1. § A kormány felhatalmaztatik, hogy a hazai ipar és kereskedelem előmozditására legalább 25 millió o. é. frtnyi teljesen befizetett és 50 millió o. é. frtra felemelhető alaptőkével „magyar leszámitoló- és kereskedelmi bank” czim alatt ötven évre Buda-Pesten alakulandó pénzintézet létesitését az alább felsorolt módozatok korlátai között engedélyezze.
2. § Ezen magyar leszámitoló- és kereskedelmi bank üzletköre következő:
A társulat jogositva van:
I. első sorban
a) váltókat, értékpapirokat és szelvényeket leszámitolni és visszleszámitolni;
b) kölcsönöket adni váltókra, tőzsdén jegyzett és más könnyen értékesithető állami és magánértékpapirokra, valamint arany- és ezüst pénzekre, s az igy zálogba vett értékpapirokat tulajdon számlára megvásárolni, azon esetre, ha azoknak tőzsdeszerű, s a melyeknél ilyennek helye nincsen, más módon való elárusitása szükségessé válván, az azokra szabályszerüleg kölcsön adott összeg az eladás utján elérhető árban különben fedezetét nem találná;
c) kölcsönöket adni árukra és nyersterményekre;
d) arany és ezüstpénzeket, valamint veretlen nemes fémeket, külföldi váltókat saját és idegen számlára vásárolni és eladni;
e) letéteményeket megőrzés végett átvenni;
f) pénzeket átvenni folyó számlára vagy határozott és hosszabb időre, az igazgató-tanács által időnkint megállapítandó feltételek mellett;
g) a társulatnak szabadságában áll, átvett pénzek alapján a befizetett részvénytőke kétszeres összegének erejéig, névre vagy előmutatóra és 50 o. é. frtnál nem csekélyebb összegre szóló bizonyos lejáratu vagy meghatározott felmondási időhöz kötött kamatozó pénztári jegyeket kibocsátani, melyeknek forgalomban levő összegéről havonként kimutatás teendő közzé és terjesztendő be a m. kir. földmivelés-, ipar-, kereskedelmi és pénzügyi ministerekhez. E jegyek forgalomban levő egész összegének mindig fedezve kell lenni készpénz, bel- vagy külföldi váltók, előlegekért kapott zálogok vagy érczkészlet által;
h) értékpapirokat idegen számlára bizomány utján adni vagy venni;
i) folyó számla- és giro-üzletet folytatni a check-rendszer alkalmazása mellett vagy a nélkül.
Fedezetlen elfogadványokra hitelt adni (Bianco-Acceptationas-Credit) a társulat nincs feljogositva.
II. Szabadságában áll továbbá a társulatnak:
k) a magyar korona egész területén fiók-intézeteket és ügynökségeket felállitani s ugy főszékhelyén Buda-Pesten, valamint ezek mellett hitelegyleteket alakitani, a melyeknek hatásköre s üzleti rendszabályai az igazgató-tanács által állapittatnak meg.
Ügynökségeket a magyar korona területén kivül is állithat a társulat, de csakis azon teendők ellátására, melyek azoknak székhelyén a társulatnak a magyar korona területén folytatott üzlete folytán keletkeznek;
l) a társulat alapszabályaiban foglalt határozatok értelmében a magyar állam számára üzleteket teljesiteni;
m) köz- vagy magán-kölcsönökben elárusitható részkötelezvények átvétele mellett részt venni és ilyen kölcsönöket közvetiteni;
n) ipar, kereskedelmi vagy más a közjó előmozditására szolgáló vállalatokat részvényeik és elsőbbségi kötvényeikre kölcsönadás vagy azoknak bizományban eladása által támogatni.
3. § Az intézet részvényei 200 frtra és előmutatóra szólnak.
4. § A közgyülésen gyakorlandó egy szavazatra 50 darab részvény birtoka jogosit. Egy részvényes sem birhat azonban ötvennél több szavazattal, akár saját nevében, akár meghatalmazás alapján.
5. § A közgyülések az intézet székhelyén, Buda-Pesten, tartatnak.
A társulat által közzéteendő minden hirdetésnek a magyar korona területén létező hivatalos hirlapokban kell megjelenni.
6. § Az intézet befizetett alaptőkéje erejéig a birtokában lévő váltók, előlegekre kapott zálogok, készpénz vagy érczkészlet által fedezett előmutatóra, látra és 50 forintnál nem kisebb összegre szóló, kamatozó pénztári utalványokat bocsáthat ki, melyeknek forgalomban levő mennyiségéről hetenkint kimutatás teendő közzé. Ezen kimutatás egyszersmind a pénzügyi- és a földmivelési, ipar- és kereskedelmi ministerekhez felterjesztendő.
A kormány felhatalmaztatik, hogy e pénztári utalványokat a bank megkeresésére és annak terhére előzetesen megállapitandó feltételek alatt s módozatok mellett, az e végre kijelölendő állampénztáraknál az előmutató kivánatára készpénzre felváltathassa.
Ezen pénztári utalványoknak felváltása azonban mindenesetre megszünik, mihelyt azok az intézet pénztárainál bemutatáskor pontosan be nem váltatnak, vagy ha a társulat mérlege a részvénytőkében veszteséget mutat, és végre ha az utalványok beváltását illetőleg alapos aggályok támadnak.
Ha a pénzügyminister a pénztári utalványok beváltását megszünteti és a megszüntetést a társulattal irásban közli, a társulat tartozik, ezt azonnal a magyar korona területén létező hivatalos hirlapokban köztudomásra hozni.
7. § Sem a 2-ik § g) pontja értelmében kiadott kamatozó pénztári jegyek, kivévén azokat, melyek névre szólanak, sem a 6-ik § értelmében kibocsátott kamatozó pénztári utalványok biróilag meg nem semmisithetők.
8. § Az intézet az általa kibocsátott kamatozó pénztári utalványokat és jegyeket, a mennyiben ezek a beváltásukra kitüzendő és nyilvánosan közzéteendő határidő eltelte után számitandó 6 év alatt be nem mutattatnak, beváltani vagy ujakkal kicserélni nem köteles.
9. § A magyar leszámitoló- s kereskedelmi banknak biztosittatnak mindazon jogok és kedvezmények, a melyek ezen törvény 2-ik §-ában körülirt üzletágakra nézve a hitel- és pénzintézeteknek - jegybankokat és földhitelintézeteket ide nem értve - jövőben általában vagy azok bármelyikének megadatni fognak.
10. § Az állam rendes pénztári kezeléséből származó azon feleslegek, melyeket a kormány gyümölcsözőleg elhelyeztetni kiván, az alapszabályokban megállapitandó feltételek s az intézet részéről az állampénztárba leteendő teljes fedezet mellett az intézetnél fognak elhelyeztetni gyümölcsöztetés végett.
