Ő császári és apostoli királyi Felségének és Ő Felsége az orosz császárnak meghatalmazottjai által az 1867. évi XVI. tc. III. czikkében megszabott mód szerint kötött és Szt.-Pétervárott 1873. évi május 21. (9)-ik napján * napján aláirt posta-szerződés, miután az országgyülés által elfogadtatott s utóbb mindkét szerződő fél részéről szokott módon megerősittetet, a hozzávaló jegyzőkönyvvel együtt ezennel az ország törvényei közé iktattatik.
Szövege a következő:
„Ő Felsége az ausztriai császár, Csehország királya stb. és Magyarország apostoli királya, és Ő Felsége minden oroszok császára, javitani óhajtván az államaik közt létező postai viszonyokat, posta-szerződés megkötését határozták el s e czélból meghatalmazottjaikul nevezték ki:
következik a meghatalmazottak megnevezése
kik a kellő alakban talált meghatalmazásaik kicserélése után a következőkben állapodtak meg:
Az osztrák-magyar monarchia postaigazgatásai és Oroszország postaigazgatása rendes időközökben levél- és kocsipostai küldeményeket fognak váltani, melyek akár az illető, akár más oly országból eredhetnek, melyre nézve a szerződő felek postaigazgatásai közvetitőkül szolgálnak.
A küldeményváltás szárazon vagy vizen történhetik, és pedig lehetőleg közvetlenül a szerződő államok határain át, de esetleg közvetve is akár egyenkint, akár zárt csomagokban, más államok közbenvetésével vagy gőzhajón.
Minden küldemény a szállitásra kinálkozó leggyorsabb uton inditandó.
Ha azonban a feladó megjelöli az utat, melyen a küldeményt szállitani óhajtja, a mennyire lehet, ez uton kell a szállitásnak történnie.
Ezen szerződés határozatai kiterjednek az osztrák-magyar monarchia minden részére és Liechtenstein herczegségre, másfelől az orosz birodalom egész területére, ideértve a finnlandi nagyherczegséget is.
A levélpostai szolgálat kiterjed a levelekre, mindennemü nyomtatványokra és az árumustrákra.
A most emlitett tárgyak a 250 gramm sulyt nem haladhatják meg s értéknyilvánitást nem viselhetnek.
A kocsiposta-szolgálat kiterjed mindennemü csomagokra, készpénzre és értéktárgyakra.
A levélpostával szállitandó tárgyak dija porto-tételek szerint számittatik: leveleknél 15 gramm vagy a 15 grammot meg nem ütő sulyrész, nyomtatványoknál és árumustráknál 50 gramm vagy az 50 grammot meg nem ütő sulyrész tesz egy-egy porto-tételt.
Az illető postaigazgatások azonban közös megegyezéssel a jelen czikkben megállapitott sulyfokozattól eltérő sulyfokozatot is alkalmazhatnak.
Az osztrák-magyar monarchiából Oroszországba, és viszont Oroszországból az osztrák-magyar monarchiába intézett közönséges levél dija: bérmentesités esetében porto-tételenkint 15 krajczár vagy 10 kopek; ha nincsen bérmentesitve, porto-tételenkint 25 kr. vagy 16 kopek.
Az elégtelenül bérmentesitett levelek nem bérmentesitett levelek gyanánt kezeltetnek és dijaztatnak, a használt levéljegyek és bélyeges boritékok értékének betudásával.
A szemközt fekvő határszéli postahivatalok közt váltott közönséges levelek dija bérmentesités esetén porto-tételenkint 5 krajczár vagy 3 kopek, ha pedig nincsenek bérmentesitve, porto-tételenkint 10 krajczár vagy 7 kopek.
Egyik országból a másikba küldött mindennemü nyomtatványokra és árumustrákra nézve a bérmentesités kötelező és porto-tételenkint 3 krajczárt vagy 2 kopeket tesz ki.
Nyomtatvány nevezet alatt értendő mindaz, a mi sajtó-, kő- vagy réznyomat által, vagy más mechanikai uton állittatik elő; ellenben ki vannak zárva oly készitmények, melyek másoló-gép vagy ellennyomat segélyével állittattak elő.
