1875. évi VII. törvénycikk

a földadó szabályozásáról * 

I. FEJEZET

Általános határozatok

1. § A földbirtok arányos megadóztatása czéljából a magyar állam területén fekvő minden földbirtok tiszta jövedelme ezen törvény rendeletei szerint ujból kinyomoztatik és általános földadókataster készittetik.

A földbirtoknak ezen törvény értelmében kinyomozott tiszta jövedelme, - kivéve az 52., 53. és 58. §, illetőleg az utóbbi szakaszra való vonatkozásban a 4. és 5. § és a 6. § b) és c) pontjai alatti eseteket, - sem egyes vidékekre, sem egyes földrészletekre nézve nem jöhet változás alá mindaddig, mig az ország egész területére nézve uj földadószabályozás nem eszközöltetik.

2. § A földadó azon évtől kezdve, melyben a jelen törvény szerinti adókivetés életbe lép, a tiszta jövedelem után minden földrészletre egyenlő, külön adótörvény által megállapitandó százalékban vettetik ki.

3. § A 2-ik § szerinti állami földadóhoz a földtehermentesitési alap évi szükségletéhez megkivántató összeg külön százalékban lesz kiszámitandó és hozzáadandó. A határőrvidéki részek ebbeli mentessége fentartatik.

4. § A földadó tárgyát képezi minden gazdaságilag használható földterület, a mennyiben nem adómentes (5. §), habár tényleg más czélra fordittatik is.

5. § A földadó tárgyát nem képezik:

a) a közutak, állandó, dülő utak, utczák és közterek;

b) a beépitett háztelkek és az udvarok;

c) szállitásra használható és vizmüvekre szolgáló csatornák;

d) az 1871:XXXIX. és XL. illetőleg az 1840:X. tc. oltalma alá helyezett védtöltések és csatornák;

e) temetkezési helyek;

f) országos vagy közhatósági kezelés alatt álló oly kertek, melyek tudományos, közhasznu, vagy jótékony intézetek czéljára közvetlenül szolgálnak;

g) a közhatóságok vagy gazdasági, erdészeti és más hason czélu egyesületek által közczélokra, nem pedig kereskedésre fentartott, - ugyszintén a tanitási czélokra szolgáló fa- és szőlő-iskolák.

6. § Ideiglen adómentesek:

a) az 1868:XXV. tc. 7. és 8. §-ai alapján ideiglenes adómentességet nyert földrészletek, a le nem járt adómentességi idő tartamára; - ezen adómentesség kiterjed a határőrvidéki részekben történt telepitéseknél engedett ideiglenes adómentességi esetekre is;

b) oly földterületek, melyek a jelen törvény szerinti adókivetéskor még földadó tárgyát nem képezték, s utóbb csak rendkivüli költséggel váltak gazdaságilag használhatókká, ezen időponttól fogva 15 évig;

c) erdősitések a másnemü müvelésre tartósan nem használható területeken, jelesen: futóhomokon, köves vagy vizmosásos silány szántóföldeken vagy legelőkön, erdei kopár tisztásokon, az erdősités befejezésétől kezdve, az erdősités nehézségéhez és költségéhez mérten 20-40 évig, mely idő letelte után ily területek akkori minőségük szerint megadóztatandók.

A letarolandó erdőtalaj ujra befásitásával e kedvezmény nem jár.

d) uj telepitvényeknél a telepitvényhez tartozó földek, ha a telep legalább ötven családból áll: hat, - ha ötvennél kevesebb, de legalább 10 családból áll: három évre;

e) oly szőlőterületek, melyeken a tőkék kivesztek, vagy rendes forgón kivül kivágattak, és melyek a talaj megforgatása után ujból beültettek, a beültetéstől számitva hat évre.

A változás, melyen az adómentesség alapszik, annak bekövetkeztétől számitandó egy év alatt az adóhivatalnál bejelentendő, különben az adómentességi igény elenyészik.

Az adómentességi időszak a változást követő évvel kezdődik.

7. § A földadó a földbirtokot terheli és annak tényleges birtokosa által fizetendő.

II. FEJEZET

A földbirtok tiszta jövedelmének kiszámitása

8. § A föld tiszta jövedelmének vétetik a közönséges gazdálkodás mellett tartósan nyerhető középtermésnek értéke, levonván belőle a gazdálkodási rendes költségeket.

A földbirtokkal összekötött jogok, ugyszintén annak valamely iparággal vagy más földbirtokkal való gazdasági összefüggése a tiszta jövedelem kiszámitásánál tekintetbe nem vétetnek, de viszont az azon fekvő terhek is figyelmen kivül hagyatnak.

9. § A tiszta jövedelem mivelési ágak és minőségi osztályok szerint becslés utján nyomoztatik ki.

10. § A mivelési ágak következők:

a) szántóföld,

b) kert,

c) rét (kaszáló),

d) szőlő,

e) legelő,

f) erdő, és

g) nádas.

Szántóföldek azon földrészletek, melyeken gabonanemüek, kapás-, vagy kereskedelmi növények, vagy ezek egymást felváltva termeltetnek, miveltessenek bár e földek szakadatlanul vagy takarmánytermelés, ugarlás vagy másnemü használat közbenjöttével.

A kertekhez, tekintet nélkül arra, be vannak-e keritve vagy sem, a virág-, zöldség- és gyümölcsös kertek tartoznak, feküdjenek bár a lakhelyek körül vagy külön, gyümölcsösök azonban csak azon esetben, ha a terület jövedelmének nagyobb részét a gyümölcs szolgáltatja.

Rét (kaszáló) azon földterület, melynek fűtermése évenkint rendesen kaszáltatik.

Szőlők azon területek, melyek szőlőtőkékkel be vannak ültetve.

Legelő azon tér, mely rendesen legeltetésre szolgál.

Az erdőkhöz az állandóan faizásra szánt területek tartoznak, még pedig a szál- és sarjerdőkön kivül az apróbb fákkal benőtt - vessző- és rőzsevágásra használható - ligetek és füzesek, valamint a lomberdők is, melyeknek lombja takarmányul szolgál.

