1874. évi XXXV. törvénycikk

a királyi közjegyzőkről * 

I. FEJEZET

A kir. közjegyzőség betöltése

1. § A közjegyzőket az igazságügyminister nevezi ki.

2. § Közjegyző csak teljes koru magyar honpolgár lehet, a ki feddhetlen jellemű, csőd vagy gondnokság alatt nem áll, az állam hivatalos nyelvét teljesen birja, az 1868:XLIV. törvénycikk rendeleteinek megfelelni képes, végre az ügyvédi vagy gyakorlati birói vizsgálatot sikerrel letette, és a vizsgálat letételét megelőző vagy követő, bár megszakitott két évi közjegyzői gyakorlatot kimutatni képes.

3. § A közjegyző nem lehet egyszersmind országgyülési képviselő, gyakorló ügyvéd, rendes vagy rendkivüli nyilvános tanár vagy tanitó; nem viselhet más (állami, egyházi, törvényhatósági, községi) közhivatalt vagy szolgálatot.

Kivételt e szabály alól oly egy egyházi, törvényhatósági, vagy községi hivatal képez, a melylyel nincs fizetés egybekötve; úgyszintén a hadsereg (hadi tengerészet) vagy honvédség tettleges állományán kivül való katonai szolgálat, a mennyiben arra a közjegyző, a véderőről szóló törvény által köteleztetnék.

4. § A közjegyző saját vagy más nevében nem űzhet semmi oly foglalkozást, a mely állásával össze nem fér. Különösen:

a) nem lehet a közjegyző kereskedelmi vagy ipartársulat, avagy hasonló pénzvállalat vezérlő igazgatója vagy tisztviselője; nem űzhet kereskedést, tőzsdén üzérkedést; nem vihet kereskedelmi-, bank-, leszámitolási vagy alkuszi üzleteket; nem üzérkedhetik ingatlanok vételével és eladásával, valamint követelések, örökségi igények és más jogok vásárlásával sem;

b) tiltva van saját neve alatt idegen, vagy pedig idegen név alatt maga részére ügyleteket kötnie, továbbá oly ügyletben részt venni, a melynél közjegyzői minőségben közreműködik; a reá bizott pénzt saját nevére elhelyezni, habár a kamatfizetés kötelezettségét magára vállalta is; végre

c) bármi czím alatt kezességi, vagy szavatossági kötelezettséget vállalni oly ügyleteknél, melyek az ő közreműködésével köttetnek, vagy a melyeket hitelesiteni kell.

5. § A közjegyzők számát és székhelyeit az illető közjegyzői kamara meghallgatása mellett az igazságügyminister határozza meg.

6. § A közjegyzői állomás pályázat utján töltetik be.

A folyamodvány kellőleg felszerelve azon közjegyzői kamarához intézendő, melynek kerületében a betöltendő állomás létezik.

A közjegyzői kamara a kitüzött határidő alatt beérkezett folyamodványok felett véleményt ad, és indokolt jelentését az összes folyamodványokkal együtt a pályázati határidő lejárta után 15 nap alatt az igazságügyministerhez terjeszti fel.

7. § A közjegyzői kinevezés a közjegyzői okiratoknak csak magyar nyelven való felvételére ad jogositványt; azoknak más nyelven való felvételére, akár a kinevezéssel egyidejüleg, akár utóbb, az igazságügyminister csupán akkor adhat engedélyt, ha az illető közjegyző teljes jártasságát azon nyelvben külön igazolja.

8. § A közjegyző tartozik kinevezési oklevelének vételétől számitandó három hó alatt megtenni mindazt, a mi az állomás elfoglalására a 9-15. §-ban kivántatik.

Ezen határidőt az igazságügyminister a közjegyző indokolt kérelmére meghosszabbithatja.

Azon közjegyző, a ki a jelen §-ban megszabott, illetőleg a meghosszabbitott határidőt elmulasztja, úgy tekintetik, mintha kineveztetését el nem fogadta volna.

9. § Minden közjegyző biztositékot tesz le, mely Budapesten 7000 forintban, - oly városban, mely legalább 20,000 lakossal bir, 4000 forintban, - más helyeken 2000 forintban állapittatik meg.

A biztositék állhat készpénzben, magyar államkötvényekben vagy a kormány által országosan óvadékul alkalmasnak nyilvánitott értékpapirokban, avagy kétszeres értékü jelzálogban; - a papirok értéke a letételt megelőző napon jegyzett budapesti tőzsdei árfolyam szerint, de névértéken felül soha sem számittatik.

A lekötött ingatlan értéke ugyanazon szabályok szerint állapittatik meg, a melyek a végrehajtás alá vett ingatlanok becsértékének meghatározására nézve a polgári törvénykezési eljárás szerint érvényesek.

10. § A biztositék elfogadhatósága felett a kir. ügyész véleményének meghallgatása mellett a közjegyzői kamara határoz, és ennek határozatáról mind a kir. ügyészt, mind a közjegyzőt értesiti.

A határozat ellen mindkét részről felfolyamodásnak van helye az igazságügyi ministerhez.

11. § A biztositékul elfogadott készpénz, értékpapirok vagy a bekeblezési záradékkal ellátott ovadéklevél azon kir. törvényszék letéti pénztárába helyezendők s dijmentesen őrizendők, melynek kerületében a közjegyző székhelye van.

A letett értékpapirok lekötése iránt a közjegyzői kamara ugyanezen törvényszék utján intézkedik.

12. § Minden közjegyző következő hivatalos esküt tesz: „Esküszöm (fogadom) a mindentudó és mindenható Istenre, hogy felséges királyunkhoz, Magyarországhoz és ennek alkotmányához mindenkor hű maradok, közjegyzői tisztem teendőit a törvények szerint hiven, pontosan és lelkiismeretesen teljesitendem, Isten úgy segéljen”. Az esküre való bocsáttatását a közjegyző a biztositék elfogadása után azonnal kérheti.

Az eskületétel az illető törvényszék nyilvános ülésében történik, és annak megtörténte a kinevezési okmányra reájegyeztetik.

Ha valamely közjegyző székhelyét változtatja: uj eskületételnek nincs helye.

13. § Minden közjegyzőnek hivatalos pecséttel kell birnia, mely középen Magyarország czimerét s köriratképen a közjegyző családi és kereszt- vagy melléknevét, közjegyzői minőségét és székhelyét tartalmazza.

A pecsét rajza előleges jóváhagyás végett az illető törvényszéknek bemutatandó.

14. § Eskületétel előtt vagy annak alkalmával tartozik a közjegyző névaláirását, a melyet használni fog, hivatalos pecsétjével ellátva, az illető törvényszéknek személyesen annyi példányban bemutatni, hogy mind magának a törvényszéknek, mind az ennek kerületében levő járásbiróságnak, mind az illető törvényhatóságnak és közjegyzői kamarának egy-egy példány jusson.

Az aláirás hitelesitését s az illető példányok szétküldését a törvényszék elnöke eszközli.

15. § A közjegyző azon időpontot, a melyben irodáját megnyitja, az illető törvényszéknek irásban bejelenti, a törvényszék pedig e körülményt a kerületében lévő járásbiróságoknak s az illető kir. pénzügyi igazgatóságnak, törvényhatóságnak s közjegyzői kamarának tudtára adni, egyszersmind a hivatalos lapban s ha van, a vidék közlönyében is a közjegyző költségén közzétenni tartozik.

16. § A közjegyző köteles pecsétjét elzárva tartani, és ha az elvesz, erről az illető törvényszéket azonnal értesiteni. Az uj pecsét rajza, melynek az elveszett pecséttől különböznie kell, jóváhagyás végett az illető törvényszéknek bemutatandó. Ily jóváhagyás szükséges az esetben is, ha a közjegyző névaláirását változtatni akarja.

Mind a pecsétben, mind a névaláirásban történt változtatások esetében a 14. §-ban előszabott értesitések eszközlendők.

Ha az elveszett pecsét később megtaláltatnék: ez a megismerést nem gátló bevágás által haszonvehetlenné tétetik, és az illető törvényszéknek megőrzés végett átadatik.

II. FEJEZET

Közjegyzői segédek, jelöltek és helyettesek

17. § A közjegyző saját felügyelete alatt és felelőssége mellett segédeket használhat. Közhitelesség azonban a segédeket nem illeti.

18. § Segédek csak azon időponttól fogva tekintetnek közjegyzői jelölteknek (19. §), a midőn mint ilyenek, a közjegyző ajánlatára az illető közjegyzői kamaránál bejegyeztettek. A közjegyzői gyakorlat is ez időponttól számittatik.

A közjegyzői gyakorlatnak kizárólagosnak kell lennie, és a jelölt egyidejüleg nem állhat ügyvédi vagy birói gyakorlatban, vagy egyéb a közjegyzői gyakorlat kizárólagosságát gátló köz- vagy magánszolgálatban.

A közjegyzői kamara és különösen ennek elnöke köteles ügyelni, hogy a jelöltek a közjegyzőnél a gyakorlatot a törvényben előszabott módon teljesitsék.

19. § Jelölt csak az lehet, a ki a jogi tanulmányokat valamely hazai vagy külföldi nyilvános jogi tanintézetnél végezte és a szabályszerü elméleti vizsgálatokat és pedig a magyar jogból ilynemü hazai intézetnél sikerrel letette.

20. § A jelölt, a gyakorlatból kilépése alkalmával bizonyitványt nyer, melybe a közjegyző a gyakorlatban töltött idő tartamát bejegyezni tartozik. E bizonyitvány érvényéhez a kamara elnökének aláirása szükséges.

21. § Távollét, vagy betegség esetében a közjegyző egy általa választott jelölt által helyettesitheti magát; ehhez azonban a kamarának előleges beleegyezése kivántatik. E végett köteles a közjegyző a helyettesitést a helyettesitési idő tartamával együtt a kamarának haladéktalanul bejelenteni s a helyettest megnevezni.

A közjegyző előre is kijelölheti a kamara beleegyezésével azon helyettest, a ki által magát távollét vagy betegség esetében helyettesittetni kivánja; de ha a helyettesités tettleg bekövetkeznék, ezt, ugyszintén annak megszüntét, a kamarának mindannyiszor haladéktalanul bejelenteni tartozik.

A közjegyzői jelölt helyettesnek akkor rendelhető, ha a 2. §-ban előirt képesitéssel bir.

A kamara, ha a jelölt ellen kifogása van, a közjegyzőt más helyettes választására utasitja.

22. § Ha a közjegyző meghal vagy állomásától felfüggesztetik, elmozdittatik vagy visszalép, ugyszintén ha az előbbi § szerint helyettest nem ajánlott, a kamara hivatalból rendel helyettest a jelöltek vagy az illető törvényszék területén levő közjegyzők közül.

A közjegyzői jelölt helyettesitési rendelvényét a kamarától nyeri, és köteles működésének megkezdése előtt az illető törvényszék előtt helyettesi esküt tenni, a mennyiben már ily esküt nem tett, azonkivül köteles megtenni mindazt, a mi a 14., 15. §-ban kivántatik.

23. § A 21. § esetében a közjegyző felelős a helyettesért. A 22. § esetében a helyettes, a mennyiben közjegyzői jelölt, a törvényszerű biztositékot tartozik kimutatni.

24. § A helyettes a közjegyző összes ügyleteit közjegyzői joghatálylyal végzi, ügyviteli könyveit folytatja, s az okiratokat és kiadványokat a helyettesitési rendelvényre való hivatkozással mint helyettes irja alá, és a mennyiben nem közjegyző, a helyettesitett közjegyzőnek hivatalos pecsétjét használja.

A helyettes által felvett okiratok a helyettesitett közjegyző irattárában őriztetnek.

Mig a helyettesités tart, azon közjegyző, a ki helyettesitve van, nem végezhet közjegyzői teendőket.

25. § Mig a helyettesités felett intézkedés tétetnék, ha más közjegyző azon székhelyen nem létezik: halasztást nem szenvedhető esetekben a járásbiró veszi fel mindazon okiratokat, melyeknek felvételére jelen törvény szerint a közjegyző jogositva van. A járásbiró azonban ily esetekben a biróságokra nézve fennálló szabályok szerint jár el.

Ugyanigy jár el a helyettesitendő közjegyző irattárában őrzött okiratok kiadmányozásánál is.

Ha ugyanazon székhelyen más közjegyző is létezik, mindezen teendőkkel a járásbiró ezen közjegyzőt bizza meg.

