1873. évi XXVII. törvénycikk

a bánsági határőrvidék és a titeli zászlóalj polgárositásának törvénybe iktatásáról és a polgárositás folytán szükségessé vált más intézkedésekről * 

1. § Miután Ő Felsége 1872 junius 9-én kelt legfelsőbb nyilatkozványával a katonai határőrrendszert a bánsági határőrvidék és a titeli határőrzászlóalj területén megszüntette s ezen részek Magyarországhoz törvényhozási és kormányzati tekintetben tettleg visszacsatoltattak, a visszacsatlás törvénybe iktattatik, s ezen részek beosztása, közigazgatási és törvénykezési rendezése és a törvényhozásban való képviseltetése iránt a következők rendeltetnek:

2. § Az 1. §-ban emlitett határőrvidéki részek számára Ő Felsége által kibocsátott s ezen részekben jelenleg is érvényben levő legfelsőbb intézkedéseknek, jelesen:

a) az 1871. junius 8-án ily czim alatt: törvény a határőrvidéki városi és falusi községek szervezéséről kibocsátott legfelsőbb intézkedésnek és az ugyanakkor kibocsátott falusi községi rendtartásnak;

b) a határőrvidéki népiskolák oktatási ügyeiről, ezen iskolák számára való tanitók és tanitónők kiképeztetéséről, a népiskolákban alkalmazott tanitók jogviszonyainak szabályozásáról s a határőrvidéki iskolai felügyeletről szintén 1871. junius hó 8-án kibocsátott szabályrendeleteknek; végül

c) az 1872-ki junius 9-én kelt s a bánsági határőrvidék és a titeli zászlóalj területének a katonai közigazgatásból a polgári igazgatás alá helyezése iránt kibocsátott királyi leiratnak s ugyanezen napon kiadott királyi rendeletnek mindazon határozatai, melyek nem az 1868-ik XXX. törvénycikk szerint közös törvényhozás tárgyát képező viszonyokról rendelkeznek, a mennyiben azokon e törvény változást nem tesz, jelen érvényükben továbbra is megmaradnak.

3. § A volt román-bánsági ezred és a volt szerb-bánsági ezred tizenkettedik százada, vagyis a mostani karánsebesi, teregovai, bosoviczi és orsovai szolgabirói járások

Szörény vármegye elnevezés alatt külön önálló törvényhatósággá egyesittetnek, melynek székhelye Karánsebes.

4. § A volt szerb-bánsági ezred kilenczedik, tizedik és tizennegyedik századainak területe, Gaitasol község kivételével, valamint az ezen ezred hatodik századának a Karas folyó balpartján fekvő része, vagyis a jelenlegi fehértemplomi szolgabirói járás Krassó vármegyébe bekebeleztetik.

5. § A volt szerb-bánsági ezred területéből a hatodik századnak a Karas folyó jobbpartján fekvő része, az ötödik és a nyolczadik század, ugyszintén a negyedik századból Károlyfalva és Nikolincze községek, végül a kilenczedik századból Gaitasol község, ezenfelül a volt német bánsági ezred területéből a tizenegyedik és a tizenkettedik század, vagyis a mostani károlyfalvi és kubini szolgabirói járások, Temes vármegyébe bekebeleztetnek.

6. § A volt szerb-bánsági ezred többi részei, ugy a volt német-bánsági ezred első tiz százada, vagyis a mostani pancsovai, ujfalvi, alibunári, antalfalvi és perlaszi szolgabirói járások, Torontál vármegyébe bekebeleztetnek.

7. § A titeli zászlóalj (csajkások kerülete), vagyis a mostani titeli és zsablyai szolgabirói járások, Bács-Bodrogh vármegyébe bekebeleztetnek.

8. § Pancsova, Fehértemplom és Karánsebes városok mindegyike önálló törvényhatósági joggal ruháztatik fel.

9. § A törvényhatóságok rendezéséről szóló 1870. évi XLII. törvénycikkely a magyar határőrvidéki részekre kiterjesztetik, az életbeléptetésre vonatkozó a 10-11-12. §-ban foglalt módositásokkal.

