1874. évi XXXIV. törvénycikk

az ügyvédi rendtartás tárgyában * 

I. FEJEZET

Szervezet

1. § Az ország biróságainál és hatóságainál mint ügyvéd csak az működhetik, ki bármelyik ügyvédi kamara által az ügyvédek lajstromába felvétetett.

2. § Az ügyvédek lajstromába csak azon magyar honpolgár veendő fel, ki:

1. törvényszerü ügyvédi oklevéllel bir (4. §);

2. az ügyvédi kamara kerületében állandóan lakik.

3. § Megtagadandó a felvétel: ha a jelentkező csőd vagy gondnokság alatt áll; ha oly bűntett vagy vétség miatt fenyittetett meg, vagy áll vizsgálat alatt, mely miatt őt a 65. és 66. § értelmében az ügyvédség gyakorlatától el kellene mozditani, vagy ha már az eddig fennálló törvényes szabályok szerint az ügyvédségtől bizonyos időre avagy örökre eltiltatott; és ha ideiglenesen tiltatott el, azon idő tartama alatt, melyre a tilalom terjed.

4. § Az ügyvédi oklevelet Budapesten és Marosvásárhelyen felállitandó vizsgáló bizottságok az előttük sikerrel letett ügyvédi vizsga alapján állitják ki.

A bizottság elnökét és helyettesét, valamint a bizottság tagjainak felét az igazságügyminister az ügyvédi kamarához nem tartozó jogtudók sorából nevezi ki minden év elején, a bizottság másik felét pedig szintén minden év elején a budapesti, illetőleg marosvásárhelyi ügyvédi kamara választja meg. Minden vizsgánál az elnök vagy helyettesén kivül a minister s a kamara által kijelöltek közül két-két tagnak jelenléte szükséges. A vizsgáló bizottság tagjainak számát az igazságügyminister határozza meg.

5. § Az ügyvédi vizsgára a vizsgáló bizottság csak azt bocsáthatja, ki kimutatja:

1. hogy valamely belföldi egyetemen a jogtudorságot elnyerte;

2. hogy a jogi és államtudományok befejezése és az elméleti államvizsgák vagy egy szigorlat letétele után három évi joggyakorlaton volt. Ezen joggyakorlat biróságnál, kir. ügyészségnél a m. kir. kincstári vagy közalapitványi ügyészségnél, kir. közjegyzőnél és ügyvédnél tölthető ki.

A kimutatandó három évi joggyakorlatból legalább egy év a jogtudorság elnyerése után, és legalább másfél év ügyvédnél, kincstári vagy közalapitványi ügyészségnél töltendő.

Csak azon idő számittatik be, a mely kizárólag a joggyakorlatban töltetett, kivéve a betegség, katonai szolgálat, és évi szabadság idejét. Mindezek azonban évenkint két hónál továbbra nem számittathatnak be.

Birák, kik az 1. pontban körülirt elméleti képesitvénynyel birnak, az ügyvédi vizsgára bocsáthatók, ha három éven át mint birák működtek.

Jogtanárok az ügyvédi vizsgára bocsáthatók, ha belföldi egyetemen vagy jogakadémián mint tanárok három éven át működtek, az 1. pontban körülirt képesitvénynyel birnak és két évi joggyakorlatot kimutatnak.

Ezen szakaszban meghatározott kellékek alól felmentésnek nincs helye. A bizottság megtagadó határozata felebbezhető hét tagu bizottsághoz, mely a 4. § értelmében alakul, és melyből az első határozat hozatalánál jelen volt tagok kizáratnak.

6. § Az ügyvédi vizsga, Fiume területére nézve fennálló gyakorlat fenntartásával, az állam hivatalos nyelvén teendő le. A vizsga kiterjed: a magyar közjogra; továbbá az anyagi és alaki-, polgári-, büntető-, bánya-, urbéri-, váltó- és kereskedelmi jogra, pénzügyi és közigazgatási törvényekre és országos szabályrendeletekre.

Az ügyvédi vizsga szóbeli és irásbeli, s annak módozatait, valamint a vizsgadij mennyiségét, mely azonban 20 frtot meg nem haladhat, az igazságügyminister állapitja meg.

Ha a bizottság a jelöltet visszautasitotta, a jelölt a vizsgát ismételheti, igazolnia kell azonban, hogy a joggyakorlatot (5. §) ujabban legalább hat hónapig folytatta, s ezen idő alatt kellő szorgalmat fejtett ki.

Másodszori visszautasitás esetében az ismétlés többé nem engedtetik meg.

Az ügyvédi oklevelet a képesitettnek itélt részére a vizsgáló bizottság állitja ki, miután előtte a következő ügyvédi esküt letette:

„Esküszöm (fogadom) a mindentudó és mindenható Istenre, hogy felséges királyunkhoz, Magyarországhoz és ennek alkotmányához mindenkor hű maradok, ügyvédi teendőimet a törvények és törvényerejü rendeletek szerint híven, pontosan és lelkiismeretesen teljesitendem. Isten engem ugy segéljen. ”

7. § Az ügyvédek lajstromába való felvétel fölött az ügyvédi kamara választmánya a jelentkezéstől számitott 15 nap alatt köteles határozni.

A megtagadó határozat ellen, a mennyiben a felvétel nem az ügyvédi oklevél hiánya miatt, hanem más okból (3. §) tagadtatott meg, felebbvitelnek van helye a legfőbb itélőszékhez.

A felebbviteli kérvény a határozat kézbesitésétől számitandó 15 nap alatt az ügyvédi kamara választmányánál adandó be.

Az elutasitott jelentkező azonban ujabb beadványban pótolhatja azon hiányokat, melyek miatt elutasittatott.

Ha az ügyvédek lajstromába felvett ellen később merülnek fel oly adatok, a melyek felvételét kizárták volna, a kizárás csak rendes fegyelmi eljárás utján mondható ki.

8. § Ha az ügyvéd a felvételnél bejelentett lakhelyét, a kamara kerületén belül más helyre szándékozik áttenni, ezt köteles távozása előtt bejelenteni.

Bejelentés szükséges akkor is, ha az ügyvéd lakását más kamara kerületébe áttenni óhajtja.

Ez esetben a választmány a jelentkező ügyvédnek ebbeli szándékáról azon kamara választmányát értesiti, melynek kerületébe lakását átteszi s ha ez utóbbi az iránt hogy a felvételre nézve akadály fenn nem forog, nyilatkozott, a lakását változtató ügyvédet ügyvédi lajstromából kitörli.

9. § Az ügyvédi kamara választmánya köteles az év folyamában előforduló változásokat az ügyvédi lajstromba bevezetni s az ekként kiigazitott lajstromnak egy példányát minden év elején az igazságügyministerhez felterjeszteni.

10. § Az ügyvéd saját vagy másnak nevében közvetve vagy közvetlenül nem folytathat üzletszerüen bármi oly foglalkozást, mely ügyvédi hivatásával és állásának tekintélyével össze nem fér.