III. FEJEZET

Közjegyzői kamarák

26. § Minden közjegyzőnek közjegyzői kamarához kell tartoznia.

A kamarák számát és székhelyeit az igazságügyminister állapitja meg akképen, hogy egy kamarához legalább 15 közjegyző tartozzék; továbbá, hogy közjegyzői kamara csak oly helyen állittassék, hol kir. törvényszék létezik; végre, hogy ugyanazon kir. törvényszék területén lévő közjegyzők csak ugyanazon kamarához tartozzanak.

27. § Az igazságügyminister a kamarák székhelyének és kerületének meghatározásánál az illető kamarákat meghallgatja.

28. § Minden kamara egy elnökből, négy rendes és két póttagból áll. Határozathozatalra az elnökön kivül legalább két tag jelenléte szükséges. A kamara ügyvitele szerint szükséges tisztviselői teendőket is ezen tagok teljesitik.

29. § A kamara elnökét és többi tagjait az illető kerületbeli közjegyzők közgyülésileg maguk közül titkos szavazás által választják. Vidéken lakó közjegyzők a szavazatot irásban is beküldhetik. A szavazatok egyenlő megoszlása esetében az elnök által huzott sors dönt.

A választás egy évre szól. A kamara megalakulásáról az igazságügyi ministerhez jelentés teendő.

30. § A kamara tanácskozásaiban nem vehet részt azon tag, ki a fennforgó ügyben vagy személyesen van érdekelve, vagy az abban érdekeltekkel valamely a 49. §-ban érintett viszonyban áll.

Az illető tag köteles az érdekeltségi akadályt az elnöknek kellő időben bejelenteni.

Akadályoztatás esetében az elnököt a kamara által kijelölt tag, a tagokat a póttagok helyettesitik.

E szabályok megsértése a határozat semmiségét vonja maga után.

31. § A közjegyzői kamara hatásköréhez, azon teendőkön felül, a melyek a jelen törvény által a kamarához utasitvák, még a következők tartoznak:

a) évenkénti közgyülés összehivása, a kamara alakitása végett;

b) a kerületbeli közjegyzők, helyetteseik vagy segédszemélyzetök közt felmerült vitás kérdések kiegyenlitésének megkisérlése;

c) a közjegyző és felek közt, a hivatalos teendőkre nézve, a kamarának bejelentett panaszok iránt a kiegyezés megkisérlése;

d) a kerületbeli közjegyzőknek, mint testületnek képviselése és igazgatási ügyvitele a közgyülés határozataihoz képest.

32. § A kamara maga állapitja meg ügyrendjét, melyet azonban, előleges jóváhagyás végett, az igazságügyministerhez felterjeszteni köteles.

A kamara az igazságügyministerrel közvetlenül érintkezik.

IV. FEJEZET

A közjegyzői állás megszünte

33. § A közjegyzői állás megszünik:

a) az igazságügyminister által elfogadott lemondás folytán;

b) ha a közjegyző ügyvédi gyakorlatba, vagy a 3. § által kizárt valamely hivatalba vagy szolgálatba lép;

c) ha testi vagy szellemi fogyatkozás miatt hivatalos kötelességeinek teljesitésére végképen képtelenné válik;

d) ha csőd vagy gondnokság alá kerül;

e) ha büntető vagy fegyelmi itélet folytán elmozdittatott;

f) ha honpolgári minőségét elvesztette.

34. § A 33. § a) és b) eseteiben tartozik a közjegyző folytatni a közjegyzőséget mindaddig, mig az igazságügyminister által fel nem mentetik.

35. § A 33. § c) esetében a kamara elnöke felszólitja a közjegyzőt, hogy bizonyos idő alatt adja be lemondását. Ha ezt a közjegyző nem teljesiti; az elnök a fegyelmi birósághoz tesz jelentést, ezen biróság elnöke pedig egy tagot küld ki az ügy megvizsgálására.

A kiküldött meghallgatja az illető közjegyzőt, megvizsgálja a körülményeket, kihallgatja a netáni tanukat, szükség esetében orvosi vizsgálatot eszközöl, az eljárásról jegyzőkönyvet vezet s abba a vizsgálat folytán felmerült adatokat, nyilatkozatokat és véleményeket beigtatja; végre a vizsgálat befejeztével a fegyelmi biróság elnökéhez jelentés mellett az összes iratokat bemutatja.

36. § A jelentés beérkeztével, a mennyiben a vizsgálat folytatása, vagy kiegészitése nem látszik szükségesnek: a fegyelmi biróság elnöke a tárgyalásra határnapot tüz s arra a királyi ügyészt, az illető közjegyzőt s a körülményekhez képest a tanukat és szakértőket megidézteti.

A további eljárásnál a fegyelmi eljárás szabályai szolgálnak irányadóul.

Különösen sürgős esetben mind a fegyelmi biróság, mind az illető törvényszék elnöke elrendelheti a közjegyző felfüggesztését. A 193. § határozatai azonban itt is alkalmazandók.

37. § A 33. § d) és f) eseteiben a kamara elnöke a fegyelmi birósághoz azonnal jelentést tesz; e biróság pedig a kir. ügyész és a közjegyző meghallgatása után, de minden további eljárás mellőzésével mondja ki a közjegyzőség megszüntét s határozatáról a kamarát is értesiti.

E határozat ellen mind a kir. ügyész, mind a közjegyző felebbezéssel élhet.

A fegyelmi biróság a 33. § e) esetében is tartozik a kamarát értesiteni.

38. § A kamara a közjegyzői állás megszüntét minden egyes esetben az illető törvényszéknek, törvényhatóságnak s az igazságügyi ministernek bejelenteni, a törvényszék pedig azt a 15. §-ban körülirt módon közzétenni tartozik.

39. § A törvényszék elnöke a 38. §-ban emlitett jelentés vételével a hivatalos iratok, könyvek és pecsét átvételével birói tagot vagy közjegyzőt biz meg.

Sürgős esetekben ezen hivatalos tárgyaknak ideiglenes őrizet alá vételéről a járásbiró intézkedik.

40. § Ha valamely közokirat hiányzik: annak megszerzésére és átadására a közjegyző, illetőleg örökösei bizonyos határidő alatt szoritandók.

Ha a közokirat elveszett: a 150. §-ban szabályzott eljárásnak van helye.

Ha a könyvek hiányosan vezettettek, azok szükséges kiegészitéséről, - ha pedig épen nem vezettettek, a hivatalos iratok jegyzékbe vételéről a közjegyző, illetőleg hagyatéka költségén a törvényszék gondoskodik.

41. § A 39. §-ban érintett hivatalos tárgyak a kiküldött jelentése mellett, az illető törvényszéknél berendezett közjegyzői levéltárban tétetnek le, megőrzés végett. E szabály áll akkor is, midőn a közjegyző más törvényszék területére helyeztetik át.

A törvényszék a hivatalos könyveket berekeszti, a pecsétet pedig a megismerést nem gátló bevágás által hasznavehetetlenné teszi.

42. § Ha a közjegyző ugyanazon kir. törvényszék területén belül változtatja székhelyét: az iratokat és könyveket uj székhelyére magával elviheti, erről azonban az illető kir. törvényszék a 15. § szerint közzéteendő hirdetményben a közönséget értesiti.

Ugyanily értesités szükséges, ha megőrzés végett a törvényszék veszi át az iratokat; az átvett irományok kezeléséről a XIV. fejezet rendelkezik.

43. § Ha a közjegyző meghal, vagy közjegyzői állása megszünik (33. §) a biztositék kiadása, illetőleg a zálogjog törlése a tulajdonosnak vagy jogutódának kérelmére a kamara és a királyi ügyész meghallgatása után azon törvényszék engedélyével történik, melynél a biztositék őriztetik.

44. § Mielőtt az előbbi §-ban emlitett engedély megadatnék: a törvényszék hirdetményileg felszólitja mindazokat, a kik a biztositékra a 173. §-nál fogva törvényes zálogjoggal birnak, hogy követeléseiket három hó alatt jelentsék be, mert különben azok tekintetbe vétele nélkül fog a biztositék kiadása iránt intézkedni.

Ezen hirdetmény a hivatalos lapban, és ha van, a vidék közlönyében is, a tulajdonos vagy jogutódai költségére háromszor közzéteendő és a törvényszéknél s az ennek kerületében levő járásbiróságoknál kifüggesztendő.

Azok, kik a biztositékra már különös zálogjogot nyertek, ezen felszólitásról különösen is értesitendők.

Ha a közjegyző előbb egy más törvényszék területén működött: a hirdetmény ezen törvényszéknél, s a kerületében levő járásbiróságoknál is kifüggesztendő.

45. § Ha az előbbi §-ban emlitett felszólitás folytán követelők jelentkeztek: a törvényszék határnapot tüz ki, s arra mind a követelőket, mind a biztositék tulajdonosát, illetőleg ennek jogutódait megidézi, s a mennyiben szükséges, ez utóbbiak képviseltetésére gondnokot rendel, a tárgyalás vezetésével pedig egyik birói tagját bizza meg.

Egyszersmind a biztositékot azon összeg erejéig, a mely a bejelentett követelések teljes fedezésére szükséges, visszatartja mindaddig, mig azok iránt jogérvényes határozat nem hozatott.

46. § A tárgyalási határnapon a kiküldött biró az érdekeltek meghallgatásával a követeléseket, a kielégitési rangsorozat szerint felszámitja; ha azok fennállása, összege, vagy rangsorozata iránt kifogások tétetnek: az egyezséget megkisérli, és ha ez nem sikerül, a vitás pontok felett az 1868:LIV. törvénycikk 144. és következő §-aiban emlitett jegyzőkönyvi tárgyalást tart, melynek alapján a törvényszék itéletet hoz, és a jogérvényes itéletről vagy egyezségről a kamarát értesiti.

47. § Ha a közjegyző áthelyeztetik: a törvényszék az őrizete alatt levő biztositékot, illetőleg annak a kielégités után fenmaradt részét azon törvényszékhez teszi át, a melynek kerületében a közjegyző uj székhelye fekszik.

A mennyiben a biztositékból levonás történt, vagy a közjegyző uj székhelyén nagyobb biztositék kivántatnék: a hiányt a közjegyző, mielőtt müködését megkezdené, kiegésziteni tartozik.

V. FEJEZET

A közjegyző hatásköréről átalában

48. § Az ujonnan kinevezett közjegyző csak a hivatalos eskü letétele után kezdheti meg müködését.

A közjegyző nem folytathatja müködését azon időpont után, melyben közjegyzői minőségének jogerejü megszünte, vagy felfüggesztése iránt hozott határozat neki kézbesittetett.

49. § A közjegyző, mint ilyen, nem járhat el oly ügyekben:

a) a melyekben személyesen van érdekelve;

b) a melyekben felesége vagy jegyese, fel- vagy lemenő ágbeli rokonai, továbbá oly személyek vannak érdekelve, a kik vele legalább is másodiziglen oldalrokonságban, első izigleni sógorságban, fogadott szülei, vagy fogadott gyermeki viszonyban állanak;

c) azon személyek ügyeiben, a kik gyámsága vagy gondnoksága alatt állanak;

d) azon ügyekben, melyekben mint biró, ügyvéd vagy megbizott közremüködött.

50. § A közjegyzőnek hatásköre kiterjed azon kir. törvényszék területére, a melyen a részére kijelölt székhely fekszik.

A Budapesten létező közjegyzőnek hatásköre azonban a pesti, budai és pestvidéki kir. törvényszékek területére terjed ki.

A felek mindazáltal bármelyik közjegyzőhöz fordulhatnak és e tekintetben nincsenek kötve azon törvényszéki terület közjegyzőihez, a melyben laknak, vagy a melyben a jogügylet tárgya fekszik.

51. § A közjegyzőnek a részére kijelölt székhelyen kivül lakni, maga vagy segéde számára irodát tartani, végre az illető törvényszék területén kivül hivatalos cselekményeket végezni, nem szabad.

52. § A közjegyzőnek nem szabad, hivatalos eljárás esetén kivül, három napnál hosszabb időre elhagyni székhelyét, a nélkül, hogy arról az illető közjegyzői kamara elnökének jelentést tenne. Nyolcz napnál további időre távozási engedélyt kell kérnie. A közjegyzői kamara hat hétre adhat engedélyt, hosszabb időre csak az igazságügyminister. Ha a közjegyző a jelen §-ban megengedett időn túl 14 napig székhelyétől távol van: a kamara elnöke által felhivandó, hogy további 14 nap alatt visszajőjjön, különben elmozditása végett a fegyelmi eljárás fog megindittatni.

