1873. évi XXIX. törvénycikk

a házközösségek rendezése tárgyában 1872. junius 9-én a bánsági határőrvidék és a titeli zászlóalj számára kibocsátott s némely közigazgatási intézmény megváltoztatására czélzó királyi rendelet törvénybe iktatásáról * 

1. § A polgárositott bánsági határőrvidék és a titeli zászlóalj számára 1872 junius 9-én ily czim alatt: „törvény a bánsági határőrvidék és a titeli zászlóalj területén fennálló némely közigazgatási intézmények megváltoztatásáról” kiadott legfelsőbb intézkedés egész terjedelmében, a mint következik, törvénybe iktattatik.

2. § A bánsági határőrvidéken az ingatlan vagyonszerzési jogot illetőleg ugy a magyarországi, mint az ausztriai honpolgárokra nézve (ideértve a határőrvidéki házközösségeket is), a telkek és egyéb ingatlanok birtoklásának legnagyobb és legkisebb mértéke iránt eddig fennállott megszoritások megszüntettetnek.

3. § A határőrvidéki házközösségek ingatlan vagyonukkal szabadon rendelkezhetnek. Ugyszintén joga van a házközösség bármely tagjának, saját vagyona fölött végrendeletileg intézkedni.

4. § A határőrvidéki házközösségek ingó és ingatlan vagyonára birói végrehajtásnak, egész házközösségek vagy egyes házbeli tagok által elkövetett bűntettek esetében, továbbá adósságok vagy üzletekből eredő kötelezettségek miatt, csak azon osztályrész mértéke és aránya szerint van helye, mely a bebizonyult vétkes vagy a kötelezett házközösségi tagokat a közösségi vagyonból törvényesen megilleti.

Az ezen elv nyomán valamely osztályrésznek a házközösségi vagyonból birói végrehajtás utján lett kihasitása és eladása az eddigi összes házközösségi vagyonban való társtulajdoni jog csökkenését vagy megszünését vonja maga után.

5. § Ha a szavazási joggal biró mindkét nembeli házközösségi tagok többsége kivánja, a házközösségi kötelék felbontható. Ez esetben az ingó és ingatlan vagyon a házban lakó és az azon kivül még élő, s a kilépésre törvényesen jogosult, vagy kielégités nélkül valamely más törvényes módon a házból kilépett tagok között egyenlő részben felosztandó.

A törvényes örökösödésnek csak akkor van helye, ha az elsorolt igényjogosult egyének közül többé egy sem létezik.

6. § Ha a házbéli tagok a közösségi kötelék megtartása mellett kivánnak megosztozni a karánsebesi, teregovai, ó-orsovai és bosoviczi járásban minden osztályrésznek legalább hat, a többi járásokban pedig legalább nyolcz holdnyi telekből kell állnia.

A felosztás a férfi- és nőnemü családtagok lélekszáma szerint történik.

A házközösségi társtagok közt barátságos egyezség folytán létrejött osztálylevelek a szolgabiróság előtt történt kiállitás napjától fogva a felekre nézve kötelező erővel birnak.

Az ingatlan birtoknak az érintett mértéken aluli felosztása a házközösségi kötelék felbontásával (5. §) egyenlő.

7. § Egyik házközösségből a másikba való átlépés jövendőre csak az ausztriai általános polgári törvénykönyvnek a vagyonközösségre vonatkozó határozmányai szerint történhetik.

A határőrvidéki alaptörvény eddigi határozatai értelmében már eddig megtörtént házközösségi felvételek azonban teljes érvényben maradnak.

8. § Oly egyének, kik a papi rendbe való belépésök, vagy tisztté vagy hivatalnokká lett kineveztetésök, avagy általában valamely polgári államhivatal elnyerése, továbbá valamely iparüzlet vagy más hivatás folytán a házközösségből kilépnek, a házközösségi közös vagyonból az őket megillető osztályrész kiadása által kielégittetésüket követelhetik vagy társtulajdoni jogukat biztosithatják.

Ezen osztályrészt, melybe a ház által a közös vagyonból az illető egyének kiképzésére forditott költségek betudhatók, a mennyiben barátságos egyezség az iránt létre nem jő, a községi tanács állapitja meg.

Miután az 1850. évi május 7-én kelt határőrvidéki alaptörvény 48. §-ban fentartott visszaléphetési jog által a határőrvidéki házközösségekből származó tiszteknek, hivatalnokoknak és papoknak a törzsökház vagyonában a társtulajdoni jog biztositva van, az itt megadott jogositvány, melynél fogva kielégittetésüket osztályrészük kiadása által követelhetik, azon határőrvidéki személyekre is kiterjesztetik, kik a törzsökházból már kiléptek, de a visszaléphetési jog fentartásaul még mindig ugyanott iratnak össze s végkép kielégitve még nincsenek.

Ezen egyének osztályrészének megállapitására nézve a fentebb megállapitott elvek irányadók azon különbséggel, hogy előforduló esetekben bizottságilag először is az állapitandó meg, hogy az illető osztálykereső fél kilépése óta a ház vagyona gyarapodott-e vagy fogyott? Az első esetben a kilépés alkalmával létezett, az utóbbi esetben pedig a jelenlegi vagyoni állapot veendő a kielégitési osztályrész meghatározásánál alapul.

9. § Bármely ingatlan birtokváltozás esetében a felek az illető szerződéseket a megszabott szerkezetben és számban a szolgabiróságnál tartoznak bemutatni.

Az osztály megtétele iránti kérvények a községi hivatalnál irásban adandók be.

10. § A házközösségi vagyon felosztása pénzben is eszközölhető mindazon esetekben, midőn az egyes társtagok osztályrésze a közösségi vagyonból kihasitandó és kiadandó. E czélból az illető osztályrész a fennálló szabályrendeletek szerint mindenekelőtt természetben állapittatik meg, azután pedig a községi tanács lelkiismeretesen megbecsüli s az ekkép megállapitott becsárt végre a szolgabiróság megvizsgálja és megerősiti.


  Vissza az oldal tetejére