10. § Szörény megyében az 1870. évi XLII. törvénycikk 91. és 92. §-ban érintett közgyülések teendőit a volt román-bánsági ezrednek és a volt szerb-bánsági ezred tizenkettedik századának ezredközségi képviselőiből alakitandó közgyülés teljesiti.

11. § A határőrvidéknek Krassó, Temes, Torontál és Bács-Bodrog vármegyékhez csatolt részeiben az alakulás csak a törvényhatósági bizottság kiegészitésére terjed ki, mely oly módon történik, hogy a megyébe bekeblezett határőrvidéki részek ezredközségi képviselői az illető törvényhatósági bizottság tagjaivá lesznek.

Az ily tagok két egyenlő részben a bizottságnak az 1870:XLII. törvénycikk alapján választott többi tagjaival egyidejüleg lépnek ki, az elébb kilépő felerész az ily tagokra külön eszközlendő sorshuzás utján határozandó meg.

A fennérintett törvényhatóságokban, mielőtt az első három év leteltével kilépő bizottsági tagok helyébe újak választatnának, az összes bizottsági tagok száma, tekintettel a bekeblezett határőrvidéki részekre és az 1870:XLII. törvénycikk 21-ik §-ára ujólag megállapitandó s a törvényhatóság választó kerületekre ujólag felosztandó, s a kilépett bizottsági tagok helyébe a választás ezen uj alapon történik.

A legtöbb adót fizető bizottsági tagok jelenlegi száma a bizottság összes tagjai számának uj megállapitásáig változatlan marad.

Az ily tagok névjegyzékének évi kiigazitása azonban már addig is a bekeblezett határőrvidéki részek figyelembevételével eszközlendő.

12. § A határőrvidéki részekben jelenleg járási tisztviselőkül alkalmazott közigazgatási tisztek hivatalukat a fennebb elrendelt alakulás után is 1873. év végeig, és ha ezen időpontig kijelentik, hogy állásukban megmaradni óhajtanak, az ezen §-ban megszabott tisztujitás bekövetkeztéig megtarthatják.

A járási tisztviselők tisztujitás alá az alakulás után egyelőre nem esnek és pedig Szörény megyében mindaddig, mig a törvényhatósági bizottság választott tagjainak fele uj választás alá nem kerül, a 4-7. §-ban érintett megyékbe bekebelezett részekben pedig azon időpontig, midőn az 1870:XLII. törvénycikk 65. §-a szerint az egész törvényhatóság területén uj tisztviselő-választás fog eszközöltetni.

Az időközben megürült állomások a köztörvényhatóságok rendezéséről szóló törvény 72. §-a szerint töltetnek be.

13. § A jelen törvény 8. §-a szerint törvényhatósági joggal felruházott városok szervezetét az 1870:XLII. törvénycikk szabja meg.

Karánsebes városára nézve azonban a főispáni tiszttel Szörény vármegye főispánja bizatik meg.

14. § A községek rendezéséről szóló 1871:XVIII. törvénycikk a magyar határőrvidéki részekre is kiterjesztetik.

A jelenleg létező községi képviseletek és előljáróságok azonban ezen törvény kihirdetését követő három év leteltéig eddigi szervezetükben fenntartatnak.

E három év letelte után a községek képviselete és előljárósága a fennérintett törvény határozatai szerint szervezendő.

15. § A Karánsebesen, Fehértemplomban és Pancsován felállitott első folyamodásu királyi törvényszékek: a karánsebesi egyuttal mint bányabiróság is, valamint a Karánsebesen, Bosoviczon, Teregován, Ó-Orsován, Fehér-templomban, Károlyfalván, Kubinban, Pancsován, Perlaszon, Antalfalván, Ujfaluban, Alibunáron, Titelen és Zsablyán felállitott királyi járásbiróságok az első folyamodási biróságok székhelyeinek a törvényhozás által leendő végleges megállapitásáig jelen hatáskörükkel fenntartatnak.

A jelen törvény hatálybalépte után kinevezendő birákra nézve az 1869. IV. törvénycikk alkalmazandó, mely törvény 26. §-ában foglalt kedvezmény ugy a határőrvidéki katonai, mint a jelenlegi biróságoknál alkalmazott hadbirákra is kiterjesztetik.

