólag a társulat terhére esnek, a nélkül, hogy e tekintetben valamely költség a biztositott tiszta jövedelem számitásánál betudathatnék.
5. § Jóllehet az államkormány a létező jövedelmi adó- és bélyegtörvények mikénti alkalmazásáról az 1864. évi ápril 13-án 4737/1863 p. ü. sz. a. kelt ministeri rendeletben kimondott elvekhez és nevezetesen azon nézethez változatlanul ragaszkodik, hogy az összes évi jövedelem, mely az állam általi biztositás folytán törlesztés nélkül öt százalékra emeltetett, a jövedelmi adózás és pótlékok tárgyát képezi és hogy az adónak, valamint a bélyeg-illetéknek az illető pénztárakba leendő befizetését, az ottan megállapitott szabályok szerint a társulatnak kell teljesiteni, - mégis jövőre nézve, és pedig az 1864-ik üzletévtől kezdve határoztatik:
a) hogy a jövedelmi adó és a pótlékok azon részlet-összege, mely az állam által teljesitett 4-százalékos előlegekből álló tiszta jövedelemre esik, mint kiadási tétel az üzleti költségekhez számittathassék:
b) hogy miután 15.750,000 forintnyi sorsjegy kölcsönért a cs. k. sz. hitelintézetnek fizetendő évi járadékok után, az elsőbbségi kötvények kamatainak kifizetésénél a jövedelmi adót elvégre levonni jogosan nem lehet, - a kiadási számadásba a jövedelmi adó és pótlékának még azon összege is betudatható, melynek levonására a társulat azon esetre jogositva volna, ha ezen sorsjegy-kölcsönnek az illető üzletévre eső maradék-összege kötvényekből állana;
c) hogy még ama bélyeg-illetékek is a kiadási számadásba felvétessenek, melyek az államkormánytól nyert 4-százalékos előlegektől fizettettek, és
d) hogy azonkivül a jövedelmi adó- és szelvény-bélyegilleték azon összege, melyet egy-egy üzletévre e tekintetben kivetett illetékektől valamely üzletév kiadásai számadásaiba bevenni nem szabad, és mely a részvény-szelvényekből levonandó mindaddig, mig a társulat az államkormánytól a biztositás alapján a jövedelmének kiegészitését igénybe veszi az engedély egész tartama alatt legfeljebb 25,000 o. é. forintra rughat. Az a), b) és c) alatt emlitett összegeken kivül felvétethetnek még a kiadási számadásba a fennálló pénzügyi törvények alapján időnkint fizetendő azon adók, pótlékaikkal a szelvény-bélyeggel együtt, melyek a részvényeket 25,000 o. é. frtot meghaladó értékben évenkint terhelnék.
Ezen engedmény azonban a társulati jog azon folytonos megóvása és gyakorlása által van feltételezve, miszerint az elsőbbségi kötvények kamataiból a jövedelmi adó vagy a netán annak helyét pótoló más adó, továbbá a szelvénybélyegadó levonassék.
A mennyiben az itt felsorolt határozatok alkalmazása által azon összeg, melyet a társulat jövedelmi adó és a szelvény-bélyegilleték fejében visszatérités utján nyer, többet tenne a társulat által e tekintetben valóban befizetett illetékeknél, magától értetik, hogy ilyen esetben a szóban forgó illetékeknek a kiadási számadásba való felvétele csak azon összegre szoritkozhatik, mely a társulat által befizetett illetékek teljes fedezésére szükséges.
6. § Az 1864-ki üzletévre, melyben a részvénykamatok május és november havában történt kifizetésénél a jövedelmi adó és szelvénybélyegilleték le nem vonatott, kivételképen megengedtetik, hogy azon maximal-összeg, mely jövedelmi adó és szelvény-bélyegilleték fejében a részvény-szelvényből levonandó, az 5. §-ban 25,000 o. é. frtban megállapitott összeg helyett csak 12,500 frttal számittassék fel.
7. § Az államkormány az 1865-ik üzletévtől kezdve kötelezi magát, hogy minden egyes üzletévre a biztositott 5 1/5 százalékos tiszta jövedelem hiányának kiegészitése végett szükséges összegeket következő módon teszi folyóvá.
