1874. évi XIII. törvénycikk

az Oroszországgal 1873. évi május 21. (9.)-ik napján kötött postaszerződésről * 

Ő császári és apostoli királyi Felségének és Ő Felsége az orosz császárnak meghatalmazottjai által az 1867. évi XVI. tc. III. czikkében megszabott mód szerint kötött és Szt.-Pétervárott 1873. évi május 21. (9)-ik napján *  napján aláirt posta-szerződés, miután az országgyülés által elfogadtatott s utóbb mindkét szerződő fél részéről szokott módon megerősittetet, a hozzávaló jegyzőkönyvvel együtt ezennel az ország törvényei közé iktattatik.

Szövege a következő:

„Ő Felsége az ausztriai császár, Csehország királya stb. és Magyarország apostoli királya, és Ő Felsége minden oroszok császára, javitani óhajtván az államaik közt létező postai viszonyokat, posta-szerződés megkötését határozták el s e czélból meghatalmazottjaikul nevezték ki:

következik a meghatalmazottak megnevezése

kik a kellő alakban talált meghatalmazásaik kicserélése után a következőkben állapodtak meg:

I. CZIKK

Postai küldemények váltása

Az osztrák-magyar monarchia postaigazgatásai és Oroszország postaigazgatása rendes időközökben levél- és kocsipostai küldeményeket fognak váltani, melyek akár az illető, akár más oly országból eredhetnek, melyre nézve a szerződő felek postaigazgatásai közvetitőkül szolgálnak.

II. CZIKK

Szállitási eszközök

A küldeményváltás szárazon vagy vizen történhetik, és pedig lehetőleg közvetlenül a szerződő államok határain át, de esetleg közvetve is akár egyenkint, akár zárt csomagokban, más államok közbenvetésével vagy gőzhajón.

Minden küldemény a szállitásra kinálkozó leggyorsabb uton inditandó.

Ha azonban a feladó megjelöli az utat, melyen a küldeményt szállitani óhajtja, a mennyire lehet, ez uton kell a szállitásnak történnie.

III. CZIKK

A szerződésnek minő terjedelemben való alkalmazása

Ezen szerződés határozatai kiterjednek az osztrák-magyar monarchia minden részére és Liechtenstein herczegségre, másfelől az orosz birodalom egész területére, ideértve a finnlandi nagyherczegséget is.

IV. CZIKK

A szolgálat kiterjedése

A levélpostai szolgálat kiterjed a levelekre, mindennemü nyomtatványokra és az árumustrákra.

A most emlitett tárgyak a 250 gramm sulyt nem haladhatják meg s értéknyilvánitást nem viselhetnek.

A kocsiposta-szolgálat kiterjed mindennemü csomagokra, készpénzre és értéktárgyakra.

V. CZIKK

A levélpostai küldemények dijazásának alapja

A levélpostával szállitandó tárgyak dija porto-tételek szerint számittatik: leveleknél 15 gramm vagy a 15 grammot meg nem ütő sulyrész, nyomtatványoknál és árumustráknál 50 gramm vagy az 50 grammot meg nem ütő sulyrész tesz egy-egy porto-tételt.

Az illető postaigazgatások azonban közös megegyezéssel a jelen czikkben megállapitott sulyfokozattól eltérő sulyfokozatot is alkalmazhatnak.

VI. CZIKK

Közönséges levelek

Az osztrák-magyar monarchiából Oroszországba, és viszont Oroszországból az osztrák-magyar monarchiába intézett közönséges levél dija: bérmentesités esetében porto-tételenkint 15 krajczár vagy 10 kopek; ha nincsen bérmentesitve, porto-tételenkint 25 kr. vagy 16 kopek.

Az elégtelenül bérmentesitett levelek nem bérmentesitett levelek gyanánt kezeltetnek és dijaztatnak, a használt levéljegyek és bélyeges boritékok értékének betudásával.

VII. CZIKK

Határszéli hivatalok közt váltott levelek

A szemközt fekvő határszéli postahivatalok közt váltott közönséges levelek dija bérmentesités esetén porto-tételenkint 5 krajczár vagy 3 kopek, ha pedig nincsenek bérmentesitve, porto-tételenkint 10 krajczár vagy 7 kopek.

VIII. CZIKK

Nyomtatványok és árumustrák

Egyik országból a másikba küldött mindennemü nyomtatványokra és árumustrákra nézve a bérmentesités kötelező és porto-tételenkint 3 krajczárt vagy 2 kopeket tesz ki.