II. FEJEZET

Az ügyvédjelöltekről

11. § Az ügyvédjelöltekről az ügyvédi kamara választmánya lajstromot vezet, melybe minden feddhetlen jellemü magyar honpolgár felvétethetik, a ki kimutatja:

a) hogy a jogi és államtudományok befejezése után az elméleti államvizsgákat, avagy az első szigorlatot sikerrel letette;

b) hogy valamely, a kamara kerületében lévő biróságnál, ügyvédnél, kincstári, közalapitványi, kir. ügyészségnél vagy közjegyzőnél joggyakorlatra lépett.

A felvétel felett az ügyvédi kamara választmánya határoz, és erről a jelentkezőt irásban értesiti. A felvétel megtagadandó, ha a megszabott kellékek valamelyike hiányzik.

Ha a felvétel megtagadtatik: a 7. § határozatai szerint fölebbezésnek van helye.

12. § Ha az ügyvédjelölt ugyanazon kamara kerületében levő más birósághoz, ügyészséghez, ügyvédhez vagy közjegyzőhöz joggyakorlatra megy át, ezt mind az előbbi, mind az uj főnöke bizonyítványának bemutatása mellett 15 nap alatt az ügyvédi kamara választmányának bejelenteni köteles.

Ha más kamara területére lép át: uj felvételre van szükség.

13. § A biróság, illetőleg főnök a nála gyakorlaton levő ügyvédjelölt magaviseletéről az ügyvédi kamarát évenkint értesiti.

Ha az ügyvédjelölt harmincz napon tul joggyakorlatát félbeszakitja, vagy lakhelyéről távozik, az ügyvéd ezt, az oknak megemlitésével, nyolcz nap alatt az ügyvédi kamarának bejelenteni köteles.

14. § A joggyakorlatról, mely az ügyvédjelöltek lajstromába történt bevezetéstől számittatik, csak az ügyvédi kamara állithat ki hiteles bizonyitványt.

15. § Az ügyvédjelöltek lajstromába bevezetett ügyvédjelölt, az ügyvédnek, kinél joggyakorlaton van, a biróságok és hatóságok előtti tárgyalásoknál helyettese lehet. Az ily helyettes ügyvédjelölt által elkövetett mulasztásokért és hibákért a megbizó ügyvéd felelős.

Beadványok ellenjegyzését azonban ily helyettes nem teljesitheti.

16. § Az ügyvédjelölt csak helyettesitési hatalmazvány felmutatása mellett és csupán az ebben meghatározott korlátok között lehet az ügyvédnek helyettese.

III. FEJEZET

Az ügyvédi kamarákról

17. § Az ügyvédi kamarák számát, székhelyét és kerületét az igazságügyminister állapitja meg olykép, hogy mindegyik kamara legalább 30 ügyvédet foglaljon magában, és egy vagy több törvényszék kerületére terjedjen ki.

18. § Az ügyvédi kamara a területén lakó s az ügyvédek lajstromába felvett ügyvédekből áll.

Kiadásainak fedezésére az ügyvédi kamara évi illetményt vethet ki tagjaira.

19. § Az ügyvédi kamarák hatásköre kiterjed: az ügyvédi kar erkölcsi tekintélyének megóvására, az ügyvédek jogainak megvédésére, és kötelességeik teljesitésének ellenőrzésére; továbbá a jogszolgáltatás és ügyvédség terén mutatkozó hiányok orvoslása, s korszerü reformok életbeléptetése iránti véleményadásra s javaslattételre.

Ezenkivül az ügyvédi kamarák a fegyelmi hatóságot, a kamara lajstromaiban bevezetett ügyvédek és ügyvédjelöltek felett, a jelen törvény határozatai szerint gyakorolják.

20. § Az ügyvédi kamara hatásköréhez tartozó ügyek a kamara tagjaiból álló közgyülés, a választmány vagy az elnök által intéztetnek el.

21. § A közgyülés tárgyai a következők:

1. az ügyrend megállapitása;

2. a választmány megválasztása;

3. a tisztviselők és kezelő személyzet fizetésének megállapitása;

4. a költségelőirányzat megállapitása és mikénti fedezésének meghatározása;

5. az évi számadások felülvizsgálása;

6. a választmány határozatai ellen beadott felebbezések elintézése (29. §);

7. a jogszolgáltatás és különösen az ügyvédség terén mutatkozó hiányok orvoslására czélzó inditványok, vagy az e tárgyban véleményadás végett az igazságügyminister által közlött javaslatok tárgyalása, és az e czélra netalán szükséges külön bizottmányok kiküldése.

22. § Mindegyik ügyvédi kamara választmányt választ három évre, mely áll: az elnökből, ki egyszersmind a kamara elnöke is, s elnöki helyettesből, titkárból, pénztárnokból, ügyészből, nyolcz választmányi tagból és négy póttagból. A rendes tagok közül legalább háromnak, és a póttagok közül legalább egynek a kamara székhelyén kell laknia. A titkár, ügyész és pénztárnok lehetőleg a kamara székhelyén lakó ügyvédek sorából választandók.

A budapesti ügyvédi kamara választmánya, a fentebb elősorolt tisztviselőkön kivül, tizenkét választmányi és hat póttagból áll, és a tagok legalább két harmada a Budapesten lakó ügyvédek sorából választandó.

23. § A választás idejét 30 nappal megelőzőleg, az elnök hirdeti ki a harmadik év utolsó havára.

A választmányt az illető kamara összes tagjai választják viszonylagos szótöbbséggel, a választás érvényességéhez azonban a beadott szavazatoknak legalább egy harmada szükséges. Ha ily szótöbbség nem jön létre, ugy szintén, ha az első szavazásnál az illető kamara tagjainak legalább fele nem szavaz: uj választás rendeltetik, melynél a viszonylagos szótöbbség feltétlenül határoz. A második választást elrendelő hirdetményben az első választás meghiusulta és annak oka közzéteendő.

Azok között, kik a választásnál egyenlő szavazatot nyertek, - ha a választmányi tagok meghatározott száma mindenik felvételét meg nem engedi, - az elnök által huzott sors dönt.

A kamara székhelyén lakó minden tag választási jegyét személyesen adja be, a székhelyen kivül lakó tagoknak azonban megengedtetik, hogy választási jegyeiket pecsétjükkel lezárva és a boritékon aláirásukkal ellátva a kitüzött határnapon beküldhetik.

Ha a három év letelte előtt a választmány valamely tagjának helye megürül: a megelőző választásnál viszonylag legtöbb szavazatot nyertek hivandók meg sorrendben.

A választás eredménye az igazságügyministernek bejelentendő.

24. § A választmány tagjává meg nem választható az:

a ki büntető vagy fegyelmi eljárás folytán hivatali vagy egyéb bűntett, illetőleg vétség miatt megfenyittetett.

Azonban három év után ezen kizárási okok megszünnek, ha az illető ügyvéd ezen idő alatt ujabb büntetés alá nem esett.

Ha a választmány valamelyik tagja ellen fegyelmi vagy bűnvizsgálat indittatik: mindaddig, mig ez tart, tisztségét nem folytathatja.