Nádasoknak azon földrészletek tekintetnek, melyeken rendes vágás szerint használni szokott gyékény vagy nád terem.

Az 5. § b) pontjában emlitett háztelkeken és udvarokon felül levő belsőségek, akár legyenek bekeritve, akár nem, a használatuknak megfelelő mivelési ágba sorozandók.

11. § Oly földrészletek, melyek a 10. §-ban felsorolt mivelési ágak valamelyike szerint kezeltethetnének, de tényleg azok egyike szerint sem használtatnak, azon mivelési ágba sorozandók, melybe azelőtt tartoztak, s ha az ki nem nyomozható, a melybe a velük határos vagy legközelebb fekvő hasonminőségü földrészletek tartoznak.

12. § A becslés az egész állam területén egyidejüleg hajtatik végre. E czélból a pénzügyminister az országot kerületekre, s ezeket lehetőleg egyenlő becslőjárásokra osztja fel.

13. § Rendszerint minden egyes becslőjárásra egy tiszta jövedelmi fokozat készittetik, melynek tételei pénzértékben fejezik ki az illető minőségi osztály holdankinti tiszta jövedelmét.

De ha a tiszta jövedelemre befolyással biró viszonyok egy becslőjárás területén belül annyira különbözők, hogy az egész becslőjárásra ugyanazon egy tiszta jövedelmi fokozat czélszerüen nem alkalmazható, a becslőjárás több osztályozási vidékre osztandó fel, melynek mindenikében külön osztályozás alapján külön tiszta jövedelmi fokozat készitendő.

Minden mivelési ágban annyi osztály állitandó fel, a mennyi a tiszta jövedelemre tényleges befolyással biró gazdasági és értékesitési viszonyok különbségei szerint szükséges.

Egy mivelési ágban azonban járásonkint, illetőleg osztályozási vidékenkint legfeljebb nyolcz minőségi osztály állitható fel.

14. § Az osztályok jelzése végett mivelési ágankint az osztály jellegét leginkább kitüntető mintaterek jelöltetnek ki oly számban, hogy minden község határában az ott előforduló osztályok legalább egy-egy mintatér által legyenek képviselve.

15. § A föld tiszta jövedelme a termés, a terményár és a gazdálkodási költségek évi átlagai szerint számittatik ki.

16. § A föld tiszta jövedelmének kiszámitásánál a termés és a gazdálkodási költség következő módon veendő fel:

a) Szántóföldek terméseül vétetik a közönséges gazdasági vetésforgások alatt termelt összes termények és ezekből vett haszon értéke, a miből gazdálkodási költség fejében a trágya értéke, s ennek kihordására, továbbá a felügyeletre, szántásra, kapálásra, boronálásra és a hengerelésre, a termények le- és betakaritására, cséplésére megkivántató költség, illetőleg szükséges kézi és igás napszám vagy ezek egyenértéke, s ott, hol az rendszerint előfordul, a gyomirtás költsége, továbbá a vetésre és vetőmagra szükséges kiadás vonandó le.

b) Kertek terméseül vétetik a zöldség-, gyümölcs- és esetleg fűtermés; a miből a gazdálkodási költség fejében az ültetésre, mivelésre, öntözésre, őrizésre, szedésre és betakaritásra szükséges napszám, és a vetőmagra, illetőleg ültetvényekre és trágyázásra szükséges kiadás vonandó le.

Virágos kertek a hasonló talaju és fekvésü haszonkertek módjára becsülendők meg.

c) Rétek (kaszálók) terméseül vétetik az anyaszéna, esetleg a sarjutermés és a legeltetési haszon, a miből mivelési költség fejében a kaszálásra, gyüjtésre, behordásra és összerakásra szükségelt gyalog- és igás napszámok költségei vonandók le.

d) Szőlők terméseül vétetik a szőlő-, illetőleg must- és törkölytermés, továbbá az összes gyümölcs- és más melléktermények értéke, a miből mivelési költség fejében az elfedésre, kinyitásra, kapálásra, metszésre, kötésre, kacsolásra, szüretelésre és őrzésre szükséges napszám, továbbá a trágyázásra, karózásra, tőkésitésre (homlitás, döntés, bujtás) és a telek épségben tartására szükséges müvekre forditott költség vonandó le.

e) Legelők termése és költsége a hasonló fekvésü és talaju rétekkel egybehasonlitva állapitandó meg. Fekvésüknél és talajuknál fogva más mivelési ágra nem alkalmas legelők, az azokon eltartható lábas jószág száma, s a szokásos legelési érték szerint vétetnek fel, minek kiszámitásánál figyelembe veendő, hogy hány darabot s évenkint mennyi ideig képesek eltartani.

f) Erdők hasznául vétetnek a fatermés (a tőárt számitva), tekintettel a tartós fatermelés határai között előállitható és a helybeli viszonyok szerint állandóan értékesithető famennyiségre, és az erdei mellékhaszonvételek, u. m. a legeltetés, a makk, a kéreg és a gubacs; a miből mivelési költség fejében az erdőtenyésztésre, ápolásra, az erdészeti személyzet fizetésére szükségelt évi kiadások vonandók le.

Gesztenye, eperfa és hasonnemü ültetvények használatuk módja szerint a gyümölcsös kertek, vagy az erdők egyik osztályának módjára becsülendők meg.

g) Nádasok terméseül a nád- és gyékénytermés vétetik, a miből gazdálkodási költség fejében a letakaritásra és behordásra szükséges kézi és igás napszámra forditott kiadás vonandó le.

h) Mulató-, disz- és vadaskertek a talajminőség kellő tekintetbevételével azon mivelési ágba sorozandók, melybe főalkatrészeik szerint tartoznak.

17. § A termés évi átlaga a becslőjárás, illetőleg osztályozási vidék nagyobb részében szokásos gazdálkodási rendszer alapján, a fánál a vidékben szokásos erdővágatási forga (turnus) egész évsorozatának átlaga, - az erdei mellékhaszonvételeknél 25, szőlőknél az utolsó 15 év, - egyéb mivelési ágaknál pedig az utolsó 10 év tapasztalatai szerint számittatik ki.