Nyomtatvány nevezet alatt értendő mindaz, a mi sajtó-, kő- vagy réznyomat által, vagy más mechanikai uton állittatik elő; ellenben ki vannak zárva oly készitmények, melyek másoló-gép vagy ellennyomat segélyével állittattak elő.

A nyomtatványoknak és árumustráknak oly módon kell csomagolva lenniök, hogy tartalmukról könnyü szerrel meg lehessen győződni.

A nyomtatványok az átvevő czimén, a feladó nevén, a feladás helyén és keltén, valamint a próbaiveken a szövegre vonatkozó javitásokon kivül semmi kézirati jegyzést nem tartalmazhatnak.

Az árumustráknak nem szabad áruértékkel birniok, sem az átvevő czimén, a küldő czégén vagy gyári jegyén, a számon és árakon kivül más kézirati jegyzést tartalmazniok. Sulyra és terjedelemre a vámszabályokban előirt maximumokat meg nem haladhatják.

Ha a nyomtatványok és árumustrák meg nem engedett kézirati jegyzéssel vannak ellátva, vagy ha elégtelenül vagy épen nem bérmentesitvék, és egyáltalán, ha a kivánt feltételeknek meg nem felelnek, közönséges levelek módjára kezeltetnek és dijaztatnak.

IX. CZIKK

Ajánlás

Az osztrák-magyar monarchiából Oroszországba és viszont innen az osztrák-magyar monarchiába szóló minden levél ajánlva is küldhető s a feladó ezenkivül kivánhatja, hogy a levél kézbesitéséről a czimzettől elismervény szereztessék meg számára.

Ajánlás esetében a feladó a sulyhoz képest bérmentesitett közönséges levél portoján kivül változás alá nem eső 10 krajczár vagy 7 kopeknyi dijt fizet.

Ha az ajánlott levélről visszaküldendő vevény is kéretik, a levél portoján s az ajánlási illetéken fölül még 10 krajczár vagy 7 kopeknyi állandó dij vétetik a feladótól.

A térti vevény dijmentesen s lehető leggyorsabban küldendő vissza.

Az ajánlás, a mennyire lehetséges, oly országokba szóló levelezéseknél is meg lesz engedve, melyekre nézve a szerződő államok postaigazgatásai közvetitőül szolgálnak.

X. CZIKK

Express-levelek

A postahivatallal biró helyre szóló levél, melynek boritékán a feladó kiirta, hogy „express által kézbesitendő”, a leadó postahivatalhoz érkezte után azonnal külön küldöncz által a czimzett fél lakására küldendő.

A feladó ilyenkor a bérmentesitett, közönséges vagy ajánlott levél diján fölül, az express-kézbesitésért még külön 20 krajczárt vagy 14 kopeket tartozik fizetni.

XI. CZIKK

Hibásan irányitott és kézbesithetlen levelek

Hibásan czimzett vagy tévesen irányitott, vagy oly levélpostai tárgyak, melyeknek czimzettje lakhelyét megváltoztatta, rendeltetési helyükre késedelem nélkül s a legrövidebb uton tovább küldendők, a nélkül, hogy akár az egyik, akár a másik szerződő fél részére ezen tovaküldésért bármely pótdij járna.

A kézbesithetlen levélpostai küldemények kölcsönösen visszaküldendők.

XII. CZIKK

A levélpostai tárgyakért befolyt dijak felosztása

A levélpostai tárgyak után szedett porto felerészben az osztrák-magyar monarchia postaigazgatásai s felerészben az orosz postaigazgatás javára esik. Az express-dijak egészben azon postaigazgatásnak jutnak, melyhez a leadó postahivatal tartozik. A többi állandó dijak azon postaigazgatást illetik, mely azokat beszedte.

XIII. CZIKK

Kocsipostai küldemények

A kocsipostai küldemények a szerződő államok belföldi dijszabása alá esnek; e dijak a belépti határponttól a kilépési pontig számittatnak és esnek mindegyik állam részére, kivéve azon dijakat, melyek a szemközt fekvő határszéli postahivataloknak egymásközti forgalmából erednek, s melyek a szerződő államok között fele részben megosztatnak s a beszedő postahivatal által saját országának legkisebb dijtétele szerint számittatnak ki.

A kocsipostai küldemények bérmentesitetlenül vagy a határszélig bérmentesitve, avagy, ha lehetséges, egész a rendeltetési helyig bérmentesitve küldhetők.