53. § A közjegyző hatásköre kiterjed:

a) közokiratok felvételére;

b) végrendelkezések felvételére;

c) tanusitványok kiállitására;

d) okiratok s értéknemüek őrizetére;

e) hagyatéki ügyek körüli eljárásra;

f) birói megbizások teljesitésére.

54. § A jogügylet érvényességéhez közjegyzői okirat megkivántatik:

a) a házasfelek közti vagyoni viszonyokat szabályozó, továbbá a házastársak között kötött adásvevési, csere-, életjáradéki és kölcsönszerződéseknél, valamint egyéb jogügyleteknél, melyekben az emlitett személyek egymás irányában kötelezettséget vállalnak;

b) ugyanazon személyek között kötött ajándékozási szerződéseknél, ha az ajándékozott tárgy át nem adatott;

c) hozomány átvételéről kiadott elismervényeknél, akár a házastárs, akár más részére adatnak ki;

d) minden jogügyletnél, melyet vakok, olvasni nem tudó siketek, vagy irni nem tudó némák és siketnémák kötnek, ide értve az örökösödési szerződéseket is, a mennyiben a jogügylet megkötésénél személyesen járnak el.

Ezen szakasz intézkedései váltókra ki nem terjednek.

A mennyiben a törvény az itt meghatározott eseteken kivül valamely jogügylet megkötéséhez birói, vagy közjegyzői közbenjárást követel, azon törvényszabályok érintetlenül hagyatnak.

55. § A közjegyző jogositva van a hatóságokhoz általában, a biróságokhoz pedig nem peres ügyekben beadványokat intézni, azonban minden beadványra nevét sajátkezüleg ráirni tartozik.

56. § A közjegyző nem tagadhatja meg szolgálatát a hatásköréhez tartozó ügyekben, ha arra akár a felek által kerestetik meg, akár a biróságtól nyer megbizást. A kivételeket a törvény határozza meg.

Megtagadás esetében a közjegyző a féllel ennek kivánságára a megtagadás okait irásbeli nyilatkozatban közölni tartozik. A fél ezen nyilatkozat előterjesztése mellett az illető kir. törvényszékhez folyamodhatik.

A törvényszék e kérdésben végérvényesen határoz.

57. § A közjegyző mindazon ügyletekre nézve, melyeknél közjegyzői minőségben közremüködött, titoktartásra köteleztetik, - kivévén, ha a jelen törvény szerint értesitést adni tartozik.

A közjegyző a titoktartásra segédjénél is ügyelni köteleztetik.

58. § Közjegyző csak közokiratokat vehet fel; magánokiratot ellenben épen nem, - habár e végett a felek kölcsönös megegyezésével kerestetnék is meg.

59. § A közjegyzőnek ügyelni kell arra, hogy az ügylet, a melyben közreműködése felkéretett, a törvénynyel ne ellenkezzék.

Ez esetben erre a feleket figyelmeztetni, s ha kérelmük mellett megmaradnak, ezt a közokiratban megemliteni köteles; oly ügyletben pedig, mely a büntető törvénynyel, a közrenddel, vagy az erkölcsiséggel ellenkezik, részt vennie nem szabad.

60. § A közjegyző a felek kivánságához képest azon nyelvek bármelyikén köteles felvenni a közokiratot, a melyekre nézve a kinevezési oklevél által, vagy később fel lett jogositva.

61. § A közjegyző mindenekelőtt a felek akaratáról győződjék meg, s azt világosan és határozottan foglalja irásba, az okiratot a feleknek olvassa fel s azokat felolvasása után beleegyezésök iránt kérdezze meg, s ha szükséges, az okirat értelméről és következményeiről világositsa fel.

62. § Minden közokirat egész ivre, tisztán olvashatólag, röviditések nélkül irandó akképen, hogy a baloldalon mintegy két ujjnyi üres tér maradjon. A szövegben levő üres helyek vonásokkal töltendők ki.

63. § A közjegyzői okiratban a határidők és számtételek betükkel is kiirandók.

Ezen szabály alól kivétetnek: leltárak, osztálylevelek, felszámolások, számadások és számitások, becslési és árverési okmányok.

Az osztálylevelekben, felszámolásokban, számadásokban és számitásokban a zárösszegek, valamint azon összegek, a melyeket a felek egymástól követelhetnek, - a becslési okmányokban az összes becsárak és az ingatlanok, szállitások s munkák árveréséről felvett okmányokban a végső igéret, szintén betükkel is kiirandók.

A közjegyzői okirat kelte betüvel irandó.

A helyrajzi, illetőleg helyszinelési, telekjegyzőkönyvi és házszámok számokkal irhatók.

A hivatkozásoknál egy más okirat kelte, ugyszintén valamelyik rendeletnek vagy törvénynek kelte, száma s szakasza számokban irható.

64. § A közokiratban semmit sem szabad a sorok közé s felébe, vagy alája irni. Az ilyképen irott szavak vagy betük érvénytelenek.

Ha valamely közokiratban változtatás vagy hozzáadás szükséges, ez, a változtatott vagy hozzáadott szavak számának megemlitésével, hivatkozási jegy alatt a közokirat baloldalára irandó s a közjegyző és a felek által aláirandó.

A körülményekhez képest a változtatás vagy hozzáadás a közokirat végére is tehető.

Ez esetben a felek azt helybenhagyottnak nyilvánitani, s ha a változtatás vagy hozzáadás az okirat aláirása után történt, ismételve aláirni tartoznak.

E szabály elmulasztása esetében minden változtatás vagy hozzáadás érvénytelen.

65. § A közokiratban semmit sem szabad kivakarni; ellenkező esetben az közokirat erejével nem bir.

Ha szavakat kell törülni, ennek ugy kell történnie, hogy olvashatók maradjanak. A keresztül vont szavak száma a közokirat baloldalán vagy végén megjegyzendő, és ezen jegyzet szintén oly módon irandó alá, mint ez a változtatásokra nézve az előbbi §-ban rendeltetett.

A biróság határozza meg, mennyiben veszt hitelességéből az okirat, ha ezen szabály meg nem tartatott.

66. § Ha a közokirat több lapból áll, a közjegyző tartozik minden lapot folyó számmal és minden ivet sajátkezü aláirásával ellátni.

Ha az okirat több ivből vagy több darabból áll: ezek zsinórral összefüzendők, s a zsinór két vége az utolsó lapon a közjegyző pecsétjével megerősitendő. Ugyan ez áll azon mellékletekre nézve is, melyeknek a közokiratokhoz füzését a törvény rendeli.

67. § Ha valamely közokiratnak külföldön leendő használata végett a közjegyző aláirásának hitelesitése szükséges: ez aláirást az illető törvényszék elnöke, ezét pedig az igazságügyminister hitelesiti.

68. § A közjegyző által felvett okiratok és ezek hiteles kiadványai, ha az ezen törvény által megszabott kellékeknek megfelelnek, közokirat erejével birnak.

Oly közjegyzői okirat, mely a jelen törvény 7., 48., 49., 51., 71., 72., 73., 74., 75., 76., 77., 78., 79. d), e), f), g), 80., 81., 82. és 83. §-aiban előirt kellékeknek meg nem felel, közokirat erejével nem bir.

Mennyiben tekinthető a hiányos közjegyzői okirat érvényes magánokiratnak, a biró az általános törvénykezési szabályok szerint itéli meg.

VI. FEJEZET

Okirat felvétele

69. § A közjegyző, mielőtt a felekkel tárgyalásba bocsátkoznék, igyekezzék a lehetőségig meggyőződést szerezni a felek rendelkezési képességéről. - Ha e tekintetben hiány vagy aggály mutatkoznék és a felek még is sürgetik az okirat vagy tárgyalás felvételét: a felvételt nem tagadja meg, azonban a hiányról, illetőleg az aggályról az okiratban emlitést tenni köteles.

Ha a fél meghatalmazott által van képviselve: az eredeti meghatalmazvány, melyen az aláirásnak hitelesitve kell lennie, az okirathoz melléklendő. Bejegyzett czimvezetőknél a bejegyzési végzés hiteles másolata csatoltatik az okirathoz.

70. § A közjegyző, ha az előtte tárgyaló feleket személyesen nem ismeri, azok azonosságáról magának két előtte ismert tanu, vagy egyéb teljes hitelt érdemlő adatok által meggyőződést szerezni köteles.

Ha a tárgyalásnál egy másik közjegyző is vesz részt, elégséges, ha a felek mindegyike egyik közjegyző előtt ismeretes.

Nem szükséges, hogy az azonossági tanuk egyszersmind az ügylet tanui is legyenek. Az azonossági tanuskodásból nincsenek kizárva azok, a kik a 72. §-ban e) alatt emlitett viszonyok valamelyikében állanak azon féllel, a kinek azonossága mellett tanuskodnak.

71. § Tanuk jelenléte az okiratok felvételénél rendszerint nem szükséges. Ha azonban a jelen törvény rendeli, vagy valamely fél kivánja, két tanu hivandó meg.

72. § A tanukra nézve általában megkivántatik, hogy 16 éves korukat betöltötték legyen; az ügyleti tanukra nézve pedig még különösen, hogy közülök legalább az egyik irni és olvasni tudjon.

Nem lehetnek tanuk:

a) kik elmebeli vagy testi fogyatkozásnál fogva tanubizonyságot nem tehetnek;

b) kik nyerészkedési vágyból elkövetett büntettben vagy kihágás miatt elitéltettek;

c) kik hamis tanuság vagy hamis eskü miatt büntetve voltak vagy kereset alatt állanak;

d) kikre az ügyletből előny háramlik;

e) a kik a közjegyzővel, vagy valamelyik féllel a 49. §-ban b), c) alatt érintett viszonyok valamelyikében, avagy a közjegyzőnek, illetőleg valamely félnek szolgálatában állanak. (70. §)

73. § Ha egy másik közjegyző közremüködése is vétetik igénybe, tanuk jelenléte nem szükséges.

A 49. §-ban érintett viszonyok azonban a másik közjegyzőre nézve is kizáró akadályt képeznek.

Az okirat felvétele a jelen esetben azon közjegyzőt illeti ugyan, a ki a felek által e végett megkerestetett; de a szabályok megtartására felelősség terhe alatt, a másik közjegyzőnek is ügyelni kell.

74. § A tanuknak, illetőleg a másik közjegyzőnek rendszerint csak azon időpontban kell jelen lenniök, midőn az okirat felolvastatik s a felek által aláiratik.

Ez utóbbiak azonban kivánhatják, hogy a tanuk, illetőleg másik közjegyző jelenléte a felolvasásnál is mellőztessék. De ily esetben az aláiráskor a tanuk, illetőleg a másik közjegyző előtt is ki kell jelenteniök, hogy az okirat előttük felolvastatott, vagy hogy azt maguk olvasták.

75. § Ha valamely fél vak, siket, néma vagy siketnéma: szükséges, hogy két tanu, vagy egy másik közjegyző is az ügymenet egész folyama alatt folytonosan jelen legyen.

A tanuk, illetőleg a másik közjegyző mellőzésének a felolvasásnál ily esetekben egyáltalán helye nincs (76., 77., 78-ik §)

76. § Oly siketnek, a ki olvasni tud, az iratot magának kell olvasni, és egyszersmind kijelentenie, hogy azt olvasta és akaratával megegyezőnek találta. E nyilatkozat az okiratban az aláirás előtt megjegyzendő.

Ha a siket nem tud olvasni: a tanukon felül még egy a siket bizalmát biró személy hivatik meg, a kinek jelbeszédét a siket megérti. Ily bizalmi személyeknél nem képez kizáró akadályt, ha a felekkel a 72. § e) pontja alatt emlitett viszonyok valamelyikében állanak.

A siketnek ezen jelbeszédben való jártasságáról a közjegyző magának meggyőződést szerezni tartozik, oly kisérletek által, melyek nem a fenforgó ügy tárgyaira vonatkoznak, s hogy ez megtörtént, az a jegyzőkönyvben felemlitendő.

77. § Ha valamely fél néma vagy siketnéma: a 76. § szabályai szerint a jelbeszédben jártas bizalmi személy mindig meghivandó.