11. § A társulat igazgató-tanácsa elnökének, alelnökének, az igazgatóknak és helyetteseiknek, valamint az első igazgató-tanács tagjainak megválasztása a magyar kormány jóváhagyása alá terjesztendő.
12. § Ugy az igazgató-tanács elnökségének fele, valamint tagjainak legalább fele része állandóan Buda-Pesten lakó magyar állampolgárokból kell, hogy álljon.
13. § Az igazgató-tanács tagjai nem lehetnek:
a társulat hivatalnokai; továbbá oly személyek, kik nem rendelkezhetnek szabadon vagyonuk felett; mindazok, kik csőd alá jutottak vagy fizetéseiket beszüntették a nélkül, hogy hitelezőiket kielégitették volna; azok, kik bűntett miatt vagy nyereségvágyból vagy a közerkölcsiséget sértő vétség miatt vizsgálat alá vonva voltak s ártatlanoknak nem itéltettek.
Ezen esetek bármelyikének a hivataloskodás tartama alatti bekövetkezése a hivatal vesztését eredményezi.
Az igazgató-tanács tagjai a magyar törvényhozásnak tagjai nem lehetnek; a mennyiben főrendiházi tag ilyen állást elfogadna, hivataloskodásának tartama alatt a főrendiházban őt megillető ülés- és szavazati jogát nem gyakorolhatja.
14. § Az államkormány főfelügyeleti jogát a kereskedelmi ministerium által kinevezendő állandó kormánybiztos vagy ennek helyettese által gyakorolja.
Ennek jogában áll, felügyelni az alapszabályok pontos megtartására, tudomást szerezni magának a társulat ügykezeléséről s a közgyüléseken és az igazgató-tanács ülésein jelen lenni; jogában áll továbbá, oly határozat kivitelét, melylyel az alapszabályokat sértve véli, felfüggeszteni. Ily esetben azonban haladéktalanul ki kell kérnie a kereskedelmi ministerium eldöntését, és ha ez ama határozat hozatalától számitandó 14 nap alatt nem következnék be, a határozat végrehajtható.
Mindaddig, mig az előmutatóra s látra szóló pénztári utalványok, ha csak egy állampénztárnál is készpénzre váltatnak, jogositva lesz a pénzügyminister, hogy kiküldendő biztosa által bármikor meggyőződést szerezzen a kibocsátott pénztári utalványoknak és pénztárjegyeknek nemcsak pontos beváltása, hanem alapszabályszerü fedezete iránt is.
A kiküldendő biztos feladatát két igazgató-tanácsosnak maga mellé vételével teljesitendi.
15. § Az intézet illetékes birósága az általa vagy ellene inditandó minden perre nézve a buda-pesti kir. kereskedelmi és váltótörvényszék.
16. § A magyar leszámitoló- és kereskedelmi bank a nála letéteményezett vagy birtoklásában levő pénzekre és értékpapirokra, valamint harmadik személyeknek a társulaton való követeléseire letiltásokat, zálogolásokat, előjegyzéseket vagy engedményezéseket közvetlenül el nem fogad.
A felek e tekintetben tartoznak az illetékes biróságokhoz folyamodni és az intézet biróilag értesitését eszközölni.
A bank fel van jogositva, ily esetekben az igényeinek fedezésére nem szükséges pénzeket és értékpapirokat a budapesti kereskedelmi- és váltótörvényszéknél letenni, vagy pedig a letiltás tartama alatt magánál visszatartani.
A társulat a reábizott értékpapirok vagy zálogok iránt csakis a tulajdonosnak vagy az elzálogositónak ad felvilágositásokat.
17. § Az intézetnek jogában áll, az adósok vagy ezekért mások által az intézet biztositása czéljából letett, vagy az alapszabályok értelmében kötendő üzletek folytán az intézet birtokába jutott pénzekből, köz- vagy magán-hitelpapirokból és egyéb értéktárgyakból magát minden más hitelező előtt kielégiteni.
Ehez képest a készpénzt a követelés kielégitésére fordithatja s a tőzsdeileg jegyzett értékpapirokat a tőzsdén a biróság közbejötte nélkül eladhatja; oly értékpapirokra nézve pedig, melyek a tőzsdei forgalom tárgyát nem képezik, szabályszerüleg kiállitott könyvkivonattal igazolandó követelései erejéig a budapesti kir. kereskedelmi és váltótörvényszéknél közvetlenül az árverést kérheti, a melyet a törvényszék egyetlen határidő kitüzése mellett azonnal elrendelni tartozik.
Ezen jogok gyakorlásában az intézet sem az adós ellen mások által intézett igény vagy végrehajtás, sem az adós halála vagy csőd alá jutása által nem gátoltathatik. A követelés kielégitése után fennmaradt összeg a fenforgó körülményekhez képest a végrehajtást elrendelő biróságnak, az adósnak, a hagyatéki, illetőleg csődtömegnek kiszolgáltatandó.
18. § Mindazon esetekben, a melyekben az intézet adósai ellen intézett keresetét könyveiből vett kivonatra alapitja, ha ezen kivonat a társulat aláirási czimével és pecsétjével és azon hozzáadással, hogy az a társulat könyveinek hű kivonata, elláttatik, teljes bizonyitó erejű okiratot képez, s annak alapján, ha a könyvkivonat egyszersmind biróságilag vagy közjegyző által hitelesittetik, azonnal birói fizetési meghagyás kibocsátása kérelmezhető.
Ha az adós a fizetési meghagyásnak 8 nap alatt eleget nem tesz, ellene a végrehajtás minden ujabb kérelem nélkül a fizetési meghagyás alapján az intézet kivánatára foganatba lesz veendő.
A végrehajtási eljárás az ingóságok tekintetében a váltóvégrehajtási eljárás, az ingatlanokra nézve pedig a törvénykezési rendtartás szabályai szerint lesz foganatositandó.
19. § Az intézet által kiállitott okmányok hamisitása vagy utánzása a köziratok hamisitása vagy utánzásának bűntetteként büntetendő.
20. § A közgyülés és igazgató-tanács jegyzőkönyvei magyar nyelven vezettetnek, ugyancsak magyar nyelven vezettetnek a társulatnak azon üzleti könyvei is, a melyeknek kivonatai e törvény értelmében teljes bizonyitó erővel birnak. Ez azonban nem zárja ki, hogy utóbbiak a magyar nyelv mellett más nyelven is vezettessenek.
Az intézet a kormánynyal, a hatóságokkal és hazai intézetekkel, valamint a magyarországi ügyfelekkel magyar nyelven levelez, ez utóbbiakkal való érintkezésben forditás melléklése nem lévén kizárva.
Mindazon okmányok, melyeket a bank magyarországi forgalmában kibocsát, magyar nyelven állitandók ki.