25. § A választást csak az utasithatja vissza, ki az előző három év alatt mint választmányi tag működött.

Ha ez eseten kivül valaki a választást elfogadni, vagy ha megválasztatott, tisztét teljesiteni vonakodik: azt a választmány 400 frtig terjedhető birságban marasztalhatja.

26. § Az elnök, elnökhelyettes és a választmányi tagok ingyen viselik hivatalukat, és csak a kamara érdekében s megbizásából tett kiadásaik, utazási költségeik stb. térittetnek meg a kamara pénztárából.

A titkár, ügyész és pénztárnok részére az ily költségek megtéritésén felül a közgyülés évi fizetést is állapithat meg.

27. § A választmányi ülések tárgyai a következők:

1. a közgyülési határozatok végrehajtása;

2. az ügyvédek és ügyvédjelöltek felvétele és az előszabott lajstromok vezetése;

3. az ügyvédjelöltek gyakorlati idejéről és magaviseletéről bizonyitványok kiállitása;

4. az ügyvédi vizsgáló bizottsághoz szükséges tagok megválasztása (4. §);

5. vagyontalan felek ügyeiben, a biróság felhivására pártfogó ügyvédnek bizonyos sorrendben kirendelése és ily ügyekben véleményadás;

6. ügyvédek és ügyvédjelöltek feletti felügyelet és fegyelmi hatóság gyakorlata;

7. a kamara vagyonának, ugy a netalán rábizott alapitványi vagyon kezelése;

8. a 21. § 7. pontjában felemlitett véleményezések, inditványok és jelentések előkészitése;

9. a 32. §-ban emlitett évi jelentés megállapitása;

10. mindazon teendők, melyek jelen törvény által az ügyvédi kamarára ruházvák, a mennyiben a közgyülés tárgyát nem képezik.

28. § Vagyontalan perlekedők részére pártfogó ügyvéd kirendelése esetében a választmány határoz a felett: ha a kijelölt ügyvéd személye ellen a folyamodó félnek lenne kifogása; valamint, ha a kijelölt ügyvéd az 50. § értelmében magát a képviselet alól felmentetni kéri.

Ha a kirendelt ügyvéd a reája bizott képviseletet elvállalni vonakodik, vagy hanyagul viszi: a választmány ellene fegyelmileg jár el és szükség esetében az ő költségére más ügyvédet bizhat meg a képviselettel.

29. § Mind a közgyülésen, mind a választmányi ülésekben a választások kivételével (23. §) a jelenlevők többsége határoz.

Érvényes határozathozatalra az elnökön kivül a közgyülés legalább nyolcz, a választmánynak ülésén a 7., 35., 73., 104. §-ok eseteiben legalább négy, a választmány egyéb üléseiben legalább két tag jelenléte szükséges. A fegyelmi biróságról a 75. § rendelkezik.

Felebbvitelnek csak a választmány határozatai ellen van helye, és pedig ha azok a kamara vagyonának kezelésére vonatkoznak, a közgyüléshez, - egyéb ezen törvény által megengedett esetekben a legfőbb itélőszékhez. A felebbezvény mindig a választmánynál adandó be.

30. § A kamara elnökének az ügyrendben meghatározandó jogai mellett, hatásköréhez tartozik: a kamara érintkezését a hatóságok és a biróságok irányában közvetiteni, a titkár vagy az ügyész akadályoztatása esetében helyettest nevezni; a kamara tagjai, továbbá az ügyvédek és ügyvédjelöltek közt az ügyködési viszonyokból felmerülő egyenetlenségek kiegyenlitését az érdekeltek megidézése és meghallgatása után békés uton megkisérteni és e czélra a kamara oly tagjait meghivni, kiknek közrehatásától jó eredményt vár.

31. § A közgyülések nyilvánosak. A napirendet az elnök eleve közzéteszi. A jegyzőkönyvek másolatban az igazságügyministerhez felterjesztendők.

Az elnök, illetőleg helyettes első sorban felelősek, hogy az ügyvédi kamara a jelen törvényben kiszabott hatáskörön túl nem lép.

32. § Az ügyvédi kamara minden év elején a lefolyt év ügykezeléséről általános jelentést terjeszt fel az igazságügyministerhez, és ebben különösen a fegyelmi tanács eljárásának főmozzanatait, ugy az ügyvédség s a jogszolgáltatás terén tett tapasztalatait kiemeli.

33. § A közgyülés által megállapitott ügyrend az igazságügyministerhez felterjesztendő.

IV. FEJEZET

Az ügyvédkedés megszüntéről

34. § Az ügyvédkedés az ügyvéd elhalálozásán kivül megszünik:

1. ha az ügyvéd önkéntesen lemond;

2. ha a magyar honpolgárságot elveszti;

3. ha a büntető vagy fegyelmi biróság jogérvényes itélete által az ügyvédkedéstől elmozdittatott.

35. § Az ügyvédi kamara választmánya a 34. § eseteiben az illető ügyvédet az ügyvédek lajstromából hivatalból kitörli, a mennyiben azonban a megszüntetési okok kideritése vizsgálatot tesz szükségessé, ezt hivatalból eszközölteti.

A kitörlési határozat a 34. § 1., 2., 3. pontja alatti esetekben az illető ügyvéddel közlendő, ki a kézbesitéstől számitandó 15 nap alatt felebbvitellel élhet a legfőbb itélőszékhez.

36. § Az ügyvédkedés megszünte a hivatalos hirlapban annak megemlitésével, vajjon az halál, lemondás, a honpolgárság elvesztése vagy elmozditás folytán következett-e be, közzéteendő, az igazságügyministerhez feljelentendő és a kamara kerületében létező biróságokkal és az összes ügyvédi kamarákkal közlendő.

37. § Az ügyvéd halála esetén az ügyvédi kamara választmánya az iratok és értékek leltár melletti biztositása végett rögtön intézkedik, és a halaszthatlan teendők teljesitésére gondnokot rendel, kinek kezéhez azonban kézbesitések nem eszközölhetők.

Azon esetben, ha a kamara székhelye távolabbra esik, az iratok és értékek zár alá vétele iránt közvetlen az illető legközelebbi járásbiróság intézkedik, mely azonban erről a kamara választmányát azonnal értesiteni és annak a további eljárást a fentebbiek szerint átengedni tartozik.

Az ügyvédkedés megszüntének egyéb eseteiben további kézbesitések az ügyvéd kezéhez nem eszközölhetők; ezek a félnek, a mennyiben máskép nem intézkedett, saját kezéhez adandók át és a fél egyuttal ujabb képviselő kirendelésére felhivandó.

A függőben levő záros határidők csak a fél személyes értesitése napjától számithatók.

V. FEJEZET

Az ügyvédek jogai és kötelességeiről

38. § Az ügyvéd jogositva van az ország valamennyi birósága és hatósága előtt feleket képviselni.

A meghatalmazottak, vagy közjegyzők általi képviseletre nézve, az eziránt rendelkező törvények és szabályok tartatnak fenn.