18. § A gazdálkodási költségek kiszámitásánál a napszám és anyag értékének átlaga az 1867-1872-ig terjedő hat évi időszak közép-árai szerint, és pedig a gazdaságban felhasznált termények ára a 19. § értelmében számittatik ki.

A munka-ár átlagának kiszámitásánál azonban a kivételes körülmények, például vasuti vagy más nagyobb mérvü épitkezések által ideiglenesen előidézett áremelkedések számitásba nem vétetnek.

Oly földterületeknél, melyeknek jelen termőképességben tartása folytonosan különös költségeket igényel, minők a vizöntés és elhomokosodás elleni gátak, a vizek levezetésére vagy öntözésre szolgáló csatornák, csövek és készülékek, vizmosások, zuhatagok és hószakadások elleni védmüvek, a határvédek és a telek vagy a telek egy részének mivelhető állapotban tartására szükséges töltések, árkok, vagy alagcsövezés stb. fentartására szükséges költségek a rendes gazdálkodási költségekbe számitandók.

19. § A becslésnél, a fa kivételével, a termények árául az 1867-1872-ig terjedő hat évi középárak átlaga 20% levonásával veendő, - a fa árául pedig az 1855 - 1874-ig terjedő husz évi időszak alatt fennállott középárak átlaga, minden levonás nélkül veendő.

Oly terményeknél, melyek eladás végett vásárra vagy valamely gyárhoz vitetnek, az illető piaczi vagy gyári, más terményeknél a helybeli, még pedig a bornál a szüreti árak vétetnek alapul; ha az eladás hordóval együtt történik, a hordó ára levonandó.

20. § A megállapitott piaczi ár a vitelbér levonásával alkalmaztatik.

A vitelbér leszámitása oly községeknél, melyek rendes piaczaiknál közelebb fekvő hajózható folyókat, csatornákat vagy vasutakat használhatnak, azok állomásáig a tengelyi szállitási ár, azon tul a piaczig vagy gyárig az illető közlekedési vállalatok részére megállapitott árszabás szerint történik.

Azon vidékeken, melyek e kiszámitási időszak folyama alatt vasuti összeköttetést nyertek, a szállitási költségek ugy számitandók le, mintha a vasut már az egész idő alatt létezett volna.

21. § Az egyes földrészletek tiszta jövedeleme térfogatuk szerint, a tiszta jövedelmi fokozat megfelelő tétele alapján számittatik ki.

III. FEJEZET

Végrehajtó közegek

22. § A földadó-katasteri munkálatok vezetése és igazgatása a pénzügyministert illeti, ki az e törvény végrehajtásához szükséges szabályrendeleteket és utasitásokat kiadja.

23. § A következő végrehajtó közegeket és a kellő számu segédszemélyzetet a pénzügyminister nevezi ki:

a) a becslőjárásokban a becslőbiztost, erdőbecslőt és a szükséghez képest mérnököt;

b) a becslőkerületekben a katasteri igazgatót, kerületi és erdőbecslési felügyelőt és a szükséghez képest főmérnököt;

c) a pénzügyministeriumban a központi felügyelőket.

24. § A 23. §-ban felsorolt közegeken kivül:

a) minden becslőjárásban egy járási,

b) minden becslőkerületben egy kerületi, és

c) a központban országos földadó-bizottság alakittatik.

25. § A járási bizottság az elnökön kivül rendesen tizenöt tagból áll. Előadó a becslőbiztos, illetőleg az erdőbecslő, kik a bizottságban szavazattal birnak.

26. § Az elnököt és a bizottsági tagokat, illetőleg póttagokat a kijelölő választmány közbenjöttével azon törvényhatósági bizottság választja, melynek hatósága alá a becslőjárás tartozik.

A bizottsági tagok a becslőjárás különböző vidékein biró földbirtokosokból választandók, mely czélra a becslőjárás öt, lehetőleg egyenlő aljárásra osztatván, minden aljárás után az ottani földbirtokosokból három rendes és három póttag választandó, arra való tekintettel, hogy ezen három bizottsági tag, illetőleg póttag által a nagy-, közép- és kisbirtok képviselve legyen.

Azon kivételes esetekben, ha a becslőjárás egyes részei különböző törvényhatóságok alá tartoznak, az elnököt és a bizottsági tagokat azon törvényhatóság választja, melynek hatósága alá a becslőjárásnak azon része tartozik, melytől a becslőjárás földadójának nagyobb része fizettetik, de ha a kisebb résztől ezen földadónak legalább 1/15-de fizettetik, a bizottsági tagokat az érdekelt törvényhatóságok azon arányban választják, melyben az azok alá tartozó részek a becslőjárás földadójához járulnak.

A törvényhatóság a pénzügyminister felhivására, ennek vételétől számitandó négy hét alatt, gyülést tartani s e gyülésben választani köteles, különben az elnököt és a bizottsági tagokat a főispán, illetőleg a törvényhatóságnak hasonállásu főnöke nevezi ki.

A választás, illetőleg kinevezés eredménye a becslőjárásban kihirdetendő.

27. § A kerületi földadó-bizottság áll: egy elnökből és kétannyi tagból, a hány járásból a kerület alakittatott. - Elnöke a katasteri igazgató, illetőleg annak a pénzügyminister által kinevezett helyettese.

A bizottság tagjai: a kerületbeli járási bizottságok mindenikének egy küldöttje, s a kerületnek valamennyi becslőbiztosa. Előadó szavazat nélkül a kerületi felügyelő, illetőleg az erdőbecslési felügyelő.

A járási bizottságok mindjárt megalakulásuk után a kerületi bizottságba egy tagot és egy póttagot választanak.

28. § Az országos földadó-bizottság az elnökön kivül kétannyi tagból áll, a hány kerületi földadó-bizottság alakittatott.

Elnöke a pénzügyminister vagy általa kinevezett helyettese.

Az országos földadó-bizottság tagjai felében a pénzügyminister által neveztetnek ki. Felerészben pedig a kerületi földadó-bizottságok választott tagjai által választatnak, ezen földadó-bizottságok megalakulása után.

