1873. évi XXII. törvénycikk indokolása

a telepitvényekről * 

A mult országgyülés elé terjesztett, azonban el nem intéztethetett törvényjavaslatok között van az is, melynek tárgyát a telepítvények, illetőleg a földtulajdonos és a telepítvényesek közötti viszony szabályozása képezi.

Ezen törvényjavaslat a képviselőház által némi módosításokkal elfogadtatván, a főrendiház által azonban több irányban módosítatván: a módosított szöveg a képviselőház osztályainak, s az osztályok előadóiból alakult központi bizottságnak tárgyalásain keresztülment, s ez utóbbi által f. é. február hó 27-én kelt jelentéssel némely irányváltozásoknak javaslatbahozatala mellett a képviselőház elé terjesztetett.

Az országgyülés feloszlatása után a kormány ujolag tárgyalás alá vévén ezen törvényjavaslatot: elvileg hozzájárult a főrendiház által tett, s mind a képviselőház osztályai, mind pedig az ezek előadóiból alakult központi bizottság által elfogadott változtatásokhoz. Ennek folytán a telepítvényekről szóló törvényjavaslat - melyet ez alkalommal benyujtani szerencsém van: elvben és lényegben azonos azzal, melynek elfogadását az előbbeni országgyülés képviselőházának központi bizottsága javaslatba hozta.

A kérdés megoldásának szüksége ma épen ugy áll fenn, mint akkor, midőn az előbbeni javaslat a kormány által előterjesztetett; sőt a legfokozottabb kifejezést nyert e szükség az által: hogy az e tárgyban hozandó törvényhozási intézkedés mellőzhetetlensége nemcsak a kormány, hanem a törvényhozás mindkét háza által is nyiltan elismertetett. Ehhez járul, hogy a kérdéses ügy már hoszszabb idő óta foglalkoztatván a törvényhozást, ezalatt az érdekeltek jövendő állapotuk tekintetében némi bizonytalanságnak tétettek ki, külömböző remények vagy aggodalmak ébresztettek fel bennük, mely helyzet - a viszony consolidatióját, s a törvény véglegesen döntő határozatának mielőbbi bekövetkezését a törvényhozási politika exegentiájává teszi.

Az elv, melyen a törvényjavaslat alapul, mely annak sarkkövét és intézkedéseinek határvonalát képezi: ugyanaz, - mely annak létindokául szolgál, t. i. a szükség elve. Ebben találja igazolását a törvényjavaslat beterjesztése: de ez körvonalozza egyszersmind az egyes intézkedések határait is.

Tovább terjedni, mint az a szükség által kijelölve van: a leggondosabb kiméletet érdemlő nagy érdekek, sőt a jog elvének megsértése nélkül nem lehetett.

A törvényjavaslat elfogadása esetében biztositva lesz az állam, hogy a létező községek, a földtulajdonosnak egyoldalu cselekménye által nem szüntethetnek meg, de másrészről a földtulajdonos joga is hatályosan és kellőleg oltalmaztatik, ugy hogy a törvényjavaslatban foglalt intézkedések a legkiméletesebb összeegyeztetését képezik azon különböző tekinteteknek, melyek a telepítvények természetének vizsgálatánál és elemzésénél érvényesülnek.

A fennálló községek fenntartásának szüksége képezvén az előadottak szerint a törvényjavaslat alapelvét: ezen czél, a beltelek megválthatása, illetőleg megvehetése által elérve van: miért is a kültelek megválthatását, a tulajdonos akaratával szemközt csak azon esetekben engedi meg a törvényjavaslat, melyekben annak használata vagy örök, vagy határozatlan időre - esetleg a férfiág kihaltáig engedtetett át a telepítvényeseknek: vagy egy oly esemény, illetőleg mulasztás következett be, a melyből alaposan származtatható azon vélelem, hogy a földtulajdonos a telepítvényesek használatba adott földnek az ő szabad rendelkezése alá való visszavételétől, már 1848-ik év előtt hallgatag lemondott.