Ha a fél irni-olvasni tud, az iratot magának kell olvasnia, s egyszersmind bizonyitnia, hogy azt olvasta, és akaratával megegyezőnek találta. Ha irni-olvasni nem tud: a jelbeszédben jártas két bizalmi személy hivandó meg.

78. § Ha valamely fél egyikét sem érti azon nyelveknek, melyeken a közjegyző okiratokat felvenni jogositva van: a közjegyző hites tolmács meghivása mellett, az okiratot magyar nyelven veszi fel. A 72. §-ban érintett viszonyok a tolmácsra nézve is kizáró akadályt képeznek.

Ha a fél valamely más nyelven irott nyilatkozatot hozott magával, a mit a közjegyző a körülményekhez képest követelhet is, az a 80. § szabályai szerint aláirva, az okirathoz füzendő.

A jelen § esetében két tanu vagy egy másik közjegyző jelenléte szükséges.

79. § A közjegyzői okirat bevezetésének, illetőleg záradékának magában kell foglalnia:

a) a közjegyzőnek, s ha két közjegyző vesz részt, mindegyiknek családi- és kereszt- vagy melléknevét, közjegyzői minőségét és székhelyét;

b) a feleknek, s ha valamely fél meghatalmazott által vesz részt, ez utóbbinak is, ugyszintén a netáni tanuknak, bizalmi személyeknek és tolmácsnak családi- és kereszt- vagy melléknevét, polgári állását, lakhelyét és alkalmazásának minőségét;

c) azon megjegyzést, hogy a közjegyző a feleket személyesen ismeri, vagy hogy mi más módon szerzett meggyőződést a személy azonosságáról;

d) annak megjegyzését, hogy az okirat a felek előtt felolvastatott, vagy hogy azt a felek maguk olvasták s akaratjukkal megegyezőnek találták;

e) ha tanuk is voltak jelen: azon megjegyzést, hogy az okirat a feleknek a tanuk jelenlétében olvastatott fel, - s ha a tanuk a felolvasásnál mellőztettek: megjegyzését annak, hogy a 74. § végpontjában foglalt meghagyásnak elég tétetett;

f) a felvétel helyét, évét, hónapját és napját s ott, hol a törvény vagy valamely fél kivánja, az órát is, a melyben a felvétel történt;

g) az a) és b) alatt emlitett személyek aláirását, s a közjegyzőnek, vagy ha két közjegyző vett részt, mindegyiknek hivatalos pecsétjét.

Minden közjegyzői okirat bevezetése és záradéka magyar nyelven szerkesztendő.

80. § Ha valamely fél nem tud, vagy esetleg nem képes irni, ez az okiratban az akadályozó körülmény megemlitése mellett megjegyzendő. Egyszersmind ez esetben két tanu vagy egy másik közjegyző hivatik meg, a kik előtt saját kézjegyével lássa el a fél az okiratot, egyik tanu pedig, illetőleg a másik közjegyző a fél nevét irja alá, s magát mint névaláiró, nevezze meg.

Ha az egyik tanu vagy a bizalmi személy nem tud vagy nem képes irni, nevét a másik tanu irja alá, a fentebbi szabály szerint.

81. § A felek kész magánokiratot is ruházhatnak fel közjegyzői okirat minőségével akképen, hogy azt a czélból a közjegyzőnél eredetiben leteszik, a ki ezen letételről jegyzőkönyvet vesz fel s az okiratot ahhoz füzi. E jegyzőkönyv a letett okirattal együttvéve képezi a jogügyletről az eredeti okiratot.

Ily okirat csak azon érdekeltek és jogutódaik ellenében bir közjegyzői okirat hatályával, a kik a letételnél mint felek közremüködtek és csak azon időponttól kezdve, mikor a letétel történt.

VII. FEJEZET

Végrendelkezések felvétele

82. § A közjegyző által felveendő végrendeletek tekintetében a közjegyzői okiratokra nézve előszabott kellékeken felül szükséges, hogy

a) a végrendelkező személyesen jelentse ki végakaratát a közjegyző előtt;

b) az ügymenet egész folyama alatt két tanu, vagy egy másik közjegyző folyton jelen legyen;

c) a jelen § határozatainak megtartása az okiratban bizonyittassék.

83. § Ha nyilt irásbeli végrendelet készen nyujtatik át a közjegyzőnek a végett, hogy az közokirat minőségével ruháztassék fel, a közjegyzői okiratokra nézve előszabott kellékeken felül a következők tartandók meg:

a) a végrendelet csak olyan féltől fogadtatik el, a ki az okirat nyelvén irni-olvasni tud s az okiratot sajátkezüleg aláirta, - miről a közjegyzőnek meg kell győződnie;

b) a fél a végrendeletet személyesen köteles átadni, két tanu vagy egy másik közjegyző jelenlétében s azon világos kijelentéssel, hogy az, az ő végakaratát foglalja magában;

c) az egész ügymenetről jegyzőkönyv vétetik fel, melyhez az átadott végrendelet melléklendő, annak megjegyzése mellett, hogy a jelen § határozatai teljesittettek. A zárt végrendeletekről a letéteményekre vonatkozó szabályok intézkednek.

84. § A közjegyző az átvételről a félnek elismervényt ad, s a végrendeletet biztos helyen megőrzi.

A fél azonban a végrendeletet azonnal is magához veheti. Ha később kivánja annak visszaadását, ez csakis saját, vagy az e czélra külön hitelesitett meghatalmazványnyal ellátva megbizottjának kivánságára teljesithető.

A visszaadásról jegyzőkönyv vétetik fel.

A végrendelet a visszaadás által nem veszti el közjegyzői okirati minőségét, ha az változatlanul és sértetlenül fenntartatik; azért erről a közjegyző a visszaadás alkalmával a végrendelkezőt felvilágositani s a visszaadásról felvett közjegyzői okiratban ennek teljesitését megemliteni köteles.

85. § Mihelyt a közjegyzőnek tudomására jut, hogy oly személy után nyilt meg örökösödés, kinek végrendeletét eredetiben őrzi, köteles ezt kihirdetés végett az eljáró biróságnak benyujtani, habár az érdekeltek még nem jelentkeztek, vagy a bemutatást nem szorgalmazták volna is.

A kihirdetés azonnal a közjegyző jelenlétében történik. A végrendelet pedig, miután egy hitelesitett másolata a kihirdetési jegyzőkönyvhez mellékeltetett, további őrizet végett a közjegyzőnek adatik vissza.

86. § Ha a fél végrendeletét közokiratban visszavonni akarja, a 82., 83. § határozatai szolgálnak zsinormértékül.

Ha a visszavont végrendelet ugyanazon közjegyző előtt vétetett fel, a visszavonás az eredetileg felvett közjegyzői okiraton, és ha átadott irásbeli végrendeletre vonatkozik, ezen végrendeleten jegyzendő fel.

87. § Ezen fejezet határozatai a fiókvégrendeletekre és öröklési szerződésekre nézve is alkalmazandók.

VIII. FEJEZET

Tanusitványok

88. § Tanusitványokat a közjegyző csak a jelen törvényben meghatározott tényekről és körülményekről adhat.

A) Okiratok másolatainak hitelesitése

89. § A közjegyző tartozik a hitelesitendő másolatot az eredetivel pontosan összeegyeztetni, és ha ez utóbbit elszakasztottnak, keresztülhuzottnak vagy egyébként aggályosnak találja, vagy ha abban valamely igazitást, törlést vagy hozzáadást tapasztal, úgyszintén, ha a másolat az eredetinek csak némely pontjait foglalná magában, - e körülményeket vagy a másolat végén külön jegyzetben, vagy a hitelesitési záradékban megemliteni.

A hitelesitési záradékban egyszersmind megjegyzi, hogy a másolat állitólag eredetiről iratott-e le, vagy valamely kiadványról, avagy hitelesitett másolatról; továbbá megnevezi azon hatóságot vagy személyt, a kinél az eredeti saját meggyőződése vagy a fél állitása szerint létezik, vagy a ki azt nála felmutatta. Ezen záradékot a közjegyző, annak bizonyitása mellett, hogy a másolat a felmutatott okirattal egyezik, sajátkezüleg aláirja és hivatalos pecsétjével ellátja.

Ha a hitelesitendő másolat több ivből áll, a 66. § hasonszerü alkalmazásának van helye.

B) Kereskedelmi s üzleti könyvek kivonatainak hitelesitése

90. § Kereskedelmi- s üzlet-könyvkivonatok hitelesitésénél a közjegyző a kivonatot az eredeti könyv illető tételeivel összeegyezteti s egyuttal megvizsgálja: vajjon e könyv az annak hitelességére megkivántató törvényes kellékekkel el van-e látva, s vajjon az a törvényben előszabott módon vezettetik-e?

Ha e részben semmi aggály nem forog fenn, a hitelesitési záradékot a kivonatra irja, azon megjegyzéssel, hogy a kivonat az eredeti könyv illető tételeivel teljesen megegyezőnek találtatott, s hogy a könyv az annak hitelességére megkivántató törvényes kellékekkel bir és a törvényben előszabott módon vezettetik.

C) Forditások

91. § A közjegyző azon nyelveken, a melyekre kinevezési oklevelében vagy utóbb feljogosittatott, forditásokat eszközölhet s a forditás helyességéről tanusitványt adhat.

A forditás vagy az eredeti okiratra iratik, vagy ezen okirathoz füzetik, a 66. § hasonszerű alkalmazása mellett.

A közjegyző köteles a forditmány végén ennek az eredetivel való megegyezését bizonyitani s e tanusitványt a hitelesités helyének és idejének kitétele mellett sajátkezüleg aláirni és hivatalos pecsétjével ellátni.

D) Névaláirások hitelesitése

92. § A névaláirás valódiságának bizonyitása végett szükséges, hogy a fél a közjegyző előtt vagy sajátkezüleg irja alá az okiratot, vagy az ezen már létező aláirást sajátkezü aláirásának ismerje el.

A hitelesitési záradék, az ügyszámra hivatkozással s a közjegyző aláirása és hivatalos pecsétje mellett az eredeti okiratra jegyeztetik.

93. § Ha a közjegyző a fél nyelvét nem érti, a hitelesités meghitelt tolmács közbenjöttével történik.

E) Okirat előmutatása időpontjának bizonyitása

94. § Okirat előmutatásának időpontja akképen bizonyittatik, hogy a közjegyző a fél megnevezése mellett az előmutatás helyét, évét, hónapját és napját, s ha a fél kivánja, azon órát is, a melyben az előmutatás történt, az okiratra feljegyzi s e tanusitványt sajátkezüleg aláirja és hivatalos pecsétjével ellátja.

F) Életbenlét bizonyitása

95. § A közjegyző valakinek életbenlétéről bizonyitványt adhat, ha előtte az illető fél személyesen jelenik meg. A bizonyitás akkép történik, hogy a közjegyző a fél megnevezése mellett azon körülményt, hogy a fél személyesen jelent meg, ugyszintén a megjelenés helyét, évét, hónapját és napját, s ha a fél kivánja, azon órát is, a melyben a megjelenés történt, az okiratban megemliti s ezt sajátkezüleg aláirja és hivatalos pecsétjével ellátja.

G) Közgyülési vagy választmányi (igazgatótanácsi) határozatok hitelesitése

96. § Részvénytársulatok és más egyletek közgyülési vagy választmányi (igazgatótanácsi) határozatainak tanusitása czéljából a közjegyző, ha e végett meghivatik, a jegyzőkönyvben a gyülés helyét és idejét, továbbá a hozott határozatokat és előterjesztett lényeges nyilatkozatokat, különösen azokat, melyek az eljárás szabályszerüségének megitélésénél döntők lehetnek, pontosan feljegyzi.

A jegyzőkönyvet a gyülés elnöke s még más két tagja is aláirja.

Az előbbi pontban emlitettek személyazonossága csak annyiban bizonyitandó a jegyzőkönyvben, a mennyiben szükségesnek mutatkozik. Ha ily tanusitvány nem vétetett fel, a közjegyző az azonosságért nem felelős.

A tanusitványnak a jegyzőkönyv egész tartalmát magában kell foglalnia.

H) Tények bizonyitása

97. § Egyéb tényeknek, jelesül árverési, árlejtési és ajánlati tárgyalásoknak, vagy kisorsolásoknak tanusitására is van jogositva a közjegyző, ha e végből meghivatott s az emlitett tények az ő jelenlétében történtek.

