1. § Ő Felsége az ausztriai császár és Magyarország apostoli királya és Ő Felsége Nagy-Britannia és Irhon egyesült királyságának királynéja közt a közbűntettesek kölcsönös kiadatása tárgyában 1873. évi deczemberhó 3-án kötött államszerződés elfogadtatik és az ország törvényei közé iktattatik.
Szövege a következő:
„Ő Felsége Ausztria császára, Csehország királya stb. és Magyarország apostoli királya, és Ő Felsége Nagy-Britannia és Irhon egyesült királyságának királynéja, az igazságszolgáltatás jobb kezelése és államaik, valamint ezek hatóságának területén, a bűntettek elkövetésének megakadályozása végett czélszerünek látván, hogy oly személyek, a kik az ezen szerződésben elősorolt valamely büntetendő cselekmény elkövetésével vádoltatnak, vagy a miatt elitéltettek s az igazság kiszolgáltatása elől megszöktek, határozott körülmények közt kölcsönösen kiadassanak: ezen czélból a most emlitett Ő Felségeik erre vonatkozó szerződés megkötésére teljhatalmazottakul kinevezték, névszerint:
következik a meghatalmazottak megnevezése
a kik, miután teljhatalmazványaikat egymással közölték s miután azokat helyeseknek s kellő alakban kiállitottaknak találták volna, a következő czikkeket állapitották, illetőleg kötötték meg:
Kötelezik magukat a magas szerződő felek, hogy az ezen szerződésben meghatározott esetekben és feltételek alatt, egymásnak kölcsönösen kiadják azon személyeket, a kik az egyik fél országainak területén elkövetett büntetendő cselekmény elkövetésével vádoltatnak, vagy annak elkövetése miatt elitéltettek s a másik félnek államterületén feltaláltatnak.
Azon büntetendő cselekmények, melyek miatt a kiadás engedélyezendő, a következők:
1. Gyilkosság, a gyilkosság kisérlete.
2. Emberölés.
3. Hamis fémpénz készitése vagy valódi fémpénznek meghamisitása, hamis vagy hamisitott fémpénznek kiadása vagy forgalomba hozatala.
4. Hamisitás, utánzás vagy megváltoztatás, vagy a hamisitott, utánzott vagy megváltoztatott tárgynak forgalomba hozatala; a mi alatt értetnek mindazon bűntények, melyek az ausztriai büntető törvények vagy pedig a magyar büntető törvények és gyakorlatok szerint a papirpénz vagy bankjegy vagy más értékpapir utánzásának vagy meghamisitásának, ugyszintén másnemü hamis köz- vagy magánokiratok készitésének vagy a valódiak meghamisitásának, hasonlóképen ily utánzott, hamis vagy hamisitott okiratok szándékos használatának vagy forgalomba hozatalának bűntetteit képezik.
Ezen bűntettek létezése, a mennyiben a kiadatás Ausztriából kivántatnék, az ausztriai büntető törvénykönyv, a mennyiben pedig Magyarországból kivántatnék, a Magyarországban hatályban lévő törvények és gyakorlat szerint állapitandó meg.
5. Lopás és sikkasztás.
6. Pénznek vagy egyéb dolgoknak álnok ámitgatások (csalás) általi szerzése.
7. Csalárd bukás, mely magában foglalja azon cselekményeket, melyek, ha a kiadatás Ausztriából kivántatnék, az ausztriai büntető törvénykönyv szerint csalást, ha pedig Magyarországból kivántatnék a kiadatás, a magyar törvények szerint hamissággal párosult bukást képeznek.
8. Kezelők, megbizottak, bankárok, ügynökök, czégvezetők, gyámok, gondnokok, társulati előljárók, tagok vagy hivatalnokok által elkövetett hütlen eljárás, a mennyiben ezen hütlenség a fennálló törvények szerint büntetendő cselekményt képez.
