1874. évi XI. törvénycikk

a belvizek levezetése körüli eljárásról * 

1. § Belvizek nevezete alatt általában minden feneklő vagy felfakadó, egyes földterületeket állandóan, avagy időszakonkint elboritó vizek értetnek.

2. § A belvizek kártételeitől való védelem czéljából önhatalmulag, az illető érdekeltek meghallgatása és az illetékes hatóság engedélye nélkül a viz medrét mélyiteni, a viznek más irányt adni, vagy csatornák nyitása és mélyitése által nagyobb mennyiségű lefolyását előidézni, a mennyiben ez által a viz idegen határra vagy más birtokára bocsáttatik, vagy az oda befolyó viz tömege szaporittatik, valamint másfelől a viz természetes lefolyását nehezitő vagy megakadályozó töltéseket vagy gátakat késziteni, ugy egyeseknek, mint társulatoknak tilos.

Az önhatalmulag előállitott ily művek, az alispánhoz vagy hason állásu tisztviselőhöz (a kerület, vidék vagy szék alkapitányához, alkirálybirájához, vagy szabad királyi város polgármesteréhez) beadott panasz esetében, közigazgatási uton eltávolitandók, az előbbi állapot helyreállitandó s egyuttal a költségek és ezen felül a körülményekhez képest 500 frtig terjedhető pénzbirság szintén közigazgatási uton behajtandók; fennmaradván az illető sértett félnek a tiltott művek létesitője ellen kártéritési igényeit a törvény rendes utján érvényesiteni.

3. § Nem tekintendők azonban ily tiltott műveknek a rendes szántás vagy fogasolás által képezett barázdákon való vizlebocsátás, valamint vizmentén a partok emelése, ha ezáltal a folyammeder képessége nem változik; ugyszinte nem tekintetik tiltott műnek a birtok vagy birtokrésznek olyan körülárkolása, mely által a viz rendes lefolyása változást nem szenved.

4. § Hatósági engedély utján ugy egyesek, mint e czélra alakult társulatok jogot szerezhetnek, hogy ártalmas belvizeiket saját költségükön az illetőknek valódi és teljes kártalanitása mellett idegen területeken keresztül is a befogadásra képes élő vizbe vagy vizmedenczébe levezethessék.

5. § A belvizeknek idegen területeken való levezetésére szükséges árkok és egyéb épitmények létesitése czéljából szükséges előmunkálatokra az engedélyt a közmunka- és közlekedési m. k. minister, a végleges épitési engedélyt és azzal kapcsolatban az 1868:LV. törvénycikk értelmében a végleges kisajátitási jogot, ha olyan vállalatról van szó, melynek működése egy törvényhatóság területére terjed, vagy több törvényhatóság területére terjed ugyan, de azok egybehangzó felterjesztéssel fordulnak a ministerhez, szintén a közmunka- és közlekedési minister, - ha pedig e vállalat működése több ellenkező nézetben levő törvényhatóság területére terjedne, a törvényhozás adja meg.

6. § A végleges engedély megnyerhetése végett tartozik az illető egyes földtulajdonos vagy társulat, a viz levezetésére létesiteni szándékolt munkák általános és részletes tervezetét az illető törvényhatóság alispánjánál, vagy hason állásu tisztviselőjénél (2. §) benyujtani, ki a 7. § (1871. évi XXXIX. törvénycikk 12. §) értelmében jár el.

7. § A belvizek levezetését czélzó társulatok megalakulására és működésére nézve az 1871-ik évi XXXIX. törvénycikk 2., 3., 4., 5., 6., 7., 8., 9., 10., 11., 12., 13., 14., 15., 16., 17., 18., 19., 20., 21. és 22. §-nak határozatai alkalmazandók, azon módositással, hogy mindenütt, hol a fennidézett törvény szakaszaiban (3., 8., 10., 12. §) törvényhatóságról van szó, annak alispánja vagy a hason állásu tisztviselő (2. §) értendő, ki mindezen esetekben közgyülés tartása nélkül intézkedik.

A fennemlitett 1871-ik évi XXXIX. tc. 24. és 25. §-ai az e törvény alapján megalakult társulatokra is alkalmazandók.

8. § Az esetben, ha a munkák végrehajtása után a társulat egyes tagjai az illetékes törvényszék előtt bebizonyitanák, hogy birtokukra nézve általában vagy részben e terv által kilátásba helyezett vizmentesités nem éretett el és a társulat által el sem érhető, mig a többi érdekelt birtok valóban felszabadittatott: e tagoknak a biróság itélete folytán jogukban áll, a társulati kötelékből illető birtok-részletükkel kilépni s az általuk tényleg ezen birtokrészlet után befizetett pénzt a társulattól visszakövetelni, mely visszatérités azonban csak oly mértékben történhetik, ha a többi társulati tagokra ennek folytán nehezedő teher a műveletek által háramlott haszonnal nagyobb nem lehet.

9. § Ha valamely társulat vagy birtokos belvizeinek lefolyását már rendezte, s kitünnék, hogy az e czélból végrehajtott műveletek felhasználásával más belvizzel boritott területek is ármentesithetők lennének: az ily területek tulajdonosai a mentesitő vállalatnak keretébe való utólagos felvételüket kivánhatják.