21. § A társulat a fennállására nézve az 1-ső §-ban megállapitott időtartamnak elmultával feloszlatandó, ha fennállásának meghosszabbitása az utolsóelőtti év közgyülésén el nem határoztatott és a kormány által jóvá nem hagyattatott volna.
Azon esetre azonban, ha a társulat akár ezen alapszabályokban megszabott, akár más kivételes kedvezményekben akar részesülni: a törvényhozás engedélye kérendő ki.
22. § Ezen törvény végrehajtásával a földmivelés-, ipar- és kereskedelmi, igazságügyi és a pénzügyi ministerek bizatnak meg.
1. § A „Magyar leszámitoló- és kereskedelmi bank” oly részvénytársulat, mely a czélból alakult, hogy mint bankintézet a magyar sz. korona országaiban a kereskedelmet és ipart elősegitse és ezeknek váltók leszámitolása és más alapszabályszerü üzletek utján pénzforrásul szolgáljon.
2. § A társulat székhelye Buda-Pest; szabadságában áll azonban, Magyarországon és társországaiban egyebütt is fiókintézeteket és ügynökségeket felállitani a 6-ik §-ban körülirt mindannyi vagy csak némely üzletág gyakorlása végett.
3. § A társulat czime „Magyar leszámitoló- és kereskedelmi bank”, („Ungarische Escompte- und Handelsbank” „Hungarian Discount- and Commercial-Bank”, „Banque Hongroise d'Escompte et de Commerce”), mely czim a törvények értelmében bejegyzendő.
4. § A társulat ezen alapszabályok jóváhagyása napjától számitandó 50 évig áll fenn, a mennyiben ezen idő előtt fel nem oszlattatnék vagy pedig fennállása ezen alapszabályok értelmében meg nem hosszabbittatnék.
5. § A társulat által közzéteendő minden hirdetésnek a magyar korona területén létező hivatalos hirlapokban kell megjelenni.
6. § A társulat jogositva van:
I. Első sorban:
a) váltókat, értékpapirokat és szelvényeket leszámitolni és visszleszámitolni;
b) kölcsönöket adni váltókra, tőzsdén jegyzett és más könnyen értékesithető állami és magánértékpapirra, valamint arany- és ezüst-pénzekre, s az igy zálogba vett értékpapirokat tulajdon számlára megvásárolni, azon esetre, ha azoknak tőzsdeszerü, s a melyeknél ilyennek helye nincsen, más módon való elárusitása szükségessé válván, az azokra szabályszerüleg kölcsön adott összeg az eladás utján elérhető árban különben fedezetét nem találná;
c) kölcsönöket adni árukra és nyersterményekre;
d) arany- és ezüstpénzeket, valamint veretlen nemes fémeket, külföldi váltókat, saját és idegen számlára vásárolni és eladni;
e) letéteményeket megőrzés végett átvenni;
f) pénzeket átvenni folyó számlára vagy határozott és hosszabb időre, az igazgató-tanács által időnkint megállapitandó feltételek mellett;
g) a társulatnak szabadságában áll átvett pénzek alapján a befizetett részvénytőke kétszeres összegének erejéig névre vagy előmutatóra és 50 o. é. frtnál nem csekélyebb összegre szóló bizonyos lejáratu vagy meghatározott felmondási időhöz kötött kamatozó pénztári jegyeket kibocsátani, melyeknek forgalomban levő összegéről havonként kimutatás teendő közzé és terjesztendő be a magy. kir. földmivelés-, ipar- és kereskedelmi és pénzügyi ministerekhez. E jegyek forgalomban levő egész összegének mindig fedezve kell lenni készpénz, bel- vagy külföldi váltók, előlegekért kapott zálogok vagy érczkészlet által;
h) értékpapirokat idegen számlára bizomány utján adni vagy venni;
i) folyó számla- és giro-üzletet folytatni a check-rendszer alkalmazása mellett vagy a nélkül.
Fedezetlen elfogadványokra hitelt adni (Bianco-Acceptations-Credit) a társulat nincs feljogositva.
II. Szabadságában áll továbbá a társulatnak:
k) a magyar korona egész területén fiók-intézeteket és ügynökségeket felállitani s ugy főszékhelyén Buda-Pesten, valamint ezek mellett hitelegyleteket alakitani, a melyeknek hatásköre s üzleti rendszabályai az igazgató-tanács által állapittatnak meg.
Ügynökségeket a magyar korona területén kivül is állithat a társulat, de csakis azon teendők ellátására, melyek azoknak székhelyén a társulatnak a magy. korona területén folytatott üzlete folytán keletkeznek.
l) a társulat alapszabályaiban foglalt határozatok értelmében a magyar állam számára üzleteket teljesiteni;
m) köz- vagy magán-kölcsönökben elárusitható részkötelezvények átvétele mellett részt venni és ilyen kölcsönöket közvetitni;
n) ipar, kereskedelmi vagy más a közjó előmozditására szolgáló vállalatokat részvényeik és elsőbbségi kötvényeikre kölcsönadás vagy azoknak bizományban eladása által támogatni.
7. § Szabadságában áll a társulatnak:
III. Előmutatóra s 50 o. é. frtnál nem csekélyebb összegre szóló, és az előmutatáskor pénztárainál készpénzzel kifizetendő kamatozó pénztári utalványokat kibocsátani, melyek kamatlába az igazgató-tanács által eleve legalább egy évi időszakra megállapitandó.
8. § Ezen pénztári utalványoknak forgalomban levő összes értéke azonban nem lehet nagyobb a befizetett részvénytőkénél, és ezen értékének mindenkor fedezve kell lennie készpénzzel, váltókkal, külföldi váltókkal, előlegekért kapott zálogokkal vagy veretlen nemes fémekkel.
A forgalomban levő pénztári utalványok értékéről hetenkint kimutatás teendő közzé.
Forgalomban levőknek azon pénztári utalványok tekintetnek, melyek a társulat által kibocsátva lettek, de pénztáraihoz még vissza nem kerültek.
A társulatnak jogában áll a kormányt megkeresni, hogy ezen pénztári utalványok az e czélból kijelölendő állami pénztáraknál a társulat terhére beváltassanak.
E felváltási kedvezmény azonban mindenesetre azonnal megszünik, mihelyt ez utalványok a társulat pénztárainál pontosan be nem váltatnak vagy ha a társulat mérlege veszteséget mutat, s végre, ha ez utalványok beválthatását illetőleg alapos aggályok támasztatnak.
Mihelyt a beváltás e megszüntetését a kormány kimondja s ezt a társulattal irásban közli, utóbbi köteles a kormány eme határozatát a magyar korona területén létező hivatalos hirlapok utján köztudomásra juttatni.
A pénztári utalványok egyes nemeinek vagy egy egész kiadásának beváltása esetében a forgalomban levő pénztári utalványok beváltása, illetőleg becserélése, az államkormány és a társulat által egyetértőleg megállapitandó módon fog eszközöltetni.