9. Erőszakos nemi közösülés.
10. Elragadás.
11. Gyermekrablás, emberrablás és törvénytelen letartóztatás.
12. Lakházakba vagy azokhoz tartozó melléképületbe bűntett elkövetésének szándékával való betörés vagy behatolás, akár nappal (house breaking), akár éjnek idején (burglary).
13. Szándékos gyujtogatás.
14. Rablás, erőszak vagy fenyegetés alkalmazásával.
15. Zsarolás.
16. A tengeren levő hajónak szándékos elsülyesztése vagy elpusztítása, ezen bűntett elkövetésének kisérlete.
17. Nyilt tengeren levő hajón létező személyeknek megtámadása, ölési vagy sulyos testi sértési szándékkal.
18. Tettlegességgel járó ellenszegülés (revolte) a nyilt tengeren levő hajónak vezetője ellen, ha két vagy több személy által követtetik el, ugyszintén ily ellenszegülésre való szövetkezés.
19. Hamis eskü és hamis esküre csábitás.
20. Idegen tulajdon gonosz akaratu megsértése, mennyiben mint bűntett üldözendő.
Az elősorolt büntetendő cselekményekben tett előtti vagy utáni részesség miatt a kiadásnak szintén van helye, ha a részességre mindkét szerződő fél törvényei büntetést állapitanak meg.
Mind ezen esetekben a kiadásnak az osztrák-magyar államokból csak azon feltétel alatt lesz helye, ha a bűntettek, mennyiben Ausztriában követtettek el, az ausztriai büntető törvénykönyv szerint, ha pedig Magyarországban követtettek volna el, a Magyarországban hatályban levő törvények és gyakorlat szerint bűntettet képeznének; Nagy-Britanniából azonban a kiadatásnak csak azon feltétel alatt lesz helye, ha a bűntettek, a mennyiben azok Angolországban vagy az angol hatóság területén követtettek volna el, az 1870-ik és 1873-ik évi kiadási törvény értelmében kiadási bűntettet képeznének.
A magas szerződő felek soha és semmi szin alatt sem köteleztetnek saját alattvalóik kiadásának engedélyezésére.
Nincs helye a kiadatásnak, ha azon személy, a kinek Ausztriából vagy Magyarországból való kiadatása kivántatik, az osztrák-magyar monarchia valamelyik országában, vagy pedig azon személy, a kinek kiadatása Nagy-Britanniából kivántatik, az egyesült királyságban, ugyanazon büntetendő cselekmény miatt, mely miatt kiadatása kivántatik, vizsgálat alatt állott és azon eljárás meg lett szüntetve, vagy az illető egyén még vizsgálat alatt áll vagy már megbüntetve lett.
Ha a személy, a kinek kiadása kivántatik, azon állam területén, a melyen tartózkodik, valamely más büntetendő cselekmény miatt vizsgálat vagy büntetés alatt áll: ezen esetben kiadatása azon időre halasztandó, midőn ellene a vizsgálat befejeztetett vagy midőn büntetését kiállotta.
Ha az egyén, kinek kiadatása kéretik, magánjogi kötelezettségek miatt perben állana vagy visszatartatnék, kiadatása ennek ellenére is eszközlendő, fennmaradván a sértett félnek abbeli joga, hogy követelését az illetékes hatóság előtt érvényesitse.
A kiadatás nem eszközlendő, ha azon büntetendő cselekményre nézve, mely miatt a kiadatás kivántatik, az erre megkeresett állam törvényei szerint a bűnvádi eljárás elévülés folytán nem inditható meg vagy a büntetés ugyanezen okból nem hajtható végre.
A menekült bűntettes nem adandó ki, ha a büntetendő cselekmény, mely miatt kiadatása kivántatik, politikai jelleggel birna, vagy ha igazolja azt, hogy kiadatása valósággal politikai természetü bűntett vagy vétség miatti üldöztetése vagy megbüntetése czéljából kivántatik.