A közjegyző e czélból, két előtte ismeretes tanut hivjon meg, a jegyzőkönyv pedig az átalános kellékeken fölül az előttök történteknek helyét, idejét s pontos leirását foglalja magában.

Az előbbi §-nak utolsó két pontja ez esetben is alkalmazandó.

I) Értesitvények

98. § Értesitvényről (intés, felmondás és óvásról stb.), melyet egyik fél a másikkal közölni akar, a közjegyző csak ugy adhat tanusitványt, ha annak az a czélja, hogy valamely jogi következményt vonjon maga után.

Ily esetben a közjegyző a felveendő jegyzőkönyvbe az értesitvényt szószerint beiktatja.

A fél a közjegyzőt az értesitvény megtételére levélben vagy táviratilag is megkeresheti. Ez esetben a levél vagy távirat a jegyzőkönyvet pótolja. A megkeresés ezen módja azonban a tanusitványban megemlitendő.

99. § A közjegyző a jegyzőkönyvvel, illetőleg értesitvénynyel (98. §) annak lakására vagy üzlethelyiségébe megy, a kivel az értesitvény közlendő, s ott azt neki szóval előadja.

Erről a megkeresőnek, s ha kivántatik, a másik félnek is tanusitványt ad, melyben az értesitvény szószerinti tartalma, a felek nevei, polgári állása és lakhelye, a közlés helye, éve, hónapja és napja, s ha a megkereső fél kivánná, azon óra is, a melyben a közlés történt, kitétetnek, a közjegyző aláirása és hivatalos pecsétje mellett.

Az ellenfél által adott nyilatkozat felvételének e tanusitványba csak akkor van helye, ha azt ezen fél kivánja, vagy megengedi s beleegyezését a jegyzőkönyv aláirásával bizonyitja.

100. § Ha az értesitvény tárgya pénz, értékpapirok, vagy más áruk átadására való ajánlkozás: a közjegyző arról szerezzen előbb meggyőződést, hogy ezen tárgyak az átadásra készen állanak. Egyszersmind a jegyzőkönyvbe a 112. §-ban foglaltakon felül az átadandó tárgyak leirását és hollétét, valamint annak bizonyitását foglalja bele, hogy az átadásnak és átvételnek a közjegyző meggyőződése szerint mi akadály sem áll utjában.

A tanusitványba az előbbi §-ban emlitetteken felől ezen bizonyitás is felveendő.

101. § Ha azon fél, a kivel az értesitvény közlendő, lakásán vagy üzletében nem található; ugyszintén ha távol van, vagy ha a közjegyzőnek a belépést megtagadja; valamint az esetben is, ha a fél tartózkodási helye nem tudatik: a közjegyző az ezen félnek szóló értesitvényt a birósághoz nyujtsa be, mely annak kézbesitése iránt a törvénykezési szabályok szerint fog intézkedni.

A megkereső fél azt is kivánhatja, hogy a közjegyző az emlitett értesitvényt egyszersmind póstán ajánlva küldje meg az ellenfélnek.

K) Közlemények tartalmának és elküldésének bizonyitása

102. § A közjegyző, ha megkerestetik, tartozik tanusitványt adni egy bárhol lakó félnek szóló értesités, levél vagy távirat tartalmáról s annak megtörtént elküldéséről.

Ily esetben a közjegyző szó szerint jegyzőkönyvbe foglalja az értesités, levél vagy távirat tartalmát, a felek neveit, polgári állását s az általa eszközölt feladás helyét s idejét (év, hónap, nap, óra) s erről a megkereső félnek tanusitványt ad.

103. § A tanusitványokról a 92-102. § eseteiben jegyzőkönyv vétetik fel. A jegyzőkönyvben azonfelül, a mi a jelen fejezetben minden egyes esetnél rendeltetik, a következők foglaltatnak:

a) a tanusitványt kérő fél s a netán jelen volt tanuk, illetőleg a másik közjegyző és tolmács megnevezése a 79. § a) és b) szabályai szerint;

b) a kérelem, a melynek teljesitésével a közjegyző megbizatott;

c) az a) pont alatt emlitett személyeknek, valamint a közjegyzőnek aláirása s hivatalos pecsétje.

Ha a fél ismeretlen, a 70. §, s ha valamelyik a jelenlévők közül nem tud irni, a 80. § szabályai alkalmazandók.

L) Váltó-óvások

104. § Váltó-óvások felvétele az e részben fennálló törvények szerint történik. Ugyanezen módon járhat el a közjegyző a rendeletre szóló kereskedelmi papirokra nézve is, ha azok óvatolása végett megkerestetett.

A tanusitványok e neménél a 49. § d) pontja nem képez kizáró akadályt.

105. § Tanusitványok, melyek más, mint a jelen fejezetben foglalt tényekről, vagy nem az itt megállapitott szabályok szerint vétettek fel és állittattak ki, közokirat erejével nem birnak.

IX. FEJEZET

Okiratok s értéknemüek őrizete

106. § A közjegyző jogositva van, okiratokat, adósleveleket, váltókat és zárt végrendeleteket hivatalos őrizet alá venni.

Az átvételről elismervényt ad a félnek s letéti jegyzőkönyvet vesz fel, melyben a letevő neve, polgári állása és lakhelye, a letett okirat megjelölése, a letétel helye, éve, hónapja és napja, s azon személy megnevezése foglaltatik, a kinek a letett okirat kiadandó lesz.

Ha pedig zárt végrendelet tétetik le, melynek boritéka nincs kellőleg lezárva: a boritékot hivatalos pecsétjével olykép zárja le, hogy az a pecsét széttörése nélkül felbontható ne legyen. A jegyzőkönyv a fél és közjegyző által aláirandó.

Ha az okirat őrizet végett posta utján küldetik a közjegyzőhöz, a levél a jegyzőkönyvet pótolja.

107. § Az őrizet végett letett okirat visszaadása a letéti, vagy külön jegyzőkönyvben bizonyitandó. Ez utóbbi esetben a visszaadás, a külön jegyzőkönyvre való hivatkozás mellett, a letéti jegyzőkönyvben is feljegyeztetik.

Ha az átvevő a közjegyző előtt ismeretlen, a személy azonossága a 70. § szabályai szerint állapitandó meg.

108. § Készpénzt, közhiteli s egyéb értékpapirokat a közjegyző csak ideiglenesen vehet őrizet alá, s csak ugy, ha azok valamely közjegyzői okirat felvétele alkalmával adatnak át a végett, hogy azokat bizonyos személynek vagy hatóságnak átszolgáltassa.

Egyebekre nézve a 106. § szabályai ily letételnél is megtartandók.

109. § Ha a letét valamely biróságnak vagy hatóságnak adandó át, a 110. § szolgál szabályul.

Magán személyek számára leendő kiszolgáltatás végett letett tárgyakat legfelebb nyolcz nap alatt köteles a közjegyző kézhez adni, a mennyiben a fél más határidőt nem állapitott meg. Ha a kézhezadást ez idő alatt nem eszközölheti, tartozik a letétet késedelem nélkül vagy a félnek visszaküldeni, vagy birói őrizet alá adni.

110. § Letett tárgyak kiadásánál a közjegyző a 107. § szabályai szerint jár el, s ha a letét a biróságnak vagy valamely hatóságnak adatott át, avagy ha birói őrizet alá helyeztetett: a letételről nyert bizonyitványt a letéti jegyzőkönyvhöz csatolja, s mindezekről a felet haladéktalanul értesiti.

A közjegyzőnél eszközlött letéteményezés, birói letéteményezés joghatályával nem bir.

X. FEJEZET

Közjegyzői okiratok végrehajthatósága

111. § Közjegyzői okirat alapján végrehajtásnak van helye, ha abban az általános kellékeken felül a kötelezettség teljesitése megállapittatott, egyszersmind a jogosult és kötelezett fél nevei, a kötelezettség jogczime és tárgya, s a teljesités időpontja szabatosan kitétettek.

Azon tények beállta, a melyekhez a teljesités kötve van, közokirat által bizonyitandó.

112. § A végrehajtási kérvény azon birósághoz intézendő, a mely a fennforgó ügyre nézve per esetében illetékes volna. A kérvény beadása, valamint a végrehajtás elrendelése, s a további eljárás, mennyiben a jelen törvény eltérőleg nem rendelkezik, - a polgári törvénykezési rendtartás szabályai szerint történik.

113. § A kötelezett fél kifogással élhet az elrendelt végrehajtás ellen:

a) ha a biróság illetéktelen;

b) ha a végrehajtás alapját képező közjegyzői okiratban foglalt jogügylet érvénytelen;

c) ha az okirat hamis vagy hamisitott;

d) ha az okirat kiadványa a 139., 140. § kellékeivel nem bir;

e) ha a biróság a 111. § szabályai ellenére rendelte el a végrehajtást;

f) ha a kötelezettség az okirat kiadása után felmerült tény folytán egészben vagy részben elenyészett, vagy annak teljesitésére a jogositott fél halasztást engedett.

114. § A végrehajtást szenvedő fél kifogását, a végrehajtási végzés vételétől számitandó nyolcz nap alatt akár a végrehajtónak adhatja át irásban, vagy mondhatja szóval jegyzőkönyvbe, akár azon birósághoz nyujthatja be, a mely a végrehajtást elrendelte.

A kifogást igazoló bizonyitékok a kifogás megtétele alkalmával előterjesztendők.

A bejelentett kifogás a foglalás foganatositását nem gátolja.

115. § Ha a kifogás a végrehajtónak adatott át, a végrehajtó azt, illetőleg a kifogás tárgyában felvett jegyzőkönyvet az előterjesztett bizonyitékokkal együtt az őt kiküldő vagy megkereső birósághoz azonnal bemutatja.

116. § A biróság a későn beadott vagy kellőleg fel nem szerelt kifogást (114. §) hivatalból elutasitja. A kifogást tevő fél az elutasitó végzés ellen semmiségi panaszszal élhet.

Ha pedig tárgyalásra alkalmasnak találta a kifogást, a tárgyalás a biróság minőségéhez képest sommás uton, vagy jegyzőkönyvileg történik.

117. § A kifogások fölötti eljárásnál, a 113. § a) és e) pontjaiban foglalt esetek kivételével, csakis okiratok szolgálhatnak bizonyitékul. Ha azonban a bizonyitékul felhozott magánokirat valódisága a végrehajtató fél által nem ismertetnék el, a végrehajtást szenvedőnek jogában áll az okirat valódiságát az ellenfélnek kinálandó, de ez által vissza nem kinálható főesküvel bizonyitani.

118. § Ha oly kifogás tétetnék, hogy a kiadvány nem egyezik meg a közjegyző őrizete alatt levő eredetivel, vagy hogy az eredeti az előszabott kellékek hiányánál fogva nem bir közokirat minőséggel: a biróság, mielőtt az ügy eldöntésébe bocsátkoznék, a közjegyzőt az eredeti okirat előterjesztésére utasitja, ha pedig más biróság területén lakó közjegyző őrizete alatt van az eredeti okirat, ennek megvizsgálása végett az illető biróságot keresi meg.

119. § A tárgyalás berekesztése után a biróság végzésileg határoz. A végzés ellen a törvénykezési szabályok szerinti jogorvoslatnak van helye.

120. § A végrehajtás folyamára nézve a következő szabályok érvényesek:

a) ha a kifogás a 116. § értelmében elutasittatott, a végrehajtás folytatandó;

b) ha a kifogás bizonyitékául oly közokirat hozatott fel, a mely annak alaposságát már a tárgyalás előtt valószinüvé teszi: ez által a végrehajtás további folyama teljesen felfüggesztetik;

c) ha a kifogásnak magánokirat szolgál bizonyitékul, ez csak az árverést függeszti fel;

d) ha a kifogás érdemleges tárgyalás folytán elutasittatott, a végzés jogerőre emelkedése bevárandó;

e) ha a közjegyzői okirat hamissága vagy hamis eskü miatt bűnvádi eljárás indittatott, a büntető biróság jogérvényes itéletéig a végrehajtást folytatni nem lehet.

121. § Ha a kifogás alapjául felhozott tények valótlansága kiderül, vagy az tünik ki, hogy kifogás egyedül a végrehajtás késleltetése czéljából tétetett: a kifogást tevő fél 1000 frtig terjedhető birsággal büntetendő.