39. § Ki a nélkül, hogy ügyvéd lenne, a feleknek biróságok, vagy hatóságok előtti képviseletét üzletszerüen folytatja, a kir. ügyész, kamara ügyésze, vagy magánfél panasza folytán 5-50 frtig, ismétlés esetében pedig 20-100 frtig terjedhető pénzbirsággal büntetendő s az itéletben egyszersmind kimondandó: hogy az ekként megbüntetett egyén a feleknek képviseletétől eltiltatik.

Ha a felek képviseletétől itéletileg eltiltott egyén ezen üzletszerü foglalkozást továbbra is folytatná, ily esetben 3 hónapig terjedhető fogsággal fenyitendő.

40. § Az ügyvéd köteles a megbizó félnek az átvett iratokról téritvényt, a felvett előlegről pedig nyugtát adni.

41. § Az ügyvéd köteles a neki felajánlott megbizás el- vagy el nem fogadása iránt, késedelem nélkül nyilatkozni.

Az ügyvéd a megkereső félnek a képviselet elvállalását a 28. §-ban foglalt eset kivételével megtagadhatja, és a már elvállalt képviseletet is felmondhatja.

A felmondási idő harmincz napot tesz, a képviselt fél értesitése napjától kezdve, mely időig az ügyvéd a képviseletet hiven vinni, és a felet minden joghátrány ellen megóvni köteles.

42. § A fél az ügyvédtől a képviseletet előleges felmondás nélkül is bármikor elvonhatja.

43. § A fél halála esetében tartozik az ügyvéd, - habár hatalmazványa az örökösök nevére is szól, - azonnal, mihelyt a fél elhalálozása tudomására jut, mind az előtte ismert örökösöket, mind pedig azon biróságot vagy hatóságot értesiteni, mely előtt az elhunytnak ügye folyamatban van.

A megbizó halála esetében az örökösök további rendelkezéseig az ügyvéd köteles mindazon intézkedéseket megtenni, melyek joghátrányok elkerülésére, és a megbizó örökösei érdekeinek fentartására szükségesek; a 41. §-ban emlitett felmondás jogával azonban az örökösök ellenében is élhet.

44. § Az ügyvéd köteles a felének ügyeire vonatkozó iratok másolatait annak kivánatára és költségére az ügy folyama alatt bármikor kiszolgáltatni; ugy szintén köteles az ügy befejezése vagy a képviselet megszünte után a félnek ügyiratait eredetben átadni.

Az ügyvéd a fogalmazványokat, az ügyre vonatkozó hozzá intézett leveleket, saját segédiratait, valamint az általa a fél érdekében tett fizetésekről szóló igazolványokat nem köteles megbizójának eredetben kiszolgáltatni, tartozik azonban annak költségére azokról másolatokat kiadni.

Az ügyvédi jutalomdij vagy egyéb kiadások meg nem fizetése, a kiszolgáltatás megtagadásának okául nem szolgálhat.

Az általa felvett tényvázlatot, valamint az eredeti hatalmazványt az ügyvéd visszaadni nem köteles, tartozik azonban a fél által a visszavonást arra rávezettetni.

45. § Az ügyvéd a féltől átvett iratok hű megőrzéseért és sértetlen kiadásaért, a képviselet megszünte után is felelős, mely felelősség azonban hat hét alatt megszünik, ha a fél az ügyvéd igazolt megkinálása folytán, az iratokat átvenni vonakodott. Ez esetben az ügyvéd az iratokat megbizójának vagy jogutódainak költségére és veszélyére birói vagy közjegyzői kézhez letenni tartozik.

46. § Ha a képviselet bármely oknál fogva az ügy végbefejezése előtt szünik meg: az ügyvéd, illetőleg jogutódjai kötelesek a megbizó kivánatára a költségekre adott előlegről a félnek legfölebb három hónap alatt számot adni, és a fennmaradt összeget visszaszolgáltatni. A fél az átadott számadásban, illetőleg dijjegyzékben felszámitott dijak megállapitását az 58. § határozata szerint kérheti.

47. § Az ügyvéd köteles közbenjárását vagy a képviselést megtagadni oly ügyben, mely meggyőződése, vagy a fél kijelentett szándéka szerint mások jogainak kijátszását czélozza; továbbá nem szabad az ügyvédnek ugyanegy időben s ugyanazon, vagy azzal lényeges összefüggésben álló ügyben mindkét felet képviselni, valamint oly ügyben, melyben az egyik felet képviselte, később a másiknak tanácsot adni, vagy ügyvédi szolgálatot teljesiteni.

48. § Az ügyvéd köteles az általa a fél megbizása folytán behajtott pénzt és egyéb értéktárgyakat hiven őrizni, a történt behajtásról a felet rögtön értesiteni és azokat a félnek kivánatára és annak utasitása szerint azonnal kiszolgáltatni.

Ha az ügyvéd az ily pénzt vagy értéktárgyakat más czélra forditotta: mint sikkasztót, a büntető biróság által, ha pedig büntető eljárás utján a sikkasztás megállapitható nem lenne - fegyelmileg fenyitendő.

49. § Az ügyvéd az elvállalt ügyekben köteles hiven eljárni, és a képviselt fél érdekében a törvényes intézkedéseket szorgalommal és pontossággal megtenni, és minden ügyre nézve rendes jegyzéket vezetni, melybe az ügyvéd által tett intézkedések és kiadások, a nyert előlegek és az ellenfél fizetései bejegyzendők oly módon, hogy az ügy állása abból mindenkor kivehető legyen. A megbizótól nyert utasitások külön irásba foglalandók.

Továbbá köteles az ügyvéd a fél által a képviselet czéljából vele közölt, avagy ezen hivatása folytán egyéb uton tudomására eső tényeket, a melyeknek másokkal való közlése ügyfelének ártalmára lehetne, titokban tartani. Ily tények felől tanuskodni nem köteles, sőt ügyfelének beleegyezése nélkül tanuskodásra nem is bocsátható.

50. § Az ügyvéd köteles biróságok előtt vagyontalan perlekedőket is képviselni.

A képviseletet csak akkor tagadhatja meg:

a) ha a kirendelt ügyvéd az ellenféllel negyediziglen rokon vagy másodiziglen sógor, vagy ha az gondnokoltja avagy gyámoltja, avagy ha avval bérleti viszonyban áll;

b) ha közvetve vagy közvetlenül érdekelve van;

c) ha az ellenfelet már más ügyben képviseli;

d) ha lakhelyén kivül székelő biróság előtt inditandó meg a per; végre

e) ha ily képviseletekkel már is aránytalanul terhelve van.

A dijakat csak annyiban igényelheti, mennyiben az ellenfél azokban elmarasztaltatik, vagy a képviselt fél bármikép vagyonhoz jut.

51. § Ha az ügyvéd a biróság által a per folyama alatt gondnokul rendeltetik: a megbizást elfogadni köteles, az előbbi § a)-e) alatt felsorolt esetek kivételével.

52. § Az ügyvéd teljes szólásszabadsággal bir megbizójának védelmében, de ugy biróságok, mint hatóságok előtt mindenkor az 1868. LIV. tc. 118. § rendeleteit az abban foglalt következmények terhe alatt megtartani köteles.