Ha azon egyén, kinek kiadatása a szerződő felek egyike által a jelen szerződés értelmében kivántatik, egy vagy több más állam által is, az ezek területén elkövetett más bűntettek miatt szintén kiadatni kivántatik: ez esetben az azon kormánynak adandó ki, a melynek területén a sulyosb törvényszegést követte el; ha pedig az általa elkövetett büntetendő cselekménynek sulyossága között nem lenne különbség, vagy végre, ha kétes lenne, hogy melyik a sulyosabb büntetendő cselekmény: azon kormánynak adandó ki, mely legelőbb intézte a kiadás iránti megkeresést.
A kiadott személy azon államban, melynek kiadatott, a kiadatását megelőző időben elkövetett más büntetendő cselekmény miatt, vagy más tények alapján, mint azok, a melyek miatt kiadatott, semmi szin alatt sem tartható fogságban vagy vonható vizsgálat alá; kivévén ha kiadatása után alkalma volt azon országba visszatérni, a melyből kiadatott, s ezen alkalmat nem használta fel; vagy ha visszatért ugyan, de önként ismét azon országba ment, a melynek egyszer már kiadva lett.
A kiadatás után elkövetett büntetendő cselekményekre ezen határozat nem alkalmazható.
A kiadás iránti megkeresések a magas szerződő felek diplomatiai ügynökei által terjesztendők elő.
A kiadatás iránti megkereséssel előterjesztendők: a kiadást szorgalmazó állam illetékes hatósága által kibocsátott elfogatási parancs és oly bizonyitékok, melyek, ha a büntetendő cselekmény ott követtetett volna el, a hol a vádlott feltaláltatik, ezen helynek törvényei szerint vádlottnak elfogatását igazolnák.
Ha a kiadás iránti megkeresés már elitélt személyre vonatkozik: előterjesztendő a kiadatást szorgalmazó állam illetékes birósága által az elitélt ellen hozott büntető itélet.
A kiadás iránti megkeresés vádlott meg nem jelenése folytán hozott itéletre (in contumaciam) nem alapitható.
Ha a kiadatás iránti megkeresés a fentebbi határozványok értelmében alapos, a megkeresett állam illetékes hatóságai kötelesek, a szökevény letartóztatása iránt intézkedni.
Ezután a letartóztatott egyén az illetékes biró elé vezettetik, ki akképen köteles őt kihallgatni és az eset előzetes vizsgálatát teljesiteni, mint ha az elfogatás belföldön elkövetett büntetendő cselekmény miatt történt volna.
A menekült bűntettes azon felül sürgős esetekben elfogható rendőrbiró, békebiró vagy a szerződő államok bármelyikében erre illetékes más hatóság által oly feljelentések, panaszok, bizonyitékok alapján, vagy oly nyomozatok után kibocsátott elfogatási parancsra, melyek az elfogatási parancsot kibocsátó személynek véleménye szerint a menekültnek elfogatását azon esetben indokolnák, ha a cselekmény azon helyen követtetett volna el, vagy az itélet ott hozatott volna, a hol ezen felsőbbség létezik.
Feltételeztetik azonban, hogy a kiadatás iránti megkeresés a megkereső állam diplomatiai képviselője által az ezen szerződés IX. czikkének megfelelő módon a legrövidebb idő s legfölebb 14 nap alatt elő fog terjesztetni, ellenkező esetben az elfogatott szabadon bocsáttatik.
A kiadás csak az elfogatás utáni 15 nap lejártával és csak az esetben eszközöltetik, ha a bizonyitékok elegendőknek találtattak arra, hogy az elfogott elleni fővizsgálatnak elrendelését, ha a büntetendő cselekmény a megkeresett állam területén követtetett volna el, ezen állam törvényei szerint indokolják vagy azt bizonyitják, hogy az elfogott egyén ugyanaz azzal, a ki a megkereső állam biróságai által elitéltetett.