A rendes tagokkal egyenlő számban póttagok is neveztetnek ki, illetőleg választatnak.

Előadók szavazat nélkül a központi felügyelők.

29. § Ugy a járási, mint a kerületi, valamint az országos földadó-bizottságok tagjai az első ülésben, s a mennyiben ezen meg nem jelentek volna, mindenesetre működésük megkezdése előtt következő ünnepélyes fogadást kötelesek letenni:

„Én N. N. becsületemre fogadom, hogy a . . . . földadó-bizottság tagjává megválasztatván (kineveztetvén), ezen állásommal járó feladatok teljesitésében lelkiismeretesen és részrehajlás nélkül fogok eljárni. ”

30. § A földadó-bizottságok a megjelent tagok számának tekintetbevétele nélkül határozatképesek. Üléseik nyilvánosak s azokról rendes jegyzőkönyv vezettetik.

A tagok rendesen meghivandók. De sem az egyéni érdekeket közvetlenül érintő osztályba-sorozási munkálatok és azok elleni felebbezések elintézésénél, sem a bizottsági üléseken való határozathozatalban, sem vizsgálati kiküldésekben és véleményadásban nem vehetnek részt, ha oly kérdés merül fel, melyben

a) saját személyükre nézve érdekeltek lévén közvetlenül vagy közvetve, kártól tarthatnak vagy hasznot remélhetnek;

b) ha feleség vagy jegyes, fel- vagy lemenő ágbeli rokonaik vagy oly személyek vannak érdekelve, kik velük negyed izig oldalrokonságban, vagy másod izig sógorságban, továbbá fogadott gyermeki, végre gyámsági vagy gondnoksági viszonyban állanak.

Határozataikat a jelenlévők szavazattöbbséggel hozzák.

A szavazatok egyenlő megoszlása esetében az elnök szavazata dönt.

Minden bizottságnak jogában áll szakértőket hallgatni ki.

IV. FEJEZET

Végrehajtási eljárás

31. § A földadó-katasteri munkálatok a tényleges állapotnak megfelelőleg igazitandók ki.

E czélból minden földrészletnél a tulajdonos neve, a mivelési ág és a térfogat a 32., 33., 34. és 35. §-ok határozatainak utmutatása mellett a jelen állapot szerint teendő ki.

32. § A földadó-katasteri munkálatokban a birtokrészek rendszerint a tényleges birtokosok nevére irandók.

Ha a jelentkezők között a tényleges birtoklás vitás, a birtokrész annak nevére irandó, a ki magát mint telekkönyvi tulajdonos igazolja; - ellenesetben a jelentkezők mindnyájan beirandók.

Oly földrészlet, melynek birtokosa ki nem tudható, egyelőre a községre irandó.

A két utóbbi esetben a birtoklás minősége az észrevételek rovatában kitüntetendő.

A katasteri munkálatokba iktatott birtoklás magánjogi következményekkel nem bir.

33. § A mivelési ág a törvény kihirdetését megelőzött utolsó három év alatt folytatott gazdálkodási rendszer alapján határozandó meg, kivéve, ha igazoltatik, hogy azon föld ezen mivelési ágban csak kivételesen használható.

34. § A fennérintett kiigazitások eszközlése végett a pénzügyigazgatóság a jelenlegi katasteri munkálatokat kerülete minden községében négy héten át közszemlére kitéteti, s egyuttal a községben helyi szokás szerint közzéteendő hirdetményben a földbirtokosokat felszólitja, hogy a tettleges állapotot, a mennyiben az a földadó-katasteri munkálatok alkalmával felvett földkönyvekben foglalt beiktatásoktól eltér, az e végre alakitandó községi bizottságnak jelentsék be. E községi bizottságok, a járási bizottságok megválasztása után, az illető szolgabiró által kitüzendő határnapon, annak felügyelete alatt a község képviselő-testülete által alakittatnak meg.

A községi bizottság az emlitett katasteri munkálatok beérkezése után azonnal összeülvén, a helyszinének megszemlélésével s az érdekelteknek meghallgatásával, a község adó-telekkönyvét, észrevételeinek külön ivekre leendő feljegyzése mellett, a tényleges állapot szerint hivatalból előlegesen kiigazitja; egyszersmind azon földrészleteket, melyek az adó-telekkönyvekbe fel nem vétettek, vagy terméketlenek közé soroztattak, jelenleg azonban mivelés alatt állanak, - s azokat, melyeknek mivelési ága változott, azon osztályokba sorozza, melybe azok az érvényben lévő osztályozás és jövedelmi fokozatok szerint tartoznának.

Addig, mig a jelen törvény szerinti adókivetés életbelép, a földadó az ekképen kiigazitott adótelekkönyvek és birtokivek alapján, az 1868:XXV. tc. 7., 8. és 12. §-ai által biztositott mentességek fentartása mellett, 1876-ik évi január 1-től kezdve fog ideiglenesen kivettetni.

A pénzügyi közegek négyheti idő letelte utánra minden községben határnapot tüznek ki, s arra a községi előljárókat s azok által a községi bizottságot és az érdekelteket meghivják. Ez alkalommal az előleges bejelentések, a községi bizottság által eszközölt előleges kiigazitások, és az ekkor felmerülő nehézségek megvizsgáltatnak, s az érdekeltek jelenlétében és közreműködésével elintéztetnek, hogy ez alapon a községnek ujabb adótelekkönyve, illetőleg birtokivei elkészittethessenek.

A határidők, melyek alatt a községi bizottságok az e §-ban reájuk bizott teendőket végrehajtani kötelesek, a pénzügyminister által rendeleti uton fognak meghatároztatni.

Ezen rendeletekben kellő tekintet leend arra, hogy az adószabályozási munkálatok tárgyalására és elintézésére hivatott községi és járási bizottságoknak ebbeli feladataik alapos teljesitésére elégséges idő engedtessék; de viszont gondoskodni fog arról is, hogy egyik vagy másik bizottság netaláni halogató eljárása által a munkálatok folyamát meg ne akaszthassa, s e czélból minden általuk eszközlendő eljárásnak befejezésére zárhatáridőket fog megállapitani azon hatálylyal, hogy a mely bizottság ennek határai közt valamely teendőjét el nem végzi, az nélküle fog a kormány közegei által végrehajtatni.