E szerint két főosztályra osztattak a telepítvények, s mindenik osztályra külön intézkedések állapítattak meg:

Az első osztály magában foglalja azon telepítvényeket, a melyek egészen - vagy is a bel- és kültételekkel együtt megválthatók a telepítvényesek által. (2. §)

A második osztályba tartoznak azon telepítvények, a melyeknél a megválthatóság - illetőleg az eladási kényszer, csupán a beltelekre szorittatott. (4. §)

Ezeken felül külön intézkedés hozatik javaslatba a kincstári telepítvényekre nézve, melyekre vonatkozólag a 2-ik §-ban meghatározott föltételek nem-léte esetében is, a kültelekből oly mennyiségnek megvehetése engedélyeztetik, a mily mennyiség után járó vételárnak lefizetését, a telepítvényes képes leend biztosítani. (6-ik §)

Végre a 15-ik §-ban megjelöltetnek azon telepítvények, melyekre a jelen törvényjavaslatban megállapított megváltási jog, illetőleg eladási kényszer nem terjed ki. Ez utóbbiak - a mint ez az idézett szakaszból kitünik, nem képezvén a maradandóság jellegével biró községeket és igy nem lévén a szó valódi értelmében telepitvények, nem tartozhatnak azon szempont alá, mely a jelen törvényjavaslatban foglalt rendkivüli intézkedések javaslatba hozatalánál irányadó volt.

A székelyföldi telepítvények különös viszonyai szükségessé tették a megválthatás még egyéb föltételeinek meghatározását és körvonalozását is, mely feladatnak a 16. és 17. §-ki által van megfelelve.

A váltsági-, illetőleg a vételi jog érvényesítésére nézve, a telepítvényesek akaratától tétetett függővé, - ennélfogva a váltság - permissiv, és nem imperativ. Az államnak van ugyan érdeke - és fontos érdeke abban: hogy a létező községek ne maradjanak kitéve a lerombolás veszélyének: azonban a kormány e veszély nagyobb mérvű bekövetkezése ellen elég hatályos biztositékot vél feltalálni maguknak a telepítvényesek közvetlen érdekében, s nem tartja szükségesnek ezeket kényszeriteni arra: hogy tüzhelyeikre akaratuk ellen is tulajdonjogot szerezzenek maguknak.

Permissiv lévén a váltság ezen szempontból annak telepítvényes vagyonából, az államot vagyonilag terhelő közbenjárás kizárásával kell eszközöltetnie; (7. §) mindazáltal a czél elérhetése szempontjából meghatároztatott az időtartam, melyet a telepítvényes a váltságösszeg teljes törlesztésére igénybe vehet.

A törlesztési idő tartamára nézve tehát alávettetik a tulajdonos, a törvény által meghatározott kényszernek, nem engedtetvén meg neki: hogy ő maga, a telepítvényes beleegyezése nélkül rövidebb határidőt tüzzön ki: a mi több esetben a váltság-jogát meghiusíthatná.

A telepítvényes további könnyitése végett kiterjesztetett azonban a 8-ik § végszakasza által, valamennyi váltságosra azon kedvezmény, mely a belsőségeket, valamint a külsőségeket megváltó, illetőleg megvevő kincstári telepítvényesek részére, az idézett § 1-5 pontjaiban javaslatba hozatik.

A permissiv rendszer elfogadása által fölöslegessé válik a telepítvényesnek képviseltetése a kir. ügyész által, mint ez az igazságügyministeri javaslat 8. §-ában - úgyszintén a főrendiház javaslatának 9. §-ának első bekezdése utolsó sorában inditványba hozatott.

Az idő tekintetében, mely alatt a váltsági kereset meginditandó: fentartatott az előbbi javaslatokban elfogadott két év, mely a törvény hatálybaléptének napjától leend számitandó.

Mindazonáltal kifejeztetett a 10-ik §-ban: hogy a határozott időre kötött szerződés esetében jogosítva van a telepítvényes, a törvény hatálybaléptétől számitandó ezen két év alatt még az esetben is meginditani a váltság iránti keresetet: ha a szerződés ezen idő alatt nem járna le.

Ezen intézkedés oka abban találtatik: hogy a telepítvényesek ne kénytelenitessenek szerződésük lejártát bevárni, arra nézve, hogy a beltelket tulajdoni joggal megszerezhessék. Ily viszonynál ugyanis, mint a telepítvények különösen a törvény meghozatala után politikai, ugymint közgazdászati okok kivánatossá teszik, hogy a kérdések minél előbb lebonyolitassanak, s a bizonytalanság helyébe végleg consolidált, határozott és biztosított állapot lépjen.