A nyomtatványoknak és árumustráknak oly módon kell csomagolva lenniök, hogy tartalmukról könnyü szerrel meg lehessen győződni.
A nyomtatványok az átvevő czimén, a feladó nevén, a feladás helyén és keltén, valamint a próbaiveken a szövegre vonatkozó javitásokon kivül semmi kézirati jegyzést nem tartalmazhatnak.
Az árumustráknak nem szabad áruértékkel birniok, sem az átvevő czimén, a küldő czégén vagy gyári jegyén, a számon és árakon kivül más kézirati jegyzést tartalmazniok. Sulyra és terjedelemre a vámszabályokban előirt maximumokat meg nem haladhatják.
Ha a nyomtatványok és árumustrák meg nem engedett kézirati jegyzéssel vannak ellátva, vagy ha elégtelenül vagy épen nem bérmentesitvék, és egyáltalán, ha a kivánt feltételeknek meg nem felelnek, közönséges levelek módjára kezeltetnek és dijaztatnak.
Az osztrák-magyar monarchiából Oroszországba és viszont innen az osztrák-magyar monarchiába szóló minden levél ajánlva is küldhető s a feladó ezenkivül kivánhatja, hogy a levél kézbesitéséről a czimzettől elismervény szereztessék meg számára.
Ajánlás esetében a feladó a sulyhoz képest bérmentesitett közönséges levél portoján kivül változás alá nem eső 10 krajczár vagy 7 kopeknyi dijt fizet.
Ha az ajánlott levélről visszaküldendő vevény is kéretik, a levél portoján s az ajánlási illetéken fölül még 10 krajczár vagy 7 kopeknyi állandó dij vétetik a feladótól.
A térti vevény dijmentesen s lehető leggyorsabban küldendő vissza.
Az ajánlás, a mennyire lehetséges, oly országokba szóló levelezéseknél is meg lesz engedve, melyekre nézve a szerződő államok postaigazgatásai közvetitőül szolgálnak.
A postahivatallal biró helyre szóló levél, melynek boritékán a feladó kiirta, hogy „express által kézbesitendő”, a leadó postahivatalhoz érkezte után azonnal külön küldöncz által a czimzett fél lakására küldendő.
A feladó ilyenkor a bérmentesitett, közönséges vagy ajánlott levél diján fölül, az express-kézbesitésért még külön 20 krajczárt vagy 14 kopeket tartozik fizetni.
Hibásan czimzett vagy tévesen irányitott, vagy oly levélpostai tárgyak, melyeknek czimzettje lakhelyét megváltoztatta, rendeltetési helyükre késedelem nélkül s a legrövidebb uton tovább küldendők, a nélkül, hogy akár az egyik, akár a másik szerződő fél részére ezen tovaküldésért bármely pótdij járna.
A kézbesithetlen levélpostai küldemények kölcsönösen visszaküldendők.
A levélpostai tárgyak után szedett porto felerészben az osztrák-magyar monarchia postaigazgatásai s felerészben az orosz postaigazgatás javára esik. Az express-dijak egészben azon postaigazgatásnak jutnak, melyhez a leadó postahivatal tartozik. A többi állandó dijak azon postaigazgatást illetik, mely azokat beszedte.
A kocsipostai küldemények a szerződő államok belföldi dijszabása alá esnek; e dijak a belépti határponttól a kilépési pontig számittatnak és esnek mindegyik állam részére, kivéve azon dijakat, melyek a szemközt fekvő határszéli postahivataloknak egymásközti forgalmából erednek, s melyek a szerződő államok között fele részben megosztatnak s a beszedő postahivatal által saját országának legkisebb dijtétele szerint számittatnak ki.
A kocsipostai küldemények bérmentesitetlenül vagy a határszélig bérmentesitve, avagy, ha lehetséges, egész a rendeltetési helyig bérmentesitve küldhetők.
A vissza- vagy utánküldött tárgyak az ujabb szállitási uthoz mért szabályszerü dijazás alá esnek.