Az ezen § értelmében készült ideiglenes munkálatok ellen a kincstár és az érdekelt felek részéről felszólamlásnak van helye, mely az ideiglenes adótelekkönyvek- és birtokiveknek a község által 8 napon át eszközlendő közszemlére kitétele után 15 nap alatt a járási bizottsághoz beterjesztendő.

Ezen felszólamlások felett a pénzügyminister által a 22. § értelmében kiadandó eljárási utasitás szerint a járási bizottság elsőfokulag határoz.

A járási bizottság határozatai ellen, az adókivetés és beszedés folyamának megakasztása nélkül, vagyis birtokon kivül 15 nap alatt felebbezésnek van helye a kerületi bizottsághoz, mely az ügyben végérvényesen határoz.

35. § A térfogat kiigazitása, illetőleg a birtokosok arra vonatkozó bejelentései helyességének ellenőrzése ott, hol a részletes katasteri felmérések már megtétettek, ezen felmérési munkálatok, a hol a részletes felmérés még nem eszközöltetett, a tagosítási munkálatok, ezekhez tartozó vagy más földkönyvek és térképek, s a hol ezek sincsenek, a tényleg fennálló földadó-ideiglen behozatala alkalmával készitett concretrális térképek, s egyéb segédadatok alapján történik.

E czélból közhatóságok és magánosok a birtokukban lévő térképeket, földkönyveket, vagy azokból készült kimutatásokat a kiigazitással megbizott közegeknek téritvény mellett kiszolgáltatni, vagy azoknak megtekintésére s lemásolására módot nyujtani tartoznak.

Az állam az átadott okiratok épségben tartásáért és visszaszolgáltatásáért felelős.

36. § A járási bizottság, mindjárt megalakulása után, egy járásbecslőt, s ennek akadályoztatása esetére egy helyettes becslőt választ, s ezen járásbecslő, illetőleg helyettese, a 37., 38. §-ban körülirt teendőkhöz a becslőbiztos által meghiva, azzal együttesen eljár.

A járásbecslőnek és helyettesének akadályoztatása vagy meg nem jelenése a munka folytatását fel nem tartóztathatja, s ily esetben a becslőbiztos azt maga folytatja és fejezi be.

Ha a becslők valamely tárgyra nézve nem tudnak megegyezni, a bizottságban mind a kettőnek nézete meghallgatandó.

37. § A becslők elkészitik a járás gazdasági leirását, melyben mindenesetre elősorolandók a járás kiterjedése, határai, községei, földrajzi fekvése, égalji viszonyai, talajának átalános jellege, ennélfogva mivelhetésének könnyű vagy nehéz volta, a rajta előállitható termékek nemei, a nyerhető termések nagysága, azoknak szokásos árai, a járásban szokásos gazdálkodási rendszer, az igás és kézi napszámok bére, a talaj termőképességét fokozó és biztositó mesterséges csatornák, védtöltések vagy azokat csökkentő földárjai, vadvizek vagy vizállások, a közlekedési eszközök és a piaczi viszonyok, a járás népességének arányai, szokott foglalkozási módja, a földbirtok megoszlása kis és nagy gazdaságokra. Kimutatandó továbbá a kis, közép és nagy birtokok vagy egyes mívelési ághoz tartozó földrészletek után holdankint fizetni szokott évi haszonbér is, mely adatok nem az egyes birtokok jövedelmezőségének megállapitására, hanem azon czélból használandók, hogy a járások és majdan a kerületek közötti arány megitélésénél tájékozóul szolgáljanak.

A leirás adatainak helyességét a járásbizottság megvizsgálja, megállapitja, s az igy megállapitott járásleirás alapján eldönti, vajjon több osztályozási vidékre legyen-e a járás elkülönitendő, s ha igen, hányra.

38. § A becslők a bizottság által átvizsgált s megállapitott járásleirás adatai (37. §) alapján a minőségi osztályok s a tiszta jövedelmi fokozatok felállitása iránt javaslatot dolgoznak ki.

A minőségi osztályok mivelési ágankint a vidéken szokásos gazdálkodási rendszer mellett nyerhető holdankinti tiszta jövedelem nagyobb vagy kisebb foka szerint állitandók fel.

Ehhez képest megállapitandók a járásban, illetőleg osztályozási vidéken található legjövedelmezőbb, legcsekélyebb jövedelmű és a szükséghez képest a többi közbeeső osztályok.

A tiszta jövedelmi fokozatok egyes tételei oly módon szabandók meg, hogy:

a 2 krtól 20 krig terjedő tételek2 krral,

a 20 krtól 1 frtig terjedő tételek 5 krral,

az 1 frttól 4 frtig terjedő tételek 10 krral,

a 4 frttól 10 frtig terejdő tételek 25 krral,

a 10 frton felül terjedők pedig 50 krral oszthatók legyenek.

Ha a kinyomozott összeg a fentebbi módon nem osztható, a legközelebbi kisebb vagy nagyobb, de a fentebbi módon osztható összeg veendő a szerint, a mint a kinyomozott összegtől kevésbbé tér el. Egyenlő eltérés esetében a kisebb összeg veendő.

39. § A tervezett tiszta jövedelmi fokozat alapján a becslők megnevezik azon községi határokat, illetőleg dülőket, melyekben az egyes minőségi osztályok előfordulnak, s az azokat jelző mintatereket kitüzik.

E mintaterek talajminőségük és helyi fekvésük leirásával külön jegyzékben is kimutatandók.

Azután községről községre minden határbeli földterületeket a minőségüknek megfelelő s a mintaterek által képviselt osztályokba besorozzák.

Az osztályba sorozás a községi bizottságnak (34. §) és ha az illető földbirtokos jelen van vagy magát képviselteti, ennek is meghallgatásával a helyszinén hajtandó végre.