122. § Mind a kereső fél, ha a végrehajtástól elmozdittatott, mind pedig a kötelezett fél, ha kifogásait a végrehajtás alatt nem érvényesitette vagy okirattal nem bizonyitotta, jogait külön per utján érvényesitheti.

XI. FEJEZET

Eljárás a hagyatékok körül

123. § Addig is, mig az örökösödési eljárás külön törvény által szabályoztatnék, a közjegyzőnek arra vonatkozó hatáskörét a következő §-ok állapitják meg.

124. § A hagyatéki biróság a közjegyzőt a leltározástól kezdve az örökösödési eljárás vezetésével részben vagy egészben megbizhatja. Ez esetben a 125. §-ban felsorolt intézkedések kivételével a közjegyző hatásköréhez tartozand megtenni mindazt, mi az 1868. évi LIV. törvénycikk 563. s következő §-aiban megszabva van.

Az eljárás befejeztével a közjegyző az összes iratokat a kiküldő birósághoz beterjeszteni köteles.

125. § A végrendelet kihirdetése; távollevők részére gondnok kinevezése; továbbá azon esetben, midőn az örökség tárgyát ingatlanok képezik, ezeknek az örökösök nevére leendő bekeblezése illetőleg átadása; a feleknek perútra utasitása; a peressé vált hagyaték biztositása és kezelése iránti intézkedések; végül oly esetekben, midőn a hagyatéki eljárás sommásutoni elintézésének van helye és az érdekelt örökösök ki nem egyezhetnek, vagy ha a perre utasitott fél a keresetet záros határidő alatt be nem adta: az osztály megtétele és az örökség átadása minden esetben a biróságnak tartatik fenn.

126. § Ha a közjegyző hatáskörén túlterjeszkednék, szabadságában áll az érdekelt örökösöknek vagy hagyományosoknak a hagyatéki birósághoz panaszt emelni, mely esetben ez a hagyatéki iratok bekivánása mellett a további törvényszerü eljárást vagy maga folytatja, vagy a további teendőkre nézve a közjegyzőnek utasítást ad.

127. § A közjegyző által vezetett örökösödési eljárás folyama alatt felmerülhető jogorvoslatok minden esetben a hagyatéki birósághoz nyujtandók be és ezek iránt a biróság a fennálló törvények szerint intézkedik.

128. § Örökösödési osztály megtételére a közjegyzőt az örökösök is megbizhatják oly esetben, a melynél hivatalos birói eljárásnak nincs helye.

XII. FEJEZET

Birói megbízások

129. § A közjegyző a jelen törvény által meghatározott esetekben a biróság megbizásából s azon szabályok szerint jár el, a melyek átalában a birói kiküldöttekre nézve érvényesek; jelentését pedig az összes iratokkal s a hivatalos eljárás folytán netán átvett pénzzel és értékpapirokkal együtt, az eljárás befejezte után 48 óra alatt ugyanazon birósághoz, a melytől e megbizást vette, tartozik bemutatni.

A biróság egyes esetekben a közjegyzőnek a jelentéstételre záros határidőt tüzhet ki, és annak megtartására 100 frtig terjedhető birság alatt szorithatja.

130. § Hitbizományi javak leltározása átalában, csődtömegek leltározása pedig annyiban, a mennyiben a javak csekély értéke, vagy távolfekvése más intézkedést nem tesz czélszerübbé, a közjegyzőre bizandó.

131. § Fontosabb ügyekben az árverés foganatosítása közjegyzőre bizatik, bármi okból rendelte azt el a biró.

Csőd és örökösödési eljárás folyamában az árverési határnapok kitüzése s közzététele, valamint az érdekeltek értesitése iránt maga a közjegyző intézkedik.

132. § Oly ügyekben, melyeket a közjegyző, mint birósági biztos végez, az idézéseket és kézbesitéseket a fennálló szabályok szerint teljesíti.

XIII. FEJEZET

Ügyvitel

133. § A közjegyző minden általa felvett közokirat eredetijét tartozik megőrizni, a mennyiben a törvény másként nem intézkedik.

Ha valamely közokirat felvételénél két közjegyző vett részt, az eredetit az őrzi meg, a melyik a közokirat felvételével megbizatott.

134. § Azon iratok, a melyeket a közjegyző mint a biróság megbizottja vett fel, az illető biróságnak eredetiben adatnak át.

Ha oly ügyben, melyet a közjegyző mint birósági biztos végez, közjegyzői okirat vétetett fel, ezt a közjegyző az ügyről felvett jegyzőkönyvben vagy a birósághoz teendő jelentésben megemliti ugyan, de az okiratot mint közjegyzői okiratot kezeli.

135. § A közokiratnak eredetijét a közjegyző csak a törvény által meghatározott esetekben vagy birói meghagyás folytán adhatja ki. Tartozik egyszersmind arról a kiadás előtt másolatot késziteni, ebbe az eredetin lévő minden széljegyzetet, kiigazitást és változtatást hiven átvenni, végre a másolatot mind sajátkezüleg aláirni és hivatalos pecsétjével ellátni, mind a törvényszéki elnök, - ott pedig, hol nincs törvényszék, a járásbiró által hitelesittetni. Az eredetit ennek visszaérkeztéig ezen másolat pótolja, kivévén a 84-dik §-ban érintett nyilt végrendelet másolatát.

136. § A közjegyző tartozik az iratokat rendben tartani, év- és ügyszámok szerint alakitandó iratcsomókba helyezni, s lakásán vagy irodájában biztos helyen őrizni.

Az iratcsomó külzetén az év, szám, s ha az iratok nagyobb terjedelme több iratcsomó alakitását teszi szükségessé, a benfoglalt közokiratok első s utolsó ügyszámai feljegyzendők.

Azon iratok, a melyeket a közjegyző a biróság megbizásából vett fel, a mennyiben a közjegyzőnél maradnak, a közokiratoktól elkülönitve, de hasonló rendben kezelendők.

137. § Közjegyzői okiratokról hiteles kiadványok, s hitelesitett vagy egyszerü másolatok adhatók ki. Ezen minőség a kiadványon megjegyzendő.

A kiadás rendszerint azon közjegyzőnek áll tisztében, ki az eredetit őrzi. A kivételeket a törvény határozza meg.

138. § Hiteles kiadványok csak azoknak és annyi példányban adhatók ki, kiknek részére és a hány példányban ez az okiratban meg van engedve. Ha az okirat e részben semmi megszoritást nem foglal magában, mindenik fél kivánhat egy hiteles kiadványt.

Az eredeti okirat végén vagy az ahhoz füzendő íven mindig megjegyzendő, hogy kinek és mikor adatott hiteles kiadvány.

139. § A hiteles kiadványnak az eredetivel szóról szóra meg kell egyeznie. Egyebekre nézve a 64. és 65. § szabályai itt is alkalmazandók, azon eltéréssel mindazonáltal, hogy az eredetiben a kellő formaságok megtartásával tett igazitás, pótlás vagy változtatás azon helyre irandó be, a hová tartozik, a nélkül, hogy ez különösen megemlittetnék.

A kiadvány szövegébe a meghatalmazványok és az okirat egyéb mellékletei is felvétetnek akképen, hogy az általános hitelesitési záradék a mellékletekre is kiható erővel birjon. Erről azonban a hitelesitési záradékban emlités teendő.

A felek kivánatára a kiadványban a mellékletek kihagyathatnak, a kihagyás azonban a hitelesitési záradékban megemlitendő; de ily kiadvány alapján a végrehajtást elrendelni nem lehet.

140. § A kiadvány hitelesitése akkép történik, hogy a közjegyző a kiadvány végén záradékban megemliti, hogy a kiadvány a közjegyző őrizete alatt lévő eredetivel megegyezik; továbbá, hogy kinek részére, hol és mikor állittatott ki. Ezen záradékot a közjegyző sajátkezüleg aláirja és hivatalos pecsétjével ellátja.

141. § Szabályszerüleg kiállitott hiteles kiadvány az eredeti okirattal egyenlő hitelességgel, s ott, a hol a törvény eredeti okirat felmutatását kivánja, ezzel egyenlő joghatálylyal bir.

142. § Ha valamely közjegyzői okirat több önálló jogügyletet foglal magában, a közjegyző egy teljes kiadvány helyett az egyes ügyletekről külön kiadványt állithat ki, a mi a hitelesitési záradékban megjegyzendő. Ily kiadvány alapján azonban végrehajtást elrendelni nem lehet.

143. § Ismételt hiteles kiadványt csak a következő esetekben adhat a közjegyző:

a) ha abba minden fél beleegyezik;

b) ha azt a fél valamely hibás vagy hiányos kiadvány helyett s annak visszaadása mellett kéri;

c) ha a fél bebizonyitja, hogy az előbbit elveszitvén, biróilag megsemmisitette;

d) ha azt az illető törvényszék (11. §) elrendelte. (144. §)

A kiadvány ezen minősége magán a kiadványon is megjegyzendő.

144. § Ismételt hiteles kiadványt, az illető fél kérelmére s csak ugy rendelhet el a törvényszék, ha a folyamodó valószinüvé teszi, hogy a további kiadványra szüksége van, s hogy a kiadás ellen semmi alapos aggály fenn nem forog.

A megengedő végzésről mindenik fél értesittetik.

Megengedő végzés ellen nincs helye jogorvoslatnak. Megtagadó végzés ellen a folyamodó a kézbesitéstől számitandó 15 nap alatt felebbezéssel élhet.

145. § A 143. § a) pontja esetében a felek beleegyezéséről jegyzőkönyv vétetik fel. Ez a hitelesitési záradékban is megemlitendő. E jegyzőkönyv, ugyszintén az idézett § b) esetében a visszaadott kiadvány, annak rájegyzése mellett, hogy erejét vesztette, továbbá a c) alatti esetben szükséges bizonyiték, végre a d) alatti esetben a birói meghagyás, az eredeti okirathoz csatolandó.

146. § A közjegyző tartozik a feleknek, ezek jogutódainak, meghatalmazottjainak s átalában oly személyeknek, a kik jogi érdeköket igazolják, s a kik ellen alapos aggály fenn nem forog, a felek beleegyezésével pedig bárkinek is, az okiratok olvasását megengedni, s kérelmökre hitelesitett vagy egyszerü másolatot adni.

Ily másolatokat a közjegyző többször is adhat.

147. § A közjegyző az általa felvett vagy őrizet végzett átvett végrendelkezésekről csak másolatot adhat; másolatot is a végrendelkező életében csak ennek, vagy erre különösen megbizott meghatalmazottjának; a végrendelkező halála után is csak akkor, ha a végrendelet szabályszerüleg kihirdettetett. Ez utóbbi esetben a kihirdetési záradék a másolaton is kitüntetendő.

148. § Ha a közjegyző hiteles kiadvány vagy másolat kiadását avagy az eredeti megtekintését olyannak tagadja meg, a kinek ahhoz törvény szerint joga van, a panaszló fél az illető törvényszéknél orvoslást kérhet. A törvényszék meghagyásának teljesitését a közjegyző meg nem tagadhatja.

149. § A közjegyző tartozik a megrendelt kiadványokat, kivonatokat és másolatokat, a melyek három ivet meg nem haladnak, 3 nap, nagyobb kiterjedésűeket pedig legfölebb 8 nap alatt kiszolgáltatni.

Mulasztás esetében a panaszos fél kérelmére a törvényszéki elnök más közjegyzőt vagy a járásbirót bizza meg a kiadás eszközlésével. E körülmény a birói határozatra való hivatkozás mellett, a kiadványon illetőleg a hitelesitési záradékban megemlitendő.

150. § Ha valamely közokirat eredetije elvész, annak hiteles kiadványát tehetik le a felek a közjegyzőnél. Erre azonban az elveszett okirat megsemmisitése s az eljárás befejezése után az illető törvényszék jóváhagyása kivántatik.

Mind a megsemmisitési eljárás folytán, mind a jóváhagyás tárgyában hozott határozat a letett kiadványhoz füzendő.

151. § Minden közjegyző köteles ügykönyvet vezetni, melynek rovatai a következők:

a) az ügyszám folyó sorrendben, az év kezdetétől végeig, alá kisebb betükkel a felvétel hónapja és napja;

b) a felek családi és kereszt- vagy mellékneve, polgári állása és lakhelye; ha többen vannak, az össznevezet, s ilyennek nem alkalmazhatása esetében egy fél megnevezése s a többiek, mint érdektársak számának kitétele;

c) az ügylet megnevezése és tárgya, a netáni értékösszeg kitételével;

d) észrevételek s különösen a 85. § esetében annak megemlitése, hogy az eredeti kiadatott, - az átvevő fél megnevezése mellett.