A vissza- vagy utánküldött tárgyak az ujabb szállitási uthoz mért szabályszerü dijazás alá esnek.

XIV. CZIKK

Átmenet

A szerződő felek feljogositják egymást bárhonnét eredő küldeményeknek, melyekre nézve vagy az osztrák-magyar monarchia, vagy Oroszország közvetitőül szolgálhat, saját területükön akár egyenkint, akár zárt csomagokban való átszállitására.

A küldeményeknek a szerződő államok területén darabonkint való átszállitásánál az egész átbocsátási dij nem haladhatja meg a jelen szerződés 6., 8. és 13. czikkeiben megszabott dijakat.

A zárt levélcsomagok átbocsátási dija a leveleknél minden 30 gramm után 10 krajczárban, nyomtatványok- és árúmustráknál pedig minden 50 gramm után 1 1/2 krajczárban állapittatik meg.

Ugyanezen dijak lesznek a német postaigazgatás beleegyezésével alkalmazandók azon zárt levélcsomagokra is, melyek Oroszország és idegen államok közt az osztrák-magyar monarchia és Németország közbevetésével váltatnak.

A fennebbi dijak a levélpostai tárgyaknál a netto suly után számittatnak, a szolgálat érdekében váltott levelezések, a számadási okmányok, a hibásan irányitott és visszaküldött levelek leszámitásával.

A szerződő felek területén akár darabonkint, akár zárt levélcsomagokban átmenő küldemények meg kell hogy feleljenek mindazon feltételeknek, melyek az osztrák-magyar monarchia és Oroszország közt váltottakra nézve előirvák.

XV. CZIKK

Vámkezelés

A vámdij alá eső kocsipostai küldeményekre nézve szükséges, hogy azok a vámszabályoknak megfeleljenek. A vámszabályok figyelmen kivül hagyásából eredő minden következmények egyedül a küldőt terhelik.

XVI. CZIKK

Szállitó-levelek

A szállitó-levelek, azaz a küldeményt kisérő külön czimiratok, ha nincsenek lezárva és sulyuk a 15 grammot meg nem haladja, dijazás alá nem esnek.

XVII. CZIKK

Szavatolás

Ajánlott levél, vagy kocsipostai küldemény elveszése esetében azon állam postaigazgatása, melyben a küldemény feladatott, a feladónak kártéritéssel tartozik, fenmaradván - ha ennek helye van - visszkereseti joga azon postaigazgatás ellen, melynek a küldemény elveszése előtt át volt adva.

Ezen kártérités minden ajánlott levél után 20 forint vagy 12 rubel 50 kopekben, kocsipostai küldeményeknél pedig a föladó által a föladáskor nyilvánitott érték egész összegében állapittatik meg.

A küldemény megsérülése esetében a feladó azon szabályok szerint nyer kárpótlást, melyek erre nézve mindegyik állam belforgalmában érvényesek.

A kártérités a föladónak, vagy távollétében a czimzettnek kifizetendő, mihelyt az elveszés vagy sérülés kellőkép megállapittatott.

A földadó kártéritésre való jogát egyszerü irásbeli nyilatkozattal a czimzettre ruházhatja át.

A kártéritési kötelezettség megszünik:

ha a küldemény elveszése vagy sérülése nem jelentetett be a föladás napjától számitott egy év alatt;

ha az elveszést vagy sérülést a küldött tárgy természete vagy a küldő gondatlansága okozta;

ha az elveszés vagy sérülés a szerződő felek és a közbenfekvő államok területén kivül történt; a szerződő felek postaigazgatásai mindazáltal kötelezik magukat ily esetben mindazon lépéseket dij nélkül megtenni, melyek a fölszólamló érdekének használhatnak;

ha a czimzett minden észrevétel s fentartás nélkül vette át a küldeményt, mely neki szabályszerüleg kézbesittetett;

ha valamely kocsipostai tárgy értéknyilvánitás nélkül adatott föl.

XVIII. CZIKK

A szállitási költségek megoszlása

Az osztrák-magyar monarchia és Oroszország közt, más államokon át váltott zárt levélcsomagok átszállitási diját a szerződő felek egyenlő részben viselik. A tengeren való szállitás költsége azon postaigazgatás terhére esik, melynek hajói a szállitást teljesitik.

A határszéli kicserélési pontok közti járatok az illető küldő postahivatal által s ennek költségén tartatnak fönn.