16. § A törvénykezés rendezéséről 1872. év október 8-án kibocsátott igazságügyministeri rendelet, a mennyiben ezen törvény mást nem határoz, a törvényhozás további intézkedéseig érvényben marad.

Addig is azonban felhatalmaztatik az igazságügyi minister, hogy a már létező és alkalmazható magyar igazságügyi törvények életbeléptetése és az igazságszolgáltatás terén szükséges más intézkedéseket a helyi és átmeneti viszonyok figyelembe vétele mellett rendeleti uton megtehesse.

17. § A magyar határőrvidéki részekben a másodbirói hatóságot a pesti királyi itélő tábla, a legfőbb birói hatóságot pedig a magyar királyi Curia gyakorolja.

18. § A magyar határőrvidéki részek országgyülési képviselete czéljából a választókerületek addig is, mig a törvényhozás a választókerületek általános szabályozása alkalmával ezen részek arányosabb képviseltetése iránt intézkednék: az 1848. évi V. törvénycikk 5. §-ának határozatai alapján következőképen rendeztetnek.

19. § A Szörény vármegyébe keblezett volt román-bánsági ezred és Karánsebes városa együtt egy választó kerületet képez s küld egy képviselőt.

Választási főhely: Karánsebes.

20. § A Szörény, Krassó és Torontál megyékbe keblezett volt szerb-bánsági ezred és Fehértemplom városa együtt küldenek egy képviselőt.

Választási főhely: Fehértemplom.

21. § A Temes és Torontál megyékhez csatolt német-bánsági ezred Pancsova városával együtt küld egy képviselőt.

Választási főhely: Pancsova.

22. § A Bács vármegyébe bekeblezett titeli zászlóalj (csajkás kerület) külön választó kerületet képez s küld egy képviselőt.

Választási főhely: Titel.

Bács vármegyére ennélfogva jövőben 11 képviselő esik.

23. § A 20. és 21. §-ban érintett több törvényhatóság területéből alakitott választókerületekre nézve az összeiró küldöttség azon két tagját, kiknek kiküldése nem a városi törvényhatóságot illeti (1848. évi V. törvénycikk 49. §), ugyszintén a választási elnököt (1848. évi V. törvénycikk 51. §) a 20. §-ban érintett kerülethez Temes, a 21. §-ban érintetthez pedig Torontál vármegye központi választmánya küldi ki.

Ugyanezen központi választmányok végzik az 1848. évi V. törvénycikk 12. § b) 19-21., 24., 43. és 46. §-ban foglalt teendőket is.

A titeli zászlóaljból alakitott választókerületre nézve a központi választmány teendőit Bács vármegye központi választmánya végzi.

24. § Szörény vármegye egy tankerületet képez az 1868. évi XXXVIII. tc. 123. § értelmében.

A határőrvidéknek Krassó, Temes, Torontál és Bács-Bodrogh vármegyékhez csatolt részei ezen illető megyékkel együtt képeznek egy-egy tankerületet s annak iskola-tanácsában aránylagosan képviseltetendők addig is, mig az 1868. évi XXXVIII. törvénycikk 126. §-a értelmében azon megyékben az iskola-tanács tagjai ujból fognak megválasztatni.

25. § A közoktatásügyi minister felhatalmaztatik, hogy a határőrvidéki népoktatás ügyének szabályozására 1871-ik évi junius 8-án kibocsátott szabályrendeleteknek mindazon határozmányait, melyek részint a katonai parancsnokság ez ügyekben való hatáskörének megszünte, - részint a megváltozott közigazgatási rendszer folytán változtatást igényelnek, addig is, mig ez iránt a törvényhozás intézkednék, rendeletileg módosithassa, a mennyiben a viszonyok megengedik az 1868. évi XXXVIII. törvénycikk határozatai szerint.

26. § A magyar törvények, a mennyiben ezen törvény határozataival nem ellenkeznek, a polgárositott magyar határőrvidéki részekre is kiterjesztetnek.

Felhatalmaztatik azonban a ministerium, hogy e törvények életbeléptetésénél a helyi és az átmeneti viszonyok által megkivánt végrehajtás módozatait meghatározza.

27. § Ezen törvény végrehajtásával a ministerium bizatik meg.