A pénztári utalványok egyes nemei vagy egy egész kiadásának bevonása iránt a társulat által meghatározott és közzétett határidő utáni hat év elmultával a társulat nincs többé kötelezve a pénztári utalványokat kifizetni vagy ujakkal kicserélni.
Ezen pénztári utalványoknak pontos leirása, kibocsáttatásuk előtt, a társulat által közzéteendő.
Ezen pénztári utalványok meg nem semmisithetők.
9. § A társulat alaptőkéje egyelőre 25 millió o. é. frtban állapittatik meg, mely 125.000 darab egyenkint 200 o. é. frtról szóló és ezen egész névértékkel befizetett részvény által képviseltetik.
10. § Ezen alaptőke azonban az igazgató-tanács inditványára közgyülési határozattal 50 millió o. é. frtra szaporitható, további 125.000 db. egyenkint 200 o. é. frtról szóló és legalább 25. 000 dbból álló sorozatokra osztott részvények kibocsátása által.
11. § Az ilyen későbbi kibocsátásu részvények felére nézve az első kibocsátásu részvények első aláirói részére az átvételi jog pari árfolyam mellett visszavonhatatlanul fenntartatik, mig ezen részvények másik fele szintén pari árfolyam mellett az előbb kibocsátott részvények tulajdonosainak tartatik fenn, részvénybirtokuk arányában.
Első aláirókul azok tekintendők, a kik az alakuló közgyülésen az engedményes által kiállitott és biróilag vagy közjegyző által hitelesitendő aláirási lajstromban, mint az első kibocsátásu részvények aláirói vannak kitüntetve.
12. § A későbbi részvénykibocsátásokra vonatkozó közelebbi határozatok, az átvételi jog érvényesitésének módozatai és az erre vonatkozó zárhatáridőnek megállapitása, a befizetési határidők meghatározása, valamint a felosztás (repartitio) és az átvételre jogosultak által át nem vett részvények feletti határozás az igazgató-tanácsot illeti.
13. § A részvények oszthatatlanok és a társulat egy-egy részvénynek csak egy tulajdonosát ismerheti el.
14. § A részvények folyó számokkal láttatnak el, de csak akkor bocsáttatnak ki, ha minden kibocsátandó részvénynek egész névértéke vagyis 200 o. é. frt be lett fizetve.
15. § A részvények a mellékelt A) minta szerint állittatnak ki magyar és német nyelven, és a társulat igazgató-tanácsának és igazgatóságának egy-egy tagja által irandók alá s a társulat száraz pecsétjével látandók el.
16. § Minden részvényes csak részvényeinek értékeig kezeskedik a társulat kötelezettségeiért.
A társulat fiók-intézetei és ügynökségei által harmadik személyek irányában elvállalt kötelezettségekért a társulati alaptőke, valamint a társulat összes vagyona kezeskednek.
17. § A részvényekkel járó jogok és kötelességek átmennek azok minden birtokosára.
A részvény birtoka magába zárja a társulat alapszabályaival és a közgyülés végzéseivel való egyetértést.
18. § Minden részvényesnek joga van részvényeit a társulat pénztáránál letenni, miről nevére szóló vétbizonyitvány szolgáltatik ki.
19. § A társulat vezetője az igazgató-tanács.
A társulat czime u. m.: „Magyar leszámitoló- és kereskedelmi bank” („Ungarische Escompte- und Handelsbank”, „Hungarian Discount- and Commercial-Bank”, „Banque Hongroise d'Escompte et de Commerce”) jegyeztetik, még pedig:
a) vagy az igazgató-tanács két tagja; vagy
b) az igazgató-tanács egy tagja és egy igazgató vagy egy más társulati hivatalnok; vagy
c) két igazgató vagy egy igazgató és egy más társulati hivatalnok által, a mennyiben az igazgatók és a társulati hivatalnokok meg lettek bizva a czimjegyzéssel.
20. § Az igazgató-tanács a társulatnak legfőbb képviseleti és igazgatási közege: egyedül ő van hivatva mindazon társulati ügyekben dönteni és határozni, melyek nincsenek a közgyülés határozatának fentartva; ő állapitja meg a rendszabályokat, látja el az igazgatóságot az ügyvezetéshez szükséges utasitásokkal, melyeket belátásához képest bármikor megváltoztathat, és ő állapitja meg az ügyrendet, ugy a maga, mint a választandó végrehajtó-bizottság számára.
21. § Az igazgató-tanács tartozik, az ügyvezetés folytonos felügyelete és kormányzása végett, kebeléből egy végrehajtó-bizottságot választani, mely hetenkint legalább háromszor, különben pedig mindannyiszor, valahányszor az üzletek szükséglik, ülést tart; jogában áll továbbá az igazgató-tanácsnak, egyes jogok gyakorlását bizonyos tárgyakra és meghatározott időre nézve tagjai vagy hivatalnokai közül egyre vagy többekre átruházni.
A közgyülésnek jelentést és inditványokat tenni tartozik azon ügyeket illetőleg, melyek annak elhatározása alá tartoznak.
22. § Az igazgató-tanács legalább 12 és legfeljebb 16 tagból áll, kik a közgyülés által választatnak; legalább 6, esetleg 8 tagnak Buda-Pesten kell laknia és magyar alattvalónak lennie.
Ha először csak 12 tagja választatik meg az igazgató-tanácsnak, az igazgató-tanács fel van jogositva, a még hiányzó tagokat a legközelebbi rendes közgyülés által történendő megerősités feltétele alatt megválasztani, mihelyt ezt czélszerünek tartja.
23. § Az igazgató-tanács kebeléből egy évre egy elnököt és egy alelnököt választ, és pedig az alakitó, illetőleg a rendes közgyülés megtartása után. Mindkét választás a kormány megerősitése alá terjesztendő.
24. § Az igazgató-tanács tagjai első izben az alakuló, később pedig a rendes közgyülésen választatnak négy év tartamára.
25. § A negyedik üzletév eltelte után évenkint 3-3 sors által kijelölt tag, a 9 üzletév eltelte után pedig a még netalán hátralévő tagok lépnek vissza. Ezentúl a kilépés sora a hivataloskodás tartama által fog meghatároztatni.
A kilépők ismét megválaszthatók.
26. § Az igazgató-tanács tagjai nem lehetnek:
A társulat hivatalnokai; továbbá oly személyek, kik nem rendelkezhetnek szabadon vagyonuk felett; mindazok, kik csőd alá jutottak vagy fizetéseiket beszüntették a nélkül, hogy hitelezőiket kielégitették volna; azok, kik bűntett miatt vagy nyereségvágyból vagy a közerkölcsiséget sértő vétség miatt vizsgálat alá vonva voltak és ártatlanoknak nem itéltettek.