A megkeresett állam hatóságai kötelesek a fennebbi határozatok szerint általuk teljesitendő birálatnál, a másik államban jegyzőkönyvbe vett eskü alatti tanuvallomásoknak, ugyszintén ily eredeti tanuvallomási jegyzőkönyvek másolatainak, valamint az elfogatási parancsoknak és büntető itéleteknek teljes bizonyitó erőt tulajdonitani; feltéve, hogy ezen iratok azon állam valamelyik birája, felsőségi személye vagy hivatalnoka által irattak alá és megesketett tanu által vagy az igazságügyminister vagy más államminister hivatali pecsétjével hitelesíttettek.
Ha a menekült letartóztatásától számitott két hó alatt a kiadás engedélyezésére szükségelt bizonyitékok nem közöltetnének, a letartóztatott egyén szabad lábra helyezendő.
Mindazon zár alá vett tárgyak, melyek a kiadandó egyén elfogatásakor ennek birtokában találtattak, ha azoknak kiadását a megkeresett állam illetékes hatóságai elrendelték, a bűntettessel együtt szolgáltatandók ki, s ezen kiszolgáltatás nem csupán vádlott vagyonára s az általa eltulajdonitott tárgyakra, hanem mindazon dolgokra kiterjed, a melyek a büntetendő cselekmény bebizonyitására szolgálhatnak.
Ha a már engedélyezett kiadás a kiadatni kivánt egyén szökése vagy halála miatt nem is hajtathatnék végre, a fennérintett tárgyak mégis kiadandók.
A szerződő felek mindegyike viseli azon költségeket, melyek az ezen szerződés értelmében kiadandó egyéneknek a kiadó állam területén eszközölt elfogatása, letartóztatása és saját határáig való elszállitása által okoztatnak.
A jelen szerződés határozatai érvénynyel birnak Ő Nagy-Britanniai Felségének gyarmataiban és kültartományaiban is.
Az ezen gyarmatok vagy kültartományok valamelyikébe menekült bűntettes kiadatása iránti megkeresés az osztrák-magyar monarchia consulságának az illető gyarmatban vagy kültartományban székelő legfőbb hivatalnoka által a gyarmat vagy tartomány helytartójához vagy legfőbb hatóságához intézendő.
A helytartó vagy az illető legfőbb hatóság köteles ily megkeresésre, lehetőleg a jelen szerződés határozatai szerint eljárni, szabadságában álland azonban a kiadást vagy eszközölni, vagy pedig a felmerült esetről saját kormányához jelentést tenni.
Ő Nagy-Britanniai Felségének mindazonáltal szabadságában áll, gyarmataiban és kültartományaiban az osztrák-magyar monarchia oda menekült alattvalóinak kiadását a jelen szerződés határozataival lehetőleg azonos alapon külön intézkedések által szabályozni.
Oly megkeresések elintézésénél, melyek ő Nagy-Britanniai Felségének valamely gyarmatából vagy kültartományából megmenekült bűntettesek kiadatására vonatkoznak, a jelen szerződés fentebbi czikkeinek határozatai alkalmazandók.
A jelen szerződés tíz nappal a magas szerződő felek törvényei által megszabott módon eszközlött kihirdetése után lép hatályba.
Ezen szerződés a magas szerződő felek bármelyike által felmondható, de felmondása után még hat hónapig érvényben marad.
E szerződés megerősitendő s a megerősitések a lehető legrövidebb idő alatt kölcsönösen Bécsben kicserélendők.
Minek hiteléül a jelen szerződést a mindkét rész teljhatalmazottjai aláirták és pecsétjükkel ellátták.
Aláirások”
2. § A fentebbi szakaszban meghatározott államszerződés a magyar állam területén csak az esetben lép hatályba, ha az Ő császári és apostoli királyi Felsége, valamint Ő Felsége Nagy-Britannia és Irhon királynéja által megerősittetik s a megerősitéssel ellátott példányok kölcsönösen kicseréltetnek.
