1875. évi IV. törvénycikk

a Budapest főváros területén a jelen törvény kihirdetése után 1877. augusztus 1. napjáig kiépitendő házak és a főközlekedési sugárutnak legkülsőbb részét szegélyező villák és nyaralók adómentességéről * 

1. § Azon épületek, melyeknek épitése Budapest főváros alább körülirt területein a jelen törvény kihirdetése után kezdetik meg, ha 1877. évi augusztus hó 1-ső napjáig teljesen lakható állapotba helyeztetnek, a következő szakaszokban meghatározott adómentességben részesittetnek.

2. § Azon épületek, melyek azelőtt beépitve nem volt puszta telken teljesen ujból épittetnek, az egész épületre nézve, - oly épitmények, melyek folytán valamely telken már meglévő épülethez előbb beépitve nem volt területen oly toldás vagy pótépités, vagy előbb nem létezett emelet adatik, mely által eddig nem létezett uj adótárgy keletkezik, ezen uj adótárgyra nézve:

a) huszonöt évig mentesek az állami adótól, ha a főváros dunabalparti részében a belső köruton és ezen körut s a Tüköri-védgát között fekvő területen, vagy a Duna jobbparti részén a „Császár-fürdőtől” a „Sáros-fürdőig”, a felső és alsó főutcza és Széchenyi-utcza mindkét oldalán a Dunaparton és Alsó-Dunasoron legalább két emeletre épittetnek;

b) husz évig mentesek az államadótól, ha a főváros dunabalparti részén a belső s külső nagy körut között fekvő területen, vagy a dunajobbparti részen a margit-szigeti hidnál kezdődő és a déli vaspálya indóházáig vezető köruton, az iskola-, Gellérthegy-, sáncz- és Felső-Gellérthegy-utczákon s az emlitett köruton és utczákon belül eső területen legalább egy emeletre épittetnek.

3. § Ha földig lerontott épület helyén az ó falak vagy falrészek felhasználása nélkül teljesen uj épület állittatik fel, ez, ha a 2. § a) pontja alatt körülirt területen épittetik, husz, - ha a 2. § b) pontja alatt körülirt területen épittetik, tizenöt évi adómentességben részesittetik.

4. § A fővárosnak a följebb körülirt területeken kivül eső részeiben emelendő uj épületek és toldalék-épitések adómentességére nézve az 1868-ik évi XXII. tc. rendeletei tovább is érvényben maradnak; azon házak mindazonáltal, melyek a főváros körül jelenleg fennálló vámvonalakon belül annak bármely részében oly berendezéssel épittetnek, hogy a főváros szegényebb, főkép kézimunka és napi kereset után élő osztályai számára csupán egy vagy legfeljebb két szobából és konyhából álló lakásokat foglaljanak magukban, a fennebbiekben részükre biztositott állami adómentességen felül tiz éven át a községi adó felerészének fizetésétől is mentesitve lesznek.

5. § A főváros dunabalparti részét a Feldunától az Aldunáig körben keresztülszelő nagy köruton és annak három-bárány-utczai kiágazásán, ugyszintén a sugárut létesithetése végett a fővárosi közmunkák tanácsa által az 1870. évi LX. tc. alapján kisajátitott területen keletkező épületek adómentességére nézve az 1871. évi XLII. tc. rendeletei továbbá is érvényben maradnak, kijelentvén egyszersmind, hogy az 1871. évi XLII. tc. 8. és 9. §-aiban meghatározott adómentesség azon villákra és nyaralókra is, melyek a sugárutnak a körtér és Városliget közötti legkülsőbb részén a közmunkatanács által jóváhagyott terv szerint épittetnek, oly értelemben kiterjed, hogy ezekre nézve azon körülmény, hogy az 1871-iki XLII. tc. 8. §-ban az adómentesség feltételéül kijelölt magasságig nem emeltetnek fel, az adózási kedvezmény elnyerésében akadályt nem képez.

6. § Jelen törvény végrehajtásával a pénzügyi- és belügyministerek bizatnak meg.