E czélból a sorozás napja, az egyes községeknek a becslőbiztos által előre tudtul adandó és a községekben közhirré teendő, hogy az érdekelt birtokosok a sorozásnál jelen lehessenek.

A községi bizottság köteles, a sorozásnál megjelenni s a szükséges felvilágositásokat a becslőknek megadni.

Az osztályba sorozásnál következő szabályok lesznek szem előtt tartandók:

a) ha egy dülőnek egész területe ugyanazon talajminőséggel és tulajdonsággal bir, az egész dűlő egy osztályba sorozandó;

b) ha a dülőnek talajminősége és tulajdonságai különbözők, a különböző részek a minőségüknek megfelelő osztályokba sorozandók;

c) egy katasteri holdig terjedő földrészletek, habár talajminőségük és tulajdonságaik különbözők is, egy és pedig azon osztályba sorozandók, melyben eltérő tulajdonságaiknak aránya kellő kiegyenlitést talál;

d) az ideiglenes adómentességgel biró földrészletek (6. §) szintén sorozás alá esnek;

e) ha a 18. § értelmében egyes földterületeknek termőképességben tartása a rendes gazdálkodási költségeken felül különös költségekkel jár, ily területek a nagyobb gazdálkodási költség betudása fejében a tiszta jövedelmi fokozat, illetőleg minőségi osztályoknak egyik kisebb tételü osztályába is sorozhatók.

Az osztályba sorozás eredménye külön táblázatban összeállitandó és abban az egyes osztályokba sorozott területek térfogata községenkint, és a járás, illetőleg osztályozási vidék szerint összeadandó és kimutatandó.

Az ekként kitöltött minőségi osztályokat képviselő mintaterek határozott jelzőkkel látandók el, és ezeknek holléte a járásban közhirré teendő.

A becslők munkálataikat a járásbizottság elé terjesztik.

40. § A járási bizottság a 39. § értelmében eléje terjesztett munkálatot megvizsgálván, mind a tiszta jövedelmi fokozatok, mind az osztályba sorozási munkálat felett, különös tekintettel az egyes tételek arányosságára, határoz, s ha az előterjesztett munkálaton változtatásokat tesz, azokat jegyzőkönyvileg indokolja.

Ha a becslők valamelyike vagy bármely bizottsági tag kivánja, helyszini vizsgálat tartandó, melyen a becslőbiztos és a vele működött járásbecslő jelen lenni köteles.

A megállapitott munkálat a jegyzőkönyvvel s az összes iratokkal együtt a bizottsági elnök által a katasteri igazgatónak azonnal megküldendő, ki azokat a kerületi bizottság előadóinak véleménye kiséretében a kerületi bizottság elé terjeszti.

41. § A kerületi földadó-bizottság a kerületében fekvő járások jövedelmi fokozatainak és osztályba sorozási munkálatainak helyességét megvizsgálja, s azokat egymással helyes arányba hozza.

E czélból választott tagjaiból megalakulása után azonnal egy küldöttséget nevez, mely a kerületi és erdőbecslési felügyelőkkel együtt a kerületet járásonkint beutazza s a szükséges adatokat összegyüjti.

Ezen beutazás ugy intézendő, hogy a küldöttség a minőségi osztályoknak és azokra alapitott jövedelmi becslésnek, ugy a minőségi osztályokat jelző egyes mintatereknek helyes vagy helytelen megállapitása felől (38. §) a helyszinén szerezhessen meggyőződést.

42. § A kerületi bizottság, a küldöttség javaslatának tekintetbe vételével, a járási fokozatokat és osztályba sorozási munkálatokat megállapitja, s a szomszédos kerületi bizottságoknak valamint a kerületben levő járási bizottságoknak oly felhivással küldi meg, hogy netaláni észrevételeiket legfeljebb 50 nap alatt közöljék.

A járási bizottságok a megállapitott összes munkálatokat s a mintaterek jegyzékét a községeknek oly felhivással küldik meg, hogy a felállitott minőségi osztályok száma, valamint a fokozattételek, s végre a földek osztályba sorozásának helyessége iránt, ugy az általuk mint netalán egyesek által beadott kifogásokat, 25 nap alatt a járási bizottságnak irásban adják be.

A kerületi bizottság a beérkezett észrevételeket ujabb tárgyalás alá veszi, ha szükségesnek látná, helyszini vizsgálatot rendel el, és a megállapitott s kellőleg indokolt fokozatokat és osztályba sorozási munkálatokat az összes iratokkal a pénzügyministerhez felterjeszti.

43. § A pénzügyminister a felérkezett tiszta jövedelmi fokozatokat és osztályba sorozási munkálatokat kapcsolatosan megvizsgáltatja, s reájok vonatkozó javaslatával együtt az országos földadó-bizottság elé terjeszti.

Az országos földadó-bizottság a tiszta jövedelmi fokozatok és osztályba sorozási munkálatok megállapithatására már előzőleg adatokat gyüjt.

E czélból megalakulása után választott tagjaiból azonnal küldöttséget nevez, mely a központi felügyelőkkel együtt a becslési munkálatok tartama alatt az ország különböző vidékeit beutazza s a szükséges adatokat összegyüjti.

A kerületi bizottságoknak ez utazás folyta alatt beérkező jelentései használat végett e küldöttség tagjainak megküldetnek, s ha az utazások bevégezte után az országos földadó-bizottság a beérkező jelentések folytán egyes vidékekre nézve szükségesnek találja, azokat ujból beutaztatja.

E küldöttség tagjai a járási és kerületi bizottságok tanácskozásaiban részt vehetnek, de szavazatuk nincs.

A küldöttség az összes tiszta jövedelmi fokozatok és osztályba sorozási munkálatok megállapitására nézve javaslatot terjeszt az országos földadó-bizottság elé, mely e javaslat és a pénzügyminister véleményének tekintetbe vételével a tiszta jövedelmi fokozatokat és a földek osztályba sorozását, ez utóbbit azonban az egyéni felszólalások fentartásával az állam egész területére nézve járásonkint megállapitja.