A csatlakozni kivánók azonban tartoznak a már végrehajtott műveletek költségeinek fedezéséhez a mentesitendő ártér arányához képest hozzájárulni és mindazon ujabb munkálatok költségét, melyek a csatlakozók belvizmentesitésére szükségesek, a társulat régi tagjainak minden megterheltetése nélkül sajátjukból viselni.

Az arány megállapitását illetőleg, ha eziránt barátságos egyezség nem jöhetne létre, a 7. §-ban meghatározott eljárás követendő.

10. § Ha egy vagy több földtulajdonos, miután már ezen törvény 7. §-a értelmében a társulat alakitását siker nélkül megkisérlette, saját költségén oly vizlevezetési munkálatokat létesit, melyeknek folytán valamely idegen földbirtok jövedelme nagyobb mérvben szaporodik, mint a mennyi a teljesitett munkák költségeinek kamatából és a törlesztési járadékból az idegen földbirtokra esik, jogositva van mindazon földtulajdonosoktól, akik a mentesités hasznaiban részesülnek, a költségek után fizetendő kamatok és a törlesztési hányad aránylagos részének átvállalását követelni.

De az idegen földbirtokosoktól az ilynemü, egy vagy több földtulajdonos által saját költségén létesitett vizlevezetési munkálatok költségeihez való haszonaránylagos hozzájárulás, különbeni elévülés terhe alatt, a munkák tettleges, hatóságilag megállapitott bevégzésétől számitott 5 év alatt követelendő.

Ha az arány iránt barátságos egyezség létre nem jöhetne, a szabályozást teljesitett fél, az értéknövekedést feltüntető részletes kimutatásokat az illető törvényhatóság alispánjához vagy hason állásu tisztviselőjéhez felterjeszti, a további eljárás a 7. § értelmében történik.

11. § Oly esetekben pedig, midőn a belvizeknek levezetése államgazdasági vagy közegészségi tekintetből vagy a megtámadott köz- és vasutak, községek, ipartelepek megmentése czéljából szükséges és e végre sem egyesek, sem társulatok lépéseket önként nem tesznek, a közmunka- és közlekedési minister a terveket, a költségvetéseket, az érdekeltség fokát, valamint a mentesitendő területek értékemelkedését kimutató kiszámitásokat elkészitteti és ha ezekből kitünik, hogy az értékemelkedés alapján elérhető több-jövedelem a munkák keresztülvitelére szükséges tőke kamatait és törlesztési hányadát fedezni fogja: a társulat megalakitását hivatalból megkisérli, s ha ez nem sikerülne, a törvényhozás ez iránti intézkedését előzetesen kieszközölvén, a munkákat végrehajtatja és e czélból esetleg kormánybiztost is nevez ki; a munkálatokat, valamint a kezelési költségeket az érdekelt földtulajdonosokra haszonaránylag kivetteti és közigazgatási uton behajtatja.

12. § A belvizek levezetésére létesitett minden munkálat és épitmény, habár az idegen területen emeltetett is, azoknak költségén tartandó jó karban, a kik ezen törvény értelmében a munkálatokat vagy épitményeket létesitették, illetőleg azoknak is, kik a 9. és 10-ik szakaszok értelmében annak költségeihez járultak, kivéve, ha ez iránt az illető birtokossal kötött jogerejü egyezségben más intézkedés történt.

13. § A belvizek levezetésére szolgáló patakok, természetes erek, vizfolyások és oly árkok, melyeknek fenntartására sem egyes földtulajdonosok, sem egyes társulatok jogszerüen nem kötelezhetők, valamennyi érdekelt költségén tisztán tartandók és az iszaptól, sástól és egyéb növényektől megszabott időközökben kitisztitandók.

E felett, valamint a 12. § esetében őrködni a közigazgatási tisztviselők feladata, s a mennyiben a tisztitásra megszabott időközök, a költségek vagy munkák aránya iránt az illető partbirtokosok és érdekeltek megegyezni nem tudnának, az arány meghatározása az alispán vagy hason állásu tisztviselő (2-ik §) kezdeményezése folytán a 7. §-ban megállapitott módon történik.

14. § A belvizek levezetésére létesitett minden munkálat és épitmény, nemkülönben a vizeresztő árkoknak, és a belvizek levezetésére szolgáló patakoknak, természetes ereknek és vizfolyásoknak megrongálása az 1868:LIV. törvénycikk 93. §-ban kijelölt biróság által sommás eljárás mellett, az 1840:IX. törvénycikk 12., 13., 14., 15-ik §-ai szerint a testi fenyiték kizárásával fenyittetik meg.

15. § Ezen törvény 2., 10. és 13. § alapján közigazgatási uton hozott határozatokban meg nem nyugvó fél birtokon kivül a törvény rendes utján kereshet orvoslást.

16. § Ezen törvény intézkedései az alakulásra vonatkozó részének kivételével kiterjesztetnek a belvizek levezetését illetőleg azon vizszabályozási társulatokra is, melyek ezen törvény életbeléptetése előtt belvizek levezetése czéljából is alakultak.

17. § Ezen törvény végrehajtásával a közmunka- és közlekedési minister bizatik meg.


  Vissza az oldal tetejére