Ezen esetek bármelyikének a hivataloskodás tartama alatti bekövetkezése a hivatal vesztését eredményezi.
Az igazgató-tanács tagjai a magyar törvényhozásnak tagjai nem lehetnek; a mennyiben főrendiházi tag ilyen állást elfogadna, hivataloskodásának tartama alatt a főrendiházban őt megillető ülés- és szavazati jogát nem gyakorolhatja.
27. § Ha az igazgató-tanács valamely tagja hivataloskodása eltelte előtt kilép vagy meghal, helyettesitésére az igazgató-tanács van feljogositva a legközelebbi rendes közgyülés megerősitésének fenntartása mellett.
Ha ezen igazgató-tanácsi tagnak megválasztása a közgyülésben helybenhagyatik, ugy ezen tag, vagy ha meg nem erősittetnék, az ujonnan választandó tag hivataloskodása tartamát illetőleg azon tag helyébe lép, kinek helyettesitése végett választva lett.
28. § Az igazgató-tanács minden tagja köteles, működésének megkezdése előtt, a társulatnál óvadékul 100 részvényt a le nem járt szelvényekkel együtt letenni, melyek a letevő által hivataloskodásának tartama alatt sem záloggal nem terhelhetők, sem el nem adhatók.
29. § Az igazgató-tanács az elnök vagy helyettesének meghivására havonként legalább egyszer ülést tart, különösen pedig mindannyiszor, valahányszor azt az üzletek szükséglik vagy az igazgatóság, valamint az igazgató-tanács tagjainak egy negyed része inditványozza.
A végrehajtó-bizottság inditványára is egybehivandó az igazgató-tanács ülésre; ezen esetben az összehivásnak a tett inditvány után legfeljebb 2 nap alatt kell megtörténnie.
A meghivások miként eszközlését az igazgató-tanács állapitja meg.
30. § Az igazgató-tanácsnak nem Buda-Pesten lakó tagjai fel vannak jogositva, magukat az igazgató-tanács üléseiben annak egy más tagja által képviseltetni; a mire vonatkozó meghatalmazás az elnöknél bejelentendő.
Egy tag sem fogadhat el kettőnél több meghatalmazást.
Az igazgató-tanács tagjai egyenlő szavazati joggal birnak. Érvényes határozat hozatalára az igazgató-tanács minden tagjának szabályszerüen történt meghivása, általános szavazattöbbség és legalább öt oly tagnak jelenléte szükséges, kik legalább 6 szavazatra vannak feljogositva. Szavazatok egyenlősége esetében az elnöklő szavazata dönt.
Az igazgató-tanács ülésein az elnök vagy alelnök, ezek akadályoztatása esetében az igazgató-tanács legkorosb tagja elnököl.
Igazgatók kinevezése vagy elbocsátása; fiók-intézetek; ügynökségek és hitelegyletek alakitása vagy feloszlatása; a közgyüléshez az alapszabályok megváltoztatása, a társulat feloszlatása vagy tartamának meghosszabbitása, más társulattal leendő egyesülése és uj részvények kibocsátása iránt teendő inditványok elhatározásához az összes igazgató-tanácsosok általános szótöbbsége szükséges.
31. § Az igazgató-tanács üléseiről jegyzőkönyvek vezettetnek, melyek az elnöklő, egy igazgató-tanácsi tag és az igazgató által irandók alá. Ezen jegyzőkönyvekben felemlitendők a jelenvoltak és kitüntetendők a hozott határozatok. Jogában áll bármely igazgató-tanácsi tagnak a hozott határozattól eltérő véleményét jegyzőkönyvbe igtattatni.
32. § Az igazgató-tanács köteles, egy vagy két tagja által évenkint legalább kétszer megvizsgáltatni az intézet pénztárait és a pénztári utalványok állapotát. A jegyzőkönyvileg felvett eredményről a kiküldöttek az igazgató-tanácsnak jelentést tenni tartoznak.
33. § Az igazgató-tanács köteles az igazgatóság által minden üzletév végével előterjesztendő leltárt a társulat követelései- és tartozásairól és az ennek alapján készitett mérleget átvizsgálni és az eredményről jegyzőkönyvet felvenni.
34. § Az igazgató-tanács tagjai az igazgató-tanács és végrehajtó-bizottság üléseiben való jelenlétért jelenléti jegyeket nyernek, működésökért általában pedig az 59-ik §-ban meghatározott dijat huzzák; azonkivül visszapótoltatnak nekik a társulat ügyeiben tett utazásoknál felmerülő készpénzbeli kiadásaik.
35. § Az igazgatóság áll legalább két vagy több igazgatóból, kik ugy mint helyetteseik is, az igazgató-tanács által neveztetnek ki s a kormány által erősittetnek meg. Az igazgatók megtörtént kinevezése bármikor visszavonható az igazgató-tanács által, az igazgatókkal kötött szolgálati szerződésből netalán eredő és az igazgatókat illető kártéritési igényeknek különben érintetlen hagyása mellett.
36. § Az igazgatók kötelesek, az ügyeket az alapszabályok és az igazgató-tanácstól nyert utasitások értelmében vezetni és az igazgató-tanács vagy a végrehajtó-bizottság által egyedül vagy az igazgatósággal egyetértőleg hozott határozatokat végrehajtani.
37. § Az igazgatók mindannyi társulati hivatalnoknak és szolgának főnökei és az igazgató-tanácsnál inditványokat tesznek azok kinevezése, előléptetése és elbocsátása, valamint illetményeik meghatározása iránt is.
38. § Az igazgatók tanácsadó szavazattal vesznek részt az igazgató-tanács üléseiben.
Viszonyuk a végrehajtó-bizottság irányában az ezzel közösen tárgyalandó ügyekre nézve az igazgató-tanács által megállapitandó ügyrendben fog meghatároztatni.
39. § Az igazgatók működésüket kizárólag a társulatnak tartoznak szentelni és az igazgató-tanács beleegyezése nélkül nem gyakorolhatnak másnemü üzleteket sem maguk, sem mások számára.
Kötelességeik mulasztásaért személyesen felelősek s e tekintetben az igazgató-tanács ellenök keresetet indithat.
Minden igazgató köteles, kineveztetése után 8 nappal a magyar leszámitoló- és kereskedelmi banknak 50 részvényét a le nem járt szelvényekkel együtt a társulatnál letenni, melyeket a letevő hivataloskodása alatt sem záloggal nem terhelhet, sem el nem adhat.
40. § A részvényesek összesége a közgyülés által képviseltetik.
41. § Csak azon részvényesek birnak szavazatjoggal a közgyülésen, kik 25 nappal a közgyülés előtt legalább 100 részvényt tettek le a társulatnál vagy az erre nézve az igazgató-tanács által kijelölt más pénztáraknál.