53. § Az ügyvéd sehol sem tarthat fiókirodát.

VI. FEJEZET

Ügyvédi dijakról

54. § Az ügyvéd a reája bizott ügyben tett készpénzbeli kiadásainak, ugy időveszteségének megtéritésén felül, illő jutalomdijt, s mindezek aránylagos előlegek általi fedezését követelheti az általa képviselt féltől.

A jutalomdij és az idővesztés kárpótlása szabad egyezkedés utján határozható meg.

Előleges egyezkedés érvényességéhez okirat szükséges.

55. § A fél az előleges egyezkedésben meghatározott jutalomdij aránylagos leszállitását per utján kérheti:

a) ha előre nem látott véletlen esemény folytán az ügy vagy a képviselet megszünt; és

b) ha a fél az ügyvédtől a megbizást, a fegyelmi biróság által megrótt hiba miatt visszavonni kényszerült.

56. § Az 55. § eseteiben a meghatározott jutalomdij leszállitása iránti peres ügyekben a per birósága, egyéb ügyekben az ügyvéd személyes birósága határoz.

57. § Az ügyvéd nincs jogositva a képviseletére bizott ügy vagy per tárgyát magához váltani, az ily egyezkedés semmis, az ügyvéd pedig, a ki ily egyezkedésre lép, fegyelmileg fenyitendő.

58. § Ha az ügyvéd a jutalomdij s költségek iránt az általa képviselt féllel sem ki nem egyezett, sem általa ki nem elégittetett, s ha magában a perben a polgári törvénykezési rendtartás 252. §-a értelmében saját fele irányában dijai még meg nem állapittattak: dijjegyzékét az illetékes biróság előtt per utján érvényesitheti.

Ezen keresetekre nézve peres ügyekben a per birósága, egyéb ügyekben az ügyvéd személyes birósága illetékes.

59. § Az ügyvédnek az ügyvédi kamarák véleményei alapján az igazságügyminister által megállapitott szabályzat szerint rendesen vezetett könyvei, valamint az ügyben készitett fogalmazványai és levelezései, a ténykörülmények tekintetében fél bizonyiték erejével birnak, mennyiben a fél által felhozott adatok azok hitelességét nem gyengitik.

60. § Ha a fél ellen csőd nyittatik; az ügyvéd dijai az átalános csődtömeg II. osztályába annyiban sorozandók, a mennyiben azok függőben levő, vagy legfeljebb egy év előtt befejezett perekből merültek fel, vagy bár régibb perekből is, de melyek iránt a csődnyitást megelőző három év előtt valamely biróságnál a kereset megindittatott.

VII. FEJEZET

Az ügyvédi meghatalmazványokról

61. § Azon ügyvédnek, ki valamely biróság avagy hatóság előtt más fél nevében ügyködik, meghatalmazással kell birnia, és köteles minden beadványát sajátkezüleg ellenjegyezni.

62. § Az ügyvédi meghatalmazvány az ügyvédet feljogositja mindazon intézkedések megtételére, melyek a reája bizott ügy rendes vitelével és teljes befejezésével egybekötvék; az ügyvéd által végzettek, irottak, vagy élőszóval előadottak harmadik személyekre nézve ugy tekintetnek, mintha a megbizó fél maga tette volna, ha a jelenlevő fél azokat azonnal vissza nem vonja.

Minden ügyvédi meghatalmazvány egyszersmind kiterjed:

a) beperelt pénzösszeg és pertárgyak átvételére és nyugtatványozására;

b) helyettes megbizására;

c) eskü-kinálásra, visszakinálásra, elfogadásra vagy az ellenfél eskületételébe való beleegyezésre.

Ha a fél az ügyvéd meghatalmazási jogkörét korlátozni akarja, azt a meghatalmazványban különösen ki kell tennie.

63. § A helyettes-ügyvédnek minden cselekvényeért a helyettesitő felelős, ha azonban a helyettesités a fél előleges értesitése és beleegyezésével történt, akkor a felelősség a helyettesitett ügyvédet terheli.

VIII. FEJEZET

Az ügyvédek felelősségéről

64. § Az ügyvédi kamarák és ügyvédek feletti főfelügyelet az igazságügyministert illeti, ki e részben a tapasztalt hiányok orvoslásáról gondoskodik. Az igazságügy átalános érdekében, vagy egyenes panaszok esetében, a jelen s következő szakaszban foglalt szabályok szerint, a visszaélések megvizsgálása és megtorlása iránt intézkedik; azonban bármely hivatali bűntett vagy vétség megfenyitése csak a jelen törvényben szabályozott uton és módon eszközölhető.

65. § Ha az ügyvéd hivatása szerinti kötelességét azon bűnös czélzatból szegi meg, hogy ez által magának vagy másnak illetéktelen hasznot szerezzen vagy valakinek jogtalanul kárt okozzon: hivatali bűntettet követ el, és az illetékes büntető-biróság által a törvényes büntetésen felül, az itéletben az ügyvédkedéstőli elmozditás is kimondandó.

A büntető-biróság ezen elmozditást az itéletben akkor is köteles kimondani: ha az ügyvéd haszonlesésből elkövetett vagy egyéb becstelenitő bűntettben bűnösnek itéltetik.

66. § Ha az ügyvéd ellen a jelen törvény 44., 46., 48. §-aiban felsorolt kötelességszegések valamelyike miatt panasz emeltetik: az eljárásra azon kir. törvényszék illetékes, melynek kerületében a panaszlott ügyvéd lakik.

A törvényszék a panaszlott ügyvéd ellen a teljesitett hivatalos vizsgálat alapján határozatot hoz, mely ellen fokozatos felebbezésnek van helye.

Ha a kötelességszegés egyszersmind büntető vagy fegyelmi eljárás alá esik, a törvényszék az iratokat az eljárás meginditása végett az illetékes fenyitő birósághoz vagy ügyvédi kamarához hivatalból küldi át.

67. § A per birósága 10 frttól 100 frtig terjedhető birsággal fenyitheti az ügyvédet:

a) a tárgyalásnál és az ülésekben elkövetett rendetlenségekért;

b) a beadványokban vagy a biróság előtt irásban vagy szóval használt illedelmetlen és sértő kifejezések miatt.

Ily határozatok ellen egyfoku felebbezésnek van helye, mely azonban a végrehajtást nem akadályozza.

A mennyiben a sértés sulyosabb beszámitás alá esik: a biróság ez esetben az általa kiszabandó büntetésen felül a büntető vagy fegyelmi eljárás meginditása iránt is intézkedik.

68. § Fegyelmi vétséget követ el azon ügyvéd:

a) ki hivatása szerinti kötelességeit vagy a jelen törvény rendeleteit vétkesen, de nem azon bűnös czélzatból szegi meg, hogy ezáltal magának vagy másnak illetéktelen hasznot szerezzen, vagy valakinek jogtalan kárt okozzon;

b) ki magaviselete által az ügyvédi kar becsületét és tekintélyét sérti, és ezáltal tiszteletre és bizalomra méltatlanná válik.