152. § Az ügykönyvbe köteles a közjegyző rendszerint minden ügyletről felvett közokiratot, az előszabott rovatok szerint s napról-napra beiktatni, s az ügyszámot minden közokiratra és kiadványra rájegyezni.

A másolatok és forditások hitelesitése, a váltóóvások, a közjegyző által szerkesztett beadványok és a biróságtól nyert megbizások és a hagyatéki ügyek nem ezen ügykönyvbe iktattatnak be.

153. § Minden beiktatás szabatosan, vakarás, közbeszurás nélkül, s akkép történik, hogy egyik ügyszámtól a másikig egy egész sorra való üres hely ne maradjon.

A közjegyző tartozik minden egyes lapot, a mint megtelt, aláirni s az ügykönyv első és utolsó lapjait az évszámmal és hivatalos pecsétjével is ellátni.

154. § Az ügykönyv, zsinórral keresztülhuzva s a zsinór két vége az utolsó lapon lepecsételve, a lapszámok kitétele mellett, az illető törvényszék elnöke által hitelesittetik. Más ügykönyvet a közjegyző nem használhat.

Ha az ügykönyv megtelt, vagy a közjegyző más könyvet akar használni, mielőtt amaz egészen megtelt volna, az előbbi az illető törvényszéki elnök által bezárandó s a netáni üres helyek keresztül huzásával használaton kivül teendő.

Az elnök az általa hitelesitett ügykönyvekről s azok lapszámairól jegyzéket vezet.

155. § A közjegyző tartozik az ügykönyvet eredetiben s egy általa láttamozott másolatban minden év kezdetén, az illető törvényszék elnökének bemutatni.

Az elnök a könyvet a lefolyt év ügyszámainak kitétele mellett, aláirásával ellátja s az eredetit a közjegyzőnek visszaadja, a másolatot pedig a törvényszék irattárába helyezi.

Azon közjegyző, a ki az ügykönyvet január-hó első felében be nem mutatja, minden mulasztási napra két forint birságot fizet, melynek behajtása iránt, minden perorvoslat kizárásával, az elnök intézkedik.

156. § A közjegyző, az ügykönyvön felül még következő könyveket vezet:

a) betüsoros jegyzéket az ügykönyvben előforduló felek neveiről, megfelelő ügyszámok kitételével;

b) külön betüsoros jegyzéket azon felekről, a kik nála végrendelkezést vétettek fel vagy tettek le, - esetleg annak megjegyzésével, hogy az illető meghalt, vagy végrendeletét magához vette;

c) óvási könyvet az e részben fennálló törvényes szabályok szerint, a váltókról, a melybe a 104. §-ban emlitett kereskedelmi papirok óvása is hasonló módon felveendő;

d) a nála letett vagy az általa átvett készpénzről s egyéb értéktárgyakról;

e) a hagyatéki tárgyalásokról;

f) a birói megbizásokról.

157. § A hagyatéki ügyekről, valamint a birói megbizásokról vezetett könyvek rovatai magukban foglalják:

a) a folyó számot, az év kezdetétől végeig;

b) azon évet, hónapot és napot, a melyen a hivatalos működésre akár a biróság, akár a felek részéről megbizást nyert, - a megbizó megnevezése mellett;

c) a megbizás tárgyát;

d) a teljesités évét, hónapját és napját;

e) annak előadását, hogy mikor terjesztettek az iratok, vagy tétetett jelentés a birósághoz, illetőleg mikor adatott ki okirat a feleknek;

f) a netáni jegyzeteket.

158. § Ügyviteli nyelv a magyar. - E nyelvet köteles a közjegyző használni mind a hivatalos pecsét köriratában, mind a könyvek vezetésénél, mind a biróságokkal s a közjegyzői kamarával közjegyzői minőségben folytatott levelezéseiben.

XIV. FEJEZET

Közjegyzői levéltárak

159. § A közjegyzői levéltárakban az elhalt vagy egyéb módon megszünt közjegyzők iratai és pecsétjei őriztetnek.

Ily levéltár mindenik kir. törvényszéknél lesz.

Ezen levéltárban mindenik közjegyző iratai kellő megjelöléssel külön csomókban és zárt szekrényekben őriztetnek.

160. § A közjegyzői levéltárnál közjegyzői levéltárnok és a szükséghez képest őt helyettesitő segédlevéltárnok alkalmazandó.

A levéltári teendőket rendszerint a törvényszéki személyzet végzi. A törvényszéki elnök a törvényszéki birák egyikét bizza meg a közjegyzői levéltárnok teendőivel. Az irodai teendőket egy kiadó végzi, ki mellé a szükséges számban irnokok rendelendők.

161. § Ha a levéltár nagyobb terjedelme külön személyzet kirendelését teszi szükségessé, - mi fölött a közjegyzői kamara és az illető törvényszék előterjesztése alapján az igazságügyminister határoz, - a közjegyzői levéltár személyzete az állampénztárból huzza fizetését. A levéltárnokot, segédjét és a kiadót az igazságügyminister, az irnokokat a törvényszéki elnök nevezi ki.

Levéltárnoknak és segéd-levéltárnoknak lehetőleg közjegyzők nevezendők ki, kik ezen állás elfoglalása után, mint közjegyzők többé nem működhetnek.

A pályázatot ezen állomásokra az illető közjegyzői kamara hirdeti ki, és javaslatait az igazságügyministerhez terjeszti fel.

162. § A közjegyzői levéltárból csak a levéltárnok adhat hiteles kiadványokat, hitelesitett vagy egyszerü másolatokat, ugyszintén kivonatokat, bizonyitványokat, értesitéséket; és őrizet alatt levő okiratokat is csak ő szolgáltathat ki.

Az ily okiratokat a levéltárnok irja alá és a közjegyzői levéltár pecsétjével látja el.

Az ügyvitelnél a közjegyzők részére e tárgyban fennálló szabályok szolgálnak zsinormértékül.

A dijak szintén a közjegyzői szabályzat szerint szedendők és az illető adópénztárba szolgáltatandók be.

163. § Ha a levéltárnok valamely kiadványt, okirat vagy másolat kiadását, valamely okirat megtekintését megtagadja, a kivánt értesitést meg nem adja, vagy végre, ha a fél a dijmegállapitással meg nem elégszik: a fél panasza felett a levéltárnok meghallgatása után az illető törvényszék határoz, mely határozat ellen jogorvoslatnak nincs helye.

164. § Ha valaki meghal, kinek végrendelete a közjegyzői levéltárban őriztetik, a 85. § intézkedései irányadók.

XV. FEJEZET

Felügyelet

165. § A közjegyzők hivatalos működése és magaviselete fölött közvetlenül a közjegyzői kamara őrködik.

166. § A közjegyzői kamara a kerületében székelő összes közjegyzőkről pontos jegyzéket vezet, a melyben a rovatok szerint a következők foglaltatnak:

a) a közjegyző családi és keresztneve;

b) a székhely megnevezése s a közjegyzői müködés megkezdésének napja;

c) a biztositék összege és minősége, az arra vonatkozó netáni változásokkal;

d) a közjegyző ellen kiszabott büntetések, az illető határozatokra való hivatkozás mellett;

e) a közjegyzőség megszüntének időpontja;

f) azon törvényszék megnevezése, a melynél a közjegyző iratai letétettek;

g) jegyzetek, mely rovatban különösen a helyettesitések és a székhely változtatásai iktatandók.

167. § A közjegyzői kamara a közjegyzői jelöltekről is vezet jegyzéket, s abba a bejelentés, valamint a gyakorlatból kilépés időpontját pontosan beiktatja, azon közjegyző megnevezése mellett, a kinél a jelölt alkalmazva van.

A kamara köteles arra ügyelni, hogy a jelölt, a közjegyzői gyakorlat tartama alatt másnemü gyakorlatban ne alkalmaztassék.

168. § A közjegyzői kamara köteles a kerületbeli közjegyzők irodáit évenkint legalább egyszer a kamara területén létező közjegyzők bármelyike által megvizsgáltatni s a közokiratok felvételének és a könyvek vezetésének szabályszerüségéről tudomást szerezni.

Kisebb szabálytalanságok esetében, melyek tudomására jutnak, a kamara a közjegyzőknek utasitást ad; nagyobb rendellenesség vagy vétség esetében pedig a törvényszerü fenyités iránt intézkedik.

169. § A közjegyzői kamara székhelyén levő kir. ügyésznek áll tisztében ügyelni arra, hogy a kamara a 168. §-ban előszabott vizsgálatokat kellő szigorral teljesitse.

Ha e részben hanyagságot tapasztal: a kir. ügyész, a kellő vizsgálat és intézkedés eszközlése végett, a fegyelmi biróság elnökéhez, ez pedig az igazságügyministerhez tesz jelentést. (190. §)

170. § A hatóságok és hivatalos közegek is tartoznak, a felek pedig jogositvák, a tudomásukra jött oly tényeket és mulasztásokat, a melyeket közjegyző követ el és melyek a jelen törvény határozatai szerint fenyitést vagy büntetést vonnak maguk után, a kamarának bejelenteni.

171. § A közjegyzők és közjegyzői kamarák feletti főfelügyelet az igazságügyi ministert illeti.

E jogánál fogva az igazságügy érdekében vagy felmerült panaszok folytán mind az egyes közjegyzők, mind a kamarák ügyvitelét megvizsgáltathatja s a visszaélések megtorlása iránt intézkedhetik.

XVI. FEJEZET

Felelősség

172. § A közjegyző a törvényben megállapitott szabályok pontos megtartásáért felelős. A kötelességsértés vagy mulasztás büntetést és kártéritést von maga után, a jelen törvény határozataihoz képest.

A közjegyző minden általa kezelt ügyletekre nézve a bélyeg- és illetéktörvény megtartásáért első sorban felelős.

A felelősség a közjegyzői helyettesekre is kiterjed.

173. § A közjegyzői biztositék zálogul szolgál mindazon kötelezettségekért, melyek kártérités vagy birság czimén akár a közjegyző, akár az általa megbizott helyettes hivatalos cselekményeiből vagy mulasztásaiból erednek.

Más követelés miatt a biztositék csak a most érintett igényeket illető elsőbbségi jog sérelme nélkül foglalható le; kielégités alá azonban ily követelések csak a 44-46. § eseteiben kerülnek.

174. § A közjegyzői kamara s a kir. ügyész egyetértőleg ügyelnek arra, hogy a biztositék hiány nélkül fenntartassék.

Meghagyások és utalványok ellenben, melyeknél fogva a biztositékból fizetési kötelezettség teljesitendő, - a kir. törvényszék hatásköréhez tartoznak. Ily meghagyásról vagy utalványról a kir. törvényszék a közjegyzői kamarát is értesiti, mely a kir. ügyész véleményének kikérése után 15 napot meg nem haladható határidőt tüz a biztositék kiegészitésére.

175. § Sem büntetésnek, sem kártéritésnek nincs helye az illető közjegyző előleges meghallgatása nélkül.

176. § Az okozott kár teljes megtéritése vagy ez iránti kiegyezés sem menti fel a közjegyzőt a büntetés alól, ha a tény vagy mulasztás azon esetek közé tartozik, melyekben a jelen törvény határozataihoz képest büntetésnek van helye.

177. § Ha a közjegyző hivatalos kötelességeit azon bűnös czélból szegi meg, hogy ez által magának vagy másnak illetéktelen hasznot szerezzen, vagy valakinek jogtalanul kárt okozzon: hivatali büntettet követ el, mely a büntető jog szabályai szerint büntetendő.

Ily hivatali bűntettek tekintetében a közjegyzők ugyanazon bánásmód alá esnek, mint a birák.

178. § A közjegyzők ellen hivatalos eljárásuk alkalmával elkövetett bántalmak ugyanazon törvényes határozatok szerint fenyitendők, melyek a birák ellen elkövetett ilynemü cselekvényekre nézve fennállanak.

179. § A 177. § esetein kivül a közjegyzői kamara meginti, vagy 50 frtig terjedhető birsággal fenyiti a közjegyzőt, ha ez a jelen törvénynek szabályait szegi meg, a nélkül, hogy ez a közjegyzői okiratnak érvénytelenségét egészben vagy részben vonja maga után.