42. § Ötven-ötven részvény egy-egy szavazatot ad; azonban egy részvényes sem gyakorolhat 50-nél több szavazatot sem a maga nevében, sem mint másnak meghatalmazottja.
43. § Távollevő részvényesek a közgyülésen más szavazattal biró részvényeseknek adandó meghatalmazás által képviseltethetik magukat.
Kiskoruak és gondnokság alatt levők, valamint jogi személyek törvényesen kirendelt és alapszabályszerü képviselőik, nők meghatalmazottjaik által gyakorolják szavazatjogukat, ha maguk ezen képviselők és meghatalmazottak nem is lennének részvényesek.
A meghatalmazás kellékeit az igazgató-tanács határozza meg.
44. § A közgyülések Buda-Pesten tartatnak, mint az intézet székhelyén, és pedig a rendes közgyülések rendszerint minden év első felében, a rendkivüli közgyülések mindannyiszor, a hányszor az üzletek ezt megkövetelik, mi iránt az igazgató-tanács határoz.
45. § Rendkivüli közgyülés hivandó össze akkor is, ha 20 részvényes, kik a kibocsátott részvényeknek legalább ötöd részét birják és ezen részvények után a 41. § határozatai szerint szavazatjoggal birnak, annak egybehivását, az okok és czélok közlése mellett, egy általuk aláirt beadványban kérik.
Ily esetben a közgyülés, ama beadvány átadása után, három nap alatt hivandó össze.
46. § A közgyülés hirdetménynyel hivatik egybe, melynek a gyülés napja előtt legalább 30 nappal kell a tanácskozás alá kerülendő tárgyak felsorolása mellett közzététetnie; az igazgató-tanács azonban oly esetekben, melyeket sürgőseknek tart, leszállithatja ezen egybehivási időt 8 napra, a midőn is a részvények a 41. § értelmében 4 nappal a gyülés előtt teendők le.
Az alakuló közgyülésre meghivás az engedményes, mint alapitó által, levél utján történik 3 nappal az egybegyülés előtt.
47. § Oly inditványok, melyek a 41. § értelmében szavazatképes legalább 20 részvényes által két hónappal a közgyülés előtt a társulatnál irásban benyujtattak, a hirdetménybe felveendők.
48. § A közgyülésnek előterjesztendő üzleti jelentés a zárszámlával együtt, továbbá a mérleg s a számvizsgáló-bizottság véleményes jelentése, valamint a tárgyalás alá kerülendő inditványok szövege, négy nappal az egybegyülés előtt a társulatnál a részvényeseknek megtekinthetésre felmutatandók.
Ezen irományok egy példánya minden szavazatképes részvényesnek átadandó, ha az ugy kivánja.
49. § Azon részvényesek, kik a 41. § értelmében szavazatra jogositó részvényeiket letették, ezekért igazoló-jegyeket kapnak, melyek nevökre szólnak, a letett részvények és az ezek után gyakorolható szavazatok számát kitüntetik és kizárólag a kijelölt személyre vagy annak kellőleg igazolt meghatalmazottjára nézve birnak érvénynyel.
50. § A közgyülés határozatképes, ha az első egybehivás után legalább 20 oly részvényes jelent meg, kik a kibocsátott részvénytőkének legalább tized részét képviselik.
51. § Ha a közgyülés egy óra mulva az egybegyülés után még nem határozatképes, elnapoltatik és azonnal ismét egybehivatik, mely esetben azonban a közgyülés egybehivása és egybegyülése közötti idő 8 napra van szoritva; ezen idő alatt a részvények letéve maradnak.
Ezen második összehivás után a közgyülés határozatképes a jelenlevő részvényesek és a képviselt részvények számára való tekintet nélkül; azonban csak azon tárgyak felett tanácskozik, melyekre nézve az elnapolt közgyülés egybehiva volt.
52. § A közgyülésen az igazgató-tanács elnöke vagy ennek helyettese elnököl.
Az elnöklő meghatározza a tanácskozás alá kerülendő tárgyak sorrendét s kinevezi a jegyzőt és részvényesek körül választandó két szavazatszedőt.
53. § A közgyülés határozatai általános szavazat-többséggel hozatnak.
Szavazatok egyenlősége esetében azon vélemény lesz határozattá, melyhez az elnöklő csatlakozott.
Ha választások alkalmával az első választásnál nem érhető el általános szavazattöbbség, a szűkebb választás azon jelöltek közül történik, kik a legtöbb szavazatot nyerték, és ezen esetben a megválasztandóknak kétszeres száma bocsáttatik választás alá. Szavazatok egyenlőségénél a sors dönt.
Minden választás szavazatlapok által történik.
54. § A közgyülés határozatának következő tárgyak vannak fenntartva:
a) az igazgató-tanács tagjai számának meghatározása és azok megválasztása;
b) a számvizsgáló-bizottság megválasztása;
c) az üzleti jelentés elfogadása, az évi zárszámadások és a nyereség szétosztásának jóváhagyása, valamint a jelenléti jegyek értékének meghatározása;
d) a részvényeseknek a 45. és 47. § értelmében netalán tett inditványaik feletti határozás;
e) uj részvények kibocsátása a 10. § értelmében;
f) a társulat czéljának és az alapszabályoknak megváltoztatása;
g) a társulat feloszlatása az alapszabályszerü tartamnak eltelte előtt, vagy annak meghosszabbitása vagy más társulattal való egyesülése.
Az f) és g) alatt foglaltakra vonatkozó határozatok az államkormány megerősitésétől függnek.
55. § A közgyülés tanácskozásáról jegyzőkönyv vezettetik, mely az elnöklő, a jegyző és a közgyülés által az elnöklő javaslata folytán kijelölt két részvényes által irandó alá.
A jegyzőkönyv eredetijéhez mellékeltetik a jelenlevő részvényesek névjegyzéke, a mindegyik által képviselt szavazatok kitüntetésével: hasonlókép melléklendők a felhatalmazások is.
A közgyülési jegyzőkönyvben foglalt azon határozatok, melyekkel az igazgató-tanácsnak cselekvényei vagy mulasztásai jóváhagyatnak vagy igazoltaknak nyilvánittatnak, az igazgató-tanácsra nézve felmentvényül szolgálnak.
56. § A közgyülés határozatai kötelezők ugy az abban résztvett, mint a távol maradt részvényesekre nézve.
57. § A társulati számadások felülvizsgálása végett választott számvizsgáló-bizottság 3 rendes és 3 póttagból áll, kik évenként a rendes közgyülésen választatnak a társulat igazgató-tanácsához vagy az igazgatósághoz nem tartozó szavazatképes részvényesek közül.
Az első számvizsgáló-bizottság az alakuló közgyülésen választatik meg.
A póttagok csak a rendes tagok akadályoztatása esetében lépnek működésbe, és pedig a nyert szavazatoknak megfelelő sorrendben; szavazategyenlőség esetében a sors dönt.