69. § Fegyelmi vétségnek tekintendő különösen:

a) ha világosan igazságtalan ügyekben konokul perlekedőknek eszközeül magát felajánlja, feleket ilyen perek vitelére felszólit, vagy a felek részére nyilván haszontalan és alaptalan beadványokat szerkeszt;

b) ha dijazott közbenjárók által vagy egyéb botrányos módon feleket keres;

c) ha a reája bizott ügyekben nevezetes hanyagságot és késedelmezést tanusit.

70. § A fegyelmi vétségek büntetései:

1. irásbeli feddés;

2. pénzbirság 50 forinttól 500 forintig;

3. felfüggesztés az ügyvédségtől legfölebb egy évig;

4. elmozditás az ügyvédségtől.

71. § Az ügyvéd teljes kártéritéssel tartozik azon kárért, melyet hivatalos eljárásban cselekvése vagy mulasztása által valakinek akár szándékosan, akár vétkes gondatlanságból okozott, a mennyiben az törvényszerü jogorvoslattal már elháritható nem lenne.

A kártéritési kereset a polgári törvénykezési rendtartás szabályai szerint illetékes birósághoz tartozik.

A kár teljes megtéritése sem menti fel az ügyvédet a jelen törvény határozatai szerint meginditandó fegyelmi, illetőleg bűnvádi eljárás alól.

72. § A magánfélnek a 71. §-ban körülirt kártéritési keresete, hivatali bűntetteket kivéve, elévül: ha az a kártéritési keresetet s illetőleg fegyelmi eljárást két év alatt meg nem inditotta, azon időponttól számitva, midőn a kár tudomására jutott.

IX. FEJEZET

Fegyelmi eljárásról

73. § A kamara választmánya csekélyebb kötelesség-szegések esetében az ügyvédet, nyilatkozatának bekivánása után rendes fegyelmi eljárás meginditása nélkül is megintheti és rendreutasithatja.

Ily határozatok ellen felebbvitelnek nincs helye.

74. § A kamara választmánya a felek kérelme vagy bármely hatóság vagy kir. ügyész feljelentése folytán a kamara kerületében ügyködő ügyvédet panaszok ellenében a maga igazolására felhivhatja és erre 100 frtig terjedhető birság terhe mellett vagy fegyelmi eljárás fenyegetésével szorithatja.

75. § A fegyelmi vétségek felett a fegyelmi hatóságot elsőbiróságilag az, ügyvédi kamara választmánya, másodhatóságilag a legfőbb itélőszék fegyelmi birósága gyakorolja.

Az ügyvédi kamara fegyelmi birósága az elnökön kivül négy választmányi tagból áll.

Fegyelmi ügyekben az ügyvédi kart a kamara ügyésze mint közvádló képviseli.

76. § Az eljárásra azon ügyvédi kamara fegyelmi birósága illetékes, melynek ügyvédi lajstromában vádlott a tett elkövetésekor be volt jegyezve.

Azonban a kárositott fél azon ügyvédi kamara fegyelmi birósága előtt is megindithatja az eljárást, melynél vádlott a feljelentés idejekor van bevezetve.

Az eljárást azon körülmény, hogy az ügyvéd az ügyvédi lajstromból magát kitöröltette, s hogy egyik kamara ügyvédi lajstromában sincsen bejegyezve, nem akadályozhatja.

77. § Ha több fegyelmi biróság közt illetőségi összeütközés merül föl: a legfőbb itélőszék határoz.

78. § A 75. §-ban megnevezett fegyelmi biróság tagjai a közvádló vagy vádlott kifogása folytán csak a polg. törv. rendtartás 56. § és jelen törvény 24. § utolsó bekezdése által meghatározott esetekben mellőzhetők.

A kifogás felett az illető fegyelmi biróság határoz. Jogorvoslatnak csak a véghatározat hozatala után van helye.

79. § A fegyelmi eljárás vagy a kamara ügyészének kivánatára, vagy magánosok panaszára, vagy valamely biróság, királyi ügyész avagy egyéb hatóság feljelentésére, de mindig a vádlott és a kamarai ügyész meghallgatása után, az illető fegyelmi biróság által rendelhető el.

A hozandó határozat a kamara ügyészének, a kamara székhelyén levő királyi ügyésznek és a vádlott ügyvédnek minden esetben, és ott, a hol panaszló magánfél van, ennek is kézbesitendő.

Ezen határozat ellen minden érdekelt fél élhet felebbvitellel, a határozat kézbesitésétől számitandó 8 nap alatt.

80. § Ha a fegyelmi biróság vizsgálatot lát szükségesnek, ennek teljesitésére az elnök a kamarának egyik tagját, mint vizsgáló biztost küldi ki.

A fegyelmi biróság tagja ily vizsgálattal soha nem bizathatik meg.

81. § A vizsgáló biztos kihallgatja a vádlottakat, a panaszlót, illetőleg érdekelt feleket; szükség esetében megvizsgálja a vádlott ügyvédnek a panasz tárgyát képező ügyre vonatkozó könyveit és iratait, sőt azokat le is zárolhatja és kinyomoz minden körülményt, mely az ügy felderitésére szolgál.

A mennyiben tanuknak és szakértőknek kihallgatása is szükséges, ezen kihallgatások eszközléseért a vizsgáló biztos az illetékes biróságot megkeresi, mely ezen megkeresésnek eleget tenni és a biztost a kitüzött határnapról értesiteni köteles. A biztos a kihallgatásnál jelen lehet, a tanukhoz intézendő kérdések és azok megesketése iránt inditványt tehet.

A tanuk, ha alapos aggodalom forog fenn arra nézve, hogy a fegyelmi biróság előtti megjelenésük nem lesz lehetséges, ha vallomásuk döntő befolyással birni látszik és megesketésük ellen aggály fenn nem forog, mindig megesketendők.

82. § A vizsgáló-biztos a teljesitett vizsgálatról pontos jegyzőkönyvet vezet, és ezt a vizsgálat befejezése után az összes iratokkal együtt a kamara ügyészével közli.

A kamara ügyésze szintugy mint a vádlott, ha a vizsgálatot hiányosnak tartják, annak kiegészitését kivánhatják.

Ha ez iránt a kamara ügyésze és a vizsgáló biztos közt véleménykülönbség támad, a kérdés felett a fegyelmi biróság határoz, mely határozat ellen felebbvitelnek nincs helye.

A vádlott is, ha magát a vizsgáló biztos eljárása által sértve érzi, a fegyelmi biróságnál kereshet orvoslást.

83. § A kamara ügyésze a vizsgálat befejezése, illetőleg kiegészitése után, az iratok vételétől számitandó 15 nap alatt köteles inditványát, az összes iratokkal együtt, a fegyelmi biróság elnökének benyujtani.

84. § A kamara ügyészének inditványa fölött a fegyelmi biróság határoz.