A szerződő felek feljogositják egymást bárhonnét eredő küldeményeknek, melyekre nézve vagy az osztrák-magyar monarchia, vagy Oroszország közvetitőül szolgálhat, saját területükön akár egyenkint, akár zárt csomagokban való átszállitására.
A küldeményeknek a szerződő államok területén darabonkint való átszállitásánál az egész átbocsátási dij nem haladhatja meg a jelen szerződés 6., 8. és 13. czikkeiben megszabott dijakat.
A zárt levélcsomagok átbocsátási dija a leveleknél minden 30 gramm után 10 krajczárban, nyomtatványok- és árúmustráknál pedig minden 50 gramm után 1 1/2 krajczárban állapittatik meg.
Ugyanezen dijak lesznek a német postaigazgatás beleegyezésével alkalmazandók azon zárt levélcsomagokra is, melyek Oroszország és idegen államok közt az osztrák-magyar monarchia és Németország közbevetésével váltatnak.
A fennebbi dijak a levélpostai tárgyaknál a netto suly után számittatnak, a szolgálat érdekében váltott levelezések, a számadási okmányok, a hibásan irányitott és visszaküldött levelek leszámitásával.
A szerződő felek területén akár darabonkint, akár zárt levélcsomagokban átmenő küldemények meg kell hogy feleljenek mindazon feltételeknek, melyek az osztrák-magyar monarchia és Oroszország közt váltottakra nézve előirvák.
A vámdij alá eső kocsipostai küldeményekre nézve szükséges, hogy azok a vámszabályoknak megfeleljenek. A vámszabályok figyelmen kivül hagyásából eredő minden következmények egyedül a küldőt terhelik.
A szállitó-levelek, azaz a küldeményt kisérő külön czimiratok, ha nincsenek lezárva és sulyuk a 15 grammot meg nem haladja, dijazás alá nem esnek.
Ajánlott levél, vagy kocsipostai küldemény elveszése esetében azon állam postaigazgatása, melyben a küldemény feladatott, a feladónak kártéritéssel tartozik, fenmaradván - ha ennek helye van - visszkereseti joga azon postaigazgatás ellen, melynek a küldemény elveszése előtt át volt adva.
Ezen kártérités minden ajánlott levél után 20 forint vagy 12 rubel 50 kopekben, kocsipostai küldeményeknél pedig a föladó által a föladáskor nyilvánitott érték egész összegében állapittatik meg.
A küldemény megsérülése esetében a feladó azon szabályok szerint nyer kárpótlást, melyek erre nézve mindegyik állam belforgalmában érvényesek.
A kártérités a föladónak, vagy távollétében a czimzettnek kifizetendő, mihelyt az elveszés vagy sérülés kellőkép megállapittatott.
A földadó kártéritésre való jogát egyszerü irásbeli nyilatkozattal a czimzettre ruházhatja át.
A kártéritési kötelezettség megszünik:
ha a küldemény elveszése vagy sérülése nem jelentetett be a föladás napjától számitott egy év alatt;
ha az elveszést vagy sérülést a küldött tárgy természete vagy a küldő gondatlansága okozta;
ha az elveszés vagy sérülés a szerződő felek és a közbenfekvő államok területén kivül történt; a szerződő felek postaigazgatásai mindazáltal kötelezik magukat ily esetben mindazon lépéseket dij nélkül megtenni, melyek a fölszólamló érdekének használhatnak;
ha a czimzett minden észrevétel s fentartás nélkül vette át a küldeményt, mely neki szabályszerüleg kézbesittetett;
ha valamely kocsipostai tárgy értéknyilvánitás nélkül adatott föl.
Az osztrák-magyar monarchia és Oroszország közt, más államokon át váltott zárt levélcsomagok átszállitási diját a szerződő felek egyenlő részben viselik. A tengeren való szállitás költsége azon postaigazgatás terhére esik, melynek hajói a szállitást teljesitik.
A határszéli kicserélési pontok közti járatok az illető küldő postahivatal által s ennek költségén tartatnak fönn.