44. § Ha az országos földadó- bizottság a kerületi földadó-bizottság által javaslatba hozott járási tiszta jövedelmi fokozatokat, vagy a földek osztályba sorozását tetemesen megváltoztatja, ezen változásokról, az azokra vonatkozó munkálatok megküldése mellett, az illető járási bizottságokat oly felhivással értesiti, hogy a változásra vonatkozó véleményeiket és netáni kifogásaikat 30 nap alatt a kerületi bizottságnak irásban adják be.

A kerületi bizottság a járási bizottságok kifogásait tárgyalás alá veszi, s észrevételeivel együtt az országos bizottsághoz felterjeszti.

Az országos bizottság kellő tekintettel a kifogásokra és észrevételekre, az összes munkálatokat a 43. §-ban kitett fentartás mellett végleg megállapitja.

45. § Az országos bizottság határozatai alapján a telekkönyvekbe és birtokivekbe minden egyes földrészlet osztálya bejegyeztetvén, a járási bizottságok utján minden községnek a reá vonatkozók megküldetnek, és a községi előljáróság azokat a község vagy a biró házánál kiteszi, egyszersmind a helyi szokás szerint közzéteendő hirdetményben a községi földbirtokosokat felhívja, hogy netaláni fölszólalásaikat a 47. §-ban kitett időben és módon adják be.

Ezen határidő a becslőbiztos által a járás minden községeire nézve egyenlően szabandó meg.

A közszemlére kitett sorozási munkálatok épségben és tisztán tartásáért a községi előljáróság felelős és az ebbeli mulasztása miatt netalán szükségessé válható munkaujitás költségeit viselni tartozik.

46. § Felszólalásnak van helye:

a) ha oly földrészlet, mely földadó tárgyát nem képezi, mint adóköteles soroztatott, vagy ha adóköteles földrészlet, kihagyatott (4. és 5. §-ok);

b) ha valamely földrészlet többször, vagy ha nem a saját községe telekkönyvébe iktattatott be, ugyszintén, ha a tulajdonos hibásan van bejegyezve;

c) ha a térfogat hibásan tétetett ki;

d) ha a földrészlet nem a megfelelő mivelési ága alá foglaltatott;

e) ha földrészlet nem a megfelelő minőségi osztályba soroztatott;

f) ha a földrészlet a járáson belül fekvő határozottan megjelölendő más földrészlettel összehasonlitva egyenlőtlenül soroztatott.

47. § A felszólalások azon községi előljáróságnál jelentendők be, melynek határában a felszólalás tárgyát képező földrészlet fekszik, vagy ha pusztán feküdnék, a melyhez a puszta a törvény értelmében tartozik, körjegyzőséghez tartozó községekben a felszólalás a körjegyzőség székhelyén is történhetik.

A felszólalások a községekben történt kihirdetést (45. §) követő 30 nap alatt a községi előljáróságnál személyesen, rendes meghatalmazott vagy az előljáróság előtt kijelölt megbizott által szóval vagy irásban jelentendők be.

A községi előljáróság a szóval tett bejelentésekről jegyzőkönyvet vesz fel, az irásbelieket pedig abba, tárgyuk rövid megjelölésével bejegyzi.

A fennebbi 30 nap letelte után a járási bizottság a községi előljáróságoktól a felszólalásokat e czélra kirendelt tagjai által 15 nap alatt összeszedeti. A kik annak megérkezte alkalmával még felszólalásokat jelentenek be, azoknak szóval vagy irásban tett felszólalásait e kirendelt bizottsági tag elfogadja és bejegyzi.

Az előljáróság e kiküldöttnek a felszólalásokkal együtt a telekkönyveket és birtokiveket is átadja s mind a nála bejelentettekre, mind azokra, melyek az összeszedésre kiküldött bizottsági tag előtt történtek, jogositva van észrevételeit megtehetni.

A bizottsági kiküldött a felszólalási eseteket, a helyszinének megszemlélésével és a felek felvilágositásával s megnyugtatásával kiegyenliteni törekszik, s eljárását bevégezve, arról kimeritő jelentést tesz.

Ha felszólalás nem történt, a bizottság elnöke erről is értesitendő.

48. § A felszólalások felett a járási bizottság a becslőbiztos véleményének meghallgatása után határoz, és ha szükségét látja, a helyszinén tartandó vizsgálatra küldöttséget nevez, melynek elnöke a bizottsági elnök vagy helyettese, tagjai a becslőbiztos és a bizottság egy tagja. A vizsgálatra a községi előljáróság, a felszólaló és a kérdéses földrészlet tulajdonosa meghivandók.

A vizsgálat eredménye a fölszólaló és a földtulajdonos netaláni nyilatkozatával a bizottság elé terjesztendő, mely a felszólalás felett határoz.

A hozott határozatok a felszólalónak és a földrészlet tulajdonosának vevény mellett kézbesitendők.

49. § A felszólalások feletti határozatok ellen, akár az érdekelt fél, akár a becslőbiztos, a kerületi bizottsághoz felebbezhet.

A felebbezések a kézbesités napját követő 15 nap alatt a járási bizottságnak irásban beadandók, mely a határidők letelte után a felebbezéseket az összes iratokkal a kerületi bizottsághoz azonnal felterjeszti.

50. § A kerületi bizottság a felebbezett ügyek felett határoz.

E határozat a feleknek vevény mellett kézbesittetik.

Ellene csak azon esetben van helye a további felebbezésnek, ha a kerületi bizottság határozata a járási bizottságétól eltér, s ez esetben a felek a kézbesitéstől számitott 15 nap alatt, s ugyanazon idő alatt a becslőbiztos vagy a kerületi felügyelő is felebbezhetnek. E felebbezések a járási bizottság elnökénél nyujtandók be.

Ha ez idő alatt egyik részről sem nyujtatik be felebbezés, az ügy befejezettnek tekintendő.

51. § A kerületi bizottság határozata ellen a járási bizottság elnökéhez benyujtott felebbezések, az iratokkal együtt a pénzügyministerhez terjesztendők, ki azokat saját véleménye kiséretében az országos bizottsághoz teszi át.