A mennyiben a vaspálya jövedelme valamely félévben az üzleti költségek levonása után azon összeget el nem érné, mely szükséges:
a) hogy a cs. kir. hitelintézetnek a sorsjegykölcsön fejében járó évdijaknak, az illető félévre eső része törlesztessék, és
b) hogy ugyanezen időre eső a 15.750,000 frtnyi névértékben kibocsátott elsőbbségi kötvények után járó kamatok 2/10%-törlesztési hányaddal együtt kifizettethessenek, azon esetben az államkormány e hiányt az illető üzletév ápril és október havainak utolsó tiz napja alatt, illetőleg junius 27-ikéig és deczember 27-ikéig a társulatnak pótlandja.
A mennyiben továbbá a pálya jövedelme az egész üzletévre, az üzleti költségek levonása, valamint az imént emlitett kölcsönök évi kamatainak és a 2/10 százalékos törlesztési hányadnak levonása után nem volna elég arra, hogy az illető üzletévnek november 1-én lejáró részvény-kamatai a jelen szerződés értelmében azokra eső összegben kifizettethessenek, az államkormány az üzletév október utolsó tiz napja alatt maga fogja kiszolgáltatni e kiegészitési hányadot a társulatnak.
Ugy az előbb emlitett kölcsönökre eső évjáradéki kamatokból és 2/10 százalékos törlesztési összegből hiányzó rész, mint szintén a november 1-jén esedékes részvény-kamathányadnak kifizetése czéljából határoztatik, hogy a társulat az illető fizetést a fizetési határidő előtt hat héttel, és pedig megközelitőleg előleges jövedelmi kiszámitások előterjesztése mellett bejelentse.
Ezen előleges jövedelmi kiszámitások, - tekintettel, ugy az évjáradéki kamatoknak és e kölcsön 2/10 százalékos törlesztési részleteinek ápril és október hó utolsó tiz napja alatt, illetőleg junius 27-éig és deczember 27-ig kiszolgáltatandó, - mint a november 1-jén lejárandó részvény-kamatoknak október utolsó tiz napjában teljesitendő kiegészitési hányadára, az illető évek már bezárt számadásai alapján, a mennyire ezek terjednek, és a mult évi kiadásoknak a folyó évi kamatok és járadékok időnkinti lejárta napjáig terjedő megközelitő jövedelmeivel való összetevéséből mutatkozó eredmények alapján fognak megállapittatni. Az ápril és október, illetőleg junius és deczember hónapokban már kiszolgáltatott összegek levonása után még mutatkozó hiány, melyet az államkormánynak az általa elvállalt biztositás fejében netalán még pótolnia kellene a kellőleg igazolt évi számadások megelőző vizsgálata után, azok benyujtásától számitandó 2 hó alatt fog folyóvá tétetni.
Ezen szakasz most emlitett valamennyi határozmányai az 1865-ki üzletévvel lépnek életbe és mindaddig, mig a biztositás évei le nem járnak, egész terjedelmükben hatályban maradnak.
8. § Az 1864-ki üzletévre nézve, melyben a félévi részvénykamatok kifizetése május és november hónapokban már megtörtént és a teljesitendő kiegészitő hányadok ápril, junius, október és deczember hónapokban ki nem szolgáltattak, kivételképen következők határoztatnak:
a) Azon esetre, ha a pálya jövedelme az 1864-ki év mindkét felében az üzleti költségek fedezése után azon összeget el nem érné, mely a biztositott beruházási tőke engedélyezett 5 2/10 százalékának fedezésére szükséges: a hiánylat az államkormány részéről a jelen pótszerződés l. f. jóváhagyása utáni tizennégy nap alatt folyóvá fog tétetni, föltéve, hogy az illető összeg megközelitő előleges jövedelmi kiszámitás (7. §) felterjesztése mellett előbb kimutattatott.
b) Azon kiadások, melyek az a) alatt emlitett részvény-és kötvény-kamatok, valamint a sorsjegy-kölcsön évi járadékainak fizetésére szükséges pénzeszközök megszerzése érdekében az 1864-iki üzletévben, valamint ezen év végleges zárszámadásáig keletkeztek, összegök felével a kiadási számadásba felvehetők.
c) Az 1864-ki üzletévre nézve a végleges leszámolás és az ez alkalommal netalán mutatkozó maradékösszeg a kellőleg okmányolt évi számadás benyujtása után két hó alatt tétetik folyóvá.
d) Ha az 1864-ki üzletév számadásának meg vizsgálása és jóváhagyásakor kiderülne, hogy az a) pont szerint kiszolgáltatott összeg azon hányadot meghaladja, melyet a társulat az 1864-ki év üzleti eredményéhez képest engedélyszerüleg jogosan igénybe vehet, magától értetik, hogy az a legközelebbi előleg utalványozásánál tekintetbe fog vétetni, és azon alkalommal a felvett többlet levonatni.
