1. § A sopron-pozsony-lundenburg-vágvölgyi vasut kiépitéséről szóló 1872. évi XXIX. törvénycikkel beczikkelyezett engedélyokmány következőleg módosittatik:
a) a nevezett vasut ezentul „vágvölgyi vasut” nevet viselend;
b) az ugyanazon okmány 26. §-ában meghatározott épitési határidő az 1872. évi XXIX. törvénycikk hatályba lépte napjától számitott hat évre állapittatik meg.
Ugyanazon §-nak azon határozata pedig, hogy a vonalak részbeni megnyitásának Pozsonytól dél felé és Nagy-Szombattól éjszak felé ugyanazon mérvben kell történnie, érvényen kivül helyeztetik;
c) az engedélyokmány azon határozata, hogy e vasut Pozsonynál az államvasut-társulat vonalával sinut által kötendő össze, olykép módosittatik, hogy e két vasut az államvasut prácsai és a vágvölgyi vasut récsei állomásait összekötő sinut által hozandó kapcsolatba;
d) végre a vágvölgyi vasuttársulat pozsony-nagyszombat-trencséni fővonalából kiágazó s Üzbégre vezetendő szárnyvonalát csak az esetre köteles kiépiteni, ha az engedélyezve volt éjszaknyugati vagy más oly vasut épülne, mely Üzbéget érinteni fogja.
2. § Ezeken felül felhatalmaztatik a kormány, hogy a nevezett vasuttársulatnak esetről-esetre megengedhesse, mikép az bizonyos, eredetileg megállapitott épitkezéseket ott, a hol az a közbiztonság veszélyeztetése nélkül tehető, egészen elhagyhasson, avagy esetleg olcsóbb módon állithasson elő; nevezetesen:
a) hogy a második, harmadik és negyedik szakaszon is a többi szakaszokra nézve megengedett legkisebb félátmérővel biró kanyarokat alkalmazhasson;
b) hogy a második, harmadik és negyedik szakaszt 1000 méter hosszmértékre 5 helyett 6. 67 méternyi legnagyobb emelkedéssel épithesse;
c) hogy a kő- és vasból épitendő hidak némelyikét egészen fából épithesse;
d) hogy az épületeket az eredetileg megállapitottnál kisebb mérvben s olcsóbb épitési módon állithassa elő; végre
e) hogy az állomások épitményét kisebb mérvekben s az állomási vágányokat csekélyebb számban állithassa elő, mint eredetileg lett megállapitva.
3. § A megelőző 2. §-ban felsorolt kedvezmények igénybevétele esetén köteles azonban a társulat azon költség-különbözetet, mely az eredetileg megállapitott s a kormány különös engedélye mellett tényleg végbevitt munka költsége közt fenforog, s melyet esetről-esetre a közmunka- és közlekedési minister lesz hivatva meghatározni, az épitési alapból visszatartani, s az engedélyokmány 16. §-nak 3. pontja értelmében alakitandó tartalékalaphoz a társulat saját részvényeiben vagy készpénzben csatolni.
4. § A vágvölgyi vasuttársulat jogot nyer egyuttal, hogy csatlakozásul a vlára-völgyi határtól Troppau felé épiteni tervezett vasuthoz pozsony-nagyszombat-trencsén-zsolnai fővonalának nemsovai állomásából kiágazva a Vlára völgyén át az ország határáig egy vasuti szárnyvonalat az 1-ső §-ban idézett törvénycikkel beczikkelyezett engedélyokmányában, valamint a jelen törvényben megállapitott feltételek alatt épithessen s üzletben tarthasson.
5. § Köteles azonban a társulat nemsovai állomását olykép állitani elő, hogy az ezen szárnyvonal forgalmának is teljesen megfeleljen.
6. § A kormány felhatalmaztatik egyébiránt, hogy ezen szárnyvonalon, mennyiben az morvaországi folytatásának lejtviszonyai által indokolva lenne, 1000 méter hosszaságra 10 méternyi legnagyobb emelkedést is engedélyezhessen, mely esetben azonban az ezen és a 2. § a) pontjában engedélyezett emelkedés közti költség-különbözet a közmunka- és közlekedési minister által meghatározandó mérvben a társulat épitési alapja részéről a tartalékalapba a 3. § értelmében befizetendő leend.
7. § E törvény kihirdetése napján lép életbe, s végrehajtásával a közmunka- s közlekedési minister bizatik meg.
