1875. évi I. törvénycikk

az összeférhetetlenségről * 

1. § Országgyülési képviselő nem viselhet olyan hivatalt, nem foglalhat el olyan állást, mely a korona kijelölésétől vagy a korona, a kormány, a kormányközegek kinevezésétől függ és fizetéssel vagy dijjal jár.

Kivétetnek ez általános szabály alól:

a) a ministerek;

b) minden szakministeriumnak egy államtitkára, s ha az államtitkári állomás betöltve nincs, helyettes államtitkára;

c) a budapesti országos intézetek igazgatói;

d) a fővárosi közmunkatanács elnöke vagy alelnöke, s kinevezett tagjai;

e) a közoktatási és egészségügyi tanács tagjai;

f) a budapesti királyi egyetem és műegyetem tanárai;

g) a biztosok, kiküldöttek, megbizottak, ha a megbizás ideiglenes jellegü, rendszeres fizetéssel összekötve nincs, s egy évnél hosszabb időre nem terjed és a ház a távozásra az engedélyt megadja.

2. § Az országgyülési képviselő nem lehet egyszersmind:

a) a hadseregnek (hadi tengerészetnek) és honvédségnek tettleges szolgálatban álló tagja;

az 1868:XL. tc. 36. §-a, az 1871:VI. tc. 2. §-a, az 1873:XXXII. tc. 1. §-a értelmében teljesitett fegyvergyakorlat tényleges szolgálatnak nem tekintetik.

b) a kormánynyal szerződési viszonyban álló vállalkozó, a mennyiben a vállalat esetleges nyereséggel vagy veszteséggel van összekötve.

Nem értetnek ide a közkereseti társaságok és intézetek részvényesei, ha a társaság vagy intézet a vállalattól függetlenül, vagy azt megelőzőleg alakult, és szabályszerüleg bejegyeztetett; továbbá a királyi értékkel (pretium regale) terhelt postaállomások birtokosai.

c) A kormánynyal szerződés alapján állandó vagy tartós üzleti viszonyban álló pénzintézet, vagy a kormánynyal a b) pontban körülirt vállalatra nézve szerződési viszonyban álló társulat elnöke, igazgatója, igazgató-tanácsosa, jogtanácsosa és hivatalnoka.

E szabály ki nem terjed a magyar földhitelintézet igazgatóságára.

d) Az állam által segélyezett vasut és csatorna engedélyese, elnöke, alelnöke, igazgató-tanácsosa, jogtanácsosa és hivatalnoka, mig a vasut vagy csatorna épitése be nem fejeztetett, a forgalomnak a maga teljességében át nem adatott, s egyfelől a felülvizsgálatból, másfelől a tulépitésből folyó követelések végleg el nem intéztettek.

E szabálynak az engedélyesekre vonatkozó intézkedése ki nem terjed azon engedélyesekre, a kik az állam által segélyezett vasutra vagy csatornára jelen törvény előtt eszközölték ki az engedélyt.

e) A korona kegydijasa.

3. § Az országgyülési képviselőséggel össze nem férő állást foglalnak el:

a) a törvényhatósági és községi tisztviselők és hivatalnokok, odaértve a polgári iskolák tanárait, s az elemi és felsőbb községi népiskolák tanitóit.

b) a szerzetes rendek tagjai, a premontreiek, cisterciták, benczék és a kegyesrendüek kivételével.

4. § Az országgyülési képviselőséggel össze nem férő helyzetbe jut azon képviselő:

a) a ki a választási törvény 13-ik §-ában foglalt bűntények miatt jogérvényesen elitéltetett;

b) a kinek napidijára vagy lakbérilletményére valamely jogérvényesen megitélt követelés erejéig kielégitési végrehajtás intéztetett, ha a birói zár a foganatositás napjától 3 hó alatt fel nem oldatott.

5. § Azt, hogy a megbizás, a vállalat, az üzleti viszony minő jelleggel bir, és általában azt, vajjon aláesik-e valamely állás az 1., 2., 3. § határozmányainak, felmerült kétség esetében, a képviselőház e végből választott állandó bizottsága, jelen törvény értelmében esetről-esetre dönti el.

Az eljárás módját a képviselőház a házszabályokban állapitja meg.

6. § A megválasztott képviselő, ha olyan állást foglal el, mely az 1., 2., 3. § szerint a képviselői megbizással össze nem fér, köteles azt megbizó levele bemutatásakor a ház elnökének bejelenteni, a végleges igazolástól számitott 8 nap alatt pedig az állásról lemondani, s egyszersmind a ház elnökét a lemondásról értesiteni.

Az ilyen képviselő, e határidőn belül, a ház tárgyalásaiban részt nem vehet, és szavazattal nem bir.

7. § Ha a már igazolt képviselő időközben olyan állást foglal el vagy olyan helyzetbe jut (4. §), mely a képviselői megbizással össze nem fér, tartozik a képviselőségről a ház elnökéhez intézett nyilatkoztában, 48 óra alatt leköszönni.

8. § Azon képviselő, a ki időközben kinevezéstől függő olyan állami szolgálatba lép, mely a képviselőséggel összefér, csak ugy tarthatja meg képviselői helyét, ha arra ujból megválasztatik.

E végből a kinevezési okmány kézbesitésétől, vagy a mennyiben a kézbesitést a kinevezés kihirdetése előzte meg, a kihirdetéstől számitott 48 óra alatt a képviselőségről leköszönni tartozik.

E szabály kiterjed azon képviselőkre is, kik a képviselőséggel összeférő oly állomásról, mely csak dijjal jár, vagy a melytől az elmozditás csak rendszeres fegyelmi eljárás utján eszközölhető, oly más, a képviselőséggel hasonlag összeférő állomásra tétetnek át, melylyel rendes fizetés van összekötve, vagy a melytől az elmozditás a kormány által rendszeres fegyelmi eljárás nélkül történhetik.

9. § Ha a képviselő a 6., 7., 8. §-ban megszabott kötelességének eleget nem tesz, az állandó bizottság azonnal összeül, s meggyőződvén arról, hogy a gátló akadály csakugyan fennforog, s a képviselő tudva követte el a mulasztást, a képviselői megbizást megszüntnek nyilvánitja, s eljárásáról a képviselőháznak jelentést tesz.

10. § Képviselők, a kik az állam szolgálatában állanak, és mint olyanok lakbért huznak, vagy lakással láttatnak el, képviselői lakbérilletményben nem részesülhetnek.

11. § Az 1869:IV. 8-dik, az 1870:XVIII. 4-dik, az 1873:XXVI. tc. 13-dik §-nak rendeletei jelen törvény által nem érintetnek.

12. § Azon viszony, melyben a horvát-szlavon képviselők saját országgyülésükhöz és saját kormányukhoz állanak, a jelen törvény által nem érintetik.

13. § Jelen törvény a jövő országgyülés megnyitása napján lép életbe, s érvényes a képviselőház minden tagjára.


  Vissza az oldal tetejére