Minthogy azonban ez utóbbi esetben a váltság csupán a belsőségre vonatkozhatik: nem tartatott jogosnak, hogy ez által a fenálló szerződés azon része is, mely a törvény által épen nem érintetik, megszüntessék; ki kelle tehát mondani: hogy a belteleknek a szerződés tartama alatti megvétele által: a szerződés egyéb pontjai, sem a kikötött idő tekintetében, sem egyébként nem szenvednek változást, csupán a tehernek azon része vonatik le a telepítvényes évi teljesítéséből, mely az általa megvett beltelekre esnék s mely után az 5% kamatot, s a törlesztési járadékot tartozik fizetni.

Fenntartatott a felsőházi javaslat 5-ik §-ának azon méltányos intézkedése is, hogy az esetben, ha a telepítvényes a törvény jotékonyságával élni nem akarna: joga legyen építkezéseinek és a beltelken tett beruházásainak megtéritését követelni a földtulajdonostól. Ezen intézkedése csak azzal bővitetett a jelen javaslat 5-ik §-ában, hogy megengedtetetett: miszerint a telepítvényesek ezen jogaikat „a szerződés lejárta után” vehessék igénybe.

Ezen feltételnek elhagyása esetében ugyanis, tekintettel a főrendiház által megállapított javaslat 9-ik §-ára: lehető lett volna, hogy a telepítvényesek a törvényben kitüzött két év alatt a váltság iránti keresetet folytatnák, mig ugyanazon idő alatt a földesur által ellenük meginditott kibecsülési kereset indittatik meg s folyamatban van. De lehető lett volna az is: hogy az érintett két év alatt megindittatik a kihelyezési kereset - ámbár a szerződés meg 10 évig áll fenn.

Az emlitett hozzáadás e nehézséget elháritja, s összefüggésben a 10. §-al a szerződési viszonyt, melyre nézve - minthogy a telepítvényesek a váltságjogot nem veszik igénybe - semmiféle változás nem következik be, továbbra is érintetlenül hagyja, s a kibecsülést csupán a szerződés lejárta után engedi meg.

Mig tehát a telepítvényesek jogosítva vannak a váltság iránti keresetet a szerződés tartama alatt is meginditani, addig a beruházások és építkezések értékének megtéritése iránt csupán a szerződés lejárta után inditható meg a kereset.

Szükségesnek látszott mindazonáltal az esetre, - ha a telepítvényesek a szerződés lejárta után 3 hó alatt nem inditanának keresetet a beruházások megtéritése iránt s annak daczára másnak tulajdonát mégis tettleg és minden jogczim nélkül elfoglalva tartanák, a földtulajdonos jogának érvényesíthetéséről gondoskodni a lehetővé tenni: hogy tulajdon joga és annak folyamánya, általa teljes hatálylyal érvényesíthessék.

E feladatnak tétetett elég a 10-ik § azon intézkedése által, mely ily esetben a kibecsülhetési, illetőleg kihelyezhetési keresetnek meginditására a földtulajdonost jogosítja fel.

Ezen intézkedés szükségesnek látszott, ámbár szoros jogi szempontból mellőzhetőnek is tartathatnék; mert a jelen törvényjavaslat kivételes eseteket tartván szem előtt, ezen szorosan meghatározott esetekre hoz javaslatba, az általános jogi szabályoktól eltérő kivételes intézkedéseket: minden egyébre nézve - a mi e javaslatban nincs érintve, kétségtelenül az általános jogi szabályok maradnak irányadók; és igy azon szabály is: mely az idegen tulajdonnak jognélküli elfoglalója vagy befoglalója ellen, a tulajdonosnak joga érvényesítését lehetővé teszi és annak utjait megjelöli.

Ezen intézkedés tehát inkább értelmező; inkább a netaláni félremagyarázások megakadályozása, mintsem a szükség szempontjából iktattatott a törvényjavaslatba.

Ezekből állván a törvényjavaslat főelvei, s alapintézkedései: ezek - lényegében megjegyeznek a főrendiház által megállapított, s mint fentebb kiemeltetett - a képviselőház osztályai s a központi bizottság által elfogadott javaslattal.

Némely módosítások, melyek a fentebb megjelölteken kivül, a kifejezés tüzetessége, a jogi terminologia, és az irály tekintetében tétettek: nem oly fontosak, hogy azoknak külső indokolása szükségesnek mutatkoznék. - A két szöveg összehasonlitása elég: hogy a változások, a ezzel együtt azok indokai felismertessenek.


  Vissza az oldal tetejére