Ezen határszéli posták és a malleposták, ugyszintén az üresen visszatérő lovak és postakocsik mindennemü vám alól felmentvék.

A vasuton való szállitást mindegyik postaigazgatás egész a határig tartja fönn a megállapitott rendhez képest.

XIX. CZIKK

Kölcsönös közlések

A szerződő felek postaigazgatásai lehető rövid idő alatt közölni fogják egymással miheztartás végett a postai belszolgálatra nézve érvényben lévő szabályokat és egyéb adatokat, ugymint törvényeket, rendeleteket és határozatokat, melyek mindennemü nyomtatványok bevitelét s forgalmát szabályozzák és azon helyeket kijelölik, hová express-levelek küldhetők, a kocsipostai tárgyakért járó dijakat és azon formaságokat szabják meg, melyek azok feladásánál és kézbesitésénél követendők stb.

XX. CZIKK

Kiviteli szabályzat

A kicserélési pontok, a levelezések irányitása, az egész kezelés, a leszámolás és a hivatalos levelezés részletei, az idő, a melynek lefolyásával a kézbesithetlen levelek visszaküldendők, az átszállitás különös feltételei stb.: a szerződő felek postaigazgatásainak közös megegyezésével kidolgozandó kiviteli szabályzat által fognak megjelöltetni és meghatároztatni, ugyancsak az igazgatóságoknak szabadságában állván, valahányszor annak szükségét látják, a forgalmi eszközöket szaporitani s a szolgálat részletein változtatni.

XXI. CZIKK

Külön szabályzat

A szerződő felek postaigazgatásai fölhatalmaztatnak, hogy akkor, mikor jónak látják, behozhassák a staféta-szolgálatot, a hirlapokra és folyóiratokra való postai előfizetést, a postautalványi és utánvételi szolgálatot, levelező lapok és más levélpostai küldemények kicserélését s azok föltételeit (a dijakat stb.) külön szabályzatok által állapithassák meg.

XXII. CZIKK

Leszámolás

Az osztrák-magyar monarchia postaigazgatásai és Oroszország postaigazgatásai minden évnegyedben elkészitik a jelen szerződés értelmében szállitott küldeményekről szóló számadásokat.

Ezen számadások osztrák értékü forintokról és krajczárokról fognak szólani s a kölcsönös ellenészrevételek kicserélése utján állapittatnak meg. A kiegyenlités haladék nélkül történik.

XXIII. CZIKK

Nyelv

A jelen szerződésből folyó minden kölcsönös közlésnél a franczia nyelv használata kötelező.

A levelezések czimiratai s fölirásai, ugyszinte a levélcsomagok, zsákok és kosarak föliratai vagy legalább azok szövegének lényeges része franczia nyelven szerkesztendő.

Kivételesen az illető nemzeti nyelv kizárólagos használata meg van engedve a postai értékjegyekben, bélyeges boritékokon, betüzőkön és a levelezések szállitásához szükségelt tárgyaknál használt pecséteken és jelzetekben.

XXIV. CZIKK

A szerződés tartama

Jelen szerződés, mely az Ausztria és Oroszország között 1866. évi február hó 9-én (január hó 28-án) kötött szerződés helyébe lépvén, azt hatályon kivül helyezi, azon naptól kezdve lép életbe, melyet a szerződő felek postaigazgatásai egyetértőleg megállapitanak s érvényben marad mindaddig, mig a szerződő felek egyike egy évvel előbb annak megszüntetését ki nem jelenti.

XXV. CZIKK

Kivitel

Jelen szerződés a lehető legrövidebb idő alatt fog megerősittetni és a megerősitési okmányok Szt. -Pétervárott fognak kicseréltetni.

Minek hiteléül a meghatalmazottak ezen egyezményt aláirták és pecsétjeikkel ellátták.

Jegyzőkönyv

Alulirottak az osztrák-magyar monarchia és Oroszország közt kötött postaszerződés aláirásakor a következőkben állapodtak meg:

Az emlitett szerződés 14-ik czikkének határozatai azon zárt csomagokra nézve, melyek Oroszország és Francziaország közt váltatnak, csak azon időtől kezdve fognak alkalmaztatni, melyben a franczia postaigazgatás legalább is ugyanoly előnyös föltételek mellett fogja az osztrák-magyar zárt csomagoknak franczia területen átszállitását megengedni.

Minek hiteléül az alulirottak jelen jegyzőkönyvet szerkesztették s pecsétjeikkel ellátták.”


  Vissza az oldal tetejére