Ezen törvény szabályai megszegésének egyéb eseteiben, ugyszintén ha a közjegyző magaviselete által magát közbecsülésre érdemtelenné teszi, fegyelmi büntetésnek van helye.

180. § A fegyelmi büntetések:

a) irásbeli feddés;

b) pénzbirság 50 frttól 500 frtig;

c) felfüggesztés legfeljebb egy évig;

d) elmozditás.

181. § A fegyelmi biróság rendszerint a 180. § a) és b) pontjaiban érintett büntetéseket, és pedig a vétség fokozatához és netaláni ismétléséhez, valamint az abból származó hátrányokhoz képest belátása szerint alkalmazza.

A 180. § c) és d) pontjaiban érintett büntetéseknek pedig csak az ezen törvény által rendelt esetekben van helye.

182. § A közjegyzőségtől való felfüggesztést büntetésül szabhatja a biróság, és pedig egy hótól legfeljebb hat havi tartamra:

a) ha a közjegyző a részére kijelölt székhelyen kivül lakik, azon kivül maga vagy segéde számára irodát tart, vagy az illető törvényszék területén kivül hivatalos cselekményeket végez;

b) ha segéde által távollétében felvett okiratokat a felek jelen nem létében közjegyzőileg hitelesit.

Három hótól legfeljebb egy évi tartamra:

c) ha a közjegyző a 180. § a) és b) pontjaiban emlitett büntetési módok valamelyikével különböző vétségekért három izben, vagy ugyanazon vétségért két izben már megrovatott és ujabb vétséget követ el;

d) ha a biztositékot a közjegyzői kamara és kir. ügyész által egyetértőleg meghatározott idő alatt ki nem egésziti.

183. § Az elmozditást a közjegyzőségtől a fegyelmi biróság a következő esetekben szabhatja büntetésül:

a) ha a közjegyző a felfüggesztése iránt hozott határozat vétele után közjegyzői cselekvényeket végez;

b) ha a közjegyző a törvényben megengedett eseteken kivül 14 napon át székhelyétől távol van, és a közjegyzői kamara elnökének felhivására ujabb 14 nap alatt vissza nem tér;

c) ha a közjegyző a 182. § a) és b) eseteiben két izben, a c) és d) eseteiben pedig egy izben állásától már felfüggesztett és ujabb vétséget követ el;

d) ha a közjegyző többszöri fegyelmi büntetés ellenére oly magaviseletet folytat, mely őt a közbecsülésre érdemetlenné teszi;

e) ha hivatali vagy más bűntett, vagy nyereségvágyból eredt kihágás miatt biróságilag elitéltetett;

f) ha közokiratot oly nyelven vesz fel, melyre jogositványnyal nem bir.

184. § A közjegyzőségtől való ideiglenes felfüggesztés kimondandó:

a) ha a közjegyző ellen bűnfenyitő vizsgálat jogérvényesen elrendeltetett;

b) ha a közjegyző ellen csőd nyittatott;

c) ha a fegyelmi biróság elmozditását mondotta ki, s ez ellen a közjegyző felebbezéssel élt.

185. § Az ideiglenes felfüggesztés megszüntetendő, ha azon ok, mely miatt elrendeltetett, megszünt.

186. § A fegyelmi büntetés, ha feddésben állott, két év után, - ha pedig pénzbirságban vagy felfüggesztésben állott, három év után mint sulyosbitó körülmény elveszti törvényes hatályát; de csak azon esetben, ha az illető közjegyző időközben ujabb fegyelmi büntetés alá nem esett.

187. § A fegyelmi vétség büntethetősége elévül, ha az azt képező tény vagy mulasztás idejétől kezdve két év telt el a nélkül, hogy az a fegyelmi biróságnál feljelentetett volna.

188. § A kártéritési kereset a polgári törvénykezési szabályok szerint illetékes birósághoz tartozik.

189. § A kártéritési kereset elévül, ha a károsult azon naptól kezdve, melyen kárositása tudomására esett, három év alatt a keresetet meg nem inditotta.

XVII. FEJEZET

Fegyelmi eljárás

190. § Minden közjegyzői kamara székhelyén fegyelmi biróság alakitandó. Hatásköre a kamara egész területére terjed.

A fegyelmi biróság a helybeli kir. törvényszéki elnök elnöklete alatt a törvényszék két birájából s a közjegyzői kamara két tagjából áll. A birói tagok sorshuzás, a közjegyzőiek a kamara által jelöltetnek ki egy évre.

Tanácsjegyzőt a fegyelmi birósághoz az elnök nevez. Azon esetekben, midőn a fegyelmi eljárás a kamara ellen intéztetik, biróküldésnek van helye.

191. § Fegyelmi ügyekben a kir. legfőbb itélőszék fegyelmi birósága (1871. évi VIII. törvénycikk 34. §) képezi a másod- és utolsó foku biróságot.

192. § A fegyelmi eljárásra nézve az 1871. évi VIII. törvénycikk 39-61. § hasonszerü alkalmazásának van helye.

A közvádló teendőit a fegyelmi biróság székhelyén alkalmazott kir. ügyész teljesiti.

193. § Az ideiglenes felfüggesztést különösen sürgős esetekben az illető törvényszék elnöke is elrendelheti és azonnal foganatosithatja; tartozik azonban a határozatot indokaival együtt 24 óra alatt mind a felfüggesztett közjegyzővel, mind a fegyelmi birósággal közölni, mely utóbbi a felfüggesztett közjegyző meghallgatása után a felfüggesztés feloldása vagy fenntartása iránt azonnal határoz.

Az ideiglenes felfüggesztés iránt hozott határozat ellen mind a kir. ügyész, mind az illető közjegyző élhet felebbvitellel a m. kir. legfőbb itélőszék fegyelmi biróságához. (191. §)

194. § Azon biróság, mely előtt a közjegyző bűnvizsgálat alatt áll, tartozik a fegyelmi biróságot mind a vizsgálat meginditásáról, mind a bűnper befejezéséről a jogérvényes itélet megküldése mellett értesiteni.

Hasonlóan tartozik a fegyelmi biróság, jogérvényes határozatait az illető közjegyzői kamarának hiteles másolatban megküldeni.

195. § Az ideiglenes felfüggesztés (184. §) azonnal, - a büntetésül határozott felfüggesztés pedig, ugyszintén az elmozditás azon napon lép hatályba, melyen a jogérvényes itélet a közjegyzőnek kézbesittetett.

Ez esetekben a közjegyzői kamara a határozatot a hivatalos hirlapban közzétenni s az igazságügyi ministernek feljelenteni, - az illető törvényszék pedig a közjegyzői hivatalos pecsétet őrizete alá venni tartozik.

196. § A kiszabott büntetés végrehajtása fölött a kir. ügyész őrködik.

197. § A pénzbirságok a közjegyzői kamara által évről-évre meghatározandó jótékony czélra forditandók.

XVIII. FEJEZET

Közjegyzői dijak

198. § A közjegyző e minőségben teljesitett működéseért munkadijat, irásdijat s a körülményekhez képest távozási és utazási költséget számithat fel a megállapitott összegben vagy fokozat szerint.

199. § Oly szerződés, melynél fogva a megállapitott dijnál magasabb összeg köttetnék ki, tilos és érvénytelen.

Oly ügyletnél azonban, mely rendkivül nagy terjedelmű, hosszadalmas előkészületet és időt vesz igénybe, s különös nehézséggel és felelősséggel jár: a közjegyző azon ok világos megemlitése mellett, melynél fogva a törvényszerü dijat elégtelennek tartja, magasabb dijat követelhet.

A dij összegét, ha egyezség nem létesül, a közjegyző személyes birósága állapitja meg.

200. § Ha valamely közokirat több egymással összefüggő ügyletet foglal magában: a dij csak egyetlen ügylet után számitható; de a közjegyzőre nézve legkedvezőbb dijtétel szerint.

201. § A közjegyző oly megkezdett ügyletért, melynek befejezése nem az ő hibája miatt maradt el, a rendes dijnak felét követelheti. Ha többre tart igényt, a dij megállapitását az illető (199. §) biróságnál kérheti.

202. § A közjegyző irányában a dij és költség megtéritésére mindenik fél egyetemlegesen van kötelezve.

A közjegyzői dij s költség végrehajtás utján azon szabályok szerint hajtatik be, mint a birói dijak.

203. § A közjegyző a készpénzbeli kiadások födözésére megfelelő előleget követelhet.

A munka vagy eljárás befejezése után a dij és költség megtéritését azonnal követelheti, s teljes kielégitéseig a kiadvány vagy tanusitvány kiadását megtagadhatja.

204. § A közjegyző köteles az általa felszámitott és beszedett dijat és költséget, tételek és összeg szerint mind az eredeti okiratra, mind a kiadványokra és tanusitványokra feljegyezni.

205. § Oly okiratokért, melyek a közjegyző hibája miatt érvénytelenek, s oly kiadványokért, melyek ugyanezen ok miatt használhatlanok, dij nem jár, s a fél a már megfizetett dijat visszakövetelheti.

206. § Ha valamely fél a közjegyző-dij felszámitását sérelmesnek találja: panaszát legfeljebb nyolcz nap alatt a közjegyző személyi biróságánál terjesztheti elő. Későbben beadott panasz a felszámitott dijak behajtását nem akadályozza.

207. § A biróság e panasz folytán határnapot rendel, arra a panaszlót s a közjegyzőt megidézi s az egyezséget megkisérli; mely ha nem sikerül, azonnal tárgyalást rendel és végzésileg határoz. A kérdés eldöntése előtt, ha szükségét látja, a kamara véleményét is kikérheti.

208. § A közjegyzői dij a 22. § esetében a kirendelt helyettest illeti.

A helyettes azonban a netán hátralékban levő dij és költség megtéritése előtt a helyettesitett közjegyzőnek, illetőleg jogutódainak beleegyezése nélkül, a 203. §-ban emlitett iratokat ki nem adhatja; különben a jogosultak a hátralevő dijak megtéritését követelhetik tőle.

209. § A 25. § eseteiben a közjegyzői dijak az állampénztárba szolgáltatandók be. A járásbirót csupán a biróságokra nézve fennálló szabályoknak megfelelő utazási költségek és napi dijak illetik.

210. § Az igazságügyminister köteleztetik a közjegyzői dijak szabályozása iránt, ezen törvény hatályba léptétől számitandó három év után, törvényjavaslatot terjeszteni az országgyülés elé.

Addig is felhatalmaztatik, hogy ideiglenesen dijszabályzatot adjon ki.

XIX. FEJEZET

Átmeneti intézkedések

211. § Jelen törvény életbeléptetésétől számitandó három éven át megengedtetik, hogy

a) a közjegyzői állomások csak részben töltessenek be;

b) közjegyzőknek vagy közjegyzői helyetteseknek olyanok is neveztessenek ki, a kik a 2. §-ban előirt két évi közjegyzői gyakorlatot ki nem mutathatják.

212. § A közjegyzői kamarák megalakulásáig a közjegyzők számát és kerületeit, ugyszintén a kamarák kerületeit és székhelyeit is az illető törvényszékek meghallgatásával az igazságügyminister határozza meg, valamint a pályázati hirdetményt is ő teszi közzé. A pályázati kérvények átvétele, az azok fölötti véleményadás, valamint a biztositék megvizsgálása azon kir. törvényszék hatásköréhez tartozik, melynek kerületében a közjegyzői állomás betöltendő.

Az alakulási gyülést azon kir. törvényszék elnöke hivja össze s nyitja meg, melynek székhelyén a közjegyzői kamara felállittatik. A megnyitott ülés vezetését a korelnöknek adja át.

213. § A kinevezett váltójegyzők eddigi hatáskörüket továbbra is megtartják; ujak azonban már ki nem nevezhetők. A tettleg működő közjegyzők hatásköre és működése, - Fiume városa és kerülete kivételével - jelen törvény életbeléptével megszünik.

214. § A hiteles helyek a gondviselésök alatt levő okiratokról hiteles kiadmányt jövőben is adhatnak, azonban ujabb hiteles okiratok kiállitására és őrizetére többé fel nem jogositvák.

Ott, hol közjegyző nincs, a közjegyző teendőinek teljesitésére nézve a jelen törvény 25. § alkalmazandó.

215. § Jelen törvény 1875. évi május 1-jén lép életbe, s végrehajtásával az igazságügyminister bizatik meg.