9. § Az államkormány kötelezi magát, a szükséges intézkedéseket az iránt megtenni, hogy a vállalat gazdálkodási ügyvitele fölött már az üzleti év folyama alatt a felügyelet oly módon vezettessék, mikép az évi számadások előterjesztése után azoknak számszerű megvizsgálása rendszerint elégséges legyen.
10. § Az 1. egész 9. §-ig foglalt határozmányok az 1856. évi november 10-én és az 1860. évi márczius 7-én kelt engedélyokmányok kiegészitő alkatrészét képezik. Ezen okmányok valamennyi határozmányai, a mennyiben ezen pótszerződés által változást nem szenvedtek, változatlanul hatályban maradnak.
11. § Jelen szerződés évenkint 50 kr.-nyi állandó bélyegilleték alá esik, melyet a társulatnak kell viselnie.
Az 1867. ápril 24-én kelt póthatározatok szövege a következő:
a) Az 1866-iki üzletévtől kezdve, a vasuttársulat biztositott tiszta jövedelmének kiegészitésére az államkincstárból kifizetett, 4%-al kamatozó s visszatéritendő előlegek után jövedelmi adó nem vettetik ki s nem szedetik be.
b) Az 1866-ki üzletévtől kezdve a vasuti vállalat által pótlékkal együtt fizetett összes jövedelmi adó az üzleti számadás kiadásai rovatában felszámittathatik. - Ez esetben azonban az elsőbbségi kötvények kamatjai után kiadásba helyezett adórészlet egyszersmind az üzleti számadás bevételi rovatában felszámitandó.
c) A részvények és elsőbbségi kötvények kamatszelvényei után még tovább is fizetendő bélyegilletékek az üzleti számadás kiadásai rovatába nem helyezhetők.
d) A vasuttársulatnak mindkét félévi részvény-kamatszelvényeinek beváltására minden egyes üzletévben, a pótszerződésben az egyik részvény-kamathányad és az elsőbbségi kötvény-kamatok iránt foglalt feltételek és módozatok mellett szükség esetén az államkincstárból előlegek adatnak.
e) Az 1863. évi decz. végére a pótszerződésben 42.511,742 frt 6 kr. -ban megállapitott beruházási tőkéhez a fegyverneki állomás melletti hid előállitási költségei és a Püspök-Ladány községben beváltott földterületért járó kiadások az 1864. évben 7869 frt 3 kr.-ral és az 1865. évben 5081 frt 31 kr.-ral hozzácsatoltatnak, minélfogva ezen beruházási tőke 1864. évi deczember végeig 42.519,611 frt 9 kr.-ra, és 1865. évi deczember végeig 42.524,692 frt 40 kr. -ra rug.
f) Az 1863-ik üzleti évre a szerződésben megállapitott 1.251,020 frt 54 kr. -nyi jövedelemkiegészitési hányad a 16,561 frt 19 kr. -nyi váltóbeli költségek hozzászámitása által 1.267,581 frt 73 kr.-ra emelkedett.
g) A kiegészitési hányad az 1864. üzleti évre 1.096,204 frt 44 kr.-t és az 1865. üzleti évre 747,026 frt 11 kr. -t tesz. Ennélfogva az 1861. egész 1865. évekre bezárólag járó jövedelem kiegészitési összegek 4.566,978 frt 31 kr.-t tesznek összesen.
h) A kiegészitési hányad az 1864-iki üzleti évre 1.096,204 frt 44 kr.-t és az 1865. üzleti évre 747,026 frt 11 kr.-t tesz. Ennélfogva az 1861. egész évekre bezárólag járó jövedelemkiegészitési összegek 4.566,978 frt 31 krt.-t tesznek összesen. Ha ezen összegekből a vasuttársulat részére ez ideig kifizetett biztositási előlegek 3.829,946 frt 74 kr.-ral levonatnak, a társulat javára 737,031 frt 57 kr.-ra rugó követelés eredményeztetik. Ezen követelés a vasuttársulat részére mint 4 százalékkal kamatozó és a kincstárnak visszafizetendő jövedelembiztositási előleg alapszabályszerüleg kiállitott és a bélyegilleték lefizetéséről szóló igazolványnyal ellátott vételi elismervény mellett egyidejüleg a cs. kir. államközponti pénztárnál folyóvá tétetik.
2. § Ezen törvény kihirdetése napján lép életbe s végrehajtásával a közmunka- s közlekedésügyi és pénzügyi ministerek bizatnak meg.