Ezen határszéli posták és a malleposták, ugyszintén az üresen visszatérő lovak és postakocsik mindennemü vám alól felmentvék.
A vasuton való szállitást mindegyik postaigazgatás egész a határig tartja fönn a megállapitott rendhez képest.
A szerződő felek postaigazgatásai lehető rövid idő alatt közölni fogják egymással miheztartás végett a postai belszolgálatra nézve érvényben lévő szabályokat és egyéb adatokat, ugymint törvényeket, rendeleteket és határozatokat, melyek mindennemü nyomtatványok bevitelét s forgalmát szabályozzák és azon helyeket kijelölik, hová express-levelek küldhetők, a kocsipostai tárgyakért járó dijakat és azon formaságokat szabják meg, melyek azok feladásánál és kézbesitésénél követendők stb.
A kicserélési pontok, a levelezések irányitása, az egész kezelés, a leszámolás és a hivatalos levelezés részletei, az idő, a melynek lefolyásával a kézbesithetlen levelek visszaküldendők, az átszállitás különös feltételei stb.: a szerződő felek postaigazgatásainak közös megegyezésével kidolgozandó kiviteli szabályzat által fognak megjelöltetni és meghatároztatni, ugyancsak az igazgatóságoknak szabadságában állván, valahányszor annak szükségét látják, a forgalmi eszközöket szaporitani s a szolgálat részletein változtatni.
A szerződő felek postaigazgatásai fölhatalmaztatnak, hogy akkor, mikor jónak látják, behozhassák a staféta-szolgálatot, a hirlapokra és folyóiratokra való postai előfizetést, a postautalványi és utánvételi szolgálatot, levelező lapok és más levélpostai küldemények kicserélését s azok föltételeit (a dijakat stb.) külön szabályzatok által állapithassák meg.
Az osztrák-magyar monarchia postaigazgatásai és Oroszország postaigazgatásai minden évnegyedben elkészitik a jelen szerződés értelmében szállitott küldeményekről szóló számadásokat.
Ezen számadások osztrák értékü forintokról és krajczárokról fognak szólani s a kölcsönös ellenészrevételek kicserélése utján állapittatnak meg. A kiegyenlités haladék nélkül történik.
A jelen szerződésből folyó minden kölcsönös közlésnél a franczia nyelv használata kötelező.
A levelezések czimiratai s fölirásai, ugyszinte a levélcsomagok, zsákok és kosarak föliratai vagy legalább azok szövegének lényeges része franczia nyelven szerkesztendő.
Kivételesen az illető nemzeti nyelv kizárólagos használata meg van engedve a postai értékjegyekben, bélyeges boritékokon, betüzőkön és a levelezések szállitásához szükségelt tárgyaknál használt pecséteken és jelzetekben.
Jelen szerződés, mely az Ausztria és Oroszország között 1866. évi február hó 9-én (január hó 28-án) kötött szerződés helyébe lépvén, azt hatályon kivül helyezi, azon naptól kezdve lép életbe, melyet a szerződő felek postaigazgatásai egyetértőleg megállapitanak s érvényben marad mindaddig, mig a szerződő felek egyike egy évvel előbb annak megszüntetését ki nem jelenti.
Jelen szerződés a lehető legrövidebb idő alatt fog megerősittetni és a megerősitési okmányok Szt. -Pétervárott fognak kicseréltetni.
Minek hiteléül a meghatalmazottak ezen egyezményt aláirták és pecsétjeikkel ellátták.
Alulirottak az osztrák-magyar monarchia és Oroszország közt kötött postaszerződés aláirásakor a következőkben állapodtak meg:
Az emlitett szerződés 14-ik czikkének határozatai azon zárt csomagokra nézve, melyek Oroszország és Francziaország közt váltatnak, csak azon időtől kezdve fognak alkalmaztatni, melyben a franczia postaigazgatás legalább is ugyanoly előnyös föltételek mellett fogja az osztrák-magyar zárt csomagoknak franczia területen átszállitását megengedni.
Minek hiteléül az alulirottak jelen jegyzőkönyvet szerkesztették s pecsétjeikkel ellátták.”