58. § A számvizsgáló-bizottság feladata: a lezárt évi számadások helyességét megbirálni. E czélból fel van jogositva, a társulat könyveibe és egész ügyvitelébe betekinthetni és minden szükséges felvilágositást kérhetni; ennélfogva a lezárt évi számadások vele azon rendes közgyülés előtt legalább 14 nappal közlendők, a mely közgyülés ezen számadások felett határozatot fog hozni s a melyhez a számvizsgáló-bizottság a tapasztaltakról irásbeli jelentést köteles tenni.
59. § A társulat minden számadásait osztrák értékben viszi.
Évenként deczember 31-én lezáratnak a számadások és elkészittetik a mérleg.
Az első mérleg azonban csak az 1874. év végén készittetik.
A nyereség a törvény rendeletei és a kereskedelmi könyvvitel szerint puhatoltatik ki.
A nyereségből mindenekelőtt a befizetett részvénytőkének 5%-a osztatik szét a részvényesek között mint osztalék.
A maradvány a következőleg osztatik szét, u. m.:
a) legalább 5% a tartalékalapba tétetik, a mennyiben ezen alap ezáltal nem haladná meg a befizetett részvénytőke negyedrészét;
b) 15% jutalomdijakra fordittatik, melyekből 5%-ot az igazgatótanács összes tagjai, 6%-ot a végrehajtó-bizottság tagjai és 4%-ot az igazgatók és hivatalnokok kapnak. A jutalomdijnak az igazgatók és hivatalnokok között való szétosztása iránt az igazgató-tanács határoz;
c) a maradvány szétosztatik mint felülosztalék vagy pedig a közgyülés határozatához képest s az igazgató-tanács inditványára a tartalékalap szaporitására és különös tartalékalapok, főleg a forgalomban levő pénztári utalványok különös tartalékalapjának és más eféléknek képzésére fordittatik.
60. § Az osztalék és felülosztalék évenkint legkésőbb julius 1-jén fizettetik ki.
Az igazgató-tanácsnak azonban jogában áll a befizetett részvénytőke 5%-áig terjedhető részösszeget már év végén kifizettetni, ha kétségtelen, hogy az elért nyereség erre elégséges.
61. § Az annak idején fel nem vett osztalékok a tartalékalap javára kamatoztatnak és a törvényes elévülési idő elteltével ugyanarra szállnak.
62. § A tartalékalap ugy mint a részvénytőke, az alapszabályszerü üzletekre fordittatik és 4%-kal kamatoztatik.
Ha valamely évi nyereségből az 5%-os osztalék ki nem kerülne, a hiány a tartalékalapból pótolható.
Ettől eltekintve szabadságában áll a közgyülésnek rendkivüli veszteségeket is fedezni a tartalékalapból, a mennyiben ezen alap ezáltal nem lenne kisebb a befizetett részvénytőke 10%-nál.
63. § A társulat pecsétje a m. k. czimer ezen körirással: „Magyar leszámitoló- és kereskedelmi bank. ”
A társulat által vagy ellene inditandó mindennemü perekben a buda-pesti kir. kereskedelmi és váltótörvényszék az illetékes biróság.
64. § A magyar leszámitoló- és kereskedelmi banknak, összes üzletágaira nézve, biztosittatnak mindazon jogok és kiváltságok, melyek a kormány vagy a törvényhozás által hasonló üzletágakra más hitel- és pénzintézeteknek - a jegybankokat és a földhitelintézeteket természetesen ide nem értve - megadatni fognak.
A magyar leszámitoló- és kereskedelmi bank igazgató-tanácsa ennélfogva azon esetben, ha ilyes jogokat és kedvezményeket a társulat részére igénybe akar venni, megfelelő folyamodást intézend a m. k. kormányhoz, mely ezen jogokat és kedvezményeket a magyar leszámitoló- és kereskedelmi banknak is adományozni és azok felvételét most fennálló alapszabályaiba, mint azok pótlását, minden megszoritás nélkül megengedni fogja.
65. § A társulat ellátja a m. k. kormány mindazon bankműveleteit, melyek mint egyszerü pénztármüveletek nem láttatnak el az állam pénztárai által. Igy pénzeket fogad el az állam részére, teljesiti annak fizetéseit bel- és külföldön, belföldi és idegen értékben, a mennyiben már létező szerződéseknél fogva azok tartama alatt, a kormánynak erre nézve más kötelezettségei nem volnának. E müveletekért a kormány oly dijat fog fizetni, mely nem lehet nagyobb, mint az, melyet a társulatnak legnagyobb kedvezményben részesülő üzletfelei fizetnek, és semmi esetre sem magasb 1/8%-nál.
A szelvények beváltása, a törlesztési hányad és efélék fizetése a másokkal kötött vagy kötendő kölcsönök után itt nincsenek értve.
A társulat teljesiti továbbá a kormány számára a külföldi váltók, pénzek és értékpapirok bevásárlását és eladását, valamint az értékpapirokra való kölcsönök felvételét is, feltéve, hogy esetről-esetre megállapodás jön létre a kormány és a társulat között, az értékek árát s a fizetendő dijat illetőleg.
Ha a kormány pénzintézetektől kölcsönöket vesz fel vagy azokkal másnemü hitelműveletekbe bocsátkozik, a társulat is idejekorán felhivandó ajánlattételre.
Átadja továbbá a kormány a társulatnak a rendes pénztári kezelésből származó s gyümölcsöztetni kivánt pénztári feleslegeit (a netaláni kölcsönök befizetéséből és hasonló rendkivüli bevételekből eredő pénzeket tehát ide nem értve) és pedig legalább 4 heti időszakra s a nemzeti bank mindenkori kamatlábánál 1%-on alól, mely összegekért a kormánynak jogában áll megfelelő fedezetet követelni.
66. § A kormánynak jogában áll, a megelőző §-ban foglalt kedvezményeket és engedményeket visszavonni, ha a társulat mérlegei veszteséget tüntetnek ki a részvénytőkében, ugy, hogy joggal támaszthatók aggodalmak a társulat műveleteinek biztossága iránt.
Ily esetben a kormány elhatározása a társulattal ezen visszavonás hatásának életbelépte előtt 8 nappal irásban közlendő.
67. § A magyar leszámitoló- és kereskedelmi bank által kiállitott bárminemü okmány hamisitása vagy utánzása ugy büntettetik, mint a nyilvános okmányok hamisitása vagy utánzása.
68. § A magyar leszámitoló- és kereskedelmi bank a nála letéteményezett vagy birtoklásában levő pénzekre és értékpapirokra, valamint harmadik személyeknek a társulaton való követeléseire letiltásokat, zálogolásokat, előjegyzéseket vagy engedményezéseket közvetlenül el nem fogad.
