A két varasdi határőrezrednek, Zengg és Belovár katonai községnek, Ivanics várának és Sziszek községének Horvát-Szlavonországokkal közigazgatásilag egyesitése következtében az 1868. évi XXX. törvénycikk 33. §-a szerint a Horvát-Szlavon-Dalmátországok országgyülése által a közös országgyülésre küldendő képviselők számának aránylagos szaporitása válván szükségessé, s Horvát-Szlavon-Dalmátországok országgyülése óhajtását fejezvén ki, hogy az 1868. évi XXX. törvénycikkelyben foglalt egyezmény némely pontjai átvizsgálás alá vétessenek: e tárgyakra nézve egyrészről Magyarország országgyülése, másrészről Horvát-Szlavon-Dalmátországok országgyülése között az idézett 1868. évi XXX. törvénycikk 70. §-ban rendelt módon, közös megállapodással egyezmény jött létre. Ezen egyezmény Ő cs. és apostoli királyi Felsége által is jóváhagyva, megerősitve és szentesitve, mint Magyarország és Horvát-Szlavon- és Dalmátországok közös alaptörvénye ezennel törvénybe iktattatik, a mint következik:
1. § A két varasdi határőrezred, Zengg és Belovár katonai község, Ivanics vára és Sziszek községe Horvát-Szlavonországokkal egyesittetvén, Horvát-Szlavonországok által a közös országgyülésre küldendő képviselők száma az 1868. évi XXX. törvénycikk 33. §-a alapján a népesség szaporodása arányában 29-ről 34-re emeltetik.
2. § Az 1868. évi XXX. törvénycikk 8. §-ának azon szavai: „hogy a Horvát-Szlavonországokban fekvő államföldbirtok eladására nézve a magyar szent korona összes országainak közös országgyülése azon megszoritással intézkedik, hogy e részben a horvát-szlavon-dalmát országgyülés is meghallgatandó, a melynek beleegyezése nélkül eladás nem történhetik”, akként értetnek, hogy az „államföldbirtok” kifejezésben az „államerdők” is benne foglaltatnak.
3. § Az 1868. évi XXX. törvénycikk 15., 16., 17., 25. és 26. §-ai hatályon kivül helyeztetvén, helyettük következők rendeltetnek:
Horvát-Szlavonországok beligazgatási szükséglete az 1873. évi január hó 1-jétől kezdve azon időre, a meddig a magyar korona országai és Ő Felsége többi királyságai és országai között a közös ügyek költségeihez való hozzájárulási arány iránt kötött egyezmény tart, mindenekelőtt Horvát-Szlavonországok egyenes és közvetett adóinak és egyéb közjövedelmeinek 45%-ával fedeztetik, vagyis azon országok tiszta közjövedelmeiből annyi százalék szolgáltatik be azon horvát-szlavon országos vagy törvényhatósági pénztárba, a hová a társországok törvényhozása vagy kormánya kivánni fogja.
Horvát-Szlavonországok összes bevételeinek 55%-a a közös költségek fedezésére a közös kincstárba szolgáltatandó be.
Horvát-Szlavonországok tiszta közjövedelmeinek 45%-a akként számittatik ki, hogy Horvát-Szlavonországok összes egyenes és közvetett adóiból, a Horvát-Szlavonországokban fekvő államjavak jövedelmeiből s egyéb közjövedelmekből csak azon kiadások vonatnak le, a melyek az adók kivetésével és behajtásával - a közös pénzügyi igazgatás költségeit ide nem értve - az államjavak kezelésével, a közvetett adók és jövedékek és a többi közjövedelmek előállitásával és közvetlen kezelésével járnak.
Midőn a határőrvidék még nem polgárositott része, részben vagy egészben Horvát-Szlavonországokkal közigazgatásilag egyesittetik s Horvát-Szlavonországok akkori összes területének mind közjövedelmei, mind beligazgatási költségei megállapithatók lesznek, ha ezen alapokon a jelen törvény azon fennebbi rendeletére nézve, mely a Horvát-Szlavonországok jövedelmeiből ezen országok közigazgatási költségeire forditandó 45 százalékot megállapitja, módositásnak szüksége mutatkoznék: ezen módositás, habár 1868. évi XXX. törvénycikk 12. §-ában kijelölt határidő még nem következett is be, a változott viszonyok és Horvát-Szlavonországok valódi szükségletének tekintetbevétele alapján az 1868. évi XXX. törvénycikk 70. §-ban megszabott módon eszközlendő.
4. § Az 1868:XXX. törvénycikk 34. §-a végül következő bekezdéssel toldatik meg:
„Az érintett esetben a Horvát-Szlavon-Dalmátországok országgyülése a feloszlatástól számitott három hónap alatt összehivandó. ”
5. § Az 1868. XXX. törvénycikk 44. §-ának vége következő megtoldással egészittetik ki:
„Ezen minőségben a bánnak Ő Felségéhez intézett előterjesztéseit változatlanul és késedelem nélkül felterjeszti; és csak azon esetben, a midőn az 1868:XXX. törvénycikk által megállapitott állami közösség vagy érdekek közössége szempontjából kételyek merülnének fel, a mennyiben azok a bán meghallgatása után nem oszlattathatnának el, terjeszti Ő Felsége elé egyidejüleg, de elkülönitve saját, illetőleg a magyar közös kormány azokra vonatkozó észrevételeit. ”
6. § Az 1868:XXX. törvénycikk 49. §-a a következő hozzáadással egészittetik ki:
„A kölcsönös leszámolás megtörténte után azoknak Horvát-Szlavonországokat illető része a közösen kezelt alapokból kiválasztatik és a nevezett országok autonom kormányának kiszolgáltatik”.
7. § Az 1868:XXX. törvénycikk 52. §-a helyett a következő szakasz vétetik fel:
„A bán katonai hatáskörrel nem birhat. ”
8. § Az 1868:XXX. törvénycikk 53. §-a hatályon kivül helyeztetvén, helyette a következők rendeltetnek:
„A bán ezután is „Horvát-Szlavon- és Dalmátországok bánja” czimmel él s tagja marad a közös országgyülés főrendi-házának. ”
9. § A horvát-szlavon határőrvidék két ezredének időközben Horvát-Szlavonországokkal történt közigazgatási egyesitése folytán az 1868:XXX. törvénycikk 66. §-a következőkép módosittatik:
a második bekezdés 7-ik pontja után beiktattatik:
„8. Belovár megye. ”
Az azon szakaszban foglalt határőrezredek közül pedig:
„7. Varasd-Kőrösi” és 8. „Varasd-Szent-Györgyi” kihagyatnak.
10. § Az 1868:XXX. törvénycikkelylyel beczikkelyezett egyezménynek minden egyéb pontjai változatlanul fentartatnak.