E határozat a 79. §-ban megnevezetteknek kézbesitendő és a meg nem elégedő felek, a határozat kézbesitésétől számitandó 8 nap alatt, felebbezést használhatnak (79. §).

A vádhatározatban a tanuk és szakértők megidéztetése is elrendelendő.

85. § Ha a vádhatározat jogerőre emelkedett, az elnök az ügy tárgyalására határnapot tüz ki, melyre a kamara ügyészét, a vádlottat s a fegyelmi biróság által netán kijelölt tanukat és szakértőket, illetékes biróságaik utján, megidézteti s a határnapról egyuttal a kamara székhelyén levő királyi ügyészt és magánfeleket értesiti.

A kamara ügyésze és a vádlott jogositva van ezen határozatnak legalább 8 nappal a tárgyalás előtt történendő kézbesitésétől számitott határidőnek első felében uj tanuk megidéztetését kérni, mely kérelem felett a fegyelmi biróság határoz.

Ebbeli határozat ellen csak a véghatározattal egyidejüleg lévén felebbvitelnek helye.

A mennyiben a megidézett tanu meg nem jelennék, pénzbirság vagy kényszeritő eszközök alkalmazása végett az illetékes biróság megkeresendő.

86. § Vádlottnak vagy megbizottjának jogában áll, az idézvény vétele után az iratokat megtekinteni s azokat lemásolni.

87. § A tárgyalás szóbeli s nyilvános, hacsak a nyilvánosság kizárását közerkölcsiség szempontjából a fegyelmi biróság szükségesnek nem találja.

88. § A tárgyalást az elnök a kitüzött ügy megnevezésével nyitja meg. Ezután a kamara ügyésze előadja rövid kivonatban a vizsgálat eredményét; és az elnök felolvastatja a szükséges iratokat, kérdéseket intéz a vádlotthoz s esetleg a tanukhoz, szakértőkhöz és a panaszló félhez, a tanukat és szakértőket - ha megeskettetve még nem voltak - megesketteti. Az elnök után a birák is tehetnek kérdéseket.

A kamara ügyésze, valamint a vádlott, az elnök utján szintén intézhetnek kérdéseket mind a tanukhoz, mind a szakértőkhöz.

89. § Befejeztetvén a szóbeli tárgyalás, a kamara ügyésze a tárgyalás eredményét előterjeszti s a vádlott felmentésére vagy megbüntetésére, - az utóbbi esetben egyuttal a büntetés neme és mértéke iránt - is inditványt tesz.

Ezen inditványra a vádlott válaszol.

További szóváltásnak nincs helye.

90. § A vádlott ügyvédet is hozhat magával a tárgyalásra, mely esetben a közvádló vádjaira, mind a vádlott, mind az ügyvéd válaszolhat.

91. § A tárgyalásnál jegyzőkönyv vezetendő, mely a biróság összes tagjainak, ugyszintén a jelen volt összes érdekelt feleknek és ezek képviselőinek nevét, továbbá a tárgyalásnak lényeges mozzanatait magában foglalja. A jegyzőkönyv az elnök és jegyző által aláirandó.

92. § Ha a tárgyalás alatt felmerült körülmények ujabb tanuk kihallgatását vagy a vizsgálat folytatását teszik szükségessé: ezt a fegyelmi biróság a tárgyalás elhalasztása mellett elrendeli.

93. § A fegyelmi biróság a tárgyalás alkalmával felmerült bizonyitékokhoz képest hoz itéletet, s a vádlott ellen felmerült vádak s a büntetés iránt, belátása szerint a 70. § korlátai között határoz.

A határozatot azon ülésben kell hozni, melyben a tárgyalás befejeztetett, s az elnök azt azonnal szóval kihirdeti és legfölebb 48 óra alatt indokaival együtt irásba foglaltatja.

94. § A határozatban vagy felmentés vagy vétkesség mondandó ki. Ez utóbbi esetben a fegyelmi biróság megszabja egyuttal a büntetést, valamint megállapitja a fegyelmi eljárásnak az elmarasztalt által viselendő költségeit is. Az első esetben pedig a vádlott költségei, ha a panasz nyilván alap nélkül emeltetett, a panasztevő fél által téritendők meg egyuttal, ha a fegyelmi biróság látja, hogy az általa emelt panasz hamis állitásokra vagy a tényeknek szándékosan elferditett előadására alapittatott: az iratokat a kir. törvényszékhez teszi át, mely a panaszlottat 300 frtig terjedhető birságban marasztalhatja el.

A birság be nem hajthatás esetében, egy napot 5 frtra számitva, fogságra változtatandó át.

95. § A hozott határozat a 79. §-ban megnevezett feleknek legfölebb 15 nap alatt indokokkal együtt irásban kézbesitendő, kik a határozat ellen, és pedig a jelenlevők az itélet kihirdetésétől, a távollevők a kézbesitéstől számitandó 15 nap alatt felebbezéssel élhetnek.

96. § Ha a szabályszerüleg megidézett vádlott nem jelent meg a tárgyalásra, sem elmaradását alapos okokkal nem igazolta, sem a tárgyalásra maga helyett ügyvédet nem küldött, sem pedig védelmét irásban be nem nyujtotta: az eljárás a fennebbi szakaszok értelmében mind a mellett is megtartandó, s a biróság a vizsgálat eredményéhez képest hoz határozatot.

Ha ellenben a vádlott alapos okoknál fogva nem jelenhetik meg, s azokat a tárgyalás megkezdése előtt irásban igazolja, a tárgyalásra uj határnap tüzendő ki.

Ha a tárgyalás megtartatott és a vádlott utólag vétlen elmaradását igazolja: 15 nap alatt a tárgyalás ujbóli felvételét kérheti. Ily igazolásnak csak egyszer van helye.

97. § A felebbviteli fegyelmi biróság a felterjesztett iratok alapján határoz.

98. § A fegyelmi biróság, ha ugy véli, hogy a panaszlott cselekmény vagy mulasztás bűntettet képez: az iratokat további eljárás végett az illetékes büntető birósághoz teszi át.

99. § A fegyelmi biróságnak itélete ellen uj bizonyitékok alapján a 102. § második bekezdésében kiszabott elévülési idő lefolyta előtt a perujitás megengedtetik.

100. § Az eljáró ügyvédi kamara székhelyén levő kir. ügyész vagy megbizott helyettese a fegyelmi eljárásra vonatkozó iratokat megtekintheti, - a vizsgálat meginditása, kiegészitése, ugy a szóbeli tárgyalásnál a kamara ügyészének előterjesztése után a megfenyités iránt inditványokat tehet és a hozott határozatok ellen felebbezéssel élhet.

Ha a kamara ügyésze a fegyelmi pert meginditani vagy folytatni nem akarja, a kir. ügyész azt saját felperessége alatt viheti, folytathatja és egyáltalán mindazon jogokkal élhet, melyek a kamara ügyészét a fennebbiek szerint illetik.