A felek e tekintetben tartoznak, az illetékes biróságokhoz folyamodni és az intézet biróilag értesitését eszközölni.
A bank fel van jogositva ily esetekben az igényeinek fedezésére nem szükséges pénzeket és értékpapirokat a buda-pesti kereskedelmi- és váltótörvényszéknél letenni, vagy pedig a letiltás tartama alatt magánál visszatartani.
A társulat a reábizott értékpapirok vagy zálogok iránt csakis a tulajdonosnak vagy az elzálogositónak ad felvilágositásokat.
69. § A banknak jogában áll mindazon pénzekből, értékpapirokból és egyéb értéknemüekből, melyeket adósától vagy annak részére biztositékul átvett, vagy a melyek valamelyik alapszabályszerü üzlete folytán birtokába jutottak, minden más hitelezőnek megelőzésével, esetleg a biróság közbejötte nélkül, magát kielégiteni.
Fel van jogositva jelesen, oly értékpapirokat, melyek valamely tőzsdén jegyeztetnek, ezen tőzsdén eladatni. Oly tárgyakra nézve pedig, melyeknek börzei forgalmuk nincs, kérelmére és követelésének csupán egyszerü könyvkivonattal történendő igazolására az árverés a buda-pesti kir. kereskedelmi és váltótörvényszék által egyetlen időhatár kitüzése mellett megengedendő.
Mindezen jogai gyakorlásában a társulatot nem akadályozhatja sem adósának halála, sem az annak vagyona ellen meginditott csőd.
70. § Mindazon esetekben, a melyekben az intézet adósai ellen intézett keresetet könyveiből vett kivonatra alapitja, e kivonat, a mennyiben a társulat aláirási czimével és azon hozzáadással, hogy az a társulati könyveknek hű kivonata, ugy nemkülönben a társulat pecsétjével is elláttatik, teljes bizonyitó erejü okiratot képez és annak alapján, ha a könyvkivonat biróságilag vagy közjegyző által hitelesittetik, azonnal birói fizetési meghagyás kibocsátása kérelmezhető.
Ha az adós a fizetési meghagyásnak 8 nap alatt eleget nem tesz, ellene a végrehajtás minden ujabb kérelem nélkül foganatba lesz veendő a fizetési meghagyás alapján.
A végrehajtási eljárás az ingóságok tekintetében a váltóvégrehajtási eljárás, az ingatlanokra nézve pedig a törvénykezési rendtartás szabályai szerint lesz foganatositandó.
71. § A társulat a fennállására nézve a 4. §-ban megállapitott időtartamnak elmultával feloszlatandó, ha fennállásának meghosszabbitása az utolsóelőtti év közgyülésén el nem határoztatott és a kormány által jóvá nem hagyattatott volna.
Azon esetre azonban, ha a társulat akár ezen alapszabályokban megszabott, akár más kivételes kedvezményekben akar részesülni, a törvényhozás engedélye kérendő ki.
72. § Ha a társulat feloszlását valamelyik közgyülés az engedményi idő eltelte előtt határozná el, ez a végleszámolás módját is megállapitandja és erre nézve az igazgató-tanács tagjaiból vagy más részvényesekből választható öt végleszámolót nevez ki.
A végleszámolók fel lesznek ruházva a társulat üzleteinek lebonyolitására szükséges minden felhatalmazással s a közgyülés beleegyezésével átruházhatják másokra a társulat minden jogait, igényeit és kötelezettségeit.
A közgyülésen választott végleszámolók felhatalmazása fennáll az egész végleszámolás tartama alatt, s ezek a kereskedelmi ministeriumnak jóváhagyás végett előbb bemutatandó végszámadásokat, a felmentvény megadása végett, a közgyülés elé tartoznak terjeszteni.
73. § A végleszámolók kineveztetésével az igazgató-tanácsnak jogai megszünnek.
74. § A társulat viszonyából a társulat és egyes részvényesek, vagy a társulat és az igazgató-tanács vagy ennek egyes tagjai, valamint a társulat és az igazgatóság, vagy az igazgató-tanács és az igazgatóság, vagy végre a végleszámoló-bizottság között támadó vitás ügyekben az 1868:LIV. tc. 495-513. §-ai szerint választott biróság itél.
75. § Az államkormány főfelügyeleti jogát a kereskedelmi ministerium által kinevezendő állandó kormánybiztos vagy ennek helyettese által gyakorolja.
Ennek jogában áll felügyelni az alapszabályok pontos megtartására, tudomást szerezni magának a társulat ügykezeléséről s a közgyüléseken és az igazgató-tanács ülésein jelen lenni; jogában áll továbbá oly határozat kivitelét, melylyel az alapszabályokat sértve véli, felfüggeszteni. Ily esetben azonban haladéktalanul ki kell kérnie a kereskedelmi ministerium eldöntését, és ha ez ama határozat hozatalától számitandó 14 nap alatt nem következnék be, a határozat végrehajtható.
Mindaddig, mig az előmutatóra s látra szóló pénztári utalványok, hacsak egy állampénztárnál is készpénzre váltatnak, jogositva lesz a pénzügyminiszter, hogy kiküldendő biztosa által bármikor meggyőződést szerezzen a kibocsátott pénztári utalványoknak és pénztárjegyeknek nem csak pontos beváltatása, hanem alapszabályszerü fedezete iránt is.
A kiküldendő biztos feladatát két igazgató-tanácsosnak maga mellé vételével teljesitendi.
Részvénytőke 25 millió o. é. frt, mely 50 millió o. é. frtig nagyobbitható.
200 frt o. é.
......... szám
melynél fogva a birlalónak biztosittatik a magyar leszámitoló- és kereskedelmi bank összes vagyonára és jövedelmére azon jog, mely az alapszabályok értelmében minden részvényest megillet.
Buda-Pesten, 1873.
MAGYAR LESZÁMITOLÓ- ÉS KERESKEDELMI BANK
....................................
igazgató-tanácsos
A társulat száraz pecsétje
.......................................
igazgató
| 1. Szelvény | Részvényszám ...................... |
Az 18 ................... január 2-án lefizeti a magyar leszámitoló- és kereskedelmi bank ezen szelvény előmutatójának a szelvény átadása mellett az 18 ................évre eső osztaléknak nyilvánosságra hozott részletét.
| ............................ | ....................................... | |||
| főpénztárnok | (Sz. P.) | számvevő (Liquid.) | ||
| 2. Szelvény. | Részvényszám .............. | |||
Az 18 ................... évi julius 1-én (mint az 1. sz.) maradékrészletét.
(Sz. P.)
| Szelvényivek. | Részvényszám ................. |
A magyar leszámitoló- és kereskedelmi bank ezen szelvényivek előmutatójának 18 ............január 2-án kiadja a megfelelő részvény második szelvényivét.
(Sz. P.)