Az országos bizottság a felülvizsgáltatni kért ügyet véglegesen eldönti, s az egész ország sorozási munkálatait véglegesen megállapitja.

52. § A pénzügyminister intézkedik a tiszta jövedelemnek földrészletenkint való kiszámitása, a földadó-katasterbe való bejegyzése és községenkinti összeállitása iránt.

A netalán becsuszott kiszámitási és bejegyzési hibák, ugyszintén a 46. § a) b) c) pontjai alatti esetek bármikor ismertessenek is fel, hivatalból vagy a felek bejelentésére mindenkor kiigazitandók.

53. § Ha valamely határban a részletes katasteri felmérés vagy tagositás jelen törvény hatályba lépte után történik meg, s a birtok térfogatában különbség mutatkozik, ezen különbség az adó-telekkönyvbe felveendő, és az adóztatásnál érvényesitendő.

Az ekként bekövetkező adónövekedés vagy leszállitás a tagositás folytáni birtokbavételt, illetőleg a katasteri felmérést követő évnek kezdetével áll be.

Ellenben ártérben fekvő birtokoknál, melyek a jelen törvény szerinti adókivetés életbe léptetése után, az 1871:XXXIX. és XL. törvénycikk értelmében készitett és kezelt védművek által akár egyes birtokos, akár érdektársulatok költségén ármentesittettek, azon katasteri jövedelem, mely az egyes földrészletekre az ármentesités előtt megállapitva volt, a védművek elkészitésétől számitva 15 évig változás alá nem jöhet, habár ezen 15 év alatt az ország egész területére uj földadó-szabályozás eszközöltetnék.

54. § A megelőző 53. § esetében a térfogatbani különbség folytán előállott változás felvétele hivatalból, vagy az érdekelt fél szorgalmazása folytán inditandó meg.

E czélból az illető közigazgatási vagy birói hatóságok a pénzügyigazgatóságokat értesiteni tartoznak.

55. § A 6. és 53. § eseteiben szükségessé vált katasteri mivelet, a jelen törvényben megállapitott elvek szerint küldöttség által hajtatik végre, mely áll a pénzügyigazgatóság által kiküldött becslőbiztosból és az illető törvényhatóság által a pénzügyigazgatóság megkeresésére a törvényhatósági földbirtokosok közül választandó két tagból.

A küldöttség munkálata felett a pénzügyi igazgatóság határoz, s ennek megtörténtével a megállapitott munkálatot az illető községnek megküldi.

A község előljárósága azt közszemlére kiteszi (45. §) s erről az érdekelteket helyi szokás szerint közzéteendő hirdetmény utján oly felhivással értesiti, hogy a felszólalások nála szóval vagy irásban, a közzétételt követő 30 nap alatt nyujtandók be (46. és 47. §).

A község előljárósága tartozik a beérkezett felszólalásokat a fentebbi határidő lejárta után azonnal a pénzügyigazgatósághoz beküldeni, mely azok felett határoz s határozatát az érdekelteknek kézbesitteti.

A pénzügyigazgatóság határozata, a kézbesitést követő 15 nap alatt, a pénzügyministerhez felebbezhető, ki az ügyet véglegesen eldönti.

56. § Az ezen törvényben meghatározott eljáráshoz szükségelt iratok és beadványok bélyegmentesek.

A bizottsághoz vagy azok elnökeihez intézett beadványok, és a bizottságok tagjainak hivatalos levelezései postadijmentesek.

57. § A földadó szabályozásának költségeit az állam viseli.

A községekben teljesitendő irásbeli munkálatok végzésére szükséges irodai helyiségeket, egyéb helyszini munkák végzéséhez pedig a szükséges gyalog napszámokat, anyagokat, kocsikat, és a hol kell, ladikokat a községek ingyen tartoznak adni.

V. FEJEZET

A földadó-kataster nyilvántartása

58. § A következő változások a földadó-katasterben nyilvántartandók:

a) ha valamely községben a tagositás vagy birtokrendezés végrehajtatott;

b) ha valamely községben a részletes katasteri felmérés megtörtént;

c) ha a község határára nézve változás jött létre;

d) ha valamely földrészlet a 4. és 5. §-ok értelmében földadó tárgya lenni megszünt;

e) ha valamely földrészlet mely eddig földadó tárgyát nem képezte, adókötelessé vált (4. §)

f) ha valamely földrészlet ideiglenes adómentességet nyert (6. §);

g) ha valamely földrészletnek ideiglenes adómentessége megszünt;

h) ha a földrészlet tulajdonosa változott.

Az a) és b) alatti esetekben, az egész határra nézve, esetleg pedig, ha a tagositás és birtokrendezés a határnak csak egy részére terjedt ki, ezen részére nézve uj katasteri telekkönyv készitendő, melyben a földrészletek az uj felosztás szerint az uj birtokos nevére irandók, és azoknak térfogata mérnöki munkálat alapján veendő fel.

59. § Az 58. § c) eseteibeni változást az érdekelt községek előljárói az illető adóhivatalnál, a d), e), h) esetekbeni változást pedig az illető földrészlet tulajdonosa, és pedig a h) alatti esetben az 1868:XXI. tc. 91. §-ában megszabott büntetés terhe alatt, a községi előljáróságnál, 3 hónap alatt bejelenteni kötelesek.

A községi előljáróság ezen bejelentésekről további 30 nap alatt az adóhivatalt értesiteni tartozik.

Az 58. § c), d) és e) eseteiben, az eljárás rendes közigazgatási uton az illető községi előljáróság közbejöttével történik.

60. § Az adókötelezettség, a változást követő évnek kezdetével áll be, az adómentesség pedig, ha valamely adóköteles földrészlet adótárgya lenni megszünt, a bejelentést követő hónappal veszi kezdetét.

61. § Ha az 58. § c), e), f), g), h) pontjainak esetében a változások bejelentése elmulasztatnék, azok hivatalból jegyzendők be.

62. § Ezen törvény végrehajtásával a pénzügyminister bizatik meg.