101. § Ha a fegyelmi eljárás meginditását magánfél kérelmezi: ez mint magánvádló a perbe befolyhat, a vizsgálat folyama alatt szintén ugy, mint a szóbeli tárgyalásnál a bűnösség kimondása és esetleg a kártérités iránt inditványokat tehet, tekintet nélkül arra, hogy a kamara ügyésze akarja-e folytatni a pert vagy sem; végre a mennyiben felebbvitelnek van helye, jogorvoslattal is élhet.

Azon esetre, ha mind a kamara ügyésze, mind a kir. ügyész a pertől eláll: a magánvádló azt saját felperessége alatt folytathatja, és mindazon jogokba lép, melyek a fennebbiek szerint a kamara ügyészét illetik.

Ha akár a kamara ügyésze, akár a kir. ügyész, avagy mindketten viszik a pert: magánfél szintén önállóan folyhat be és a szóbeli tárgyalásnál ezek után terjesztheti elő inditványát.

Magánfél azonban ezen jogait csak ügyvéd által érvényesitheti, kit köteles e czélra külön meghatalmazványnyal ellátni és a fegyelmi biróságnak bejelenteni; ez esetben a fegyelmi biróság minden határozatát a magánfél ügyvédével közölni tartozik.

102. § Ha a fegyelmileg megfenyitett ügyvéd időközben ujabb fegyelmi büntetés alá nem esett: a feddés 2 év után, a pénzbeli büntetés és felfüggesztés 3 év után törvényes hatályát veszti.

Egyébiránt bűntett esetét kivéve, a fegyelmi vétség büntethetősége elévül, ha az azt képező cselekvés vagy mulasztás idejétől kezdve két év lefolyt a nélkül, hogy a feljelentés megtétetett volna.

103. § Ha a biróság a 65. § értelmében az ügyvédségtőli elmozditást kimondta: az itéletet ennek jogerőre emelkedése után, az illetékes ügyvédi kamarának hiteles másolatban megküldeni köteles.

Egyéb az ügyvéd ellen inditott bűn- avagy rendőri ügyekben hozott vád alá helyezési itéletek szintén megküldendők az ügyvédi kamarának, melynek fegyelmi birósága a fegyelmi büntetés iránt határoz. - E czélra a fegyelmi biróság megkeresésére a vizsgálati iratok is átküldendők.

104. § Ha az ügyvédségtől való felfüggesztés vagy elmozditás jogérvényesen kimondatott: az illető ügyvéd az ügyvédek lajstromából kitörlendő, s illetőleg a felfüggesztés ugyanott feljegyzendő; az összes ügyvédi kamarákkal ugy a kamara területén létező biróságokkal közlendő, a hivatalos hirlapban közzéteendő, és az igazságügyministernek feljelentendő.

Ha pénzbeli büntetés szabatott ki a határozatban, az elmarasztaló itélet alapul szolgál a végrehajtásra. A kamara fegyelmi birósága a végrehajtást a polgári törvénykezési rendtartás szabályaihoz képest eszközölteti.

105. § A fegyelmi biróság az ügyvédet az ügyvédség gyakorlatától felfüggeszti:

a) ha ellene a büntetőbiróság vád alá helyezési határozatot hozott;

b) ha a fegyelmi biróság vádlottat az ügyvédségtőli elmozditásra itélte, és az ez ellen felebbezéssel élt;

c) ha ellene csőd nyittatott, vagy ha gondnokság alá helyeztetett.

A felfüggesztés iránt hozott határozat ellen mind a vádlott, mind a közvádló és kir. ügyész a kézbesitéstől számitandó 15 nap alatt felebbvitellel élhet.

A felfüggesztés megszüntetendő, ha azon ok, mely miatt elrendeltetett, megszünik, és ezen esetben a megszüntetés följegyzésére és közzétételére nézve a 104. § szerinti eljárás követendő.

106. § A jelen törvény szerint az ügyvéd vagy a fél ellen megitélt pénzbirságok jótékony czélra forditandók, melyet azon ügyvédi kamara határoz meg, a melynek a vádlott ügyvéd a marasztaló határozat hozatala napján tagja volt.

Az ügyvéd az ellene kiszabott birság megtéritését a féltől nem követelheti.

107. § Az ügyvédjelölteket csekélyebb kötelességszegések esetében meghallgatás után az ügyvédi kamara választmánya megintheti, rendre utasithatja. - Ily határozatok ellen felebbvitelnek nincs helye.

108. § Nagyobb kötelességszegések vagy fegyelmi vétség eseteiben a kamara fegyelmi birósága az ügyvédjelöltek felett is gyakorolja a fegyelmi hatóságot s őket meghallgatás után megfeddheti, a joggyakorlati évek meghosszabbitását elrendelheti és különösen terhelő vétségek esetében az ügyvédjelöltek lajstromából való kitörlést mondhatja ki.

A fegyelmi biróság határozata ellen a kézbesitéstől számitandó 15 nap alatt csak akkor van helye a felebbezésnek a legfőbb itélőszék fegyelmi biróságához, ha a gyakorlati idő a törvényszerünél hosszabbra terjesztetett, vagy ha a kitörlés mondatott ki, mely utóbbi esetben a jogérvényes határozat a felvételt egyéb ügyvédi kamaránál is kizárja és az illető az ügyvédi vizsgára sem bocsátható.

X. FEJEZET

Átmeneti intézkedések

109. § Mindenki, ki a közügyvédi vizsgát jelen törvény hatályba léptéig már letette és a 2. § 2. pontjának eleget tesz, és a 3. § határozatai alá nem esik: az ügyvédek lajstromába felveendő.

110. § Az ügyvédi kamara első alakulása végett azon kir. törvényszék elnöke, melynek székhelyén az ügyvédi kamara felállittatik, az alakulási gyülésre a kamara kerületében létező összes ügyvédeket meghivja és egyuttal igazolási okmányaik beadására határnapot tűz ki.

Az alakulási gyülésen minden ügyvéd részt vehet, ki a kamara kerületében lakik, ügyvédi oklevelét beadta és büntető vagy fegyelmi vizsgálat alatt nem áll.

Az alakulási gyülést a törvényszéki elnök nyitja meg és a korelnöknek az ülés vezetését átadja.

A korelnök két jegyzőt nevez ki és a választmány és tisztviselők megválasztását eszközölteti (22. §).

Az igy megválasztott választmánynak a beadott igazolási okmányok átadatnak és ez az ügyvédek lajstromába való felvétel iránt a jelen törvény határozatai szerint jár el.

111. § A már függőben levő fegyelmi vizsgálatok, a mennyiben jelen törvény hatályba léptekor még végleg elintézve nincsenek: az eddig fennállott szabályok szerint befejezendők, és a hozott jogerejü határozat azon ügyvédi kamarával közlendő, melynek területén az ügyvéd lakik.

112. § Ezen törvénynek a joggyakorlat időtartamára s az ügyvédjelölt minősitésére vonatkozó határozatai azon ügyvédjelöltekre, kik a törvény életbeléptekor a jogi tanfolyamot bevégezték s a joggyakorlatot már megkezdették, nem terjednek ki.

113. § Jelen törvény végrehajtásával az igazságügyminister bizatik meg.


  Vissza az oldal tetejére